udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 12451-12480 | 12481-12510 | 12511-12540 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. december 17.
Dec. 15-én tartották Marosvásárhelyen az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácsnak (SZET) együttes ülését. A testület napirendjén a Markó Béla elnök tájékoztatója, az RMDSZ költségvetése és a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Borbély Zsolt Attila azt javasolta, hogy az SZKT vitassa meg, az RMDSZ milyen feltételek mellett hosszabbítsa meg jövő januárjában a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodást. Az SZKT elnöke, Frunda György szenátor ezt elvetette, mondván, az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szakembereiből bizottság alakult a megállapodás kiértékelésére. A testület végül 37 nem, 17 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett elvetette Borbély javaslatát. Markó Béla szövetségi elnök ismertette politikai helyzetelemzését. Elmondta: az RMDSZ alapvető tényezője volt annak a politikai stabilitásnak, amelyet idén sikerült érvényesíteni Romániában. Úgy véli, ennek a stabilitásnak eredménye a vízummentesség bevezetése 2002. január 1-jétől, amely szerinte nagyrészt az RMDSZ-nek a kormánypárttal való együttműködésének a következménye is. Markó reméli, hogy a többség elégtétellel fogadja a Hivatalos Közlönyben megjelent 1002 magyar helységnevet, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) engedélyezését, a Székelyföldön visszajuttatott mintegy százezer hektárnyi erdőt, a marosvásárhelyi és kolozsvári magyar rádióadások bővítését. Markó a kormánypárttal való együttműködés híve, de nem minden áron, illetve nem minden feltétel nélkül. A székelyföldi megyék elleni támadásokról szólva Markó rámutatott: a konfliktus nem oldódott meg, s egy új megállapodás aláírásához garanciák kellenek, hogy ilyen helyzetek többé nem ismétlődnek meg. A szövetségi elnök kudarcnak nevezte az egyházi ingatlanok helyzetének teljes megoldatlanságát, illetve a nemzeti szimbólumok használatának korlátozását. Van egy konfrontációs stratégia, amely a megegyezést-kiegyezést tévútnak tekinti, mondotta Markó, ennek oka az agresszív román nacionalizmus, a szociális elégedetlenség, a biztos jövőkép hiánya. A státustörvényről szólva elmondta: "a jogszabályt jónak tartjuk, alkalmazásának előkészítését vállaltuk és vállalni fogjuk. " A vita során Borbély Zsolt Attila leszögezte: Markó Béla helyzetelemzése fordulópont az RMDSZ-retorikában, az "ökölrázós stratégiát" azonban Borbély költői túlzásnak tartotta. Kifejtette: az együttműködési politikával egyetlen aduját játssza el az erdélyi magyarság, ugyanakkor pedig a román politikát hitelesíti Európa felé. Szilágyi Zsolt sokkal több konkrétumot várt el az elnök beszámolójától. Úgy vélte, a szövetségen belül nem igazán működik a sokszínűség elve és azt javasolta, hogy az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása, a tanügyi kérdések, valamint a csángóügy rendezése az RMDSZ és a kormánypárt közti együttműködés alapfeltétele legyen. Erre reagálva Frunda György emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ törvénytervezetet terjesztett elő az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a kormány azonban erre nem reagált. Birtalan Ákos képviselő hangsúlyozta: fel kellene már vállalni az erdélyi magyar közösség építkezését. Kónya-Hamar Sándor szerinte az RMDSZ eddigi történetében mindig az értelmezéssel, a végrehajtással volt a gond. A státustörvényről szólva kifejtette: sikerült újra nemzetünket jogi és politikai szinten elfogadtatni Európában. Eckstein-Kovács Péter szenátor emlékeztetett arra, hogy mára sikerült gyakorlatba ültetni az RMDSZ egyik jelszavát: Vízum nélkül Európában. A kolozsvári magyar színház kapcsán kirobbant vitára utalva, a szenátor kifejtette, veszélyesnek látja a provinciális mentalitást és a múlthoz tapadó megoldáskeresést. Vekov Károly képviselő szerint nem lehet újabb protokollumot aláírni, mivel ezáltal magunkat tesszük nevetségessé, majd javasolta, hogy a testület foglaljon állást a nemzeti szimbólumokat tiltó jogszabállyal kapcsolatban. Toró T. Tibor képviselő úgy vélte, elsősorban a stratégiai elképzeléseket kellene közös nevezőre hozni. Szerinte létezik egy "konfrontációs" és egy "kollaborációs" gyakorlat. Egy nemzeti kerekasztal összehívását javasolta, hogy "nézzük meg milyen nemzeti stratégiáink vannak, próbáljuk meg azokat egyeztetni, és ne egymást kiszorítani". Ráduly Róbert képviselő kezdeményezte: amennyiben aláírják a kormánypárttal az új együttműködési megállapodást, azt az SZKT tűzze napirendre és ratifikálja. Kelemen Attila képviselő kijelentette: a protokollumot meg kell újítani a kormánypárttal. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform elnöke, Katona Ádám rámutatott: a jelenlegi körülmények között semmilyen optimizmusra nincs okunk. Szerinte jelenleg az RMDSZ rossz irányba halad, és az egykori kommunista párthoz hasonló pártként működik. Meg kell tartani a belső választásokat, mert ezáltal az olyan személyek, mint például Verestóy, nem jutnak majd be a RMDSZ "miniparlamentjébe". Verestóy Attila egyetértett azzal a javaslattal, hogy az új protokollumot az SZKT vitassa meg és ratifikálja. Frunda György szenátor úgy vélte, nem igaz az az állítás, hogy az erdélyi magyarság körében nagyfokú elégedetlenség uralkodik. Markó Béla kifejtette: annak legékesebb bizonyítéka, hogy az RMDSZ nem az egykori kommunista párt gyakorlatát követi, épp az, hogy Katona Ádám egyáltalán elmondhatja bírálatát. Szerinte tagadhatatlan, hogy a magyart közösség elégedetlen. Az SZKT-SZET zárt ülésen tárgyalta meg az RMDSZ költségvetését. Takács Csaba a köztudatban státustörvényként meghonosodott jogszabály jelentőségét hangsúlyozta. Szerinte helyesen járt el, amikor felszólította a magyar és a román kormányt a folyamatosan konzultációra a státustörvénnyel kapcsolatban. Az ügyvezető elnökség előterjesztett egy, a jogszabályt üdvözlő nyilatkozatot, amelyet az SZTK egyöntetűen megszavazott. Toró T. Tibor is üdvözölte azt a konszenzust, amely Erdélyben és Magyarországon is a státustörvényt övezte, illetve azt, hogy az SZKT-SZET, ha megkésve is, de végre napirendre tűzte a státustörvény kérdését úgy, ahogy azt a Reform Tömörülés korábban javasolta. A platform nevében azt indítványozta: a státustörvény erdélyi végrehajtását felügyelő, hármas paritású országos testületbe delegált RMDSZ-tagokat az SZKT jelölje ki. Markó Béla úgy ítélte meg, a lehető legobjektívebben járt el akkor, amikor a testület RMDSZ-képviseletét felkérte a feladatra. (Mint ismeretes, a szövetség részéről a SZET, az SZKT, az Országos Önkormányzati Tanács, a szenátusi és képviselőházi frakcióvezetők, az ügyvezető elnök és két alelnök, illetve a Területi elnökök Konzultatív Tanácsa által kijelölt személy vesz részt az országos felügyelő tanácsban.) Az SZKT végül nem kérte a bizottság RMDSZ-delegációja összetételének a módosítását. Nyilatkozatban erősítették meg az RMDSZ-nek a moldvai csángók jogai melletti kiállását, és elítélték a Román Hírszerző Szolgálatot ellenőrző parlamenti bizottság Harkov-jelentését. A marosvásárhelyi tanácskozáson elítélték a román nemzeti jelképek használatáról szóló törvényt, amely pénzbírsággal bünteti más államok himnuszainak éneklését, nemzeti szimbólumainak használatát. A tiltakozás jeleként Takács Csaba javaslatára az ülés végén a szövetségi képviselők elénekelték a Himnuszt. /Papp Annamária, Székely Kriszta: Tisztázni kell a politikai véleménykülönbségeket. Együttes ülésen az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./ Bakk Miklós feltette a kérdést, miért csak most fogalmazta meg Markó Béla a stratégiával kapcsolatos dilemmákat az SZKT ülésén, hogy olykor választani is kell a két centrum, Bukarest és Budapest között? Velük szemben ki kell jelölni, hol van az autentikus erdélyi érdek igazi centruma. Szükség van egy Erdély-stratégiára, amely nem a klientúrák alkuján keresztül vet számot a Budapestről jövő modernizációs minták és a Bukarestből megszerezhető állami támogatások helyes arányával. /Bakk Miklós: Bukarest is, Budapest is. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./2001. december 17.
Dec. 15-én a Szovátafürdőn levő Teleki Oktatási Központban megünnepelték azt, hogy tíz éve létesült a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, és felavatták az épület új szárnyát, melyet a központ autóbalesetben elhunyt volt igazgatójáról, Bíró Istvánról neveztek el. Az anyagi támogatás az Illyés Közalapítványtól, az Apáczai Közalapítványtól, a szakminisztériumtól és magánvállalkozóktól érkezett. Az ünnepségen többek között jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, dr. Kötő József volt tanügyi államtitkár, az EMKE országos elnöke, dr. Gál András magyar oktatási államtitkár, aki Pálinkás József oktatási miniszter üzenetét tolmácsolta, dr. Murvai László, a román oktatási minisztérium vezérigazgatója, dr. Veress László, az Illyés Közalapítvány vezetője, aki Németh Zsolt államtitkár nevében szólalt fel, Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja és sokan mások. Kiváló erdélyi tanároknak Ezüstgyopár díjakat adtak át, több jeles személyiség pedig emlékplakettet kapott. /(Máthé Éva): Pedagógusok ünnepe. Felavatták a konferenciaközpontot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ 2001. december 17.
A Hargita Népe körüli vitában megszólalt Székedi Ferenc is, a létesítendő új lap kiszemelt főszerkesztője. A sajtóban, a Transindex internetes újságban például galád udvarhelyi fondorlatról írtak, mások meg azt mondták, hogy Székedi is eladta magát. Megkereste őt egy csoportosulás, hogy tudna-e új lapot indítani. Székedi vállalta, de hozzáétette: nem akar tisztázatlan körülmények között új lapot indítani Azonban Székedi nem jelezte, hogy Verestóy Attila áll a háttérben, azt sem írta meg, hogy a Hargita Népe nem veszteséges, nem lenne szükség a megszüntetésére. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Ki megy, ki marad? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2001. december 17.
A Magyar Kollégium Kulturális Egyesület szervezésében a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Budapesten karácsonyi programmal köszöntötte a néptánc iránt érdeklődő magyarországi közönséget. December 12-én a Pesti Vigadóban léptek fel, közel nyolcszáz néző előtt. András Mihály, a Hargita Együttes igazgatója elmondta, hogy táncszínházas lehetőséggel még nem próbálkoztak. /Guther M. Ilona: Advent a Hargitával Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2001. december 17.
A nagyváradi Sulyok István Református Főiskolán 1997-ben megalapított tanítóképző karnak, az Országos Akkreditációs Bizottság pozitív ítélése ellenére, a Partiumi Keresztény Egyetem Főiskolai Karaként nem sikerült még akkreditációt szereznie. Kovács Béla, az egyetem rektora elmondta, a Sulyok Főiskola jogutódjaként és szellemi örökén létrejött egyetem is kérte a kar elismerését. Azonban az Országos Akkreditációs Tanács nyár óta halasztja az ügy megvitatását. Ecaterina Andronescu tanügyminiszter asszony az állami egyetemeken látná szívesen a felsőfokú tanítóképzést. A Partiumi Keresztény Egyetem négy évfolyamának nappali és levelező tagozatos tanulói, mintegy 300-an úgy tűnik, mégis levizsgázhatnak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen. A két felsőoktatási intézmény vezetői ebben állapodtak meg. Az első két (1999-2000 és 2000-2001-es) végzett évfolyam, decemberben, a most végzők pedig júniusban záróvizsgázhatnak a Babes-Bolyain. Tanügyminisztériumi rendeletre Biharban 141 szakképzetlen pedagógust kell elbocsátani év végéig, és sok vidéki tanító, mivel nem tudott levizsgázni novemberben, a Partiumi Keresztény Egyetem tanítóképzősei egyre elkeseredettebbek lettek. A hallgatók levelet írtak az egyetem vezetőségéhez, amelyben megtagadták az egyetem fenntartói járulék befizetését. Sok végzős kikérte iratait az egyetemről, majd megpróbáltak visszatérni, miután a Babes-Bolyain sikerült kieszközölni a vizsgát. /Balla Tünde: Partiumi Keresztény Egyetem. Elvi megoldás a tanítóképzősök ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./2001. december 17.
Dec. 14-én Marosvásárhelyen a helyi a Mentor Könyvkiadó bemutatta az Erdély emlékezete sorozatát, annak most megjelent darabjait. /Benkő Károly: Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben, Egyed Ákos: Erdély 1848. évi utolsó rendi országgyűlése, Kovács Kis Gyöngy: Rendtartás és kultúra, Tüdös S. Kinga: Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben, és több szerző munkájának nyomán: A Maros megyei magyarság története, II. kötete./ Szenzációszámba menő könyvekről van szó. Benkő Károly: Marosvásárhely szabad királyi város leírása 1862-ben. A kötetet Pál-Antal Sándor szerkesztette. Tüdös S. Kinga Bukarestben kutatja a székelység történetét. Kötetében 99 okmányt, jobbágyi kötőleveleket dolgozott fel. Kovács Kis Gyöngy könyvében fellelhető tanulmányainak jó része a kincses városhoz kötődik. Dolgozatában foglalkozik a kolozsvári zsidósággal is. Káli Király István beharangozta: Tüdös S. Kinga máris készíti az Erdélyi Testamentumokat. A magyarországi kiadók a háromszorosát fizetnék az itteni honoráriumnak, kéziratát mégis a Mentornak ígérte, szerinte a könyv megjelenésének itt van a helye. /(lokodi): Erdély emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./2001. december 18.
Románia legfőbb ügyésze dec.17-én bűnügyi vizsgálatot rendelt el az RMDSZ ellen amiatt, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétvégi értekezletén elénekelték a magyar himnuszt. Tanase Joita legfőbb ügyész szerint a bűnügyi kivizsgálást Románia felségjeleinek megsértése miatt rendelték el, a román büntetőtörvénykönyv megfelelő paragrafusa alapján. A Btk. 6 hónaptól 3 évig terjedő büntetést helyez kilátásba az ország jelképeinek megsértéséért és meggyalázásáért. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a legfőbb ügyészi bejelentésre válaszolva kijelentette: annak, aki a bűnügyi vizsgálatot elrendelte, újra el kellene végeznie jogi tanulmányait. A politikus elutasította azt az állítást, hogy az SZKT küldöttei a magyar himnusz eléneklésével megsértették volna a román államot. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette: véleménye szerint semmi sem lesz a bűnvádi eljárásból, mivel a magyar himnusz eléneklése nem jelenti a román nemzeti szimbólumoknak a megsértését. - Magyarország támogatja az RMDSZ azon döntését, hogy a hétvégi marosvásárhelyi SZKT-t a Himnusz eléneklésével zárja - jelentette ki dec. 17-én Bukarestben Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár nem kívánta kommentálni Tanase Joita főügyész nyilatkozatát, miszerint bűnügyi kivizsgálást kezdeményeznek a himnuszéneklők ellen. Adrian Nastase kormányfő értékelte a főügyész döntését. Kijelentette: amennyiben valóban törvénysértés történt, a büntetés nem marad el, ennek megállapítása viszont csakis az igazságszolgáltatás dolga. /Bűnügyi vizsgálat az RMDSZ ellen a Himnusz eléneklése miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./ Az ügyészség elsiette az ügyet. Meg kellene vizsgálnunk, hogy Magyarország Himnusza szimbólum-e vagy sem a romániai magyar közösség számára. Ha igen, akkor nem beszélhetünk az ügy büntetőjogi vetületéről. A vitát előbb kulturális, politikai szinten kell megejteni - nyilatkozta Valeriu Stoica. /(k.o.): A Legfelsőbb Bíróság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2001. december 18.
II. János Pál pápa dec.17-én fogadta a Vatikánban Ion Iliescu államfőt, aki elhozta a katolikus világ központjába országa ajándékát, a Szent Péter téren felállított nagy fenyőfát. Iliescut a pápánál tett látogatására elkísérte Ioan Robu, Bukarest katolikus püspöke, illetve Vicientu Ploiesteanu ortodox püspök, valamint Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke. Iliescu délután a Szent Péter téren ünnepélyesen átadta azt a fenyőfát, amelyet az idén Románia ajándékoz a Vatikánnak karácsony ünnepére. A román köztársasági elnök dec. 18-án az olasz politikai vezetőkkel találkozik, így Carlo Azeglio Ciampi államfővel és Silvio Berlusconi miniszterelnökkel. /Iliescu a pápánál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2001. december 18.
Németh Zsolt államtitkár Bukarestbe utazott, ahol dec. 17-én tárgyalt a kedvezménytörvényről. - Ha áttörésről még nem is lehet beszélni, jelentős haladás történt a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos hétfői bukaresti találkozón - jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár, miután a magyar miniszterelnök személyes megbízottjaként tárgyalásokat folytatott Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral, a román kormányfő képviselőjével. A találkozón megállapodtak arról, hogy hamarosan egyetértési nyilatkozatot dolgoznak ki és ezt a dokumentumot, remélhetőleg még ebben az évben a két miniszterelnök írja alá Budapesten. A tárgyalások után tartott közös sajtóértekezleten Németh Zsolt úgy fogalmazott: már látszik az alagút vége. Elmondta, hogy a készülő egyetértési nyilatkozat három részből áll majd. Tartalmazni fogja, hogy mindkét ország kölcsönösen támogatja egymás európai és euroatlanti integrációs erőfeszítéseit, azokat semmiképpen nem gátolja. Külön rész foglalkozik majd a kedvezménytörvény közös értelmezésével és végezetül megerősítik, hogy a két ország a jövőben minden téren fejleszteni kívánja kapcsolatait. A kompromisszum megfogalmazásában nagyon komoly szerepe volt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek. A Velencei Bizottság állásfoglalását Németh Zsolt elsősorban a magyar igazolványok kiadásának módját és a kulturális, oktatási, valamint a gazdasági és szociális jogok közti különbségtételt illetően nevezte igen fontosnak. Cristian Diaconescu hangsúlyozta, hogy a román álláspont mindig is a nemzetközi jog alapján, annak keretein belül állt. A tárgyalások a tervek szerint Budapesten folytatódnak. /Már látszik az alagút vége? Magyar-román tárgyalások státustörvényügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2001. december 18.
Miután a szenátus felfüggesztete a PRM-szenátor mentelmi jogát, dec. 17-én Bukarestben megkezdődött C.V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnökének kihallgatása, aki ellen azért kezdődött bírósági eljárás, mert a közelmúltban azt állította, hogy Romániában Hamasz-terroristákat képeztek ki. /Megkezdődött C. V. Tudor kihallgatása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 18./ 2001. december 18.
A Hargita Népe körül kirobbant a vita. A Transindex internetes újságban galád udvarhelyi fondorlatról írt, mások szerint Székedi Ferenc eladta magát. Megszólalt Székedi Ferenc is: megkereste egy csoportosulás, tudna-e új lapot indítani. Nem a megosztást kereste, állította. Székedi nem írt arról, hogy a háttérben Verestóy áll, arról, hogy a Hargita Népe nem veszteséges, éppen azért akarja megszerezi a "csoportosulás". /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Ki megy, ki marad? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2001. december 19.
A kisebbségek napjának megünneplése alkalmas arra, hogy újból kimondhassuk: továbbra is számítunk a határon túli magyar közösségekre, ők is számíthatnak ránk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök dec. 18-án, a Kisebbségekért Díjak átadása alkalmából rendezett budapesti ünnepségen. Emlékeztetett arra: a XX. században magyarnak születni annyit jelentett, hogy elfogyásra, vereségre és szétforgácsolásra van ítélve az ember és a közösség, de 1990 után friss lendületet kapott a nemzeti önmegbecsülés. Megemlítette: a magyarországi gazdasági helyzet lehetővé tette az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának támogatását, valamint a határon túli televíziós műhelyek technikai felszerelésének javítását. A határon túli magyaroknak szánták a kedvezménytörvényt is. Magyarország számít a jövőben is a határon túli magyarokra, mert azok új szellemi és gazdasági erőt jelenthetnek az anyaország számára is - mondotta. Erdélyből Kisebbségekért Díjat kapott Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és a Bukaresti Televízió Magyar Adásának Szerkesztősége. - A kisebbségek napjáról Bukarestben is megemlékezett az egykori Kisebbségvédelmi Hivatalt magába olvasztó tájékoztatási minisztérium. A bukaresti szimpóziumon jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is, aki beszédében kijelentette: a kormány jövőre újabb lépéseket kíván foganatosítani a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése terén, és tervezi a Kisebbségek Nyelvi Chartájának ratifikálását is. Megfogalmazása szerint a kormány toleráns, kiegyensúlyozott magatartást tanúsít a hazai kisebbségek irányába. Nastase elmondta: amint az az Európai Bizottság novemberi országjelentéséből is kiderül, Bukarest teljesíti a kisebbségek jogainak biztosítására vonatkozó politikai feltételeket, és visszautasította az RMDSZ azon vádját, miszerint Romániában még mindig korlátozzák a kisebbségek jogait. /December 18 - Kisebbségek Napja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2001. december 19.
Nagyváradon Kultúrák párbeszéde címmel tartottak szimpóziumot a Iosif Vulcan Emlékmúzeumban a Bihar megyei Gheorghe Sincai Könyvtár, a budapesti Román Társaság és a Magyar Írószövetség. Az együttműködésről írásos megállapodás is született. Az egyezmény keretében három hónap múlva Budapesten rendezik meg a Kultúrák párbeszédét. Nagyváradon a Iosif Vulcan Múzeum vezetője beszélt a névadó munkásságáról, Ady Endre és Octavian Goga barátságáról, valamint a Familia folyóiratról. A budapesti Román Társaság elnöke a két írószövetség kapcsolatáról értekezett hangsúlyozva, hogy az író feladata közelebb hozni egymáshoz a különböző népeket és hogy Trianon törte meg a román és magyar nép egymás iránti érdeklődését. /(Balla Tünde): Szimpózium a román és magyar kultúráról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ 2001. december 19.
Májusban Tudománytörténeti szenzáció címmel számolt be a lap arról, hogy a marosvásárhelyi jeles matematikus, dr. Kiss Elemér professzor Matematikai kincsek. Bolyai János kéziratos hagyatékából címmel kötetet jelentetett meg. Dec. 19-én tartja meg Budapesten Kiss professzor akadémiai székfoglaló beszédét, és ettől kezdve a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lesz. Előadásának témája az utóbbi években folytatott kutatásának eredményei, Bolyai János mindeddig kiadatlan, feltáratlan kézirataiból. - A külső tag lényegében rendes tagságot jelent, ha valaki külföldi, nem magyar állampolgár, akkor csakis külső tag lehet. - Erdélyből még van egy matematikus tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, Kolumbán József - Kolozsvárról. /(Máthé Éva): Matematikai kincsek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2001. december 19.
Nagyváradon, a római katolikus bazilikában a erdélyi magyarság megmaradásáért, és békéjéért szerveztek ökumenikus imát december 17-én a történelmi magyar egyházak, a Bihar megyei RMDSZ szervezet kezdeményezésére. Tempfli József, nagyváradi római katolikus megyéspüspök örömmel üdvözölte ezt a kezdeményezést, mert nagyon fontos, hogy megszűnjék végre a magyarok közt levő békétlenség, gyűlölködés és széthúzás. /(Balla Tünde): A széthúzás átka megszűnjék köztünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ 2001. december 19.
Dec. 7-9-e között tartották a VI. Concordia Napokat, az amatőr színjátszó seregszemlét. A rendezvényen ünnepelték a Jádzó Társaság fennállásának 10. éves évfordulóját is. Jancsó Árpád színész, a Jádzó Társaság elnöke a "nyelvében él a nemzet" alapgondolatából indult ki. A szervezők jóvoltából rendező-, színjátszó- és bábszínháztanfolyamok tették színesebbé az előadásokkal teli három napot. A találkozón fellépett 12 csoport. Volt népies játék, sulikomédia, az abszurd dráma, a szórakoztató vígjáték, kabaré, táncfantázia, történelmi dráma, XVIII. századi erkölcsi vígjáték, vásári komédia is. A kolozsvári Maszkura csoport által bemutatott, Razvan Petrescu A tréfa című bibliai történetre írt abszurd drámája nyerte el a legjobb előadás, a legjobb rendezés díját. A legnagyobb közönségsikernek örvendő Homo Eroticust, a sepsiszentgyörgyi Mandala Mágikus Színház táncfantáziáját a zsűri negatív érzelmekkel fogadta. A csoportmunkáért kiosztott különdíjat nyerte el a szilágycsehi Tövishát Színtársulat Toldi című zenés sulikomédiájáért. /Farkas E Zoltán: Ha Concordia Napok, akkor Sepsiszentgyörgy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./ 2001. december 20.
Dec. 19-én Temesváron a királyi család jelenlétében bemutatták a Humanitas gondozásában megjelent Mihai al Romaniei című albumot. A király dedikálta a helyszínen megvásárolt példányokat. Ugyanaznap szintén könyvbemutatóra, illetve a forradalmi megemlékezésekre érkezett Temesvárra Ion Iliescu államfő is. A református templomban tartott forradalmi megemlékezések során Nicolae Theodorescu görög katolikus püspöki helynök furcsállotta a két személyiség szimultán jelenlétét Temesváron, a forradalom 12. évfordulóján. Tőkés László református püspök erről az eseményről elmondta, hogy nagy meglepetéssel olvasta ez év júliusában Mihály király, Teoctist pátriárka és Ion Iliescu közösen aláírt felhívását. Iliescu elnök évekig nem engedte be a királyt az országba. Teoctist pátriárka erőteljesen támogatta Ceausescu kolostor- és templomromboló tevékenységét. /(Pataki Zoltán): Elnök és király Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ A volt uralkodó és Ion Iliescu elnök együtt vettek részt az Operaház előadásán. /I. Mihály, a díszvendég. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./2001. december 20.
George Pruteanu és Verestóy Attila összekaptak a Vatikánban, mert az előbbit Ion Iliescu előnyben részesítette a látogatási program idején, tudósította Jurnalul National. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ 2001. december 20.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke dec. 19-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSZ januárban dönt a kormánypárttal kötött együttműködési megállapodás esetleges meghosszabbításáról. Miként a legutóbbi SZKT ülésén többen is kifejtették, a testület többsége elvben az együttműködés mellett szavazna. Az egyezmény esetleges meghosszabbítását szigorú feltételekhez fogják kötni, és biztosítékokat kérnek majd arra, hogy az új tényezők mellett az érvényben lévő szerződés meg nem valósult elemeit a jövő év folyamán valóra váltsák. A kormánypárttal kötött protokollumról Markó Béla elmondta, hogy az együttműködés első időszakát egyértelműen pozitívként értékelné, viszont az utóbbi hónapokban felerősödő magyarellenesség, valamint az RMDSZ-t ért sorozatos támadások negatívan hatottak ki az RMDSZ-SZDP együttműködésére. Markó Béla közölte, hogy végre körvonalazódik a megoldás a státustörvény kapcsán. Üdvözölte a román és a magyar kormány közti kompromisszumos megoldást, hangsúlyozván hogy ez az egyetlen járható út. /Januárban újabb SZDP-RMDSZ egyezmény? Tragikomikus a Himnusz-botrány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Tragikomikus mindaz, ami ezekben a napokban Romániában a magyar himnusz eléneklésével kapcsolatban történik, s ami minden törvényes jogalapot nélkülöz - jelentette ki sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A himnuszbotrányról szólva az RMDSZ szövetségi elnöke hangoztatta: a történtek láttán joggal merül fel a kérdés, hogy hány kormánypárt van Romániában? Markó utalt rá, hogy az RMDSZ a kormánypárttal kötött parlamenti együttműködési megállapodást tiszteletben tartva a törvényhozásban nem csatlakozott a kormány ellen irányuló ellenzéki indítványokhoz. "Mert elfogadhatatlan, hogy a kormánypártból egyesek együtt akarnak működni velünk, mások pedig börtönbe akarnak záratni bennünket." - mondta Markó. Szerinte a kormány óriási melléfogást követett el, amikor előráncigált egy 1994-es törvényt, amely a román nemzeti zászlónak és himnusznak a hatóságok és a közintézmények részéről történő használatáról szól. Ehhez most olyan végrehajtási utasítást szerkesztett a Nastase-kabinet, amely tiltja idegen himnuszok és zászlók használatát az országban. Más szóval: Romániában egyszerűen nem létezik olyan törvény, amely tiltaná idegen himnuszok eléneklését és idegen zászlók használatát. Tehát a kormány egy nem létező törvényhez adott ki végrehajtási utasítást, s most e minden törvényes jogalapot nélkülöző utasítás tiszteletben tartását próbálja számon kérni - fejtette ki Markó Béla. /RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestben. Himnuszügyben tragikomikus a helyzet. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./ 2001. december 20.
A Tövishát Társaság és a Művelődés folyóirat szervezésében első ízben tartottak karácsonyi könyvvásárt író-olvasó találkozóval és műemlékgrafikai kiállítással egybekötve, dec. 14-én Szilágycsehen, a Magyar Házban. Fodor Sándor író a gyermekolvasókkal találkozott. A Művelődés főszerkesztőjére, Szabó Zsolt irodalomtörténész bemutatta a két legutóbbi kiadványt és a műemlékgrafikai kiállítást. A két kötet: Makoldy József Erdélyi képek című munkája. A szerző grafikái megörökítették a műemlékkastélyok, templomok, várak, kolostorok romjait. A másik könyv a szobrász Balaskó Nándor Lélekmadarak címmel megjelent rajzgyűjteménye. A könyvvásáron mintegy száz könyvcím - többségük a Kriterion kiadványa - közül válogathattak az olvasók. Fodor Sándor író életműsorozatáról beszélt hallgatóinak. /Fejér László: Karácsonyi könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ 2001. december 20.
A budapesti Turán című folyóirat tematikus száma (2001. június-július) kimerítően foglalkozott a csángómagyarok helyzetével. A Turán a magyar eredetkutatással foglalkozó tudományok lapja, felelős kiadója Esztergály Előd, a szerkesztőbizottságban pedig jelen van - többek között - az erdélyi származású Kocsis István drámaíró, valamint Szörényi Levente. A "csángó szám" célja: "a csángómagyarok eredetéhez, történelméhez és jelenéhez adatokat szolgáltatni, cáfolni a Dimitru Martinas Egyesület hazugságait és ezeket az olvasók elé tárni." Az említett, márciusban létrejött bákói egyesület fő célja: az Európai Parlament előtt bebizonyítani, hogy a csángók románok. A folyóiratban csángószakértők értekeznek a csángómagyarok eredetéről, jelenéről, "nyelvi szabadságharcáról" /Beke György használta e kifejezést itt közölt cikke címében/. Piro Krisztina tanulmánya a moldvai csángó nyelvjárásról és az északi csángó archaikus imák szókészletéről szól. Demény Lajos bukaresti történész szerint elképzelhetetlen a moldvai csángómagyarok történetének kutatása Benda Kálmán tanulmányainak és forrásfeltárásának ismerete nélkül, ezért hosszabb írásban mutatta be Benda Kálmán csángókutató munkáját, /Moldvai csángómagyar okmánytár /1467-1706/, melyet a pápai levéltár alapján készített. Halász Péter Az Etelközben élő magyarokról című tanulmányában feltette a kérdést: "Mi legyen a moldvai csángómagyarok jövője?" Halász szerint nagy szerep hárul az Erdélyben tanuló csángó fiatalokra, ugyanis ők jelentik a történelmük során sosemvolt csángó értelmiség csíráját. Halász úgy vélte, hogy e fiatalok Erdélyben maradva sokkal többet tehetnek a Moldvában élőkért is, és "növelni fogják az erdélyi magyarság számát és erejét". Harangozó Imre a moldvai csángómagyarok csíksomlyói búcsújárásának hagyományát mutatta be 1567-től kezdve, Fodor István pedig a Moldvában talált magyar jellegű régészeti leletekről írt. /Mezei Kinga: Turán: Budapesti folyóirat alapos csángó körképe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ 2001. december 21.
Hargita megye önkormányzata dec. 19-én rendkívüli ülésen vitatta meg a megye 2002-es költségvetési tervezetét. Nagy volt a vita, mert kevés az összeg. Elsősorban a két megyei jogú város - Csíkszereda és Székelyudvarhely - kapcsán volt nézeteltérés a képviselők között. A két nagyváros a 2001-es költségvetés során sem részesült a visszaosztott alapból, ezért be is perelték a megyei önkormányzatot, bírósági úton követelve a nekik járó részt. A peres ügyben döntés született: a megyei tanács nem kötelezhető arra, hogy a visszaosztásban részesítse a két várost. A testület határozata szerint 2002-ben a megye költségvetéséből Csíkszereda és Székelyudvarhely nem kap semmit a visszaosztási alapból. A rendkívüli ülésen a Hargita Népe napilap kérdése is terítékre került. A testület a kérdésben konkrét véleményt nem tudott megfogalmazni. Első lépésként a napilap jogi helyzetét kell tisztázni, hogy egyáltalán milyen köze van a megyei önkormányzatnak a Hargita Népéhez. Ezt követően pedig javaslatként hangzott el, hogy pénzügyi átvilágítást kérjenek a lapnál. Több tanácsos annak a véleményének adott hangot, hogy az anyagi gondokkal nem küszködő lapot nem kell privatizálni. /(Daczó Dénes): Gyorsított ütemben elfogadott költségvetés. A Hargita Népe ügyét is tárgyalták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ 2001. december 21.
Hatályon kívül helyezi a búza és búzaliszt import minőségi követelményeit rögzítő rendeletet 2002. január 1-jével Románia. A magyar külügy közlése szerint erről Románia genfi WTO (Kereskedelmi Világszervezet) képviselete hivatalos levélben tájékoztatta a magyar felet. A hatálytalanító rendeletet megjelenése a napokban várható. Az ez év augusztusában hozott román rendelkezés az importra különleges, az általánosnál jóval szigorúbb minőségi előírásokat vezetett be, amely a búza bevitelét gyakorlatilag lehetetlenné tette. A magyar fél az eljárást a CEFTA, illetve a WTO szabályokkal összeegyeztethetetlennek tartotta és konzultációkat kezdeményezett. Eredmény hiányában a magyar fél a WTO Vitarendezési Testületénél döntőbizottság létrehozását kérte, amelyről a testület dec. 21-ére összehívott ülése lett volna hivatott dönteni. A közlemény szerint Magyarország a román féltől most kapott hivatalos tájékoztatás nyomán e kéréstől eláll. /Szabad az út a magyar búza és liszt előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ 2001. december 21.
Székelyudvarhelyen a bíróság ismét bejegyezte az Udvarhelyért Polgári Egyesületet, ezzel véget érhet az a persorozat, melyet az RMDSZ vezette román Kisebbségvédelmi Hivatal kezdeményezett az UPE ellen, arra hivatkozva, hogy a 2000-es bejegyzéskor a megyei Törvényszék mulasztást követett el, amikor nem idézte meg a Kisebbségvédelmi Hivatalt is. Kérdés, hogy az UPE listáján városi, illetve megyei tanácsosi címet szerző személyek visszakapják-e mandátumukat, vagy sem. /Immár törvényesen bejegyzett szervezet az UPE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./ 2001. december 22.
Révbe jutott a státustörvény. A két miniszterelnök személyes megbízottja sikerrel zárta tárgyalásait a státustörvényről, Orbán Viktor és Adrian Nastase kormányfő dec, 22-én Budapesten aláírhatják a magyar-román egyetértési megállapodást. Maratoni hosszúságú egyeztetésen Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárnak dec. 21-én Budapesten sikerült megegyezni annak a dokumentumnak a szövegéről, amely arra hivatott, hogy lezárja a státustörvény körül kialakult román-magyar vitát. A megállapodás három részből áll. Az első az euroatlanti integrációs folyamatban rögzíti egymás támogatását, a második a státustörvény részleteivel foglalkozik, a harmadik pedig a kétoldalú kapcsolatok egészére vonatkozik. A státustörvényre vonatkozó szövegrész fő feltételrendszerét a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlások jelentik. "Ez a rész tisztázza a külképviseletek, konzulátusok szerepét a magyarigazolványokkal kapcsolatban, rögzíti az ajánlószervezetek kompetenciáit az igazolvány adattartalmára vonatkozóan" - fejtette ki Németh. Elmondta, a román fél jelezte: fontos számára az egyenlő bánásmód a román állampolgárok részére a szociális-gazdasági jellegű kérdések területén. Ezért a román anyanyelvűekre is kiterjesztették a három hónapos munkavállalás jogát. Az államtitkár utalt arra, hogy a Velencei Bizottság ajánlása is különbséget tett a kedvezménytörvény kulturális-oktatási, illetve szociális-gazdasági területei között. A dokumentum harmadik részéről Németh Zsolt annyit mondott, hogy intenzívebbé kell tenni a magyar-román alapszerződést ellenőrző vegyes bizottsági rendszer működését, hiszen az megfelelő keretet nyújt a vitás kérdések rendezésére. Bukarestben Adrian Nastase román miniszterelnök jelezte, csak akkor utazik Budapestre, ha a kedvezménytörvény kapcsán készülő román-magyar egyetértési nyilatkozat figyelembe veszi a törvénnyel szemben megfogalmazott három legfontosabb román észrevételt. Azt szeretné, ha a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos magyarországi törődés az európai szinten elfogadott normák keretében maradna. "Az nem zavar bennünket, ha a kulturális jogokkal törődnek, és ezen a téren kívánnak segítséget nyújtani a romániai magyarságnak. Ezt teszi Románia is a határain kívül élő román nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, ez felel meg az általános mérceként elfogadott európai egyezményeknek" - mondta. A román miniszterelnök leszögezte: Romániát elsősorban a kedvezménytörvényben megfogalmazott gazdasági és szociális jogok zavarják. Geoana külügyminiszter a budapesti tárgyalások kimenetelének ismerete előtt bejelentette: arra az esetre, ha a közös szöveg véglegesítésére vonatkozó megbeszéléseken nem tudnak "elfogadható megfogalmazásokra jutni", a román félnek előkészített más változatot is. a is". /M. Á. Zs.: Révbe jutott a státustörvény. Maratoni magyar-román egyeztetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./2001. december 22.
Mádl Ferenc köztársasági elnök a közelgő ünnepek alkalmából határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott dec. 20-án a Parlamentben. A több mint másfél órás találkozón megjelent Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadója is. A megbeszélésen erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi vezetők vettek részt, akik tájékoztatást adtak az egyes területek és az egyes egyházak sajátos helyzetéről, egyházpolitikai és nemzetpolitikai szempontból. Semjén Zsolt a találkozó után elmondta: az egyházi vezetők történelmi tettként értékelték a kedvezménytörvényt és hangsúlyozták, hogy a maguk részéről mindent megtesznek annak végrehajtása érdekében. Köszönetet mondtak azért a komoly anyagi segítségért is, amelyet Magyarországtól kaptak, főként egyháztámogatási forrásokból, mintegy 10 százalékos arányban részesülve e támogatásból. Az erdélyi püspökök főként a romániai ingatlan visszaadás nehézségeiről beszéltek, a kárpátaljaiak pedig beszámoltak arról, hogy a súlyos anyagi nehézségek ellenére nagy a jelentkezés a magyar oktatási intézményekbe. Ugyancsak a hitoktatás erősödéséről adtak tájékoztatást a délvidékiek, a felvidéki egyházi vezetők pedig fontosnak nevezték, hogy az ottani magyarság számára megvalósuljon az anyanyelvi pasztorációs ellátás. A megbeszélésen külön szóba került a csángók ügye. /Mádl Ferenc határon túli püspököket fogadott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ 2001. december 22.
Első ízben hozott ki évkönyvet a Gyergyói Kisújság /Gyergyószentmiklós/ hetilap. Az évkönyv havonta bemutat néhányat a város neves személyiségeiből: Dán Mihály, Hegyesi Attila, Páll Sándor, dr. Clopotel Gelu, Tarisznyás Mártonné, dr. Simó István, Páll Vilmos és Hajdó István főesperes. Az évkönyv bemutatja a gyergyói falvakat is. /(gál): A Gyergyói Kisújság évkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ 2001. december 22.
Budapesten közgazdaságtudományi egyetem Tárcatükör című rendezvénysorozata dec. 20-i vitájának vendége Martonyi János külügyminiszter és Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP elnöke volt. Martonyi szerint a Fidesz nem fog koalícióra lépni a MIÉP-pel a jövő évi választások után, Kovács László szocialista pártelnök viszont elvárja, hogy ezt Orbán Viktor kormányfő maga is kijelentse. A kedvezménytörvényt illetően Kovács László helytelennek nevezte, hogy a jogszabály tervezetéről nem volt előzetes eszmecsere a magyar és a román miniszterelnök között. "A kedvezménytörvény ügyében kiderült, hogy létezik egyfajta bizalmatlanság a magyarsággal szemben bizonyos körökben. Pedig a magyar közvélemény túlnyomó többsége semmiféle területi revízióban nem gondolkodik, és a törvény épp azt bizonyítja, hogy a magyar történelemből végérvényesen eltűnt a territoriális dimenzió" - fogalmazott Martonyi János. Kovács László arról beszélt, hogy az MSZP kormányra kerülése esetén jobban összhangba hozná az Európára és a Kárpát- medencére vonatkozó politikát, mint a jelenlegi kabinet. Csökkentenék a külpolitika ideológiai tartalmát, és változtatnának a stíluson is. /Egy ex- és egy mai külügyminiszter - ugyanarról. /Martonyi János és Kovács László vitája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2001. december 27.
Bukarestben győzelemként értékelik a magyar-román nyilatkozatot. A dokumentum aláírását követően a román kormány nyilatkozatot adott ki. Eszerint a felek megállapodtak abban, hogy a státustörvény alkalmazási folyamatában Romániát mentesítik a területen kívüliséget feltételező eljárásoktól, és a gazdasági és szociális kedvezmények terén megszűnik a román állampolgárok etnikai alapú megkülönböztetése. Közölték: a magyarigazolványok igénylése és kiosztása kizárólag magyar területen, illetve a magyar külképviseletek útján történik. A három hónapos magyarországi munkavállalási és az ezzel összefüggő egészségügyi biztosítás pedig minden egyes román állampolgárt megillet. Adrian Nastase kormányfő szerint a magyar félnek fél éven belül módosítania kell a státustörvényt és annak alkalmazási utasításait. A módosítási procedúrát a magyar kormánynak kell kezdeményeznie. Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nyilatkozat Románia minden egyes kifogására megnyugtató választ ad, megszünteti a státustörvény területen kívüli hatályát, a román állampolgárok diszkriminációját. Román elemzők szerint az egyetértési nyilatkozat teljes mértékben a román szempontok érvényesítését szentesítette. A hírügynökségek pedig kiemelték: Magyarország a jövőben Bukarest jóváhagyása nélkül semmilyen támogatásban nem részesítheti a romániai magyar politikai szervezeteket, a magyarigazolványokat nem lehet majd Romániába behozni és román területen őrizni, s a romániai magyarok román nemzetiségű hozzátartozói a magyar államtól nem kaphatnak kedvezményekre jogosító igazolványokat. Nastase semlegesítette Orbán "bombáját" cím alatt a Curentul írta, hogy "mindkét fél engedményeket tett", de magyar félnek többet kellett engednie. Miután a lap kiemelte, hogy a Budapesten megszületett egyetértési nyilatkozat "túlnyomó részt a magyar engedményeket öleli fel", hozzátette: "nem kevésbé igaz, hogy a román fél is engedett a magáéból". A román engedmények egyik példájaként említette az újság azt, hogy "a magyarigazolványt Magyarország romániai konzulátusai útján is kézbesíteni lehet", bár a nyilatkozat "azt ajánlja, hogy az igazolványok kibocsátásának első sorban Magyarországon kell megtörténnie". A Curierul National úgy látta, hogy "Románia győzött a státustörvény ügyében", az Adevarul pedig A magyarigazolvány tartalmatlanná vált cím alatt számolt be az eseményről. Az Adevarul egyebek között ezt írta: "Bár Magyarországnak erősebb a lobbija és osztályelső az EU-csatlakozásukról tárgyaló országok között, mégis Romániának sikerült érvényesítenie álláspontját". A lap értékelése szerint "a kétoldalú alapszerződésnek olyan formában történt aláírása mellett, amely kizárta az Európa Tanács 1201-es ajánlásában a kisebbségek kollektív jogai és az etnikai elvű területi autonómia elfogadását, az egyetértési nyilatkozat aláírása az utóbbi 12 év egyedüli román diplomáciai sikere Magyarországgal szemben". Az Adevarul, a legnagyobb példányszámúnak mondott román politikai napilap ezt írta: "Sajnos, továbbra is egyensúlyhiány áll fenn a kétoldalú politikai viszonyban. Az a tény, hogy Magyarország öt éve (sic!) tagja a NATO-nak, Romániát pedig sok fenntartással kezelik a védelmi szövetség jövő évi, prágai csúcsértekezletét megelőzően, nem olyan természetű körülmény, amely kedvezne a román-magyar politikai kapcsolatok felívelésének". A Curierul National viszont Petru Cordost, Románia budapesti nagykövetét idézve azt írta, hogy bár az EU is a szomszédokkal való megegyezésre biztatta Magyarországot, mégis "feltételezhető, hogy inkább a NATO" szorgalmazta a megállapodást, hiszen a védelmi szövetség "nem kívánja, hogy feszültség legyen Magyarország és szomszédai között, s ez érvényes lehet a NATO-csatlakozásra jelölt Romániát illetően is". /Bukarest: a román diplomácia győzelme A Curentul szerint Nastase hatástalanította Orbán "bombáját". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./2001. december 27.
Az elmúlt hónapok vitái miatt az utolsó percig lehetetlennek tűnt a közös nevező kialakítása. Adrian Nastase még néhány nappal ezelőtt is kijelentette, hogy a román kormány minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a státustörvény alkalmazását megakadályozza, Budapest pedig azt tette világossá, hogy a jogszabály Bukarest ellenére is életbe lép 2002. január elsejétől. Azonban Adrian Nastase számára óriási presztízsveszteség lett volna, ha kifogásai ellenére léptetik életbe a jogszabályt. A "Felek" végül komolyabb presztízsveszteség nélkül kerültek ki a vitából. Azzal, hogy a magyar szezonális munkaerőpiac megnyílik valamennyi román állampolgár számára, illetve a vegyes házasságokban a román hozzátartozókra nem vonatkoznak a törvény nyújtotta kedvezmények, a jelek szerint megnyugtatta a jogszabályt kezdettől fogva diszkriminatívnak kikiáltó Bukarestet. Olyannyira, hogy lemondott a magyar igazolvány megvétózásával kapcsolatos terveiről is. Amint az várható volt, a hazai média a román diplomácia bravúros sikerének könyvelte el az eseményt, Budapest térdre kényszerítéséről harsogva. A magyar sajtó hosszan idézi az olcsó román munkaerőnek a beáramlásával riogató politikusokat. Ezek közül a leghangosabb a Magyar Szocialista Párt, a Fidesz legesélyesebb vetélytársa az alig néhány hónap múlva Magyarországon sorra kerülő választásokon. A szocialisták szerint az Orbán-kormány többmillió román munkavállalót akar rászabadítani a magyar munkaerőpiacra, az óriási bérverseny pedig negatívan érintheti a magyar fizetések színvonalát. A nyilatkozók arról nem szólnak, hogy a szoros baráti kapcsolatokat ápoló magyar és román szocialisták egymás közt hogyan intézték el a román munkavállalók "elszabadításával" kapcsolatos ügyet. /Székely Kriszta: Megállapodtunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./