udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 12421-12450 | 12451-12480 | 12481-12510 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. december 10.
Petre Strachinaru, a háromszéki PD alelnöke dec. 5-i sajtótájékoztatóján élesen kikelt a Háromszék táncegyüttes és az Udvarhely Néptáncműhely nov. 28-i sepsiszentgyörgyi bemutatója ellen, mert azt románellenesnek minősítette. A közös produkciójú előadást láthatták még Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen, Kolozsvárott és Szatmárnémetiben. A Székely sorsképek rendezője és koreográfusa László Csaba, dramaturgja Zsidó Ferenc, mindketten udvarhelyiek. Deák Gyula, a Háromszék Táncegyüttes igazgatója szerint Strachinaru félreértette, hogy mi történik a színpadon. Az egyik jelenetben feltűnik egy pap, ő pópának látta, akit úgymond, kicsúfolnak az előadás során, gúnyt űzve az ortodoxiából. Valójában ma is élő népszokásról van szó: a lakodalom kellős közepén halál kicsúfolásáról. A játék során felravataloznak egy álhalottat, és az egyházi liturgia tréfás utánzásával búcsúztatják. Deák Gyula szerint a Har-Kov újabb lehetséges vádpontját akarták kihozni az előadásból. Az előadás családtörténetet, pontosabban egy hétgyerekes székely család történetét mutatja be, egy táncjáték epikai elemeibe építve. Ez nem revizionizmus, hanem folklór. /(Oláh István): Az utolsó előadás után. Nem revizionizmus, hanem folklór. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2001. december 10.
A múlt hónap végén a besztercei EMKE tartott tisztújító közgyűlést, melyen új vezetőséget választottak és megszavazták a következő évi munkarendet és eseménynaptárt. Az új elnökségi tagok: Antal Attila történelemtanár (elnök), Kántor Erzsébet szemorvos és Székely Vilmos közgazdász (alelnökök). A besztercei MADISZ is újjá szerveződött. 10 éves tevékenység után alapszabályzat módosítást eszközölt az új szervezeti menedzsment irányelveinek alapján. Dec. 1-jén, a városi RMDSZ és az ifjúsági szervezetek civil fórumot rendeztek. /Újjá alakult civil szervezetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2001. december 10.
A csontvelő-átültetés területén elért magyarországi és romániai úttörő munkásságáért a Temesvári Orvostudományi Egyetem díszdoktorává avatták Nagy Kálmán miskolci orvosprofesszort. Az ünnepelt érdemeit Szucsik József temesvári sebészprofesszor méltatta: Nagy Kálmán elsőként végzett csontvelő-átültetést Magyarországon, kórházi osztály hozott létre a kórban szenvedő betegek gondozására, több, mint hetven tudományos munkája, könyve jelent meg a témában, végül neki köszönhető az is, hogy Romániában először Temesváron végeztek először sikeres csontvelő-átültetést. /Nagy Kálmán orvosprofesszort díszdoktorrá avatták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./2001. december 10.
Dec. 7-én Egyed Tibor grafikus kiállításának megnyitójával kezdődtek el a Kriterion Napok Kolozsváron, a Bánffy-palotában. H. Szabó Gyula bemutatta a Historia Manet című emlékkönyvet, melyet a 75 éves Demény Lajos tiszteletére jelentettek meg. A könyv 41 tanulmányt tartalmaz, ezek nem Demény Lajos tollából származnak, viszont mindegyik írás valamiképpen kapcsolatos vele és munkásságával. A kötet ezenkívül tartalmazza azt a 318 címből álló jegyzéket is, mely Demény Lajos életművét alkotja. Demény Lajos Bukarestben él, alapfoglalkozása történész, a bukaresti Történelemtudományi Intézet munkatársa, de jó ideig foglalkozott politikával is, szenátorként. Vekov Károly - aki Demény Lajosnak 19 éven át volt munkatársa a Történelemtudományi Intézet Nemzetiségi Osztályán - hangsúlyozta, hogy Demény Lajos ugyan elszakadt Erdélytől, de Bukarestben mindvégig sikerült megőriznie magyarságát, sőt magyar történész maradt. A továbbiakban H. Szabó Gyula bemutatta a Kriterion Kiadó frissen megjelent köteteit, az újraindult Téka-sorozatot, ebből egyelőre hat kötet jelent meg. A másik sorozat a Kriterion Közelképek, erdélyi magyar szerzők monográfiáját teszi közzé, ebből a sorozatból eddig négy jelent meg. /Köllő Katalin: Könyv és zene a Bánffy-palotában. Kriterion Napok Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./ H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója bemutatta az erdélyi magyar személyiségek hangját őrző első CD-ket. /Kolozsváron történt... = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./2001. december 11.
Az Európai Unióba való felvételnél kívánatos lenne ahhoz a bevált elvhez ragaszkodni, amely szerint a jelölteket saját érdemeik alapján ítélik meg: amelyik ország teljesíti a szükséges feltételeket, bekerül az unióba - válaszolta a Le Figaro kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök, elhárítva Hubert Védrine francia külügyminiszter 12 tagjelölt ország egyidejű uniós csatlakozását felvető javaslatának konkrét kommentálását. Stéphane Kovacs, a lap munkatársa a magyar kormányfő dec. 10-én kezdődött hivatalos párizsi látogatása alkalmából készített interjút a miniszterelnökkel. - Romániával való viszonyunkban nem a kedvezménytörvény, hanem a bukaresti kormány napokban született döntése okozza a legnagyobb problémát - jelentette ki Orbán. Azzal az ürüggyel, hogy a vízumkényszer feloldásának feltételeként EU-nyomásnak van kitéve, olyan törvényt fogadott el, amely elvágja a külvilágtól a romániai állampolgárokat: ezentúl minden külföldre utazónak minimum 250 eurót kell felmutatnia, ami iszonyúan nagy teher. Közeledik a karácsony és kétmillió romániai magyar nem fog tudni találkozni magyarországi rokonaival - hívta fel a figyelmet a magyar kormányfő, megjegyezve, hogy a két ország közötti határátkelőhelyek egy csapásra úgy elnéptelenedtek, mint a kommunizmus idejében, amikor nem voltak szabadságjogok. /Orbán-interjú a Le Figaróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./2001. december 11.
A bukaresti Szeplőtelen Szív Kongregáció apácáinak a Csereháti Kisegítő Iskolába karhatalmi erőkkel történő beköltöztetése elleni tiltakozásul Csereháti Napokat szervezett december 9-én a Székelyudvarhely-szombatfalvi református gyülekezet lelkésze, Hegyi Sándor. Mint ismeretes, a csereháti ingatlan svájci adományokból épült iskolás korú udvarhelyszéki fogyatékos gyermekek számára, de az adományozó alapítvány akkori vezetője, Cyrill Bürger a bukaresti székhelyű francia-román építtető cégnek, az Aris Industrie-nek ajándékozta - máig tisztázatlan indíttatásból -, amely aztán a félkész épületet a székelyudvarhelyi önkormányzat vehemens tiltakozása ellenére továbbadományozta a Bukarestben frissiben bejegyzett görög katolikus apácarendnek. Az apácák idővel 60 román ajkú gyermeket telepítettek be az épületbe, mialatt több politikai szó- és nyilatkozatváltás, parlamenti interpelláció és tucatnyi per tárgyát képezte az eset. Legutóbbi székelyudvarhelyi látogatásán maga Ion Iliescu államfő kereste fel az iskolát, ahol a város polgármesterével folytatott zárt tárgyaláson - a kiszivárgott információk szerint - egyoldalú ajánlatokat tett a csereháti ügy lezárására. A mostani rendezvényre több székelyföldi településről érkeztek az udvarhelyiek tiltakozását felvállaló küldöttségek. Így jelen volt és beszédet mondott: Borsos Géza Hargita megyei tanácsos Gyergyócsomafalváról, Krizbai Imre református tiszteletes Barótról, Kincses Előd ügyvéd és Kolcsár Sándor unitárius esperes Marosvásárhelyről, Andrássy Árpád marosludasi RMDSZ-elnök, a Maros Megyei Tanács tagja. A nyilatkozatban, amelyet a jelen lévő tiltakozók egyöntetűen elfogadtak, Hegyi Sándor tiszteletes felhívást intézett az RMDSZ-politikusokhoz, hogy számoljanak be arról, mit tettek Cserehátért, a magyar nemzeti közösség figyelmét felhívta az RMDSZ-en belüli visszás folyamatokra. /Z. Nagy István: Csereháti Napok - negyedszer. A betelepítés immáron tény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./2001. december 11.
A Partiumi Keresztény Egyetem diákszervezete erdélyi magyar egyetemi diáklapok szerkesztőinek találkozóját szervezte meg Nagyváradon a hétvégén. A Posticum Római Katolikus Ifjúsági központban kolozsvári, brassói és nagyváradi diákszerkesztők jöttek el, mintegy 30-an. Amellett, hogy bemutatkoztak az egyetemi lapok, előadásokat hallgathattak a résztvevők. Nagyváradon első ízben rendeznek ilyen programot. /(balla): Tollforgatók a Posticumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./ 2001. december 12.
A nagybányai Aurul nevével elhíresült céghez hasonlóból több ezer is van Romániában. Csupán Máramaros és Szatmár megyében meghaladja számuk a 350-et. Zömük természetesen Máramarosban található. A szatmárnémeti Erdélyi Kárpát Egyesület az elmúlt hónapokban felméréseket végzett az említett két megyében a zagytárolók és meddőhányók állapotával kapcsolatban, s megállapításuk: ezek folyamatosan és egyre súlyosabban szennyezik a környezetet. A szél széthordja az ártalmas porszemeket, a beszivárgó csapadékvíz kioldja a szennyező anyagokat, amelyek később megjelennek a források és kutak vízében, károsítva a fogyasztók egészségét. Az EKE munkatársai megállapították: minderre fel kell hívni nem csak a kormányzati szervek és az érintett szaktárcák, de a közvélemény figyelmét is. /(Sike Lajos): EKE- tanácskozás Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./2001. december 12.
A kilencvenes évek elején a román parlamentben egy perces néma felállással adóztak Antonescu marsall emlékének. Akkor Adrian Nastase külügyminiszter, Ion Iliescu pedig, akárcsak most, Románia elnöke volt. Tíz év múltán Adrian Nastase, a jelenlegi kormányfő a prefektusokkal tartott egyik távkonferencián nemcsak elítélte a marsallszobor kultuszt, hanem - eléggé szokatlan módon egy román miniszterelnök részéről - részleteket olvasott fel két korabeli dokumentumból. A talán legfélelmetesebb részletben Antonescu felszólította a Dnyeszteren túli terület kormányzóját, Gh. Alexianut, hogy az 1941 októberi ogyesszai merényletet megtorlandó "lövessen le 200 zsidót minden egyes halottért és 100 zsidót minden egyes sebesültért". Alexianu pedig visszaigazolja, hogy a parancs végrehajtatott, és hogy nagyon sok zsidót "meglőttek és felakaszottak Ogyessza utcáin". Andrei Cornea feltette a kérdést, mi ez a pálfordulás? Miként is térhettek át a Vezér majdnem hivatalos kultuszáról a bárminemű kultusz szigorú elítélésére? A magyarázatot közérthetően elmondta Nastase kormányfő: a NATO- és EU-integráció összeférhetetlen az Antonescu-kultusz bármely formájával. Ez a kultusz - összegezte a miniszterelnök - komolyan zavarja az Egyesült Államokat, melynek Antonescu hadat üzent, s elégedetlenséggel tölt el bizonyos zsidó köröket, melyekről úgy hisszük, komoly befolyással bírnak az amerikai fővárosban. Antonescu adott parancsot 150 000 zsidó és több tízezer cigány legyilkolására, személyes hozzájárulásként a holokauszthoz. Cornea szerint a román társadalomnak továbbra is erkölcsi problémája a képmutatásban való tetszelgés, a valóság iránti érdektelenség. /Andrei Cornea: Megjöttek az "amerikai zsidók" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12. - Megjelent a 22. c. bukaresti lap december 4-10-i 49-es számában. A cikket most magyar fordításban adták közre./2001. december 12.
Dec. 11-én egyhetes magyarországi turnéra indult a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Pesti Vigadóban, a Magyar Kultúra Alapítvány székhelyén tartanak előadásokat, 17-én Szolnokon lépnek fel. A Pesti Vigadóban az együttes egy összetett, önálló műsort mutat be. Dec. 13-án a Budai Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány dísztermében jelenlétükkel tisztelik meg az együttest a politikai és kulturális élet főméltóságai. A meghívottak között van Orbán Viktor miniszterelnök, Göncz Árpád volt köztársasági elnök és Mádl Ferenc jelenlegi elnök. /(Daczó Dénes): Az anyaországban turnézik a Hargita Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./2001. december 13.
A román miniszterelnök azért szüntette be a levelezést a magyar kormányfővel, mert zavarta, hogy Orbán Viktor a sajtó nyilvánossága előtt fejti ki véleményét a román kormányról - írta dec 12-i számában a Ziarul Politic című napilap. Romániát leginkább az zavarja, hogy Orbán Viktor mindenféle negatív véleményt fogalmaz meg a nemzetközi sajtóban a román kormányról - írta a lap, példaként idézve azt az interjút, amelyet a magyar miniszterelnök az elmúlt napokban adott a Le Figaro című francia újságnak. - A magyar miniszterelnök a vízumok ügyében támadja Romániát - hangsúlyozta a Curentul. Az ellenzéki lap úgy vélte, hogy miközben Magyarország a kedvezménytörvény végrehajtására készül, "Adrian Nastase Orbán Viktor füstbombáinak felhőjében tévelyeg". Miközben Bukarestben elemeznek és mérlegelnek, a kedvezménytörvény esetében a visszaszámlálás megkezdődött, a magyar miniszterelnök pedig ellentámadásba lendült - írta a lap. /Nastasénak elege van a levelezgetésből. Elkezdődött a visszaszámlálás státusügyben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./2001. december 13.
Az Agache-perben elítélt Héjja Dezső ügyét dec. 12-én újratárgyalták Csíkszeredában. Hajdú Dezső, Héjja Dezső ügyvédje kérte a fogházbüntetés végrehajtásának félbeszakítását. Kérését a marosvásárhelyi Igazságügyi Orvosi Tanács következtetésével támasztotta alá, amely kimondja: "azok a betegségek, amelyekben az illető szenved, lehetetlenné teszik a büntetés végrehajtását". A marosvásárhelyi szakvéleményezést azért kérték, mert a csíkszeredai orvosokból álló szakbizottság azon a véleményen volt, hogy Héjja betegsége ellenére kibírja a fogházi büntetést. A dec. 12-i tárgyaláson az ügyésznő arra hivatkozva, hogy ellentétes orvosi szakvéleményezések születtek, kérte a felettes szervek véleményének kikérését. A következő tárgyalás időpontja jan. 16-a. /(Daczó Dénes): Újabb halasztás Héjja Dezső ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ 2001. december 13.
A kisebbségi egyházak nov. 28-29-i kolozsvári értekezlete után, amelyen az erdélyi magyar történelmi egyházak, a görög katolikusok, illetve a szász evangélikusok közös nyilatkozatban kérték számon a román kormánytól javaik visszaadásának elodázását, az Európa Parlamentet, és az Európa Tanácsot is megkeresték ügyük érdekében. Meghallgatást kértek, így december elején a királyhágómelléki református egyházkerület két küldötte, Tolnay István tanügyi és Antal János külügyi előadó Strasbourgban tárgyalt, ahol felvázolhatták az egyházi ingatlanok restituciójának 1989 óta húzódó ügyét és még számos, a kisebbségeket érintő problémát, például a székelyföldi tankönyvháborút vagy a csángók magyarul tanulásának betiltását. Az egyeztetések nyomán 2002 elején erdélyi püspökök küldöttségét fogadják Strasbourgban. /(Balla Tünde: Strasbourgba vitték az egyházak ügyét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ 2001. december 13.
Tiltakozó, békés tüntetést rendez dec. 14-én a román nagykövetség előtt a Váci Nemzeti Kör és az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ). A megmozduláshoz más civil szervezetek is csatlakoznak.- A demonstrációt az erdélyi csángó magyar gyermekek magyar nyelvű oktatásának érdekében szervezzük - közölte Horváth Kálmán, az EKOSZ tagszervezetének, az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Közhasznú Egyesületének elnökségi tagja. A tüntető szervezetek tiltakozni kívánnak az emberi jogok folyamatos, durva megsértése ellen, amit Románia a csángó magyarokkal szemben gyakorol. (A Magyar Nemzet nyomán). /Demonstráció a csángók oktatásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ 2001. december 13.
Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének címzett csángó levelezési listán a Csángómagyar Szövetség vezetői, Bartha András elnök és Bilibók Jenő alelnök ismertették a moldvai csángóság 1989 óta folytatott küzdelmeinek főbb céljait, mint az anyanyelv oktatása és az anyanyelvű istentisztelet. A tanügyi hatóságok betiltották az iskolán kívüli magyar órákat is. Szervezetük tagjait folyamatosan zaklatják a hatóságok, így az utóbbi hónapban az iskolán kívüli oktatás szervezőit beidézte a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség, a prefektúra, az egészségügyi igazgatóság és a rendőrség. A moldvai magyarok nem hajlandók lemondani a szabad identitásválasztás alkotmányos jogáról. Az erdélyi magyarságtól határozott politikai támogatást várnak a törvények betartatásában. Kérik az RMDSZ-t (melynek társszervezete a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége), hogy ugyanolyan határozottan küzdjön a csángómagyarok jogaiért, mint teszi azt az erdélyi magyarok esetében. Kérik, hogy az RMDSZ tegye a jelenlegi kormány támogatásának feltételévé a romániai (erdélyi és moldvai) magyarság oktatási és vallási jogainak érvényesítését. Kérik az anyanyelven is történő istentisztelet bevezetését, a magyar identitást választók hatóságok általi zaklatásának megszűntetését, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által is megerősített, a csángó kisebbségi kultúra védelméről szóló Ajánlásának betartását. Kérik egy, a csángómagyar ügyekért felelős személy alkalmazását az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén. /A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége felhívást intézett az RMDSZ-hez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ 2001. december 13.
Az Érmelléki Református Egyházmegyében 1998. óta szerveződik egyfajta szociális háló olyan nagycsaládoknak. 1998. márciusában az egyházmegyét alkotó 36 gyülekezet létrehozta az Érmelléki Református Diakóniai Alapítványt. A felmérések során 544 nagycsaládot találtak, 30%-ukat szinte az éhhalál fenyegeti. Az egyházmegye szociális internátus hálózatot épít ki. Az első a Timotheus otthonhoz, amit már tavasszal elkezdenek építeni a Margitta környéki szegény nagycsaládok gyermekeinek. Micskén december 7-én és 8-án ismét nagycsaládosok hétvégéje volt. A holland kormány és az alapítvány közös támogatásával elkezdhető az internátus felépítése. /Balla Tünde: Szociális internátus nagycsaládok megsegítésére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ 2001. december 13.
Bizonytalanná vált a Hargita Népe napilap sorsa, miután egy vállalkozói csoport ugyanezzel a névvel kíván lapot indítani Hargita megyében. A napi 15 ezer példányban megjelenő újságot jelenleg a Hargita megyei tanács által létrehozott, de a tanácstól anyagilag is független közhasznú társaság adja ki. Egyes beszámolók szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó, Verestóy Attila RMDSZ-szenátor sógora áll. Ferenczi a többségi tulajdonos abban a társaságban, amely ezen a héten indítja Magyarországon a Pax TV nevű új, vallási, kulturális műsorokat kínáló kereskedelmi csatornát. Az egész eljárás kétes volta miatt az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MURE) és annak Becsületbírósága. /Bonyodalmak a Hargita Népénél. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./ A Hargita Népe anyagi gondokkal nem küszködhetett, hiszen a megyei reklámpiac átlagosan, az újságban napi két oldalt is betöltött. A Hargita Népe dec. 11-éig nem jelezte, hogy gondok lennének a lap további megjelenésével kapcsolatosan. A dec. 12-i HN-ben Szondy Zoltán közölt részletes írást. Zsombori nehezményezte, hogy a lapban gyakran az önkormányzatot bíráló cikkek jelentek meg. /(Daczó Dénes): A Hargita Népéről dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ 2001. december 13.
A Magyar Tudományos Akadémia erdélyi nyelvi intézete alakul meg a közeljövőben Kolozsváron, hátterét az ottani egyetemi magyar tanszék biztosítja. Dr. Péntek János, a kolozsvári egyetem Magyar Nyelv és Kultúra Karának tanszékvezető tanára elmondta, hogy a tervezett nyelvtudományi "műhelynek" a székháza is szinte biztosított. Az induló intézetbe kerül a tudós nyelvtörténész Szabó T. Attila hagyatéka. A nyelvi intézetben nem csak kutatómunkát végeznek, annak szolgáltató szerepe is lesz: nyelvhelyességi kérdésekben nyújt tanácsot, újságíróknak például az intézmények és mások névformáit illetően. Időszerű egy román-magyar kulturális szótár, különösen pedig a román-magyar közigazgatási szótár összeállítása. /(fejér): Nyelvi intézet alakul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ 2001. december 13.
Nov. 11-én, vasárnap szórványtalálkozó volt Konstancán. Immár hagyománnyá vált, hogy esztendőnként találkoznak a galaci, brailai és konstancai egyháztagok. A zsúfolásig megtelt imaházban Szabó Attila ramnicul-valcea-i lelkipásztor hirdette az Igét. /Fazekas Lóránd: Szórvány a szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./ 2001. december 14.
Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő részt vesznek az Európai Unió (EU) tagállamainak belgiumi Laekenben összehívott dec. 15-i csúcsértekezletén, amelynek témája az Unió bővítése lesz. Dec. 13-i számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung leszögezte: az Európai Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy Bulgáriának és Romániának nincs esélye bekerülni a EU-bővítés első körébe. Hubert Védrine korábbi fölvetése, miszerint mind a 12 tagjelöltet egyszerre kellene fölvenni az EU-ba, olyan várakozást keltett Szófiában és Bukarestben, hogy legalább nagyobb összegű Uniós segítségre számíthatnak. /Kevés az esély az Európai Uniós integrációra. Iliescu és Nastase a laekeni csúcson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./2001. december 14.
Románia és Magyarország külügyminiszterei dec. 13-án telefonon folytattak megbeszélést, megegyeztek abban, hogy Németh Zsolt magyar és Cristian Dobrescu román államtitkár megpróbálnak kompromisszumot találni a státustörvény alkalmazását illetően. A Mediafax diplomáciai forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök között valószínűleg rövid találkozóra kerül sor a laekeni csúcsértekezleten. /Újabb Nastase-Orbán találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ Orbán Viktor miniszterelnök dec. 7-én Adrian Nastase román kormányfőnek írt levelében két konkrét javaslatot tett a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román tárgyalások folytatására - nyilatkozta Horváth Gábor külügyi szóvivő dec. 13-án azzal kapcsolatban, hogy a román miniszterelnök dec. 12-i kijelentése szerint a román kormány a magyar féltől vár konkrét jelzéseket arra vonatkozóan, milyen formában folytatódjanak a tárgyalások a magyar kedvezménytörvényről. A magyar miniszterelnök levelét Martonyi János külügyminiszter adta át román partnerének, Mircea Geoanának dec. 7-én Brüsszelben. A magyar kormányfő levelében foglalt javaslatok a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos magyar-román kétoldalú tárgyalások folytatására vagy a kisebbségi szakbizottság haladéktalan összehívását, vagy a két kormányfő személyes megbízottjának késedelem nélküli találkozóját kezdeményezték. A konkrét magyar javaslatok tükrében tehát a magyar fél várja a román partner konkrét válaszát, méghozzá nem a sajtó útján, hanem hivatalos formában - mondta Horváth Gábor. A magyar javaslatok már közel egy hete a román fél térfelén vannak, de válasz eddig semmilyen formában nem érkezett. /Budapest két dolgot is javasolt Bukarestnek- válasz sehol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2001. december 14.
Csíkszeredában, az Apáczai Csere János Pedagógus Házban tartott sajtótájékoztatót a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Lászlófy Pál és Burus Siklódi Botond főtitkár. Röviden ismertették a most tíz éves civil szervezet eddig tevékenységét és bemutatták az ez alkalomból megjelent könyvet, amely a tíz év eseményeinek krónikáját tartalmazza Lászlófy Pál elnök leszögezte, az RMPSZ-nek több mint 7500 tagja van, ez a legnagyobb magyar civil szervezet. Ez a romániai magyar közoktatásban dolgozók hetven százalékát jelenti. Tíz év alatta a szövetség szakmai továbbképzésein, központjainak szolgáltatásain keresztül a romániai magyar közoktatást szolgálja. Nagy elismerésnek örvend a nyári akadémia és az oktatási központok néhány jelentős szolgáltatása. Az RMPSZ büszkesége, a Teleki Ház új épület szárnnyal bővült, egy 200 férőhelyes konferenciateremmel. Eddig a szakminisztérium különösképpen nem akadályozta munkájukat egészen mostanáig, amikor a könyvellenőrzések kapcsán az RMPSZ által behozott könyvekbe is belekötöttek. /(Daczó Dénes): A legerősebb romániai magyar civil szervezetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2001. december 14.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ Igazgatótanácsa közleményt adott ki a Hargita Népe megyei napilappal kapcsolatos üzleti kísérletek miatt. A MÚRE megdöbbenéssel értesült arról, hogy a közszolgálati feladatokat ellátó sajtóval szemben is a piaci farkastörvényeket akarják alkalmazni olyan társaságok, amelyek maguk is a közszolgálati sajtó, a független sajtó értékeinek fontosságát hirdetik. A MÚRE nem érthet egyet olyan üzleti elképzelések etikátlanságával, amely mások évtizedes munkájának hasznát akarja kisajátítani. Valamely lap nevének elorzása törvénybe ütköző cselekedet, a jogi fondorlatok, fiskális trükkök alkalmazójának pedig számolnia kell a közvélemény és a sajtó szakmai-etikai értékítéletével. A Hargita Népe szerkesztőségének esetében a MÚRE elvárja, hogy a megyei önkormányzat tegyen lépéseket a név rosszhiszemű kisajátításának megállítása érdekében, s amennyiben tulajdonosváltást látnak szükségesnek, akkor legyen elővételi joga a jelenlegi szerkesztőségnek /Etikát a sajtóüzletben is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője úgy érezte, kötelessége véleményt mondani. A Kaho Kft. és egy magát befektetőknek titulált csoport "a védjegyeket bejegyző országos hivatalnál levédte mind a Hargita Népe, mind a Csíki Lapok nevet". Más szóval elorozták ezeket a lapcímeket. Albert Antal több kérdést tett fel. A megyei tanács eddig nem támogatta a szerkesztőséget, akkor milyen törvényes jogon és alapon ért egyet azokkal, akik szerint "a lap kiadása a jelenlegi formában hosszú távon nem biztosított"? Miért nem vállalják a nyílt megmérettetést, a becsületes versenyt egy új lap indításával? Ki a vállalkozói csoport ügyvezető megbízottja? Miért nem vállalják a nyilvánosságot? /Albert Antal, a Hargita Népe névadója, egykori főszerkesztője: Feleletekre váró Nyilatkozat a "levédetlen" Hargita Népéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./ A Hargita Népe körül kialakult helyzetről beszámoló írások szerint a lapátvétel mögött Ferenczi Károly székelyudvarhelyi üzletember, médiavállalkozó áll. Ferenczi Károly a Krónika című lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egész ügyről nem tud semmit. Szokatlan eljárással szeretné megkaparintani a csíkszeredai napilapot egy udvarhelyi vállalkozó - írta a Megfosztották nevétől a Hargita Népét című tudósításában a Krónika dec. 12-i száma. Az írás idézte Zsombori Vilmost, a Megyei Tanács elnökét, aki szerint a kialakulandó jogi bonyodalmak megoldása a jogászok feladata lesz, a szerkesztőségnek számolnia kell azzal, hogy a tanácsosokban nem alakult ki jó vélemény a lapról, amely "felelőtlen, sértő írásokat" Bonyodalmak a Hargita Népénél címmel számolt be a csíkszeredai eseményekről a Népújság. A marosvásárhelyi napilap Idegen tollakkal ékeskedni alcímmel az MTI alapján közölte az eddigi történéseket, majd jelezte, hogy az ügyben állásfoglalást készül nyilvánosságra hozni a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) és annak Becsületbírósága. Elhalászták a Hargita Népét? - kérdezte a Romániai Magyar Szó dec. 13-i száma. Borbély László főszerkesztő úgy nyilatkozott, hogy szerinte ez nem privatizáció. Az internetes napilap, a Transidex Verestóy kiszemelte a Hargita Népét címmel járta körbe a témát, és kiemelve, hogy Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke Ferenczi Károlynak a sógora. Ferenczi Károly pedig Verestóy Attila sógora - olvasható a www.transindex.ro-n. /Sajtóvisszhang a Hargita Népe körüli fejleményekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 14./2001. december 14.
Tizedik születésnapját ünnepelte dec. 12- én az egyetlen Temes megyei önálló magyar középiskola támogatására létrehozott Bartók Béla Alapítvány. A Bartók Béla Líceumban megtartott találkozón megjelentek a támogató cégek és szervezetek képviselői. Halász Ferenc elnök ismertette az alapítvány legfontosabb megvalósításait. 1991 decemberében a temesvári magyar iskolák volt diákjai és tanárai hozták létre a Bartók Béla Alapítványt, amely évente szociális és tanulmányi ösztöndíjakat ítélt meg, számítógépeket, audiovizuális eszközöket, személygépkocsit, bútorzatot, szakkönyveket és szépirodalmat vásárolt az iskola számára. A bánsági szórványban a nyolcvanas-kilencvenes években felgyorsult a magyarság asszimilációja, a magyar iskoláktól való elfordulás. A folyamat megfordítása érdekében, az alapítvány támogatásával indult be az Élő Kapcsolat program. Ennek fő elemei az iskoláskor előtti magyar gyerekek nyilvántartásának, szociológiai felmérések elkészítése, a magyar óvodai-iskolai hálózat népszerűsítése. Az alapítvány támogatta az identitástudat megőrzését szolgáló rendezvények egész sorát, ide sorolható az immár hagyományossá vált Nemzedékek Találkozója, amelyre hivatalos mindenki, aki Temesváron magyar nyelven tanult vagy tanított. 1998-tól kezdődően a Bartók Béla Alapítvány, ha korlátozott mértékben is, felvállalta Temes megye többi magyar oktatási intézményének támogatását is, az idei évtől az Apáczai Közalapítvány szórványprogramja támogatásával erre a célra is jelentős összegeket fordított. /Pataki Zoltán: A magyar iskola támogatása jó befektetés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2001. december 14.
Szentegyházán idén találkoztak hetedszer a Homoród menti települések színjátszói. Ott voltak a lövétei LIE-műkedvelők, az oklándi Balázs Ferenc ifjúsági színjátszó csoport, a kápolnásiak, a karácsonyfalvi Szelídgesztenye, a homoródszentpáli Csalóka Péter. /(oláh): Műkedvelő színjátszók tele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2001. december 14.
A magyarországi népszámláláskor alig több mint tíz százalék volt azok aránya, akik a vallási hovatartozásra vonatkozó, önként megválaszolható kérdésre nem kívántak felelni - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal, úgynevezett képviseleti minta alapján kimutatott előzetes adataiból. A vallást megjelölők 69 százaléka (az egész népesség 52 százaléka) római katolikusnak vallotta magát, 21 százalékuk (a teljes népesség 14 százaléka) a református, 4 százalékuk (az egész népességhez viszonyítva 3 százalék) pedig az evangélikus vallást jelölte meg. A többi egyházhoz, felekezethez, vallási közösséghez tartozók aránya a vallást megjelölők körében némileg több mint 5, a népesség egészében pedig 4 százalék. Az adatokból kitűnik, hogy mind a négy nagy történelmi egyház népességen belüli viszonylatában aránybeli visszaesés tapasztalható az 1920-as, 1930-as és 1949-es adatokhoz képest. A római katolikusok aránya például a most kimutatott 52 százalékkal szemben 1920-ban és 1930-ban meghaladta a 60 százalékot, 1949-ben pedig csaknem elérte a 70 százalékot. / Vallási hovatartozás a magyar népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2001. december 15.
Iskolák és önkormányzat címmel Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában szervezett tanácskozást dec. 13-án a Bihar megyei magyar elöljáróknak és iskolaigazgatóknak a megye RMDSZ-szervezete és tanfelügyelősége. Lakatos Péter Bihar megyei területi RMDSZ-elnök szerint iskolák és önkormányzatok nem ismerik egymás problémáit. 2002 januárjában kétnapos konferenciára Nagyváradra invitálják valamennyi erdélyi magyar középiskola vezetőjét, hogy a tömbmagyar és a szórványvidékek specifikumait is rendszerbe foglalhassák. A bihari tanintézetek nagyrésze szegény, infrastrukturálisan elmaradott. Nagyon sok helyettesítő tanít falvakon, a csekély fizetés és a kimerítő ingázás miatt a legtöbb ifjú diplomás városi iskolákba vándorol pár éven belül. A vidékiek és a városiak közti esélyegyenlőség romlott. Miklós Mihály Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes elmagyarázta: bár számtalanszor fordulnak hozzájuk a kollégák, a tanfelügyelőségnek nincs törvényadta lehetősége minden esetben segíteni. Biharban az iskolák javarészének nincs egészségügyi működési engedélye. Fodor József vikárius kifejtette, hogy az egyházi oktatást nem ismerték el Romániában, a váradi katolikus és református gimnázium magániskolaként alakulhatott meg és nyert működési engedélyt. /(Balla Tünde): Érdemben foglalkozni a magyar oktatás ügyével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ 2001. december 15.
A magyarországi Erdélyi Szövetség december 13-án a csángókat ért újabb hatósági zaklatások, a magyar nyelvhasználatukat akadályozó újabb intézkedések elleni tiltakozásként állásfoglalást fogadott el, melyben a csángók önazonosságának természetes, törvényes és biztonságos érvényesítéséért szállnak síkra. Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke kifejtette, hogy a csángók önazonosságának megőrzése érdekében tett lépéseket építő, jogszerű folyamatnak tekintik, és támogatják e törekvéseket. A sajtótájékoztatón kitértek a Csíkszeredában október 5-6-án megrendezett Csángómagyar önazonosság nevű - közösségi és szakmai tanácskozás munkálataira, bejelentve, hogy a tanácskozás eredményeinek összegezése alapján jövő év februárjában Magyarországon tartják a második tanácskozást, szélesebb körben. Szándékaik szerint ez alkalommal nemcsak a csángómagyar civil szervezeteket hívják meg, hanem azokat a magyarországi civil szervezeteket is, amelyek tevékenységükkel a nemzeti összefogás és a nemzeti felelősségvállalás erősítését szolgálják. Az Erdélyi Szövetség elnöksége támogatta azt a tüntetést, amelyet az Erdélyi Körök Országos Szövetsége szervezett december 14-én a budapesti román nagykövetség előtt, azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a csángók helyzetére. /(Guther M. Ilona): Anyaországi állásfoglalás a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ 2001. december 15.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tízéves múltjának egyetlen megvalósítása sem mérhető a Szovátán levő Teleki Oktatási Központhoz /TOK/, amely most már konferenciaközpont is. Márton Zoltán emlékezett a múltra, a balesetben 1999-ben elhunyt Bíró István hatalmas munkájára. A TOK egy vizionárius álma. Azonos Bíró Istvánnal. Az első években Bíró István Budapest, Bukarest, Csíkszereda és Szováta négyszögben mozgott, vagy inkább robogott autóján. A szövetség főtitkáraként és a Teleki Oktatási Központ igazgatójaként is tevékenykedő Bíró István kitűnően tudta hasznosítani személyes kapcsolatait, melynek köszönhetően a szövetségnek saját személygépkocsi és haszonjármű-parkja is lett, a felújításhoz szükséges építőanyaghoz jutányosan vagy ingyen jutott hozzá a Teleki. A dohos kis tetőtéri szobákban ő már európai szintű konferenciatermet látott pont ott, ahol az most áll. Számítógépes oktatóteremről mesélt, amikor a ház teljes kapacitása egy rozoga 486-os számítógép volt. A ház könyvtára akkor még sehol sem volt, de Bíró István tudta, hogy nemcsak könyvtár, de olvasóterem is szükséges és lesz is a Telekiben. A Bolyai Nyári Akadémia főszervezőjeként országos programot koordinált, melynek fő színhelye a csíkszeredai központ mellett Szováta lett. Letelepítette a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola Tanítóképző Karának kihelyezett tagozatát. /Márton Zoltán: A vizionárius álma. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./2001. december 15.
Napvilágot látott Sebestyén Péter: Agapétól Zsoltárig - Teológiai címszavak és kifejezések kisszótára /Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely, 2001./ című munkája. /Agapétól Zsoltárig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Sebestyén Péter teológiai címszavak és kifejezések kisszótára, ám ténylegesen miniesszéket tartalmaz. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./