udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 12391-12420 | 12421-12450 | 12451-12480 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. december 4.
Kemény bírálatot fogalmazott meg Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke a kétnapos budapesti rendezvényen az elmúlt hét végén. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságát-Anyanyelvi Konferenciát szintén Pomogáts Béla vezeti. Mint mondotta: "A nemzet ügye nem kizárólag a magyar kormány ügye! A nemzet mi vagyunk, ehhez képest bármely kormány kisebbségben van". Ezzel többek között arra utalt, hogy a jelenlegi magyar vezetés nem áll szóba a legtekintélyesebb értelmiségiekkel. Sem a státustörvénnyel kapcsolatban nem kérte ki véleményüket, sem a Magyar Állandó Értekezlet munkájába nem vonnak be olyan egyéniségeket, akik évtizedek óta a magyar nemzet egységesülésén, közös boldogulásán fáradoznak, sőt a Magyar Tudományos Akadémia illetékeseinek a véleményére sem kíváncsiak. A másnapi konferencia témája így hangzott: Korszakváltás a nyugati magyar szórvánnyal való kapcsolattartásban. /A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának rendezvénye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2001. december 5.
A terrorizmus minden formáját elítélő nyilatkozat és a terrorizmus elleni intézkedéseket tartalmazó akcióterv elfogadásával fejeződött be dec. 4-én Bukarestben az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet miniszteri tanácsának 9. ülése. Megfogalmazták azokat az intézkedéseket, amelyeket a terrorizmus megelőzése érdekében kell tenni az EBESZ térségében. /Akcióterv a terrorizmus ellen. Befejeződött a bukaresti EBESZ-ülés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ 2001. december 5.
Közeledtek az álláspontok, de továbbra is politikai szinten folytatódnak a magyar-román konzultációk a kedvezménytörvény kérdéséről. Ezt hangsúlyozta nov. 3-án Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter, miután megbeszélést tartott az EBESZ miniszteri tanácsa bukaresti ülésének keretében. A találkozón Geoana átadta Adrian Nastase írásos válaszát arra a levélre, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő küldött a román miniszterelnök korábban ugyancsak írásban kifejtett konkrét észrevételeire. A két külügyminiszter dec. 7-én Brüsszelben folytatja a tárgyalásokat. A bukaresti találkozó után mindkét politikus mérsékelt optimizmusának adott hangot. /Közeledtek az álláspontok státusügyben. Martonyi János Mircea Geoanaval tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ 2001. december 5.
A kolozsvári ítélőtábla mellett működő ügyészség úgy döntött, a Legfelsőbb Bírósághoz tartozó ügyészséghez küldi a Gheorghe Funar által az Országos Felügyelő Testület tagjai ellen beadott büntető feljelentését. Funar, aki egyben a Nagy-Románia Párt főtitkára, büntető feljelentést tett a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazására létrehozott Országos Felügyelő Testület tagjai ellen. Funar arra kérte az ügyészség képviselőit, hogy indítsanak büntetőjogi pert ellenük. /(k. o.): Bukarestbe küldték Funar büntető feljelentését. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ 2001. december 5.
A magyar kedvezménytörvény végleges formájával kapcsolatos álláspontom világos megfogalmazásához megvárom a magyar és a román kormány közötti megbeszélések eredményeit - jelentette ki dec. 4-én Bukarestben Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa, aki az RMDSZ-vezetőkkel is találkozott. Markó Béla az eszmecsere után az MTI-nek elmondta: a találkozó fő témája a kedvezménytörvény volt, de az EBESZ-főbiztos behatóan érdeklődött a romániai magyar közösség általános helyzetének alakulása, illetőleg az RMDSZ helyzetértékelése iránt. /Markó: Jó hatással lenne az RMDSZ-SZDP kapcsolata és a román-magyar kompromisszum. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./ 2001. december 5.
Dec. 3-án tárgyalta a Kovászna megyei törvényszék az Agache-család ama beadványát, melyben az elítéltekre kiszabott kártérítés kényszer-végrehajtási ítéletének kimondását kérték. A súlyos börtönbüntetés mellett ugyanis az öt elítéltet ötven-ötven millió lej kártérítés kifizetésére kötelezték. A tárgyalásra a börtönből Sepsiszentgyörgyre szállították Reiner Antalt és Héjja Dezsőt. Az ügy kapcsán tárgyalták Reiner Antal fellebbezési kérelmét is, amelyben a kényszer-végrehajtás elengedését igényelte, ártatlanságára és arra hivatkozva, hogy anyagi körülményei nem teszik lehetővé a megítélt összeg kifizetését. A tárgyalás során Héjja Dezső kemény szavakkal vádolta a felperest, utalva a meglincselt őrnagy cselekedeteire. Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy egyik fia ismét "felajánlotta" a kártérítésről való lemondást, ha az elítéltek elismerik bűnösségüket, s egyben Héjját újabb perrel fenyegette meg állásfoglalásáért. A törvényszék ezután kimondta a kényszervégrehajtási ítéletet és egyben elutasította Reiner folyamodványát. /(Flóra Gábor): Kényszer-végrehajtási ítélet az Agache-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ 2001. december 5.
Az Aurul ausztrál-román vegyes vállalat mint alperes helyett a Transgold cég küldte el jogi képviselőjét Budapestre, hogy képviselje a céget a budapesti bíróságon a magyar állam által a tiszai ciánszennyezés miatt indított polgári perben. A dec. 4-én megkezdődött eljárásban a bíró 60 napot adott az alperesnek a jogutódlást, névváltozást tisztázó dokumentumok, így a cégkivonat hiteles magyar fordításának benyújtására. A bíróság ezt követően dönt minden egyéb, az üggyel kapcsolatos indítványról. A magyar állam jogi képviselője szerint az alperes tavasz óta, amikor megküldték számára a hivatalos felszólító levelet, ismeri a kártérítési igényt, tehát bőven lett volna ideje, hogy ajánlatot tegyen a nemzetközi választott bíróság előtti eljárásra vagy a peren kívüli egyeztetésre. /Megkezdődött a cián-per. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ 2001. december 5.
Szőke László Markó Béla RMDSZ-elnököt támadta. Markó nyilatkozatában /például a Romániai Magyar Szó nov. 28-i számában közöltben/ tetten érhető mindaz, ami a mai RMDSZ-csúcsvezetés politikai retorikáját jellemzi: a hatalmon lévő politikus arroganciája, az elkoptatott közhelyek diskurzusa, a legitimizáció hangoztatása ... Szőke László szerint politikai kalandorságnak minősíthető az a szándék, ahogyan az erdélyi magyarság érdekképviseletét hirdető szervezet elnöke párhuzamot vont a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottság Har-Kov-jelentése és az udvarhelyi történések között. Hol "helyi ügynek" minősítik a székely anyavárosban zajló eseményeket, hol pedig azt mondják, hogy az egység elsődleges. Az Udvarhelyért Polgári Egyesület nem RMDSZ-ellenes, hanem egy közösség alternatív választási opciójának megnyilatkozása. - A Romániában bejegyzett magyar egyesület közül, miért kizárólag az UPE bejegyzését támadta meg az RMDSZ által vezetett Kisebbségvédelmi Hivatal? "S akkor hogyan is állunk az Agache-üggyel? A Csereháttal?" A marosvásárhelyi eseményeket követően született bírósági ítéletekkel? A Kisebbségvédelmi Hivatal miért nem fordul bírósághoz, amikor nap, mint nap érik jogsértések a csángókat? - Németh Zsolt üdvözlő távirat küldött a Székelyudvarhelyi Fórumra, Markó Béla erre kijelentette: mi belső viszonyainkba ne szóljanak bele a magyarországi politikai élet szereplői, "mert közösen mi vagyunk hivatottak megítélni, kezelni belső ügyeinket, a fennálló viszonyokat". Kivel közösen? - kérdezte Szőke László. Markó Bélának senki sem adott felhatalmazást, hogy a fentiekhez hasonlókat kijelentse. /Szőke László újságíró, Székelyudvarhely: Markó Béla köldöknézése, avagy hogyan válhat kitaszítottá az "érdekvédelemből" a védelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ 2001. december 5.
A Gyergyói TKT legutóbbi ülésén nyilatkozatot fogadott el a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság jelentése ellen, melynek elején fölsorakoztatta a romániai magyarságot 1918 óta ért veszteségeket és sérelmeket, majd konkrét tényekkel bizonyította a SRI-jelentés alaptalanságát. "Ez a nyílt, magyarellenes gyűlöletet szító dokumentum mutatja, hogy Romániában a hivatalos politika rangján tartják a magyarság jogfosztottságát, a nemzeti alapon álló diszkriminációt, és jogi, adminisztratív eszközökkel akarják folytatni nemzeti közösségünk felszámolását, a Székelyföld románosítását az egységes román nemzet megteremtése érdekében." A nyilatkozat a magyar nemzeti közösség ellen elkövetett bűnnek tartja, hogy RMDSZ segédlettel megszüntették az Európa Parlamentben Románia kisebbségpolitikájának monitorizálását, s kérték, hogy az EP indítsa újra Románia kisebbségekkel kapcsolatos politikájának nyomonkövetését. /(gál): Nyilatkozat a SRI-jelentés ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ 2001. december 5.
Megjelent az Erdélyi Szép Szó 2000 irodalmi antológia, a csíkszeredai Pro Print Könyvkiadó és a Hargita Kiadóhivatal gondozásában, amelynek kiadását eredetileg már a májusi hargitafürdői írótalálkozóra tervezték. A magyarországi Szép Versek és Körkép (szép prózák) mintájára készült erdélyi antológia gyakorlatilag a székelyudvarhelyi Ablak Kiadó 90-es évekbeli Fagyöngy és Erdélyi Dekameron megszakadt évi antológia-kezdeményezését éleszti újra egyetlen kötetben. Az antológia 54 erdélyi költő és prózaíró 2000-ben megjelent írásaiból tartalmaz válogatást Fekete Vincze szerkesztésében. A válogatás alapjául hazai és magyarországi irodalmi és kulturális folyóiratok szolgáltak, mint a Helikon, Székelyföld, Látó, Korunk, A Hét, valamint az Alföld, Hitel, Jelenkor, Forrás, Élet és Irodalom, Tiszatáj és mások. A kötet szerkesztői és gondozói fölvállalták az Erdélyi Szép Szó évről évre való megjelentetését. Az antológia formátuma hagyományos tankönyvméret, terjedelme 366 oldal. /(gál): Erdélyi Szép Szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ 2001. december 5.
A Bihar megyei Albison Irinyi József Társaság alakult, hogy méltóképpen ápolják az 1848-as forradalom és szabadságharc jelentős alakjának emlékét. Ő volt az, aki márciusban indítványozta, hogy foglalják 12 pontba a nemzet követelését. Irinyi albisi szülőházának helyén emléktáblát helyeznek el, szobrot állítanak tiszteletére a róla elnevezett nyolc osztályos iskola előtti téren, ahol emlékparkot alakítanak ki. Az iskola szomszédságában pedig Irinyi- emlékházat rendeznek be. A társaságot kilencen hozták létre, védnöke Pete István szenátor, tanácsadója Dukrét Géza, a Partiumi Műemlékvédő és Emlékhelybizottság elnöke. Irinyi József 1822-ben született Albison. /(balla): Irinyi Társaság Albison. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ 2001. december 6.
Dec. 3-án ülést tartott az RMDSZ szenátusi frakciója, a megbeszélés tárgya a csíkszeredai dec. 1-jei hivatalos ünnepségek előestéjén Sógor Csaba szenátor aláírásával közzétett felhívás és annak következményei voltak. A felszólaló szenátorok egybehangzó véleménye szerint a felhívás káros és felelőtlen akciót kezdeményezett. Felkérésre Sógor Csaba szenátor lemondott frakciótitkári minőségéről, a lemondást a jelenlévők tudomásul vették. - A szenátus ülésén a politikai nyilatkozatok napirendjén Verestóy Attila frakcióvezető hangot adott az RMDSZ elutasító álláspontjának, kifejtve, hogy a nagyhangú felhívások nem találnak meghallgatásra az egymásrautaltság és a tolerancia szellemében élő és gondolkozó embereknél. Megemlítette, hogy az utóbbi években a román miniszterelnökök és az államelnökök is üdvözletet küldtek a magyarság számára márc. 15-én. Nem fogjuk hagyni, mondotta, hogy egyesek a viszály almájává tegyék a romániai magyarságot. /A szenátusi frakció és a csíkszeredai felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./2001. december 6.
A csíkszeredai közéleti személyiségek a december 1-i ünnepséggel kapcsolatban felhívást adtak ki. A Romániai Magyar Szó kérdésére hárman válaszoltak arra, hogy miért írták alá a felhívást. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere elmondotta: nemrégiben a magyarságot imperialista gondolkodást vallónak minősítették, az elmúlt két hónap alatt pedig újabb Har-Kov jelentés készült, a román média ráadásul agresszív hangvételű írásokat közölt a magyarságról. A polgármester szerint a felhívás megfogalmazására azért volt szükség, hogy egy esetleges rendbontást elkerüljenek. Nem helyeselte felhívás két részletét, amely a gyászszalag viselésére vonatkozott, valamint azt, hogy Csíkszeredában nincs helye Románia nemzeti ünnepének megtartására. A fenti két megjegyzéstől elhatárolta magát a rádiónak, televíziónak adott nyilatkozatában. Dr. Szabó Soós Klára tanácsos az előkészületekről /hadsereg felvonultatása, díszszemle/ úgy érezte, ez diverziókeltés és hasonlított a hangulat március 15-ére, a marosvásárhelyi feszültségeket megelőző időszakra. Úgy értékelte, hogy ezzel a nyilatkozattal elejét vették annak, hogy itt valóban egy diverziót tudjanak kirobbantani. Nem vagyok hajlandó a nyilatkozatot visszavonni. - Szondy Zoltán tanácsos: Egyetlen dolog, amin vitatkoztak az aláírók, az a fekete szalag volt. Az lehet hogy nem a legszerencsésebb. Ennek ellenére vállalják. /Daczó Dénes: A csíkszeredai kezdeményezésről - post festum. Miért írtuk alá a felhívást? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./2001. december 6.
Az RMDSZ Csíki Területi szervezete ügyvezető elnöksége nyilatkozatot adott ki, miszerint megdöbbenéssel vették tudomásul Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelőnek a csíkszeredai tanintézményekhez címzett körlevelét, amelyben felszólította a tanárokat, hogy diákjaikkal vegyenek a dec. 1-jei román nemzeti ünnepségen, beleértve a katonai parádét is. Erre 1989-es események óta nem volt példa, még felsőbb utasításra sem. Az RMDSZ szervezete felkérte a főtanfelügyelő asszonyt, ne éljen vissza hivatali tisztségével. Az RMDSZ Csíki Területi szervezete sajnálattal vette tudomásul azt is, hogy Mireca Dusa prefektus mozgósíttatja Csíkszereda tanintézményeit. /(Daczó Dénes): Nem volt rá példa 12 év alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./2001. december 7.
Az RMDSZ és a kormánypárt január első felében dönt arról, hogy köt-e vagy sem újabb együttműködési megállapodást - jelentette ki a dec. 5-i találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A megbeszélésen, melyen az SZDP-t Adrian Nastase pártelnök vezette küldöttség képviselte, elsősorban elvi kérdéseket vitattak meg. Döntöttek arról, hogy közös szakértői bizottságot hoznak létre, mely részletesen megvizsgálja, miként valósultak meg a nem egészen egy éve kötött együttműködési megállapodás előírása politikai szinten, a parlamenti együttműködésben, a kormány és a helyi közigazgatás szintjén. A szakértői bizottság helyzetértékelését követően - a tervek szerint két hét múlva - az RMDSZ és az SZDP első számú vezetői ismét találkoznak, konkrét kérdéseket megvitatni. Sok szó esett azokról - a kormánypárt néhány politikusa által hangoztatott "vészjelzésekről", melyek szerint Románia többségében magyarok lakta vidékein meggyengült volna a román állam hatalma. E felvetést Adrian Nastase miniszterelnök ismételten hamis problémának tartotta. A megvitatott elvi kérdések között a magyar kedvezménytörvény ügye, a román külpolitika, a Romániával szembeni EU-s vízumkényszer feloldásának lehetősége is szerepelt. A kormányfő így vélekedett az együttműködésről: "Az RMDSZ nagyon korrekt partner volt. Természetesen sok területen eltér az álláspontunk, de a legfontosabb az, hogy az egymásnak tett ígéreteket betartottuk. Behatárolt területekre vonatkozó együttműködést kötöttünk, de abban biztosak lehettünk, hogy e területeken tiszta a helyzet. A kormány számára ez nagyon pozitív és érdekes tapasztalat volt". Markó jó döntésnek nevezte, hogy az RMDSZ az együttműködést választotta. Mint mondta, az RMDSZ nem hibázott a megállapodás aláírásával. A kedvezménytörvény alkalmazásának kérdését nem lehet feltételként kötni az újabb együttműködési megállapodáshoz. /RMDSZ-SZDP együttműködés. Január első felében döntenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ A Verestóy Attila, Frunda György és Seres Dénes szenátorok, valamint Borbély László képviselőből álló szakértői bizottság helyzetértékelését követően az RMDSZ és az SZDP első számú vezetői ismét találkoznak. /Újabb RMDSZ-SZDP egyezmény? Nastase elhatárolódott a Stan-jelentéstől. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ 2001. december 7.
A Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) megerősítette a belügyminiszter vélekedését, mely szerint magyar erők munkálkodnak az egységes nemzetállam ellen, amelyek a privatizálás leple alatt gazdasági előnyökhöz akarnak jutni Erdélyben, írta a Curentul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2001. december 7.
Kézzel írott levelek százait szórták szét rövid idő leforgása alatt Nagyváradon. A hadsereg nevében fenyegetik a lakosságot, hogy üldöztetés áldozatai lesznek családtagjaikkal együtt a Keleten maradók. Románia europanizálását emlegeti a röpcédulaszerű kézzel teleírt papíros, amelyet a postaládákba dobáltak, főként a magyarok lakta területeken. A hadsereg képviselői szerint egy elmebeteg vagy politikai, esetleg vallási csoportok agyszüleménye a fenyegető cédula. Nagyváradon vizsgálat indul az ügyben. /(Balla Tünde): Nagyváradon a hadsereg nevében fenyegetőznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2001. december 7.
C.V. Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke az Európa Tanács Parlamenti Bizottságának a csángókkal kapcsolatos határozata ellen "megfellebbezhetetlen történelmi tényekre" alapuló irománnyal lépett fel. Ebből néhány passzus: "A romániai katolikusok a Kárpátoktól keletre nem elszigetelt és elnemzetlenített magyarok, hanem régi keresztény vallású románok, akiket a középkori magyar nemesség elnyomása következtében több lépésben keletről nyugatra telepítettek, át a Kárpátokon". "Az általuk beszélt és birtokolt nyelv tökéletes román nyelv és nem az a magyar nyelv, melyet legtöbb esetben nagyon hibásan vagy egyáltalán nem is beszélnek, ami annak a jele, hogy nem tartoznak a magyar etnikumhoz." Tudor történelmi bizonyítékot is hozott a magyar csángó eredet eredeztetésére: "A csángó kifejezés és annak az elmélete, hogy egy elszigetelt és diszkriminált magyar kisebbség él a Kárpátoktól keletre, egy kancelláriai kitalálás, mely 1781-ben datált, s annak a Szold Péter katolikus papnak a neve alatt jelent meg, aki a moldvai román katolikusok településeit látogatta meg, s egy jelentést készített Batthyany magyar püspöknek, mely meg is jelent a "Magyar Konyo-Ház" ban, Pozsony, 1783, III. pag. 414-428, és az Ungarris Ches Magazin-ban, Pozsony, 1783. " "...sok misszionárius és katolikus pap magyar volt, s szisztematikus magyarosító politikát folytattak, beleértve a család- és keresztnevek elmagyarosítását (a temetők keresztjein levő nevekkel egyetemben)" Tudor szerint "a csángó (=korcsitura) kifejezést a román katolikusok elutasítják, lévén megbecstelenítő, magukat románnak deklarálva, s kiváló kapcsolatot tartva fenn a helység románjaival". Tehát a románok románokkal tartanak fenn kapcsolatot. Tudor hivatkozott az 1995-ös eseményekre, amikor egy "kísérlet történt" Klézsén, hogy létrehozzák az RMDSZ "etnikai jellegű párt" egy fiókját, a falusiak megsemmisítették agitációs nyomtatványaikat. /Gazda József: Bölcs vélemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2001. december 7.
Kovács Attila, az RMDSZ Brassó megyei elnökkel beszélt a szervezet tevékenységéről. A megyében a kiszállások rendszeresek az RMDSZ-szel való találkozások iránt hatalmas érdeklődést tanúsítanak a magyar lakosok, szögezte le. A találkozókon jogi-, orvosi tanácsadást is biztosítanak, szociális problémákkal foglalkoznak, de mindig kulturális, szórakoztató jellegű előadást is szerveznek. A legnagyobb érdeklődést mindenütt a kedvezménytörvény váltja ki. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ háza táján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2001. december 7.
A Gyergyószentmiklósról Gyilkostó felé vezető útról jól látható a Danczurási Emlékmű, mellette régi katonatemető terül el, melynek sírjaiban egykori monarchiabeli hősi halottak, ismeretlen orosz és zsidó katonák, és a Békás szorosban fölszámolt temető halottai nyugszanak, közöttük mindössze egyetlen ismeretlen román katona van, a 80-as években mégis román katonatemetővé nyilvánították a rendszer kommunista elöljárói, s a gyergyószentmikósi rendőralakulat a román hősi halottakra emlékezve azóta is évente hűségesen koszorúz az emlékműnél, minden román nemzeti ünnepen. Bajna György újságíró a Hargita Népe december 3-i számában fölhívta a figyelmet a valóságra. /(gál): Danczurási hősök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2001. december 7.
Márton Gyula /1916-1976/ nyelvjáráskutató, a Bolyai Tudományegyetem néhai prorektora művét, a végre nyomtatásban megjelent Szilágysági Nyelvjárási Atlaszát mutatják be tanítványai, a kolozsvári egyetem nyelvészeti tanszéke munkatársai Zilahon, dec. 8-án. Úgyszintén ez alkalommal bemutatja Murádin László tudományos kutató a Romániai Magyar Nyelvjárások atlasza című, valamint dr. Péntek János tanszékvezető A nyelv ritkuló légköre című szociolingvisztikai tanulmánykötetét. /(fejér): Szilágysági Nyelvjárási Atlasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2001. december 7.
Nagybányán a Városi Színház színültig telt december 4-én délután kisdiákokból verbuválódott nézőkkel, de az előadók is iskolások voltak. A helybeli Lendvay Márton Színjátszó Társulat legfiatalabb csoportja, a Cimborák, Méhes Éva zenetanárnő rendezésében bemutatta a Ravaszdiék és a négy jóbarát c. színjátékát. /(Farkas E. Zoltán): Mikulás, Ravaszdiék és a négy jóbarát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2001. december 7.
Napvilágot látott a Művelődés legfrissebb kiadványa: Balaskó Nándor Lélekmadarak címmel megjelent a művész 50 válogatott grafikája. Kolozsváron volt már két összeállítás az öt éve elhunyt művész műveiből, köszönhetően a hagyatékot gondozó Orbán Istvánnak. Balaskó Nándor szobrászművész munkáinak ez egy része. Az előszó felvázolta a művész életútját szülőfalujától, az érmelléki Szalacstól Zilahon, Bukaresten, Budapesten át Kolozsvárig, ahol élete egyik leghosszabb periódusát töltötte szorgos alkotó- és gazdag kutatómunkával. /Csomafáy Ferenc: Lélekmadarak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./2001. december 8.
Dec. 4-én Ilie Sarbu mezőgazdasági, közélelmezési és erdőgazdálkodási miniszter 472. számú rendeletével jóváhagyta a közbirtokosság erdészetének vagy bármilyen más, ezután alakuló magánerdészeti struktúrának a bélyegző- és tiltó kalapácsok használatát. Ez jelentős előrelépés a Csíki Közbirtokossági Erdészet ügyében. Ezentúl ezek az erdészeti hivatalok állami tulajdonban lévő erdőrészeken is végezhetnek szolgáltatásokat. E fontos lépések megtételében Garda Dezső képviselő és Verestóy Attila szenátor is a közbirtokossági erdészet segítségére volt. /(Daczó Dénes): 472. számú rendelet. Zöld utat kapott közbirtokosságok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2001. december 8.
A Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi kongresszusán elfogadott alapszabályzat értelmében megalakult regionális szerv, a Székelyföldi Választmány (mely a platform marosszéki, gyergyói, udvarhelyszéki, csíki, háromszéki, felsőháromszéki, brassói és csángóföldi szervezeteit képviseli). A Székelyföldi Választmány állásfoglalásában kiállt a december elsejét megelőző csíkszeredai felhívás mellett. Az ugyanis nem csupán néhány személy különvéleménye, hanem a be nem tartott gyulafehérvári ígéretek, az azóta is hiányzó autonómia, illetve az utóbbi hetekben felerősödött Székelyföld- és magyarellenes megnyilvánulások következménye. A felhívás nem uszító jellegű. Ezért a választmány elutasítja az RMDSZ ügyvezető elnöke által közzétett, a csíkszeredai felhívást elítélő nyilatkozatot. A Székelyföldi Választmány nyilatkozatának aláírói között vannak: Pethő István elnök, Kiss István, dr. Weil Gyula, Rus Sándor, Bencze Tibor, Török Sándor, Simon Sándor és Bartha András testületi tagok. /(Éltes Enikő): A Székelyföldi Választmány is megszólal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ Előzmény: Felhívás Csíkszereda polgáraihoz, Romániai Magyar Szó, nov. 30.2001. december 8.
Dec. 7-én több kolozsvári román lap javasolt megoldásokat a székely megyékre vonatkozóan. Gheorge Funar, a város nagy-romániás polgármestere szerint Hargita és Kovászna megyéket "Avram Iancu megye" gyűjtőnév alatt kellene a jövőben kezelni. Dan Brudascu nagy-romániás képviselő Brassó megyéhez csatolná Kovásznát, s Giurgeu Ciuc név alatt futna az az új területi egység, amelynek központja Maroshévíz lenne. Így az ottani román lakosság részaránya a mostani 14 százalékról 40-re ugrana. "Az udvarhelyi székely-tálib terület" egy másik új megye, a Küküllő (Tirnava) része lenne segesvári központtal. Brudascu a székely /secuiesc/ utónevet is törölné Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és Kézdivásárhely román elnevezéséből. /(Turós-Jakab László): Nagy-romániás agyrémek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2001. december 8.
Az RMDSZ Temes megyei szervezete Magyar Házban levő címére egy bírósági idézést és egy kilakoltatási felszólítást kézbesítettek dec. 5-én. A bírósági idézés dec. 4-re szólt... A nov. 29-én keltezett és egy hetes késéssel kézbesített hivatalos iratból kiderül, hogy a Magyar Ház telekkönyvezett tulajdonosa, a TIM-PRESS RT kilakoltatási pert indított az RMDSZ helyi szervezete ellen. Előzmények: a cég először a HETI ÚJ SZÓ-t és kiadóját, a Reflex Kft.-t próbálta kilakoltatni a Magyar Házból. Miután a pert végleg elveszítette, most az ÚJ SZÓ szerkesztőségének egy részét elfoglaló RMDSZ szervezettel próbálkozott. Utóbbi az elmúlt tizenkét év alatt sikertelenül próbálta visszaszerezni a temesvári Magyar Házat. A szerkesztőségben, a Magyar Ház első emeletén, a HETI ÚJ SZÓ és az RMDSZ mellett a TEMISZ ifjúsági szervezet, a magyar civil szervezeteknek otthont adó Civil Terem és az RMDSZ képviselői iroda működik. A kilakoltatás fenyegeti tehát nemcsak az RMDSZ-t, hanem a temesvári magyarság valamennyi jelentős szervezetét, hiszen a Civil Teremben működik a Temesvári Magyar Nőszövetség, a Romániai Magyar Gazdakör Bánsági szervezete, az Erdélyi Kárpát Egyesület Bánsági Osztálya, többek között. A dec. 4-re kitűzött tárgyalást - miután az RMDSZ nem is tudott róla - dec. 18-ára halasztották. /(Pataki Zoltán): Bírósági idézést hozott a Mikulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./2001. december 8.
Nov. 28-án közös bemutatója volt Sepsiszentgyörgyön a helybeli Háromszék Néptáncegyüttesnek és az Udvarhelyi Néptáncműhelynek a Székely sorsképek című táncjátékkal. Petre Strachinaru művelődésügyi felügyelő, a Demokrata Párt Kovászna megyei szervezetének alelnöke dec. 5-i sajtótájékoztatóján azt állította, hogy az előadás sérti a románság hagyományait és érzelmeit, gúnyos felhangú üzenet az ortodox egyházra nézve. Ezért kérte a Háromszék együttest finanszírozó helyi tanácstól a produkció betiltását, illetve Deák Gyulának, az együttes igazgatójának felelősségre vonását. Albert Álmos polgármester a helyi tévéadó vitaműsorában kifejtette: nem helyénvaló művészeti témákat ilymódon értelmezni. Tendenciózus félremagyarázásról van szó. /Kultúra és aktuálpolitika ütközése? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ 2001. december 8.
Dec. 6-án Sepsiszentgyörgyön Bíró Béla helybeli újságíró, egyetemi lektor legújabb kötetét /Porlik, mint a szikla... Medium Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ ismerhette meg a közönség. A kötet a szerzőnek zömmel az elmúlt időszakban a Brassói Lapok hasábjain megjelent, illetve a bukaresti Román Rádió magyar adásában elhangzott esszéiből, jegyzeteiből kínál válogatást. A szerző szerint művének címe szándékosan csalóka, hiszen a "székely himnusz" visszhangos szavait felhasználva pontosan az általuk folyton erősített önsajnálat ellen kíván szólni. Bíró Béla vallja, hogy "porlik" a nemzeti eszme, amelynek helyét majd átveszi egy gyakorlatiasabb képződmény, olyan fogalom, amelynek megvalósulása a romániai magyar kisebbség javát is szolgálhatja. /(Szonda Szabolcs): Önmagunkról és másokról, avagy Ibsen "hagymahéjai". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A szerző a magyar kultúra mellett otthonosan mozog a román és a német nyelvben, kultúrában, és ezek a más világok nemcsak hozzátartoznak, de meghatározzák szemléletét, s így képes a magyar realitásokat román, illetve német perspektívából szemlélni. Véleménye szerint az egyetlen kizárólagos identitás ellen kell érvelni, a "többkultúrájú Erdélyben mindannyian több identitással rendelkezünk" - vallja. A szerző, mintegy alátámasztva az általa elmondottakat, egy lírai hangvételű román nyelvű vallomás felolvasásával zárta a bemutatót. /Farkas Réka: A kizárólagos identitás ellen. Bíró Béla új kötetét mutatták be Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./2001. december 10.
Dec. 7-én az alkotmány elfogadásának 10. évfordulója alkalmából ünnepi együttes ülést tartottak a parlamentben. Az RMDSZ részéről Székely Ervin képviselő szólalt fel elmondva, hogy az alkotmány biztosította az átmeneti időszakban a román társadalomban a törvényességet, és ennek alapján vált Románia a nemzetközi élet elismert szereplőjévé. Hangsúlyozta, hogy az alkotmány már elfogadása pillanatában sem felelt meg teljes mértékben azoknak a követelményeknek, amelyek az alapvető emberi és kisebbségi jogok és szabadságok tiszteletben tartására és az euró-atlanti integrálódásra vonatkoznak. Az RMDSZ alkotmány-módosítási javaslatai a kisebbségek kulturális és tanügyi autonómiájának, az anyanyelv használatának és az identitás megőrzéséhez, fejlesztéséhez szükséges jogok biztosítására, a két ház hatáskörének valamint a parlamenti- és elnök-választás szétválasztására, a megyei és helyi tanácsok hatáskörének megnövelésére vonatkoznak, fejtette ki a képviselő. /Tíz éves Románia Alkotmánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./