udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 12361-12390 | 12391-12420 | 12421-12450 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. november 28.
Seres Dénes szenátor bemutatta Szilágy megye azon településeinek listáját, amelyekben meghaladja a 20 százalékot a magyar anyanyelvű lakosság. Mintegy félszáz helységet érint, azaz minden ötödik települést. /(fejér): Minden ötödiknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./2001. november 28.
Az Ifjú szívekben élek c. irodalmi vetélkedővel kezdődtek Szatmár megyében az Ady-ünnepségek, s ezúttal is a Kárpát-medencei versszerető magyar fiatalok seregszemléje volt a rendezvény. Nov. 23-án Szatmárnémetiben erdélyi, pártiumi, kárpátaljai, felvidéki és anyaországi diákok mérték össze tehetségüket. Muzsnay Árpád főszervező, az EMKE alelnöke elégedett volt a színvonallal. A fődíjat a helyi Kölcsey Főgimnázium Nagy Gyula tanár úr vezette csapata nyerte. /Nem baj, ha régiónként más-más a kép... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./2001. november 29.
Az RMDSZ szokásos bukaresti sajtótájékoztatóján Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke nov. 28-án elmondta: jelen pillanatban az 1918. december 1-ei Gyulafehérvári Nagygyűlés nyilatkozatának a felelevenítése különös aktualitással bír. Felelevenítve a gyulafehérvári végső nyilatkozat egyes passzusait, az RMDSZ szenátora kifejtette: ezek a gondolatok összekötik a kisebbségi magyar közösséget a többségi románsággal. A továbbiakban Verestóy Attila kitért a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság által kibocsátott dokumentum következtében kialakult helyzet értékelésére. Verestóy Attila kijelentette, hogy a Ioan Rus belügyminiszter által bemutatott dokumentum pontjai nem tükrözik a valóságot. Márton Árpád képviselő idézte azt a határozatot, amely kötelező módon előírja a jelentéseknek a parlament két háza előtti bemutatását. Végezetül Verestóy Attila hangsúlyozta: anyagot meg kell vizsgálni. /Politikai eltévelyedés a RHSZ székelyföldi jelentése. RMDSZ-sajtóértekezlet Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2001. november 29.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújában /nov. 28-án/ úgy fogalmazott: a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban a román kormányfőnek higgadt, nyugodt, határozott válaszlevelet küldött, amely esélyt ad arra, hogy a román fél megfontolhassa a magyar javaslatokat és valamilyen egyezség szülessen az ügyben. A román kifogásokat illetően elvi természetű álláspontot fejtett ki, amely az európai civilizációs hagyományokat tudja maga mögött érvként felsorakoztatni. Közölte: a román miniszterelnökhöz intézett levél lényege az, hogy a kedvezménytörvényt nem kell módosítani, a részletes tartalmát kijelölő végrehajtási rendeletekről viszont szívesen tárgyal a magyar fél, és minél több kérdésben törekszik egyetértésre jutni. /Orbán: Higgadt válasz Bukarestnek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./2001. november 29.
Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora a vele készített interjúban kifejtette: a Sulyok István Református Főiskola jogutódjaként létrejött nagyváradi magánegyetem tíz éves múltra tekint vissza. 2000. dec. 7-én nyert hivatalos akkreditációt a román államtól. 210 fő első évfolyamos hallgatójuk és 165 végzősük van, öt tagozaton. A szociális munkás-vallástanár, a német nyelv-vallástanár szak végzősei Kolozsváron, az egyházzene szak első csoportja pedig a bukaresti nemzeti zeneegyetemnél végzett kitűnően, 90 százalék feletti eredménnyel. - Idén már hét egyetemi szakot hirdettek. A tanítóképző főiskolán már több, mint egy éve végzett az első generáció és nem sikerült lediplomázniuk, az egyedüli szak, amelyikre még várják az akkreditációt. Az angol nyelv és irodalmat és román nyelv szakot is akkreditáltatták. Kovács Béla javasolta, ha meglesz a Sapientia akkreditációja, járjanak el az oktatási minisztériumnál, tisztázzák, milyen körülmények között lehet összevonni a két egyetemet. A rektor részt vesz a Sapientia Egyetem ideiglenes szenátusában. - A PKE a Sulyokkal együtt nevelt már vagy 500 diplomás embert. - Az egyetemet az egyházkerületnek kellett fenntartania, az állam még 5 százalékát sem adta a költségvetésnek. A román állam most sem segít, bár a törvény jogot adna neki erre. /Balla Tünde: A román állam ma sem segít minket. Interjú Kovács Bélával a Partiumi Keresztény Egyetem rektorával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2001. november 29.
A Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete a közelmúltban civil fórumot szervezett Szovátán, amelyen 37 nemkormányzati szervezet képviseltette magát, köztük a bukaresti székhelyű Román Közösségfejlesztők Egyesülete is. Felvezetőként Kolumbán Gábor: Önkéntesség és szakmaiság című előadása, Dáné Tibor eszmefuttatása a szórvány és tömbmagyarság viszonyáról, illetve Sánduly Edit a fejlesztés és fejlődés viszonyáról tartott előadása hangzott el. A fórumon Maros megyéből is számos szervezet jelen volt, többek közt az EMKE, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, a nyárádszeredai Pro Familia, és Transylvania, valamint a művelődési otthon, a kibédi Seprődi János Művelődési Egyesület, a Sóvidéki és a Kisküküllő menti Kistérségi Társulások, a Bernády Közművelődési Egyesület stb. /Székelyföldi civil fórum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./2001. november 29.
Magyar Írószövetség 1061 tagjából 339-an vettek részt a Pesti Vigadóban tartott nov. 24-i közgyűlésen, s ebből 71 tag a határon túlról érkezett. A résztvevők már érkezéskor kézhez kapták Pomogáts Béla elnöki beszámolóját, amely kitér az irodalom rendszerváltás utáni autonómiájának, közéleti szerepvállalásának kérdéseire, illetve többközpontúságából adódó struktúrájára, melynek" köztársaságában" az anyaországi mellett szerepe van a romániai, szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai, valamint a nyugati magyar irodalmaknak. A beszámoló kitért az irodalom plurális szervezeti életére, az írószövetség mellett létrejöttek más írószervezetek is. A gyűlésen részt vett és némileg kampányízűen szólalt fel Kovács László MSZP-elnök. Pomogáts Babits Mihályt idézve a "kettészakadt irodalomról", a magyar irodalom szekértáborokra szakadásáról szólt, szembeállítva azt határok fölötti egységével. Gálfalvi Zsolt fölemlítette, hogy a határon túli tagok negyedik alkalommal vesznek részt a közgyűlésen, amely minden évben ugyanazokkal a gondokkal szembesül. A közgyűlésen megválasztották a választmányt. A legtöbb szavazatot (234) Pomogáts Béla gyűjtötte be, őt Kalász Márton, majd Jókai Anna követték. Erdélyiek közül Lászlóffy Aladár nyerte a legtöbb szavazatot. További választmányi tagok Erdélyből: Kántor Lajos, Szilágyi István, Farkas Árpád, Gálfalvi György, Szőcs Géza, Bálint Tibor, a korábban áttelepültek közül pedig Csiki László és Beke György. Más régiókból való tagok: Gion Nándor, Balla D. Károly, Vári Fábián László. Az új elnököt a választmány 10-15 napon belül megválasztja. /(Gál Éva Emese): A Magyar Írószövetség közgyűléséről. 71-en a határon túlról érkeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./2001. november 30.
Ion Iliescu államfő szerint "túlzó nyilatkozatok" hangzottak el azzal kapcsolatban, hogy a román állam elveszítette volna hatalmát Hargita és Kovászna megyében. Az elnök a balti államokban tett körútjáról hazatérve nyilatkozott Bukarestben újságíróknak. Iliescu úgy fogalmazott, hogy mindkét fél részéről hangzottak el kellően vissza nem fogott nyilatkozatok. Hangsúlyozta, Hargita és Kovászna megyében nem lehet etnikai konfliktusról beszélni, "az egyszerű emberek megértik egymást, a politikusok azok, akik felkavarják a kedélyeket". Az államfő a múlt hét elején még úgy vélekedett: megalapozottnak lehet tekinteni azoknak a véleményét, akik a Hargita és Kovászna megyékben tapasztalt helyzetre vonatkozóan arra figyelmeztettek, hogy a két megyében az etnikai szempontok olykor túlsúlyba kerülnek a román törvények értelmezésében és végrehajtásában. /Az államfő visszakozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./2001. november 30.
Nov. 29-én több ezer szakszervezeti képviselő gyűlt össze Bukarestben a Forradalom-téren, hogy résztvegyen az országos szakszervezeti tömb által meghirdetett tüntetésen. A szakszervezetek vezetői a tüntetést megelőzően körülbelül tízezer résztvevőre számítottak. Ugyanakkor előrebocsátották, hogy a szakszervezetek tagjai mellé esetleg csatlakoznak az életszínvonallal elégedetlen személyek. A szakszervezetek a fizetés utáni adó csökkentését, az ételjegyek diszkrimináció mentes biztosítását, valamint a minimálbér értékének száz euróra (körülbelül 2,8 millió lej) való emelését követelték. /Szakszervezeti tüntetés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./2001. november 30.
Felhívás Csíkszereda polgáraihoz címmel december elsejével kapcsolatban az aláírók megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász megállapították: ami az egyiknek ünnep, az a másiknak gyász. Erről senki sem tehet. Mi sem, hogy a velünk együtt élő román nemzet ünnepe számunkra nemzeti gyásznapjaink egyike. Csíkszeredában a román kormány, a prefektúra december elsejére harsány örömünnepet szervez: katonai parádét, népgyűlést, ortodox kulturális központ avatását, fáklyásmenetet. A város lakosságának nagy része magyar nemzetiségű, s számukra nem jár lelkesedéssel e nap. Helytelen a túlzott ünneplés a mai feszültségektől sem mentes politikai környezetben - elegendő a státustörvényre, a Har-Kov jelentésre vagy az ortodox egyház székelyföldi terjeszkedésére gondolni. "December elseje számunkra a be nem váltott székelyföldi ígéreteket, a nyolcvan év óta is hiányzó és meg nem valósult autonómiát jelenti. Éppen ezért a december elsejei ünnepségektől való távolmaradás mindannyiunk egyéni joga. Részvételre sem egyének, sem intézmények vagy iskolák nem kötelezhetők. A fentiek szellemében kérjük csíkszeredai magyar polgártársainkat: maradjanak távol a december elsejei állami ünnepségektől. Azok pedig, akik a nyilvánosság elé kényszerülnek, érzelmeiket vállalva gyászszalagot viseljenek" - áll a Sógor Csaba szenátor, dr. Csedő Csaba István polgármester, Erdei István, Papp Előd alpolgármesterek, Borbély Ernő, dr. Papp Kincses Emese megyei önkormányzati képviselők, Bartalis Csongor, Benkő Sándor, Becze Zoltán, dr. Bokor Márton, dr. Bíró Dénes, Csucsi A. Róbert, dr. Szabó Soós Klára, Szakáts István, Szikszai László, Szondy Zoltán, Szőke Domokos, Vígh Ádám városi önkormányzati képviselők, Hajdú Áron városi RMDSZ-elnök, illetve a Tamás József római katolikus segédpüspök, Boros Károly főesperes, Gergely István esperes, Gergely Géza esperes, Hegyi István református lelkész által aláírt dokumentumban. /Felhívás Csíkszereda polgáraihoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Az RMDSZ nem ért egyet csíkszeredai közéleti személyiségek által, "Románia Nemzeti Ünnepével kapcsolatosan közzétett felhívásával. Az említett felhívás a békés együttélés és kölcsönös tisztelet elvének, az RMDSZ programjának, alapelveinek mond ellent." Az RMDSZ "tiszteli Románia Nemzeti Ünnepét", és elvárja, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatot valóra váltsák. Az RMDSZ nyilatkozatát Takács Csaba az RMDSZ Ügyvezető Elnöke adta ki. /Nyilatkozat. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 30. 2094. sz./2001. november 30.
Mircea Dusa, Hargita megye prefektusa nov. 28-i sajtótájékoztatón az újabb Har-kov jelentés kapcsán fejtette ki véleményét, majd a december elsejei ünnepségekkel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztatta a sajtót. Dusa eddig is több ezerszer elmondotta, hogy Hargita megye egy normális közigazgatási egység, ahol az ország alkotmányát, valamint a törvényeket tiszteletben tartják. Ugyanakkor felkérte azokat, akik ezzel ellentéteset állítanak, konkrét bizonyítékokkal álljanak elő. A december elsejei ünnepségek kapcsán elmondotta: akár az ország többi megyeszékhelyén, így Csíkszeredában is, az állami ünnep alkalmából rendezvényeket tartanak, melyeket az Antena 1 televízió élőben közvetít majd. A prefektus ugyanakkor cáfolta azokat a bukaresti lapértesüléseket, melyek szerint tankok felvonulásával ünnepelnének Hargitában. A rendezvény 10 órakor kezdődik majd, dr. Csedő Csaba polgármester beszédével. Részvételi szándékról eddig Valer Dorneanu képviselőházi elnök és Georgiu Gingaras ifjúsági és sportminiszter nyilatkozott. /(Daczó Dénes): Hargitai prefektus a nemzeti ünnepről. Nem vonulnak fel tankokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2001. november 30.
Az RMDSZ nov. 28-i sajtóértekezletén Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke vett részt. Verestóy Attila mindenek előtt a december 1-i nemzeti ünnep jelentőségét méltatta, megemlítve az 1918-as határozatot, mely - mint mondta - a romániai magyarság számára is egy támpont, "nem annyira történelmi, mint inkább az Európai Unió, a jövő szemléletében". A Hargita és Kovászna megyével kapcsolatos kérdésre kitérve elmondta: az RMDSZ figyelmeztette kormánypárti kollégáit, hogy a Ioan Rus belügyminiszter miniszter által bemutatott program a két megyében az állam autoritásának elvesztésére hívja fel a figyelmet, egyrészt rendkívül rossz színben tünteti fel Romániát a külföld szemében, másrészt nincs valós alapja. Az ország valamennyi megyéjébe ellátogató ellenőrző bizottság a Hargita és Kovászna megyei tájékozódás után arra a közös nevezőre jutott, hogy a nemzeti kisebbségek nem veszélyeztetik a nemzeti biztonságot, a fennálló esetleges problémák egyediek és ellenőrzöttek. Mindezek után megjelent egy ellenjelentés, mely gyökeresen megváltoztatva mutatja be a bizottság által a helyszínen tapasztaltakat. Márton Áron leszögezte: nem volt szó az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokoll megszakításáról, a szövetség egyes tagjai csupán kedvezően fogadták a javaslatot. Jövő héten kerül sor egy találkozóra az RMDSZ és az SZDP között a helyzet tisztázása végett. Verestóy elmondta: a státustörvényt felügyelő bizottság előkészületei összhangban vannak az RMDSZ és a kormánypárt által tárgyaltakkal. /(Koszta Erika): RMDSZ-konferencia. Nem a cenzúra a megoldás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2001. november 30.
Verestóy Attila szenátorral készített interjút a Romániai Magyar Szó. Miközben Verestóy a szenátusi küldöttséggel távolkeleti úton járt, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság, amelynek Verestóy is tagja, olyan jelentést ismertetett sajtóértekezleten, mely szerint Hargita és Kovászna megyékben veszélybe került az államiság. Ugyanakkor szülővárosában, Székelyudvarhelyen az UPE fórumot szervezett az RMDSZ helyi, de lényegében országos vezetősége ellen. Miközben szenátus elnöke, a felsőház küldöttsége a világ egyik távoli táján azt erősítette, hogy Romániában nagy méretű a reformok útján az előbbre lépés, hogy gazdasági stabilitás tapasztalható, az európai jog- és értékrend van kialakulóban, ezalatt "idehaza botcsinálta politikusok azt a látszatot próbálták kelteni, ami senkinek sem jó." - Verestóy magyarázkodott: a titkosszolgálatot felügyelő bizottság megvitatta ezt a dokumentumot, de nem az ő jelenlétében. Verestóy amint hazaért, azonnal elmondta, hogy a bizottság feladata nem egyéb, mint a SRI tevékenységének felügyelete. Verestóy rámutatott: az úgynevezett jelentés a 18. oldalától kezdődően csúsztatás, elsősorban azért, mert a bizottság ebben az ügyben meghaladta hatáskörét. Verestóy javasolta, hogy ezt a néhány oldalt fogalmazzák újra, a valóságnak megfelelően. Az újságíró közbevezette: Stan, a bizottság elnöke kitart véleménye mellett. Verestóy szerint Stan állításai, amelyeket közzétett, nem többek fikcióknál. Az újságíró emlékeztetett: Iliescu államfő sem mondott sokkal mást, mint Stan. Verestóy ezt is megmagyarázta: "Az elnök és mások kijelentései egy politikai játék építőkockái." Hozzátette: Amik viszont fontosak, azok a politikai dokumentumok, köztük a nemzetbiztonsági stratégia, amelyet a Legfelső Védelmi Tanács fogadott el, és amelynek sajnos homlokegyenest ellentmond egy másik, az amelyet az RHSZ-t ellenőrző parlamenti bizottság közzétett. Európa mindkettőt nagy figyelemmel olvassa, tanulmányozza egyébként. - A Székelyudvarhelyen lezajlott tüntetésről a szenátor azt állította: a négyszáz tüntető felét nagy távolságról autóbusszal szállították a helyszínre, ami valami olyasféle akcióra emlékeztet, amelynek levét alaposan megittuk 1990 márciusában, hiszen akkor is valakik épp ilyen buszokkal vittek "lelkes" híveket Marosvásárhelyre... Verestóy leszögezte: "Nekem az az érzésem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem érzi annak kellő dimenzióját, hogy mit jelent az RMDSZ egységes magyarságképviselete a romániai politikai életben. Továbbá azt sem fogja fel, hogy az RMDSZ nem lehet és nem is akar a magyarországi politikai élet tényezőjévé válni. Köztudott viszont az, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök egyetlen magyar politikai erő, párt feltétel nélküli és elkötelezett híve. Amit meg is tehet magánszemélyként, de nem politikusként." /Gyarmath János: Bontsuk le a diverziót. Lássuk, mit "főztek" számunkra. Interjú Verestóy Attila szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ Verestóy tehát nem lép fel a titkosszolgálatot ellenőrző bizottságban határozottan a Har-Kov jelentés ellen, továbbá magyarázatot tud adni Iliescu elnök magyarellenességének, de a székelyudvarhelyi tüntetőket és Orbán Viktor miniszterelnököt kioktatja.2001. november 13.
Az Európa Tanács kedvező véleményezést adott a csángómagyar nyelvről, a csángó hagyományok ápolásának létjogosultságáról, ugyanakkor Karl Josef Rauber pápai nuncius szerint Moldvában nincs igény a magyar nyelvű misézésre. Hogy is van ez? - kérdezte egy olvasó. - Az, hogy a mindenkori román hatalom ádáz harcot folytat a moldvai csángók magyarságtudatának kiöléséért, közismert tény. Bizonyítéka ennek, hogy a múlt napokban az egészségügyi jóváhagyás hiányára hivatkozva tiltották be Klézsén a magánházaknál tartott magyarórákat, miközben a Bákó megyei iskolák felének nincs hasonló engedélye. Ismert az egyház csángók iránti viszonyulása is, fő, hogy katolikusok legyenek, nemzetiségi hovatartozásuk kérdése másodlagos. Így volt ez évszázadokon át egészen a közelmúltig, amikor a Szentszék mérlegelni kezdte a magyar nyelvű misézés lehetőségének bevezetését a moldvai csángók körében. Klézsén betiltották a magyarórákat, de azt nem tudják megakadályozni, hogy esténként valamelyik házban összegyűljenek a szülők és gyermekek egy kis beszélgetésre. Meg aztán a többi faluban továbbra is tartják a magyarórákat - tizenkét fiatal tanár vállalkozott erre a missziós munkára. A csángók anyanyelvű oktatásáért interpelláltak mind a román, mind a magyar parlamentben. A román oktatási miniszter helyszíni kivizsgálást ígért (hányadszor?), Németh Zsolt magyar politikai államtitkár pedig hétvégi bukaresti látogatása során kér és vár választ a klézsei túlkapásokról a román féltől. A múlt hét végén Erdély több városában, köztük Csíkszeredában megtartott csángó-napi rendezvények ugyancsak reménykeltők. /Borbély László: Csángó dilemmák. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./2001. november 30.
A 18 kötetes Britannica Hungarica Világenciklopédiából 171 sorozatot ajánlott fel a határon túli magyarság számára a Britannica Hungarica Alapítvány, melynek kuratóriumi elnöke Pungor Ernő professzor. A köteteket a Határon Túli Magyarok Hivatala juttatja el a szomszédos országok magyar közösségeihez. A megajándékozottak jegyzéke már elészült. Elsősorban olyan intézmények kapnak egy-egy sorozatot a Britannica Hungarica Enciklopédiából, ahol a legtöbben - főként fiatalabb generációk - tudják haszonnal forgatni. A felajánlott sorozatok közel fele Erdélybe kerül, Felvidékre 38, Kárpátaljára 20, Vajdaságba 12, Horvátországba 5, Szlovéniába 3, Burgenlandba 2 és a Szarajevóban élő magyarsághoz is eljut majd a közeljövőben egy sorozat. Az ajándékozók szándékának megfelelően túlnyomórészt oktatási intézmények kapják, kisebb részben oktatási- művelődési szervezetek, könyvtárak, tudományos szervezetek, illetve egyházi intézmények. Erdélyben összesen 83 intézménynél lesz forgatható a Britannica Hungarica 32 magyar tannyelvű középiskola (állami és felekezeti) kapja meg, ezen kívül tucatnyi egyházi intézmény, püspökség (katolikus, református, evangélikus és unitárius), továbbá a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalom Tanszéke, a Partiumi Keresztyén Egyetem, a Sapientia, mindhárom tanítóképző, főiskolák, könyvtárak, tanulmányi központok, múzeumok, négy magyar könyvkiadó, hét lap szerkesztősége és több mint tíz országos civil szervezet (egyesületek, alapítványok, tudományos társaságok). Azon helységeks, ahol az érdeklődők hozzáférhetnek a világenciklopédiához: Arad, Barót, Brassó, Bukarest, Csíkszerda, Dicsőszentmárton, Gyergyószentmiklós, Gyulafehérvár, Kézdivásárhely, Kolozsvár, Kovászna, Marosvásárhely, Nagyenyed, Nagykároly, Nagyvárad, Nyárádszereda, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szilágysomlyó, Szováta, Temesvár és Zilah. A Britannica Hungarica az angol nyelvű Encyclopaedia Britannica magyar változata. Ma már 32 kötetből áll az angol nyelvű sorozat, amely 130 ország több mint 4000 szerzőjének munkája. A magyar kiadást magyar vonatkozású szócikkekkel, illetve a nagyobb összefoglalásokat magyar áttekintéssel egészítették ki. /(Guther M. Ilona): A fele Erdélybe kerül. Britannica Hungarica Enciklopédia ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2001. november 30.
Színházi vita. Jancsó Miklós színész reagált Zsehránszky István írására /Megszólaltak a mozsárágyúk, Romániai Magyar Szó, nov.6./, aki a kolozsvári magyar színház mostani igazgatója elleni alattomos támadásnak minősítette írását. Jancsó emlékeztetett: 1991-ben már elmondta: a színházi repertoárt be kell tartani, nem csak meghirdetni; olyan darabokat kell játszani, amelyeket egy kisebbségben létező színház helyzete megkövetel: fel kell vállalni vers-műsor bemutatásától kabaréig, népszínműtől klasszikusig stb. minden olyan műfajt, amilyenre igénye van a közönségnek. Ekkor kellett távoznia "művészi okokból" Lőrincz Ágnesnek, László Zsuzsának a társulattól. Mostani cikke megjelenésekor Tompa Jancsót első mérgében lefasisztázta, vádolt, rágalmazott. Közben a kolozsvári Állami Magyar Színház, ha kedve úgy tartja, hetekig semmit sem játszik, majd ha bírálni kezdik: nekilódul, előveszi előző évi darabjait, melyben a társulat egynegyede szerepel. Mi lenne, ha a Kolozsvári Magyar Színház nagyteremnek játszana, mint 89 előtt és utána még egy darabig? Megmondom: az előadások kétszer, vagy háromszor mennének. És kész. Stúdióban még lehet erőltetni az ízlésterrort. De nagy nézőtér előtt? Megbukna a teátrum úgy, ahogy van. - Ha megépül a Stúdió hátul a színház udvarán, mi lesz a Színházzal? A kolozsvári Magyar Színházzal, ahol hétfő este nagytermi előadások voltak (89 előtt), kedden kiszállás, szerdán nagyteremben előadás, csütörtökön Opera. Pénteken nagytermi. Szombaton és vasárnap szintén. Telt, vagy majdnem telt házzal. Ha valaki rákérdez az üres házra - fasiszta. Tompa Gábor a nézők után színészeket üldöz el. Ha "egy színházigazgató megalapozatlanul fasisztázik, letehetségtelenít színészeket, feljelent embereket egyfolytában, antiszemitának bélyegez-rágalmaz írásokat nyilvánosság előtt, amelyekben nyoma sincs antiszemitizmusnak, azt már nem lehet elintézni kézlegyintéssel. Az közügy. A szakmáé is. Vagy a bíróságé. De egy biztos: fasisztázással nem lehet pótolni a színházszervező munkát." /Jancsó Miklós: Dörögnek a mozsárágyúk (tűnődés Zsehránszky István "Megszólaltak a mozsárágyúk" írása kapcsán is, Romániai Magyar Szó, 2001. nov.6.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2001. november 30.
Méltó túlélés címmel Páskándi Géza Kossuth-díjas író 1978 és 1995 között írt tanulmányait, esszéit, leveleit gyűjtötte kötetbe a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, a könyv bemutatóját nov. 30-án tartják Budapesten. A kötetet összeállította, válogatta és az előszót írta: Páskándiné Sebők Anna, szerkesztette: Szakolczay Lajos. Páskándi Géza /Szatmárhegy, 1933. máj. 18. - Budapest, 1995. máj. 19./ költő, író, drámaíró 1974-ben áttelepült Magyarországra. Ezekben az írásaiban a kor és a magyar közélet heves vitákat kiváltó kérdéseivel foglalkozott. Többek között a Korfordulóvita (1991), a Kolozsvári ötvenhatos napok - részlet egy készülő regényből (1992), az 1993-ból származó Év eleji levél, avagy a vízpart szól áradás előtt - Levél Esterházy Péternek, A logika erkölcséről - Levél Václav Havelnek (1993), a Zúg -e majd a vadkenderes - Levél Konrád Györgynek (1994), valamint A szabadság nem politikai téma, a szabadság: ösztön (1995) című írás. /Méltó túlélés - Páskándi Géza posztumusz esszékötetének bemutatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./2001. december 2.
Félévenként más-más egyetemi központban tartják az Országos Katolikus Egyetemista Találkozót /OKET/, melyet most Brassóban rendeztek meg. A téma - szeptember 11-re való tekintettel - a béke volt. Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Bukarest egyetemeiről jöttek fiatalok. Tamás József segédpüspök a remény hangján szólt az egyetemistákhoz a szentmise prédikációjában. /Balla Árpád: Kovászként hassanak. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 2./ 2001. december 3.
Országszerte nyugalomban zajlottak dec. 1-jén a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett események. A székelyföldi Csíkszereda városában első alkalommal rendeztek népi gyűlést, amelyen mintegy ezer, főként a Csíkszeredától száz kilométerre fekvő, románlakta Maroshévízről behozott ember vett részt. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere román, majd magyar nyelven mondott beszédében az Erdély Romániával való egyesítését kimondó gyulafehérvári határozatból idézett: "Teljes nemzeti szabadság az együtt lakó népek számára. Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által." A román nemzeti ünnep alkalmával avatták fel Csíkszeredában a görögkeleti egyház által nemrégiben megvásárolt ingatlanban az első román pátriárka, Miron Cristea nevét viselő kulturális központot. Bukarestben, Gyulafehérváron és Kolozsváron is nagyszabású ünnepségekre került sor. - Sógor Csaba és társai megbüntetését követeli a román sajtó. A bukaresti Adevarul szerint a felhívás aláírói azzal, hogy a román nemzeti ünnepről való távolmaradásra szólították fel a csíkszeredai magyarokat, megsértették az alkotmányt. A büntetőtörvénykönyv szerint mindezeket a bűncselekményeket 5 évtől 15 évig terjedő börtönnel kell megtorolni, írta az Adevarul. A Curentul National szerint az egyik kezdeményező, Sógor Csaba szenátor mögött személyesen Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll. "A magyarok, miután többségben vannak az őket megtűrő Románia néhány megyéjében, úgy hiszik, joguk van arra, hogy megalázzák az ország nemzeti ünnepét. A magyarok ilyenek, a kérdés csak az, hogy mit keresnek Románia parlamentjében" - írta a Cronica Romana című lap. /"Nyugodt ünneplés" Csíkszeredában. Tűzijáték Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./2001. december 3.
2002 januárjától előreláthatóan három hónapos "próbaidőre" felfüggesztik a vízumkényszert a schengeni államokba utazóknak - közölte Vasile Ciocan regionális vámparancsnok ezredes. Ciocan ezredes szerint Románia meg akar felelni a nyugat elvárásainak, ezért számos törvényt is módosítani kellett. Nemcsak készpénz szükséges mostantól a külföldre utazáshoz. A román állampolgároknak érvényes egészségbiztosítást, oda-vissza szóló (menettérti) busz-, vonat- vagy repülőjegyet kell felmutatniuk, az autók esetében pedig érvényes zöldkártyát. Ciocan szerint ez a törvény sem hibátlan. Eddig a konzulátus alkalmazottai seperték be a csúszópénzeket, most máson a sor. Az elmúlt években a konzulátusi dolgozók mesés vagyonokat gyűjthettek be: egy-egy vízumért akár 2-3000 amerikai dollárt is elkértek azoktól, akik valamilyen okból kifolyólag legálisan nem juthattak hozzá. Ha valaki például Magyarországra kíván utazni és nincs meg a rendeletben előírt valutatartaléka, lefizet egy magyarországi orvost, aki olyan igazolást állít ki neki, melyben az áll, hogy az illető külföldi gyógykezelésre szorul, illetve ellátásáról gondoskodnak. Számos németországi, ausztriai állampolgár húzott hasznot abból, hogy hivatalos meghívót árusított a román állampolgárok részére. Az ideiglenes vízumkényszer megszüntetésével valószínuleg még több nyugati állampolgár fog mesés összegekhez jutni az igazolások, meghívók árusításából. /(Ilonczai Tamás): A határátlépés megszigorítása újabb kiskapukat nyit.... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./2001. december 3.
Nov. 28-án tartotta havi rendes ülését a sepsiszentgyörgyi városi tanács, melynek kezdetén Albert Álmos polgármester felolvasta a hírhedt újabb Har-Kov jelentést, lehetőséget adva ezzel a három román nemzetiségű tanácsosnak is, hogy kifejtse álláspontját. Ezek arra hivatkoztak, hogy először hallják e szöveget és nincs módjukban álláspontjukat kifejteni, ám Parvan Rodica úgy vélte: "ahol füst van, ott tűznek is kell lennie". Mert lám-lám, ezek a magyar nyelven folytatott tanácsülések is, amikor a román tanácsosokra kényszerítik a fülhallgatókat, akadályozva a kommunikációt a magyar és román tanácsosok között. Tulit Attila tanácsos felolvasta a város magyar tanácsosainak a jelentéssel kapcsolatos nyilatkozatát, melyben a 20 tanácsos megdöbbenésének ad hangot "az országban az utóbbi időben eluralkodott magyarellenes megnyilvánulások" kapcsán és leszögezi, hogy a parlamenti bizottság jelentése "tudatosan és rosszindulatúan értelmezi az önkormányzatiság elvét; ezt az állami hatalom érvényesítése akadályaként tünteti fel és a román törvényhozás által elfogadott jogszabályok alkalmazását Hargita és Kovászna megyékben etnikai szeparációs kísérletnek állítja be. ... Sepsiszentgyörgy magyar polgárainak nemzeti méltóságát sérti az, hogy az említett jelentésben foglalt hazugságokkal országos hangulatkeltés folyik ellenünk.". /(Éltes Enikő): 20 városi tanácsos nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./2001. december 3.
A Temes megyei Szentandrás község volt a házigazdája a kárpát-medencei Szentandrás nevű települések második találkozójának. Az eseményre november 29-30-án került sor az 1230-ban alapított, egyik legrégebbi bánsági településen. Ez alkalommal egy fából faragott, kopjafára emlékeztető emlékművet avattak fel a helyi községháza előtt, amelyre felvésték a találkozón résztvevő települések nevét. Az ünnepség második napján testvérkapcsolatra lépett egymással a Békés megyei Békésszentandrás és Temes megyei druszája. /(Pataki Zoltán): Szentandrások találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./2001. december 3.
A Báthory István Alapítvány szervezésében emléktábla-avatással és könyvbemutatóval zárult Szilágysomlyó fennállásának 750. évfordulója alkalmából november második felében tartott rendezvénysorozat. Az emléktábla szövege: Pro Urbe/ Szilágysomlyó/ 1251-2001/ a város fennállásának/ 750./ évfordulója tiszteletére/ állította/ Szilágysomlyó/ magyarsága. Bemutatták A 750 éves Szilágysomlyó című könyvet. Az évforduló jelentőségét Joikits Attila helytörténész méltatta. A Szilágysomlyó múltját tartalmazó könyvet Mitruly Miklós ny. egyetemi tanár mutatta be. A mostani kiadvány a legutóbb megjelent Szilágysági magyarok című monográfiát egészítette ki új fejezetekkel. A kötetet dr. Hajdu Attila orvos szerkesztette, a szöveget Mitruly Miklós gondozta. A Báthory István Alapítvány kiadásában megjelent könyv 36 szerzője közül 80 éven felüli a legidősebb és 16 éves a legfiatalabb. A könyv megjelenését nagyszámú magánszemély adománya tette lehetővé, támogatta az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is. /Fejér László: 750 éves Szilágysomlyó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./2001. december 4.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) nagyobb szerepet kell játszania a terrorizmus elleni küzdelemben - mondta Ion Iliescu elnök dec. 3-án Bukarestben, megnyitva a szervezet miniszteri tanácsának kilencedik ülését. A dec. 4-én záruló ülésen Magyarországot Martonyi János külügyminiszter képviseli. A miniszterek megtárgyalják, miképpen foghat össze szervezetük a NATO-val és az Európai Unióval a terroristák ellen. Martonyi János a tervek szerint találkozik Oroszország, Románia, valamint a visegrádi csoport külügyminisztereivel. Mircea Geoana külügyminiszter a tervezett találkozóról úgy nyilatkozott, hogy megkísérelnek - legalább elvi áttekintésben - tovább lendíteni a státustörvényt érintő egyeztetések kimenetelén. /EBESZ-értekezlet a terrorizmus ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ 2001. december 4.
Németország támogatja az Európai Unió országaiba utazó román állampolgárok vízumkötelezettségének megszüntetését, Ausztriának és Olaszországnak viszont fenntartásai vannak - nyilatkozta dec. 3-án Ion Iliescu elnök. Iliescu közölte, hogy Joschka Fischerrel a kétoldalú, román-német kapcsolatokról valamint Románia EU-s és NATO-tagságáról tárgyalt. Joschka Fischer, aki az EBESZ-értekezletre érkezett Bukarestbe, biztosította Ion Iliescut, hogy támogatni fogja Románia európai és euró-atlanti felzárkózását. /Németország támogatja Románia vízummentességét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ 2001. december 4.
Németh Zsolt külügyi államtitkár dec. 2-án részt vett Bukarestben a Horia Rusu Alapítvány által rendezett kerekasztal-konferencián. A magyar és a román külügyminiszter tervezett megbeszélése remélhetőleg meghatározza majd a továbblépés módját a kedvezménytörvényről folytatott konzultációkban - jelentette ki Németh Zsolt, aki emlékeztetett arra, hogy a törvénnyel kapcsolatban levélváltás történt a két miniszterelnök között, a múlt hét végén pedig a magyar fél átadta a magyarigazolványok kiadásáról készített kormányrendelet tervezetét. Magyar részről már korábban javasolták, hogy a magyar-román kisebbségi szakbizottságban próbáljanak meg közös értelmezést adni a Velencei Bizottság állásfoglalásának. Magyar részről elfogadták Adrian Nastase azon javaslatát, hogy a magyarigazolvány kiadásához az RMDSZ tagsági igazolványa szolgáljon alapként, azzal, hogy az RMDSZ-tagság nem kizárólagos, hanem egy lehetséges az ismert feltételek közül - mondta. Az igazolványok kézbesítésére két lehetőség van: azokat a jogosultak vagy a konzulátusokon, vagy Magyarország területén vehetik át. Németh Zsolt kitért arra, hogy Románia épp a napokban szigorította meg állampolgárai számára az országból történő kiutazás feltételeit. Ez rendkívül megnehezíti a törvény potenciális jogalanyainak a Magyarországra utazását is. Remélhetően a csíkszeredai konzulátus ügye elmozdulhat a holtpontról, illetőleg már korábban jelezték, hogy konzuli irodákat szeretnének a Bánságban és a Partiumban létrehozni - mondta az államtitkár. /Magyar-román kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./2001. december 4.
A Romániai Kisebbségi Történelmi Egyházak Konferenciája nyilatkozatot adott ki. A nyilatkozatban emlékeztettek Románia kötelezettségvállalására, Európa Tanács határozatára, a Snagovi Nyilatkozat 2000. máj. 16-i aláírásakor a Románia Kormánya nevében vállalt kötelezettségekre, mindezek alapján felszólították a romániai hatóságokat, hogy a kisebbségek tekintetében alkalmazzák az EU-ban érvényesülő alapelveket, felkérték a kormányt a restitutio in integrum elvének alkalmazására, arra hogy a vállalt nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően, fogadjon el törvényes szabályozót a kisebbségi egyházaktól elvett ingatlanok átfogó és teljes visszaadására, továbbá felkérte a kormányt, szerezzen érvényt azoknak a törvényes szabályozóknak, amelyek, bár részlegesen és hiányosan, megpróbáltak megoldást találni az egyházi vagyonok visszaszolgáltatására. A nyilatkozatban felkérték az Európai Uniót, monitorizálják a romániai kisebbségi egyházak helyzetét, beleértve az elkobzott egyházi vagyonok visszaszolgáltatásának folyamatát és az egyházi oktatás helyzetét, felkérték az Európai Bizottságot hogy a romániai kisebbségi egyházakkal szembeni diszkrimináció megszüntetését és elkobzott ingatlan- és ingó vagyonuk visszaszolgáltatását tekintse Románia EU-csatlakozása előfeltételének. /A restitutio in integrum jegyében. Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2001. december 4.
Szabó János honvédelmi miniszter dec. 3-án Szegeden fogadta Ioan Mircea Pascu román védelmi minisztert. A zárt ajtók mögött folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón Szabó János hangsúlyozta: Magyarországnak alapvető érdeke a szomszédos országok, illetve a balti államok euroatlanti integrációs törekvéseinek támogatása. - Kiválóak és töretlenül fejlődnek a Románia és Magyarország közötti katonai kapcsolatok - hangsúlyozta Ioan Mircea Pascu. Bejelentette, hogy a bukaresti német katonai temető egyik parcellájában magyar katonai sírkertet alakítanak ki, s a tervek szerint a jövő év májusában fejeződnek be a munkálatok. A miniszteri találkozón szó volt a Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna által létrehozandó közös Tisza- zászlóaljról. /Magyar-román miniszteri találkozó Szegeden. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./2001. december 4.
Szatmárnémetiben a dec. 1-jei ünnep alkalmával feltűnt, hogy túl sok régi elvtárs és szekus bújt elő. A helyi magyarság képviselői /Szabó István, a megyei tanács elnöke, Riedl Rudolf alprefektus, Szabó Károly és Kereskényi Sándor szenátorok, Erdei D. István parlamenti képviselő, valamint Visnyai Csaba, az RMDSZ megyei választmányának tagja ott voltak az ünnepségen és elhelyezték az RMDSZ koszorúját. A legtekintélyesebb helyi román lap, az Informatia Zilei az utolsó oldalán közölte az elöljárók üzenetét, ugyanakkor a Szatmári Friss Újság az első oldalon, külön is kiemelve Iliescu elnök színes fényképpel illusztrált üzenetét. Mintha a magyar lapnak nagyobb ünnep volna dec. 1-je, mint a románnak, jegyezte meg az újságíró. /(sike) Előbújtak a régi elvtársak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./2001. december 4.
Ötödik születésnapját ünnepelte a csíkszeredai Rádió 21. 1996 dec. 1-jén sugározta első műsorát, s a közel négy évig monopol helyzetben lévő kereskedelmi rádiónak az elmúlt évben három konkurenssel kellett szembenéznie. A szeredai rádió az országos hálózat részeként március óta a francia Lagarden cég része a hazai Radio Total és Europa FM országos adók mellett. A műsoridő 37 százalékát magyar nyelvű. /(daczó): Öt éve van kereskedelmi rádió Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./