udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 12481-12510 | 12511-12540 | 12541-12570 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. december 27.
A bukaresti Ziua liberálisabb felfogású olvasótáborának közel fele üdvösnek tartaná, ha az RMDSZ a jövő évtől nem csupán kívülről támogatná, hanem szerepet vállalna a kormányzásban. Cosmin Gusa, az SZDP főtitkára pártja és az RMDSZ múlt heti egyeztető ülése után arra célzott, hogy az RMDSZ felajánlotta cselekvő részvételét a kormányzásban. A hírt Markó Béla szövetségi elnök azonnal cáfolta. Akkor viszont mi történt, kérdezte a Romániai Magyar Szó Borbély László ügyvezető elnöktől. Borbély elmondta, hogy a két párt tárgyalásán sorra vették az SZDP és az RMDSZ által az év elején aláírt protokollum pontjait. Az együttműködés teljes és részletes mérlegét az RMDSZ még nem készítette el. Attól függően, milyen következtetésekre jutnak, kezdik előkészíteni a biztosabb garanciákat tartalmazó protokollum-tervezetet. Borbély szerint a tárgyaláson hangulatoldó viccként /!/ hangzott el, hogy az RMDSZ kormányba lép. /(Gyarmath János): Ha későn is, de megkérdeztük: Nem volt szó kormányzati szerepvállalásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ Sem Gyarmath főszerkesztő, sem Borbély nem említette, hogy Verestóy Attila kijelentése volt a kormányba lépés, de nem viccet mondott.2001. december 27.
Jövő év márciusban Romániában népszámlálást rendeznek. Egyesek - köztük Gheorghe Funar, - máris az erdélyi magyarság látványos csökkenését jósolják. Tibori Szabó Zoltán az adatok tükrében a romániai magyarság kivándorlását vizsgálta. A Népszabadság kolozsvári tudósítója megfogalmazta következtetését: az erdélyi magyarság soraiban a kivándorlási szándék annak ellenére növekvőben van, hogy a magyar kormány a státustörvénytől éppen a fordított hatást várta. A magyar nyilvántartások azt mutatják, hogy Erdélyből évről évre többen vándorolnak ki Magyarországra. Az 1990-2000 időszakban csaknem 60 ezer román állampolgár kért végleges letelepedési engedélyt Magyarországon, ez összesen 59 708 személyt tett ki. Mintegy tízezerre tehető azon (esetleg már magyar állampolgársággal is rendelkező) állandó magyarországi lakhellyel rendelkező román állampolgárok száma, akik a román hatóságoktól hivatalosan soha nem kérték kitelepedésüket, s így mindkét országban állandó lakhellyel, személyigazolvánnyal és szavazati joggal rendelkeznek. Az utóbbi években növekvő tendenciát mutat, még mindig nem magas azoknak a romániai magyaroknak a száma, akik Magyarországra települnek át. Alföldi főkonzul elismerte: a világ összes magyar külképviselete közül a kolozsvári főkonzulátus vízumforgalma a második legnagyobb. 2000-ben egyedül Isztambul előzte meg, vélhetően a törökökkel szemben alkalmazott vízumkényszer okán: ott 18 ezer vízumot bocsátottak ki a kolozsvári 15 ezerrel szemben. A kolozsvári főkonzulátus körzete nem foglalja magába a Székelyföldet, ehhez a számhoz hozzá kell adni a bukaresti főkonzulátuson kibocsátott vízumok számát is. A kettő együtt mintegy 30 ezerre emelheti az idén kiadott vízumok számát. A húszezres kolozsvári szám Alföldi László szerint azt jelenti, hogy megközelítőleg ennyien mennek Magyarországra hivatalosan munkát vállalni: ez a családtagokkal együtt legalább százezres tömeg egzisztenciáját érinti. Végh Zsuzsanna, a belügyminisztérium főigazgatója szerint Magyarországon jelenleg több mint 80 ezer bevándorló él, s ezek közül 37 750 román állampolgár. Az idei első félévben 2568 román állampolgár kért magyar állampolgárságot, ennél nyilván nagyobb azok száma, akik tartózkodási és munkavállalási engedélyért folyamodtak a magyar hatóságokhoz. A különböző országokban ösztöndíjjal tanuló magyar fiatalok oroszlánrésze tanulmányai befejeztével nem tér vissza szülőföldjére. - A kitelepülés gondolata a falun élő ifjúságot is egyre jobban foglalkoztatja. A kivándorlási kedv a Bánságban a legmagasabb, de egy év leforgása alatt a Partiumban és Közép-Erdélyben is jelentősen növekedett. /Tibori Szabó Zoltán: "A kínlódásba keseredtünk bele" Az erdélyi magyarság és a kivándorlás gondolata. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./2001. december 27.
Tizedik életévét töltötte be az idén a Project on Ethnic Relations, az USA-ban létrehozott nemkormányzati szervezet, melynek fő célja az, hogy a világ különböző részein, ahol főleg etnikumok közötti konfliktusok körvonalazódnak, illetve robbannak ki, közvetítő szerepet töltsön be az egymással szemben álló felek között. Romániában a PER-nek Bukarestben és Marosvásárhelyen van kirendeltsége. A marosvásárhelyi irodavezető Koreck Mária ismertette a PER tíz éves romániai tevékenységét. A PER részben saját eredményének tekinti, hogy az 1990-es márciusi marosvásárhelyi események után kialakult helyzet közepette hozzájárult ahhoz, hogy a szemben álló felek tárgyalóasztalhoz üljenek. 1993-tól a PER főként a romániai romakérdés vetületeivel foglalkozik. Számtalan kerekasztal- beszélgetést, szemináriumot szerveztek, amelyek témája a romakérdés volt. Kötő József elmondta: Európában végre tisztázni kellene, hogy melyek az újonnan bevándorolt népcsoportok, és melyek az egy országon belül együtt élő államalkotó nemzetek. Az utóbbiaknak - mint a romániai magyarságnak is - joga van nemzetiségi intézményrendszert létrehozni, autonóm módon élni a maga közösségi életét. A PER felállította az etnikai konfliktusok öt általános szabályát: ezek során mindegyik szemben álló fél meg van győződve a maga igazáról; a konfliktus idején a negatív magatartás a korábbi pozitív viszonyulás helyére lép; az előre eltervezett forgatókönyveket általában hamar meghaladják az események; az ördög mindig a részletekben rejtőzik; a kétoldalúnak tűnő etnikumközi konfliktusokban mindig legalább négy szereplővel kell számolni, hiszen az ellentétes oldalakon is több, különböző indíttatású, érdekű csoport található. /(Máthé Éva): A PER romániai tíz éve. Mesterségük címere: a konfliktuskezelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ 2001. december 27.
Dec. 23-án az első és a második világháborúban elesettekre emlékeztek a Kraszna községhez tartozó Rátonban. Ünnepi istentisztelet előzte meg a két világháborúban elesett hősök emlékművének avatását, melyet idős és ifjú Dimény Miklós készítettek. /(Fejér László): Karácsony előtt elhurcolt apákra, fiakra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ 2001. december 7.
Bánffy Miklós, Babits Mihály, Fülep Lajos és Fülöp Viktor nevét is bejegyezték a Magyar Örökség Aranykönyvébe, a Magyarországért Alapítvány immár 25. díjkiosztó ünnepségét dec. 22-én tartották az Országos Széchényi Könyvtárban. Fekete Gyula író felelősségtudata és jövőépítő közírói tevékenysége alapján minősíttetett a Magyar Örökség-díjra. Bánffy Miklós (1874-1950) író-politikus irodalmi és társadalomszervező munkássága; Babits Mihály (1883-1941) költő istenközpontú európai lírája; Fülep Lajos (1885-1970) művészettörténész, református lelkész művészetelméleti alkotó tevékenysége; Fülöp Viktor (1929-1997) balett-táncos iskolateremtő, ihletett balettművészete elismeréseként érdemesült a kitüntető címre. A Magyar Örökség Aranykönyvébe bekerült a Kárpátaljai Ferences Misszió hűségéért és áldozatvállalásáért, illetve a budapesti Szent Rókus Kórház két évszázados gyógyító szolgálatáért. /Magyar Örökség-díj - huszonötödször ítélték oda A PER romániai tíz éve. Mesterségük címere: a konfliktuskezelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ 2001. december 28.
Rendhagyó kulturális esemény volt Nagyváradon karácsony előtt. A régi Váradot megörökítő festőművész, a 68. évébe lépett Kristófi János festőművészt ünnepelték a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, abból az alkalomból, hogy a művész munkásságát megörökítő album jelent meg. A nagy formátumú kiadvány ihletője a Magyarországon munkálkodó Banner Zoltán művészettörténész. A művész tíz gyermeke anyagilag is jelentősen hozzájárult a költséges monográfia kiadásához, amelyet a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatott. Banner Zoltánnak ez a 15. erdélyi művészről írt monográfiája. /(Balla Tünde): Méltó helyén az erdélyi művészetben. Kristófi monográfia Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./ 2001. december 28.
Tüdős Kinga, a bukaresti Nicolae Iorga Történeti Kutatóintézet munkatársa Jobbágyélet a fejedelemkori Erdélyben /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely/ c. könyvében a háromszéki jobbágyokkal kötött szerződéseket vagy szegődményleveleket tartalmazza. A mű több mint háromszáz évvel ezelőtti eseményeket tár fel. A kötettel azt próbálta bizonyítani, hogy a kétirányú mozgásnak, a be- és kivándorlásnak a fejedelemség korában nem voltak nemzetiségi vonatkozásai. A román jobbágyokat Erdélyből nemhogy kiűzték volna, hanem ellenkezőleg, behívták, behozták őket, mert olcsó munkaerőnek számítottak, számban is sokan jöhettek, és mentesek voltak bizonyos kötöttségektől. Tüdős Kinga szerint a pontosan fogalmazó, pártatlanul ítélő történészből van kevés./Antal Erika: Kevés a pontosan fogalmazó történész. Tüdős Kinga új kötete háromszáz évvel ezelőtti eseményeket tár fel. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./2001. december 29.
Székely Istvánt, a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) létrehozását segítő kolozsvári Felsőoktatás-fejlesztési Programiroda eddigi vezetőjét nevezte ki pályázati úton a státustörvényt felügyelő országos testület a kolozsvári központi iroda vezetőjévé. Az irodák csak információkat szolgáltatnak a kolozsvári magyar főkonzulátusnak és a bukaresti magyar nagykövetségnek, amelyek majd megteszik a magyar igazolvány kiállításához szükséges tényleges ajánlásokat a magyarországi Belügyminisztérium mellett működő, erre a célra létrehozott hivatal számára. Az irodavezető szerint a rendszer valószínűleg már januárban alkalmas lesz arra, hogy fogadja a kéréseket. /P. A. M.: Már januárban fogadják a kéréseket. Székely István a központi státusiroda vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./2001. december 29.
Kolozsváron a megyei RMDSZ-székházban az év utolsó sajtótájékoztatója. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint külpolitikai téren a legfontosabb esemény Románia számára a vízumkényszer feloldása a schengeni országokban. Belpolitikai szempontból a költségvetés időbeni megszavazása, 11 év alatt egyszer sem sikerült ezt elérni. A legfontosabb privatizálás a galaci Sidexé. Az igazságszolgáltatásban a legnagyobb hiba a főügyésznek a magyar himnusz eléneklésével kapcsolatos hivatalból megindított bűnvádi feljelentése. A legtárgytalanabb indítvány a parlamentben a Har-Kov volt, melyet NLP nyújtott be. A szenátusban a leggyorsabban megszavazott törvény a szociális biztosításról szóló: december 18-án terjesztették elő és 21-én a szenátus jóváhagyta. A legembertelenebb tettnek a kolozsvári házasságkötőnek ama tettét minősítette, aki elutasította egy házasság megkötését két fiatal között azért, mert da, igen válasz adnak az esketésen. A legkomolyabb politikai szervezetnek az RMDSZ tartja. /(Csomafáy Ferenc): Szenátori toplista. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./2001. december 29.
A "befektetők" annak idején ismertetett közleményükben azt ígérték, hogy január első munkanapjára hozzák ki az új Hargita Népe napilapot, és jelezték, hogy e lapcímnek a használatára a jelenlegi szerkesztőségnek nincs joga, mert azt ők hivatalosan levédték. Borbély László főszerkesztő hangsúlyozta: az új esztendőben, január 4-én jelenik meg első lapszámuk változatlanul Hargita Népe címmel. A szerkesztőség, minden híreszteléssel ellentétben egyben maradt, nem távozott el senki a másik, tervezett laphoz. /(Gyarmath János): Mindenki maradt! A Hargita Népe is... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ 2001. december 29.
Marosvásárhelyen Kányádi Sándor volt a helyi Kemény Zsigmond Társaság vendége, zsúfolásig megtelt a terem. Csíky Boldizsár zeneszerző, a KZST elnöke, beszélgetett a költővel. Saját verseivel (Vannak vidékek; Jövendőmondás Ady Endre lapjaiból; Vagyunk amíg...; Gázkorszak) illusztrált mai helyzetelemzése pesszimistára sikeredett. ("Ha lenni hagynak, szolgálgatunk, mint az ablak"; "nyersen falja föl egymást mind a maradék".) A csángókérdés is terítékre került. Visszaemlékezett arra, hogy Márton Áronnal annakidején beszélgettek erről. A püspök azt mondotta: a Vatikánnak az az érdeke, hogy románul beszélő római katolikus közösségek létezzenek. Tehát nem tesz semmit annak érdekében, hogy a csángók a templomban magyarul hallgassák az igét. Kányádi a költészetről is szólt, "a vers a nyelv szobra" - az ő maghatározásában. /(Máthé Éva): "A vers a nyelv szobra". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ 2001. december 29.
Ünnepi hangulatban adták át az elmúlt hét végén a hagyományos polgármesteri díszokleveleket Székelyudvarhelyen. A kitüntettek között volt dr. Márton Gyárfás, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, dr. Balla Árpád főorvos, dr. Gyöngyössy János ny. főorvos, Lőrincz György író, Tankó Albert oktató, népművész, dr. Kaizer László zeneszerző, Geréb Attila református lelkipásztor, dr.Toró Tibor akadémikus és dr. Veress László, az Illyés Alapítvány igazgatója. /Székelyudvarhelyi díszoklevelek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ 2001. december 29.
Megjelent Gyergyószentmiklós /Státus Kiadó, Csíkszereda/ monográfiája, Dr. Garda Dezső szerkesztésében. A térség földrajzi jellemzőit Seer Mihály, földtani szerkezetét Dr. Jakab Gyula ismertette. A város történetét a kezdetektől 1940-ig Dr. Garda Dezső foglalta össze, szintén ő írt a város mezőgazdaságáról és iskolái történetéről, az ipartörténeten dr. Márton László vezet végig. A város művelődési életéről és sajtókiadványai történetéről Bléncsay Jenő, Dr. Kercsó Attila és Bajna György jegyeznek tanulmányt. A műemlékvédelemről Köllő Miklós, az egészségügy fejlődéséről Dr. Kercsó Attila, a római katolikus egyházközség történetéről, illetve az örményekről Selyem Norbert, a gyergyói zsidóságról Hermann László, a református egyházközösségről Ősz Előd írt. /Gyergyószentmiklós monográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ 2002. július 1.
Tájékozatlansággal vádolta Razvan Theodorescu miniszter az amerikai Helsinki Bizottságot, miután a testület levélben ítélte el a román kormánynak az Antonescu-kultusz megfékezése terén tapasztalt következetlenségét. A Hillary Clinton szenátor kézjegyével ellátott levél a nagysármási, calarasi-i, jilavai és bukaresti Antonescu- szobrok, illetve portrék eltávolítását kérte a román kormánytól. Theodorescu szerint az emlékműveket már leszerelték kivételt képez a bukaresti Antonescu-szobor, amelyet a hatóságok "eltakartak". A miniszter hangsúlyozta: a marsall sármási szobra helyett egy helyi személyiség mellszobra került a talapzatra, Calarasi-ban az emlékmű készítőjének házába vitték a szobrot, Jilaván pedig már csak egy emléktábla maradt, amelyen többek között a marsall neve is szerepel. A háborús bűnösként halálra ítélt és kivégzett marsallnak a kormány épületében levő arcképéről a miniszter úgy vélte, a festmény nem tekinthető közszemlére kitett kultusztárgynak. Nagysármáson a helyi pópa az általa falumúzeumnak kinevezett ortodox fatemplom tornácán állította ki az Antonescu-szobrot, alig ötven méterrel az eredeti talapzat mögé. Eckstein-Kovács Péter a Krónikának azt nyilatkozta: szó sincs az amerikai Helsinki Bizottság tájékozatlanságáról. "A Helsinki Bizottság joggal tiltakozott: Antonescu Victoria-palotabeli arcképét - ha már annyira szükséges volt - úgy kellett volna ábrázolni, hogy abból kiderüljön: ezzel a történelmi szereplővel szemben a társadalomnak fenntartásai vannak" - tette hozzá Eckstein. /Salamon Márton László: Antonescu, mars el! = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./2002. július 1.
Orbán Péter csíkszeredai lakost államellenes fegyveres szervezkedés miatt 25 év börtönbüntetésre ítélték. Még ma sem tudja, hogy hová temették édesapját, Orbán Istvánt, akit halálra ítéltek, és valószínűleg az aradi szekuritáté pincéjében lőtték főbe 1958. szeptember elsején. Mindkettőjüket a Szoboszlay-ügyben ítélték el. Szoboszlay Aladár katolikus plébános volt Aradon, és ő ott kezdte szervezni az összeesküvést, amely a kommunista rendszer ellen irányult. A szervezkedés 1955-ben elkezdődött, Szoboszlay beszervezett több személyt Temesváron, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, majd Kovászna megyében is úgy, hogy ez a szervezkedés átfogta majdnem az egész országot. Belekerültek brassói, bukaresti személyek is, továbbá Draganita Constantin egy tankos ezred parancsnoka. A szervezkedés célja az volt, hogy 1956. augusztus 23-án a bukaresti nagy felvonulás alkalmával zűrzavart keltsenek, s ezzel lázadásra, forradalom kirobbantására ösztönözzék a tömeget. Szoboszlay 1956 tavaszán eljött Csíkszeredára, s Orbánék házában, Csíktaplocán tartottak titkos megbeszéléseket. A tervek szerint augusztus 22-én kellett volna indulniuk Bukarestbe, a Csíkszeredán át Bukarestbe tartó gyorsvonattal. A megadott jelzés szerint minden vagon lépcsőjén, miután megállt a szerelvény, egy-egy cigarettára gyújtó férfinak kellett volna megjelennie, ezzel igazolva, hogy minden rendben van. Azonban nem jelentkezett senki, így Orbánék héttagú csoportja nem szállt fel a vonatra. Néhányuknál fegyver is volt. Nem tudták, mi történhetett, később tudták meg, hogy akkor már Szoboszlayt és néhány társát letartóztatták. 1957-ben Orbánékat is őrizetbe vették. A Securitate kezébe került a teljes Szoboszlay-féle lista, amely az összes szervezkedő nevét tartalmazta. A vallatás ellenére nem árulták el, kik tudnak még a szervezkedésről, így elkerülhetővé vált, hogy Csíkszeredából még 10 vagy 15 személyt letartóztassanak. Csíkiak végül heten kerültünk a bíróság elé. A Szoboszlay-ügyben több mint kétszáz személyt vettek őrizetbe, közülük 57-et ítéltek el, Orbánék családjából apját, őt és nővérét. Tíz személyt Szoboszlay Aladárral az élen, köztük az akkor 58 éves Orbán Istvánt halálra ítélték, majd kivégezték. A tárgyalás egy temesvári munkásklubban zajlott, amelyen többségében pártfunkcionáriusok vettek részt, valamint meghívottként a vádlottak családjából egy-egy személy. A bíróság elnöke magyar nemzetiségű volt, Macskási Pál, aki halálos ítéleteket kért, amit az ügyészek megalapozottnak minősítettek. A tíz halálos ítéleten kívül négy vádlottat életfogytiglan, négyet 25 évi, a többieket ennél kevesebbre, de minimum öt év börtönbüntetésre ítéltek. A tárgyalás után két hónapig a halálraítéltek, a 25 évre és az életfogytiglanra ítéltek, köztük Orbán Péter is vasra verve szenvedtek, egy napon megszabadították őket láncaiktól. Ebből következtettek arra, hogy a halálos ítéleteket végrehajtották 1958. szeptember elsején. A halálos ítéleteket az aradi Securitate pincéjében hajtották végre, ahol főbe lőtték a foglyokat. A mai napig nem tudják, hová temették el a kivégzetteket. Orbán Péter a 25 évi börtönbüntetésből hetet letöltött különböző helyeken, Aradon, Zsiláván, Galacon és Szamosújváron, majd a nyugati nyomásra hozott közkegyelmi határozat értelmében szabadult. A rendszerváltás után kérte az RMDSZ-es parlamenti képviselők segítségét, közbenjárását a Szoboszlay-ügy tisztázásához, sikertelenül. Erdélyben a politikai elit tagjai jóformán nem is tudnak róla és a hasonló sorsú emberekről. /Fülöp D. Dénes: Tíz embert végeztek ki a Szoboszlay-ügy miatt. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./2002. július 2.
Markó Béla az RMDSZ elnöke júl. 1-jén, bukaresti hivatalában fogadta Michael Guestet, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetét. A találkozón aktuális politikai kérdésekről tárgyaltak. Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta Michael Guest nagykövetet az RMDSZ álláspontjáról bel- és külpolitikai kérdésekben. Michael Guest nagykövet hangsúlyozta, hogy Románia számára lényeges a restitúció kérdésének végleges megoldása, éppen ezért nagyra értékelte az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvény elfogadását a nemrég véget ért parlamenti ülésszakon. /Markó - Guest találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./2002. július 2.
Idén kivételesen felvételi nélkül lehet bejutni a Bukaresti Tudományegyetem magyar szakán a 15 tandíjmentes helyre, 50 százalékban a líceumi évek tanulmányi átlaga, 50 százalékban pedig az érettségi vizsga átlaga alapján. A fővárosi hungarológiai tanszék diákjainak lehetőségük van magyarországi részképzésen, valamint magiszteri és doktori képzésen részt venni. Tanári alapképesítésük birtokában kutatói, újságírói, fordítói, levéltárosi stb. pályára is léphetnek. /Magyar főszak Bukarestben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./2002. július 2.
Alig hogy ismertté vált az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem időpontja - melynek ebben az évben is Tusnádfürdő ad otthont -, közzétették a Hargita és Kovászna megyei román civilszervezetek által Marosfőn szervezendő Nyári Egyetem programját is. A két rendezvény időpontja hajszálnyi pontossággal megegyezik. /Tusnáddal egyidőben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2002. július 2.
Jún. 28-án Marosvásárhelyen cégbemutatót tartott a Stúdium MIOK Transilvania, frissen alakított román-magyar, korlátolt felelősségű társaság. A főként felnőttoktatással foglalkozni szándékozó cég hátterét a budapesti székhelyű Magyar Iparszövetség Oktatási Központ (MIOK) képezi, mely Erdélyben is szeretné beindítani oktatási bázisát, esetleg bázisait. Marosvásárhelyen telepedett meg a rangos intézmény. A MIOK számítógép-parkot telepít a Stúdium székhelyére, remélik, hogy legalább a számítógépes oktatás és még néhány igényelt tanfolyam már idén szeptembertől beindulhat. /Fórizs Anna: Stúdium - a tudás, a szakértelem szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./2002. július 3.
Boros Zoltán reagált Kelemen Hunor képviselő állítására, hogy neki személyes problémája, azaz "a székhez való ragaszkodás". (RMSZ, 2002. június 26.). Boros emlékeztetett: többször elmondta, hogy 2002. szeptember elsején, szerződése lejártakor, szándéka volt visszavonulni a Román Televízióból és egy magánstúdió létrehozását tervezte. Gyors leválátsa jelzi a politika hatáskörének kiterjesztését immáron nemcsak a magánmédiára, hanem a közszolgálatira is. Boros több, mint két évvel ezelőtt egy Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levelében jelezte: az RMDSZ kormányra kerülése óta a szövetség bizonyos vezetőinek egyre rosszabb a kapcsolata a médiával. A helyhatósági választások előtt Markó sorozatban utasította vissza az adásban való megjelenést. A helyhatósági választások másnapján sem jött el, amikor az RMDSZ sikereiről is be lehetett volna számolni. Aznap este viszont jelen volt két vagy három román televíziócsatornán. Helyettesként a legtöbb esetben Borbély László képviselő jött el. Egy vitaműsorhoz ismét meghívták Markó Bélát. Visszajelezte, hogy nem kíván eljönni. Ekkor kérték, jelöljön ki az Operatív Tanács valakit, aki egy vitás kérdésben az RMDSZ vezetőségének álláspontját képviseli. Kelemen Hunor képviselő telefonált: az Operatív Tanács megbeszélte az ügyet és úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a tévébeszélgetésben. Úgy gondolják, hogy a tervezett adásnak nem is kellene létrejönnie. A televízió magyar szerkesztősége akkor már tíz éve vívta az éppen hatalmon levő román politikai erőkkel a harcot az igazság kimondásáért. Borost jó néhányszor megfenyegették azzal, hogy leváltják. Nem engedték, hogy az adásban dolgozzon Hajdu Győző, felesége, Ádám Erzsébet és egy-két volt besúgó, akiket a román vezetőség több ízben rájuk akart erőltetni. Boros Markóhoz írt nyílt levelére nem kapott választ. Később Boros az írott sajtóban a MÚRE alelnökeként szóvá tette, hogy az újságíró társadalom kifogásolja: az Illyés Alapítvány által a sajtónak szánt támogatások elosztását az RMDSZ vezetősége kivette a civil társadalom, azaz a szakmai egyesület kezéből, amelynek vezetőségét választják, és létrehozott egy új sajtószaktestületet, amelynek tagjait kijelölték. Markó először tagadta, hogy beleavatkozott volna a közszolgálati televízió belső ügyeibe. Mióta azonban ez a beleszólás már tagadhatatlanná vált, szakmai kifogások és testi fogyatékosságok emlegetésével keres utólagos ürügyeket, "egyetértek Boros menesztésével", nyilatkozta. /Boros Zoltán: Párhuzamos monológok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./2002. július 3.
Június 28-án avatta föl Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós emlékházat a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Bár a szobrászművész Nagyszebenben született, gyökerei Csomafalvához kötik. Az avatóünnepségen a szobrászművész Visszanéztem félutamból című önéletírása dramatizált változatát mutatta be a gyergyószárhegyi Ferenczi Attila és csapata, majd a Csomafalvi Értelmiségi Fórum rendezésében rangos előadók vallottak a művészről. A szervezetek és vendégküldöttségek koszorút helyeztek el a Szent István Kardja emlékműnél és a Kossuth-szobornál, majd az emlékházhoz vonult a menet. Dr. Fülöp László, a község polgármestere leplezte le az emlékház falán álló, Borsos Miklóst munka közben ábrázoló domborművet, amely Csin Juditnak, a szobrászművész tanítványának az ajándéka, valamint a szobrászművésznek emléket állító táblát is. Egy külön teremben a kései rokon, Borsos Gábor grafikus tárlatát is megtekintethették a megjelentek. /Gál Éva Emese: Borsos Miklós Emlékház nyílt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./2002. július 3.
Vaskos könyv a nemrégiben megjelent Szilágysági magyarok című kötet. Nem történeti monográfia, a szerzők honismereti munka megírására törekedtek. A honismeretben jelen van történelem, néprajz, földrajz, művelődéstörténet, nyelvészet, irodalom, oktatás, zene, építészet, műemlékfeltárás. Egyed Ákos, a kötet előszó-írója szerint a Szilágyság eléggé elszigetelt tájegység volt és maradt is, ami nemcsak hátrányt, de előnyt is jelent, ugyanis "a Szilágyságban sok még a természet közeli kistáj, ahol a népi kultúra tovább megőrizhette értékeit, mint legtöbb más tájegységünkben". A szilágysági népi kultúra kapcsán képet ad a könyv a népdal- és népballada-hagyományokról, farsangi és karácsonyi szokásokról, népzenéről, néptáncról, népi mesterségekről és a népi építkezésről. Különböző fejezetek szólnak a szilágysági magyar nyelvű oktatás helyzetéről, a régió irodalmáról, sajtójáról és képzőművészetéről is. A kötet jelentős fejezetét alkotják a faluleírások és városbemutatások - 54 falu és 4 város múltjáról és jelenéről található ismertető. Egyed Ákos szerint a kötetnek óhatatlan hiányosságai is vannak: többek között kimaradt belőle - a felkért szerző korai elhalálozása miatt - a Szilágyság demográfiai helyzetének alakulásáról, a népesség nemzetiségi megoszlásának történeti változásairól tervezett tanulmány. 1901-1904 között jelent meg Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című műve, s az azóta eltelt egy évszázad alatt történt változások miatt szükség volt újabb összegzésre, "hogy a pusztuló-eltűnő magyar történeti örökséget, vagy annak legalább egy részét számba lehessen venni". A Szilágyság című közéleti, közművelődési hetilap júniusi híradása szerint a kötet példányszámát meghaladta az érdeklődők száma, ezért a Kriterion, a könyv kiadója annak utánnyomását határozta el. /Mezei Kinga: Szilágysági magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./2002. július 3.
Ottomány kicsi falu Bihar megye északi részén. Június 23-án emlékeztek az 1767. június 22-én a faluban született Szentjóbi Szabó Lászlóra. Iskolazászlót avattak és a tavalyi hivatalos névfelvétel után megtartották a tanintézet névadó ünnepét is, amelyre meghívták Budapestről a költő egyik oldalági leszármazottját, Szentjóbi Szabó Andor okleveles mérnököt, aki a költő emlékét ápolja, életútját kutatja. Szentjóbi Szabó László a magyar jakubinus mozgalom tagja lett, ezért 1795-ben halálra ítélték, s bár az ítéletet várfogságra változtatták még ugyanazon év október 10-én meghalt. Költeményes munkáit 1791-ben adták ki. A budapesti Pécsi L. Dániel tervezte az iskola zászlót. Az emlékezők először a templom oldalán 1995-ben felállított emléktáblához vonultak, majd a szomszédos utcába megkoszorúzták a hajdani Szentjóbi portán felállított emléktáblát. Szentjóbi Szabó Andor, a leszármazott, 1995-ben saját költségén emléktáblát helyezett el a templom falán. Tavaly jelent meg Ottomány monográfiája, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában. /Balla Tünde: Szegény-gazdag világban Szentjóbi Szabó Lászlóra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./2002. július 6.
Az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) aggodalommal vette tudomásul a romániai népszámlálás részleges eredményeit. A MIÉRT felhívást intézett minden felelős szervhez, hogy az eredmények okainak megvizsgálása érdekében vegyen részt nyílt párbeszédben, egységes stratégia kidolgozása érdekében. Ennek az együttműködésnek nem lehet politikai színezete. Felhívásuk szól a történelmi egyházakhoz, az RMDSZ-hez, a romániai civil és ifjúsági szervezeteknek, a magyar kormány határon túli ügyekért felelős tisztségviselőihez. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2002. július 6.
Leleplező adatokat tárt a nyilvánosság elé júl. 4-én egy Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatón Bíró György, a Transilvania Szállítók Egyesületének alelnöke az autóbuszokkal történő nemzetközi utasszállításra vonatkozóan. Véleménye szerint az adócsalásnak egyik bevett gyakorlata, hogy a - főként Románia és Magyarország között utasszállítást lebonyolító - cégek nem vallják be a személyszállításból származó jövedelmüket. Ez vonatkozna olyan közismert marosvásárhelyi cégekre, mint a Transexpres, Intertours, Ballótrans, Lavinia, Royal, vagy a Hargita megyei Transtour Inernational, Corund-Trans, Csavargó-Trans, Tomi-Trans, Scorpion-Trans, melyek az utóbbi öt-hat évben - az alelnök becslése szerint - mintegy 400 milliárd lejes adócsalást követtek el azáltal, hogy nem a reálisan eladott jegyek számát vezették be könyveléseikbe, s az így szerzett többletjövedelmük után nem fizettek adót az államnak. A törvény kijátszásának egy másik kitaposott útja a leasing kereskedelemre vonatkozó vámkedvezményekkel való visszaélés. Az adócsalásokból származó összegekkel a cégek készpénzzel külföldön gépjárműveket vásárolnak, majd ezeket a vámnál leasingben vásároltaknak tüntetik fel, több százezer eurós illegális jövedelmet vágva így zsebre. Ily módon, csupán az utóbbi időben és csak Maros megyében - Bíró György adatai szerint - legalább 10 autóbusz került az Intertours, a Lavinia, a Ballótrans, a Royal és a makfalvi Inka kft. tulajdonába. Vádként hangzott el továbbá a dömping árak alkalmazása (főleg az udvarhelyi szállítók körében), a tisztességtelen konkurencia, valamint a feketén dolgozó cégek nagy száma (csak Marosvásárhelyen legalább 30 cégnek nincs működési engedélye). /Bögözi Attila: A fehér szerecsen - feketében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2002. július 6.
Napvilágot látott a 70 éves Banner Zoltán második verses könyve /Vincellér-ének/ A múlt év novemberében jelent meg Antal Imre csángó festőről irt monográfiája. Decemberben mutatták be Nagyváradon a Kristófi Jánosról készült albumszerű könyvét. Idén januárban Marosvásárhelyen került a nagy nyilvánosság elé a szatmári származású Haller Józsefről írt monográfiája. A könyvhéten jelentkezett a Békés megyei művészettörténeti kalauzzal. Most várja a nyomdából az Írás-Jelek címmel leadott kötetet, melyben 60 erdélyi művész írásából válogatott, Trianontól máig terjedően. Jelenleg készíti Erdős I. Pál grafikus monográfiáját. Banner Zoltán ugyan 1989 óta Békéscsabán él, de továbbra is szívügye az erdélyi magyar képzőművészet. /Sike Lajos: Banner Zoltán (70 évesen is) a Hídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2002. július 6.
A Bihar megyei Micske lakói hat esztendeje először szervezték meg az Észak-Bihari Falunapokat. Az ideit június utolsó hétvégéjén tartották. A református gyülekezet tartja fenn az 1989 után épült Timóteus ifjúsági és katekétikai központot. Holland és ír segítséggel a faluban gyermekotthont építenek. Nagyon sok falunap kell még, hogy összegyűjtsük ezer esztendős értékeinket - hangzott el a falunapon. Megfogyva bár, de törve nem, a magyarok a Kárpát-medencében eltöltött ezer esztendejének krónikája - ez a Kiss-Törék Ildikó és Varga Vilmos színművész házaspár műsorának címe. Micskén 1992 óta működik a Görböc népi táncegyüttes. Gavallér Lajos református tiszteletes Micskéről minden létező tudnivalót kiad füzetek formájában, már a harmadikat szerkesztette. /Balla Tünde: Észak Bihari Falunapok Micskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2002. július 6.
Csíksomlyó neve ma már nem csupán kegytemplomáról, valamint a pünkösdkor minden esztendőben sorra kerülő nagy zarándoklatról - búcsúról - ismert, hanem a templom közvetlen szomszédságában található Jakab Antal Tanulmányi Házról is. 1996 szeptemberében történt az épületkomplexum átadása. Elsődleges célja a továbbképzés, az ifjúság katolikus szellemiségben való nevelése. A komplexum magába foglal egy kétcsillagos szállodát, továbbá több előadótermet. A házat a Csíksomlyó Tours Kft. működteti, amelynek egyetlen részvényese a gyulafehérvári Caritas. A tevékenység kiszélesítését szolgálta az úgynevezett konferenciaturizmus beindítása, amely szimpóziumok, előadások, továbbképző tanfolyamok, országos és nemzetközi konferenciák megszervezését jelenti. A nyereséget mindig visszafordítják a fejlesztés, modernizálás, esetleges javítások céljára. A jövőben szeretnének egy nagyobb konferenciaközpontot kialakítani/építeni egy 500-600 személy befogadására alkalmas előadóteremmel, valamint az ehhez szükséges szállodával és étteremmel. Távlati tervük: hasonló irodák/fiókok megnyitása nagyobb városokban, így Kolozsváron és Marosvásárhelyen. /Forró Miklós: Keresztény hittel a közösség szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2002. július 8.
Medgyessy Péter miniszterelnök júl. 6-án Kolozsvárra érkezett. A kormányfő programja a házsongárdi temetőben kezdődött, ahol szűk rokoni körben felkereste nagyszüleinek sírját. Én ide hazajöttem, én itt itthon érzem magam - ezekkel a szavakkal kezdte beszédét Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ képviselőivel folytatott tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában. A kormányfő a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta. Mint fogalmazott, figyelembe véve, hogy mennyire kettészakadt a magyar társadalom, Medgyessy Péter azon meggyőződésének adott hangot, hogy célja Magyarország újraegyesítése, egy békés, nyugodt és jókedvű ország megteremtése. - Ugyanakkor nagyon fontos számomra, hogy az erdélyi magyarság is egységes legyen, az RMDSZ erős, egységes szervezetként működjön, és jól szolgálja az itt élő magyarság ügyét - mondotta Medgyessy Péter. Rendkívül lényegesnek tartja azt is - fűzte hozzá -, hogy ne Magyarországon találják ki, mi jó az erdélyi magyarságnak, hanem a határon túli magyarság maga döntse el, mit szeretne. "Nekem egy dolgom van: segíteni, hogy ti itt jól érezzétek magatokat, és a magyarságtudatotokat ápolni tudjátok" - mutatott rá a magyar kormányfő. "Az az érdekünk, hogy prosperáljon ez az ország, mert ezáltal Erdély is prosperál, és ez itt tartja majd az embereket. Az én feladatom tehát az - és ebben nem állunk távol az RMDSZ vezetőségének álláspontjától -, hogy a magyar kormány elősegítse: a magyarság valóban jól érezze magát Erdélyben" - hangsúlyozta Medgyessy Péter. Medgyessy Péter jónak tartja az Illyés Közalapítvány működését, azt szeretné, ha az elkövetkező időszakban a határon túli magyarságnak szánt anyagi támogatást tisztán és átláthatóan osztanák el, és a pénzforrásokat valóban olyan területekre koncentrálnák, amelyek a legtöbb eredményt hozhatják. Fontosnak tartja, hogy az olyan kezdeményezések, mint például a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) megmaradjanak, fejlődjenek és felvirágozzanak. Medgyessy Péter az erdélyi magyar nyelvű sajtó helyzetére is kitért, amellyel kapcsolatban kifejtette, hogy szerinte azt minél működőképesebbé kell tenni. Bejelentette, hogy júl. 17-re összehívja Budapestre a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ahol a magyar kabinet tagjai és a határon túli magyarság képviselői egyeztethetik elképzeléseiket. A magyar miniszterelnök a határokon túlívelő európai régiók közötti együttműködés felerősítését javasolta, azaz olyan kis térségek létrehozását, amelyeken keresztül felgyorsítható az európai integráció. Az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélések után Medgyessy Péter a sajtónak elmondta: ezen több olyan konkrét kérdés vetődött fel, mint például a romániai magyar nyelvű oktatás támogatása, a máramarosszigeti magyar iskola feljavítása, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar vonalának támogatása, továbbá az aradi Szabadság-szobor helyreállításának kérdése és a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának ügye. Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíróknak kifejtette: a tárgyaláson számos oktatási, művelődési és gazdasági kérdés is hangsúlyosan szóba került. Medgyessy Péter románul üdvözölte román kollégáját Ezt követően került sor a magyar-román miniszterelnöki találkozóra, amelyet a két kormányfő közös sajtótájékoztatója követett. Medgyessy Péter tájékoztatása szerint Nastaséval sikerült megegyezniük abban, hogy mindkét országot a jövőben együtt lehessen látni a nagy Európában és az Európai Unióban. A magyar kormány a jövőben minden segítséget meg kíván adni ahhoz, hogy Románia is mielőbb az Európai Unió tagja legyen. Medgyessy Péter kifejtette: nagyra értékeli a román kormánynak azt a magatartását, amellyel segíteni kívánja a magyar kisebbség életét Romániában, ez a román parlament által elfogadott törvényekben is megnyilvánul. A magyar státustörvény konkrét kérdéseiről nem tárgyaltak a román kormányfővel, ennek megvitatását a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó román-magyar vegyes bizottság keretébe utalták. Medgyessy Péter ismertette Nastaséval azt a négy alapelvet, amelyet a magyar kormány alakított ki a státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnök végül magyarországi látogatásra hívta meg Adrian Nastasét, és egy, a stratégiai partnerségi kapcsolatokat szentesítő dokumentum aláírását helyezte kilátásba. Adrian Nastase: A státustörvény a "huszadik század fennmaradt szimbóluma". A magyar és a román félnek közösen kell áttekintenie azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a jogszabály idomítható a jelenkor követelményeihez. Az országon belül élő nemzeti kisebbségek problémái elsősorban az illető országra tartoznak - szögezte le Nastase. Adrian Nastase Román-magyar stratégiai partnerség Európában a 21. században címmel emlékeztetőt adott át Medgyessy Péternek azzal a kéréssel, hogy azt majd a magyar miniszterelnök saját javaslataival egészítse ki. A megbeszélésen szóba került még a bukaresti magyar katonasírok rendbetételének, valamint a Gozsdu Alapítványnak a kérdése is. Nastase a magyarság számának csökkenésével kapcsolatban elmondta, szerinte ebben szerepe van annak, hogy Magyarország és az ott kínálkozó lehetőségek sokak számára meglehetősen csábítóvá váltak. Az Orbán Viktor volt magyar miniszterelnökkel tavaly Marosvásárhelyen megállapodott ötpontos gazdasági csomagtervről Nastase kifejtette: ezek a szempontok megegyeznek a magyar kormánnyal aláírandó dokumentum tartalmával. Adrian Nastase személyes és kormánya teljes támogatásáról és segítségéről biztosította Medgyessy Pétert. Ezután a magyar kormányfő Nagyváradra ment, ahol politikai és egyházpolitikai kérdésekről, valamint a romániai magyar közösség helyzetéről folytatott megbeszélést Tempfli József katolikus püspökkel. Medgyessy elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A magyar kormányfőnek vasárnap magánprogramja volt Nagyváradon, júl. 8-án pedig jelen lesz a helyi RMDSZ új székházának avatásán. /Papp Annamária: Nastase támogatja Medgyessyt. A magyar kormányfő szerint Erdélyben döntsenek Erdélyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 8./ Medgyessy Péter elmondta: azért érkezett Nagyváradra, hogy a partiumi megyék helyi RMDSZ képviselőivel találkozzék. A zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Máramaros, Szatmár, Bihar és Arad megyei képviselői vettek részt. Elsősorban az úthálózat és a mezőgazdaság területén adódó együttműködési lehetőségeket vázolták fel a magyar miniszterelnöknek. Az érintett romániai megyék képviselői arra hívták fel Medgyessy Péter figyelmét, hogy már az Osztrák-Magyar Monarchia idején megtervezték és kiépítették a Temesvár-Arad-Nagyvárad- Szatmárnémeti-Nagybánya útvonalat. Ha mindkét ország az Európai Unió tagja lesz, akkor ez az útvonal az érintett magyarországi térség közlekedési, közúti szállítási gondjait is megoldhatja. A találkozón szó volt új határátkelők megnyitásának szükségességéről. Emellett támogatást kértek arra, hogy bővíteni tudják a térségben az egyetemi kollégiumi kapacitást. A magyar miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy valamennyi felvetést alaposan megvizsgálják az érintett magyar szaktárcák. /Politikai és egyházpolitikai kérdések a nagyváradi megbeszélésen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 8./2002. július 9.
Marosvásárhelyen a magyarság immár kisebbségben van: a románok aránya 50,3 %, a magyaroké 46,6 %, a többi lakos más nemzetiségű. Tehát Marosvásárhelyen immár alig 70 ezer magyar él, az 1992-es csaknem 85 ezerrel szemben. Néhány Maros megyei adat a kisvárosokból, ami a magyarság részarányát illeti - zárójelben az 1992-es adattal: Szászrégen - 28,7% (31,8), Szováta - 89,1 (90,2), Marosludas - 25,2 (25,9), Segesvár - 18,3 (19,8), Dicsőszentmárton - 17,5 (19,9), Radnót - 15,1 (16,8). Ezek szerint Segesváron és Dicsőszentmártonban nem kötelező kiírni a városok magyar nevét, de azért a helyi tanácsok megtehetnék ezt a szép gesztust. Maros megyei szinten a magyarság részaránya szintén csökkent, 41,39 százalékról, 39,25 %-ra. Felekezeti megoszlás Maros megyében: ortodoxok - 53,1 %, reformátusok - 26,9 %, katolikusok - 9,5 %, unitáriusok - 2,5 %. /Máthé Éva: Megfogyva bár, de törve nem ! (?) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./