udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 12151-12180 | 12181-12210 | 12211-12240 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. október 22.
Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke szerint kedvező, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalását mind a magyar, mind a román vezetés örömmel fogadta, és pozitívnak ítélte. Kovács egy Bukarestben rendezett nemzetközi konferencián vett részt okt. 20-án, az MTI-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: ez a fogadtatás jó jel arra, hogy a törvény végrehajtása is ilyen egyetértésben történhet majd. Kovács László úgy vélte, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása nem fogja késleltetni a törvény romániai végrehajtását. Az állásfoglalás összességében hozzájárul a magyar-román viszony javításához, a kedvezménytörvény körüli vitákból adódó feszültségek enyhítéséhez, felszámolásához. /Kovács: Kedvező, hogy mindkét fél "pozitívan" értékelte a jelentést. A magyar ellenzéki politikus reméli: a törvény végrehajtása is ilyen egyetértésben történik. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2001. október 23.
Túl sok a megoldatlan kérdés címmel az RMDSZ marosvásárhelyi II. körzetének választmánya nyílt levelet küldött Markó Béla szövetségi elnöknek. A levélírók felrótták Markó Bélának a szövetség jelenlegi vezetésének felemás, ellentmondásos és időnként visszakozó viszonyulását a státustörvényhez, elítélték egyes RMDSZ-es képviselőknek és szenátoroknak a bukaresti hatalomhoz való dörgölőzését, kifogásolták a magyarországi baloldal részrehajló ajnározását, a magyar polgári pártokkal és a budapesti kormánnyal szembeni számonkérő arroganciát, egyáltalán azt a magatartást, amelyet az RMDSZ-vezetés saját belső ellenzékével szemben megenged magának, Tőkés László tiszteletbeli elnök elleni - mintha csak a román nacionalista körök által vezényelt - áskálódást, a közösségi érdekvédelem tíz éve megoldatlan feladatait (pl. moldvai csángók magyar oktatását). A marosvásárhelyi tagszervezet választ vár a szövetség elnökétől. Egy másik nyilvánosságra került dokumentumból az derül ki, hogy az RMDSZ marosludasi kerületi elnöke, Andrássy Árpád óvást nyújtott be a Szövetségi Szabályzat-felügyelő Bizottsághoz, mivel a szövetség alapszabályzatát megkerülve az SZKT soraiba kooptálta a szervezet Maros megyei ügyvezető elnökét, aki kinevezett fizetéses alkalmazottként nem lehetne tagja a "miniparlamentnek". Túl sok a megoldatlan kérdés /Túl sok a megoldatlan kérdés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 23./2001. október 23.
Okt. 23-i eljuttatott ünnepi nyilatkozatában Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: "Minden nemzetnek szüksége van igazodási pontokra. Olyan pillanatokra a történelem folyamában, melyekről nem lehet kétféleképpen gondolkodni. 1956 ilyen pillanata a magyar történelemnek. Mert hogyan lehetne kétféleképpen gondolkodni az elnyomásról, a zsarnokságról, idegen megszállókról, a diktatúráról és a nyomorúságról? És hogyan lehetne kétféleképpen gondolkodni a legtisztább forradalomról? Egy nemzet szabadságharcáról... Legtitkosabb ünnepünket, 1956. okt. 23-át szabadon ünnepelhetjük, immár 11 esztendeje. Nem éltük meg mindannyian ezt a pillanatot. A forradalom hősei és túlélői közül sokan elmentek, mielőtt 1956 álmai beteljesülhettek volna. De a szabadság hősei tudják, ők talán nem élhetik meg azt, amiért harcoltak. De tudják azt is, az álmok előbb-utóbb valóra válnak. Csak akarnunk kell, akarnunk nagyon, soha el nem múló reménységgel. Ma együtt ünnepelhetünk. Együtt ünnepelhetjük 1956 hőseinek álmát, a beteljesült álmot: a szabadságot, a függetlenséget, egy emelkedő nemzet minden reménységét. Ünnepünk egyben főhajtás is apáink és nagyapáink előtt, akik 45 esztendővel ezelőtt ezen a napon bebizonyították, hogy nincs olyan zsarnokság, amely össze ne omlana egy nemzet közös akaratától. Az ő példájuk volt évtizedeken át a remény. S mi, az utódok, hálatelt szívvel köszönjük meg a hősiességet, az akaratot. Köszönjük, hogy a némaság évtizedei alatt is volt mire emlékeznünk." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./2001. október 24.
Németh János, a magyar Alkotmánybíróság elnöke küldöttség élén hivatalos látogatást tesz Romániában okt. 24. és 27. között. A magyar Alkotmánybíróság négytagú küldöttsége találkozik a román alkotmánybíróság, a román legfelsőbb bíróság, a román törvényelőkészítő tanács képviselőivel, valamint az állampolgári jogok biztosával. /Magyar alkotmánybíró Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2001. október 24.
Várhatóan már a jövő év elején Oroszországba látogat Ion Iliescu - szögezték le okt. 23-án Moszkvában Igor Ivanov orosz és Mircea Geoana román külügyminiszter megbeszélése után. A két ország kormányközi vegyes bizottságának ülésére Moszkvába érkező román politikust fogadta Mihail Kaszjanov orosz miniszterelnök is. Moszkva és Bukarest meg kívánja gyorsítani a kétoldalú alapszerződés tervezetének előkészítését, s arra törekszik, hogy az orosz-román csúcsot már a jövő év elején meg lehessen tartani - közölte Ivanov. Bukarest elsősorban a második világháborús események értékelése, területvesztése kapcsán támasztott előfeltételeket a román-orosz alapszerződés tekintetében. /Moszkva (vissza)várja Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2001. október 24.
Okt. 23-án Nagy Imrének, az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét koszorúzta meg Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Nagy Imrét és társait a forradalom leverése után hamis ígéretekkel Romániába vitték és a Bukarest melletti Snagov üdülőtelepen tartották fogva, amíg át nem adták őket a Kádár-kormány képviselőinek. Románia számos, magyarok lakta településén tartottak megemlékezéseket. Okt. 22-én a bukaresti Petőfi-házban hangzott el előadás a magyar forradalom jelentőségéről, okt. 23-án az erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata Kolozsváron rendezett megemlékezést. A Szilágyságban a református templomokban ünnepi istentiszteletet tartottak, a Székelyföldön az 56-os áldozatok emlékét őrző kopjafáknál, emlékműveknél tisztelegtek. /Romániai megemlékezések október 23. alkalmából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2001. október 24.
Újra megjelent a Romániai Magyar Szó (Bukarest). Az olvasó, az előfizető kerek egy hete nem vehette kézbe lapját, a Romániai Magyar Szót. Ha minden jól megy, akkor okt. 23-án este egyszerre három, a soros okt. 24-i mellett az okt. 23-i kerül ki a nyomdából, okt. 25-én felszámolják az adósságot. - Ilyen sem volt még a romániai sajtó történetében. A mostani demokrácia és piacgazdaság körülményei mellett ilyesmi is előfordulhat. Az is, hogy egy állami vállalat négy hónapon át ne fizesse meg a kapott árut, és zokon vette, hogy a történteket nyilvánosságra hozták. Ezekben a nehéz napokban a szerkesztőség minden tagja úgy dolgozott, mintha mi sem történt volna. /Gyarmath János: Minden magyar házban Romániai Magyar Szó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./2001. október 24.
Románia mindkét ország érdekeit szolgálva kívánja rendezni a magyar búza és liszt behozatalával kapcsolatban keletkezett vitáját Magyarországgal - erősítette meg Ilie Srbu mezőgazdasági miniszter azt követően fogadta Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövetet és Árgyelán György kereskedelmi tanácsost. Magyarország a múlt héten panaszt nyújtott be a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) genfi székhelyén a magyar búza és a liszt romániai bevitelét korlátozó egyoldalú román intézkedések miatt. A román mezőgazdasági minisztérium idén augusztusban rendkívül megszigorította a Magyarországról behozott búzával és liszttel szembeni minőségi követelményeket. Románia néhány évvel ezelőtt már - a belső piac védelmére hivatkozva - büntetővámmal sújtotta a Magyarországról behozott búzát és lisztet. Az intézkedést később azzal a hivatalos indoklással vonták vissza, hogy az nem szolgálta az eredeti célt. A mostani intézkedés hátterében az áll, hogy az idén a vártnál jóval több kenyérgabonát takarították be Romániában. A román búza azonban annyira nem felel meg a minőségi követelményeknek, hogy az ország nem gondolhat az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitelre, de komoly nehézségekbe ütközik az EU-n kívüli fizetőképes országok piacaira való bejutás is. A mezőgazdasági minisztérium most azzal a sajátos magyarázattal állt elő, hogy azért kell szigorítani a Romániában igen keresett magyar búzával és liszttel szembeni minőségi követelményeket, mert így a jó minőségű magyar búzával keverve a román búzából is jó lisztet lehet őrölni. Románia eddig a CEFTA keretén belül kizárólag a magyar agrártermékekkel szemben alkalmazott egyoldalú protekcionista intézkedéseket. /Román-magyar vita a búza és a liszt behozataláról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./2001. október 24.
Ünnepélyes keretek között indították útjára Csíkszeredában a helyi Agenda 21 elnevezésű projektet. Az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban tartott Környezeti és Fejlesztési Konferenciáján javasolták az Agenda 21-et, mint a XXI. századi fenntartható fejlődési intézkedési tervet. A helyi Agenda 21 tulajdonképpen egy egyeztetési folyamat, amelynek során a helyi közigazgatás bevonja a lakosságot és civil szervezeteket a település jövőjének konszenzusos tervezésébe. A projekt az ENSZ Fejlesztési Programja (ENSZFP) és a Nemzeti Fenntartható Fejlesztési Központ (NFFK) égisze alatt indult a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvánnyal együttműködve. /(Daczó Dénes): Agenda 21 Csíkszeredában is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2001. október 24.
Dr. Ágoston Albert szerint nagy hűhó van a "tiszteletbeli" szó körül, csaknem egy évtizede, ez táborokra, platformokra bontja az amúgy is törékeny magyar egységet. Szerinte Tőkés László püspöknek nincs szüksége tiszteletbeli címekre. Dr. Ágoston Albert szerint senki sem tudott volna több eredményt elérni a romániai magyarság érdekében, mint amennyit az RMDSZ elért. Olvasta, hogy egy újabb csoport, mely orvosokat, mérnököket, közgazdászokat, újságírókat foglal magába, a tiszteletbeli elnök védelmére kelt. Ez a csoport inkább az illetékes állami szervekhez fordulhatna jogaink kiharcolása érdekében, ajánlotta a cikkíró. A magyar egység bomladozik, erre nincs szükség. /Dr. Ágoston Albert: Mi is a tiszteletbeliség? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2001. október 24.
Református szociális központot avattak fel Nagyváradon okt. 22-én. Tavaly a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben vendégeskedő 20 fiatal, hollandok és váradiak közösen építették fel a szeretetházat, az elsősorban gyermekek számára készült szociális központot. Ad nulli Dei - Isten báránykái; a központ falán ezen felirat olvasható. Tőkés László királyhágómelléki református püspök tartott istentiszteletet a velencei református templomban. /Isten báránykái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./2001. október 25.
Az okt. 23-i találkozón Adrian Nastase miniszterelnök azt javasolta, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon magyar igazolványként a romániai magyarok számára Magyarország területén. A találkozó után Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: "nagyon érdekes felvetés, és úgy néz ki, hogy a miniszterelnök komolyan gondolja". Markó hangsúlyozta: természetesen a magyar kormánynak kell döntenie arról, hogy figyelembe veszi-e ezt a javaslatot. Véleménye szerint Nastase felvetése járható útnak látszik. /Nastase: RMDSZ-tagság a magyar igazolványhoz. A szövetség szerint "érdekes" és "megfontolandó" a felvetés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - Nagyon megdöbbentett a javaslat annál is inkább, mert az Operatív Tanács legutóbbi ülésén az egyik jelenlevő már felvetette ezt a gondolatot - kommentálta a Szabadság kérdésére Tőkés László tiszteletbeli elnök az okt. 23-i találkozón elhangzottakat. - Ez az összefüggés azért is feltűnő, mert az RMDSZ nem tiltakozott a felvetés ellen. Közismert: az RMDSZ-tagság nem jelent föltétlenül etnikai hovatartozást, a státustörvény pedig magyar nemzethez való tartozáshoz kapcsolja az igazolvány kiadását. Ilyenformán az RMDSZ hajlamos a szabad identitásválasztás helyett a "szabad pártválasztás" alternatívájával kacérkodni - mondotta. - Megerősödött az a gyanúm, hogy az RMDSZ valóban kizárólagosságra törekszik a státustörvény ügyében, hiszen már csak az egyházakért, és a civil szervezetekért vissza kellett volna azonnal utasítani a javaslatot - jelentette ki a tiszteletbeli elnök hozzátéve: a kommunista pártra volt jellemző az, hogy a párttagságtól tett függővé bizonyos előnyöket. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Szabad identitásválasztás helyett "szabad pártválasztás"? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Rendkívül hevesen bírálta Adrian Nastase javaslatát Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke. Stoica úgy fogalmazott, hogy Adrian Nastase megsemmisítette mindazt, amit Románia az elmúlt fél évben tett a magyar státustörvény ellen. Válaszában Markó Béla úgy nyilatkozott: Valeriu Stoica nacionalista megnyilvánulásaival politikai tőkét akar kovácsolni. - Nem szeretnénk vitába bonyolódni a liberális párttal, amellyel négy évig partnerek voltunk. Abban a periódusban, amikor a Nemzeti Liberális Párt az RMDSZ partnere volt a kormányban, a liberálisok mindig európai magatartást tanúsítottak a kisebbségi kérdéskörrel kapcsolatban, mostani megnyilvánulásuk - véli Markó - afféle "konjunktúra-méltatlankodás". /Stoica: Nastase egy csapásra megsemmisítette a státustörvény elleni hadjárat eredményeit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ - A miniszterelnök javaslata nem tette semmissé Románia eddigi lépéseit. A felvetés a kialakult helyzet áthidalására szolgált, s logikusan következik a Velencei Bizottság ajánlásaiból - hangsúlyozta szerdán Victor Micula román külügyi szóvivő. Elmondta, hogy az elkövetkező időszakban további román-magyar konzultációk lesznek a státustörvény kérdéséről. Mint mondta, a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás november 16-ra tervezett bukaresti csúcstalálkozója újabb lehetőséget adhat arra, hogy olyan megállapodásra jussanak, amely megfelel mindkét fél érdekeinek. /Újabb egyeztetés november 16-án? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2001. október 25.
A magyarországi tankönyvek kérdése az RMDSZ képviselőivel folytatott megbeszélés nyomán lezárult - jelentette ki Vasile Molan, a román oktatási minisztérium államtitkára a Curentul okt. 24-i számában, s közölte: a Kovászna megyébe küldött minisztériumi bizottságok azt állapították meg, hogy nagy számban vannak ugyan magyarországi tankönyvek, de ezeket az iskolák könyvtáraiban helyezték el. Magyarországi tankönyvet egyetlen tanári asztalon sem találtak az osztálytermekben , és a tanulók iskolatáskáiban sem kutakodtak. A vizsgálat megállapította: nagyon kevés a magyar nyelvű hivatalos tankönyv. A probléma okát Molan abban látta, hogy a kiadók a kis példányszám miatt nem szívesen foglalkoznak a Romániában élő nemzetiségek anyanyelvén íródott tankönyvekkel. - A Curentul lap mélységesen elítélte kommentárjában a román államtitkár szavait és a román kormány magatartását. "Amikor a minisztérium elhatározta, hogy érvényt szerez a törvénynek, kiderült: a kormányon lévő SZDP politikai érdekei azt kívánják, hogy engedjen a tárgyalásokon az RMDSZ-nek, mert szüksége van a parlamentben a szövetség 7 százaléknyi szavazatára. Ezzel a Hargita és Kovászna megyében élő románok reményei - melyeket éppen Adrian Nastase miniszterelnök élesztett újjá - ismét meghaltak". /Jelentés a tankönyvvizsgálatról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./2001. október 25.
Tőkés Elek a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, egyike azoknak, akinek az elmúlt években alkalma volt személyesen megtapasztalnia a román politikai élet vegykonyháját. Kifejtette, hogy a Tanügyminisztériumnak majdnem 300 alkalmazottja van. Mindig csak a csúcson történnek változtatások. A referens a tulajdonképpeni szakember, a kistisztviselő. Tőle függ a legtöbb. Az előző kormány alatt nagymértékben növekedett az iskolák autonómiája, jelenleg az autonómia megnyirbálása történik. - Kolozsvár magyar lakossága keveset törődik azzal, hogy mibe kerül kire hárul egy ilyen iskolának a fenntartása. Egyelőre a civil társadalom nincs olyan szinten, hogy megszerveződjön, hogy érdekének érezze az iskoláit, operáját, színházait, templomait, újságjait. /Csomafáy Ferenc: Egyetlen tőkénk van, az emberi értelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./2001. október 25.
A nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Hadapródiskola Bajtársi Köre nagyszabású ünnepséget szervezett a magyar tüzértisztképzés újraindításának 60. és a Baráti Kör megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Okt. 20-án Budapesten, másnap pedig Nagyváradon a római katolikus Bazilikában tartottak megemlékezést és ünnepi ökumenikus istentiszteletet, amelyen Tempfli József, nagyváradi katolikus püspök celebrált szentmisét. Jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök is, aki a tüzérek védőszentjének Szent Borbálának most felavatott szobrát áldotta meg. A Baráti Kör adományozta szobrot, amely a zsolnai porcelángyárban készült, a bazilika egyik mellékhajójában helyezték el. /Magyar tüzérek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./2001. október 25.
A Kovászna megyei Erdősdön, a fele-fele arányban magyar és román lakta faluban már csak egyetlen alsó tagozatos magyar gyermek jár: Bodola Hunor, aki három más nemzetiségű osztálytársával román nyelven tanul; az iskola többi 22 tanulója román anyanyelvű cigány gyermek. A néhány V.-VIII. osztályos magyar gyermek havi 300.000 lejes bérlettel a 4 kilométer távolságra levő Árapatak iskolájába ingáznak. /(kisgyörgy): Nincs már magyar osztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./2001. október 26.
A MÁÉRT negyedik ülését megelőzően, okt. 24-én este Mádl Ferenc köztársasági elnök fogadást adott a résztvevők tiszteletére a Parlament Vadász-termében. A fogadáson nagykövetek is jelen voltak, többek között Románia és az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete is. Mádl Ferenc köztársasági elnök köszöntőjében így értékelte a találkozás pillanatát: "Úgy érzem, hogy ez a mostani, rendkívüli alkalom: olyan ülése következik a Magyar Állandó Értekezletnek, ahol már a munkánk gyümölcsét szüretelhetjük. A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényre gondolok, nem feledve, hogy végrehajtásáig számos akadályt kell még leküzdenünk. A törvény megalkotását a MÁÉRT egyhangúlag kezdeményezte, szakértői bizottságainak közreműködésével a magyar kormány előkészítette, és végül az Országgyűlés több mint 90 százalékos többséggel elfogadta.... Olyan törvény született, amely a magyarországi és a határon túli magyarok együttes munkájának az eredménye.... Bízunk benne, hogy ezek a szándékaink megvalósíthatóak és jól szolgálják valamennyiünk javát a határait keleti irányba kiterjesztő Európai Unióban. Ebben erősített meg bennünket, hogy az Unió Bizottsága úgy ítélte meg, a törvény összhangban van a Magyarország által vállalt Uniós kötelezettségekkel." /(Guther M. Ilona): Ülésezik a IV. Magyar Állandó Értekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./2001. október 26.
Ion Iliescu is részt vett az okt. 23-i nemzeti ünnep alkalmából rendezett bukaresti fogadáson. A román elnök rövid beszédben méltatta az 1956-os forradalom történelmi jelentőségét, majd kitért arra, hogy a két ország a köztük időnként felmerülő viták ellenére közös úton halad az egységesülő Európába. Ion Iliescu az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a vitákat a párbeszéddel és a kölcsönös megértést keresve lehet megoldani. Példaként említette, hogy az 1996-ban aláírt alapszerződést is az időnkénti éles viták, a meg nem értés korszaka előzte meg. Ion Iliescu megvalósíthatónak és ésszerűnek nevezte Adrian Nastase miniszterelnök azon javaslatát, hogy az RMDSZ tagsági igazolványának birtokában élhessenek a romániai magyarok Magyarország területén a státustörvénybe foglalt kezdeményekkel. - Az itt élő magyarok Románia lojális állampolgárai, ezzel egy időben természetesen érzelmi kötödés fűzi őket ahhoz az országhoz, amellyel egy a nyelvük, közös a kultúrájuk - hangsúlyozta a román államfő. /Iliescu: Természetes a romániai magyarok érzelmi kötődése az anyaországhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2001. október 26.
Az elmúlt két évben Bulgária és Románia komoly fejlődést tudott felmutatni az EU csatlakozás útján - jelentette ki Chris Patten, az Európai Bizottság külügyi biztosa az okt. 25-én Bukarestben elkezdődött Dél-kelet európai régiók konferenciáján. Patten azt is elmondta, hogy az EU 4,65 milliárd eurót utal ki Románia számára, amelyet az elkövetkező hat évben főleg a stabilitási és társulási folyamatra szánnak. /Románia 4,65 milliárd euro támogatást kap. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ A Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény bukaresti regionális konferenciája új szakaszt nyit a térségbeli országok finanszírozásának stratégiájában. Adrian Nastase miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a szervezet egyik fő feladata az: vonzzon partnereket a nemzetközi közösségből a délkelet-európai térség által kínált lehetőségek kiaknázásához. Hangsúlyozta, hogy a DKSE továbbra is az európai integráció egyik eszköze. Mircea Geoana külügyminiszter szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a stabilitási egyezményt nem lehet az Európai Unió alternatívájaként tekinteni. /Délkelet-Európai Stabilitási Egyezmény. Bukaresti regionális konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2001. október 26.
Marosvásárhelyen bemutatták Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa /Juventus Kiadó, Marosvásárhely/ c. könyvének román változatát. - A köztünk - magyarok, románok - között tornyosuló falakat végképp le kell dönteni, ennek eszköze az új kiadvány, mondotta Sucher Ervin újságíró, a Juventus Kiadót vezetője. Smaranda Enache asszony, a Pro Europa Liga társelnöke méltatásában felidézte Marosvásárhely jelenkori történelmének a legszomorúbb napjait, amikor "az események rossz irányba terelődtek". Emlékeztetett arra, hogy a magyar és a román tömeget egy szűk érdekcsoport heccelte egymás ellen, mely át akarta menteni az új világba korábbi hatalmát. Uszítás nélkül nem robbanhat ki ilyen súlyos konfliktus. "Március fedőkép volt arra, hogy mi történt december végén Bukarestben, hogy miért kellett ártatlan embereknek meghalniuk", vélte Enache asszony. Felidézte azt is, hogy retrográd erők miként akadályozták meg azt, hogy ő meg Kincses Előd parlamenti jelöltek legyenek Maros megyében, majd oda hatottak, hogy Kincsesnek öt évet külföldön kellett töltenie. A szerző elmondta: 1990. január elsején a néhai Antall József (még nem volt miniszterelnök) Marosvásárhelyen járt, és vele a magyar-román együttműködés szükségességéről is tárgyalt. Kincses Előd meg van győződve arról, hogy ha a történelmi megbékélés bekövetkezett volna, és erre minden esély megvolt, ma a "visegrádi négyek" "ötök" lennének, hiszen Romániával kibővülhetett volna az EU felé nagyobb léptekkel igyekvő államok köre. Kincses Előd korábbi magyar nyelvű dokumentum-kötetét azért fordította le románra, hogy ezzel is elősegítse a történelmi igazságtételt. /(Máthé Éva): A történelmi igazság érvényesítése érdekében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./2001. október 26.
Okt. 26-án tartja évadnyitó előadását a bukaresti Kálvineum ökumenikus alapon szervezett értelmiségi műhelye, a Koós Ferenc Kör. Előadást tart a 75. évét betöltött Demény Lajos történész, akadémikus. Előadásának címe: A bukaresti református egyház 200 éves múltja első fél évszázados történetének feltárása, legújabb levéltári kutatása tükrében. /(Zágoni Albu Zoltán lelkipásztor): Évadot nyit a Koós Ferenc Kör. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./2001. október 27.
A státustörvény kapcsán tett javaslataival Adrian Nastase megmutatta, hogy igazi politikusi erényekkel rendelkezik - állapította meg okt. 26-i kommentárjában a Curentul. Eddig a román félnek védekeznie kellett, most Nastase revansot vett és immár a román fél diktálja a szabályokat - vélte a napilap. Adrian Nastase pontosan tudja, hogy valamilyen formában a státustörvény alkalmazásra kerül, Románia csak azt érte el Velencében, hogy az erő pozíciójából tárgyalhasson az alkalmazásról - hangsúlyozta a Jurnalul National. /Nastase "félsikere": A státustörvény marad, de alkalmazásának feltételeit Bukarest diktálja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2001. október 27.
Az Orosz Föderatív Parlament alsóházának, a Nemzeti Duma elnökének Ghennadii Seleznev meghívására okt. 16-20 között Moszkvába látogatott a román Képviselőház küldöttsége. A román alsóház elnöke, Valer Dorneanu által vezetett bizottság tagja volt Borbély László képviselő, a képviselőház titkára is. A négy napos látogatás során a román küldöttség többek között találkozott az orosz miniszterelnökkel Mihail Kasianovval is. Borbély László, a Képviselőház titkára elmondta, hogy egyértelműen pozitív változásokat észlelhettek a találkozók során. Mindez megteremtheti annak a lehetőségét, hogy a két ország között létrejöjjön a kétoldalú alapszerződés. /A Duma vendége volt a román Képviselőház küldöttsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2001. október 27.
Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban a Kárpátokon túlról érkezett vendégeket fogadtak a hétvégén. A moldvai csángó-magyarok különös kultúráját, hétköznapjait nyolcan hozták közelebb a nagyváradi érdeklődőkhöz, köztük Duma István András csángó-költő, a Szeret-Klézse Alapítvány vezetője, illetve Csoma Gergely budapesti csángó-szakértő és dr. Budavári Gyula, az erdélyi szövetség alelnöke. Okt. 25-én Énországom Moldova - egy csángó költemény ösvényin címmel a csángó világot bemutató fotókiállítás nyílt. Tóth Beáta csángó népdalokkal, Mátyás Zsolt Imre pedig Duma István András költeményeivel gazdagította a nyitórendezvényt, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő beszélt az egységes nemzetről, amely az ősi gyökerekből táplálkozó csángókultúrával lehet teljes. Csak akkor van megmaradásunk Nagyváradon, Bihar megyében, a Kárpát-medencében, ha segíteni tudunk a nálunk elesettebbeknek - mondta. Másnap a moldvai csángókról szóló előadásokkal folytatódott a rendezvénysorozat. Okt. 27-én a nagyváradi Mikes László Csángóbaráti Társaság gyűlésére kerül sor, Szilágyi Zsolt a moldvai csángómagyarság jelen helyzetéről tart előadást, majd Duma István András Én országom, Moldva c könyvének váradi bemutatója következik. Okt. 28-án, vasárnap a nagyváradi bazilikában a Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök celebrálta szentmisével zárulnak a Csángó-napok. /Csángó-napok Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2001. október 27.
Összesen 266 diákkal kezdte meg az új tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként működő gyergyószentmiklósi főiskola, közülük 102-en elsőévesek, 50-en a turisztikai-földrajz szakon, (33 magyar és 17 román tagozatra járó diák), és 52-en a térképészet-kartográfia szakon, amelyből 36-on magyar és 16-on román tagozaton tanulnak. A 266 diákból 194 hallgató tandíjmentesen és 72-en fizetnek tandíjat. A székesfehérvári Kodolányi János egyetemi jogú főiskolával élő kapcsolatban állnak. Idén 101-en végeztek, 96-an tették le az államvizsgát, 5-nek nem sikerült, ők februárban próbálkoznak újra. A visszajelzések szerint aki dolgozni akart, el tudott helyezkedni mind a két szakterületen Gyergyószentmiklóson, illetve ki-ki a maga szülőföldjén. /Gál Éva Emese: Új tanév a főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2001. október 27.
(Marosvásárhelyen megtartották meg a Pro Europa Liga egyik legsikeresebb programja, a Demokrácia Kollégiuma megnyitóját. Eddig - hét év alatt - több mint 160 Maros megyei magyar, román és más nemzetiségű tanuló és diák végezte el a tanfolyamot. Az idei kollégistákat Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke, Smaranda Enache és Csíky Boldizsár. Az oktatási keretben a fiatalok főleg azt tanulhatják meg, hogy elviseljék és tiszteletben tartsák a másságot. /(Máthé Éva): Demokrácia Kollégiuma - nyolcadszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2001. október 27.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Poór Lili-díjjal tüntette ki Méhes Katit, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulatának tagját, a szatmári színpad egyik legkedveltebb színművészét. A díjat december elsején adják át, Kolozsvárott. Méhes Kati a főiskolai éveket követően, 1973-ban szerződött a szatmári színtársulathoz. Méhes Kati a közönség kedvence. /Dancs Artur: Az erdélyi szakma díja Méhes Katinak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./2001. október 27.
Másodszor jelent meg a Romániai Magyar Évkönyv, a Szórvány Alapítvány és a Polis Könyvkiadó /Kolozsvár/ közös munkája gyümölcseként. A szerkesztőtanács (Bakk Miklós, Bodó Barna, Csép Sándor, Dávid Gyula, Egyed Péter, Pozsony Ferenc, Somai József) olyan kiadvánnyal rukkolt elő, amely nem szokványos összeálló helyzetjelentés idei közösségi állapotunkról, hanem az elemzés igényével lép fel. Tervezik, hogy az évkönyv egy olyan tudománypolitikai orgánummá váljon, amely nem csupán felleltározza, hogy milyen területen milyen szakembereink tevékenykednek, hanem tükrözi, irányítja, tematizálja is a kutatási munkát. A Romániai Magyar Évkönyv 2001 tartalmát tekintve öt fejezetből tevődik össze: A demokrácia útján (témái - általános választások 2000-ben; magyar nemzetszerkezet; az RMDSZ és a kormánykoalíció 1996-2000-ben; jogállás és kedvezmények); Adatok és folyamatok (erdélyi magyar diákok a kimenni vagy maradni dilemmájában; a Székelyföld régiófejlődése); Magyar nyelvű oktatás és művelődés; Tanulmányok (államosított, de vissza nem szolgáltatott ingatlanjainkról, emberjogtiprási esetekről, Frunda György 2000-es államelnöki kampányáról, a státustörvényről); Kronológiai dokumentumok. Bevezetőjében, Bodó Barna szerint, az első évkönyvhöz viszonyítva újdonságot a támogatók kiléte hozta. Főként a bukaresti Művelődési és Vallásügyi Minisztérium, amely a budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, a Határon Túli Magyarok Hivatalával és a Pro Professione Alapítvánnyal karöltve lehetővé tette ennek a jelentős kiadványnak a megjelentetését. /Ö. I. B.: Romániai Magyar Évkönyv 2001. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./ Okt. 29-én mutatták be a Romániai Magyar Évkönyv idei kiadását Kolozsváron. Egyed Péter méltatta a szerzők, szerkesztők profizmusát (ezt a profizmust bizonyítja, hogy a kötet megjelent a már tavaly beígért időpontban), kitért az évkönyv műfajának kérdésére, majd rövid tartalmi elemzésbe kezdett. "Minden művelt embernek, a társadalomtudományok művelőinek, tanároknak, diákoknak egyaránt szüksége van egy esztendőre vonatkozó adatbázisra. Ez a 27 tanulmány tematikusan és eseménytörténetileg is behatárolja mindazt, ami a romániai magyarság számára fontos volt. Példás tanulmányokban találjuk meg a nagy összefüggéseket" - fejtette ki Egyed Péter. Bodó Barna, a kötet szerkesztője három újításról szólt. A kötet dokumentumértéke meghaladja az előbbiét, sőt, a csángó helyzetről készült írások nemcsak dokumentumértékűek, de egyfajta jövőkép is elénk tárul. Míg az első kötetnél a szerkesztők keresték meg a szerzőket, idén a szerzők már maguktól jelentkeztek. Veres Valér abban látja a könyv jelentőségét, hogy "kialakult egy olyan fórum, ahova külföldiek is fordulhatnak, ha a romániai magyarságról akarnak megtudni valamit. Az erdélyi magyar kultúrát és legitim véleményünket el tudjuk így juttatni a világnak." /Balázsi-Pál Előd: Bemutatták a Romániai Magyar Évkönyv 2001-et. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./2001. október 28.
II. János Pál pápa megválasztásának 23. évfordulója tiszteletére dr. Jean-Claude Périsset érsek, a Vatikán romániai apostoli nunciusa okt. 18-án fogadást adott, amelyen részt vettek a római katolikus és a görög katolikus főpásztorok s a szerzetesrendek és -kongregációk elöljárói. A palotát, amely az apostoli nunciatúrának, száz éve, 1901-ben épült. Az 1920-as trianoni békeszerződés után a bukaresti kormány kezdeményezte a Szentszékkel való diplomáciai kapcsolatfelvételt, 1920. okt. 17-én Romániába érkezett Francesco Marmaggi apostoli nuncius. Az Apostoli Szentszék és Románia között 1927. május 17-én megkötött konkordátumot a román állam 1948-ban egyoldalúan felmondta, 1950. július 4-én felszólították a nunciust, hogy három nap alatt a Vatikán munkatársaival együtt képviselője hagyja el az országot. A kommunista hatóságok lefoglalták az épületet, elkergették az épület gondozásával megbízott apácákat. Elöljárónőjüket, a moldovai származású Ecaterina Clara Laslaut 1950-ben hamis vádak alapján letartóztatták és mint a Vatikán kémét börtönbüntetésre ítélték. Tizennégy évet töltött börtönben, 1964. április 20-án, általános amnesztiával szabadult. 1990. július 14-én boldogan lépte át újra a nunciatúra küszöbét. Az 1989-es decemberi események után a nunciatúra palotája visszakerült a jogos tulajdonos kezébe, majd 1992. november 5-én ünnepélyesen újra megnyitották. Azóta egymást követték apostoli nuncius-érsekként John Bukovsky (1990.XI.27.-1995.I.23.), Janusz Bolonek (5.V.1995 -30.IX.1998) és dr. Jean-Claude Périsset, aki 1998. december 9-én kezdte meg tevékenységét Romániában. /Fodor György: Tisztelgés a pápa előtt. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./2001. október 29.
Hívatlan vendégek jártak az elmúlt napokban Szatmárnémetiben, a Kölcsey Főkollégium diákszállásán. Először egy magát ezredesnek nevező férfi jelent meg és nézte át tüzetesen a saroképület minden zegét-zugát, mondván, hogy jó lenne ez nekik is. Majd az egészségügyi felügyelőségtől keresték meg a diákotthont, jegyzőkönyvet is hagytak maguk után Az irományban jelezték, hogy a bentlakás több szempontból sem felel meg az egészségügyi követelményeknek. Például, az egy diákfőre számított légköbméter okán. Nagy a pánik a kollégiumban, elvégre 120 diáklány szállásáról és étkezéséről van szó. Muhi Miklós, a Kölcsey Főkollégium igazgatója elmondta: még nem volt ideje tájékozódnia, de törvénytelen, hogy az úgynevezett ellenőrök az iskola vezetőségének tudta és engedélye nélkül ellenőriztek. /Sike Lajos: Hívatlan vendégek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./