udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 12181-12210 | 12211-12240 | 12241-12270 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. október 29.
A Máért ülésén minden képviselt politikai párt, illetve szövetség aláírta a zárónyilatkozatot, fenntartásai csupán az SZDSZ-nek voltak, képviselőjük azzal a megjegyzéssel írta alá a nyilatkozatot, hogy annak csak az I. részével értenek egyet, míg a státustörvénnyel foglalkozó II-kal nem. Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára a három évvel ezelőtt létrehozott Máért intézményének legnagyobb eredményeként könyvelte el a státustörvény megszületését. Kitért ama sajtóhíradásokra is, melyek a IV. ülés első napját követően éles vitákról, az RMDSZ centrum támadásáról, nacionalista kirohanásokról, illetve kivonulásokról szóltak, megjegyezve: ellenkezőleg, az értekezletet tárgyszerű, megegyezésre törekvő hang jellemezte. Szabó Tibor, a HTMH elnöke az intézménynek a törvény végrehajtásával való megbízásával kapcsolatban kifejtette: a feladat egyrészt az érintett magyarországi minisztériumok, szaktárcák, intézmények munkájának összehangolását, másrészt a határon túli ajánló szervezetek munkájának koordinálását, illetve a magyar közigazgatással való összehangolását, harmadsorban a támogatások célbajuttatását jelenti. Ez utóbbi feladat önmagában új konstrukciót igényel. Az értekezleten tárgyaltak a jelenlegi támogatási rendszer lehetséges fejlesztési irányairól, a lényeg: a mostani közalapítványok megtartásával, de munkájuk célirányosabbá tételével történik majd, felhasználva az elmúlt évtized tapasztalatait. A nemzetstratégiai döntésekre új közhasznú szervezetet, társaságot hoznak létre. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kiemelte: a Máért bebizonyította működőképességét. Felhívta a figyelmet a zárónyilatkozat egyik pontjára: a kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzetének megoldásáért a fő felelősséget az az állam viseli, melyben e közösségek élnek, érdekükben ugyanakkor az anyaország is természetes módon hozhat intézkedéseket és támogatást nyújthat. Tőkés László püspök elmondta, hogy a sajtóban is megjelent vészjósló tájékoztatásokkal ellentétben egyetértés van a státustörvény alapvető kérdéseiben. A javaslatokat Markó Béla szövetségi elnökkel közös megegyezés alapján tették meg. Fényűzés volna ebben a kérdésben összekülönböznünk - mondta. /(Guther M. Ilona): Álláspontok a IV. Máértról. "Fényűzés volna összekülönböznünk..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./2001. október 29.
A csendőrök gumibotokkal mentek neki azoknak a pátriárkia előtt tüntető apácáknak, akik Teoctist kommunista jelszóval hívták fel magukra a figyelmet. Az ütlegből kijutott a Catavencu fotóriporterének is, tudósított az Evenimentul Zilei. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./2001. október 29.
Az 1956-os magyar forradalom 45. évfordulója alkalmából - kissé megkésve - az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke, Dávid Csaba baráti beszélgetésre hívta meg az RMDSZ székházába azokat, akik sokat szenvedtek, börtönbe kerültek amiatt, hogy szolidarizáltak a magyarországi forradalommal. A találkozón jelen volt - egykori elítéltként - dr. Csiha Kálmán nyugalmazott református püspök, Kelemen Atilla parlamenti képviselő, Fodor Imre és Csegzi Sándor - Marosvásárhely alpolgármesterei és sokan mások. Varga László kemény szavakkal illette Sütő Andrást, Kántor Lajost, Lászlóffy Aladárt, Benkő Samut és társaikat. "Arra kérjük őket, hogy ha annakidején elítélték magatartásunkat, őrültségnek tartották, s azóta nem voltak képesek bocsánatot kérni, akkor most legalább hallgassanak, ne képviseljenek bennünket" - mondotta a nyugalmazott református lelkész, aki több évet börtönben töltött. Kelemen Atilla szerint ezek túl kemény szavak. Az "ötvenhatosok" kemény szavakkal bírálták az RMDSZ túlságosan mérsékelt politizálási stílusát. /(Máthé Éva): "Ötvenhatosok" kemény szavai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./2001. október 29.
Az okt. 25-én Batizon megrendezett megemlékezés másnap a Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban folytatódott a VI. Szilágyi Domokos Napok programja. Az országszerte ismert MADIPO színjátszó csoport bemutatta a "Vagyok, ameddig nem leszek" című műsorát. Okt. 27-én koszorúzási ünnepséget szerveztek Szilágyi Domokos mellszobránál. Muzsnay Árpád köszöntő szavai után beszédet mondott Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, George Vulturescu, a Szatmár Megyei Művelődési Igazgatóság igazgatója és Alföldi László, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja. Ezután kezdődött a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Szilágyi Domokos költészete negyedszázad távlatából címmel irodalmi tanácskozás. A napot "Találkozások Bécsben" címmel a bécsi Bornemisza Péter Társaság irodalmi műsora zárta Antal Imre irányításával, Antal Ágnes és Szépfalusi Márta közreműködésével. A rendezvénysorozat okt. 28-án Nagysomkúton, a költő szülőfalujában ért véget. /Elek György: Befejeződött a Szilágyi Domokos Napok rendezvénysorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 29./ Az irodalmi tanácskozáson Pomogáts Béla, Székelyhídi Ágoston, Láng Gusztáv, Kántor Lajos. Gálfalvi Zsolt, Bence Lajos(Lendváról), Bertha Zoltán, Demény Péter, Corneliu Balla, Végh Béla főiskolai adjunktus, Fazekas László margittai (pap)költő tartott előadást. Pomogáts Béla leszögezte: "Napjainkban a költészetnek nincs olyan szerepe a közéletben, mint korábban, mivel a politika lerontotta mandátumát". Láng Gusztáv szerint Szilágyi Domokos szerepét a magyar irodalomban még fel kell mérni. /(Sike Lajos): VI. Szilágyi Domokos Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./2001. október 29.
Okt. 27-én harmadik alkalommal gyűltek össze Sepsiszentgyörgyön a székelyföldi magyar geológusok. Számos kolozsvári és bukaresti egyetemi hallgató jött el az EMT székházába. Wanek Ferenc kolozsvári egyetemi tanár vitaindítóként a Székelyföld földtana című kötet tervét ismertette. Mint mondta, a kiadványt közérthető magyarsággal kell megírni. Ennek szerkesztését támogatandó, a résztvevők határoztak a Pro Geologia Egyesület létrehozásáról, melyet Csíkszeredában jegyeznek majd be. A találkozón a diákok színvonalas tudományos dolgozatokat mutattak be. /(mózes): Geológustalálkozó Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./2001. október 30.
Adrian Nastase kormányfő október 29. és november 8. között tesz hivatalos látogatást Kanadában, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában. Nastasét népes küldöttség kíséri, amelyben többek között helyet kapott Mircea Geoana külügy- és Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, valamint Dan Nica, a távközlési és informatika tárca vezetője. Kanadában Jean Chrétien miniszterelnökkel tárgyal a román kormányfő, majd az Egyesült Államokban előbb Washingtont keresi fel, ahol megbeszéléseket folytat Richard Cheney alelnökkel, Colin Powell külügyminiszterrel, valamint a Bush-kormány más tagjaival. Találkozik James Wolffensohnnal, a Világbank elnökével és Horst Kohlerrel, a Nemzetközi Valutaalap (IFM) ügyvezető igazgatójával is. Romániában arra számítanak, hogy Nastase washingtoni látogatása során az IMF igazgató tanácsa jóváhagyja a Romániának nyújtandó soros készenléti hitelről szóló szándéklevelet. Nagy-Britanniában Adrian Nastase megbeszéléseket folytat vendéglátójával, Tony Blair kormányfővel, valamint az angol parlamenti élet vezető személyiségeivel. Bukaresti bejelentés szerint Londonban, a miniszterelnök jelenlétében írják alá azt a privatizációs megállapodást is, amely véglegesíti, hogy a brit-indiai LNM Holding veszi át az egyik legnagyobb és legtöbb veszteséget termelő román állami vállalatot, a galaci Sidex fémkohászati kombinátot. /Észak-amerikai és nagy-britanniai körúton Adrian Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./2001. október 30.
Markó Béla a vele készült nyilatkozatban kifejtette, hogy a magyar igazolványhoz az RMDSZ-tagság is megfelel. Szerinte Nastase javaslata mögött nem szabad hátsó szándékot feltételezni. Ahhoz képest, hogy eddig a státustörvénnyel kapcsolatos mindenfajta előkészítő tevékenységtől Románia területén elzárkóztak, ez egyfajta politikai áttörés. Sokan idegesen reagáltak arra, hogy miféle kizárólagosság az RMDSZ-tagsághoz kötni a magyar igazolvány kiadását. A MÁÉRT közös nyilatkozatának mellékletében is ott olvasható, hogy léteznek különböző utak és módok. Az egyik út, hogy hozzájusson valaki a magyar igazolványhoz, a valamilyen társadalmi szervezeti tagság, a másik az egyházhoz való tartozás, ez esetben egyértelműen az egyház igazolná azt, hogy az illetőt magyarként tartja számon, a harmadik a magyar nyelvtudás igazolása, a negyedik pedig az, hogy az illető államban hivatalosan magyarként jegyzik be, ami esetünkben nem érvényes, hiszen, legalábbis hivatalosan és hozzáférhetően nincs ilyen nyilvántartás, más államok esetében viszont alkalmazható ismérv. - Az SZDP-vel, a kormányfővel való találkozása legjelentősebb hozamának a tulajdonviszonyok alakulása tekintetében elért egyezményt tartom. Biztató viszont a földtörvények alkalmazásával kapcsolatos álláspont-változtatás az SZDP részéről. Máig több tízezer hektár közbirtokossági erdő került vissza konkrétan az egykori tulajdonosok kezébe a két székelytöbbségű megyében. Eredetileg úgy nézett ki, hogy a szőlősöket, a gyümölcsösöket nem adnák vissza, most ez az álláspont reményeink szerint változni fog. /Gyarmath János: Kimozdultunk a holtpontról. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./2001. október 30.
A román kormány okt. 29-i közleménye leszögezte: amennyiben nem történik meg a státustörvény módosítása annak hatályba lépéséig, végrehajtását mindaddig fel kell függeszteni, amíg meg nem szerzik a szomszédos országok beleegyezését és meg nem teremtik a módosításhoz szükséges feltételeket. A közlemény szerint Bukarest tartja magát a velencei bizottság ajánlásaihoz, s fenntartja azt az álláspontját, hogy a státustörvény módosításra szorul. A román kormány szerint a MÁÉRT ülésén elfogadott álláspont annak elutasítását jelenti, hogy iktassák ki a törvényből az igazolások mechanizmusát és kétoldalú tárgyalásokon rendezzék a gazdasági-szociális jogokkal kapcsolatos kérdéseket. A román felet elégedetlenséggel tölti el az a tény, hogy magyar részről ragaszkodnak a törvényben szereplő, etnikai alapon nyújtott gazdasági-szociális jogokhoz. /Kormánynyilatkozat a státustörvényről. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 30./2001. október 30.
Valóságos "etikai kistraktát" adott elő Mircea Geoana román külügyminiszter A NATO szerepe a fekete-tengeri térség biztonságában címmel megtartott bukaresti konferencián.. Szólott arról, hogy "e térség országai olykor arroganciáról tesznek tanúbizonyságot, sokat hangoztatják különbözőségüket, a nyugat-európaiakétól eltérő kultúrájukat, vallásukat, történelmi tapasztalataikat, életmódjukat. Szerényebbeknek és alázatosabbaknak kell lennünk, saját értékeinkről le nem mondva csatlakoznunk kell az egyetemes értékekhez". Románia leend az EU és az észak-atlanti szövetség legkeletibb tagállama, ezért fontos missziós feladatok várnak rá: keleti szomszédai, a fekete-tengeri régió többi országai számára Romániának kell vonzóvá tennie az Európai Unió és a NATO értékrendjét és érdekeit. /Szilágyi Aladár: Pökhendiségellenes pökhendiség. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30./2001. október 30.
Dávid Ibolya magyar és Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter is részt vesz az okt. 29-én kezdődött magyar-román jogásztalálkozón Kolozsváron, melynek témája a korrupció megelőzésében és leküzdésében folytatott nemzetközi jogi együttműködés. Dávid Ibolya cáfolta Ioan Rus belügyminiszter korábbi vádjait, miszerint a magyar állam "belső anyaországot" akar létrehozni a Székelyföldön. Rodica Stanoiu tárcavezető szerint Rus a kormány álláspontját hangoztatta, a státustörvény pedig nyugtalanságot kelt Romániában. Dávid Ibolya Kolozsváron kifejtette, Ioan Rus kijelentései nem igazak, és amint a Velencei Bizottság jelentéséből is kitűnik, a magyar kormány felelősséget vállalhat a határokon túl kisebbségben élő magyarokért. "Számomra a bukaresti kormány véleménye releváns. Remélem, a belügyminiszter kampányelemeket és politikai túlzásokat tartalmazó kijelentése magánvélemény - nyilatkozta a kincses városban Dávid Ibolya. "Egy dologban azonban egyetértek a belügyminiszterrel: el kell jutni odáig, hogy ne legyen tilos arról beszélni, Erdély évszázadokon keresztül európai térség volt, jelenlegi küldetése pedig az, hogy az egész román térség európai integrációjának motorja legyen. Erdély ugyanis az a kapu, amelyen az európai gazdaság belép Romániába." Mint a magyar igazságügyi tárca vezetője elmondta, kívánatos lenne a gazdasági és politikai kérdéseket egymástól különállóan kezelni. Dávid Ibolya leszögezte: nem szabad elfelejteni, hogy a Velencei Bizottságnak a kisebbségi jogok területén nagy előrelépést jelentő jelentése nemcsak Romániáról és Magyarországról szól, hanem több ország kisebbségi problémáit foglalja össze. "Nem vitás, hogy az anyaországnak jogában áll foglalkozni nemzettársai identitásával és gondjaival" - mutatott rá az igazságügyi miniszter, aki örömmel üdvözölné, ha Románia a határain túl élő románoknak is kedvezményeket biztosítana. "Békés megoldást akarunk - nyilatkozta a miniszter asszony. "A magyar kormány azt szeretné, ha a törvényt közösen töltenénk ki tartalommal, a közös munkához azonban nyugodt légkörre van szükség." Rodica Stanoiu román igazságügyi miniszter nem volt hajlandó kommentálni Ioan Rus kijelentéseit. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Stanoiu elmondta, Románia is foglalkozik a határain túl kisebbségben élő románokkal, mindezt azonban a megengedett keretek között teszi. "A magyar státustörvény nyugtalanságot keltett Romániában, amelyet ha a román kormány véleményének figyelembe vétele nélkül alkalmaznak, mindenképp alapvető változásokat idéz elő az Erdélyt érintő stratégiában" - nyilatkozta a román igazságügyi miniszter. /Lázár Lehel: Dávid: Erdélyen keresztül Európába. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./2001. október 30.
A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság döntésének megfelelően a székelyudvarhelyi városi tanácsnak nem kell kifizetnie az 500 millió lejes bélyegilletéket ahhoz, hogy a több mint négy éve húzódó csereháti ügy tárgyalása tovább folytatódjon. A székelyudvarhelyi önkormányzat versus Aris Industries Rt. és Szeplőtlen Szívek Kongregációja pernek legutóbb a Maros megyei törvényszék azért rendelte el a szüneteltetését, mivel a bukaresti cég, illetve a görög katolikus apácarend ügyvédei a tanács keresetének felbélyegzését hiányolták. Mint ismeretes, az udvarhelyi önkormányzat a csereháti területre kötött koncessziós szerződésnek, valamint az ingatlant felépítő Aris Industries Rt. és a görög katolikus kongregáció közötti ajándékozási szerződés semmisségének a megállapítását kérte. A tanács mindkét kérelmét megfelelőképpen bélyegezte, a harmadikra, mely az eredeti helyzet visszaállításáról szólt, viszont nem fizette ki a közel 500 millió lejes illetéket. Mulasztása miatt kénytelen volt elállni kérésétől. Az Aris Rt. és a Szeplőtlen Szívek Kongregációja a bélyegilleték ki nem fizetését megtámadta, azonban panaszukat mind a Hargita megyei Pénzügyi Igazgatóság, mind a Pénzügyminisztérium elutasította. Ekkor a fővárosi Táblabíróságon közigazgatási pert indítottak, amit 2000 decemberében meg is nyertek. Az udvarhelyi tanács és a két pénzügyi intézmény fellebbezett az ítélet ellen. A Bukaresti Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletében elfogadta a beadványukat, és a perköltségek megtérítésére kötelezte az Arist és a görög katolikus apácarendet. "A jogerős ítélet után Marosvásárhelyen kérjük az alapper tárgyalását, mely a szerződések érvénytelenségét hivatott megállapítani" - nyilatkozta dr. Kincses Előd, a székelyudvarhelyi önkormányzatot képviselő ügyvéd. /Szucher Ervin: Újraindul a csereháti per. Csatát nyert Székelyudvarhely önkormányzata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./2001. október 30.
Szatmári Tibornak a legutóbbi SZKT-n elhangzott és a bukaresti magyar sajtóban is közzétett felelőtlen vádaskodásából az Adevarul október 23-ai számában "leleplező" cikket közölt arról, hogy miként tüntetik el az erdélyi magyarok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására a magyar kormány által adományozott összeget, s hogyan rövidítették meg a hiszékeny, türelmes, jó románokat. A vádaskodás szerint a csíkszeredai Hargita Szálló egyetemmé való átalakításában Birtalan Ákos az egyik főszereplő. A megtámadott Birtalan Ákos kifejtette, mi a valóság. Csak 2000. december 6-án tárgyalhatta meg a kuratórium, hogy ajánlatos lenne az ingatlanfejlesztést illetően a csíkszeredai variánsok közül megvizsgálni a Hargita Szálló megvásárlásának lehetőségét. 2001. április első napjaiban írták alá az adásvételi szerződést az akkor már magántulajdonban lévő szálloda megvételéről, mégpedig az akkori tulajdonos és a Sapientia Alapítvány képviselője - vagyis Birtalan Ákos. A kuratórium döntött arról, hogy a Hargitát mennyiért vásárolhatják meg. Erről még a román sajtó is beszámolt annak idején. A vásárlást bárki ellenőrizheti, minden törvényes előírást betartottak. Az Adevarul összemosva két, időben távol lévő eseményt. Tehát nem a Sapientia vette meg a Fenyő Rt. részvényeit az ÁVA-tól. /Román Győző: Zavarkeltés a Sapientia körül. Beszélgetés BIRTALAN ÁKOS parlamenti képviselővel, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./2001. október 30.
Korunk potyautasa a megélhetési politikus. Közülük is a legjobban az úgynevezett érdekvédelmisek járnak, írta Fábián Tibor, sokan egyenesen a parlamentből mennének nyugdíjba. Kiszámítják, hogy melyek az úgynevezett biztos helyek a jelöltlistán, ahonnan kényelmes út vezet Bukarestbe. A parlamenti folyosón Vadim kebelbarátaival ugratják egymást, amit a nyílt színi lefasisztaárulózás követ, némi dramaturgiával megspékelve. n már újra szűk körben újfent jöhet a bratyizás: "Tudod, hogy nem személyesen rád gondoltam, csak úgy általában. Nem is vagy te olyan bozgor." A megélhetési politikus néha felhívja újdondász ismerősét a helyi lapnál, akinek elmondja, hogyan állta a sarat a héten a parlamentben, hogyan mentette meg a nemzet becsületét. Jut eszébe: emelni kéne már a pályadíjat, mert ennyiért nem éri meg a nemzet keresztjét cipelni. Kapcsolatai vannak, ismeri a nagy-romániás keresztapákat, a szociáldemokraták fiukká fogadták... /Fábián Tibor: Transzszilván panoptikum. A megélhetési politikus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./2001. október 30.
Pályázatíró képzés zajlott Kolozsvárott okt. 17-19. között az RMDSZ gazdasági főosztálya, az RMKT és a Communitas Alapítvány közös szervezésében. A résztvevők zömükben a Partium és Északnyugat-Erdély RMDSZ-es önkormányzati képviselői, polgármesterei, alpolgármesterei voltak. Pete István szenátor a SAPARD- és ISPA-programok hazai tapasztalataiból állított össze tanulmányt. A SAPARD-programban az EU 150,6 millió eurót szán Romániának. A program hét éves időszakot ölel fel (2000-2006). /Farkas E Zoltán: Pályázatíró tanfolyam. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./2001. október 30.
Nagyenyeden lemondott a helyi tanács szakbizottságaiban betöltött tisztségéről valamennyi RMDSZ-es tanácsos, mert a tanácsban rendszeresen elutasítják az RMDSZ-tanácsosok kezdeményezéseit, kizárják a tanácsosok egy részét a testvérvárosokkal való kontaktusokból. Mindezek ellenére az RMDSZ-es tanácsosok a továbbiakban is részt vesznek a helyi tanács munkájában. /Lemondtak a nagyenyedi RMDSZ-es tanácsosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./2001. október 30.
Az Európai Unió Kultúra 2000 programjára közösen tervez pályázatot benyújtani Csongrád és Temes megye, amitől a két szomszédos, romániai és magyarországi megye fiatal képzőművészeik fölkarolásához, valamint munkájukból kiállítási anyag összeállításához remélnek támogatást. A megyék képviselőtestületei okt. 26-án Szegeden együttes ülést tartottak, amelyen megerősítették az 1992 óta meglévő együttműködést, valamint közös nyilatkozatban rögzítették a feladatokat. A két megye képviselői támogatják a Kiszombor-Csanád közötti közúti határátkelőhely folyamatos nyitva tartásának bevezetését. /A Csongrád és a Temes megyei közgyűlés együttes ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./2001. október 31.
Rolf Ekeus kisebbségi főbiztos politikai nyilatkozatával kapcsolatban a magyar külügyminisztérium szóvivője közleményt adott ki, mely szerint a főbiztos hivatalától származó értesülés megerősíti: a nyilatkozat címzettje nem Magyarország. A szóvivő hozzáfűzi: a magyar törvény jogi szempontú megítélését az Európai Parlament, majd a Velencei Bizottság jelentése és annak ajánlásai egyértelműen rendezik és lezárják. A törvény végrehajtásáról a szomszédos országok többségével folynak a konzultációk. "Az Európai Bizottság és más európai testületek mellett valamennyi szomszédunk, így Románia is elismerte, hogy bár vannak vitatott kérdések a törvény megvalósítását illetően, az sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem a térségben nem okozott feszültséget. A szóvivő hangsúlyozza: a határon túl élő magyarok ugyanakkor hagyományosan és következetesen az állampolgárságuk szerinti országok belső demokratikus fejlődését és európai haladását képviselték és mozdították elő. Martonyi János, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága novemberi eleji üléséhez kapcsolódóan egyébként megbeszélést folytat majd Ekeus kisebbségi főbiztossal. /A külügyi szóvivő szerint: Nem Magyarország a címzett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./2001. október 31.
A magyar fél üdvözli, hogy Ioan Rus román belügyminiszter nyilatkozata Románia euroatlanti integrációs felkészülése jegyében az európai értékek román részről történő átvételére való törekvést tükrözte, így a magyar-román kapcsolatok összefüggésében is a szubszidiaritás, a decentralizáció és a helyi autonómia európai normáit említette - áll Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő nyilatkozatában, amely a román belügyminiszter vasárnapi kijelentéseire reagál. "Sajnálatos azonban, hogy az európai fejlődésnek ezen, ma már meghatározó és a jövőben tovább erősödő alapelvei a román értelmezésben éppen lényegükkel és az európai fejlődés kibontakozó fő vonulatával ellentétes következtetésekhez vezetnek - folytatódik a dokumentum. - Magyarország következetesen olyan politikát folytatott és folytat, amely beruházás-barát feltételeket teremtett a gazdaság- és területfejlesztésbe bekapcsolódó külföldi tőke működéséhez. A magyar fél Románia európai felzárkózásában és annak támogatásában érdekelt, így e téren is kész átadni tapasztalatait. Egy évtizede Magyarország esetében is földrajzi realitás volt az, hogy az európai gazdaság nyugati irányból lépett be. Ennek felismerése, majd kamatoztatása kétségtelenül felgyorsította az egész ország euroatlanti felzárkózását és csatlakozását. A Románia nyugati területeire, így az Erdélybe irányuló külföldi beruházások egy ilyen folyamat kiindulópontjai lehetnek. A Románia nyugati részein, így Erdélyben megvalósuló magyar beruházások a kölcsönös gazdasági érdekeken túl az európai fejlődésben szintén egyre hangsúlyosabbá váló regionalizmus térnyerését is megtestesítik. A magyar magángazdaság szereplőinek romániai jelenlétét érintő, és főleg ennek állítólagos kedvezőtlen következményeit sugalló rendszeres és téves román állításokkal szemben a magyar fél általános és egyértelmű kiindulási pontja az, hogy a külföldi befektetők elutasítása, jelenlétük politikai okokból való bírálata és megkérdőjelezése általában a beruházók elriasztásának kockázatával járhat. A közlemény szerint a magyar fél ezúttal is megerősíti, hogy a magyar-román gazdaságpolitikai együttműködés terén változatlanul érvényesek az Orbán Viktor miniszterelnök által július 28-án ismertetett csomagtervben javasolt kezdeményezések. /A magyar külügyminisztérium válaszol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./2001. október 31.
Okt. 30-án több politikai párt és civil szervezet felszólította Adrian Nastase miniszterelnököt azon javaslatának visszavonására, hogy az RMDSZ tagsági könyv szolgáljon a magyar igazolvány kiadásának alapjául. A közös nyilatkozatot a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt, a Szövetség Romániáért, a Parasztpárt, a Jobboldali Erők Szövetsége, a Polgári Szövetség és az Egyetemi Szolidaritás vezetői írták alá. /Nem tetszik. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./ Közös nyilatkozatban bírálta az ellenzék azt a módot, ahogyan Adrian Nastase a státustörvény kérdését kezelte. A tavaly novemberben tartott parlamenti választások óta először fogadott el közös nyilatkozatot a kormányzó Szociáldemokrata Párt parlamenti és parlamenten kívüli demokratikus ellenzéke. Az aláírók szerint Nastase indítványa súlyosan megsérti Románia szuverenitását, és megengedhetetlennek tartják, hogy a nemzeti érdek politikai alku tárgyát képezze. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke bejelentette, pártja állásfoglalást tesz közzé, melyben megfogalmazza azokat a téziseket, amelyekhez Romániának mindenképpen ragaszkodnia kellene a Magyarországgal folytatott egyeztetéseken. Úgy vélte, Adrian Nastase azért tett engedményt a magyaroknak, hogy cserében megszerezze az RMDSZ támogatását a költségvetés elfogadásához. Hasonló hangnemben szólt Emil Boc, a Demokrata Párt alelnöke is. Ezzel szemben mind Victor Ciorbea, a Nemzeti Parasztpárt elnöke, mind Zoe Petre, az Egyetemi Szolidaritás elnöke, mind pedig Serban Radulescu Zoner, a Polgári Szövetség elnöke a Nastase-kabinet más külpolitikai kérdésekben is megmutatkozó következetlenségét bírálta. Victor Ciorbea a Krónikának nyilatkozva elmondta, a Nastase-kormány politikája nyomán Romániának lassan minden szomszédjával meggyűlik a baja. A volt miniszterelnök arra is figyelmeztetett, hogy a szomszédok helyett Bukarest újabban Moszkvával fűzi szorosabbra a szálakat. - A nyilatkozat szövegéből az derül ki, hogy az aláírók tájékozatlanok, demagógiában szenvednek - jelentette ki Cozmin Gusa, a kormánypárt főtitkára. Mint kifejtette, Magyarország két lehetőség közül választhat: vagy figyelembe veszi Adrian Nastase javaslatait, vagy nem alkalmazza a törvényt Románia területén. "Mi csak az esetben fogadjuk el az RMDSZ-tagkönyveket a magyar igazolványok helyett, ha elfogadják a többi javaslatunkat is" - jelentette ki a főtitkár. /Gazda Árpád: Ki Nastasét, ki a státustörvényt támadta. Közös nyilatkozatot fogadott el a demokratikus ellenzék a román "státuspolitikáról" = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./2001. október 31.
Közzétették az idén májusban megtartott szlovákiai népszámlálás első eredményeit. Eszerint a szlovákiai magyarok lélekszáma tíz év alatt közel ötvenezerrel lett kevesebb. Az adott pillanatban Szlovákiában 5 379 455 ember élt. Közülük 4 614 854 vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek lélekszáma 520 528 volt, vagyis az 1991 márciusában tartott előző népszámlás adataihoz mérten 46 768 fővel csökkent. Míg 1991-ben Szlovákia lakosságának 10,8 százaléka volt magyar nemzetiségű, mára a magyarok aránya 9,7 százalékra csökkent. /(Keszeli Ferenc): Szlovákiában kevesebb a magyar. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./2001. november 1.
Sem Magyarország, sem a Magyar Állandó Értekezlet nem utasította el Adrian Nastase észrevételeit, elképzeléseit és javaslatait a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette ki okt. 31-én Markó Béla, RMDSZ- elnök. Bukaresti sajtóértekezletén a szövetségi elnök érthetetlennek minősítette azt, hogy Romániában eltorzítva került a közvélemény elé a MÁÉRT álláspontja, amelyet aztán román politikusok és politikai pártok is eltorzítva értelmeztek. Markó Béla nyomatékosan hangsúlyozta: a MÁÉRT és tapasztalatai szerint a magyar kormány legilletékesebb képviselői is méltánylóan fogadták a román kormányfő javaslatait. Azokat a határon túli magyarokra vonatkozó kedvezménytörvény egyik lehetséges megközelítési módjaként értékelték. Ez megfogalmazódott a MÁÉRT tanácskozásáról kiadott állásfoglalásban is. Érthetetlen a bukaresti kormányzati tényezők és politikai pártok elfogult, torz és túldimenzionált fellépése a státustörvénnyel kapcsolatban - mondta. Véleménye szerint ebbe a sorba illeszkedik a román parlamenti és parlamenten kívüli ellenzéki politikai erők RMDSZ-ellenes, nacionalista felhangú állásfoglalása is a státustörvény ügyében. Markó kitért arra az "erdélyi szociáldemokrata programra" is, amelyet Ioan Rus belügyminiszter vázolt fel okt. 27-én Kolozsvárott. Markó visszautasította Rus mélyen magyarellenes és RMDSZ-ellenes kolozsvári megnyilatkozását. /Eltorzították a MÁÉRT-álláspontot. Markó: Senki sem utasította vissza Nastase észrevételeit. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./2001. november 1.
A román külügyi szóvivő némiképp arrogáns hangnemű, sajátos módon folytatott választási kampánynak nevezte okt. 31-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik közelmúltban adott interjúját. Bukarestben Victor Micula szóvivő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: a magyar miniszterelnök kijelentése, miszerint Romániának az a problémája, hogy 2 millióval több, Magyarországnak pedig az, hogy 2 millióval kevesebb magyar él területén, "régi időket, a múlt századbeli választási kampányokat idézi". Victor Micula úgy vélekedett, hogy a magyar miniszterelnök feltehetően a magyar lakosság figyelmét szeretné a választási kampányban a belső problémákról egy külpolitikai kérdésre terelni. - Okt. 29-én a tájékoztatási minisztérium egy olyan közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint "a kormány tudomásul vette, hogy a Magyar Állandó Értekezlet 4. ülése hivatalosan elutasította" Adrian Nastase javaslatait. /Orbán Viktor arrogáns - vélekedik a román külügy. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./2001. november 1.
Nincs szükség a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény életbe léptetésének elhalasztására - jelentette ki Horváth Gábor külügyi szóvivő szokásos szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. Erik Jürgens holland jelentéstevő az Európa Tanács (ET) Jogi és Emberi Jogi Bizottságának okt. 28-i párizsi ülésén jelentette be, hogy a státustörvénnyel, illetve a hasonló jellegű európai jogszabályokkal foglalkozó dokumentum január közepére készül el, és szükségesnek mondta, hogy addig a magyar kormány ne léptesse életbe a törvényt. A szóvivő hangsúlyozta: az ET velencei bizottsága jelentésével semmilyen szempontból nem kérdőjelezte meg a státustörvényt. Leszögezte: a magyar kormány feladata nem a törvény életbe léptetésének elhalasztása, hanem az, hogy a végrehajtási utasításokban jelenítse meg azokat az útmutatásokat, amelyeket a velencei bizottság jelentésében megfogalmazott. /Budapestet nem hatja meg Jürgens kérése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./2001. november 1.
Van-e élet a Velencei Bizottság döntése után? - tette fel a kérdést a lap munkatársa, Papp Sándor Zsigmond. Mármint a román-magyar kapcsolatok terén. Ugyanis a kétféle, szinte gyökeresen eltérő értelmezés nem jósol jó időt a két ország közti "hagyományosan" jó viszonyban. Ezért is kelt meglepetést, hogy Bukarest és Budapest testvérvárosi szerződést kíván kötni. Az SZDSZ-es Demszky Gábor nyilván pártjának politikáját követi (az SZDSZ az egyetlen magyar parlamenti párt, mely nem szavazta meg a státustörvényt). /Papp Sándor Zsigmond: A népszerűség fénye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./2001. november 1.
Ráduly Róbert Kálmán RMDSZ-képviselő okt. 30-án Predealon elgázolt a gyalogátkelőhelyen egy bukaresti nőt - jelentette a Mediafax hírügynökség. A brassói rendőrség sajtószóvivője, Emil Rada szerint a baleset során a képviselő a zebrán nem adott előnyt az átkelő gyalogosnak. A szabályosan közlekedő Elena Stoenica (61) medencecsonttörést, jobb válltörést és számos más sérülést szenvedett, előbb a brassói megyei kórházba utalták be, majd elvitték egy fővárosi kórházba. Ráduly Róbert nyilatkozata szerint a baleset nem a gyalogátkelőhelyen történt. A gépkocsija előtt hirtelen felbukkanó nő át akart rohanni az úttesten, s a képviselő nem tudta kikerülni az ütközést, mert szemből is jött egy gépkocsi. A baleset után Elena Stoenica kezdetben nem emlékezett semmire, majd megváltozatta nyilatkozatát, s később már azt mondta: gyalogátkelőhelyen gázolták el. /Zebrán gázolt a képviselő? Ráduly tagadja a vádat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./2001. november 1.
Ha a magyar miniszterelnök a Duna TV-ben a határon túli magyaroknak kedvezményeket biztosító törvényről beszél, akkor idehaza mindenképpen oda kell figyelni. Annyira szép, kerek, tömör, optimista, jövőbemutató üzenetet röpített felénk az éteren keresztül Orbán Viktor, hogy okt. 26-án ettől szinte azt hittük: ezután majd minden másképpen lesz- írta ironikusan Máthé Éva. Hozzátette: "Milyen nagy kár, hogy a majdnem tökéletes kormányfő magával cipeli egész korrupció- gyanús hátterét - az orbáni bányákkal, az elsimicskázott fidesz-közeli cégekkel, melyeket egy napon percek alatt vásárolt fel egy rejtélyes üzletember, Kaya Ibrahim." "Kár, hogy az arculatépítő szakértők arra nem találtak megoldást, hogy észrevétlenné tegyék a fiatalos lendület mögött meghúzódó arroganciát, intoleranciát." Orbán Viktor kijelentette: "nem az a fontos, hogy én mit mondok, hogy hány magyar miniszterelnökének tartanak engem, hanem az, hogy a határon túli magyarok lélekben mit éreznek ezzel kapcsolatban." Máthé Éva minősített: "Való igaz, Antall József úr nem kérdezte meg tőlünk: mi is miniszterelnökünknek tartjuk-e őt. De szájából mégis valahogy hitelesebben hatott a kinyilatkoztatás: nekünk is miniszterelnökünk." Az újságírónő szerint: "a kedvezménytörvény egy nagy történelmi lufi, melyhez ha gombostűvel hozzá érünk, nem marad más belőle, mint egy tépett gumicafat. A sima beszédű, szót szóba tehetséggel fűző, nyílt tekintetű magyar miniszterelnök elismerte a Duna TV-ben: az egészségügyi ellátás terén számunkra nem változik semmi. Azt nem mondta, de mi tudjuk: a munkavállalási könnyítés nem jár majd azzal is, hogy valakinek tálcán kínálják odaát a munkahelyet. Az is nehezen képzelhető el, hogy valaki évente három hónapra itt tudja hagyni saját munkahelyét, s átrándul az anyaországba - mellékes jövedelemért. Aztán meg az is gond, hogy a magyar igazolványokért Magyarországra kellene átrándulni. Az útlevél drága. Az erélyi magyarság java része nem rendelkezik úti okmánnyal, hát még az útiköltségre való összeggel... " /Máthé Éva: Ha a magyar miniszterelnök beszél a Duna TV-ben, arra Erdélyben oda kell figyelni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./2001. november 1.
Az országok közti jószomszédi viszony elősegítésére és az EU integráció ügyeinek előmozdítására jövő tavasszal testvérvárosi együttműködési megállapodást köt Budapest és Bukarest. Az erről szóló közös nyilatkozatot okt. 30-án írta alá Demszky Gábor Budapest és Traian Basescu Bukarest főpolgármestere a magyar fővárosban. A két főváros 1997-ben már szándéknyilatkozatban rögzítette az együttműködés kialakítását célzó elhatározását. A nyilatkozat aláírását követő sajtótájékoztatón Traian Basescu, a Demokrata Párt elnökeként élesen bírálta a magyar státustörvényt, amelyet szerinte a magyar politikusok választási harcuk eszközének tekintenek. Leszögezte, hogy egy olyan törvényt, amelyet a román parlament nem fogadott el, soha nem lehet majd Románia területén alkalmazni. A státustörvény kapcsán kialakult vitát Demszky Gábor szerint az EU-tagállamok, szervezetek álláspontjának megfelelően kellene rendezni. /Jövőre megkötik a Budapest-Bukarest testvérvárosi szerződést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./2001. november 1.
Okt. 29-én Gyergyószentmiklóson Kozma Mária, a kiadó főszerkesztője ismertette Sütő András legújabb, Fülesek és fejszések között és Kalandok könyve /Pallas Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ c. köteteit. Dézsi Zoltán alprefektus köszöntötte a megjelent írót. Az erdélyi magyarság vészhelyzetéről, apadásáról, a mezőségi magyar temetők bezárásáról szólva Sütő András kiemelte a Székelyföld szerepét a megmaradásban, folklórkincsének gazdagságát, nyelvi, szellemi csodáit. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a Székelyföld fölrobbantása tovább folytatódik, mert paranoiás elmék szerint veszélyt jelent az államnak. "Saját halálunkat nem élhetjük meg - mondta - de anyanyelvünk halálát igen, mint ahogy megéltük a csángó vagy a mezőségi falvakban. A székelység nélkül nincs erdélyi magyarság." Csodálattal szólt a közelmúltban elhunyt jóbarátról, a pótolhatatlan Sinkovits Imréről, aki színművészként "az egész magyar nyelvterületen a legnagyobb terhet vállalta föl az erdélyi magyarságért." Sütő bevallotta, azért nem vállal politikai, közéleti feladatokat, mert fontosabb, hogy a "végső hajrában" megírja a felgyűlt tartalmakat. Az erdélyi írók legjavának csonka maradt az életműve - állapította meg. Neki is félbe maradtak régi tervei, amelyeken dolgoznia kell. /(Gál Éva Emese): Sütő András Gyergyószentmiklóson. A Székelyföld felrobbantása folytatódik... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./2001. november 1.
November 3-11. között nagyszabású ünnepségsorozatra kerül sor Dicsőszentmártonban. A Magyar Kulturális Napokat - Márton Napi Vigasságokat a Kis-Küküllő Alapítvány, az RMDSZ, a helyi egyházközségek, a Sipos Domokos Művelődési Egyesület, a Dicsőszentmártoni Népszínház, a Magyar Pedagógus Szövetség valamint az Alsó-Kisküküllő Menti Ifjúsági Szervezetek Szövetsége szervezi. November 3-án a IX. Kis-Küküllő Menti Borverseny nyitja a sorozatot, melyet este szüreti bál követ, ennek keretében a szászcsávási hagyományőrző cigányzenekar húzza majd a talpalávalót. November 4-én Hunyadi László és Kántor Zita képzőművészek kiállításának megnyitójára kerül sor, majd megnyitják a Dicsőszentmártoni Kulturális Napokat. Beszédet mond Kóródy István, a Kis-Küküllő Alapítvány tiszteletbeli elnöke, valamint dr. Kakassy Sándor, az alapítvány elnöke. A Pro Urbe kitüntetések átadása után nagyszabású folklórműsort tekinthetnek meg az érdeklődők. Nov. 5-én az Ariel Marosvásárhelyi Ifjúsági és Gyermekszínház vendégszerepel a kisvárosban; 6-án pedig a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós társulata adja elő a Színésznők című darabot. Lesz még szimfonikus hangverseny, író-olvasó találkozó keretében ünneplik meg azt, hogy 10 éve létesült és azóta is megjelenik a helyi Kis-Küküllő c. lap. Az olvasók ezúttal a megye újságainak szerkesztőivel: a Népújság, a Bekecsalja, a Szászrégen és Vidéke, valamint a Látó című irodalmi folyóirat munkatársaival találkozhatnak. Végül megünneplik azt, hogy 10 éve alakult a Sípos Domokos Művelődési Egyesület vegyes kara. /(Máthé Éva): Márton napi vigasságok - Dicsőszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./2001. november 1.
Amint az várható volt, az elsők között a Har-Kov-beli román civil szervezetek biztosították támogatásukról Ioan Rus belügyminisztert, a Kolozsváron előterjesztett "Erdély- programváltozatá"-val kapcsolatban. Horia Grama prefektus kiemelte, "a két megye román lakossága bizonyos nehézségekbe ütközik" jogai érvényesítésében. /(Flóra Gábor): Har-Kov "helyeslés". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./