udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 12121-12150 | 12151-12180 | 12181-12210 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. október 13.
A legutóbbi népszámlálás adatai alapján Marosvásárhely lakosságának több mint ötven százaléka magyar ajkú, a megye lakosságának több mint negyven százaléka magyarnak vallotta magát. Mikor lesz kétnyelvű a felirat városban a prefektúra és a Megyei Tanács épületén? Burkhárdt Árpád alprefektus válasza: "Ioan Toganel prefektus halogatja a magyar táblák kitételét, mert hogy még nincs meg a hivatalos forma, méret... Pedig semmi egyéb nem kell ehhez, csak a ki kell tenni a magyar nyelvű táblákat." /(Máthé Éva): Meddig? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2001. október 13.
Okt. 12-én megkezdődött Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának a munkaülése. A kétnapos konferencia résztvevőit dr. Kötő József az EMKE elnöke köszöntötte, majd Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke nyitotta meg a tanácskozást, és bejelentette, hogy a Magyar Írószövetség megalapította a Szabó Zoltánról, a legkiválóbb magyar szociográfusról elnevezett díjat. A továbbiakban Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, és Oláh János tartott előadást a szociográfia elméletéről és gyakorlatáról. /Köllő Katalin: Tanácskozás a szociográfiáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Okt. 13-án a Brassai Sámuel Líceumban tartják a Balázs Ferenc-emlékülést, ahol a kolozsvári egyetem magyar újságírószakos hallgatói működnek közre előadásokkal, Dáné Tibor Kálmán pedig bemutatja A szép apostoli élet című centenáriumi kiadványt, amelyet majd okt.14-én Mészkőn is ismertetnek, végül a rendezvény résztvevői Mészkőn megkoszorúzzák Balázs Ferenc sírját. "Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról" címmel tartanak konferenciát okt. 12-14-e között Kolozsvárott. Ez műfaj, amely már a két világháború között létezett, csak 2000-ben jutott oda, hogy a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályt is létesítsen, Beke György elnökletével. A rendezvényen előadások hangzanak el az írói szociográfia elméletéről és gyakorlatáról, a Magyarország felfedezése sorozatainak jelentőségéről, a szociográfia erdélyi, délvidéki és kárpátaljai műhelyeiről, egyéni teljesítményeiről, előadók: Kötő József, Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, Dudás Károly, Oláh János, Lázok János, Dupka György, Szabó Zsolt, valamint Dáné Tibor Kálmán. /Balázs Ferencre emlékeznek Kolozsváron. Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2001. október 13.
Az 1993-ban bejegyzett Kriterion Könyvbarát Társaság alapító tagjai /Cseke Péter, Egyed Péter, Gálfalvi Zsolt, Imreh István, Kántor Lajos, László Ferenc/ nyilatkozatban tiltakoztak amiatt, hogy a Kriterion Könyvkiadó két romániai magyar kiadó ellen pert indított. A pertől elhatárolták magunkat. /Szilágyi István: Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2001. október 13.
Okt. 7-én avatták Biharpüspökin az új könyvtárat. A 10 ezer kötetből kb. 3000-t a Békés megyei könyvtár adományozott Püspökinek. A román-magyar kulturális együttműködés bizonyságaként mindkét szaktárca delegálta képviselőjét. Kopcsay Ágnes, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának tanácsosa és Valeria Stoian a Román Művelődési és Kultuszminisztérium részéről megerősítették, fontos a nemzetiségek kultúrájának ápolása. Nagyváradon három új fiókkönyvtár létrehozását tervezik. /Reprezentatív könyvtáravató Biharpüspökiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2001. október 13.
Okt. 12-én nyílt meg Élő kalotaszegi népviselet címmel Vas Géza fotókiállítása Sztánán. Vas Géza évek óta Kalotaszeg dokumentációs fotózásával foglalkozik. Az utóbbi öt évben Mákón, Tordaszentlászlón, Nagykárolyban, Zsobokon, Csíkszeredában, Szentegyházán, Budapesten, Villányban és Kárpátalján állította ki képeit a Segesvárt született, Kolozsvárt élő fotós. /(Fejér László): Élő kalotaszegi népviselet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2001. október 13.
Okt. 8-13. között Székelyudvarhelyen másodszor hívták össze az erdélyi restaurátorok találkozóját. A Haáz Rezső Múzeumban negyvenhét szakember tanácskozott, illetve hallgatta a budapesti Képzőművészeti Főiskola restaurátor-szakos tanárainak előadásait. A restaurátorok Marosvásárhelyről, Gyergyószentmiklósról, Sepsiszentgyörgyről, Csíkszeredából, Székelykeresztúrról érkeztek, de voltak Temesvárról, Bukarestből, Suceaváról is. /(Oláh István): Erdélyi restauráció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2001. október 15.
Vasile Dancu köztájékoztatási miniszterrel készített interjút a Romániai Magyar Szó. Tiltakozó nyilatkozatok hangzottak el annak kapcsán, hogy a hazai magyar sajtót "monitorizálják", azaz megfigyelés alá helyezik. A sajtófigyelés célja, fejtette ki a miniszter, a kormány, a minisztériumok, illetve politikusok tájékoztatása, hogy tudomást szerezzenek mind a pozitív, de inkább a negatív jelzésekről. A sajtófigyelés mára már tulajdonképpen valóságos iparággá fejlődött. "A sajtófigyelésnek, amelyet minden kormány elvégez, célja tehát az is, hogy megtudja, a közvélemény elé tártak megfelelnek-e a valóságnak, a bírálatok jóhiszeműek-e vagy sem." "Adrian Nastase kormányfő első megállapítása az volt, hogy a magyarok közösségével szemben sokkal nyíltabbakká kell válnunk a kommunikáció tekintetében, és azonnal felhívta a miniszterek figyelmét arra, szenteljenek jóval nagyobb figyelmet Hargita és Kovászna megyéknek, és nem csak az ott élő románok gondjainak." Dancu szerint le kell építeni a bizalmatlanság falait, "amelyet igen gyakran hol Magyarországról táplálnak, méghozzá néha hivatalos úton is, hol különböző nem kormányzati szervek részéről, hol pedig román részről, főleg a politikai versenyfutás körülményei közepette." A miniszter szerint nem volt rossz az 1989 előtti gyakorlat, hogy a román kormány üzeneteit, döntéseit, határozatait lefordították és magyarul is közzétették. A miniszter úgy véli: Kovászna, Hargita és részben Maros megyében kommunikációs tekintetben a magyarság el van, el lett szigetelve. "Léteznek tehát nyelvi szigetek, amelyeket különböző módszerekkel meg akartak őrizni. Például a tanügyi autonómiával, amely bizonyos etnikai bezárkózáshoz vezet."/Gyarmath János: Le kell építenünk a bizalmatlanság falait. Exkluzív interjú Vasile Dancu köztájékoztatási miniszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./2001. október 15.
Érezhető a háromszéki közélet feszültségének növekedése. A látszólagos ok a tankönyvvita, valójában az alapvető kérdés, hogy nincs elegendő tankönyv a nemzetiségi oktatásban részt vevő gyermekek számára. Újratermelik azt a már elfelejtettnek vélt feszült légkört, mely a hajdani központi vizsgálódó brigádok "becsengetett" érkezése jelentett. Egyik-másik lapban, "tankönyvkommandóról" értekeznek. A tét olyan légkör teremtése, fenntartása, mely ellenlépések megtételét sugallhatja. S e tekintetben most Háromszék a célpont - emelte ki Puskás Bálint szenátor sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén. Az SZDP-RMDSZ országos szintű együttműködés lépésről lépésre megromlik. Az RMDSZ háromszéki területi szervezeteinek egyeztető tanácsa okt. 11-i összejövetelén elhatározta, hogy a hatalom helyi képviselőinek ténykedése nyomán megszakítja a két szervezet közti kapcsolatot. /Flóra Gábor: Egy légkör újratermelése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./2001. október 15.
Az elmúlt héten Székelyföld számára meghatározó konferencia színhelye volt Csíkszereda. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem fővédnöksége alatt zajlott a II. Székelyföld Konferencia. Az érdeklődők négy szekcióban hallgathattak meg előadásokat: a természeti erőforrások és környezetvédelem, kultúra, néprajz, oktatás, egyházügy, gazdaság, társadalom, szociális politika, történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás területeken. A mintegy kilencven előadó által megfogalmazott gondolatokat a második napon plenáris ülés keretében összegezték. Romhányi András a kultúra, néprajz, oktatás, egyházügyi szakbizottságban elhangzottakról szóló beszámolójában elmondotta: fontos elkészíteni a Székelyföld kulturális értékkataszterét, ki kell dolgozni a Székelyföld kulturális stratégiáját. Végezetül Birtalan Ákos a gazdaság, társadalom, szociális politika szekció ajánlásait, Kajtár István professzor pedig a történelem, közigazgatás, közjogi gondolkodás szekció javaslatait foglalta össze. Kolumbán Gábor, a II. Székelyföld konferencia lezárásaként megállapította: jövő évi konferenciára sikerül egy olyan, tudományos megalapozottságú tanulmánykötetet összeállítani, amely a régió ezredfordulós helyzetképét tükrözi. /(Daczó Dénes): II. Székelyföld Konferencia. Gondolatok és cselekvési tervek a jövő számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A II. Székelyföld Konferencia napjaiban jelent meg az előző évi tusnádfürdői tanácskozáson elhangzott előadásokból összeállított válogatás. A kulturális térségek szerepe a regionális fejlesztésben címen kiadott kötetet a Székelyföld 2000 munkacsoport jelentette meg dr. Papp Kincses Emese, Kassay János és Kánya József szerkesztésében. A könyvben közreadják a konferencián elhangzott előadásokat: Kolumbán Gábor: Az értékelvű társadalomépítés regionalizációs hatásai; Horváth Gyula: Regionális fejlődés és politika Kelet-Közép-Európában; Rechnitzer János: A területfejlesztési stratégia építésének folyamata; Dr. Faragó László: Regionális szintű tervezés; Dr. Gál Zoltán: Az innováció-orientált régiófejlesztés lehetőségei a Székelyföldön; Prof. Egyed Ákos: A székely társadalom tagolódásának főbb irányzatai a XIV. századtól a XX. századig. Bő válogatást közölnek a négy szekcióban előterjesztett közleményekből. A Hargita Megye Kulturális Központjának támogatásával megjelent kiadványban megtalálható a konferencia szervezőinek névjegyzéke, valamint az előadók névsora. /Székelyföld 2000. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./2001. október 15.
Marosvásárhelyen rendeztek ÉS-estet, az Élet és Irodalom népes gárdája találkozott az érdeklődőkkel. A házigazda a Látó folyóirat volt. Az ÉS gárdája jelen volt: Kovács Zoltán főszerkesztő, Tarnói Gizella főszerk. helyettes, Vásárhelyi Mária médiaszakértő, Megyesi Gusztáv főmunkatárs, Csuhai István vers-szerkesztő, Károlyi Csaba - kritikai rovatvezető, Dérczy Péter - prózaszerkesztő. Kovács Zoltán elmondta: 22800 példányban nyomják az ÉS-t, s ezt fel is tüntetik a lapon, hogy bosszantsák a mesterségesen létrehozott kormány-hetilapot, a Választ. Az ÉS 10 millió forintot kap évente a Soros Alapítványtól, de évi költségvetése 140-150 millió forint. Három hónapon át Princz Gábor (a "postabankos") volt a tulaj. Lapszerkesztési alapelvük: a liberalizmus, a másság tiszteletben tartása mindenekelőtt, és: a sajtó, az értelmiség legyen minden körülmények között kritikus. A lap baloldali, de legfőképpen liberális. - Az ÉS-est a FIDESZ szapulásával telt el. "Jól éreztük magunkat. Valamivel kevésbé jól azok a vásárhelyiek, akik jobboldali, konzervatív beállítottságúak" - tudósított Máthé Éva. /(Máthé Éva): ÉS végre eljöttek hozzánk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Egyik olvasójuk kipécézte a bukaresti magyar sajtó úgymond balos elhajlásait. A Romániai Magyar Szó tudósítója "intellektuális kéjjel" számolt be egyes magyarországi szoclib közvélemény-formálók erdélyi virgonckodásáról, írván: "A marosvásárhelyi Élet és Irodalom-est a Fidesz szapulásával, a lap rovatainak elemzésével, majd baráti csevegéssel telt el. Jól éreztük magunkat." Valami pesti irodalmárok erre jártukban (megint) azokat szidták - nota bene: a Látó meghívására -, akiknek nagyon sokat köszönhet az erdélyi magyarság. Beleértve a Romániai Magyar Szó és a Látó munkatársait is. /D. L. [Dénes László]: Jönnek és szájalnak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 23./2001. október 16.
Ion Iliescu elnök szerint a társadalom bizonyos negatív elemeinek bemutatása káros az ország imázsára. Iliescu szerint a megalapozatlan bírálatok nagy része románoktól származik, és példaként a Nyílt Társadalomért Alapítvány tagjait hozta fel. Az államfő kitért a Moldovához fűződő kapcsolat alakulására is. Bukarest nem kíván büntetéseket alkalmazni a Pruton túli kormány egyes tagjainak ellenséges megnyilvánulásai miatt. /Iliescu: Jobb országimázzsal közelebb az EU-hoz. Az államfő a kritikus hang visszafogására ösztönöz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./2001. október 16.
Idén várhatóan első alkalommal eléri, esetleg meghaladja az egymilliárd dollárt a magyar-román kereskedelmi forgalom. A CEFTA-n belül Románia legfontosabb partnere Magyarország: a CEFTÁ-n belüli román kereskedelmi forgalom mintegy fele Magyarországgal valósul meg, még akkor is ha ilyen vonatkozásban az agrárkereskedelemben vannak problémák a két ország között. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet felhívta a Románia iránt érdeklődő magyar üzletemberek figyelmét, hogy fordulat történik: komoly pozitív változások kezdődtek a román gazdaságban és az üzleti környezetben. A nagykövet szerint a kereskedelmet akadályozó adminisztratív intézkedések visszavonása mellett komoly szerepet játszhatna a két ország közötti gazdasági kapcsolatok bővítésében, ha román részről megszűnne a magyar befektetéseket, a magyar vállalkozók romániai tevékenységét időnként kísérő gyanakvás. /Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet gyanakvásmentes gazdaság kapcsolatokat sürget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./2001. október 16.
Okt. 15-én megkezdődött az oktatás a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain. A négy kar 209 hallgatója, a múlt heti oktatás-előkészítő táborból visszatérve várta az első előadásokat. A bukaresti Jurnalul National okt. 14-i száma szerint a jelentős magyarországi állami támogatással létrehozott magyar magánegyetem törvénytelenül működik, mivel a kormány még nem hozta meg az ideiglenes működéséhez szükséges határozatot. - Való igaz, hogy az egyetem csak az Országos Akkreditációs Bizottság (CNEAA) jóváhagyását kapta meg ez idáig, és az előírások értelmében ez még nem elegendő, de a magánegyetemek esetében az a gyakorlat, hogy az említett bizottság jóváhagyásának birtokában, kormányhatározat nélkül is, mindenhol megkezdik az oktatást, jelentette ki Tonk Sándor, az egyetem rektora. Lányi Szabolcs dékán szerint Ecaterina Andronescu tanügyminiszter jelenléte az egyetemavatón olyan üzenetként értékelhető, hogy az EMTE-vel kapcsolatosan nincsenek gondok. /Szüszer-Nagy Róbert: Megkezdődött az oktatás az EMTE-n. Felhők a Sapientia felett? = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 16./2001. október 16.
Okt. 14-én Szatmárnémetiben megrendezték a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt, melyre négyszer annyi nő jelentkezett, mint férfi, a döntő 15 részvevője közül pedig csak három tartozott az erősebb nemhez. Nagy vonalakban így volt ez a korábbi tíz vetélkedő alkalmával is. - A magyarországi tévéműsorokból is jószerével teljesen eltűnt a népdaléneklés, ami még akkor is igaz, ha a Duna TV elküldte forgatócsoportját Szatmárnémetibe. Az egész kárpát-medencei magyarságot megmozgató nagysikerű Röpülj páva vetélkedőnek már csak az emléke maradt. Guttman Mihály professzor, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke mégis bizakodó. A szórványban él a népdal, jelezte örömmel. A verseny első három helyezettje, sorrendben: Lőrincz Erzsébet Szamosújvárról, Csűri Katalin Érmihályfalváról, Mátyus Enikő Lupényból. /(Sike Lajos): Hajnal akar lenni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./2001. október 16.
Teleki Blanka fogságba hurcolásának l50., valamint a kolozsvári De Gerando Leányintézet megalakulásának l20. évfordulója alkalmából okt. 14-én a szatmárnémeti Németi és a Pálfalvi Református Nőszövetség emlékünnepséget rendezett a magyar nőmozgalom úttörője, Teleki Blanka tiszteletére. Az ünnepség a németi reformátustemplomban kezdődött, ahol Teleki Blanka tevékenységét méltatták, majd felavatták a Teleki Blanka emlékszobát. /(Sike Lajos): Teleki Blanka emlékszoba Szatmárpálfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./2001. október 16.
Okt. 12-én ünnepélyesen felavatták az Igazfalvi Általános Iskola vadonatúj épületszárnyát. A világbanki program keretében épült korszerű iskolaépület minden bizonnyal a legszebb falusi iskola a Bánságban. Nyolc ízlésesen berendezett, világos tanterem, az igazgatói és a tanári szoba állnak a tanárok-diákok. Igazfalva a bánsági szórványmagyarság keleti végvára. Csákváry Dániel református lelkipásztor gyülekezete 433 lelket számlál. Az igazfalvi iskola 114 tanulója közül 28-an járnak a magyar tagozatra, a román tagozaton azonban legalább ennyi magyar vagy vegyes házasságból származó gyermek tanul. Az ötvenes-hatvanas években még színmagyar iskola volt az igazfalvi. Később, amikor a szomszédos román faluban tanerőhiány miatt megszűnt az iskola, bevezették a kétnyelvű oktatást. Az igazfalvi iskola időközben magyar nyelvűből román nyelvű iskolává alakult, de a kétnyelvűség hagyománya tovább él: a román tagozatra járó 29 gyerek tanulja fakultatív órákon a magyar nyelvet. /Pataki Zoltán: Iskolaavató Igazfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./2001. október 16.
Több mint 40 évi szünet után 1993-ban újra beindulhatott a kolozsvári Unitárius Kollégium. Bencze Ágnes igazgatónőt, aki nyugdíjba ment, fiatal igazgatónő váltotta fel: Popa Márta, aki hangsúlyozta, nem csak a tudásra fektetik a hangsúlyt, ugyanolyan fontos a személyiségfejlesztés, a lelki nevelés. Szeretnék elérni: a minisztérium engedélyezze a szakoktatást is, hogy a teológiai profilon kívül más szakokat is oktathassanak. /Csomafáy Ferenc: Hagyomány és érték ápolása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./2001. október 17.
A magyarországi román közösség számára nagyon hasznos lenne, ha Romániáról szóló videokazettákat, könyveket kapna az anyaországtól - jelentette ki Traian Cresta, az országos román önkormányzat vezetője a Jurnalul Nationalnak adott interjújában. A magyarországi románok vezetője elmondta, hogy az országos román önkormányzat nagyon jó együttműködést alakított ki romániai oktatási intézményekkel, elsősorban az Arad megyei tanfelügyelettel. Rendszeresek a tapasztalatcserék az Arad megyei román iskolák és a Gyulán, Méhkeréken, Battonyán működő román nyelvű iskolák között. A magyarországi román közösség létszáma jelenleg mintegy 25 ezer fő. Cresta a magyarországi román iskolák legsúlyosabb gondjának a szakképzett tanárok hiányát nevezte. Tavaly a román állam 21 ösztöndíjat ajánlott fel, ezek felére akadt jelentkező. Az idén az ösztöndíjak számát 18-ra csökkentette Bukarest, de így is csak hat magyarországi fiatal vett igénybe romániai ösztöndíjat. /Támogatás a magyarországi románoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./2001. október 17.
Jelenleg a szenátusi vizsgálóbizottság, rendőrség, Maros megyei kormányhivatal, a titkosszolgálat /RHSZ/, az ügyészség stb. elemzi a szovátai fürdővállalat privatizálásának, részvényei 82,7 %-a eladásának ügyét. Adrian Paunescu irányításával ugyanis szenátusi össztűz zúdult a privatizálási ügynökségre és egyéb hatóságokra ezzel kapcsolatban. A honatyák azok fejét követelik, akik - állítólag - olyan magyarországi cégnek adták el a fürdőt, mely a magyar titkosszolgálat fedőcége. A román újságírók tendenciózus kérdései arra vonatkoztak, hogy tűrhette az RHSZ azt, hogy a magyar állam vásárolja fel Szovátát? /(Máthé Éva): Most majd minden kiderül Szovátáról? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18. - csak interneten!/2001. október 17.
Váratlanul" érte Kovászna megye prefektusát az RMDSZ megyei vezetőinek ama minapi döntése, hogy megszakítja a kormánypárt megyei szervezetével az együttműködési megállapodást. Horia Grama prefektus okt. 16-i sajtóértekezletén azt állította, hogy a már említett döntésig minden jól haladt, talán a tankönyvügy okozott problémát. /(Flóra Gábor): A Kovászna megyei prefektus "meglepődött". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./2001. október 17.
Új főtanfelügyelő-helyettes Szatmár megyében: Kónya László, az ismert magyar irodalom- és történelem tanár, a hónap elején foglalta el az Erdei Liviusz lemondása által megüresedett posztot. Elmondta tankönyvek ellenőrzése megtörtént. Semmiféle szabálysértésről nincs tudomása. Többen behozták a tanfelügyelőségre vizsgálatra a Cziffra Piroska által írt A romániai magyar nemzeti kisebbség története és hagyományai című könyvet, holott az oktatási minisztérium programja szerint készült és jóváhagyott tankönyvről van szó, dr. Murvai László lektorálta. /(Sike Lajos): A Murvai László által lektorált tankönyv a "legveszélyesebb". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18. - csak interneten!/2001. október 17.
Sándor József László /Székelyudvarhely/ a Hadak útja című kötetét kiadja a székelyudvarhelyi Sándor Könyvkiadó. A szerző három évtizednyi kutatómunka után írta meg ezt a hatalmas anyagot magában foglaló, a hun nép teljes történelmét tárgyaló munkát. A rendszerváltás után kiadói engedélyt váltott ki és saját költségére elindította a könyv folytatásos megjelenését. /Sándor József László, Székelyudvarhely: Hadak útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18. - csak interneten!/2001. október 19.
Szatmárnémeti közelében pár éve ortodox kolostor épült. A kolostor épületegyüttese tovább bővül, jelenleg éppen egy hosszú, emeletes szárnnyal (valamiféle hotel, illetve vendégház lesz), ami meglepő, mert évek óta nemhogy tömeget, de még nyolc-tíz fős csoportot sem látott senki arrafelé. Százával épülnek az országban kolostorok. Csak Szatmár megyében ez a nyolcadik-tizedik az utóbbi időben, de immár a Székelyföldet is körülbástyázták, sőt Marosfőt ortodox kalugyerek őrzik. Valóságos román nemzeti program a templomépítés. (Szatmárnémetiben e pillanatban nyolc ortodox templomon dolgoznak!) A világsajtót is bejárta, hogy oda is telepítenek ortodox templomot, ahol a kinevezett papon és harangozón kívül egyetlen ortodox vallású hívő sincs. Az itt-ott még kisebb tömbben élő magyarság fellazítása, egységének megtörése folyik. Pontosabban vallási mezbe öltöztetett hódítás- szögezte le Sike Lajos. Mindez állami támogatással történik, a magyar adófizetők pénzén is. /Sike Lajos: Zarándoklat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2001. október 19.
Az Apáczai Kiadó újabb ajándékkal lepte meg a határon túli magyar diákokat, pedagógusokat: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával kiadta az Ezeréves Magyarország - Képek az ezeréves Magyarország történetéből című könyvet annyi példányban, hogy az minden Kárpát-medencei magyar iskola könyvtárában fellelhető legyen. Kárpátaljára és Erdélybe már elvitték, a többi régiónak ezután osztják ki a pedagógusszervezetek révén. Nemcsak a szomszédos országokban élő magyarokra gondoltak, éppúgy juttatnak a kiadványból a nyugati, illetve az amerikai diaszpóráknak is. A kiadvány okt. 17-i budapesti bemutatóján részt vett Esztergályos Jenő - az Apáczai Kiadó igazgatója, Elekes Botond - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának vezetője, Nagy Margit - a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke és Ádám Zita - a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a kiadvány költségeinek 50 %-át fedezte, számszerűen 4.370.000 forinttal járult hozzá, a másik felét a kiadó állta. - Az Apáczai Kiadó tavaly 32 millió forint értékben ajándékozott különféle könyveket a Kovászna megyei gyermekeknek és 14,2 millió forint értékben a Hargita megyeieknek, valamint 8 millió forint értékben a felvidékieknek. /(Guther M. Ilona): Ezeréves Magyarország. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2001. október 19.
A Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetségének 56-os bajtársai a Németh Géza Egyesülettel közösen szervezik meg az okt. 23-ai megemlékezést Csíkszeredában. A rendezvény a Kalász-negyedi temető bejáratánál felállított emlékműnél kezdődik, majd a három csíkszeredai mártírra emlékeznek a tisztelgők a csobotfalvi templomkertben felállított emlékoszlop előtt. Az ötvenhatos események következtében koncepciós perben elítélték, majd kivégezték Orbán Istvánt, Tamás Dezsőt és Tamás Imrét, akik a mai napig ismeretlen helyen, jeltelen sírban nyugszanak. (Daczó Dénes): Október 23-ai megemlékezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2001. október 19.
Tíz év kiadványaiból rendez kiállítást Kolozsváron, az EME-ház nagytermében az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Az 1991-2001 között kiadott könyvek kiállítását okt. 20-án nyitják meg. /Kiállít az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2001. október 19.
Rövid két hónap alatt immár másodszor mutat be Budapesten színvonalas válogatást kortárs erdélyi képzőművészek munkáiból a Váli Csongor vezette Velum Kulturális Bt. A csíkszeredai képzőművészek nagy sikerű kolozsvári csoportkiállításainak szervezője a Bárka Színház kávézójában rendezi meg a tizenhat neves erdélyi és öt anyaországi művész festményeit, grafikáit, iparművészeti tárgyait bemutató kiállítást. /Erdélyi képzőművészek a budapesti Bárka Színházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./2001. október 20.
A magyar nemzet szabadságharcának egy sikerkorszakáról emlékeztek meg okt. 14-én Bihardiószegen: Bocskai István hajdúi élén Bihardiószeg és Álmosd között 1604 okt. 15-én vívta meg első, fontos ütközetét a Habsburgok ellen. A református templomban igét hirdető Tőkés László püspök leszögezte: 12 év alatt kevés változás történt, mert nem volt mentalitásbeli átalakulás. "Visszaválasztottuk elnyomóinkat" és hogy "a magyarok életét is az anyagi érdekek határozzák meg. Eredeti céljainktól visszaestünk"- hangoztatta. Bocskairól Cs. Nagy Zoltán történész tartott előadást. A templomkertben felállított kopjafánál egyházi és világi vezetők koszorúztak. /Balla Tünde: Bihardiószegen az álmosdi csatára emlékeztek. Tőkés László szerint egyéni anyagi érdekek kerültek a nemzet érdekei elé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2001. október 20.
A bukaresti Petőfi Művelődési Társaság okt. 3-i összejövetelén Vistai András János köszöntötte a 75 éves Demény Lajos történészt, aki 1947 óta ismeri az ünnepeltet. Kolozsváron a Mátyás király szülőházában székelő Móricz Zsigmond Kollégium ösztöndíjas tagjaiként találkoztak először. Akkor Vistai András János az Egyetemi Arcvonal címmel hetente megjelenő újságoldalt szerkesztette. Demény Lajos az egykori Leningrádban folytatta tanulmányait. Évek hosszú során kutatta fel a Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés írásos emlékeit, s 1960-ban megjelent a könyve, Az 1437-38-as bábolnai népi felkelés. Ezt később két kiadásban továbbfejlesztette (1977, 1987). Ennek az eseménynek az okmánytárát csak 1991-ben lehetett kiadni. Demény Lajos foglalkozott román könyvtörténeti kutatásokkal is, nevéhez fűződik az első román nyomatatott szöveg felfedezése, bemutatása (1965; könyvben 1971-ben). Ezirányú kutatásait - Lidia Demény közreműködésével - tekintélyes monográfiában összegezte és adta ki 1986-ban. Demény Lajos akadémiai tudományos kutató, majd a Iorga Intézet nemzetiségi osztályának vezetője lett. A 70-es évek végétől az erdélyi magyarság történelme úgyszólván a székelységre szűkült. Demény Lajos és tudományos munkatársai ezt a beszűkítést igyekeztek a lehető legjobban kihasználni. Ezek között legjelentősebb a Székely Oklevéltár új sorozata, ennek két első kötete azonban már csak 1983-ban, illetve 1985-ben jelent meg, folytatása viszont csak 1994-ben. Demény Lajos változatlanul máig a székelyek egyik nagy történésze: a közönség elé tárta a Székely Oklevéltár új sorozatának köteteit (IV.: 1998; V.: 1999; VI.: 2000). Időközben foglalkozott Veress Endre (1863-1953) történész munkásságával, a magyar és a román kultúra több személyiségével, kiadott nyomdászat- és papírtörténeti tanulmányokat, cikkezett a csángókról, munkatársa volt a román historiográfiai enciklopédiának, melynek oldalain ő mutatta be az erdélyi, illetve romániai magyar történészeket (1978), valamint könyvet írt a nagy fejedelemről, Bethlen Gábor és kora címmel (1982), társkiadója volt Wesselényi István Sanyarú világ című, 1703-1708. évi naplója II. kötetének (1985). 1989 után Demény Lajos a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett, majd 1990 tavaszától a választások utánig oktatási miniszterhelyettes, azután szenátor. Nem feledkezett meg a bukaresti magyar tannyelvű középiskoláról sem; neki köszönhető, hogy az intézmény felszámolásának veszélyét sikerült elhárítani a Bukarestben, ahol 1815 óta van magyar iskola. Végezetül csak azt, amiről már a fiatalabbak is tudnak: kutatómunkája közben időt tudott szentelni a Petőfi Társaságnak, a Koós Ferenc Körnek, ahol előadásokat tartott, újabban pedig a Bukaresti Református Egyházat és Sükei Imrét (1780-1848), annak 1815-1848 közötti templom- és iskolaépítő lelkészét illető ismeretlen forrásokat tárt fel és mutatott be. /Vistai András János: Születésnapi köszöntő: Demény Lajos 75 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./2001. október 20.
Dehel Gábor Szatmárnémetiben született, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolát 1961-ben végezte el, Kolozsváron kezdte pályáját. Színészi karrierje rendezői, írói tevékenységgel bővül már a hetvenes évektől kezdődően. 1991-től az Állami Magyar Opera rendezője. Negyven éve színész, rendező és író. Játszotta főszerepek sorozatát, de statisztált is. Színházi pályafutásához hozzátartoznak szakmai cikkei, a rádióban, a televízióban, a színháznál bemutatott írásai. Dehel szerint Szinberger Sándor igazgató-főrendező vezetése alatt a Magyar Opera egyik legtermékenyebb korszakát élte. Dehel Gábor Bukarestben rendezői szakot végzett. - Az Erkel-sorozat közel tíz éves munka. Beleszeretett ebbe a munkába, elsősorban azokba, amelyeket színpadi előadásként újra felfedeztek. Igazi kihívás volt minden részvevő számára. Hary Béla karmester készíti a sorozat hetedik előadásának, a Saroltának zenei anyagát. Szeretné, ha előadásaik eljutnának a hazai színpadokra is, de eddig még Marosvásárhelyre sem jutottak el. Dehel szerint ezeknek az előadásoknak szerepe lehet a sorvadó önazonossági tudat ápolásában. /Hintós Diana: Négy évtized "két úr" szolgálatában. Dehel Gábor színművész és rendező 40 éve a kolozsvári színpadokon. = Szabadság (Kolozsvár). okt. 20./