udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11071-11100 | 11101-11130 | 11131-11160 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. március 6.
Márc. 3-án, Brassóban tartották az Európai Nyelvek Éve rendezvénysorozat megnyitóját. Fellépett többek között a brassói görög közösség hagyományőrző együttese, az Áprily Lajos Középiskola Reiff István által vezetett Búzavirág együttese, a Német Fórum és a Johannes Honterus Középiskola ifjúsági csoportja. Az Európai Unió a 2001-es esztendőt az Európai Nyelvek Évének nyilvánította. Ennek keretén belül mintegy 15 országban szerveznek különböző rendezvényeket. Brassóban a rendezvényen Brüsszelből az Európai Unió is képviseltette magát. Aranyosi István tanfelügyelő és Brassó megyei tanácsos hangsúlyozta, hogy Brassó megyei magyarság számára is lényeges esemény volt ez, mert a megjelent követségek és konzulátusok képviselői láthatták az Áprily Lajos Középiskola Búzavirág együttesét. Badau Tünde, az Áprily Lajos Középiskola aligazgatója arról tájékoztatott, hogy a rendezvényhez kapcsolódó kiállításon az iskola egy kis standdal jelent meg, amelyen Pásztori Klára magyarszakos tanárnő segítségével nagyenyedi szőtteseket, cserép- és faedényeket, csángószőtteseket, gyergyó-medencei ruhát állítottak ki. Hochbauer Gyula, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola magyar tanára nyilatkozta, hogy iskolájuk néhány szőttessel jött el a rendezvényre azon sok száz közül, amelyeket a tavaly februárban állítottak ki Négyfaluban. Rövidesen indul idén a középiskolájuk által nyolcadik éve folyamatosan megszervezett tojáshímző tanfolyam. /Tóásó Áron Zoltán: Elkezdődött az Európai Nyelvek Éve - a rangos rendezvénysorozat megnyitójára az interkulturalitásáról híres Cenk alatti városban, Brassóban került sor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./2001. március 7.
Közel száz települést érintett eddig az árvíz Románia északi és északnyugati részén. A legsúlyosabb helyzet Máramaros megyében van, ahol a károk nagysága már meghaladja a százmilliárd lejt. Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1500 hektár mezőgazdasági terület, közel 1100 gazdaság került víz alá. Több száz embert kellett eddig kitelepíteni otthonából. Máramaros megyében az áradás több mint 400 lakóépületet rongált meg. Aurel Constantin Ilie vízügyi és környezetvédelmi miniszter közölte, hogy Románia semmilyen tájékoztatást nem kapott az ukrán féltől, holott a két ország közötti határvizi megállapodás előírja árvizek esetén a kölcsönös vízügyi és meteorológiai adatszolgáltatást. - Kárpátalján súlyosbodott a helyzet, immár 192 településen 8 ezer épület került víz alá, 7136 személyt kellett kitelepíteni, 74 településen megszűnt az áramszolgáltatás. Magyarországon a Felső-Tisza térségében rendeltek el árvízvédelmi készültséget. Márc. 6-án Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt Nyíregyházán és tájékozódott az aktuális helyzetről. Hangsúlyozta: az anyagi és emberi erőforrások megvannak ahhoz, hogy elhárítsák a veszélyt. /Árvízkárok határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Szatmár megyében Nagytarnán 35 gazdaságot elöntött a víz. Mindenütt tapasztalható, hogy a vízelvezető árkokat, csatornákat legalább évtizede nem takarította senki, a hegyekből lezúduló áradat arra folyik, amerre könnyebben utat talál. Turcon kisebb földcsuszamlás okozott kárt. Az avasi medence valóságos tengernek tűnt: Kisgérce, Kányaháza, Bujánháza, Kőszegremete, Tartolc, Avasújváros sík területeinek jó része vízben állt. /(Sike Lajos): Árok helyett az úton hömpölyög a víz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7 Szamosgalgón 18 ház került víz alá, embereket, állatokat költöztettek ki. /(Fejér László): A Szamos ma tetőz Szilágyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ / A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a Máramaros, Szatmár és Kolozs megyei településeket fenyegető árvizet, és közbeléptek a károk megelőzésére, illetve csökkentésére - jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Ilie elmondta, az áradás fenyegette körzetekben katasztrófa-megelőző bizottságok alakultak, melyeket az 4. Erdélyi Hadtest mellett a belügyminisztériumi csapatok és a tűzoltóság is segít. Az anyagi kár eléri a 120 milliárd lejt. Máramaros megyében a Tisza vízszintje történelmi, soha nem tapasztalt magasságot ért el - mondta a miniszter. /Több száz milliárd lejes árvízkár. A környezetvédelmi miniszter szerint már a héten elkezdődik a kártérítések kifizetése . = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./2001. március 7.
Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter bejelentette, hogy a Románia területén meghalt magyar katonák sírjait áthelyezhetik a fővárosi Bellu temető meghosszabbított részébe, a román-bolgár temetőbe. Pascu megjegyezte, hogy erről a dologról tárgyalást folytatott már a magyarországi honvédelmi miniszterrel is, figyelembe véve, hogy a magyar fél elmúlt évben szintén áthelyezte Budapest központjában a román katonák sírjait. /Áthelyezik a magyar katonák sírját Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./2001. március 7.
Sabin Gherman, a betiltott Pro Transilvania Alapítvány elnöke, kiadta Iuliu Maniu eddig jóformán ismeretlen 1938-as Memorandumát az erdélyi románság helyzetéről. A kötethez maga Gherman írt előszót, melyben a román történetírás nagy tabutémájának nevezte Maniu e művét. A II. Károly román királyhoz címzett 1938-as röpirat utalt az erdélyi Igazgatótanács szerepének pozitív vonatkozásaira és a bukaresti hatalommal kialakult ellentétére, az 1923-as alkotmány kérdéses legitimitására, arra, hogy ezt a ma oly demokratikusnak tartott alaptörvényt lényegében visszaélések sorozatával fogadtatta el a Nemzeti Liberális Párt az ország új vezetésével. A Maniu-memorandum elsősorban az 1938-as alkotmány ellen készült vádirat, amely II. Károlyt bírálta, felrótta azt a diktatórikus eszközökkel megszervezett népszavazást. Röpiratából az erdélyi románság nagy-romániai térvesztése tűnik ki. A mű kiadása az erdélyiség szempontjából mindenképpen hézagpótló. /B. M.: Sabin Gherman kiadta Maniu Memorandumát. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./2001. március 7.
A tárcák közötti eddigi együttműködés sikeresnek mondható, fejtette ki Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszter. Az előző kormány oktatási miniszterével, Andrei Margával több alkalommal találkozott, Kötő József államtitkárral szintén sokszor. Egyelőre a magyar minisztérium figyelemmel kíséri az új vezetők munkáját Indokolt lesz egy vezetői vagy miniszteri szintű találkozó. Az előző kormánnyal kötött megállapodás 2001 végéig érvényben van, ezt akarják egy évre meghosszabbítani. Pokorni kifejtette, hogy támogatják a szakmai találkozókat, tapasztalatcseréket, különféle együttműködési formákat, vendégtanárok tevékenységét, valamint a felsőoktatási intézményekben már meglévő magyar, illetve román nyelvi lektorátusok további működését. Évente kölcsönösen fogadnak tanárokat és diákokat Közreműködnek iskolai tankönyvek kidolgozásában és kiadásában. Intenzív munka folyik az ekvivalencia kérdésében, azaz a diplomák, bizonyítványok, tudományos fokozatok és címek kölcsönös elismerése, ennek gyakorlati végrehajtása érdekében. A tárcák támogatják a két országban működő felsőoktatási intézmények akkreditálásával foglalkozó szervezetek szakértőinek kapcsolattartását. Egyyüttműködnek Európai Uniós oktatási programok keretében is, így a Leonardo vagy a Socrates programban. Romániából a jelentkezők zömmel román ajkúak. A román fél nem nyilvános pályáztatással hirdeti meg az ösztöndíjakat, zárt levélben küldi meg az egyetemeknek, adott hely megnevezésével, pályázati űrlapok csatolásával. A román fél száz százalékban lefedi a helyeket. Román részről az ELTE bölcsésztudományi és természettudományi karai közkedveltebbek. Magyar részről a bölcsésztudományok területén, zenei vonalon gyakoribbak az igénylések, illetve Kolozsvárra, könyvtári kutatómunkára. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel: Indokolt lesz egy miniszteri szintű találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./2001. március 7.
A Moldávia Köztársaságban hatalomra került új vezetés nyíltan románellenes álláspontra helyezkedik, de Bukarest bízik abban, hogy ez nem állítja le a két román állam közötti párbeszédet - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A kormányfő szerint a románbarát pártok képtelenek voltak összefogni, így hiába szerezték meg a szavazatok közel 50 százalékát, ez az eredmény csak néhány parlamenti helyet eredményezett. Románia tudomásul veszi a geopolitikai változást, azt a tényt, hogy keleti határán egy Moszkva felé irányuló övezet jött létre - szögezte le Nastase. A febr. 25-én tartott előrehozott moldáviai választások eredményeként a kommunista párt kétharmados többséghez jutott a parlamentben. A román sajtó egybehangzóan úgy értékelte a moldáviai választást, hogy Bukarestnek egy időre le kell tennie Nagy-Románia álmáról. /Elmarad a nagy álom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./2001. március 7.
Erdélyben még nincs egész napos magyar közszolgálati rádió, melyre elsősorban a szórványvidékeken lenne nagy szükség. Az immár 11. éve működő, református Agnus Studió ennek a megvalósításába kezdett. Az eltelt évtizedben a Kolozsvári Rádió magyar adásában voltak jelen egyházi műsoraikkal. Adorjáni László, alapító szerkesztő elmondta, hogy szeretnének továbblépni. Civil szervezetek és az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával létrehoznák az első erdélyi magyar közszolgalati rádiót, mely Kolozsváron és környékén sugározna, napi 24 órában. Amennyiben elnyernék az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) kiírta pályázaton az egyik frekvenciát, akár év végén megszólalhatna az éterben az Agnus Rádió. Egyik fő gondjukat, a közszolgálati műsorok anyagi kereteinek biztosítása jelenti. /Kolozsvári erőfeszítések, magyar közszolgálati rádióért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./2001. március 7.
Zilahon megnyílt Balajti Károly László tervezőépítész kisgrafikai kiállítása a Romániai Ex Libris Társaság nagyváradi filiáléja szervezésében, a kiállítás áprilisban a Bihar Megyei Könyvtárban lesz látható. A kiállító Balajti Károly László alapító tagja a Romániai Ex Libris Társaság nagyváradi szervezetének, idén márciustól hasonló filiálénak Zilahon; a londoni székhelyű nemzetközi szövetségnek szintén. Egyéni és társas kiállításokon vett részt több alkalommal Nagyváradon, más városokban és külföldön is. /Fejér László: Ex libris kisgrafikai kiállítás Zilahon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./2001. március 7.
A Kovászna megyei Kisborosnyón javítják a falu református templomát, a beomlott mennyezetet, és új padlózatot építenek. A költségekbe az Illyés Alapítvány 500 dollárral pótolt be. Damó Gyula nyugalmazott tanító, a Pro Natura Alapítvány elnöke elmondta, hogy tavasszal emlékparkot létesítenek az iskola telkén, ahol olyan jeles személyiségek ültetnének egy-egy különleges emlékfát vagy díszcserjét, akiknek érdemeik vannak a megye természeti vonatkozású megvalósításában. /A Bodzafordulói havasok alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./2001. március 8.
A magyar külügyi tárca sajnálatosnak tartja, hogy az elmúlt napokban a magyar kormánytisztviselők romániai látogatásával és a bukaresti magyar nagykövet konzultációjával kapcsolatban megalapozatlan állítások jelentek meg a román sajtóban - olvasható a márc. 7-i magyar külügyi közleményben. A kommüniké szerint Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet márc. 5-én korábban történt egyeztetés alapján folytatott konzultációt Mihail Dobréval, a román külügyminisztérium főigazgatójával. A megbeszélés témája a napirenden lévő magas szintű látogatások előkészítése volt. A munkatalálkozón Mihail Dobre maga is megerősítette, hogy Németh Zsolt politikai államtitkár februári hivatalos látogatásáról, beleértve a program vidéki elemeit is, időben tájékoztatást kaptak, és annak hivatalos minőségét román részről nem kérdőjelezték meg. A tárca nyugtázza a román külügyminisztérium sajtóosztálya vezetőjének ez ügyben tett nyilatkozatát. A magyar külügyminisztérium megítélése szerint a román sajtóban megjelent megalapozatlan megnyilvánulások, téves beállítások ellentétesek a Magyarország és Románia közötti kapcsolatok szellemével. A magyar fél nem lát semmilyen problémát abban, ha román politikusok a magyarországi román kisebbség képviselőivel Magyarországon is kapcsolatot tartanak, rendezvényeiken részt vesznek, illetve konzultációt folytatnak velük a román nemzeti közösség és az anyaország közötti kapcsolatokról áll a közleményben. Magyarország bízik abban, hogy az ügy lezártnak tekinthető, és a magyar-román kapcsolatok építése zavartalanul folytatódik. /Kétoldalú államközi kapcsolatok. A magyar külügy közleménye. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./2001. március 8.
Magyar-magyar oktatási kapcsolatokról jó tíz évvel ezelőtt gyakorlatilag nem beszélhettünk. Azóta oly sokrétűvé és szerteágazóvá vált, intézményes keretek között és civil kezdeményezések révén, átszőve az egész Kárpát-medencei magyarságot, hogy részletekbe menő számbavételük és régiók szerinti éles elkülönítésük szinte lehetetlenség. A Romániai Magyar Szó néhány olyan nagyobb programról kérdezte Pokorni Zoltán magyar oktatási minisztert. Az Apáczai Közalapítványt kormánydöntéssel 1998-ban hozták létre. Az alapítvány stratégiai programokkal beruházásokat, kifejezetten oktatási, döntően felsőoktatási kezdeményezéseket, pályázatokat támogat, évről évre nagyobb összegből gazdálkodva. A közalapítvány a határon túli magyar oktatás támogatására az idén valamivel több mint 750 millió forintot oszthat szét pályázati úton. A 2000/2001-es tanévben beindított Hallgatói Ösztöndíj Program a felsőoktatásban és a középfokú szakképzésben szülőföldjükön tanulóknak nyújt támogatást. Ennek keretében pályázati úton a Kárpát-medencében több mint 1500 magyar fiatal részesül 7000 Ft-nak megfelelő havi juttatásban. Az ösztöndíjak 51%-át Erdély kapja. A Magyarországon történő képzések esetében a hangsúlyt a részképzéses programokra fektetik. A minisztériumban működő Határon Túli Magyarok Főosztálya 2001-ben 400 millió forinttal gazdálkodik, amelyet részben magyarországi és szülőföldi ösztöndíjakra, részben pedig a máshol alig támogatott magyar nyelvű közoktatás fejlesztésére fordít, elsősorban a pedagógusok szülőföldi és magyarországi szakmai továbbképzésének, illetve a szomszédos országokban működő magyar pedagógusszövetségek munkájának támogatásával. - Magyarországon minden pedagógus 15-16 ezer forintot költhet a saját továbbképzésére évente, és kb. hasonló összeggel gazdálkodhat szakkönyvek vásárlására. Ezt a támogatási formát a státustörvény részeként szeretnék kiterjeszteni a magyar nemzetiségi oktatásban résztvevő pedagógusokra is. - Jelenleg folyik a határon túli magyar iskolák bekötése a magyarországi oktatási internetes hálózatba: 32 határon túli magyar iskoláról van szó. Most ennyire volt keret. A jövőben ez a hálózat bővíthető. A pedagógusszervezetek által kiválasztott iskolákat számítógépes laborokkal szerelik fel. Ez nyolc számítógépből áll és egy központi nagy szerverből, jár hozzá egy képleolvasó és egy nyomtató is. Ezek az informatikai laborok ugyanolyanok lesznek, mint amilyeneket a magyar iskolák kapnak, amikor bekötjük őket az internetre. A 32 oktatási intézmény közül 18 erdélyi, név szerint a következők: Nagyváradról a Sulyok István Református Főiskola, Nagyenyedről a Bethlen Gábor Kollégium, Székelyudvarhelyről a Benedek Elek Tanítóképő Főiskola, Kézdivásárhelyről a Bod Péter Tanítóképző Főiskola, Gyimesfelsőlokról a Szent Erzsébet Katolikus Szeminárium, Aradról a Csíki Gergely Iskolacsoport, Brassóból az Áprily Lajos Elméleti Líceum, Csíkszeredából a Márton Áron Elméleti Líceum, Székelykeresztúrról az Orbánt Balázs Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklósról a Salamon Ernő Elméleti Líceum, Kolozsvárról a Báthory István Elméleti Líceum, Sepsiszentgyörgyről a Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Nagybányáról a Németh László Elméleti Líceum, Marosvásárhelyről a Bolyai Farkas Elméleti Líceum, Szatmárnémetiből a Kölcsey Ferenc Elméleti Líceum, Temesvárról a Bartók Béla Elméleti Líceum, Szilágysomlyóról a Református Oktatási Központ és a Teleki Oktatási Központ révén a Szovátai Elméleti Líceum. Az informatikai laborokat az iskolák csak használatba kapják, a tulajdonjog az iskolákat támogató alapítványoké lesz. - A Testvériskolai Program idén fog elindulni. A költségvetésből erre 40 millió forint van. Az a cél, hogy az Oktatási Minisztérium összefogja, és megpróbálja bővíteni, egyfajta mozgalommá formálni azokat az évek, illetve évtizedek óta létező szórványos kapcsolatokat. Most folyik a már kialakult kapcsolatok teljes körű felmérése, a Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának keretében. Ez nagyon fontos a határon túli magyar gyerekeknek, hogy társaik, barátaik, partnereik legyenek itt. Ami talán még fontosabb: ez erősítené a magyarországi diákok ismereteit a határon túli magyarokról. - Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000 áprilisában megkezdődött létrehozásának és fejlesztésének évtizedes munkája a jószomszédi politika jegyében történik. Hasonló fontossággal bír, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen is erősödjön a magyar nyelvű képzés. Andrei Marga rektor úr is szorgalmazza a magyar nyelvű képzés bővítését, meghívására februárban nyolc magyarországi rektor látogatott Kolozsvárra. A Sapientia Alapítványt is meglátogatták, és tárgyaltak a román akkreditációs bizottság tagjaival is, hogy támogatásukat kérjék az EMTE szakjainak akkreditálásához. A folyamat befejezéséig az egyetem tulajdonosa és működtetője az erdélyi történelmi egyházak által életre hívott Sapientia Alapítvány. A magyar adófizető állampolgárok által nyújtott - az Országgyűlés által az 1999-es és 2000/2001-es költségvetésben is jóváhagyott - összesen közel 6 milliárd forintos támogatás nagylelkű és értékes segítség. Első lépése annak a hosszú távú tervnek, amelynek végeredménye egy teljes erdélyi egyetemi intézményrendszer lesz. A támogatási keretet a Külügyminisztérium felhatalmazása alapján a Határon Túli Magyarok Hivatala kezeli, amely szoros szakmai együttműködést valósít meg az Oktatási Minisztérium Nemzetközi és Határon Túli Felsőoktatási Fejlesztési Programirodájával. A tervezett egyetemi hálózat rektorátusi központja a kolozsvári Bocskai-ház. Négy önálló campusszal - Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - várja a leendő hallgatókat. Csíkszeredai központtal az élelmiszeripari mérnök, környezetvédelmi mérnök, agrárközgazdász; könyvvitel, gazdasági informatika, rurális gazdaság és szociológia, valamint marosvásárhelyi székhellyel a szociálpedagógia szakok indítási kérelmei a román Akkreditációs Bizottság döntésére várnak, indításuk 2001 őszén várható. Folyamatban van a környezettudományok, az angol nyelv és kultúra, a műszaki informatikus mérnök, a gazdasági informatika, a könyvvitel és számítógépes nyilvántartás, a zenei felsőoktatás szakok akkreditációs csomagjainak összeállítása. Kolozsváron a posztgraduális és kiegészítő képzések igényszintjének felmérése zajlik. Januárban megkezdődött az EMTE jogász-közgazdász szakkollégiumának a szervezése is. Folyik egy több százezer kötetesre tervezett egyetemi könyvtár és informatikai központ terveinek kidolgozása, amely az elképzelések szerint egyben konferencia- és oktatási központ is lesz. Az oktatási programok összeállításával, a nemzetközi kapcsolatok felvételével, valamint az üzleti terv elkészítésével beindult az EMTE Üzleti Iskolájának kialakítása. Az Egyetem elkezdte saját kutatóintézetének felállítását Kutatási Programok Intézete néven. A doktorandusi ösztöndíjpályázat kiírásával elkezdődött a leendő oktatószemélyzet toborozása. - Hasonló ambíciójú, kulcsszerepet betöltő egyetemfejlesztés Szlovákia és Jugoszlávia irányában ebben az évben indult be. Természetesen ezek kisebb mértékűek lesznek, hisz Felvidéken és Vajdaságban a magyarság is kisebb lélekszámú. Szlovákia esetében Komáromban indulna a közgazdasági képzés, ha minden jól megy, akkor idén ősztől. A Vajdaságban is hasonló folyamat körvonalazódik. A komáromi egyetemfejlesztésre a tervek szerint 5-600 millió forintot fordítanánk évente. Vajdaságban terveznek valamilyen felsőfokú, alapítványi formában működő intézményt. - A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet - az úgynevezett státustörvény - érinti az Oktatási Minisztériumot is. /Guther M. Ilona: Interjú Pokorni Zoltán magyar oktatási miniszterrel. Szívemhez közel álló a Testvériskolai Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2001. március 8.
Kovács Csaba RMDSZ-képviselő elmondta, hogy dr. Birta Csaba brassói kórházigazgató esetleges leváltásáról a Monitorul de Brasov napilapból értesült. Azonnal kapcsolatba lépett a Brassó megyei RTDP-s képviselőkkel, és tiltakozott dr. Birta Csaba leváltása ellen. Azt válaszolták RTDP-s képviselőtársai, hogy nincs tudomásuk a leváltási szándékról. Másnap azután dr. Birta Csaba megmutatta a márc. 1-jén kelt leváltási végzést. Kovács tájékoztatta erről az RMDSZ országos vezetőségét, valamint Aranyosi István megyei tanácsost, hogy a tanácsban tiltakozzanak. Kovács Csaba márc. 6-án, Bukarestben az RTDP- és az RMDSZ frakciók ülésén is felvetette, hogy az igazgatói beosztás nem politikai funkció, de részét kell képeznie az RMDSZ és a helyi RTDP közötti együttműködésnek. Az RTDP helyi vezetője újfent megerősítette, hogy nem tud a leváltásról. Van remény arra, hogy ezt az igazságtalan döntést visszavonják. /Béres Katalin: Kovács Csaba képviselő az ertédépésítésről. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 8./2001. március 8.
A Romániai Magyar Szó a helyi lapokban tallózott. Kedd (székelyudvarhelyi ifjúsági lap, januári szám) hasábjain ezúttal Lukács Csabával, a Magyar Nemzet parajdi származású, Aranytoll-díjas újságírójával készült beszélgetést olvasható. - Pro Europa (a marosvásárhelyi Pro Europa Liga kétnyelvű hírlapja, tavaly decemberi szám) foglalkozott a hazai kisebbségekkel való bánásmód terén az utóbbi 10-11 évben bekövetkezett fejleményekkel. - Erdélyi Gyopár (az Erdélyi Kárpát-Egyesület közlönye, Kolozsvár, 2000/5-6., tavalyi utolsó szám) beszámolt az EKE tavalyi évéről- - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, február 7-i és 14-i szám) bővelkednek helyi és regionális jellegű hasznos információkban. - Moldvai Magyarság (a moldvai csángók kétnyelvű lapja, kiadja a csíkszeredai Hargita Kiadóhivatal a Székelyföld Alapítvány anyagi támogatásával, felelős kiadó: Ferenczes István; januári szám) - a "csángó-ügy" kiváló dokumentációját képezi a kiadványnak e száma is. - Fituica (a zsibói 1-es Általános Iskola kétnyelvű diáklapja, tavaly decemberi és idén januári szám) román-magyar irodalmi, kulturális egybecsengések. - Berecki Harangszó (független közéleti lap, kiadja a berecki - Kovászna m. - Művelődési Központ, főszerkesztő: Balogh András; januári szám) Bodó Iringó a helybeli általános iskola számítógéppel való ellátásáról írt. - 2001-es évkönyvet is kiadtak. /Szonda Szabolcs: Miről írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2001. március 8.
Csíkszeredában a Regionális Képzési Központban a Hargita Megyei Önkormányzat a romániai Nyílt Társadalomért Alapítvánnyal együtt indította elindította a Kelet-Kelet programot, vidékfejlesztési szakemberek képzésére. A program első lépéseként szemináriumsorozatot szerveznek kistérségi menedzserek, térségi szakértők számára "Vidékfejlesztés és stratégiai fejlesztés " témakörben. A szeminárium és műhelymunka a tulajdonképpeni szakmai program előkészítője, amelynek legfontosabb része kéthetes Zala megyei tanulmányút és szakmai felkészítő. /Kelet-Kelet program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./2001. március 9.
Adrian Nastase miniszterelnök febr. 8-án fogadta Edgar Bruckley NATO-főtitkárhelyettest, aki szakértői delegáció élén az elmúlt napokban Románia felkészülését tekintette át Bukarestben a román illetékesekkel. Nastase emlékeztetett arra, hogy a NATO a jövő év elején dönt a prágai csúcstalálkozó napirendjéről, egyebek között arról, hogy napirenden szerepeljen-e a további bővítés kérdése. A román miniszterelnök szerint a bővítés kérdésének napirendre tűzése mind Románia, mind a szövetség érdeke lenne. A román esélyek növelése érdekében a kormány javaslatára a parlamenti pártok közös nyilatkozatban támogatták az ország csatlakozási szándékát. /Prágában dönthetnek a NATO-bővítésről. Bukarestben az észak-atlanti szövetség főtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2001. március 9.
A Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió Elnökök Fóruma felhívást intézett a magyar, a román és a jugoszláv kormányhoz, amelyben az Eurorégió területén történő szabad, minden korlátozástól mentes közlekedés biztosítását szorgalmazták. A nyolc tagmegye, illetve a Vajdaság vezetői mindhárom országban érvényes gépjármű biztosítási rendszer bevezetését kérik az érintett kormányoktól. A méregdrága zöldkártya miatt jelenleg csak a csencselőknek "éri meg" a határokon hetente többször is átkelni, a polgárok túlnyomó többsége csak évente egyszer-kétszer engedheti meg magának ezt a "luxust". /(Pataki Zoltán): Bánsági mini-Schengen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2001. március 9.
Adrian Nastase kormányfőből előbújt eddig jól palástolt önmaga, állapította meg Kónya-Hamar Sándor képviselő, amikor kifogásolta Németh Zsolt államtitkár látogatását. A kormányfő cinikus megfogalmazásokra ragadtatta el magát, visszamenve magyarázataiban a Tőkés Lászlót évekkel ezelőtt ért balesetig. Ezek után nyilatkozott meg a külügy, amely szerint hivatalos és protokoláris szempontból is minden rendben volt a Németh Zsolt látogatása körül. Kiderült, hogy nem ezért rendelték be Íjgyártó István magyarországi nagykövetet, hanem - mint húsz más országbeli társával tették - meghívták egy tárgyalásra. - Az is fura, hogy a román kormányfő felteszi a kérdést, hogy miért kellett Németh Zsoltnak éppen a romániai magyarsággal megbeszélnie a készülő státusztörvényt. Egyszerűen azért, mert neki szól, őket célozza meg a nemzetközi integráció szempontjából, felelt erre Kónya-Hamar Sándor. Mellesleg ugyanilyen státusztörvényt készít elő a román hatalom is a külföldön élő románok számára. - A képviselő szerint ezek a nacionalista megnyilvánulások a román közvéleménynek szólnak, hiszen ez a tömegekben még mindig visszhangra talált. Ugyanakkor készülődnek a tusnádi nyári szabadegyetem valós értékének csökkentésére vagy megtorpedózására. Ez gesztus volt a társadalmi-demokraták nacionalista szárnya felé. - Ami történt, figyelmeztetője lehet annak, hogy mi történhet. Az RMDSZ-nek ezért feltételes módhoz kell kötnie mindenfajta megnyilatkoztatását. /Magyar Balázs: Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke szerint Octavian Cosmanca, a közigazgatás minisztere: Fölpörgette a panaszt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2001. március 9.
Marosvásárhelyen, a Pro Europa Liga székházában szervezett találkozót újságírókkal a havonta immár önállóan, 16 oldalon megjelenő Provincia. Az önállósulás előnyt és hátrányt is jelent, mondotta Molnár Gusztáv politológus, felelős szerkesztő, aki 1988-ban települt át Magyarországra, jelenleg nagyváradi és budapesti egyetemen is tanít. A találkozón jelen volt még a másik felelős szerkesztő, Alexandru Cistelecan irodalomkritikus, valamint Bakk Miklós újságíró-politológus és Marius Cosmeanu kolozsvári szociológus is. - A Provinciát lényegében a világhálón szerkesztik, hiszen munkatársai nem egy városban, sőt nem is egy államban élnek. A jelenlevők elmondták: a lap vitafórum, munkatársai között sincs véleményazonosság, de a konstruktív dialógus hívei. Az eddig tabu témának számító jelenségekkel kapcsolatban ankétokat közölnek, és várják a társadalom, a szakemberek véleményét, reagálását. Az első két önálló számban például magyar és román történészek arra a kérdésre válaszoltak: szükség van-e egy objektív Erdély-történet megírására, illetve hogy miként lehetne ezt megvalósítani. Román újságírók ama kérdésére, hogy milyen viszonyban állnak Sabin Ghermannal, illetve hogy a "provinciások" célkitűzései között szerepel-e egy "transzetnikus" erdélyi párt létrehozása, Molnár Gusztáv elmondta: egyelőre Sabin Gherman egy személy, aki mögött nincs politikai alakulat. Majd ha lesz, akkor kiderül, hogy az kikből áll, milyen a programja, elképzelése, és akkor majd véleményt lehet mondani róla. A Provincia minden hónap első munkanapján kerül a standokra. Magyar nyelvű változata 1000, a román lap pedig 1400 példányban jelenik meg. Immár Magyarországon is kezdenek felfigyelni rá. A Beszélő című folyóirat átvette, közölte egyes írásait. A lapot egyelőre a kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja adja ki, de a továbbiakban szponzorokat keresnek. /(Máthé Éva): Provincia - a világhálón szerkesztett lap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2001. március 9.
Az árvíz sújtotta kárpátaljai és szabolcsi lakosság megsegítésére anyagi, természetbeni és erkölcsi támogatásért fordult Európa nemzeti és nemzetközi szervezeteihez a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársága. A dokumentumban a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársága ismertette a működési területéhez tartozó, kárt szenvedett magyar, román és ukrán régiók árvízi helyzetét. Eszerint Kárpátalján 191 település 12 ezer 841 épülete áll víz alatt, számos lakóház már összeomlott, s az árvíz közel egymillió embernek okozott kárt. Romániai területen 1699 árvíz sújtotta ház, 4065 ár által körülvett további családi otthon van, 15 ezer 251 lakos szenvedett anyagi károkat. Magyarország szabolcsi területéről a következőket írták: 19 település 25 ezer lakosát evakuálták eddig, s még nem tudni, hogy az elöntött településeken mennyi ház omlik össze. /A Kárpátok Eurorégió árvízi felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./2001. március 9.
Londonban a Gazdaság- és Politikatudományi Egyetem (LSE) két doktorandus hallgatója, Füzesi Julianna és Valentin Mandache nemzetközi konferenciát szervezett Erdély: EU-bővítés, regionalizmus és kisebbségi politika Romániában címmel. Az értekezlet anyagából kötet készül. Tom Gallagher, ismert Románia-szakértő, a Bradfordi Egyetem tanára leszögezte, hogy senki sem akarja Erdély elszakadását Romániától, legfeljebb a rossz kormányzás szül mesterséges feszültségeket, amelyeket táplálhatnak a megoldatlan gazdasági kérdések. Nem lehet a nacionalizmus áttörő sikeréről beszélni. A Románia Ceausescu után könyv szerzője nem talált elég bizonyítékot Clinton volt amerikai elnök ama értékelésére, miszerint Románia modellszerűen megoldotta volna a kisebbségi kérdést. Gabriel Andreescu ismert emberjogi aktivista vitatta Molnár Gusztáv erdélyi devolucionista elméletét. Andreescu a konszenzuson alapuló demokrácia mintáját és az egység megőrzését találta a magyar kisebbség számára követendő útnak céljai elérésére. Az értekezletre, ígérete ellenére, nem jött el sem Vasile Dancu információs miniszter, sem Ion Iliescu elnök szóvivőnője. A román és a magyar hivatalosságok jelenléte mégis számottevő volt. A rendezvényre eljött nemcsak a magyar külügyminisztériumot képviselő Szesztay Ádám és Csikos Imre, de a román külügyi tárca főosztályvezetője, Mihai Dobre, a londoni román nagykövetség két alkalmazottja, valamint - a nagy-britanniai román katonai attasé... A megjelent románok szaporán jegyzeteltek, és magnóra vettek mindent. Képviselőjük pedig vitába szállt mindegyik előadóval, kommentárjai már-már külön kiselőadás méretét öltötték. A romániai magyar előadóktól semmit sem kérdeztek. Schöpflin György arra figyelmeztetett, hogy "a románokat", "a magyarokat" csak a nacionalisták veszik egy kalap alá, a valóságban különböző magyar és különböző román tudatformákról beszélhetünk. Ha az erdélyi román öntudat a magyar kultúra hatására nagyban különbözik a regátitól, az erdélyi magyar nemcsak más, mint a magyarországi, de azon belül is jól elkülönül a székely, belső-erdélyi és partiumi magyar identitás. Schöpflin üdvözölte a magyar státustörvényt, amelyet a jelek szerint az EU is elfogad, de feltette a kérdést, hogy mi lesz Schengen után az erdélyi románok húsz százalékával, akik a magyar szürke gazdaságban dolgoznak? A magyar irredentizmusról Füzesi Julianna tartott előadást. Kifejtette, hogy a két világháború közötti időszakkal szemben Magyarország és Románia esetében ma már nemcsak hogy nincs, de nem is lehet irredentizmusról beszélni Erdély kapcsán, hiszen ennek korábbi okai megszűntek. Balló Áron a romániai magyar sajtó etnikumok közötti és az európai integrációban betöltött szerepéről beszélt, Tokay György aradi képviselő jellemezte a korábbi kormányok tevékenysége tükrében a mai erdélyi helyzetet és az EU-integrációs esélyeket. A román politika csak akkor lehet sikeres, ha egyszer már kiszámítható és hiteles lesz. A Nagy-Románia Párt nem nacionalista alapon való sikerével kapcsolatban a volt kisebbségügyi miniszter megjegyezte, hogy sokak gondolkodásmódját még mindig az álmok (EU), rémálmok (irredentizmus) és félelem (Erdély elszakítása) vezérli. Tokay szerint a románok nagyon is sérülékenyek. Takács Csaba Londonból figyelmeztette Bukarestet, hogy azt a szerencsés állapotot, amikor mind a román, mind a magyar kormány, mind pedig az erdélyi magyar kisebbség egyaránt Románia minél hamarabbi EU-betagolódását támogatja, elképzelhetetlen anélkül fenntartani, hogy a romániai magyarok kéréseit ne teljesítsék. /Balló Áron: Erdély-konferencia Londonban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2001. március 10.
Románia és Magyarország felújítja a Magyarországról származó sertés- és baromfihús importjával kapcsolatos probléma megoldásáról folytatott tárgyalásokat. Márc. 7-én Bukarestben tárgyaltak a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) illetékes helyettes államtitkárai, s ennek a találkozónak a keretében vitatták meg a kérdést. A magyar fél megerősítette, hogy Magyarország idén január elsejétől megszüntette egyes román ipari fogyasztási termékek esetében a behozatali kvótát. Románia 1999. júl. 1-jétől - a román belső piac és a hazai termelők védelmére hivatkozva - felfüggesztette a Magyarországról származó sertés- és baromfihús behozatalának kedvezményes CEFTA-vámját. A bukaresti találkozón részt vett magyar küldöttség kedden kétoldalú megbeszéléseket folytatott a házigazdákkal. /Felújítják a magyar-román CEFTA-tárgyalásokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2001. március 10.
A kormány jelenlegi elképzelése szerint az elkövetkező tíz évben nem épül autópálya Erdélyben - derül ki abból a pályaépítési programból, amelynek részleteit márc. 8-án ismertette a román sajtó. A programot előterjesztő Miron Mitrea közlekedési miniszter szerint a román autópálya építési program gerincét a 4. összeurópai közlekedési folyosó képezi majd. Első lépésként a Bukarest és Ploiesti közötti 70 kilométeres autósztráda épülne meg, ami 350 millió dolláros beruházást igényel. Ezt követné a bukaresti körgyűrű ötven kilométeres északi szakaszának megépítése 250 millió dollárból, majd a Lugos és Nagylak közötti 120 kilométeres autósztráda, amihez 560 millió dollárra lesz szükség. Ezek kivitelezését a tárca szándékai szerint az elkövetkező négy évben kezdik meg. A folytatás a Comarnic és Brassó közötti 65 kilométeres, 319 millió dollár értékű sztráda, a Nagyszeben és Lugos közötti 210 kilométernyi 735 millió dolláros sztrádaszakasz, valamint a Brassó és Segesvár közötti 110 kilométeres útvonal 165 millió dollárért kiépítendő négy sávja lenne. Ezzel Nagylak és Konstanca között - a 4. európai közlekedési folyosó romániai szakaszának teljes hosszában - nagy sebességű forgalom lebonyolítására alkalmas útvonal jön létre. A tíz évre tervezett első szakasz következő fázisaiban szándékoznak kiépíteni a Cornetu-Brassó autósztrádát és a bukaresti körgyűrű déli szakaszának első nyomvonalát, továbbá a Nagyszeben és Lugos közötti sztráda második nyomvonalát, valamint a 9. európai közlekedési folyosó romániai szakaszának kiegészítéseit, illetve a 4. közlekedési folyosó többi részét. Áprilisban kezdik meg a Bukarest és Cernavoda közötti autósztráda építését, amit a román kormány, az Európai Beruházási Bank és az Európai Unió finanszíroz közösen. /Nem épül autópálya Erdélyben Mitrea: Először a Bukarest-Ploiesti szakasz épülne meg. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./2001. március 10.
Szóbeszéd tárgyát képezte Gyergyószentmiklóson, hogy a főiskolán felhígult az oktatás. Dombay István egyetemi adjunktus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalom-földrajz karának igazgatóhelyettesét kérdezte az újságíró. Dombay elmondta, hogy az idei tanévben a főiskola hallgatóinak összlétszáma 299, ebből 186-an vannak idegenforgalom- földrajz szakon, 125 magyar és 61 román tagozatos, és 113-an kartográfia-földmérés szakon, amelyből 77 magyar és 36 román tagozatos. A 2001-2002-es tanévben is indulni fog mindkét szak. Kolozsvárról az egyetemi tanárok rendszeresen eljönnek megtartani az órákat. Általában kéthetente jönnek, amikor 3-4 napot tömbösítve, intenzíven tanítanak. Dombay arról is tájékoztatott, hogy áprilisban meglátogatják a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolát, és aláírják az együttműködési szerződést a két főiskola között. A szerződés diák- és tanárcserét jelent. Egyelőre próbaképpen a 2001-2002-es tanév első félévében 10 diák fog menni innen Székesfehérvárra tanulni, és 10 diák jön onnan ide. Tavaly 45-en végeztek, és valamennyien államvizsgáztak. Visszajelzéseink alapján valamennyien kaptak otthon állást, a gyergyóiak is. Többen továbbtanulnak. /Gál Éva Emese: "Már sokan ismernek bennünket" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./2001. március 10.
Kolozsváron van az Evangélikus Püspökség. Van egy telekrész a közelben, melyre lehetne építeni egy modern épületet. Az építkezési engedély megvan, de az ott levő barakkszerű épület lebontására nem kaptak engedélyt a polgármesteri hivataltól. Mózes Árpád püspök kifejtette, hogy évek óta szeretnének építkezni. A jelenlegi épület nagyon elöregedett, megtörtént az alátámasztása, de még most is süllyed. Irattárukat a régi épületben a nedvesség veszélyezteti. A polgármesteri hivatal minden kicsi dologba beleköt. A semmitmondó tákolmányt nem engedik lebontani, amikor a Deák Ferenc utcában az ortodox egyház minden további nélkül két műemlék jellegű épületet lebontott. A polgármesteri hivatal évek óta akadályozza a templom renoválását. Almazöldre szeretnék festeni, a hivatal viszont papagájsárgát követel. /Csomafáy Ferenc: A megkülönböztetés ránk nehezedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 10./2001. március 10.
Fülöp Lídia /Lugos/ 1925-ben született Újbálincon (Temes megye), tavaly töltötte be 75. életévét. A Romániai Írók Szövetsége 2000 decemberében tagjává választotta. Gazdag irodalmi munkásság áll mögötte: három verseskötet és négy prózakötet teszik ki önállóan kiadott műveit. Kéziratban még legalább ötször ennyi anyag van készen. A Lugosi Krónika c. helytörténeti kötetben a Szombati-Szabó István Irodalmi Kör üléseinek krónikáját közli. Alkotásaiból beválogattak kilenc antológiába. Könyvei inkább az utóbbi években jelentek meg. - Lugoson 1972-ben alakult meg a magyar irodalmi kör, amely ma is működik. /Király Zoltán: "Nyelvünk nem kútba lefutó üres vödör..." Beszélgetés FÜLÖP LÍDIA lugosi írónővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./2001. március 12.
Márc. 3-5-e között újabb, az 1998. évihez hasonló árvíz és földcsuszamlás pusztított Máramaros megyében. Víz borítja még az 1998-as árvíz pusztításaiból alig fellélegzett Kistécsőt. is, amelyet Máramarossziget felől semmiképp sem lehetett megközelíteni. Hiába a magasszárú 47 portáról kellett kimenekíteni az embereket, 7 házat teljesen lerombolta a víz. Az elkeseredett lakosok szerint ez az árvíz több kárt okozott az eddigieknél. Máramaroszszigeten hatodik napja nem folyik ivóvíz , sőt háztartási vizet sem használhatnak mindenütt. A hatóságok egyelőre tehetetlenek. Az ivóvizet tartálykocsikból osztogatják a rászorulóknak. A város mélyebb pontjain több mint 100 embert és több jószágot kellett kilakoltatni. A megyében 58 települést érintett az árvíz, illetve a velejáró földcsuszamlás. Ezekből 15 település teljesen elszigetelődött. Eddigi felmérések szerint 1628 gazdaságot, illetve 524 mellékgazdaságot érintett kisebb-nagyobb mértékben a katasztrófa, 53 hidat érintett az árvíz, ezekből 6 teljesen tönkrement, 44,8 kilométernyi települési közút rongálódott meg, amiből 6 km-t teljesen újjá kell építeni, megyei illetve községi érdekeltségű utak 83,1 km szakaszon váltak ideiglenesen járhatatlanná, ebből 46 km-t teljesen fel kell újítani. A vasút 0,6 km-en vált használhatatlanná és 38,03 km töltés, gát tűnt el teljesen a hullámok útjában. /(Farkas E. Zoltán): Árvíznézőben Máramarosszigeten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./2001. március 12.
Az egykori kommunista funkcionáriusok romániai visszatéréséről írt a The Washington Times márc. 10-i számában Ion Pacepa, aki Nicolae Ceausescu uralma idején a román hírszerzés vezetőjeként Nyugatra szökött. A cikk szerint Romániában újra felütötte fejét az antiszemitizmus. Utalt egyebek közt arra, hogy amerikai zsidó szervezetek kérték Ion Iliescu államfőt, vessen véget a náci korszakbeli vezetők rehabilitálásának. Pacepa megjegyezte: teljesen összeegyeztethetetlen lenne Románia jelenlegi soros EBESZ-elnöki funkciójával, ha tisztelegne a hírhedt Ion Antonescu marsall emléke előtt. "Az új antiszemiták nem mások, mint a régi kommunisták, akik ismét többségben vannak a parlamentben" - írta Ion Pacepa. A volt kémfőnök írásában sorra vett néhány "nacionalistává átkeresztelkedett kommunistát". A törvényhozásban jelen lévők közül kiemelte Corneliu Vadim Tudort, a Ceausescu család egykori "udvari költőjét", a Nagy-Románia Párt mostani vezetőjét, Gheorghe Buzatu volt kommunista történészt, aki újabban a vasgárdistákról szóló írásaival igyekszik rehabilitálni az egykori fasisztákat, valamint Constantin Florescut, a Ceausescu-féle "kulturális miniforradalom" egyik értelmi szerzőjét, aki antiszemita és magyarellenes aktivistává "képezte át magát". Pacepa élesen bírálta Bill Clinton volt amerikai elnököt, amiért tavaly decemberben támogató hangvételű levelet küldött Bukarestbe a hatalomba visszatért kommunistáknak. Kifejezte reményét, hogy George Bush, az új republikánus elnök "hozzásegíti majd a románokat annak meglátásához, milyen csúnya az új kormányzatuk ábrázata". /Pacepa: Romániában kiújult a zsidóellenesség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./ Pacepa két egykori beosztottjának a karrierjére is felhívta a figyelmet: Ristea Priboi lett annak a törvényhozási bizottságnak az elnöke, amely a hírszerzés fölött gyakorol felügyeletet, Tudor Tanase nyugalmazott tábornokot pedig megbízták az elektronikus megfigyelő rendszerek részlegének irányításával. /A kommunista vezetők visszatérnek. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 16./2001. március 12.
A Jurnalul National márc. 9-i száma öles betűkkel hirdette: "A BÁKÓI CSÁNGÓK NEM AKARNAK MAGYARUL TANULNI". A cikket olvasva kiderült: nem a Bákó városbeliek, hanem a megye falvaiban lakók. Azok közül is csak a pusztinaiak - mert mindössze őket kérdezte meg a cikkíró. Az egyik megkérdezett, Rosu Neculai elmondta: "Az én gyermekem még románul sem tud, nemhogy magyarul tanulna." - Vajon milyen nyelven beszél az a gyermek? - tette fel a kérdést a román lap cikkéről hírt adó Zsehránszky István. - Valójában Pusztinában 78 gyermek tanul jelenleg magyar nyelvet, Bilibók Jenő tanár úr oktatja őket - nem az iskolában, azt nem engedték meg nekik, hanem otthon. Klézsén pedig 97-en tanulnak magyar nyelvet! 88 gyermek és 9 felnőtt. Bogdán Melinda és Hegyeli Attila oktatja őket - szintén iskolán kívül. - A csángó adófizetőtől megtagadták azt a jogot, hogy anyanyelvét is tanulhassa az állami iskolában. A tanév elején valóban kevesen kértek magyar nyelvórát az iskolában. Klézsén mindössze 13-an, Lészpeden 2-en, Pusztinában 10-en. De vajon miért? - amikor most hétszerannyian járnak, iskolán kívül, magyarórára! Mert akkor a szülőket megfélemlítették. Ebben együttműködött a helyi hatóság, a katolikus pap és az iskolaigazgató. Együttesen "beszélték le" a magyarul tanulni akarókat. Ez kiderül abból a memorandumból, amit 2000 áprilisában küldtek a tanügyminisztériumnak, s amelyben kimondják: nem akarják és nem engedik meg azt, hogy Klézse községben az iskolában magyarul tanuljanak. Ez a beadvány a diszkrimináció kézzel fogható dokumentuma. - Párizsban értekezlet kezdődik a csángó kultúráról. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének művelődési, oktatási és tudományos szakbizottsága tárgyalja a kérdést. Függetlenül attól, hogy milyen következtetésre jutnak, Romániában az alkotmány, a parlament által elfogadott hazai és nemzetközi jogszabály mind írott malaszt addig, amíg féket nem vetnek a nemzeti türelmetlenségnek. /Zsehránszky István: Hazugság, diszkrimináció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./2001. március 12.
A kommunista diktatúra áldoztaira emlékeztek márc. 9-én Csíkszeredában. A tavaly májusban felállított emlékműnél az egyházak képviselői mellett jelen voltak a volt rabok is. Megemlékező beszédében dr. Csedő Csaba István polgármester megállapította: egyre kevesebb a szemtanú, akik emlékezhetnek és emlékeztethetnek, viszont még mindig élnek olyanok is, akiknek nem érdekük az igazság feltárása, ezért a meghurcoltak névsora valószínűleg már sosem lesz teljes. A polgármester kitért a rendszer csíki áldozataira is: Orbán István, Tamás Imre, Tamás Dezső, dr. Boga Alajos, Bíró Gábor, P. Boros Fortunát, Böjte Sándor, Györpál Antal, Szájvárt László, Szopos Albert néhány név a több száz áldozatból, akik nem érhették meg a békés öregkort. A központbeli megemlékezés után a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szervezetének tagjai a csíkszeredai régi temetőben is megkoszorúzták a csíkszeredai börtönben elhunyt - jeltelen sírban nyugvó - női politikai foglyok 1994-ben állított emlékművét. /(Daczó Dénes): Áldozatokra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./2001. március 12.
Szeben megye magyar oktatása volt a témája a Medgyesen tartott nagyszabású értekezletnek a képviselők, az RMDSZ, az EMKE, valamint a történelmi magyar egyházak képviselőinek részvételével, Jakab Elek, a Szeben megyei RMDSZ elnökének vezetésével. A Millennium Ház zsúfolásig megtelt. Szeben megye szórvány. Az összes helységek közül Medgyes tartja magát a legerősebben. A 9800 magyar lakosból kitelik a Báthory Istvánról elnevezett elemi iskola fenntartása. A megjelentek láthatták Jakab Árpád festőművész kiállítását is. /Kalmár Zoltán: Legdrágább, kincsünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./