udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 17230 találat lapozás: 1-30 ... 11041-11070 | 11071-11100 | 11101-11130 ... 17221-17230

Helymutató: Bukarest

2001. február 27.

A múlt hét végén a Marosvásárhelyen ülésezett az a kormánybizottság, mely a marosvásárhelyi Azomures vegyi kombinát helyzetével foglalkozik. A találkozón meghallgatták a megyei pénzügyőrség, a pénzügyi ellenőrző hivatal, a környezetvédelmi felügyelőség és más hatóságok jelentéseit. Egyébként a napokban beadta lemondását Doru Mihai Opriscan közgazdász (városi tanácsos), aki néhány hónapja vette át a kombinát vezetését. A napokban kiderült, hogy Ioan Toganel, Maros megye prefektusa két névtelen levelet kapott, melyek tartalma nem ismeretes, de annyi kiszivárgott, hogy azokban a kombinát helyzetét jól ismerő egyének Mihai Opriscant hibáztatják a felmerült problémák jó részéért. (Máthé Éva): Kivizsgálás az Azomures kombinátban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2001. február 27.

Marosvásárhelyen a tanácsülése szó volt a kétnyelvű utcanévtáblák elkészítéséről. Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester pontosításokkal tett, jelezte, biztos információkkal rendelkezik arról, hogy Dorin Florea polgármester előkészítette az egynyelvű utcanévtáblák megrendelését. Ezért kellett szerepeltetni a kétnyelvű táblákról szóló határozattervezetet a februári közgyűlésen. Most már létezik egy jogerős tanácsi határozat, melynek értelmében kell majd tenni a kétnyelvű táblákat. Fodor Imre arra is reagált, hogy Florea polgármester azt állította: képes feszültségmentesen kihelyezni a többnyelvű táblákat, és nem éjszaka, titokban teszi ezt, mint Fodor Imre, és akkor nem lesz feszültség a városban, mint ahogy az őáltala kihelyezett, három nyelvű városnévtáblákat sem festette le senki. Fodor Imre: "Soha sem éjszaka és nem titokban tettem ki a kétnyelvű táblákat. Fodor elmondta még, hogy Adrian Moisoiu, a Nagy-Románia Párt megyei szervezetének elnöke, aki megszervezte korábban a magyar tábla lefestését, már egy évvel ezelőtt felajánlotta, hogy ha a jelenlegi, Florea-változatban helyezi ki a táblákat, akkor azokat békén hagyják. Azonban Fodor szerint a jelenlegi háromnyelvű Marosvásárhely-táblák nem szabványosak, és sértőek a magyarságra nézve, hiszen nem azonos nagyságú betűkkel és nem azonos színben tüntetik fel a magyar városnevet. /(Máthé Éva): Ismét a kétnyelvű táblákról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2001. február 27.

Constantin Ostaficiuc és Marosvári Attila, a Temes és Csongrád megyei önkormányzatok alelnökei a közös infrastrukturális fejlesztési tervek megvalósításáról tárgyaltak. A két szomszédos megye számára - a Csanád-Kiszombor közúti határátkelő megnyitása után - a legfontosabb a közvetlen vasúti összeköttetés helyreállítása. Amióta Jugoszláviában is rendeződni látszik a helyzet, a legkézenfekvőbb a Temesvár-Kikinda-Szeged vasútvonal rehabilitálása, amelynek előkészítésébe vajdasági szakemberek is bekapcsolódnak. Napirenden a Bánságot is átszelő autópálya nyomvonalának véglegesítése: a felek a Szeged-Nagylak-Orczyfalva (Temesvár és Arad között) útvonal érdekében fognak lobbyzni Bukarestben, illetve Budapesten. A találkozón szó esett a Makó-Nagycsanád-Nagyszentmiklós mikro-eurorégión belüli együttműködés fejlesztéséről is. A Csanád-Kiszombor határátkelő kiépítéséről és non-stop megnyitásáról márciusban tárgyalnak a román és a magyar szakemberek. /Helyreállítják a Temesvár-Szeged vasútvonalat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2001. február 27.

Budapesten, az Országházban a kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek febr. 25-én, idén első alkalommal. Az Országgyűlés tavaly júniusban döntött arról, hogy e napot a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává nyilvánítják. A megemlékezésre hivatalosak voltak az országgyűlési képviselők, a kormány, az egyházak, a kulturális, a tudományos, a művelődési és társadalmi élet képviselői mellett a második világháború ás az 1956-os forradalom utáni politikai üldözöttek szervezeteinek képviselői és a Budapesten lévő diplomáciai testületek. Az emléknap Kovács Béla egykori parlamenti képviselő, a Kisgazdapárt főtitkára elhurcolásához kapcsolódik, akit 1947. február 25-én a szovjet katonai hatóságok letartóztattak. A második világháború után ekkor volt az a fordulópont, amikor Magyarországon a korlátozott demokráciát felváltotta a diktatúra. Kovács Bélát a Szovjetunióba vitték és a Gulágból csak 1955-ben érhetett haza. - Áder János házelnök ünnepi köszöntőjében kifejtette, hogy a XX. század diktatúráinak megalázottjaival szembeni vétkeket jóvátenni nem lehet, de lehet emlékezni és emlékeztetni. Mádl Ferenc köztársasági elnök, hangsúlyozva az emlékezés fontosságát, a baloldali diktatúrák természetét idézte fel, számba véve néhány általánosítható tulajdonságot. A Történelmi Igazságtétel Bizottságának alelnöke, Balás Piri László, aki 56-os forradalmárként megjárta a börtönt, a Kádár-korszakról beszélt: "A diktatúra, mint jóllakott óriáskígyó, emésztett. Felőrölte az emberek hitét, múltban, jövőben, Istenben, önmagunkban. Elvette tőlük a szolidaritás képességét, s az egyéni tisztesség lehetőségét." Egy másik 56-os politikai elítélt, Wittner Mária is emlékezett, kemény vádbeszéddel, amihez az adta az erkölcsi alapot, hogy 1958-ban halálra ítélték, majd 1959-ben életfogytiglanra változtatták büntetését. Vádjainak elsorolása után feltette kérdését: az egykori rendszer kiszolgálói "milyen morál alapján ülnek a magyar parlamentben még most is és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára"? Befejező szavaival "erkölcsi hullává" nyilvánította őket. A Magyar Szocialista Párt a megemlékezés után tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben méltatta a megemlékezést, de sérelmezte, hogy az Országházban olyan gondolatok is elhangzottak, amelyek nemcsak a diktatúrákat bélyegezték meg, hanem a demokratikus baloldalt is megvádolták. /(Guther M. Ilona, Budapest): Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2001. február 28.

Egyre javul a viszony Románia és Magyarország között, egyre elmélyültebbek a két szomszédország közötti kapcsolatok, nagyjából ezek lennének Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár konklúziói négy napos romániai látogatását követően. Fodor Sándor megjegyezte, hogy 1945. márc. 6., a Groza-kormány hatalomra jutása után Romániában - a román-magyar kapcsolatok "szüntelenül" javulnak. Azóta folyamatosan ez derül ki minden kölcsönös politikuslátogatást követően, közben "elvették tőlünk a Bolyai Egyetemet, kezdték beolvasztani középiskoláinkat, és szüntelenül javuló sorsú, megfélemlített magyarjaink tömegével szaladtak neki az országhatárnak." Nem volt ez másként a rendszerváltás után sem, pedig elsőként az (akkori) magyar kormány ismerte el a Ion Iliescu-Petre Roman-féle megújuló román demokráciát, elsőként a magyar külügyminiszter (Horn Gyula) sietett Bukarestbe, hogy kormánya támogatásáról biztosítsa a diktatúra igája alól szabadult Romániát. Azután jöttek a véres marosvásárhelyi események 1990 márciusában. A független román bíróság az eseményekért kizárólag magyart (Cseresznyés Pált) és cigányokat ítéltek el. A hodáki és libánfalvi támadók közül egyet sem. Eközben tovább javultak a román-magyar kapcsolatok. A Romániába látogató Tom Lantost, amerikai kongresszusi képviselő elmondta, hogy megmondta Iliescu elnöknek, hogy meglesz a Bolyai Egyetem. Akkor /1992-ben/ Németh Zsolt képviselő kifejtette, lesz Bolyai Egyetem, mert mellettünk van a hatalmas Amerika. - Németh Zsolt politikai államtitkár mostani látogatásakor kijelentette, miszerint az elmúlt négy évben lényegesen javultak a román-magyar kapcsolatok lélektani előfeltételei a gyakorlatias, intenzív együttműködés érdekében. Az RMDSZ az elmúlt 4 évben kormányon volt, de ennek az időszaknak egyetlen jelentős eredménye az volt, hogy az aradi vértanúk emlékművét Dávid Ibolyának sikerült - Valeriu Stoica jóakaratával - kiszabadítani a román hadsereg várbeli pincéjéből és tisztes helyre állítani azt, az aradi minoriták jóvoltából. Ezentúl azonban, a román-magyar kapcsolatok alakulására inkább jellemző volt, hogy az előzőleg megbeszélt és bejelentett 1999. október 6-i aradi miniszterelnöki és igazságügyminiszteri találkozóról szó nélkül lemaradt a román miniszterelnök és igazságügyminiszter (Radu Vasile és Valeriu Stoica) majd az ünnepségen (mégis) részt vevő Dávid Ibolya miniszter asszonyt román ordítozók próbálták elhallgattatni. "Nos, igen tisztelt államtitkár úr - végre tudomásul kellene venni: Romániában bennünket utálnak. Romániai magyarokat, de Magyarországot, minden magyar politikust - személy szerint Önt is." A román-magyar kapcsolatok ugyanis eléggé mélyponton vannak, hiszen a román fél megszokta, hogy csak újabb és újabb feltételeket diktáljon a másik félnek. Javítani ezen az áldatlan állapoton azonban csak kölcsönös akarattal lehet. /Fodor Sándor: Egyre javul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2001. február 28.

Románia európai integrációs tárgyalásai nem állnak ellentmondásban azzal a szándékkal, hogy az ország bővítse kapcsolatait Oroszországgal - jelentette ki febr. 27-én Ion Iliescu államfő azt követően, hogy fogadta az Egor Sztroev elnök által vezetett orosz felsőházi küldöttséget. Iliescu szerint Oroszország nagy politikai, katonai és nem utolsósorban gazdasági potenciállal rendelkező állam, ezért Romániának ápolnia kell a kétoldalú kapcsolatokat. Adrian Nastase kormányfő konkrét megoldást kínált a román-orosz gazdasági kapcsolatok "újrafelvételére": olyan bizottság létrehozását javasolta, amelyben a két ország minisztériumainak és kereskedelmi kamaráinak képviselői alakítanák a kétoldalú kapcsolatok jövőjét. /Kétnapos látogatáson vesz részt Bukarestben az orosz felsőház elnöke. = Krónika (Kolozsvár), febr. 28. - 40. sz./

2001. február 28.

Febr. 28-án tartotta sajtóértekezletét bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte, hogy a mostani törvényhozás sokkal operatívabb a réginél. Hasznos volt a házszabály módosítása, ezáltal javult a parlament törvényelfogadási ritmusa. Ráduly Róbert képviselő a helyi közigazgatási törvényről szólva hangsúlyozta, hogy ez nem csak az anyanyelv helyi közigazgatásban való használatát jelenti, hanem olyan nemzetközileg elfogadott meghatározásokat is bevisz a hazai jogrendszerbe, melyek eddig nem léteztek. A helyi közigazgatási törvény erősségének nevezte Kovács Csaba képviselő azt a tényt, hogy először vettek át jogi normákat az aquis communitaire-ből, ezáltal alávetve a helyi közigazgatás decentralizálását a nemzetközi jognak. Szerinte szükséges a pontos alkalmazási előírások mielőbbi kidolgozása is. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 28. - 1918. sz./

2001. február 28.

Hargita megyében a földtörvény alapján visszaszolgáltatott erdőterületek nagy részén hatalmas pusztítás történik - állapította meg Mircea Dusa prefektus a polgármesterekkel való tanácskozásán. Különösen a Gyergyói-medencében a magánerdők több, mint 50 százalékát kitermelték a tulajdonosok, facsemetét viszont nem ültettek a helyére. E folyamatot azonnal meg kell állítani - hangsúlyozta a prefektus, hiszen természeti és környezeti egyensúly megbomlása következhet be emiatt a közeljövőben. /(Hátsekné Kovács Kinga): Mindannyiunkat meglopnak... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2001. február 28.

Sikerrel folynak Kolozsváron a Mátyás-napok. Hangzó kövületek címmel Öllerer Ágnes (Bukarest) tartott előadást febr. 24-én. Az előadás a középkori és reneszánsz dallamemlékek és a magyar népdal között kereste a közös vonásokat. /Kulcsár Gabriella: IX. Mátyás-napok. Hangzó kövületek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2001. február 28.

Anavi Ádámot, a 92. életévét betöltött költőt ünnepelte az elmúlt hétvégén Temesvár írótársadalma. Bemutatták Anavi Ádám Az esztenák asszonya című "drámai legendáját". A színmű mottója rendhagyó: "A magyar irodalomban találhatunk kilencszázkilencvenkilenc ennél jobb színművet. De ilyet nem. Ez más!" Ez nemcsak a műre, szerzőre is érvényes: Anavi Ádám más! Az ünnepelt felolvasta az alkalomra írt Fölösleges vers a fölöslegessé vált versről című versét. /(Pataki Zoltán): A költő, aki a titok birtokosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2001. február 28.

Már áll a felsőháromszéki nagyközség, Gelence központjában a díszes milleniumi emlékmű. A fából készült alkotás mesterien ötvözi a keresztet a Szent Korona elemeivel, s ez a helybeli faragóművész, Kelemen Dénes alkotása. Folyamatban van a híres műemléktemplom kazettás mennyezetének restaurálása, amely freskói révén az UNESCO nyilvántartásában is szerepel. Itt működik ugyancsak Kelemen Dénes és fia, Botond vezetésével a 15-ös székely határőr-gyalogezred ütege, mint hagyományőrző csoport. Most állítják fel Gábor Áron egykori ágyújának mintájának mását, melyet az anyaországi Mosonmagyaróváron öntöttek. Ugyancsak a millenneumot fogja köszönteni két nyári esemény is: a neves történészről, Jancsó Benedekről fogják elnevezni a helybeli iskolát, és ide is ellátogat az a küldöttség (emlékbizottság), amely a Kárpát-medencének azokat a helységeit járja be, ahol a Szent László királyt és a Szent László legendát ábrázoló freskót és falfestményt őriznek a templomok. Ez alkalommal megtekinti a híres gelencei falfestményt Dávid Ibolya igazságügyi miniszter is. /Millennium Gelencén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2001. március 1.

Kelemen Hunor, az RMDSZ Hargita megyei képviselője mandátumának első sajtótájékoztatója alkalmával a parlamentben történtekről számolt be. A Képviselőházban több, mint 700 kormányrendelet illetve sürgősségi kormányrendelet várja az elfogadást. A kormány és a kormányzópárt az Országos Audiovizuális Tanács működését szabályozó törvényt sürgősségi kormányrendelettel módosította - tájékoztatott Kelemen Hunor képviselő, hozzátéve: szerinte elfogadhatatlan, hogy a kormány egy olyan intézménynek az életébe avatkozzon bele, amely a parlamentnek van alárendelve. A nagy hatósugarú frekvenciák elosztását a jövőben nem az Audiovizuális Tanács, hanem a kormány végezné, a független elektronikus média alárendelését célozza. Kelemen Hunor elmondta: azt a törvénymódosítást, amely kötelezővé teszi a nemzeti himnusz eléneklését középiskolákban és egyetemeken, tévedésből látta el kézjegyével, ugyanis azt hitte, hogy a jelenléti ívet írja alá. /(kovács kinga): Beszámoló a parlamenti tevékenységről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2001. március 1.

Puskás Bálint szenátorral beszélgetett Barabás István. Puskás Bálint /sz. Szováta, 1949/ 1981-ben végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem Jogtudományi Karát. Tanár volt, majd jogtanácsos Sepsiszentgyörgyön. Mélyen vallásos volt. 1987-ben néhány társával Sepsiszentgyörgyön a gyülekezet színe előtt a Bibliára megesküdtek, hogy vallásukat megvédik és kitartanak mellette. Az előzmény az volt, hogy Csathó Béla plébános kezdeményezésére meg akarták ünnepelni Márton Áron püspökké avatásának évfordulóját, de a hatóságok ezt szigorúan megtiltották. Erre ezzel az ünnepélyes fogadalomtétellel emlékeztek az évfordulóra. Puskás Bálint hallgatója lett a Bálint Lajos akkori püspök által elindított úgynevezett katakomba teológiának. Az állam a nyolcvanas években leszűkítette a papképzést és úgy nézett ki, hogy lassanként felszámolja a magyar történelmi egyházak teológiai intézeteit. A gyulafehérvári püspökség ezért indította el azt, hogy kihelyezett tagozatokon önkéntesek elvégezhessék a teológiát és a végzetteket diakónussá avassa. Puskás Bálint is végezte a teológiát, 1990-ben következett volna az ünnepélyes avatásuk, de erre már nem került sor, mert jöttek az 1989-es események. Puskás Bálint alapító tagja volt a helyi RMDSZ-nek és 1996-ig /szenátorrá választásáig/ a Kovászna megyei RMDSZ elnöke volt. A változás első napjaiban sikerült megszerezniük Gabrea volt megyei kommunista párti propagandatitkár fiókjából egy jelentős kordokumentumot: a Kovászna megyében halálra ítélt magyar műemlékek jegyzékét, mellettük szakszerű utasítások voltak arról, hogyan kell eltünteti ezeket a föld színéről. El is kezdték ennek végrehajtását. Bereckben például eltűnt a milleniumi emlékmű. Köveit beépítették a helybeli milícia székházába. Biztosan voltak más megyékben is ilyen dossziék, de azokat eltüntették. - Puskás Bálint szenátorként kilenc törvényt kezdeményezett, melyeket el is fogadtak. Jelenleg magas tisztségeket tölt be, a szenátus alelnöke. 1997 őszén az akkor ellenzék egy csoportja, élén a Társadalmi Demokrácia Pártja és a Nagy-Románia Párt képviselőivel, a székelyföldi ortodox püspök kíséretében Hargita és Kovászna megye magyar iskoláiba látogatott, hogy bebizonyítsa a magyarság szeparatista törekvéseit. Puskás Bálintnak sikerült megakadályozni, hogy elfogult jelentésüket a parlament megtárgyalja. Puskás Bálint ehelyett meghívta a parlament állandó bürójának tagjait, jöjjenek el Kovászna megyébe, látogassanak el, ahova akarnak, kérjenek a boltban románul kenyeret, ha nem szolgálják ki őket, akkor ő elfogad minden magyarellenes vádat. A küldöttség el is ment. A látottakról szóló sajtóértekezletükön nem tudtak semmi rosszat mondani. Érdekes módon a látogatás után a megye román ligáinak, egyesületeinek panaszlevél-áradata megszűnt. Más kérdés, hogy a 2000. novemberi választás után újból jöttek panaszlevelek - például arról, hogy a magyarok az utcán magyarul beszélnek. /Katakombától a parlamentig. Puskás Bálint szenátorral beszélgetett Barabás István. = A Hét (Bukarest), márc. 1./

2001. március 1.

Febr. 26-án tanácskozott Temesváron a helyi magyar szervezetek tevékenységét összehangoló Civil Tanács. A találkozóra nyolc temesvári és egy vidéki magyar szervezet küldte el képviselőit. Erdei Ildikó közéleti alelnök a bevezetőben elmondta, hogy az RMDSZ gyárvárosi Kulturális Központja helyett, amelyet a tavaly visszaperelt és vissza is kapott a tulajdonosa, a Polgármesteri Hivatal kiutalt egy másik ingatlant, amelyet - a magyar szervezetek támogatásával és közreműködésével - CIVIL HÁZ-ként szeretnének működtetni. /Élelmiszerüzletbe költözhetnek a magyar szervezetek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2001. március 1.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke személyével kapcsolatos cikkek továbbra is napvilágot látnak. Makay Botondnak az RMSZ február 15-i számában megjelent írására /Amit nem ír a lexikon/ válaszolt dr. Csiszár Ádámné. Azt írta ugyanis, hogy "Seres Dénes szenátor román iskolában végzett". Ezzel nem azt írta, hogy ez bűn, hanem azt, hogy volt iskolatársai, osztálytársai most hatalmon, vannak és ők támogatják, mert céljuk közös. Különben egy magyar ember, ha szükségszerűen román iskolában végez, köteles megtanulni helyesen fogalmazni, beszélni, közölni saját anyanyelvén. A levélíró megjegyezte: "Makay Botond tiszteletes úr, ha Tőkés püspök úr lelkében annyi gyűlölet és rosszindulat lenne, mint amennyi Önben van iránta, már rég nem vehetné vállára a palástot, mert Ön egy percig sem méltó arra, hogy viselje." /Dr. Csiszár Ádámné, Zilah: Válasz Makay Botondnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

2001. március 2.

Márc. 1-jén Markó Béla RMDSZ-elnök Budapesten találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A magyar kormány márc. 2-án dönthet a státustörvény tervezetéről, amelyet csütörtökön tárgyalt meg és fogadott el a magyar közigazgatási államtitkárok értekezlete - derült ki a találkozó után. Németh Zsolt, a külügyi tárca politikai államtitkára elmondta, hogy a következő hetekben elmélyült politikai párbeszéd várható a státustörvény-javaslatról a magyar belpolitikában és magyar-magyar viszonylatban is. "A státustörvénynek olyannak kell lennie, hogy a romániai magyaroknak ne kelljen Magyarországra települniük az otthonérzethez" - mondta Markó Béla. "Össze kell fognunk annak érdekében, hogy a bukaresti illetékes hatóságok ne lassíthassák le az erdélyi magyar egyetem tervezett három szakának engedélyezési folyamatát" - fejtette ki Markó Béla. /Státustörvényről tárgyal a magyar kormány Orbán Viktor fogadta Markó Bélát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2001. március 2.

Németh Zsolt, a magyar Külügyminisztérium politikai államtitkára minden diplomáciai szokást felrúgva a román hatóságok tájékoztatása nélkül tett látogatást az elmúlt hetekben több erdélyi városban, ahol olyan kijelentéseket tett, amelyek csak a szélsőséges román nacionalisták malmára hajtják a vizet - írta márc. 1-jén a Curentul. "Rangrejtve" járt a múlt hét végén - a bukaresti magyar nagykövet társaságában - a Fehér megyében, ahol Nagyenyedet és Gyulafehérvárt kereste fel. - Ioan Rus Fehér megyei prefektus a lapnak kijelentette: sajnálja, hogy nem tájékoztatták a magyar politikus útjáról és "tiltakozik amiatt, hogy Németh Zsolt megsértette a nemzetközi szokásokat és az elemi udvariasság szabályait is". A lap szerint a megyei prefektus "tájékoztatta Octav Cozmanca román közigazgatási minisztert is" Németh Zsolt útjáról. Egyben közölte: magyarázatot kérnek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójától, milyen körülmények között találkozott a magyar politikussal. A lap azt nem részletezte, hogy Németh Zsolt milyen kijelentéseivel "hajtotta a szélsőséges román nacionalisták malmára a vizet". - Valójában a Mediafax hírügynökség február 20-án - az MTI nyomán - nyilvánosságra hozta a magyar államtitkár látogatásának részletes programját, amelyben szerepelt a Fehér megyei látogatás is. /Németh Zsolt "titkos erdélyi útjai" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Az MTI értesülése szerint Németh Zsolt államtitkár a Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával arról folytatott megbeszélést, hogy milyen támogatást tudna Magyarország az intézménynek adni, mivel az iskola épülete nagyon rossz állapotban van.) A márc. 2-i telekonferencián Fehér megye prefektusa ismét hangot adott felháborodásának. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter válaszként elmondta: a bukaresti magyar nagykövetet a külügyminisztériumba hívták magyarázatot adni a kialakult helyzetről.- Biztosítom önöket, hogy hasonló eset nem fordul többé elő. Hivatalosítani fogjuk a nemhivatalos látogatásokat - mondta Cozmanca. Véleménye szerint ezt az ügyet annál is inkább tisztázni kell, mivel egyetlen román hivatalos személy sem kereste fel úgy Magyarországot, hogy arról a magyar hatóságoknak ne lett volna tudomása. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet márc. 2-án Szatmárnémetiben volt, ahol részt vett a román és a magyar védelmi miniszter találkozóján. Rácz Levente, Fehér megyei RMDSZ-elnök a Szabadságnak kijelentette: visszautasítja Ioan Rus vádaskodásait. Maga is tájékozódott ebben a kérdésben, és azt a választ kapta a bukaresti magyar nagykövetségtől, hogy Németh Zsolt látogatásának tervezett programját közölték az illetékesekkel. A román külügynek semmi ellenvetése nem volt arra nézve, hogy "félhivatalos" látogatás keretében a magyar államtitkár útba ejtse Gyulafehérvárt is. Rácz szerint érdekes, hogy amíg Bukarestben Adrian Nastaseék a román-magyar kapcsolatok elmélyüléséről beszélnek, "megyei szinten" ez a látogatás feszültségeket kelt. /Németh Zsolt "titkos" Fehér megyei útja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2001. március 2.

A Kovászna megyei tanács RMDSZ képviseletében megválasztott tanácstagjai, a Megyei Tanács elnöke, alelnökei, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna polgármesterei, az RMDSZ Kovászna megyei Polgári Kör platform elnöke és a Kereszténydemokrata platform elnöke az RMDSZ országos vezetőségének, Markó Béla elnöknek, valamint az RMDSZ Kovászna megyei szenátorainak és képviselőinek címzett közös nyilatkozatot adtak ki Jánó Mihály, a Kovászna Megyei Művelődési Felügyelőség főtanácsosának leváltásával kapcsolatosan. "Véleményünk szerint Jánó Mihály munkáját jól végezte, a megye művelődési képviseletét magas szinten látta el, a helyi román közösségnek sem volt panasza ellene. Ugyanakkor Bartók Botondot nem tartjuk alkalmasnak a tisztség betöltésére." - olvasható a nyilatkozatban. Az RMDSZ PDSR-vel kötött paktumára hivatkozva a nyilatkozat aláírói követelik a művelődési minisztérium döntésének visszavonását és Horia Grama prefektus leváltását, "mivel megszegett egy olyan elvet, amelyben a kormányfő az RMDSZ vezetéssel egyezett meg. Kérjük Markó Béla urat, hogy helyezze kilátásba a PDSR-vel kötött paktum felfüggesztését, amennyiben követelésünket a művelődési minisztérium, illetve a PDSR nem teljesíti, szenátorainkat és képviselőinket pedig, hogy a jelen pillanattól semmilyen kormányelőterjesztést ne szavazzanak meg." /Tiltakozás Jánó Mihály leváltása ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2001. március 2.

Febr. 28-án Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ-en belüli Reform Tömörülés (RT) elnöke - Kiss István, egyik markáns személyisége - Izsák Balázs és Kincses Előd ügyvéd tartott közös sajtótájékoztatót. Utóbbi elmondta: nem tagja az RT-nek, csak szimpatizánsa, és elnökjelöltje volt a legutóbbi, csíkszeredai RMDSZ-kongresszuson. A sajtóértekezlet témája az a megyei küldöttgyűlés volt, ahol megválasztották a Maros megyei elnököt (négy évre Kelemen Atilla parlamenti képviselőt), és a TKT-t. Kincses Előd kijelentette: szerinte 1999 februárja óta Maros megyében nem volt egyetlen legális RMDSZ-közgyűlés sem, mert soha nem tartották be a küldöttjelöléseknél ama alapszabályt, hogy a jelölésen a körzetekben minimum 50 tag, vagy a tagok 20 százaléka jelen legyen. A febr. 24-i közgyűlést szabálytalanul hirdették meg. Kifogásolta, hogy őt az ellene felmerült kifogások miatt a megyei etikai és fegyelmi bizottság megakadályozta abban, hogy TKT-tag legyen. Kifogásai: Lokodi Edit Emőke, az etikai bizottság tagja, már régen nem kellene RMDSZ-tag legyen, hiszen 1999 óta a Számvevőszék vezetőségében dolgozik, ami pártsemlegességet feltételez. Másrészt az RMDSZ alapszabályzata szerint csak a "megválasztott személyek" vonhatók felelősségre, és neki jelenleg semmilyen tisztsége nincs. Az RT elnöke elmondta: Izsák Balázs volt az RT jelöltje a TKT-ba, és a küldöttgyűlésnek nincs joga felülvizsgálni, kit jelöl a platform, a közgyűlés mégis megakadályozta, hogy TKT-tag legyen. Ezek miatt a Maros megyei RT és Kincses Előd az RMDSZ központi etikai és fegyelmi bizottságához fordul jogorvoslatért. Úgy vélik: Maros megyében a jelenlegi vezetőség félrevezeti, nem megfelelő módon tájékoztatja a közvéleményt. A jelenlegi vezetőség személyesen Kiss Istvánt teszi felelőssé a marosvásárhelyi polgármesteri szék elvesztéséért (állítólag az ő feladata lett volna felkészíteni az RMDSZ körzeti biztosait). Kérdésünkre, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban, Kiss István ezt válaszolta: "Nem egyedül az én feladatom volt a felkészítés, ezt hárman végeztük: Deák Gyula, Kádár István és jómagam." /(Máthé Éva): Fellebbez a Reform Tömörülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

2001. március 2.

Márc. 1-jén Szegeden tartották a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió elnökeinek fórumát. A találkozón Aradot Caius Parpala megyei tanácselnök, Cziszter Kálmán tanácsos képviselte, többek között. A fórumon felszólalók a régiók közti együttműködésről, az eurorégió jogi státusáról tárgyaltak. A gyűlésen elhangzott: a résztvevő romániai megyéknek és a szerb Vajdaságnak egy-egy küldöttet kell kinevezniük a szervezet állandó szegedi irodájába. /Elnöki fórum az eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./ A résztvevők - a magyar jogrendhez igazodva - úgy döntöttek, hogy a DKMT Eurorégió Szegedi Titkárságát közhasznú társaságként jegyzik be. Az eurorégiós iroda ily módon hatékonyabban vehet részt magyarországi és európai pályázatokon, anyagi támogatást biztosítva a közös tervek (projektek) számára. A Temes megye által javasolt tervezetek közül a Nagycsanád-Kiszombor határátkelő állandó jellegű megnyitása váltotta ki a legnagyobb érdeklődést. A találkozón bemutatták az Eurotrio háromnyelvű (magyar, román és szerb) időszakos kiadvány második számát. Meglepő, hogy a népes Temes megyei küldöttségben nem jutott hely a helyi RMDSZ tapasztalt tanácsosainak - Bodó Barnának és Marossy Zoltánnak -, akik a kezdetektől aktív szerepet vállaltak az intézmény létrehozásában és jól ismerik a közös tervezeteket. /Pataki Zoltán: Eurorégiós "csúcstalálkozó" Szegeden. Az RMDSZ tanácsosait "elfelejtették" meghívni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2001. március 3.

Márc. 2-i sajtóértekezletén Sorin Bota, a közmunkaügyi, szállítási és lakásügyi minisztérium államtitkára több, Kolozsvárt érintő projektről számolt be. Elmondta: a lakásépítés felgyorsítására az Országos Lakásépítő Ügynökség (ANL) irodát nyithat Kolozsváron. Elmondta: jövő héten a minisztérium felügyelői vizsgálatot folytatnak a Kolozsvár-Bánffyhunyad útvonalon. Bota úgy tudja, a korszerűsítési munkálatokat még a múlt év végén be kellett volna fejezni. Azt is elmondta, hogy az új lakónegyedek a Hója erdő közelében, Apahidán és Szászfenesen épülhetnek. Az államtitkár prioritásnak tekinti a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal villamosítását. Adatai szerint a korszerűsítés több mint fél órával lerövidítheti a két város közötti útszakasz megtételét. Az államtitkár kijelentette: a Budapestet Bukaresttel összekötő autópálya nem Kolozsváron halad majd át, hanem Nagylakon, Aradon és Nagyszebenen. Németh Zsoltnak magyar külügyi államtitkárának azon kijelentésére, amely szerint a magyar állam hajlandó támogatni a Nagyvárad-Kolozsvár-Brassó autópálya felépítését, Bota elmondta: - Ez csak afféle politikai nyilatkozat, kétlem, hogy a szándék komoly. Hozzátette: a román félnek semmi ellenvetése nincs, hogy Magyarország támogassa a Kolozsváron áthaladó autópálya felépítését. /Kiss Olivér: Nem hisznek Magyarország autópálya-terveiben Bota: a magyar fél nem érdekelt a Budapest-Kolozsvár-Bukarest útvonalban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2001. március 3.

Márc. 2-án Szatmárnémetiben találkozott Szabó János magyar és Ioan Mircea Pascu román védelmi miniszter. A két küldöttségben helyet kapott Bali József helyettes államtitkár és George Maior védelempolitikai és integrációs ügyekkel foglalkozó államtitkár, továbbá a két hadsereg nagyvezérkarának helyettes vezetői, Havril András és Constantin Gheorghe tábornokok, illetve más főtisztek. Jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet is. A megbeszélés után a két miniszter sajtótájékoztatót tartott. Ioan Mircea Pascu elmondta, hogy a találkozó elérte a célját, tehát hogy "megismerjük egymást, személyes kapcsolatot alakítsunk ki". Áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és kölcsönösen informálták egymást a két hadsereg reformjának jelenlegi állásáról. Szabó János tájékoztatta őt a NATO-csatlakozással kapcsolatos magyar tapasztalatokról, illetve szó esett a NATO-bővítés további perspektíváiról. Szóba került, hogy a magyar fél eldöntötte, F-16-os repülőket fog lízingelni. A miniszter szerint Romániának nincs miért tartania attól, hogy Magyarországnak ilyen gépei lesznek, mert Magyarország NATO-tag, és Románia is az akar lenni. Szóba került még a román-magyar-szlovák közös fellépés lehetősége Cipruson, melyről Pascu kijelentette: remélik, hogy az ENSZ emellett a hármas szereplés mellett dönt. Tárgyaltak a katonai sírhelyek kérdéséről. Miután tavaly októberben Budapesten már felavatták a román katonák sírhelyét, Pascu elismerte, hogy román részről is meg kell tenni a viszontgesztust. Úgy vélekedett, hogy a magyar kérésre nagyon hamar pozitív válasz születhet. /Wagner István: Román-magyar védelmi miniszteri találkozó. Kiváló kétoldalú kapcsolatok. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 3./

2001. március 3.

Megjelent a Hunyad Megyei Hírmondó 2. száma gazdag tematikus oldalakkal (közélet, egyház, iskola, hasznos tudnivalók, együtt a család) és színvonalas tartalommal. Februártól már nem csak "maradékot" kap a lapból Krassó- Szörény megye magyarsága, hanem - Hauer Erich főszerkesztő januári ígéretének köszönhetően - havi száz darab ingyenpéldányt, ami azt jelenti, hogy Resicabánya és Boksánbánya mellett a februári számból már jutott Karánsebesnek és Nándorhegynek is. /A Hunyad Megyei Hírmondó 2. száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2001. március 5.

A márc. 3-i Cotidianul emlékeztetett, hogy márc. 5-én a román külügyminisztériumba várják a magyar nagykövetet. A lap szerint magyarázatot kell adnia "egyes magyar politikusok erdélyi magánlátogatásairól". (Az MTI bukaresti irodájának nem hivatalos információi szerint ezt a találkozót, amely Mircea Geoana román külügyminiszter március végére tervezett budapesti látogatásával kapcsolatos, már korábban rögzítették.) A Cotidianul szerint ez az ügy az első diplomáciai botrány Románia és Magyarország között a Ceausescu-diktatúra bukása óta: ilyen formában utoljára 1989-ben kértek magyarázatot Bukarestben a magyar nagykövettől. A jelenlegi kormányhoz közel álló Cronica Romana napilap jelentette: Octav Cozmanca közigazgatási miniszter azt közölte, hogy Németh Zsolt Fehér megyében és Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Aradon tett látogatása miatt "megkeresi a külügyminisztériumot, hogy kérjenek magyarázatot a magyar nagykövettől" az említett látogatásokkal kapcsolatban. - Dávid Ibolya a múlt hét végén az RMDSZ meghívásának eleget téve a hagyományos aradi magyar bál díszvendége volt. A magyar igazságügyi miniszter aradi látogatása során találkozott a város polgármesterével is. - A Curentul közölte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke "Budapest közbeavatkozását kéri" és az erdélyi magyarok képviselethez fognak jutni a magyar Országgyűlésben. Markó Béla márc. 1-jén Budapesten járt, találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel. A találkozó Markó számára "alkalom volt arra, hogy Orbán Viktor segítségét kérje az RMDSZ rögeszméjéhez: magyar nyelvű egyetemek romániai akkreditálásához". /Magyar politikusok a román sajtóban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

2001. március 5.

Valerian Stan, a romániai Helsinki Bizottság alelnöke kéréssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, hagyja jóvá lemondását a román állampolgárságról. Stan elmondta a Krónikának, hogy nem szándékozik elhagyni Romániát, hontalanként akar tovább dolgozni. "Az utóbbi tizenegy évben a román állami hatóságok részéről több igazságtalanság ért, amelyek jelentős kárt okoztak nekem, anyagi jellegűt is, megsértettek méltóságomban, szakmai és társadalmi státusomban" - jelentette ki tájékoztatójában. Valerian Stan a Polgári Szövetség megalapítóinak és vezetőinek egyike, 1996 végén kinevezték a Ciorbea-kormány ellenőrző hivatalának főnökévé, ebből a tisztségből a hírhedt "protokollvilla-ügy" miatt kellett távoznia 1997-ben. A közigazgatásban eluralkodott korrupciót ostorozó írásaiért többen pert indítottak ellene, így Stan Stere Gulea volt tévé-vezérigazgató, Victor Babiuc volt védelmi miniszter és Traian Basescu volt szállításügyi tárcavezetőt. Traian Basescu bukaresti főpolgármester bejelentette, megnyerte a Valerian Stan ellen indított rágalmazási pert, s a bíróság az alperest hetvenötmillió lej erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte. - Valerian Stan gesztusát figyelmeztetésnek szánta. /Ágoston Hugó: Stan vesszőfutása. Lemond a román állampolgárságról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2001. március 5.

Szatmár megyében minden magyar nyolcadikos anyanyelvén tanulhat tovább. Erdei Liviusz főtanfelügyelő-helyettes nem kis elégtétellel közölte, hogy ez az első tanév, amikor minden magyar VIII. osztályosnak biztosított a helye ahhoz, hogy anyanyelvén tanulhasson tovább. Négy esztendeje 15 középiskolai IX. osztály indult a megyében, ősszel már 23-ba felvételizhetnek a fiatalok. A múlt évi 9 szakiskolai osztály helyett az új tanévben már 15 magyar IX-be iratkozhatnak, az inasiskolai osztályok pedig egészen látványosan szaporodtak, hisz számuk 7-ről 19-re gyarapodott. Talán több ezer magyar gyermek jár román iskolába: a megye lakosságának 37 százaléka magyar, az elemi oktatásban viszont mindössze 23-26 százalék a magyarul tanulók aránya. /Ha a szülők is úgy akarják. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2001. március 5.

A Csomafalvi Értelmiségi Fórum szervezésében febr. 26-án irodalmi estet tartottak Gyergyócsomafalván, amelynek vendégei voltak: Papp Kincses Emese és a Székelyföld szerkesztői: Ferenczes István, Molnár Vilmos, Lövétei Lázár László, György Attila. Ferenczes István bemutatta a 97-ben alapított kulturális folyóiratot, majd elsőként Papp Kincses Emese olvasott föl részleteket "Virrassz Velem" című, második kiadást megért dokumentumregényéből. A Székelyföld író-szerkesztőit Ferenczes István mutatta be. /Irodalmi találkozó Csomafalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2001. március 5.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület /Brassó/ a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával "Az 1000 éves államiság és annak vetülete Brassó megyében" c. programja keretében jöttek össze sokan márc. 2-án a Reménység Háza központban. Itt értékelték azt a pályázatot is, amelyet az Egyesület hirdetett meg, s amelynek célja a Barcaságban tevékenykedő ismeretlen vagy kevésbé ismert személyiségek, írók, költők felkutatása és bemutatása volt. A beérkezett munkák közül díjazták Reiff István tanárnak az édesapjáról Reiff Károly Alajos tevékenységéről írt dolgozatát, a Budapesten élő Szamosi Annának dr. Köpe Viktorról írt tanulmányát, Magdó János dr. Istók János életművét méltató referátumát és Schaffer Kinga Enikő Zajzoni Rab Istvánról írt pályamunkáját. Az ACSJKE elnöke, Házy-Bakó Eszter díszoklevéllel tüntette ki, az idén hetvenötödik életévét betöltő Reiff István tanárt, "a brassói kultúra örökös szenátorát". Tavaly ezzel a díjjal az Egyesület Lendvay Éva brassói költőt tüntette ki. /Magyar kulturális est. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2001. március 6.

Octav Cozmanca közigazgatási miniszter nemtetszésének adott hangot, amiért kormányát, úgymond, nem tájékoztatták a két magyar diplomata erdélyi látogatásának részletes programjáról. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a román hatóságok megkérdőjelezték Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, mivel erről előzetesen egyeztettek a román partnerrel. A nagykövet a hírek szerint tegnap Cristian Diaconescu államtitkárral tárgyalt ebben az ügyben. Adrian Nastase miniszterelnök márc. 5-én azt nyilatkozta, hogy Németh Zsolt romániai látogatása hivatalos volt, de Kovászna és Hargita megyékben olyan tárgyalásokat is folytatott a külhoni magyarok státustörvény tervezetéről, amelyeknek nincs helye ebben az országban. Ilyen nem hivatalos látogatást tett nemrég Kolozsváron a magyar külügyminiszter egy másik helyettese is. A jövőben véget kell vetni ennek a gyakorlatnak - jelentette ki Nastase. Nincs kivetnivalója a magyar állami tisztségviselők és a romániai magyar közösség közötti megbeszéléseknek, de a protokoll szabályait be kell tartani. Dávid Ibolya esetében a román kormányfő kijelentette: "más dolog magánemberként részt venni egy bálon, és más dolog ugyanazon alkalommal a helyi polgármesterrel a Megbékélési Parkról tárgyalni". /Nemcsak Németh Zsoltra, hanem Dávid Ibolyára is neheztelnek a román hatóságok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnök - Németh Zsolt külügyi államtitkár és Dávid Ibolya igazságügyi miniszter látogatására célozva - márc. 5-én kijelentette, magyarországi tisztségviselők csak kísérettel, a kormány tudtával és beleegyezésével folytathatnak tárgyalásokat Románia területén. Adrian Nastase kormányfő fogalmazott: Németh Zsolt hivatalos látogatása csupán Bukarestre korlátozódott, a magyarlakta megyékben pedig a tisztségviselő "olyan tárgyalásokat folytatott a státustörvényről, amelyeknek Romániában nem lett volna szabad elhangzaniuk". Nastase szerint a hazai hatóságoknak "őrizniük" kell a szomszédos országból idelátogató vendégeket. "Más az, ha valaki magánemberként utazik egy fürdőhelyre. De ha egy tisztségviselő a Megbékélés Parkjáról beszélget Arad polgármesterével, kapcsolatban kell lennie a kormánnyal is" - fejtegette Adrian Nastase. Hozzáfűzte, a magyar kormány küldötteivel a hazai kormány képviselőinek a kétoldali kapcsolatokról kell tárgyalniuk. "Nem elfogadható, hogy ezek a találkozók olyanok legyenek, mintha a senki földjén történnének. Változtatunk az ezelőtti gyakorlaton" - összegezte. - Tatiana Maxim külügyi szóvivő elmondta, hogy márc. 5-én Íjgyártó István magyar nagykövet részt vett egy külügyminisztériumi megbeszélésen, ám szó sem volt arról, hogy Mircea Geoana tárcavezető magyarázatot követeljen tőle. "A nagykövet rutintárgyalást folytatott Mihai Dobre minisztériumi főtitkárral. Az ilyenfajta megbeszélések nem mennek ritkaságszámba. Napirenden szerepelt Mircea Geoana március 26-ra tervezett magyarországi látogatása, természetesen szóba került a magyar tisztségviselők nemrég történt látogatása is" - tájékoztatott a szóvivő. Hozzátette: a romániai látogatásokkal kapcsolatos nyilatkozatokat nem a külügyminisztérium kezdeményezte, a probléma nem a külügyi tárca képviselőitől indult. Octav Cozmanca Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter és Németh Zsolt külügyi államtitkár romániai látogatására utalva megjegyezte: "ha a szomszédos ország kormányának képviselői turistaként jönnek Romániába, viselkedjenek ennek megfelelően, és ne találkozzanak hazai tisztségviselőkkel". A közigazgatási tárcavezető hozzáfűzte: a történtekért Mircea Geoana külügyminiszter magyarázatot követel Magyarország bukaresti nagykövetétől, Íjgyártó Istvántól. Íjgyártó szűkszavúan nyilatkozott az MTI hírügynökségnek. Mint mondta, megdöbbentőnek tartja, hogy a román hatóságok megkérdőjelezik Németh Zsolt látogatásának hivatalos jellegét, annál is inkább, hogy a látogatás programjáról a román hatóságokat előzetesen tájékoztatták. /E. Ferencz Judit: Íjgyártó Istvánt "rutinbeszélgetésre" hívták a román külügyminisztériumba. Nastase: Erdély nem senki földje. = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ Adrian Nastase miniszterelnöknek a magyar kormánypolitikusok magánlátogatásai kapcsán tett szokatlanul ingerült kijelentéseit vizsgálva feltehető a kérdés: ki van otthon Erdélyben. A román államhatalom vagy azok a magyar miniszterek, államtitkárok, akik nem átallanak olykor egy-egy baráti összejövetelre, bálra vagy keresztelőre is átugrani a határon? Az a tény - hogy a magánlátogatások ennyire érzékenyen foglalkoztatják a román kormányt - a bukaresti hatalom frusztráltságáról, féltékenységéről árulkodik. Ez a hatalom nem érzi otthon magát a Kárpát-kanyaron belül, állapította meg Gazda Árpád. A kötődést Nastase a paragrafusok szigorával próbálja kompenzálni, Gheorghe Funar pedig szobrok, táblák, zászlórudak felállításával. /Gazda Árpád: Ki van otthon Erdélyben? = Krónika (Kolozsvár), márc. 6./ A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap márc. 5-i számában Disszonancia Románia és Magyarország között címmel közölte tudósítója, Andreas Oplatka rövid cikkét. Oplatka rámutatott: Cozmanca kirohanása nem illik sem a román külügyminiszter közelgő budapesti látogatásához, sem ahhoz, hogy a két ország védelmi minisztere igen elégedetten nyilatkozott pénteki találkozójukról. A kirohanás célja, hogy emlékeztesse Adrian Nastase kormányfőt arra, hogy tavaly, még ellenzékben, Orbán Viktor magyar miniszterelnök hivatalos látogatása után éppen ilyen felháborodottan nyilatkozott a vendégnek a látogatáshoz csatlakozó erdélyi kirándulásáról - írta Oplatka. /A Neue Zürcher Zeitung Cosmanca különös kirohanásáról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2001. március 6.

A magyar oktatási minisztérium egyelőre figyelemmel kíséri a román oktatási tárca új vezetőinek munkáját, első lépéseit. Az első hónapok tapasztalatai alapján úgy gondolom, hogy a következő tanévben mindenképpen indokolt lesz egy vezetői vagy miniszteri szintű találkozó - jelentette ki Pokorni Zoltán oktatási miniszter. "Az előző kormány oktatási miniszterével, Andrei Marga úrral, több alkalommal találkoztam, Kötő József államtitkárral pedig nagyon gyakran, szerét se tudom, hogy hányszor. A román Közoktatásügyi Minisztériummal általában véve is intenzív volt a kapcsolat, Budapestre négyszer érkezett tőlük delegáció. Nemzetközi, kisebbségi, egyházügyi, sajtót érintő kérdésekről tárgyaltunk és egyeztettünk. Marga úrral tavaly júniusban írtuk alá a kétoldalú megállapodást. Az előző kormánnyal kötött megállapodás 2001. végéig érvényben van, egyelőre nincs szándékunkban ennek az újratárgyalása, viszont élni kívánunk azzal a lehetőséggel, hogy még egy évre meghosszabbítsuk" - mondta Pokorni. /Indokolt lesz egy miniszteri szintű találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./


lapozás: 1-30 ... 11041-11070 | 11071-11100 | 11101-11130 ... 17221-17230




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2026
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék