udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11011-11040 | 11041-11070 | 11071-11100 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. február 17.
Számtalanszor elhangzik fórumokon, tanácskozásokon, hogy a romániai magyarság nem ismeri saját erejét, forrásait, lehetőségeit, önnön kiterjedését a tíz esztendős változások közepette sem. Nem tudjuk teljességében átfogni a rendelkezésünkre álló, általunk létrehozott intézményeket, alapítványokat, médiákat, az egyetemek és iskolák teljes hálózatát, részlegeket, csoportokat, köröket, írta Sebestyén Mihály. Azonban napvilágot látott egy könyv, gyűjtemény, kísérlet, felmérés, amely a Romániai Magyar Évkönyv 2000 címet viseli (szerkesztette Bodó Barna, megjelent a Szórvány Alapítvány gondozásában). Gazdaság, könyvkiadás, iskolarendszer, sajtó, egyetem, a politikai szervezettség és múltja, demográfia és migráció, önképünk, a nemzet(iség) képe, alapítványok és művelődés, Cserehát, Bolyai-egyetem, szórvány, dokumentumok, kronológia, törésvonalak és gipszágyak, szóródás és városba tömörülés, hagyomány és vállalkozó újítás - ezek a könyv alaptémái. "Kövek, téglák, gerendák" a jövendő romániai magyarságtudományhoz és nemzetiségtörténelemhez. Sőt, ezek a jelentések, tanulmányok, információk egy országtörténet részeivé válhatnak, olyan história alkatrészeivé, amelyből végre nem maradunk ki, állapította meg a recenzens. "Évtizedkönyv. Közérzetkönyv. Vagy inkább önérzetkönyv." Ez az évkönyv jelzi, hogy vannak fellapozható, visszakereshető adattárak. /Sebestyén Mihály: Annalesek ha jőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2001. február 19.
Kudarcnak bizonyult Funarék kolozsvári tiltakozása, felsültek a Nagy-Románia Párt hívei, százezer ember helyett csak ötezer személyt sikerült összeverbuválnia a kolozsvári polgármesternek magyarellenes tüntetéséhez - ilyen értékelések jelentek meg másnap, febr. 17-én az országos román napilapokban a kolozsvári polgármester kezdeményezte akcióról. A Ziua szerint "körülbelül 3000 ember" , más lapok "körülbelül 5 ezer személy" volt jelen. Azok jórészét is más megyékből, nemcsak Erdélyből, hanem Dél-Moldvából, Olténiából és Bukarestből szállították Kolozsvárra, mintegy 40 autóbusszal. Tudor beszédéből a lapbeszámolók - a magyarellenes felhangok mellékes és sommás említésén kívül - főleg a Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök elleni támadásokat emelték ki. Ezek szerint Iliescu "elmeszesedett agyú", "élő hulla", "a nőies allűrökkel" megvádolt Nastase pedig "szabadkőműves máltai lovag" . /Kudarcot vallott tiltakozás: felsültek az NRP hívei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ A mostani nagygyűlésen a román himnusz közben a román tüntetők "vígan köpködték a tökmaghéjat", írta Németh Júlia helyszíni tudósításában. A legkevesebb, amit valaki megtehet, hogy tisztelje saját népét, saját himnuszát. Ehhez nem elegendő azt ordítozni, hogy ki a magyarokkal Romániából. Az egyértelműen fasiszta jellegű tüntetésen a beharangozott százezres tömeg helyett mindössze három-négyezren voltak a téren. A helyi hatóságok egymásnak ellentmondó intézkedéseikkel tették lehetővé az egyébként törvénytelennek minősített népgyűlés megrendezését. Ebben benne van a nagy-romániások és egyes társadalmi demokraták cinkos összekacsintása is. /Németh Júlia: Himnusz a tökmaghoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./2001. február 19.
Febr. 17-én Kolozsváron a Mátyás-ház nagytermében kilencedik alkalommal kezdődött meg a Mátyás király emlékére szervezett rendezvénysorozat. "Azért nézünk értékeinkre vissza, hogy jobban tudjunk előre haladni" - mondta László Bakk Anikó, a mozgalom fő irányítója és szervezője a megnyitón. Fellépett a Gáspár Enikő vezette zilahi Wesselényi kamarakórus. A kiállításon bemutatkozott a képzőművészeti főiskola három tehetséges hallgatója: Debreczeni Botond, Olahuti Ioana és Kiss Ármánd Zoltán. /Megkezdődött a IX. Mátyás-napok rendezvénysorozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Sajnálatos, hogy a képtár megnyitásával pontosan egy időben zajlott a második Castellum-est (híres erdélyi magyar családok ma élő tagjainak társasága), ahol Kemény Jánost olyan jeles személyiségek idézték, mint Sütő András, Lohinszky Lóránd színművész, más jeles színészek, Csép Sándor tévés személyiség, közéleti kiválóságok, mint Kötő József és dr. Imreh Ernő jogász. /Máthé Éva: Nagy Imre bűvöletében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2001. február 20.
Febr. 20-án Bukarestbe érkezik Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár. Romániai látogatásán elkíséri Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Lőrincz Csaba helyettes és Szilágyi Mátyás külügyi tanácsos. A magyar küldöttséget Markó Béla szövetségi elnök fogadja. Az államtitkár febr. 21-én tárgyalást folytat román kollégájával, Cristian Diaconescuval és Vasile Puscas miniszteri rangú integrációs tárgyalóbiztossal, majd Mircea Geoana külügyminiszterrel és Hildegard Puwak integrációs miniszterrel. A magyar küldöttség találkozik a parlament külügyi bizottságainak a vezetőivel, valamint Adrian Severinnel, az EBESZ elnökével is. A megbeszélés témája: a román-magyar kapcsolat. A küldöttség febr. 21-én Sepsiszentgyörgyre utazik, ahol a prefektúra, a polgármesteri hivatal és a megyei tanács képviselőivel, valamint a Székely Mikó Kollégium vezetőivel folytatnak tárgyalásokat. Németh Zsolt este Kolozsvárra érkezik. Febr. 22-én a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén vesz részt, ezt követően Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével találkozik. /Romániai körúton Németh Zsolt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./2001. február 20.
Az elmúlt években megfogyatkozott tagságú Román Nemzeti Egységpárt (PUNR) 36 megyei szervezetének vezetője február elején Brassóban bejelentette: kiválnak a Nemzeti Szövetségből, amelyet félévvel korábban alakítottak meg a Virgil Magureanu vezette Román Nemzeti Párttal (PNR), ám közös fellépéssel sem érték el az öt százalékos küszöböt az elmúlt évi parlamenti választásokon. Az egységpártiak Szilágy megyei elnöke, Ioan Hategan minapi sajtótájékoztatóján közölte: idén februártól kezdődően ismét önálló párt a PUNR, az ő meghatározása szerint "nemzeti szociál-liberális", a hangsúly viszont a nemzeti jelzőn van. A PUNR önálló újbóli színrelépésével ismét az RMDSZ lett támadásuk céltáblája, akárcsak az eltelt évtizedben. /Fejér László: Zászlót bont a PUNR. Az RMDSZ továbbra is céltábla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./2001. február 20.
A Népszabadság február 10. számában Magyar igazolvány szibériaiaknak? címmel körképet adott a készülő státustörvény kapcsán határon túli magyar szervezetek álláspontjáról. A lap valójában csupán két sajtóvéleményre hivatkozott. Az egyik az Erdélyi Napló 6. számának Dörzsölik a tenyerüket című jegyzete, amelyet Fidesz- és kormányellenessé "facsarintott" a budapesti lap: "Hevesen bírálta a státustörvényt a Fideszhez közel álló Erdélyi Napló. A nagyváradi hetilap felszólította Budapestet, hogy ne hozzon "kínos helyzetbe sok ezer magyart" azzal, hogy a romániai magyarok "mindenható" pártjának aktivistái előtt kelljen megalázkodniuk. Csupán azért, hogy eldöntsék, jár-e vagy sem az illetőnek az a magyar igazolvány, amellyel majd az anyaországnak bizonyítja: "jöttem, láttam, kotródom vissza"" - írja a Naplóra hivatkozva kolozsvári tudósítónk. Ezután Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője, a félreolvasott cikk szerzője, pontosítás közlésére kérte a Népszabadságot, Nem úgy és nem azt címmel: "A Népszabadság - "kolozsvári tudósítójára" (vélhetően Tibori Szabó Zoltánra) hivatkozva - félretájékoztatta olvasóit február 10-én a Magyar igazolvány szibériaiaknak? című 3. oldalas cikkben. Nem tisztem kideríteni, hogy a tudósító csúsztatott-e, avagy a szerkesztő értette-e félre a kolozsvári tudósítást. Egy biztos: az Erdélyi Napló február 6-ai számában megjelent Dörzsölik a tenyerüket című jegyzetemből önkényesen ragadtak ki félmondatokat, fordulatokat, szavakat, majd ezeket valami sajátos logikával egymásba fűzve teljesen más kicsengést adtak írásomnak. Amely csupán az egyetlen romániai magyar politikai párt, az RMDSZ ama szándékát vette górcső alá, hogy e párt megbízott aktivistái döntsék el: ki jogosult magyar igazolványra a határokon túl. Valótlan a Népszabadság ama állítása ezen cikkem alapján, hogy "hevesen bírálta a státustörvényt a Fideszhez közel álló Erdélyi Napló". A készülő jogszabályt egyáltalán nem minősítve fogalmaztam meg ama elvárásomat a mindenkori magyar kormány felé, hogy ne az egyik román politikai versenypártra (a bukaresti reformkommunista kormányerővel lepaktált RMDSZ-re) bízza annak igazolását, hogy ki a magyar Erdélyben. Mert ez óhatatlanul egy politikai kliensrendszer kiépüléséhez, bizonyos pártérdekek felülkerekedéséhez vezetne. Ominózus jegyzetem és a benne foglalt érvelés csonkítatlanul olvasható a www.hhrf.org/erdelyinaplo/ internet-címen. Árnyalnám a "Fideszhez közel álló" megfogalmazást is: a Nagyváradon megjelenő, idén tízéves Erdélyi Napló polgári hetilapként határozza meg önmagát 1997 szeptembere óta. Lapunk az erdélyi magyar polgárokhoz igyekszik közel állni. Dénes László főszerkesztő" Azonban Rózsa Gyula, a Népszabadság lapigazgatója azt válaszolta, hogy a szerkesztőség nem látta indokoltnak a pontosítás közlését, mivel a Népszabadság "interpretációja" megpróbált tartalmilag precíz és hangulatilag hiteles lenni... /A balliberális magyar sajtó csúsztatása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 20./2001. február 20.
Nem a csángókról szóló rendezvényeket, hanem magukat a csángókat kell támogatni, jelentette ki Borbáth Erzsébet nyugalmazott tanárnő Csíkszeredán, a Kriterion Házban. Ő volt az, aki az elmúlt évtizedben, Csíkszeredában pedagógustársaival együtt több mint százhetven moldvai csángó magyar gyermeket tanított meg magyar nyelven írni-olvasni és készített fel a szakmai, szakközépiskolai vagy elméleti oktatásra és ma is figyelemmel követi majd mindegyikük sorsát. A legtöbben szakmai jártasságra is szert tettek, de nem mentek vissza, mert otthon nem volt mihez kezdeni. Így aztán nekiláttak munkahelyet keresni, ki közelebb, ki távolabb és a tanárnő ecsetelte rövidebb-hosszabb erdélyi és főként magyarországi munkavállalási kálváriájukat. - A csángó kérdés megoldása kizárólag Moldvában lehetséges. A Moldvai Magyarság januári száma hírt adott arról, hogy egyes csángó falvakban megkezdődött a magyar nyelvtanfolyam. Januárban Pusztinán, Klézsén /hatvan gyermeknek illetve 15 felnőttnek/ indult meg a tanfolyam. Pusztinán már 60 gyermek jár hetente két csoportban magyar nyelvet tanulni Bilibók Jenő és Barnat Simona lakására. A Via Spei ifjúsági szervezetnél Hegyeli Attila és Bilibók Jenő kezdeményezésére minden szerdán magyar nyelv és történelemórák indultak. Anyagilag is támogatni kell ezeket a kezdeményezéseket. /Székedi Ferenc: Melyik az a madár ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19., 20./2001. február 21.
Románia érdekelt a Magyarországgal való jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében, és teljes mértékben nyitott a tárgyszerű párbeszédre, az együttműködésre - hangsúlyozta Cristian Diaconescu, a román külügyminisztérium államtitkára abból az alkalomból, hogy meghívására febr. 21-én hivatalos látogatást tesz Bukarestben Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Diaconescu kiemelte, hogy az elmúlt időszakban Martonyi János magyar külügyminiszter "nemcsak derűlátó, hanem rendkívül biztató" nyilatkozatokat tett a magyar-román kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. /Románia nyitott az együttműködésre. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./2001. február 21.
Seres Dénes, a szenátus közigazgatási bizottságának elnöke elmondta, hogy a képviselőház csak idén januárban szavazta meg a helyi autonómia törvényét. A két házbeli szöveg között különbségek vannak, ezeket egyeztetni kell. A magyarságot érintő cikkelyek többsége ugyanolyan mindkét házbeli változat esetében, ezeket tehát nem kell megtárgyalni, elfogadottak. A 20 százalékos arányt például, hogy a nemzetiségek használhatják anyanyelvüket, nem kell újratárgyalni. Február végén már megszülethetne a törvény, de valószínűleg ezt a jogszabályt is alkotmánybíróság elé viszi a Nagy Románia Párt, ezzel tovább húzódik az érvénybe lépésének az ideje. Adrian Nastase kormányfő az Európa Tanácsban azt mondta, hogy ez a törvény már érvényben van. Ezért majd mindent megtesznek, hogy mihamarabb alkalmazhassák a kész jogszabályt. /Magyar Balázs: Seres Dénes, a szenátus közigazgatási bizottságának elnöke elmondja: Milyen lesz az autonómiatörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2001. február 21.
Doina Jela könyvében /Lexiconul negru. Unelte ale represiunii comuniste (Fekete lexikon. A kommunista elnyomás eszközei), Humanitas, Bukarest/ több mint ezerhétszáz kihallgatótiszt, börtönőr, foglár, "professzionista" tömeggyilkos és az emberek, a foglyok kínzásában élvezetét lelő hóhér és vadállat portréját tartalmazza ábécérendben. - A börtön szaga címmel közöl a februári Jelenkor egy terjedelmes életinterjút Bodor Ádámmal, aki szintén megtapasztalhatta a kommunista börtönöket. Részletesen feleleveníti, hogy milyen szervezkedésbe fogtak diákkorában, az ötvenes évek elején a néhai Palocsay Zsigmonddal és a jelenleg Stockholmban élő Veress Zoltánnal, s hogyan kapták el őket és börtönözték be. /Bogdán László: Szélrózsa. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./2001. február 21.
Máthé Éva Puskás Attila (Sepsiszentgyörgy) olvasói levelével szemben védelmébe vette Kelemen Atilla parlamenti képviselőt, Maros megyei RMDSZ-elnököt és Virág György Maros megyei tanácselnököt, aki azt mondták: ha már megvan a joguk hozzá (egyébként még egyáltalán nincs meg), hogy például a tanácsülésen magyarul is beszéljenek a tanácsosok, akkor nem biztos, hogy élnek majd e joggal a tisztségviselők, ámbár ha magyarul akarnak érvelni, a polgármesteri hivatalnak kötelező módon tolmácsot kell biztosítania. Máthé Éva szerint ez nem megalkuvás. /Máthé Éva: Gyászvitézek? Ez azért túlzás! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2001. február 21.
Kovásznán a könyvtárban idén is nagy a forgalom. Az elmúlt esztendőben naponta átlag 58 személyt szolgáltak ki, tájékoztatott Pázsi Margit, a könyvtár vezetője. A beiratkozott 2090 olvasó az elmúlt év folyamán összesen 15 050 alkalommal fordult meg a könyvtárban és 39 000 kötetet kölcsönzött ki. /Fellendülő könyvtár-szolgálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./2001. február 22.
Pécsi Ferenc képviselő, a szatmári Vállalkozók Fóruma elnöke hangsúlyozta, hogy a következő időszakban a különböző programokkal jelentős összegek folyhatnak be az országba, ha megfelelő projekteket készítenek az igénylők. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a vállalkozók nem tudnak pályázni. A tavaly például a SAPARD-előprogramra a befutott pályázatoknak csak mintegy tíz százaléka volt használható. Három programról van szó, a PHARE-ról, az ISPA-ról és a SAPARD-ról. Évente osztják el az összegeket, Románia a Sapard-program keretében 150 millió eurót fog kapni minden esztendőben, az ISPA keretében 250 milliót és a PHARE keretében változó summát, így aztán a támogatások összege 600-650 millió eurót tesz majd ki. De ha ehhez hozzátesszük a kormány által kiegészítendő részt, akkor a felhasználható alap úgy egymilliárd euróra rúg. - Addig is, amíg a pénzeket elosztják, fel kell készülni ezek megpályázására. Pécsi Ferenc fiatal kollégáit kiküldte Magyarországra, hogy részt vegyenek projektek menedzselését oktató tanfolyamokon. Most az ott végzettek fogják ismereteiket továbbadni. - Pécsi Ferenc sürgette egy oktatási program kidolgozását és támogatását. Javaslatára eddig nem kapott választ. Péter Pálnak mint az RMDSZ gazdasággal foglalkozó alelnökének már eddig lépnie kellett volna. /Magyar Balázs: Pécsi Ferenc képviselő, a szatmári Vállakozók Fóruma elnöke szerint: Kilóg a pénz a takaró alól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./2001. február 22.
Brassóban a TVS-Holding kábelhálózat decemberben kivette műsorrácsából az Rtt-t, így a nézők már nem láthatják az itt közvetített magyar adást. Febr. 13-ától újra látható a hét végén magyar nyelvű adás a kábelen. Kovács Csaba Tibor képviselőt, a közigazgatási, közmunkálati és környezetvédelmi bizottság titkára lépett ez ügyben: a brassói RMDSZ és a Német Fórum is írásban folyamodott a TVS-Holding kábeltelevíziós társasághoz. /Tóásó Áron Zoltán: Újra van magyar nyelvű adás a brassói kábeltévén! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./2001. február 22.
Dr. Ambrus Zoltán állatorvos, Gyergyószárhegy polgármestere elmondta, mit sikerült az eltelt fél évben megvalósítania terveiből. A siralmas állapotban levő középületek - így a Színi Lajos Emlékház és az iskolák - javítását elvégezték. Útjavításokat is végezték. Gyergyószárhegyen birtokba helyezték az egyik közbirtokosságot. Javítják a közvilágítást, megkezdődik az ivóvíz bevezetése. /Gál Éva Emese: "A szárhegyi területeket Maroshévíz érvényesítette" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./2001. február 22.
Az 1998. febr. 17-én elhunyt Wass Albertre emlékeztek febr. 19-én Szatmárnémetiben, a Scheffler János Pasztorációs központban, ahol Békési Gizella nyugalmazott tanítónő tartott előadást az író-költő életéről és munkásságáról. Sajnálatos, hogy kevés fiatal vett részt az emlékműsoron. /Wass Albert emlékműsor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./2001. február 23.
Németh Zsolt államtitkár febr. 21-én Bukarestben folytatott hivatalos tárgyalásokat a román kormány több tagjával, majd Sepsiszentgyörgyön utazott, ahol Demeter Jánossal, a megyei tanács elnökével, Albert Álmos polgármesterrel, a város képviselőtestületével, valamint a megye prefektusával és magyar nemzetiségű alprefektusával találkozott. "Székelyföld a romániai magyarság belső anyaországa" - fogalmazott Németh Zsolt febr. 22-én Sepsiszentgyörgyön. A hivatalos sepsiszentgyörgyi program befejezésekor tartott sajtóértekezleten Németh hangsúlyozta, hogy Magyarország számára fontos tényező a romániai magyarság, amelyet a két ország közötti összekötő kapocsnak tekint. - Magyarország készen áll arra, hogy ne csak a kereskedelmi forgalom, hanem a beruházások révén is fejlessze a gazdasági kapcsolatokat - hangsúlyozta a külügyi államtitkár. Németh kitért a Csíkszeredába tervezett magyar konzulátus kérdésére is. - Mostani bukaresti tárgyalásaimon megállapodtam partnereimmel, hogy megvizsgáljuk a megvalósítás technikai vonatkozásait - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a csíkszeredai konzulátus kérdése nem politikai, hanem technikai kérdés. Németh Zsolt szólt a létesítendő Erdélyi Magyar Tudományegyetem fontosságáról, arról, hogy az egyetem egyik pillére a Székelyföldön kell hogy legyen. A magyar külügyi államtitkár erdélyi körútját febr. 23-án Kolozsváron folytatja, majd Gyulafehérváron az erdélyi katolikus érsekkel tartott találkozóval fejezi be. /Székelyföldön a magyar külügyi államtitkár. Németh Zsolt Sepsiszentgyörgyre látogatott. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./ Sepsiszentgyörgyön a régiófejlesztési problémákról volt szó Németh Zsolt államtitkár látogatásakor. A tervezett program is "csúszott", végül is le kellett mondani a Vargyasra beütemezett délutáni látogatásról. "A nyár folyamán remélhetőleg sort keríthetünk majd a Rika alatti település felkeresésére" - emelte ki Németh Zsolt a sajtó képviselőivel tartott találkozója során. Csodálója a tulipános vargyasi festett bútoroknak, ezért is óhajtotta e szép tájegységet is felkeresni. A sajtóértekezleten Németh Zsolt részletesen szólt az övezetfejlesztéstől elválaszthatatlan infrastruktúra megteremtésének szükségességéről. A külügyi államtitkár kitért a csíkszeredai konzulátus létesítésének igényre is, majd a Székely Mikó Kollégiumban tett látogatással folytatta programját. /(Flóra Gábor): Németh Zsolt Háromszékről Kolozsvár felé utazott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ A román média viszonylag kevés teret szentelt Németh Zsolt szept. 21-én befejeződött bukaresti látogatásának. Megbeszéléseit összegezve a magyar külügyi államtitkár az új román kormánnyal kialakítandó kapcsolatok, a román-magyar viszony fellendítésének esélyeit hangsúlyozta az újságírók előtt. Mint mondotta: a tavalyi választásokat követően a magyar kormány visszafogott kivárással követte a romániai politikai élet fejleményeit, ám az eltelt két hónap történései, döntései, és bukaresti tárgyalásai nyomán már úgy fogalmazhat: biztató előjeleket lát az előrelépésre a magyar-román kapcsolatokban, a romániai/erdélyi magyarság elvárásainak rendezésében. Jók a kilátások az együttműködés elmélyítésére minden területen, román részről pedig szinte minden esetben fogadó készség nyilvánult meg, kategorikus elutasításban egyetlenegy magyar felvetés se részesült. Megtörtént tehát a hivatalos kapcsolatfelvétel az új román kormánnyal, a tárcák szintjén is egymást érik az egyelőre inkább ismerkedő jellegű találkozók. Az új kapcsolatrendszer kiépítéséhez számtalan gyakorlati teendő elvégzésére is szükség van, például a magyar-román vegyes bizottság, a 11 szakbizottság intézményrendszere évek óta tetszhalott állapotú. De a gazdasági élet, a bel- és igazságügyi kapcsolatok, a környezetvédelem, a decentralizáció, a határ menti együttműködés, a kisebbségi kérdéskör területén számos függőben maradt probléma vár sürgős megoldásra, megnyugtató rendezésre. Alapvető igényként fogalmazódott meg román részről, hogy Magyarország támogassa Románia integrációs törekvéseit, s erre ígéret is tett a magyar küldöttség. A magyar diplomácia igényeket fogalmaz meg, mint például a magyar állami egyetemét. Sürgeti a kereskedelem felfuttatását akadályozó védővámok felszámolását, a szerződéses kapcsolatok elmélyítését. A Romániai Magyar Szó munkatársa hozzátette: csak látszólag biztatóak a magyar-román viszony javulásának előjelei. Némileg kételkedni lehet abban, hogy a budapesti külügyi küldöttség tagjai előtt megfogalmazott bukaresti ígéretek, vállalások egyhamar kézzelfogható valósággá válnak. A Nastase kabinet fő célkitűzéseként emlegeti az euroatlanti integrációt, ugyanakkor az elodázás, a kibúvó keresés taktikájáról sem igazán tud lemondani. /Ferencz L. Imre: Kivárás után biztató előjelek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./ 2001. február 23.
A beérkezett 91 doktorandusi ösztöndíjpályázatból 50-et támogat a Sapientia Alapítvány. Tánczos Vilmos kuratóriumi alelnök hangsúlyozta: az ösztöndíj folyósításának alapfeltétele, hogy a kedvezményezett munkaviszonyt létesítsen az alapítvánnyal. Vagyis: itthon maradjon. A meghirdetett doktori ösztöndíjpályázat célja az Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatói állományának kiépítése volt. A támogatottak között 26 magyarországi és 24 romániai doktorandus, de mindnyájan román állampolgárok, romániai lakhellyel, ez ugyanis a pályázat alapfeltétele volt. Előnyt élveztek azok, akik a Partium Keresztény Egyetemen tanítanak. Másodsorban azok akik azokon a szakokon akarnak tanítani, amelyek az ősztől indulnak. Ezek akkreditációs kérelmét az alapítvány Bukarestben már benyújtotta. Ezen fölül kaptak ösztöndíjat azok is, akiknek pályázatai az egyetemépítési stratégia szempontjából bizonyultak fontosnak. A tervezett négy oktatási helyszínen - Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában - az oktatás megszervezésével megbízott tanszékvezetők adnak ajánlást. - Febr. 23-án ülésezik a Sapientia Alapítvány kuratóriuma. Megvitatják azt a szerződésszöveget is, amely előírja: azt ösztöndíjban részesülő doktorandusok kötelesek munkaviszonyt létesíteni az alapítvánnyal. /Oktatói karát építi a Sapientia. A pályázati rendszer az itthonmaradást segíti. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./2001. február 23.
Fél esztendeje írták alá a testvéri kapcsolatokról szóló okmányt Szatmár és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezetői, máris tapasztalható az együttműködés élénkülése. Ehhez a két megyét bemutató kiadványok is hozzájárulnak. A múlt évben Nyíregyházán adtak ki a két megye történelmi és turisztikai nevezetességeiről egy könyvet, a szatmárnémetiek két kiadvánnyal is válaszoltak. Muszka János és Elek János összevetette a két megye gazdasági életét. Újabb könyvükben (Business Bridge) vállalkozásokat és vállalkozókat mutattak be. /Mind gyakoribb a párbeszéd a két Szatmár megye között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./2001. február 23.
Dr. Borcsa János /sz. Kézdivásárhely, 1953. júl. 29./ tanár, szerkesztő, irodalomkritikus. 1989-ig Kézdiszentléleken lakott. Magyar-orosz szakot végzett a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán. A szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola magyartanára több mint két évtizede. Három irodalom-kritikai tanulmányokat tartalmazó kötete jelent meg: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben - létközelben (Marosvásárhely, 1994) és Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997). Ezenkívül több antológiában, gyűjteményes kötetben szerepelt írásaival. Tanulmánykötetet szerkesztett Szentkatolnai Bálint Gábor címmel (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1994), kiadta és szerkesztette a Szentkatolnai Bálint Benedek c. kötetet 1998-ban. 1998-ban Ambrózia néven saját könyvkiadót alapított, melyet ő maga vezet. 2000-ben doktorált a Babes-Bolyai Tudományegyetemen Méliusz József írói életműve című disszertációjával, amelyet "summa cum laude" minősítéssel fogadtak el. - 1990 után többször hívták Kolozsvárra egyetemi oktatónak, de ő itthon maradt, mert így az írásnak élhet méginkább.. - Borcsa egyik kutatói terepe Szentkatolna. A falu művelődéstörténeti kincseket rejt magában. Borcsa elhatározta, hogy ezeket az értékeket ismertté teszi a tágabb nyilvánosság előtt. Így 1994-ben, Bálint Gábor születésének 150 éves évfordulójára tudományos emlékülést rendeztek, domborműves emléktáblát állítottak a tudós egykori szülőháza helyén épült lakás falán. A másik fontos művelődési esemény 1996-ban volt, amikor Bálint Benedek emlékére szerveztek tudományos emlékülést, és újabb emléktábla-avatásra is sor került. A Bálint Gáborról szóló anyagot az Erdélyi Múzeum Egyesület adta ki. - Az Ambrózia Kiadó első könyve: Szentkatolnai Bálint Benedek, a második pedig Németh Csaba Etnikumok, felekezetek, konfliktusok című tanulmánykötete. Ez utóbbi politikai helyzetelemzéseket tartalmaz, és helybéli szerző műve. /Koszti Ildikó: Emberközelben dr. Borcsa János. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 23./2001. február 23.
Ács Alajos /Szatmárnémeti/ elismert színművész a határokon túl is. Az elmúlt héten Szatmárnémeti díszpolgára lett. Visszaemlékezett a kezdetre: 1953-ban az egész évfolyam, 17-en Nagybányára mentek, a csapat kiegészült tapasztalt színészekkel, így történt a színházalapítás. Erdős I. Pál, grafikusművész volt a Nagybányai Színház igazgatója és Rappaport Ottó a főrendezője. 1958-ban az egész társulat eljött Szatmárnémetibe. /Dancs Artúr: Társalgások az ezredfordulón. "Szatmárt tekintem szülőföldemnek" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./2001. február 23.
Megjelent a Változó népi kultúra. Társadalom- néprajzi vizsgálat Havadon. Szerkesztette Nagy Olga / Kriterion Könyvkiadó Bukarest-Kolozsvár/ című kötet. A falu történetét Bartos Miklós történelemtanár írta meg. Nagy Ödön (1914-1996) lelkész, Nagy Olga bátyja a szerzője A havadi család, Az élet fordulói, a Jeles napok és a Népi joghagyományok című fejezeteknek, a Havad erkölcsi élete című fejezetet pedig Nagy Olgával ketten jegyezték. - Nagy Ödön Tavaszi néphagyományaink (1938), Adatok téli néphagyományaink ismeretéhez (1939), Parasztságunk és népi műveltségünk (1944) című munkái mellett több dolgozata kéziratban van. - A falu orvosa volt 1983-ig dr. Zillmann Jenő. Kutatási területe az öngyilkosság falusi környezetben. 1975 és 1980 között négy dolgozatot készített, ezek kiadatlanok. A kötetben Zillmann Jenő vállalta a népi gyógyászat felgyűjtését és feldolgozását. A Nyelv és közösség című fejezet Gegesi László János tanár munkája. A népi próza állapota című fejezetben Nagy Olga az úgynevezett hagyományos, valamint a folklorisztika által be nem sorolt népi prózai termékeket vette számba. - Havad szerencsésnek mondhatja magát, hogy ilyen értelmiségijei voltak, vannak. Ezt a kötetet majd újabb követi. A kutatómunka kiterjedt a falu gazdasági életére is. /B.D.: Változó népi kultúra. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./2001. február 24.
Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár febr. 23-án Kolozsváron tartott sajtóértekezletén négynapos romániai látogatását összegezte. Az államtitkár febr. 23-án részt vett az erdélyi magyar magánegyetem létrehozásával megbízott Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén, megbeszélést folytatott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület új püspökével és Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. Németh Zsolt romániai látogatását Gyulafehérváron zárta, ahol az államtitkárt dr. Jakubinyi György római-katolikus érsek fogadta. Takács Csaba elmondta: az ügyvezető elnökségen folytatott megbeszélésen Németh Zsolt a romániai látogatásának eredményeiről és a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatott. Az RMDSZ pontos képet szerzett arról, hogy melyek a magyar és a román kormány szándékai a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Áttekintették a két ország közötti gazdasági együttműködést, valamint a státustörvény elfogadásával kapcsolatos munkatervet. Az RMDSZ ismételten megerősítette álláspontját, hogy az RMDSZ a Magyar Állandó Értekezlet intézményesítése után a legfontosabb politikai lépésnek tekinti a státustörvényt a magyar-magyar kapcsolatok terén. - Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány helyesen járt el, amikor kialakította álláspontját az új román kormánnyal kapcsolatban. A magyar kormány álláspontja szerint a konkrét intézkedések alapján kell meghatároznia viszonyát a román kormánnyal. Az államtitkár kifejtette: megteremtődött annak a lehetősége, hogy Románia és Magyarország gyakorlatias és intenzív együttműködést alakítson ki. A közös érdekek sorából az államtitkár az euroatlanti integrációt emelte ki, amelynek fontos feltétele egy elmélyülő román-magyar integráció. A politikus a román-magyar integrációnak négy alapvető vonatkozását emelte ki. A legaktuálisabb és legfontosabb feladatnak az elmélyültebb együttműködés megteremtését tekinti a bel- és igazságügy terén. - Ennek az a tétje, hogy Európa Románia keleti vagy pedig nyugati határán ér véget. Készen állunk arra, hogy ez a határ keleten legyen és egyidejűleg nyugat-európai mintára lebontsuk a magyar-román határokat - fogalmazott az államtitkár. Ide tartozik a vízumrendszer, a határátkelők kérdése, valamint a szervezett bűnözés elleni közös fellépés. A román-magyar együttműködés másik fontos területe a decentralizáció és a regionalizmus. Németh Zsolt biztatónak nevezte a közigazgatási törvény elfogadását. Ugyanakkor fontosnak tartja azt, hogy a román-magyar vegyes bizottsági rendszernek új vetületet adjanak. A magyar politikus pozitívan értékelte az RMDSZ és az RTDP által kötött együttműködési megállapodást, amely, szerinte, jó kiindulópont a kisebbségi jogok garantálására. A román-magyar integráció újabb fontos kérdése a gazdasági integrációt. Az elmúlt években biztatóan alakultak a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok. Németh Zsolt megerősítette: Magyarország Csíkszeredában szándékozik konzulátust nyitni, a Bánságban és a Partiumban konzuli irodákat hoznának létre. Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral megállapodtak abban, hogy a konzulátusok megnyitásának kérdése Európában nem politikai, hanem technikai kérdés, az európai normákat ezen a téren is tiszteletben fogják tartani. A román külügyminisztérium közölte azt az álláspontját, hogy Románia is mérlegeli egy konzulátus létesítését Debrecenben vagy Gyulán. Arra a kérdésre, hogy konkrétan mikorra várható a csíkszeredai konzulátus megnyitása, Németh Zsolt elmondta: a magyar kormány készen áll arra, hogy azt akár most is megnyissák. Az erdélyi magánegyetem ügye jól halad előre, állapította meg. Az egyetem pillérei Nagyváradon, Kolozsváron, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen lesznek. Kifejezte reményét, hogy hamarosan sor kerülhet az ideiglenes akkreditációra. A magyar kormány az erdélyi magyar egyetem támogatására 1 milliárd forintot különített el évi rendszerességgel a költségvetésben. Az alapító erdélyi történelmi egyházak jelenleg a további pénzforrások beszerzésén dolgoznak. A készülő státustörvényről Németh Zsolt elmondta: mind a magyar kormánynak, mind az RMDSZ-nek közös érdeke, hogy azt mielőbb elfogadják. Az államtitkár hozzátette: Magyarországnak komoly fejtörést okoz, hogy a határon túli magyaroknak mintegy huszonöt százaléka át szeretne telepedni Magyarországra, amely a magyar gazdaság és társadalom számára elviselhetetlen terhet jelentene. Mint fogalmazott, a felmérések azt bizonyítják, hogy a státustörvény sikeres megvalósítása esetén a Magyarországra kivándorolni szándékozók aránya mintegy ötven százalékkal csökkenne. Mircea Geoana külügyminiszter biztosította Németh Zsoltot arról, hogy Románia egy éven belül teljesíteni fogja a nemzetközi szervek által megszabott feltételeket. Az államtitkár arról is beszámolt: Magyarország érdekelt abban, hogy kidolgozza azt az autópályarendszert, amely Budapestet, Kolozsvárt és Bukarestet kötné össze. /Papp Annamária: Elmélyülő román-magyar integráció. Kolozsváron Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./2001. február 24.
Febr. 24-én tisztújító küldöttgyűlést tart a Kolozs megyei RMDSZ. Tekintettel azonban arra, hogy a két éves mandátuma végéhez közeledő Kónya-Hamar Sándornak nincs ellenjelöltje, a képviselő, akit 32 körzet javasolt, legfeljebb bizalmi szavazást kérhet. A Szabadság kérésére Kónya-Hamar Sándor képviselő összegezte az elmúlt két év megvalósításait, kudarcait. A legnagyobb siker, hogy a Kolozs megyei szervezetet sikerült bekapcsolni az országos politikai vérkeringésbe, adósak viszont a szociális program megvalósításával. Meghirdetett célja: Bukarestben képviselni Kolozsvárt, nem pedig Kolozsváron képviselni Bukarestet. Megítélése szerint korábban nem sikerült Kolozsvárhoz, Erdély központjához méltóan politizálni. - Gyakorlatilag újra kellett szervezni a vidéki szervezeteket, ami sikerült. Tagnyilvántartásuk országos példaként szolgálhat. Sikerült a fiatalokat is bevonni a munkába. Ez elsősorban az újjáéledt vidéki szervezetekben valósult meg, hátra van még Kolozsvár, ahol sajnos a körzetek - a belváros kivételével - afféle öregek klubjához kezdenek hasonlítani. Kolozsvár lakossága egyre inkább öregszik, megcsappan. Az viszont tény: Kolozsvár 2000-ben több szavazatot adott a parlamenti listára, mint 1990-ben. /Székely Kriszta: Kolozsvárt képviselni Bukarestben... Interjú Kónya-Hamar Sándor képviselővel, megyei RMDSZ-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./2001. február 24.
Tonk Sándor, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke bemutatkozott az RMSZ olvasóinak. Élete első három évtizedét a Farkas utcában élte le. Nagyapja Tavaszi Sándor teológiai tanár-, filozófus-, közíró volt. Édesapja az Erdélyi Fiatalok nemzedékének volt a tagja. Egész életét végigkísérte Jakó Zsigmond, akinek szakmai felkészültségét köszönheti. Az egyetem elvégzése után a marosvásárhelyi Teleki Tékában lett könyvtáros, 1992-ben az akadémiai Intézet kutatója. Majdnem húsz esztendőt töltött egyetemtörténeti kutatásokkal. Első ilyen jellegű könyve 1979-ben jelent meg az erdélyiek külföldi egyetemjárásáról a középkorban. Ezt követte a doktori disszertáció, amely az erdélyiek külföldi egyetemjárásával foglalkozott a fejedelemség korában. Kolozsvárra visszaköltözve meghívták a Protestáns Teológiai Intézet tanárának, ahol jelenleg az egyetemes egyháztörténetet adja elő. Tonk Sándor kifejtette, hogy az egyetem építése nemzeti ügy. Az egyetem kérdése nemcsak oktatáspolitikai, hanem nemzetstratégiai kérdés is. - Egy ilyen nagy közösséget, mint amilyen a romániai magyarság, csak úgy lehet asszimilálni, ha felszámolják a középosztályt, valamint az értelmiséget. Amennyiben ez megtörténik, akkor az asszimiláció felgyorsulhat. Tonk hangsúlyozta: "A mi feladatunk ebben a pillanatban kihasználni minden rendelkezésünkre álló lehetőséget arra, hogy a magyar nyelvű felsőoktatást erősítsük, teremtsük meg a hátterét. Építsük az intézményeket, szem előtt tartva azt, hogy minél több fiatalnak idehaza biztosítsunk munkahelyet. Tervezzük Kolozsvárt könyvtár létesítését, amely túl azon, hogy egyetemikönyvtár-szerepet tölt be, az erdélyi magyar írásos örökség begyűjtését is vállalná. A hagyományos nagy gyűjteményeinket elidegenítették, elorozták." /Csomafáy Ferenc: Tonk Sándor számára egyetlen dolog létezik. Erdélyi magyar egyetemi oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2001. február 24.
Szállodát vásárolt a Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve a romániai Hargita Megyei Önkormányzat által alapított, magyar-román érdekeltségű SZABO-HAR Kft. Hargitafürdőn. Licitálás révén jutott az önkormányzati társaság az 50 személyes hegyi szállodához. A létesítményt a Szabolcs és a Hargita megyei önkormányzat, a kft.-n keresztül közösen hasznosítja majd, az elsődleges tervek szerint nyírségi gyerekeket, illetve polgármester hivatali dolgozókat is üdültetnek majd ott. A magyarországi delegáció Csíkszeredán részt vett a Hargita Megyei Tanács ülésén, melyen a kapcsolatok javításának lehetőségeiről, a gazdasági cégek együttműködésének kialakításáról is szó esett. /Szállodavásár Hargitafürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2001. február 24.
Az elmúlt évben összesen 7.923 külföldi személy kért magyar állampolgárságot, közülük 7.583 kérését teljesítették, s 385 kérelmet utasítottak el - közölte a magyar Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala. A legtöbb teljesített romániai (4.231), jelentős a jugoszláviai (1.623), illetve az ukrajnai (890) is. Tavaly 5.165 személy azért kapta meg a magyar állampolgárságot, mert származása magyar. /Hét és félezer új magyar állampolgár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2001. február 24.
A Pro Hungaris Kulturális Értékközvetítő Alapítvány 1234 db könyvet adományozott könyvtáralapítás céljából a Resicabányai Református Egyházközségnek. A küldemény azért érkezett egyházi címre, mert Resicabányán (is) megjárta már a helybeli magyarság a történelem során a "világi" könyvtárral, mikoris az egykori MADOSZ, illetve Magyar Népi Szövetségi Olvasókör könyvtárát az ötvenes években elégették a korabeli "elvtársak". /Kiskönyvtári könyv érkezett Resicabányára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./2001. február 26.
Lényegében üzletet kötött a kormánypárttal az RMDSZ "és mi - a kétmilliós hazai magyarság - egy üzlet tárgya vagyunk" - írta Sike Lajos. Az integrációs folyamatnak köszönhető, hogy felértékelődtek a kisebbségek, gondjaikat immár nem lehet szőnyeg alá seperni. Románia szeret büszkélkedni vele, hogy már tíz éve megoldotta a kisebbségek parlamenti képviseletét, a legkisebbekét a pozítiv diszkrimináció elve alapján, azonban hallani sem akar a kisebbségi önkormányzat intézményének meghonosításáról. Azért például, mert akkor a nekik járó pénzzel csakis a nemzetiségi képviselet rendelkezik. - Hány magyar és hány cigány lenne Romániában, ha az önkormányzatok a legkisebb településen is két és fél millió forintnak megfelelő lejt kapnának? /Sike Lajos: Etnobiznisz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./2001. február 26.
Két egyházmegye - a zilahi és a szilágysomlyói - presbiterei tanácskoztak febr. 24-én Zilahon. A tanácskozást a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke és főgondnoka hívta össze. Tőkés László püspök megnyitójában jelezte, az egyházi fegyelem megszilárdítása érdekében szükséges a találkozó. A jelenlévők tiltakoztak amiatt, hogy az iskola vezetése a visszahívott lelkészek helyett, esperesi jóváhagyás nélkül, a Sulyok István főiskolán végzett vallástanárokkal oldotta meg a hitoktatást. Az iskolában a múlt hét közepén törvényszéki végrehajtók kötelezték László Kálmánt, az egyház által kinevezett gondnokot a kollégium raktárának és leltárának átadására. /Megvitatták a kollégium-botrányt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./ A zilahi Református Wesselényi Kollégium ügyében az iskolafenntartó Zilahi és Szilágysomlyói Református Egyházmegyék Presbitériumának febr. 24-ei zilahi nagygyűlése nyilatkozatot fogadott el, amely több követelést tartalmaz: Seres Magda igazgató önkéntes visszavonulása vagy állásából való leváltása, a kialakult helyzetért felelős Szilágy megyei tanügyi főfunkcionáriusok és RMDSZ-tisztségviselők felelősségre vonása, az egyházellenes perbe bekapcsolódott és egyházellenes magatartást tanúsító kollégiumi tanárok önkéntes lemondása vagy leváltása. A nagygyűlés számos egyházi, civil és politikai szervezethez, többek között a testvéregyházakhoz, az erdélyi magyarsághoz, "román testvéreinkhez", Ion Iliescu elnökhöz és Adrian Nastase miniszterelnökhöz, az RMDSZ elnöki hivatalához, az RMDSZ platformjaihoz fordult támogatásért. Amennyiben e felhívás eredménytelen marad, a nagygyűlés kész a strasbourgi bíróságokhoz, a Kereszténydemokrata Unióhoz fordulni. A nagygyűlés küldöttséget menesztése Bukarestbe, az illetékes minisztériumokhoz, az állam-, illetve kormányfőhöz, "peres és fegyelmi eljárás beindításának megfontolása egyházunk vezetőinek megrágalmazása és egyházi, iskolai, valamint közéleti visszaélések és vétségek tárgyában", továbbá kilátásba helyezték a polgári engedetlenség eszközeinek igénybevételét is. A nyilatkozatot Tőkés László püspök, Molnár Kálmán és Lukács József esperesek, Kovács Zoltán, Baksay Károly, Márkus László főgondnokok írták alá. /Presbitériumi nagygyűlés a zilahi református kollégium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./