udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 10981-11010 | 11011-11040 | 11041-11070 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. február 12.
Az átmeneti korszakra még jellemző a falvak elnéptelenedése, a hiányos infrastruktúra és az információs elszigeteltség - mondta el dr. Héjja Botond, a Nemkormányzati Szervezetek Forrásközpontja (CREST) programigazgatója január végén Zilahon A teleház - a közösség szíve elnevezésű tanácskozáson. A CREST 1998 októberében alakult meg Szatmárnémetiben, a csapatban informatikus, pszichológus, orvos, szociológus, közgazdász, teatrológus található, tájékoztatást nyújtanak a civil szervezeteknek finanszírozási lehetőségekről, felkészítő tanfolyamokat szerveznek. A teleházak létesítésére vonatkozó program Szatmáron kívül felöleli Bihar, Máramaros és Szilágy megyéket. Szatmár megyében már öt teleház működik, készül a következő, a két máramarosi közül az egyik Misztótfaluban lesz, illetve három a szilágysági Kémeren, Kárászteleken és Zsomboron. /Fejér László: Teleházakat Szilágynak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./2001. február 12.
A román Antena 1 televízióban Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu házi költője, nemzeti bárd vitatkozott egy cingár székely fiúval, Ráduly Róbert parlamenti képviselővel. Ráduly Róbert alaposan ismerte a nemrég elfogadott közigazgatási törvényt /erről szólt a vita/, habogó partnerénél szebben és érthetőbben beszélt románul, ő, a székely. Kiderült, hogy Paunescu Románia alkotmányát sem ismeri megfelelően. Azt hitte, hogy a nemzeti alaptörvényben csupa kötelezettségek vannak a román nyelv ismeretével kapcsolatban. Valóságos arculcsapásként vette Paunescu, amikor Ráduly példákkal bizonyította, hogy az Európai Unióban igenis helye van a föderalizálásnak - Németország, Ausztria... - s az unió messze nem a nemzetállamok konglomerátuma. /Sike Lajos: Ezért szavaztunk rájuk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./2001. február 12.
Diákom Bákom címmel "tanároktól független iskolalap"-ot adtak ki a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ diákjai. /Diákom Bákom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./2001. február 13.
Febr. 10-én Csíkszeredában ünnepi előadáson emlékeztek a Hargita Táncegyüttes megalakulásának harmincadik évfordulójára és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tizedik születésnapjára. András Mihály az együttes jelenlegi művészeti vezetője hét éve vezeti a csapatot. Az ünnepségen Ádám Gyula dokumentum értékű fotóiból nyílt kiállítás, felvételek az elmúlt harminc évből. /(Daczó Dénes): Harminc év seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./2001. február 13.
Resicabányán a Herglotz-féle negyvennyolcas emlékmű a rendszerváltás után a teljes tönkremenetel felé haladt, hogy ismeretlen tettesek kezdték lebontani, hogy ócskavasként értékesítsék annak vaselemeit. A Német Demokrata Fórum, illetve az RMDSZ kezdeményezésére gyűjtés indult az emlékmű megmentésére és helyreállítására. A gyűjtés eredményes volt, az emlékművet helyreállították. Újraavatását és felszentelését a város védőszentjének a napján, június 29-én ejtik meg. /Régi pompájában ismét a kereszthegyi emlékmű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./2001. február 14.
A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) vezetői febr. 12-én találkoztak a kínai kommunista párt küldöttségével. A delegáció RTDP-s meghívásra látogatott Romániába, vezetője Cai Wu, a kínai kommunista párt központi bizottságának külkapcsolatokkal foglalkozó osztályának miniszterhelyettese. A küldöttség Adrian Nastase kormányfővel is találkozott. /Kínai kommunisták Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./2001. február 14.
Ristea Priboi RTDP-képviselőt nemrég a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SIE) ellenőrző parlamenti bizottság elnökévé választották, de ezt követően olyan sajtóhírek jelentek meg, miszerint Priboi a 89 előtti kémelhárító egység kollaboránsa volt, akinek a Szabad Európa Rádió munkatársainak megfigyelése volt a feladata. A Szekuritáté irattárát tanulmányozó bizottság újraindítja a vizsgálatot Ristea Priboi ügyében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács febr. 12-én határozott: Gheorghe Fulga lesz a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója. /Priboi, a pribék? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ A Legfelsőbb Védelmi Tanács kinevezte a STS (Serviciul de Telecomunicatii Speciale) élére Tudor Tanaset, a volt Securitate külügyi hírszolgálatának (DIE) tisztjét - írta az Adevarul. Tudor Tanase generális ranggal, tartalékos tiszt. /RMDSZ Sajtófigyelő (Bukarest), febr. 14. - 29. sz./2001. február 14.
Sürgősségi rendelettel a kormány szentesítette a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem multikulturális jellegét, ez derült ki a Monitorul Oficial most megjelent 70. számából. Eszerint a BBTE keretében az oktatás román, magyar, német és más világnyelveken folyik. E nyelvek használatát az oktatásban, a kutatásban, illetve az egyetemi kiadványok szerkesztésében bátorítják. Az Egyetemi Charta szabályozza az akadémiai közösségen belüli határozathozatalok módozatát olymódon, hogy annak minden komponense - tanulmányi vonala, katedrája, kara vagy egyetemi kollégiuma - önmaga dönthessen azon ügyekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak. A tanulmányi vonalaknak az a szerepük, hogy jóváhagyják a tantárgyak tartalmi felépítését, javaslatokat tegyenek a gazdálkodásra, tudományos, kulturális rendezvényeket, tanárcseréket szervezzenek. /Hivatalosan is "multikulturális" a BBT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2001. február 14.
Febr. 14-én sajtóértekezlet tartott az RMDSZ-vezetés a bukaresti RMDSZ székházban. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta a közigazgatási törvény elfogadásának és alkalmazásának szükségességét. A szövetség az egyetlen olyan politikai alakulat, mely a törvény értelmében a választások előtt, idejében a Szekuritáté Irattárát Átvizsgáló Országos Bizottság (CNSAS) elé terjesztette jelölt-listáit - emelte ki a szövetségi elnök, majd rámutatott, hogy a CNSAS részéről érkező elhamarkodott nyilatkozatok elkerülése végett szükség van az átvilágítási törvény felülvizsgálatára, módosítására. Kelemen Atilla, a földtörvényt kidolgozó képviselőházi szakbizottság elnöke elmondta, hogy az RMDSZ a Lupu-törvényt jelenlegi formájában alkalmazhatónak tartja. Markó Béla kifejtette, hogy a kormányzó párttal aláírt protokollum értelmében az állami intézményekben dolgozó magyar szakemberek továbbra is betöltik tisztségüket. Ez a kérdés nem politikai, hanem nemzetiségi vetületű, hiszen a magyarok alulreprezentáltak a különböző minisztériumoknak alárendelt intézményekben. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 14. - 1908. sz./2001. február 14.
Miron Cozma ügyvédei a bányászjárásokban elhíresült volt Zsil-völgyi szakszervezeti vezető perének újrafelvételét kérik a legfőbb ügyésztől. Miron Cozmát az államhatalom megdöntésére irányuló kísérlet vádjával ítélte 18 évi börtönbüntetésre egy bukaresti bíróság az 1991. szeptemberi bányászjárás perében. Az ítélet a Legfelsőbb Bíróság 1999. február 15-i határozata alapján jogerőssé vált. Kevés idő elteltével két Zsil-völgyi szakszervezeti szövetség az ítélet megsemmisítését és a per újrafelvételét kért, azonban ezt az akkori főügyész, Mircea Cristea elutasította. Ion Iliescu a választási kampány idején úgy nyilatkozott, megválasztása esetén elnöki kegyelemben részesíti a bányászvezért. - Nem zárható ki, hogy Cozma kiszabadulása, de legalábbis ügyének újratárgyalása bekövetkezhet. /Perújrafelvételt kér. Szabadlábra kerül Miron Cozma? = Krónika (Kolozsvár), febr. 14./2001. február 14.
A Korunk /Kolozsvár/ folyóirat 75 éves. Kántor Lajos főszerkesztő megjegyezte, hogy sokan különbözőképpen ítélik meg, vitatják a Korunk múltját. Febr. 16-án tudományos tanácskozást tartanak az évforduló alkalmából. A meghívott előadók: Egyed Péter, Gálfalvi Zsolt (Bukarest), Kötő József, Pillich László, Széles Klára (Budapest), Vetési László és Demeter Szilárd. Emellett a folyóirat múltját idéző dokumentumkiállítás nyílik a Korunk Galériában. A kiállítást Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Kántor Lajos főszerkesztő nyitja meg. /Csomafáy Ferenc: 75 éves a Korunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2001. február 14.
Febr. 13-án Nagyszalontán Fábián Imre bemutatja Nagy Ilona Örökhagyó /Literator, Nagyvárad/ című elbeszéléskötetét. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2001. február 14.
Forrai Tibor homoródszentpáli tanár kezdeményezésének köszönhetően megjelent A csillagvirágos leány /Corvin Kiadó, Déva/ című, gyerekszíndarabokat tartalmazó könyv. Előzőleg 1999-2000-ben felhívás jelent meg a hazai sajtóban, melyben az előadható gyerekszínművek összegyűjtését szorgalmazta a szerző. Így állt össze a színdarabos könyv. A könyv második részét Kassay-Vígh Katalin szatmárnémeti tanítónő különböző alkalmakra készült összeállításával gazdagította. /Színdarabos könyv tanítóknak, tanároknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./2001. február 15.
Febr. 14-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar polgármester bejelentette: megtartja a 16-i tiltakozó népgyűlést. Elmondta, hogy a 8 tájékoztató jellegű tábla 16 millióba került, a költségeket egy magáncég állta. Szerinte abszurdum az, hogy elhelyezésükre a művelődési minisztérium engedélyét is ki kellett volna kérnie. Beszámolt arról, hogy a népgyűlésre minden valószínűség szerint eljön Traian Basescu, Bukarest főpolgármestere, Zeno Opris, a Vatra Romaneasca képviseletében, Ioan Salajan, hargitai és kovásznai ortodox püspök, valamint az Avram Iancu Egyesület, a Mihai Viteazul Egyesület, a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elűzött Románok Egyesületének képviselői. Sajnálattal közölte, hogy Adrian Paunescu RTDP-s szenátor nem lesz jelen a megmozduláson. Biztosította az aggódó polgárokat: a rendőrség, csendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat mellett a rendet a polgármesteri hivatal, illetve a Nagy-Románia Párt helyi szervezetének tagjai is felügyelik. /Kiss Olivér: Nincs akadálya a tiltakozó népgyűlésnek - jelentette ki Kolozsvár polgármestere. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 15./2001. február 15.
A temesvári Heti Új Szó hetilapot kiadó Reflex Kft. másodfokon is elvesztette a lapnak is otthont adó Magyar Ház jelenlegi tulajdonosai, a TIMPRESS Rt. által indított kilakoltatási pert. Graur János, a Reflex Kft. igazgatója és a Heti Új Szó főszerkesztője elmondta, hogy két lehetőség van: a Heti Új Szót kilakoltatják a Magyar Házból vagy megegyezik a jelenlegi tulajdonossal, és albérlőként marad a bánsági magyarság által a két világháború között adományokból felépített művelődési központjában. A temesvári magyar újság szerkesztőségének helyiségeiben működik, szintén bérleti szerződés nélkül az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ). A Magyar Házban lakó magyar intézményeknek közösen kell fellépniük az ingatlan jelenlegi birtokosai ellen. /Pataki Zoltán: Kilakoltatják a temesvári magyar intézményeket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2001. február 15.
Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./2001. február 16.
Febr. 15-én kétnapos balkáni csúcstalálkozó kezdődött a bulgáriai Plovdivban a bolgár, a román és a török államfő részvételével. A vendéglátó Petar Sztojanov, valamint Ion Iliescu román és Ahmet Necdet Sezer török elnök a Balkáni Stabilitási Paktum keretében folytatott közös akciókkal, a Szerbia déli részén kialakult helyzettel, az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseik összehangolásával, a szervezett bűnözés elleni közös harccal kapcsolatos kérdéseket vitatja meg. A mostani a negyedik bolgár-román-török csúcstalálkozó: az államfők 1997 októberében Bulgáriában, 1998 áprilisában Törökországban és 1999 márciusában Romániában tanácskoztak /Balkáni csúcs kezdődött Plovdivban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2001. február 16.
Az új parlamenti ülésszakban az RMDSZ febr. 14-én tartotta meg első sajtóértekezletét, amelyen Markó Béla elnök megnevezte a szövetség törvénykezési prioritásait. Ezek közül a legidőszerűbb a költségvetési törvény mielőbbi véglegesítése. Markó a helyi közigazgatási törvény jelentőségét méltatta. Akik a törvény alkalmazását kívánják meggátolni, azok Románia integrációs törekvéseit fékezik. A Ticu-törvény módosítására vonatkozóan Markó Béla kifejtette, az a cél, hogy lehetővé tegye minden román állampolgár számára hozzáférését saját dossziéjához. A szövetségi elnök rámutatott: az RMDSZ talán egyike a jelenlegi politikai alakulatoknak, aki komolyan vette a Szekuritáté levéltárát felülvizsgáló tanács (CNSAS) tevékenységét, de Rákóczi képviselő esetében a testület elsiette döntését, ami egyrészt a meg nem felelő törvényrendeletnek is köszönhető. /(Szász Attila): A földtörvény jó és azonnal alkalmazható. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2001. február 16.
A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről egyre-másra jelennek meg pro és kontra vélemények, főleg a Szabad Demokraták Szövetségének elutasító politikája kapcsán. A konszenzus érdekében Mádl Ferenc köztársasági elnök januárban hatpárti egyeztetést hívott össze. A Romániai Magyar Szó összefoglalta - sajtónyilatkozatok alapján - a magyarországi parlamenti pártok jelenlegi álláspontját. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) támogatja a jogszabály megalkotását, és közreműködik abban, hogy mind az alkotmánynak, mind a nemzetközi kötelezettségekben vállaltaknak megfelelő és a határon túli magyar közösség egyetértését is bíró törvény szülessék. Nem tartják túlzottnak azokat a kedvezményeket, amelyeket a törvény a határon túli magyarok számára biztosítana, inkább keveslik azokat. A Független Kisgazda Párt (FKGP) is támogatja a törvénytervezetet, véleményük szerint a magyarság jogait határozottabban kellene megfogalmazni, és több kedvezményt kellene biztosítani a határon túl élőknek. A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) egyetért a státustörvény megalkotásával, visszautasítva a baloldali pártok azon vélekedését, hogy a szomszédos országokban élő magyaroknak adandó kedvezmény az anyaországiak terhére történne. Elfogadhatatlannak tartják a kifogást keresők olyanfajta érveléseit, amelyek szembeállítanák egymással a hazai és a szomszédos országokban élő magyarokat. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) a Máért zárónyilatkozatához különvéleményt csatolt. Szerintük a törvénynek összhangot kell teremtenie a magyarországi társadalom és a határon túli magyarok érdekei között, ugyanakkor meg kell felelnie az érvényben lévő nemzetközi szerződéseknek. Szerintük nem azt kell eldönteni, hogy ki a magyar, hanem azt, ki a kedvezményezett, és ki kell térni a határesetekre is, például, ha az egyik házastárs jogosult, de a gyerekek nem. Kifogásolják, hogy a pénzforrás nincs megnevezve a kedvezménytörvény végrehajtásához. Nem értenek egyet az ajánlószervezetek létrehozásával, szerintük ez melegágya lehet az etnobizniszek és az etnokorrupciónak. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ellenzi a törvényt, koncepcionálisan is elutasítva azt. Ez az álláspontjuk a hatpárti egyeztetést követően vált nyilvánvalóvá. Az SZDSZ részről elhangzik az is, hogy a törvénytervezet szemfényvesztés, légvár. Az SZDSZ szerint a tervezetet nagyon sok bizonytalanság veszi körül: nem tudni, kire terjed ki, milyen szolgáltatásokat biztosít, nem tudni, ez mennyibe kerül és ki fogja fizetni. Szerintük a magyar gazdaság teljesítőképességével nincsenek összhangban a nyújtandó kedvezmények és a hangoztatott 5 milliárd forint szerintük nem elég. Elfogadhatatlan számukra arra az alapkérdésre adott válasz is, hogy ki a magyar. Az SZDSZ szerint a státustörvény felgyorsíthatja a határon túli magyarok kivándorlását. Szerintük nem lehet EU-konform az a törvény, amely etnikai alapon megkülönbözteti más országok állampolgárait. Viszont a tervezet egyes elemeit jónak tartják, például az oktatási és munkavállalási jogszabályokat gazdagíthatnák. - A kormánypárt álláspontja, hogy az MSZP és az SZDSZ észrevételeit, kifogásait a törvényalkotás során figyelembe vették, jó részüket beépítették a tervezetbe. Hangsúlyozzák, hogy olyan típusú egyeztetés zajlott, amire a magyar közigazgatásban eddig nem volt példa. Azzal kapcsolatban, hogy a törvény bevezetésére nincs meg a fedezet, elhangzott, hogy erre a költségvetési tartalékból biztosítani tudják az anyagi alapot. Oktatási kedvezményekre egymilliárd forint, egészségügyi ellátási kedvezményekre félmilliárd forint költséggel számolnak. A magyarországi új személyi igazolványhoz hasonló biztonságú dokumentum, az úgynevezett magyar igazolvány előállítási költsége - ha valamennyi jogosult igényli - a hatmilliárd forintot is elérheti, de ez nem egyszerre történik, ez egy hosszabb folyamat része. Ötévenként kellene megújítani az igazolványt, mint bármilyen más személyi dokumentumot. Az etnikai alapú megkülönböztetés más országok állampolgáraival szemben nem magyar találmány, több példát is fel lehet hozni erre vonatkozóan az Európai Unió tagállamainak gyakorlatából. /Guther M. Ilona: Státustörvény - pro és kontra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2001. február 16.
Jan. 21-én Szatmárcsekén tartották meg Magyar Kultúra Napja rendezvényeinek nyitányát. A hagyományos ökumenikus istentisztelettel kezdődő ünnepségen Nagy László, a Tiszántúli Református Egyházkerület Gyulán szolgáló főjegyzője és Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek hirdette az igét. Beszédeikben a hit, nemzet és hazaszeretet elválaszthatatlan hármas egységét hangsúlyozták. A Kölcsey Társaság idei emlékplakettjével Vásárhelyi László néptáncost, koreográfust tüntették ki. A Magyar Kultúra Napja alkalmával Szatmárcsekén eddig kitüntetettek közül (többek között Makovecz Imre építész, Kányádi Sándor költő, Szabó István filmrendező és Csoóri Sándor költő ) Vásárhelyi László az első, aki kötődik e tájhoz és településhez. A 78 éves táncművész és koreográfus gyermekkorának nyarait Szatmárcsekén töltötte. Vallomása: "Számomra Szatmárcseke, Szatmár egész vidéke szent föld. Hiába jött a siker, öt világrész bebarangolása, Szatmárcseke maradt nekem a hazám." /Muzsnay Árpád: Vásárhelyi Lászlót Szatmárcseke mellett Szatmárnémeti is magáénak tekinti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2001. február 16.
A Romániai Magyar Szó helyi lapokat, kiadványokat szemlézett. Napvilágot látott egy újabb diáklap, a Közmag ("Közgazdasági brassais diáklap", Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Kolozsvár) első száma. A Közoktatásban (romániai magyar pedagógusok lapja, Bukarest, februári szám) Gergely László főszerkesztő Félévi gondolatok című írása mellett szó esett a viselkedési problémákról és a nyelvi játékok szerepéről. Nagykároly és Vidéke (hetilap): Silimon-Várday Zoltán főszerkesztő egy nagykárolyi turulmadaras emlékműről, Bura László sorozata a csángókról, Erli Mária-Tünde az Átmentett igék című, nagykárolyi alkotók műveit tartalmazó irodalmi antológia bemutatójáról. Érted Szól (a Temesvári Magyar Diákszervezet lapja, január 29-i szám) hírt adott a TMD következő félévi stratégiáját meghatározni hivatott műhelydélutánról. Garabonciás (a budapesti Márton Áron Szakkollégium hivatalos lapja, 2000. december - 2001. januári szám) - beszámoló a Márton Áron Szakkollégium által vendégül látott Magyar Ifjúsági Konferencia munkálatairól. /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./2001. február 16.
A "Tőzsér-posta" múltjáról beszélt Tőzsér József, az 1993-ban alapított Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedelmi Vállalat igazgatója. 1969-ben kezdte megszervezni, hogy Hargita megye minden községében nyissanak könyvesboltot. A bukaresti könyvposta mintájára 1971. február 15-én alakították ki a magyar könyvposta-szolgálatot, amelynek Gyergyószentmiklóson volt a székhelye (mert a gazdasági vállalat is ott székelt). A Kriterion Kiadó, Dacia Kiadó, Ion Creanga Kiadó készleten lévő köteteit hirdették meg, s nagyon hamar levelek sokasága érkezett. Ezt a különleges postaszolgálatot Beke György keresztelte el Tőzsér-postának. A könyvposta 1976-ig működött, amikor Tőzsér Csíkszeredára költözött. Ekkorra már a "szervek" is felfigyeltek, és gazdasági ügyet csináltak a könyvpostából. Tőzsér Józsefet hat hónapra felfüggesztett büntetésre ítélték, kitalált gazdasági okok miatt. A könyvpostát nem működtették tovább, egészen 1989-ig. Az Előre Kiskönyvtárat viszont Csíkszeredából terjesztették, a kötetekben címlistákat tudtak közölni. A könyvlistáikon 300-350 cím szerepelt.- Sikeresek voltak a falusi könyvnapok. Kányádi Sándor Fától fáig című könyvét csaknem falutól faluig vitték Kányádi Sándorral együtt, összpéldányszáma elérte a negyvenezret. Olyan esztendő is volt, hogy a februári könyvnapok alkalmával 34 találkozót szerveztek, tehát több alkalommal naponta kettőt is. Kányádi Sándor, Beke György, Fodor Sándor, Mikó Imre, Horváth István, Benkő Samu voltak rendszeres vendégeik, meghívottjaik. /Harmincéves a Tőzsér-posta. Beszélgetés Tőzsér Józseffel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./2001. február 17.
A Környezetvédelmi Minisztérium febr. 15-én bejelentette, hogy egy krajovai vegyiüzemből nagy mennyiségű, ammóniumot tartalmazó mérgezőanyag került a város melletti Zsilbe, amelynek vizében a megengedhető szintnél tízszerte magasabb ammóniumot mértek. A környékbeliek - halászok, parasztok - a nagy mennyiségű döglött hal látványától felbuzdulva, az eddigi hasonló mérgezéses balesetek következményeivel mit sem törődve, gyűjtötték, szállították, fogyasztották és árusították a tetemeket, a helyi hatóságok tiltásának ellenére. /Ammóniummal szennyeződött a Zsil vize, a döglött halak most is kelendőek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2001. február 17.
Ráduly Róbert az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke, exháznagy elmondta, hogy belülről láthatta a házbizottság működését. Sikerült egy új termet megszerezniük, a titkárságot az eddiginél felszereltebbé tették, több szakértőt, munkatársat felvettek. Ráduly Róbert úgy látta, hogy az adminisztratív személyzet a képviselőházban túlméretezett. /Magyar Balázs: Az új parlamenti ülésszak elején. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2001. február 17.
Febr. 15-én ünnepélyes keretek között megnyílt Ausztria temesvári konzulátusa. 1918 után ez az első, Romániában megnyílt osztrák konzulátus. Az osztrák konzulátus megnyitása, a Bánság és Ausztria közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester szerint visszatérés a normalitáshoz. /Pataki Zoltán: Osztrák konzulátus nyílt Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2001. február 17.
Dr. Neményi Ágnes előadótanár a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szociológia Tanszékén, 1994-től a szociológia tudományok, 32 éve tanít az egyetemen. A közvélemény- kutatás rendkívül komoly dolog, ha azt megfelelő módon kezelik. Romániában kiderült, hogy különböző közvélemény-kutató intézetek vezetői különböző pártok elkötelezettjei, akik bizonyos esetekben meg is kapják az őket megillető juttatást. A közvéleménykutató-intézetek előbb-utóbb eladják magukat valamelyik pártnak. - Aki jobban tud hatni az emberekre, az annál jobban a hatalom közelébe kerülhet, vagy meg is szerezheti a hatalmat. /Csomafáy Ferenc: Ki kinek adja el magát ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2001. február 17.
Főzzünk, főzzünk valamit" címmel a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ gyermekműsort készített, amelyet sorra bemutat a város óvodáiban és napközi otthonaiban. Már 8 előadást ért meg Harold Pintér "Születésnap" című darabja, amit ősszel vitt színre a Figura, Béres László rendezésében. Megkezdődtek a próbái a "Búskomor Aranykor" című, Arany János balladáiból és megzenésített verseiből összeállított dramatizált előadásnak, amelyet március végén mutat be a Figura. Nyár elejére tervez a színház egy Petőfi előadást is "A helység kalapácsa" címmel, amelyben közreműködnek majd a kolozsvári és marosvásárhelyi színművészeti főiskolák végzős hallgatói. /Mit főz a Figura? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./2001. február 17.
Márciustól önálló lapként jelenik meg a második évfolyamában lépő Provincia - jelentették be febr. 16-án sajtóértekezlet keretében a szerkesztők. A magyar és román nyelven kiadott lap egy éve a Krónika, illetve a Ziua de Ardeal havi mellékleteként került az olvasók elé. Az "önállósodást" a költségeket felvállaló kiadó, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja tette lehetővé. Amint az a januári-februári összevont számban Molnár Gusztáv politológusnak, a lap egyik felelős szerkesztőjének a Provincia egyéves pályafutását értékelő írásából kiderül, teljesítették a célt: "sikerült megteremteni az erdélyi és bánsági nyilvánosságban egy olyan közös fórumot, amelyben az erdélyiséget identitásuk fontos, de nem kizárólagos elemének tekintő román, magyar és német értelmiségiek otthon érzik magukat, és hasonlóképpen értelmezve a legfontosabb fogalmakat és kategóriákat, értelmes és hasznos eszmecserét tudnak folytatni egymással". A szerkesztőgárda tagjai között van Alaxandru Cistelecan (felelős szerkesztő), Ágoston Hugó, Bakk Miklós, Mircea Boari, Marius Cosmeanu, Caius Dobrescu, Sabina Fati, Marius Lazar, Ovidiu Pecican, Traian Stef, Szokoly Elek, Daniel Vighi. /Önálló Provincia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./ Molnár Gusztáv "Budapest és Kolozsvár között ingázó politológus" és Daniel Vighi, a szerkesztőbizottság tagja február 15-én Temesváron bemutatták az önállósult Provincia folyóiratot. A Provincia megteremti az erdélyi és a bánsági nyilvánosságban azt a közös, transzetnikus vitafórumot, amelyben román, magyar és német értelmiségiek egyaránt otthon érzik magukat, jelentette ki Molnár Gusztáv. A Provincia és a köré csoportosuló értelmiség számára a nemzeti identitásnál fontosabb a közép-európai, illetve földrajzilag jobban körülhatárolva az erdélyi és bánsági identitás. Úgy tűnik, a Provincia hasábjain, a transzszilvanizmus közös nevezőjén sikerült egy olyan román-magyar-német értelmiségi párbeszédet beindítani, amelynek során végre megbeszélhetjük közös dolgainkat, leásva az ellentétek gyökeréig és felmutatva a bennünket összekötő értékeket. - Egy román regionalista pártra gondolnak, amely nyitott lenne a magyarság és a kisebb nemzeti közösségek felé - fejtette ki Molnár Gusztáv. /Pataki Zoltán: Bemutatkozott az önálló Provincia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./2001. február 17.
Vita Catolica Banatus s címe a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye folyóiratának. A többnyelvű folyóirat ezúttal csak három nyelven (magyar, román, német) közölt írásokat. Öt esztendő alatt az ortodox egyház 492, a görög katolikus 67, a római katolikus 37, a református 18, az unitárius 3 templomot épített. /Vita Catolica Banatus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./ 2001. február 17.
Harmadik kiadása is megjelent a Székely templomerődök című leltáros monográfiának. Gyöngyössy János /Székelyudvarhely/ maga írta-rajzolta a könyvet még 1990-ben. A középkori barátbetűkkel barnában-pirosban megírt könyv természetesen Kós Károlyt idézte, aki hasonló módszerrel írta és rajzolta még 1907-ben, jövendőbelijének ajándékul a Székely balladákat. Gyöngyössy János könyvének második kiadása 1993-ban látott napvilágot az Infopress Rt. Kiadónál, 3000 példányban. Most pedig itt a Székely templomerődök harmadik, bővített kiadása. /Középkoriasan. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./