udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 10951-10980 | 10981-11010 | 11011-11040 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. február 2.
Erdei Ildikó, a Bartók Béla Líceum /Temesvár) igazgatónője képet adott az iskoláról. Az iskolák értékelésénél reprezentatív jellegű iskola lett az övék. A reprezentatív státusú iskolák maguk vehetik fel, versenyvizsgával, tanáraikat. Problémát jelent - megyei szinten is -, hogy nincs elég magyartanár. Az állást meghirdették, az egyetemen minden végzőst megkerestek, mégsem volt jelentkező. - A Bartók Béla Líceumban a gyermeklétszám sajnos az idén tovább csökkent, de mintha lassult volna a folyamat. Közel hatszáz diák van, újból sikerült beindítani a két első és a három kilencedik osztályt. Talán a státustörvény hatására megfordul ez a csökkenő tendencia. - Tovább bővültek a testvériskolai kapcsolatok. A székelykeresztúri Orbán Balázs Líceummal már csak a dokumentumok aláírására várnak. Ezzel a temesvári magyar diákok jobban megismerhetik Székelyföldet, barátságok szövődhetnek a két líceum diákjai és tanárai között. Jelentkeztek a magyar tagozatot működtető szabadkai középiskola képviselői is. - Temesváron elsőként a Bartók Béla Líceumban amerikai vendégtanár is működik. /Pataki Zoltán: A temesvári magyar líceum bel- és külföldi partnerkapcsolatokat épít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2001. február 2.
Megváltozott formában megjelent a Lugosi Hírmondó időszakos kiadvány II. évfolyamának 1. száma. Tavaly az olvasók ingyen juthattak hozzá, az idéntől szimbolikusan ezer lej az ára. /(Király Zoltán): Lugosi Hírmondó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2001. február 3.
Egy évvel ezelőtt bezárták a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) levéltárát, azóta "leltároznak". A kutatók azóta csak várakoznak. A leltár oka állítólag a tavaly elfogadott átvilágítási törvény, amely a szekusdossziékba történő bepillantást is szabályozza. Megdöbbentő, hogy Romániában, ahol az aktív lakosság mintegy harmada valamilyen módon kapcsolatban állt a kommunista titkosszolgálattal, ma már egy-egy parlamenti párt akár több száz nevet tartalmazó képviselő- és szenátorjelölt listájából alig két-három személy ha fennakad a rostán. Az irattárak bezárásának másik oka, hogy a hatalmon lévők rájöttek: nem lehet tudni, mi minden kerülhet elő. A fiatal történészek például a kibányászott iratokat azonnal világgá kürtölik. Például Dorin Dobrincu az SRI-levéltárban tavaly érdekes aktára bukkant. Egy 1950. január 30-i dokumentum szerint Teoctist Arapasu volt legionárius, aki részt vett a [legionárius] felkelésben, s aki más legionáriusokkal együtt szétverte az Antim utcai zsinagógát. "Arapasu a Iustinian Marina pátriárkával való jó viszonyának köszönhetően befolyással rendelkezett ez utóbbinál, aki támogatni szándékszik Arapasut, hogy a következő választásokon Moldva mitropolitai posztját elfoglalja". A mai román pátriárkáról van szó, Teoctistról, a Román Ortodox Egyház fejéről. Miután a dokumentumot idén január közepén két román napilap is közölte, Teoctist hivatala azonnal cáfolta annak tartalmát. Azt mondták, a jelentés tulajdonképpen a szovjetek diverziója nyomán születhetett. Azonban egy másik fiatal történész, Gabriel Catalan, ehhez hasonló dokumentumot talált 1949. augusztus 30-i keltezéssel, egyet pedig a bukaresti központi történelmi levéltárban, 1949. január 20-i dátummal. A legutóbbi Nicolae Balan mitropolita kijelentése. Teoctist ezt már nem tudta cáfolni, a román sajtó is azonnal elhallgatott. Mégiscsak az ortodox egyház fejéről van szó, tette hozzá Tibori Szabó Zoltán. Nem lehet Teoctist pátriárkát kikezdeni, hiszen az akadémia tagja lett, találkozott II. János Pál pápával, az ökumenizmus bajnoka és rengeteg kitüntetés birtokosa. Ki merne arra emlékezni, hogy Teoctist nem csupán legionárius volt, antiszemita és pogromok résztvevője, hanem a kommunista rendszer egyik legalázatosabb kiszolgálója is? Teoctist ezért 1990 elején saját egyháza nyomására lemondott, majd néhány hónappal később meggondolta magát, és visszatért pátriárkai trónusára. - Idén január 21-én Bukarestben megemlékeztek az 1941. január 21-i bukaresti pogrom áldozatairól. A bukaresti ortodox székesegyházban Teoctist pátriárka mise keretében emlékezett meg "az antiszemitizmus és az idegengyűlölet azon ártatlan áldozatairól, akiket hatvan évvel ezelőtt gyilkoltak meg Bukarestben". Tibori megjegyezte: A gyilkosok tarthatnak bűnbánatot és imádkozhatnak bűneik megbocsátásáért, de csakis bűneik nyilvános bevallása után. /Tibori Szabó Zoltán: Őtúlboldogsága és a zsidók. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2001. február 3.
Martonyi János külügyminiszterrel készített interjút a Romániai Magyar Szó munkatársa. Az interjú előtt írta alá Martonyi János a Mircea Geoana román külügyminiszternek címzett levelét, amelyben javasolja, márciusban vagy esetleg áprilisban román partnere tegyen látogatást Budapesten. - Martonyi kifejtette, hogy a "romániai választások eredménye kezdetben komoly aggodalommal töltött el bennünket is, megdöbbentett a Nagy-Románia Párt előretörése." Megnyugtató volt viszont az, ami a választások óta eltelt időszakban történt, így például a PDSR-RMDSZ megállapodás, a törvényalkotási fejlemények és nem utolsósorban az, hogy a Nagy-Románia Párt semmilyen formában nem vesz részt a kormányzásban. - A kétoldalú kapcsolatok keretében a legkülönbözőbb területeken kell majd előrelépni. Szeretnék napirendre tűzni a csíkszeredai és a konstancai főkonzulátusnak a megnyitását. Új szociális és társadalombiztosítási egyezmény megkötését kezdeményezik, amelyet a szomszédos országokban élő magyarokról szóló, készülőben lévő törvény is szükségessé tesz. Javítani szeretnék az együttműködést a migráció és a menekültügy terén. Szükséges a határátkelőhelyek bővítése, a Szeged-Temesvár vasútvonal újjáépítése vagy az észak-erdélyi útépítés. Szükség van egy új környezetvédelmi egyezmény és határvízi megállapodás megkötése, átfogóan szabályozni kellene a Tisza vízgyűjtőterületén folytatott gazdasági tevékenységet, katasztrófavédelmi egyezményt kellene kidolgozni. - Remélhetően 2001-ben a két ország között a kereskedelmi forgalom meg fogja haladni az 1 milliárd eurót. Tavaly ez körülbelül 900 millió volt. A magyar vállalatok eddig összesen 160 millió eurót fektettek be Romániában, körülbelül 3000 közös vállalat működik. - A román félnek fel kellene számolnia a magyar húskivitelt érintő korlátozást. Martonyi leszögezte: "Nekünk nagyon fontos az, hogy az RMDSZ egységes legyen. És ez fontos az RMDSZ-nek, a romániai magyarságnak is, hiszen látjuk, hogy amíg egységes, addig biztos, hogy bejut a parlamentbe, és a román politikai élet fontos tényezője." /Guther M. Ilona: Interjú MARTONYI JÁNOS külügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./2001. február 3.
Febr. 2-án tartotta rendkívüli bővített közgyűlésen a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, melyen ellenszavazat nélkül hagyták jóvá a küldöttek a megújulási programot. Az előterjesztett dokumentum fejezetekre bontva összegezte a tennivalókat, az irányelveket. Tőkés László püspök terjesztette a közgyűlés elé az egyházkerület megújítását célzó programtervezetet. A cselekvési terv első része az igehirdetés megújításával foglalkozott. Meghatározták az egyházi szolgálat általános irányelveit a lelkipásztortól a kisegítő alkalmazottakig; taglalják az egyházfegyelem kérdéseit, továbbá a gyülekezeti, ifjúsági, szórványbeli, cigány- és szeretetszolgálati missziói tevékenységet. Egyes felszólalók elvi és alaki kifogásokat fogalmaztak meg, azonban azt is leszögezték, hogy a programtervezet egyes pontjait már gyakorlatba ültették, és elindult a folyamat. Ennek alapján javasolta az ülésvezető Kovács Zoltán, hogy az előterjesztést alapelvként, keretprogramként fogadják el, ami ellenszavazat nélkül meg is történt. Ugyancsak jóváhagyták, hogy a Református Világszövetség Európai Régiójának Nagyváradon tartandó nagygyűlésére pályázatot hirdessenek jubileumi könyvkiadásra, szorgalmazták továbbá a presbiteri szövetségek létrehozását. /Máté Zsófia: A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése. Elfogadták a cselekvési programot. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Az egyházkerületi közgyűlés végén a misztótfalui gyülekezet néhány tagja tiltakozott lelkészük, Szilágyi László felfüggesztése miatt. Tőkés László püspök válaszába bele-belekiáltott a misztótfalui gyülekezet egyik-másik tagja. A püspök kifejtette, hogy Szilágyi László ellen szabályos fegyelmi eljárás indult, a helyzet tisztázásáig meg kell várni ennek lefolytatását. "Az egyházkerület a felfüggesztett Szilágyi helyett beszolgáló lelkészt nevezett ki Misztótfaluba, néhány hétig mindenki elfogadta ezt a megoldást, de aztán kitették a tiszteletes szűrét. Sem a felfüggesztett lelkipásztor, sem a misztótfalui gyülekezet nem hajlandó alávetni magát az egyházkerület döntésének. Ma nem lett volna ez a cirkusz, ha Szilágyi László ahelyett, hogy olajat önt a tűzre, leinti a protestáló gyülekezeti tagokat" - mondta a püspök, aztán berekesztette a közgyűlést, a misztótfaluiak nagy elégedetlenségére. A résztvevők egyperces néma csenddel adóztak Sinkovits Imre emlékének. A záró istentiszteletet Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke tartotta, miközben a misztótfaluiak kivonultak a templomból. /R. I. [Rais W. István]: Nem szabad pánikba esni. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök megállapította, hogy a közgyűlés elérte a célját, a keretprogramot elfogadták. Nem ilyen egyértelmű az értékelése az egyház általános helyzetét illetően. A felszültség megmaradt, ezt jelezte a közgyűlésen a kopogtatást, jelenetrendezést produkáló csoport. "Ami a legfájdalmasabb számomra, az a féktelen gyűlölet, amely egyes emberek szavából perzsel." - mondta. Ilyen a fugyivásárhelyi lelkész interjúja a Romániai Magyar Szóban. /Rais W. István: ,,A játékszabályokat el kell fogadni" Közgyűlés utáni exkluzív interjú Tőkés László püspökkel. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 3./ Tőkés László püspök a Kállay Lászlóval készített interjúra utalt: M. Józsa Tímea: Széles képviseleti alapon. Mi teljesült az elmúlt tíz évben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./2001. február 3.
A kisebbségek beolvasztásában vagy kiűzetésében érdekelt szomszédos hatalmak a mai napig állandó lépéselőnyben vannak az anyaországgal és a kisebbségi magyar szervezetekkel szemben, állapította meg Harrach Gábor. Nem csoda, hogy magyar településstratégiáról is csak négy hónapja, Marosvásárhely magyar polgármesterének választási veresége óta kezdtek beszélni, miközben a román, jugoszláv s az (akkor még) csehszlovák hatalom már nyolc évtizede hozzálátott a magyar többségű városok kulturális és etnikai arculatának átalakításához, román, szlovák és szerb városokká formálva például az addig tipikusan magyar Kolozsvárt, Kassát és Újvidéket. "Nincs településstratégiánk" - vallotta be tíz évvel az RMDSZ megalakulása után, elnökségének nyolcadik évében Markó Béla, természetesen bármiféle személyi konzekvencia levonása nélkül. A megmaradás érdekében az általános érvényű követelések - teljes körű anyanyelvű oktatás, kétnyelvűség, decentralizáció stb. - mellett városonként és régiónként különböző, lokális stratégiákat is meg kell fogalmazni. Az utódállamokban egyre inkább azé lesz az igazi hatalom, aki a gazdasági, kulturális és szellemi élet központjaiban, a nagyvárosokban szerez pozíciókat. Harrach emlékeztetett: Erdélyben az impériumváltás előtt nem létezett egyetlen román többségű nagyváros sem, mivel a románság nagy része falvakban, kistelepüléseken élt. Erdély lakosságának ekkor ötvennégy százaléka volt román, harminchárom százaléka magyar, és hat százaléka német. Az utódállamok gyors ütemben növelni kezdték saját népességük arányát az addig magyarok és németek által lakott városokban. Ez azonban nem járt együtt a klasszikus városi civilizációs értékek elsajátításával az újonnan telepítettek részéről. Ellenkezőleg: a gyakran elmaradott vidékekről érkezett, az urbanizált életformától idegen normákat meghonosító tömegek az őslakossággal szembeni idegengyűlölet, a legprimitívebb nacionalizmus bázisává váltak. Noha a betelepítésekben, kiűzetésekben, sőt a városok történelmének utólagos kisajátításában (vagyis meghamisításában) az utódállamok mindegyike jeleskedett, a nagyvárosok magyartalanításának legkövetkezetesebb példáját Románia mutatta be. A Ceausescu-féle nemzeti kommunizmus az addig kivétel nélkül magyar vagy német városokat mind külsejükben, mind szellemiségüket tekintve a balkáni nívóra süllyesztette. A diktátor bukása ugyan lehetetlenné tette a nagy lakótelepépítések, a tömeges betelepítések folytatását, ám a felszínre törő, a nagyvárosi magyarság mindennapjait megkeserítő nacionalizmus, a katonai és rendőri állomány ma is tartó növelése a székely megyékben, valamint a leplezetten folyó, alapítványi vagy egyházi háttérrel fedezett, de az állam által vagy jóváhagyásával irányított akciók - mint például a Cserehát-ügy néven elhíresült, a mai napig terebélyesedő betelepítési botrány Székelyudvarhelyen - azt mutatják, hogy a román térhódítás kiteljesítése az erdélyi városokban egyik első számú stratégiai célkitűzése a mindenkori bukaresti hatalomnak, így a jelenleginek is - állapíthatta meg találóan Harrach Gábor. - Pomogáts Béla Erdélyi magyar városok című munkájában pontokba szedte az elrománosítás jól kidolgozott menetrendjét. Ennek eredményeként az egykor nyolcvanöt százalékban magyarlakta Kolozsvárt ma már csak húsz százalékban, a valamikor színmagyar Nagyváradot pedig csupán harminc százalékban lakják magyarok - s amelynek ismeretében az RMDSZ-nek a mai napig "nincs településstratégiája". A román államnak már nyolcvan éve van. /Harrach Gábor: Az utolsó végvár. = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./2001. február 3.
Kolozsváron a Reményik Sándor Galéria kiállítás nyílt Terényi Ede műveiből és az evangélikus templomban hangversenyen mutatták be egyes zeneműveit. Terényi Ede az egyedüli zeneszerző a világon, aki megkapta a G. Enescu és Bartók Béla kitüntetést. A nemzetközi hírnévnek örvendő zeneszerző egyik leghűségesebb tolmácsolója Molnár Tünde orgonaművész, adta elő a templom orgonáján Terényi műveit. A templomban kifeszített vásznon a közönség megtekinthette Essig József filmesszéjét. Címe: Terényi Ede - szín, fény, zene. /Csomafáy Ferenc: Szépségkereső. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./2001. február 3.
Pálffy Árpád csíkszeredai szobrász-keramikus szülőfalujában, Hodgyán kezdett agyaból mintázni. Édesapja a kuláklistán szerepelt, ezért nem vették fel a képzőművészeti főiskolára. 1960-ban kezdett kísérletezni, amikor Csíkdánfalván a kerámiánál dolgozott. Bandi Dezső hatására kezdett dolgozni, 1967-től munkáival jelen volt a megyei képzőművészeti tárlatokon. Később elkezdett a fafaragással is foglalkozni. 1990-től készít plaketteket. Egy sorozatot indított ismert, neves személyekről. 1995-től kapta az első dombormű-megrendeléseket, ezek már bronzból készültek - Vasvári Pál, Dsida Jenő domborművek Beregszászra, Ady Endre dombormű Kalotaszentkirályra, Márton Áron dombormű pedig a csíkszeredai plébániának készült. /Forró Miklós: Kötetlen beszélgetés PÁLFFY ÁRPÁD csíkszeredai szobrász-keramikussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./2001. február 3.
Jan. 27-én a Maros megyei Marossárpatakon a megye magyar szakos tanárainak tartottak pedagógiai kört. A módszertani kör meghívottja ezúttal Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költő volt, aki bemutatta Miénk a világ című, nemrég megjelent gyermekverskötetét. A rendhagyó könyvismertetőn a marosszentgyörgyi Általános Iskola Szőcs Kálmán Irodalmi Körének tagjai a kötet verseiből összeállított zenés-verses műsort mutattak be. /Rendhagyó könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./2001. február 5.
Az Európa Tanács januári közgyűlésén Frunda Györgyöt, az RMDSZ szenátorát a jogi-emberjogi bizottságban újraválasztották. Frunda 1993-tól tagja a román ET-küldöttségnek. Frunda György elmondta, hogy az Európa Tanácsnak van egy közgyűlése, van 14 bizottsága és öt ideológiai vagy politikai csoportja. Viorel Hrebenciuc képviselőházi alelnök lett Románia részéről közgyűlési alelnök a következő hat hónapra vagy egy évre, s utána a további országok képviselői foglalják el a tisztségeket. Frunda György bizottsági szinten három testületnek a tagja, és a választották ismét alelnökké. Egyébként Frunda az Európai Néppárt csoporthoz tartozik, és azon belül a bővített büró tagja. A román küldöttségnek tíz tagja van és ezeknek tíz helyettese. Frunda helyettese dr. Kelemen Atilla. Frunda tagja még a monitorizálási bizottságnak, és a környezetvédelmi és mezőgazdasági bizottságnak is. - Sajtótájékoztatóján Vadim Tudor szenátor Frundát azzal vádolta meg, hogy terhelő, kompromittáló anyagot terjesztett róla. A valóság az, hogy Frunda egy román sajtókivonat-gyűjteményt osztott szét. Ez nem partizánmunka, hanem külföldön is vállalni kell azt, amit belföldön hangoztatta a szenátor. Ugyanis Romániában sovén, antiszemita, magyarellenes, Európa-ellenes, emberjog-ellenes nyilatkozatokat tesz a Nagy Románia Párt, odakint meg demokratának vallja magát. /Máthé Éva: "Az ajánlás politikai dokumentumból jogi eszközzé vált!" Interjú FRUNDA GYÖRGY szenátorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./2001. február 6.
Alakul a státusmagyaroknak szánt, a tervezett törvény szerint könnyítésekre jogosító igazolvány terve. A Magyar Nemzetben febr. 5-i számában Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke körvonalazta: a fényképes igazolványt a szomszédos országban létrehozott szervezetek ajánlása alapján a belügyi tárca alá rendelt magyarországi hivatal állítja majd ki. Ez nem automatikusan történik, a kérelmezőket ugyanis idegenrendészeti és nemzetbiztonsági szempontból is vizsgálni fogják. A tervek szerint egy igazolvány ára 400 forint, mely összeg részben az érintetteket terheli. Az eddigi felmérések szerint Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben a megkérdezettek nyolcvan, míg a Felvidéken hetven százaléka kérné az igazolványt. A munkavállalással kapcsolatosan a megkérdezettek csaknem fele nyilatkozott úgy: szívesen dolgozna legálisan Magyarországon. /Nemzetpolgár-igazolvány státusmagyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./2001. február 6.
Febr. 1-jén Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány kurátora, valamint a Kovászna Megyei Tanács és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala szervezésében tartották meg A háromszéki felsőoktatás jövője az Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében c. tanácskozást. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a háromszéki közoktatás helyzetéről számolt be, ebből kiderült, hogy 2000-ben Háromszéken végzettek 39,7 százaléka állami egyetemeken tanul tovább, 8,41 százaléka magánegyetemekre, 12,9 százaléka technikumokba iratkozott, 18, 23 százaléka dolgozni kezdett, és 12 százalék körüli azoknak a száma, akik valószínűleg beilleszkedési segélyben részesülnek a munkaügytől vagy fekete munkát vállaltak. A nagyszebeni Lucian Blaga egyetem Kézdivásárhelyen indított ősztől néhány szakot távoktatással, ide kb. hatszáz fiatal iratkozott be, nagyrészük Háromszékről, a hallgatóknak csupán elenyésző hányada román nemzetiségű. Az oktatás román nyelven folyik. "Miközben a magyar egyetem létrehozásán munkálkodunk, elveszítettünk ezer fiatalt" - mondotta a főtanfelügyelő. Dr. Domokos Ernő, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolájának igazgatója vázolta az elmúlt tíz év helyzetét a felsőoktatás terén. A 91-ben Sepsiszentgyörgyön is beindított Hyperion magánegyetemtől, amely később posztliceális képzésre tért át, a Gábor Dénes főiskola kihelyezett szakán át, el egészen a Babes-Bolyai kihelyezett főiskoláig, egyértelműen pozitívnak nevezhető a folyamat Domokos Ernő szerint, mert a háromszéki fiatalok fogékonyak a (tovább)tanulásra. Birtalan Ákos képviselő, a Sapientia Alapítvány egyéves működéséről számolt be. Kezd körvonalazódni a magyar egyetem. Az egyik rész Marosvásárhelyen lenne műszaki szakokkal, egy másik Csíkszeredában (itt is már elkezdődött több szak ideiglenes akkreditációja), s Kolozsváron lenne az egyetem adminisztrációs és információs központja, könyvtára, s talán különböző szakok is. E több lábon megélni kívánó egyetem egyik pillére Háromszéken lehetne. Birtalan Ákos azt is elmondta, hogy Háromszék, pontosabban a Székely Nemzeti Múzeum melletti Dél-Kelet Intézet, mindössze egyetlen kutatási pályázattal jelentkezett, melyet elfogadott ugyan a Sapientia Alapítvány, de kiegészítések szükségesek. Jó lett volna, ha Székelyföldnek lett volna közös koncepciója, különben mindenki kéri a maga kis szeletét. - Az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság, az EMTE sepsiszentgyörgyi fiókjának szándékában áll műszaki karok létrehozására pályázni. A másik terv a Megyei Tanácsé, mely egy turisztikai főiskola vagy egyetem létrehozását szorgalmazza. /Éltes Enikő: A háromszéki fiatalok akarnak tanulni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./2001. február 7.
A magyar-román kapcsolatok kérdéseiről folytatott konzultációt febr. 6-án Bukarestben Lőrincz Csaba, a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára, Cristian Diaconescu külügyi államtitkárral tárgyalt, és fogadta őt Mircea Geoana külügyminiszter. Előkészítették Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium politikai államtitkárának jövő heti hivatalos bukaresti tárgyalásait. Markó Béla szövetségi elnök febr. 6-án a bukaresti Elnöki Hivatalban fogadta Lőrincz Csabát. /Magyar-román konzultációk Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./2001. február 7.
Az Európa Bizottság vízumokról szóló jelentését eljuttatták a román hatóságokhoz. Az Európa Bizottság jelentésében megállapították, hogy Romániának mielőbb életbe kell léptetnie azokat a szabályozásokat, amelyekre kötelezettséget vállalt, mert csakis így kerülhet le a vízumrendszer feketelistájáról. A román hatóságoknak hatékonyabb védelmi rendszert kell kidolgozniuk az útlevelek esetében. A jelentésben ismét felsorolták a feltételeket, amelyeket Romániának teljesítenie kell, de azt is bemutatták, hogy Bukarest mit ígért, és mit tartott be eddig annak érdekében, hogy a vízumkötelezett országok feketelistájáról lekerülhessen. Június 30-án fogják előterjeszteni a második jelentést, ezután ismét megvitatják a vízumügyet Brüsszelben. - Az Európa Bizottság és az Európa Parlament azt javasolta, hogy a vízumkötelezettséget Románia és Bulgária esetében is töröljék el, azonban egyes uniós országok határozottan ellenzik ezt Románia esetében. Például Németország már kifejtette ilyen irányú fenntartásait. /Előzetes jelentés vízum-ügyben. Továbbra is feketelistán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./2001. február 7.
A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút készített Markó Béla szövetségi elnökkel. Arra a kérdésre, hogy mit fog tenni az RMDSZ, ha a parlamentben módosítani akarják a földtörvényt, Markó Béla azt felelte: bízik benne, hogy az államfő aláírja, kihirdeti a törvényt, továbbá szerinte a közigazgatási törvény két ház közötti egyeztetése még hátravan, de már nem nyúlhatnak a kisebbségek anyanyelvhasználatával kapcsolatos szakaszokhoz. Markó szerint "legyünk némi türelemmel, lássuk, van-e a kormánynak egyeztetett módosítási javaslata." Markó az államfővel való megbeszélésről elmondta, hogy Ion Iliescuval számos kérdést áttekintettek. Az RMDSZ az idei költségvetéstől azt várja el, hogy az számos regionális gondra megoldást tartalmazzon, hogy a Székelyföld ne legyen mostohagyerek. "Egyébként a skála a Babes-Bolyai Egyetemen belüli magyar vonal bővítésének kérdésétől a magyar nyelvű rádió- és televíziós adásokkal kapcsolatos elképzelésekig terjedt, tulajdonképpen átfogta mindazt, ami az SZDRP-vel kötött megállapodásban szerepel vagy csak elvi szinten, de inkább tételesen." /Gyarmath János: Újabb kihívások előtt az RMDSZ. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./2001. február 7.
Febr. 6-án rendkívül feszült légkörben zajlott le az Agache-ügy tárgyalása a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon - tájékoztatott a kézdivásárhelyi vádlottak védőügyvédje, Frunda György. Az ügyvéd-szenátor elmondta, fenntartotta védencei fellebbezési folyamodványát, és kérte a bíróságot, mentse fel az érintetteket a halált okozó ütlegelések vádja alól. Mint ismeretes, a kézdivásárhelyi Aurel Agache milicistával a népharag végzett 1989 decemberében. Frunda azzal érvelt, hogy védencei 1989 decemberében forradalmi tettet követtek el, így elfogadhatatlan az 1999 novemberében hozott ítélet. Akkor hét év börtönbüntetésre ítélték Filip Orbán Daniela Kamillát, négy-négy évre Paizs Ottót és Héjja Dezsőt, három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Reiner Anton, és három évre ítélték az alapfokon felmentett Konrád Jánost is. Frunda György fellebbezésük alátámasztásaként a bíróságon kifejtette, nem adatott meg a védelem joga sem törvényszéki, sem táblabírósági szinten. Nem fogadták el a kérésüket, melyben bizonyították, hogy Aurel Agache milicista Kézdivásárhelyen a Ceausescu-diktatúra megtorlásainak jelképe volt, és a népharag végzett vele 1989. december 22-én. Az ügyvéd azt is kifejtette, az ítélet ellentmond az Európai Emberjogi Egyezmény 5-ös és 14-es pontjának. A 14-es pont betiltja az etnikai diszkriminációt, míg az 5-ös pont értelmében elfogadható időn belül kell egy ügyet tárgyalni, a végzetes decemberi események óta pedig 11 év telt el. Frunda György kiemelte azt a tényt is, hogy csak a kézdivásárhelyiek ügyében született eddig ítélet, pedig az ország más városaiban is történt milicistagyilkosság 1989 decemberében. Az ügyvéd elfogadhatatlannak tartja, hogy több százas lélekszámú tömegből emelték ki azt a hat embert, akiket elítéltek. Egyikük az évek során meghalt, Filip Orbán Daniella és Konrád János Magyarországon kért és kapott politikai menedékjogot, Héjja Dezső évek óta ágyhoz kötött beteg, Paizs Ottó és Reiner Anton pedig nem vallotta bűnösnek magát. Frunda György szerint az ítélet diszkriminatív és magyarellenes, hiszen nemcsak az ügyben közvetlenül érintett hat személyt büntette a bíróság, hanem Kézdivásárhely magyar lakosságát nyilvánították bűnösnek. Az ügyvéd beszámolt arról is, hogy az ügyész kérte, a halált okozó ütlegelések vádját minősítsék át különös kegyetlenséggel elkövetett gyilkosság vádjára. Javaslatát az Agache család ügyvédje, a Nagy-Románia párti Varzaru is elfogadta. A bíró meghallgatta a védelmet és a vádat, majd visszavonult. /Farkas Réka: A vád súlyosbítását kérték. Felsőfokon tárgyalták az Agache-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./2001. február 8.
Mircea Geoana román külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke febr. 7-én Moszkvában tárgyalt kollégájával, Igor Ivanovval. Az orosz-román kétoldalú kapcsolatok mellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tevékenysége volt a fő téma. Orosz kommentárok szerint a román miniszter moszkvai vizitje a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fellendítését is célozza: Bukarest elégedetlen amiatt, hogy az árucserében évente komoly - 500 millió és egymilliárd dollár közötti - román deficit jelentkezik. Az EBESZ tekintetében alapvető probléma marad a csecsen kérdés. /Mircea Geoana Moszkvában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2001. február 8.
Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet kétnapos utat tett Kovászna megyében. A nagykövet a megye vezetőivel, a kormányt képviselő megyei prefektussal és helyi üzletemberekkel folytatott megbeszéléséket. A látogatáson külön hangsúlyt kapott a térség és Magyarország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése. A magyar tőke jelenléte már nem elhanyagolható a megyében. A nagykövet közölte, hogy a Csíkszeredába tervezett magyar főkonzulátus ügye egyelőre függőben van, a közeljövőben több megbeszélés várható ebben az ügyben. /Székelyföldön már nem elhanyagolható a magyar tőke. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./2001. február 8.
Temesvári napilapjában megjelent vezércikkében (Renasterea Banateana, febr. 6.) a jelenlegi román hatalomhoz közel álló Iosif Constantin Dragan is csatlakozik a közigazgatási törvény kisebbségi anyanyelvhasználatra vonatkozó kitételeit szidalmazók kórusához. Az ország szétdarabolása (Destramarea tarii) című írásában az Olaszországban élő, dúsgazdag, kétes múltú Dragan kijelentette, hogy a nemrég megszavazott törvénytervezet a "Nagy-Magyarországot, kettős állampolgárságot akarók nyomására született meg, és előkészíti a haza feldarabolását, elveszejtését". Szerinte megengedhetetlen a kétnyelvű feliratok (utca- és helységnevek) használata egy szuverén országban, ahol az elnevezések csak a hivatalosak lehetnek. Dragan az Európai Konföderáció mellett foglalt állást, svájci modell szerint. Dragan bizonyára nem tudja, hogy Svájcban egy kicsi nemzeti közösség, a rétoromán is hivatalosan használhatja az anyanyelvét. /Pataki Zoltán: I. C. Dragan és a svájci modell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2001. február 8.
Nagy Olga néprajzkutató idén januárban betöltötte a 80. évét. Változatlanul dolgozik újabb könyvein. Eddig negyven könyve (mese, ifjúsági irodalom, néprajzi munka) látott napvilágot. /Éltes Enikő: Nagy Olga 80 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2001. február 8.
Harmadik évét zárja az 1998-ban újraindított nagyszalontai Arany János Irodalmi Kör. Az eredmények gyengécskék. Emberi indulatok, ellenszenvek munkálnak, van, többen ezért nem jönnek el. Nagy Ilona írónő megértőbb volt, Dánielisz Endre helybeli történész legalább egyszer eljött az irodalmi körbe. Miért vállalta mégis Sára Péter az irodalmi kör vezetését? Eszébe jut a magyar irodalom egyik gyöngyszeme: "Az égig érő fának, ha nem nő újra ága, úgy élj, te légy virágnak virága, világnak világa." /Sára Péter, Nagyszalonta: Az égig érő fának... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./2001. február 9.
Szatmárnémetiben három éve van magyar főiskolai tagozat, s állami főiskola, három éve indult be a román-magyar-német tagozattal működő közigazgatási főiskola, s immár második tanévét kezdte a magyar tanítóképző-angol nyelv kar. Ez utóbbi tanulmányi aligazgatója dr. Bura László, az ismert tanár, közíró, nyelvész, helytörténész. A tanítóképző főiskola is a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett kara, vagy ahogy hivatalosan nevezik: egyetemi kollégiuma. Remélhetőleg magyar felirat is lesz az épületen, a diákok nagy többsége magyar, a közigazgatási kar német szakára is elsősorban magyar fiatalok járnak. Az épületben hideg van, a cserépkályha alig fűthető, a számítógépet és nyomtatót még nem használhatják, mert nincs kifizetve, nem köthetik be, jóllehet még novemberben felküldték a számlát Kolozsvárra, de azóta sem utalták át a pénzt, noha az egyetemmel egyetértve vásárolták a gépet. Minden apróságért fel kell utazni Kolozsvárra, a nyomtatványokért is. Olyanokért is, amelyeket itt lehetne sokszorosítani, de az egyetem nem engedi. Az utazást viszont nem fizetik ki. A legnagyobb baj, hogy nincs tankönyv. A tanárok maguk írják a jegyzeteket. Már nyomdában a román és a magyar irodalom, a gyermekirodalom, a magyar nyelv és a képzőművészeti módszertan útmutatója, a pedagógia és a matematika útmutatója. A nyíregyházi főiskola adománya megvetette a főiskola könyvtár alapját. Nyolcvanöt tanító, óvónő, illetve középiskolai végzettséggel tanító felvételizett sikerrel a távoktatásra. Fizetni kell, 150 dollárt egy félévre, de vállalják. Ez nagyon fontos, mert Szatmár megyében több mint száz szakképzetlen tanító oktatja elemiben a magyar gyermekeket. Jól alakul a tanári kar összetétele: rövidesen fél tucat oktatónak lesz doktori címe. Lovas János a napokban védte meg doktori dolgozatát, a magyar tanításának módszertanát tanítja. Közel a doktori címhez Végh Béla (gyermek- és ifjúsági irodalom), Hadházi József Attila angol, Szabó Thalmayer Noémi pedagógiai, Ács Emőke lélektan és Baranyi Tünde matematika szakos előadó. A többi tíz tanár, köztük az ismert szatmári képzőművész, Muhi Sándor I. fokú képzettséggel rendelkezik. /Sike Lajos: Főiskola a József főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2001. február 9.
Tavaly nyáron a kiskorú M. Árpád betört Temesváron az ART Kft. székhelyére, ahonnan 40 millió lej értékű alkotással távozott. Az ellopott alkotások közt volt Szakáts Béla szobrászművész, egyetemi tanár szobra is. A tettes azt vallotta, hogy a bronzszobrokat 146 ezer lejért eladta a hulladékgyűjtőnek. Az ART Kft. tulajdonosa azonban meg van róla győződve: megrendelt lopásról van szó. /(Pataki Zoltán): Beolvasztott alkotások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2001. február 9.
Simon János tanár pár hete ismételten a Bethlen Gábor Kollégium /Nagyenyed/ igazgatója. Elmondta, hogy a '80-as években azért vállalta el az intézmény igazgatását, hogy megpróbálja megmenteni a kollégiumot és annak belső anyagi és szellemi tartalmát. Az itt végzett diákok mindig megállták a helyüket. Úgy látja, hogyha a 100 enyedi értelmiségi összefogna, akkor tudnának adni Enyednek értelmiségi arculatot. Mindenekelőtt az egyházzal szeretne jó viszonyt kialakítani. Eddig semmit sem tudtak elérni a kollégium anyagi javainak visszaszolgáltatása terén. Beindult a felsőfokú tanítóképző intézet, azonban anyagiak tekintetében óriási hátrányban vannak azok a helyi tanárok, akik a főiskolán is tanítanak. /Győrfi Dénes: Beszélgetés SIMON JÁNOSSAL, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2001. február 9.
Tavaly okt. 24-én vehette át Dáné Tibor Budapesten a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Írószövetség által közösen meghirdetett Millennium 2000-Honvédelmi Irodalmi Pályázatra beküldött alkotásáért a különdíjat. Dáné Tibornak 1997-ben nívódíjjal kitüntetett munkáját a Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte. Az RMSZ közölni fogja háborús visszaemlékezéseinek különdíjban részesített második kötetét is. Ez a kötet a szerző katonai múltját tartalmazza, mindazt, amit a 25. hadosztály megélt a fronton. Dáné Tibor úgy érzi, a 25. hadosztály "megtette azt, amit egy katonának meg kell tennie." "Soha egyetlenegy irodalom nem gyalázta úgy a hadseregét, ahogy a II. világháború után gyalázták ezt a hadsereget a magyar irodalomban. Ez a hadsereg megtett mindent, ami szükséges volt ahhoz, hogy a politikai vezetésnek mozgásteret biztosítson." "Én a bajtársaimat akarom rehabilitálni, anélkül, hogy lakkoznék." - jelentette ki. A 78 éves Dáné Tibor már írja a következő köteteket is. /Csomafáy Ferenc: A katonának nincs a homlokára írva a sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./2001. február 10.
A magyar médiában folyik a vita a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezettel kapcsolatban. A magyarországi ellenzéki politikai pártok vitatják az oktatási kedvezményeket. A Szabad Demokraták Szövetsége szerint a státustörvény inkább az áttelepedést, mintsem a szülőföldön való maradást ösztönzi. A Magyar Állandó Értekezlet Oktatási Szakbizottságának kormánypárti tagját, Révész Máriusz parlamenti képviselőt kérdezte a Romániai Magyar Szó az ellenzéki fenntartásokról. A képviselő leszögezte: a törvénytervezet elsődleges célja pontosan az, hogy a határon túli magyarok élethelyzetének javítása által a szülőföldön maradást segítse elő. Az Apáczai Közalapítvány elsődlegesen támogatja a határon túl történő oktatást, ezért tesz erőfeszítéseket a magyar kormány, hogy segítse például a magyar egyetem létrehozását Erdélyben. Révész Máriusz kifejtette: "a határon túli magyarság támogatása morális kötelességünk, ugyanakkor hosszabb távon kifizetődő gazdasági érdekünk is." A határainkon túl élő mintegy 3 millió magyar plusz erőforrást jelent, közreműködésükkel könnyebben lehet összekötni az évszázadok során kialakult, de 80 éve szétszakított emberi és gazdasági együttműködés szálait. - Révész Máriusz megjegyezte: jó lenne, ha minél több határon túli magyar megírná a törvénytervezettel kapcsolatos véleményét. /Guther M. Ilona: Gyűrűznek a viták a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./2001. február 10.
Febr. 6-án Gyergyószentmiklóson megbeszélést tartottak a városi tanácsosok az RMDSZ székházban. A megbeszélésre Rokaly József RMDSZ elnök meghívta a liberális színekben bejutó független tanácsosokat is, akik békejobbot nyújtva vállalták az együttműködést az RMDSZ honatyákkal. Ez a közeledés remélhetőleg véget vet a tanácson belüli ellentéteknek. /Kibékülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./2001. február 10.
Az erdélyi unitárius ifjúság és szabadelvű vallásos fiatalok szervezete, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) szervezésében Marosvásárhelyt tartotta meg szavaló- és népdalversenyének országos döntőjét február első napjaiban. Az évente megtartott vetélkedő idei döntőjén több, mint 150 fiatal vett részt. Szabó László lelkipásztor, az ODFIE elnöke arról tájékoztatott, hogy a verseny résztvevői műhelymunka-szerű szakmai képzésen is részt vettek. /Szavaló- és népdalverseny országos döntője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./2001. február 12.
Ion Iliescu román államfő febr. 9-én találkozott Vasluiban Petru Lucinschi moldovai elnökkel. Iliescu hangsúlyozta, hogy a Dnyeszter menti területnek autonóm státust kellene kapnia az egységes moldovai állam keretein belül. Iliescu szerint Moszkvának le kellene mondania arról, hogy a területet katonai támaszpontnak tekintse a "14. hadsereg hátramaradt" katonái számára. A román és a moldovai államfő találkozóján az egyik központi téma a két ország határának szigorúbb ellenőrzése volt. Egyelőre csak azt közölték, hogy a román és a moldovai illetékesek együttműködnek majd a legjobb megoldás keresésében. Az EU által támasztott feltételek miatt Románia kénytelen véget vetni annak a gyakorlatnak, hogy a moldovai állampolgárok útlevél nélkül léphették át a határt. A találkozó előtt Petru Lucinschi közölte, hogy a két ország közötti alapszerződés mihamarabbi aláírását tartja az egyik legfontosabb kérdésnek. Az alapszerződést már 2000. áprilisában parafálták, de a kérdés Romániában - a közelgő választásokra tekintettel - lekerült a napirendről. /Román-moldovai államfői találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./2001. február 12.
A média nacionalista üzenete címen a hét végén került sor az Academia Catavencu sajtófigyelő ügynöksége szervezésében kétnapos konferenciára, melynek tárgyát a magyarországi, a jugoszláviai, a szlovákiai és romániai sajtó roma- és magyarábrázolása jelenségének elemzése képezte. Fény derült arra, hogy a sajtóban is léteznek előítéletek, amelyek mihelyt rendszeressé válnak, sablonná lesznek. Kiderült, hogy a sajtó képtelen azonosítani az etnikai konfliktusok okát, ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a kisebbségeknek kell a sajtóhoz közeledniük, magukat kell ismertté tegyék. Romániában létezik olyan törvény, amely a sajtóban előforduló nemzetgyűlöletet szabályozza ugyan, ám ez a legtöbb esetben nem alkalmazható. /(Szász Attila): Nacionalizmus a sajtóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./