udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11101-11130 | 11131-11160 | 11161-11190 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. március 12.
A nagyenyedi nemzetközi képzőművészeti festőtábor tavaly volt ötéves. Bukarestben, a Román Irodalmi Múzeum galériájában nyílt meg képzőművészeti tárlatuk. A kiállításon 21 ország művésze 51 alkotással képviselte magát. A kiállítás szervezője a Nagyenyedi Inter-Art Alapítvány volt, melynek elnöke, Balog István most azon fáradozik, hogy a Bukarestben bemutatott munkákat Indiába is vigye. /Horváth Gyöngyvér: Bukaresti kiállításon öt év alkotómunkája. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./2001. március 13.
Márc. 8-án Hargita megyei tanácsosok és pénzügyi szakemberek, élükön Zsombori Vilmos megyei tanácselnökkel, költségvetési kérdésekről tanácskoztak a Gyergyói-medence polgármestereivel Gyergyószentmiklóson. Zsombor ismertette a megbeszélés lényegét. Normatív rendszer alapján kidolgoztak egy koncepciót, amelyet most egyeztettek a helyi önkormányzatokkal. Fontos, hogy a Gyergyói-medence szintjén megfogalmazzák a koncepciót. Elmondta, hogy márc. 6-án az alcsíki polgármesterekkel találkoztak, délután a felcsíki polgármesterekkel. Másnap a sóvidéki, majd a keresztúri zónában, Bögöz és környéke önkormányzataival találkozott. Márc. 12-én a gyergyóiakkal, délután a Borszék-Holló környéki polgármesterekkel találkoztak. Összegyűjtik az önkormányzatok problémáit és javaslatait, s ezek alapján kialakítják a koncepciót. /Gál Éva Emese: "Begyűjtjük az önkormányzatok problémáit" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./2001. március 13.
Moldáviában a nemrég megtartott parlamenti választásokon a Vladimir Voronyin vezette kommunista párt győzött. A kétharmadosnál magasabb parlamenti képviselet megszerzésével ők diktálnak. A moldáviaiak megelégelték a mérhetetlen nyomort - az átlagbér havi 32, a nyugdíj 7 dollárnyi -, s többek között emiatt is a kommunistákra szavazott a nyugdíjasok tömege, a házi termelésre beálló gazdálkodók, no meg a lakosság 35 százalékát (!) kitevő szláv népcsoportok s a türk eredetű gagauzok is. Kisinyov (Chisinau) legerősebb gazdasági partnere eddig is az Orosz Föderáció volt, Románia az oroszok után következik, mindössze 6,2 százalékos exporttal. Moldávia elsősorban bort és melaszt küld dömpingáron Romániába cserében villamos energiáért, élelmiszerért és fogyasztási cikkekért. Ismeretes az is, hogy erdélyi és bukaresti középiskolákban, egyetemeken ezrével tanulnak havi 800 000 lejes juttatással moldáviai fiatalok, amiből nem is egy az otthon nyomorgó családnak hazaküldi a megtakarított pénzt. Ez a nemes gesztus valóban figyelemre méltó, más nemzetek más országban élő közösségei számára is példamutató. A választás győztesei már a választások előtt leviziteltek Vlagyimir Putyinnál, II. Alexij orosz pátriárka is fogadta őket. /Sylvester Lajos: A moldáviai visszarendeződés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./2001. március 13.
A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) 10-11 részlegből álló irodahálózatot hoz létre a szomszédos országokban. Skultéti Vilmos vezérigazgató tájékoztatása szerint Romániában Temesváron, Szatmárnémetiben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön, Szlovákiában Kassán és Losoncon, vagy Rimaszombaton, Jugoszláviában pedig Újvidéken és Szabadkán alakít ki irodát az ITDH. A képviselők az adott ország állampolgárai lesznek, többségük kiválasztása már meg is történt. Az új ITDH-irodák feladatai között szerepel olyan kereskedelemfejlesztési programok megvalósítása, amelyek alkalmat teremtenek a magyar és külföldi partnerek közvetlen megbeszéléseire, emellett információkat adnak a magyar vállalkozások számára a környező országok privatizációs és befektetési projektjeiről, valamint a konkrét exportlehetőségekről. Egy-egy iroda fenntartása évi 5 millió forintba fog kerülni. /ITDH-irodák Erdélyben is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./2001. március 14.
Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./2001. március 15.
A szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozó státustörvény elfogadásával Magyarország arra készül, hogy kikényszerítse a romániai magyar kisebbség pozitív diszkriminációját a többi román állampolgárral szemben - írta márc. 14-i számában a Curentul. A napilap szerint ez a diszkrimináció csak magyar területen érvényesül ugyan, de beleütközik majd sok olyan román állampolgár, akinek kapcsolatai vannak a szomszédos és baráti országgal. "Miután a románoknak megadatott, hogy megtapasztalják, miként váltak a romániai magyar kisebbségiek első rangú kisebbséggé Romániában az RMDSZ és Budapest kombinált lobbija eredményeként, most majd megláthatják, hogyan működik a pozitív diszkrimináció Magyarországon az ő magyar nemzetiségű polgártársaik javára. Úgy tűnik, Budapestnek nem számít sem az, hogy mit mondanak erről a tervről a szomszédos országokban, sem pedig az, mi a véleménye az Európai Uniónak. Magyarország céljai egyértelműek: népes és befolyásos magyar kisebbséget akar megőrizni azokon a történelmi területeken, amelyek fölött az első világháború után elvesztette az ellenőrzést, másrészt pedig az, hogy megakadályozza jelentős magyar tömegek betelepedését Magyarországra". /Státustörvény - román olvasatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 15.
Márc. 13-án a képviselőház elfogadta a helyi közigazgatási törvény egyeztetett szövegét. Ráduly Róbert RMDSZ-es képviselő az ülésen hangsúlyozta: e törvény csak egy kezdet az igazi önkormányzatiság megvalósulása felé. A törvény néhány fontos eleme: A helyi közigazgatás a következő elvek alapján működik: - a helyi autonómia elve; - a központi hatóságok közszolgáltatásai decentralizációjának elve; - a helyi közigazgatási hatóságok választhatóságának és felelősségének elve; - a törvényesség elve; a közigazgatási hatóságok szolidaritásának és együttműködésének elve - A helyi közigazgatási hatóságok kezelik vagy esetenként rendelkeznek a községek, városok és megyék pénzügyi forrásai, valamint a magán - és köztulajdonában lévő javak felett. - A törvény előírja, hogy azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a közigazgatási hatóságoknak biztosítaniuk kell anyanyelvük használatát. - A helyi tanács hatáskörébe tartozik az utcanevek, piacnevek és a helyi közérdekű objektumok elnevezése. - Azokban a helyi tanácsokban, ahol a tanácsosok összlétszámának egyharmada valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi tanács ülésein biztosítják az anyanyelv használatát is. Ezekben az esetekben a polgármester kötelessége biztosítani a fordítást. Minden esetben a gyűlés okiratait román nyelven kell összeállítani. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó polgárok létszáma meghaladja az összlakosság 20%-át, a normatív jellegű határozatokat az illető nemzeti kisebbséghez tartozó polgár anyanyelvén is közölni kell, személyes határozatokat kérés esetén anyanyelven is közölnek. - Azon területi közigazgatási egységekben, ahol a nemzeti kisebbségek teszik ki a lakosság több mint 20 százalékát, a helyi közigazgatási hatóságokhoz, valamint közszolgálatot biztosító apparátusához saját anyanyelvükön is fordulhatnak, írásban vagy szóban és a választ mind anyanyelvükön, mind az állam nyelvén kapják meg. E feltételek között a közönségszolgálatot ellátó apparátusban olyan személyeket vesznek fel, akik ismerik az illető kisebbség anyanyelvét, ugyanakkor a helyi közigazgatási hatóságok biztosítják a helységek és hatáskörükben lévő közintézmények elnevezésének az illető nemzeti kisebbség nyelvén való kiírását, hasonlóan a közérdekű felhívások a nemzeti kisebbség nyelvén való kifüggesztését. /Az elfogadott helyi közigazgatási törvény legfontosabb elemei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 15.
Tusnádfürdőn tartották meg a Megyei Önkormányzatok Gazdasági Igazgatói Egyesülete soros ülését. A megtartott értekezleten minden romániai megye képviseltette magát. A szakmai egyesület 1999-ben alakult Tulceán, hogy önkormányzati kérdésekben együttműködjön a központi közigazgatással. Sima Caraman az egyesület elnöke az egyik legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy elérték: a szakmai testületek véleményét kikérik a jogszabályok elfogadása előtt és ezt a 69-es törvény tételesen tartalmazza. Jelenleg a megyék egyik legnagyobb problémája az intézeti gyermekek helyzete. /(Daczó Dénes): Gazdasági igazgatók tanácskoztak Tusnádfürdőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 15.
Szakács Zoltán ungvári magyar főkonzul az ungvári televízió és rádió 13-i adásában aggodalmának adott hangot amiatt, hogy egyes felelős helyi vezetők a Beregszászi járás árvízkárosultjai körében rémhírek terjesztésével keltenek Magyarország-ellenes hangulatot a 41-es főútnak a tarpai tiszai gátszakadás után történt átvágása kapcsán. Az emberek a gátakon azt beszélik, hogy a kárpátaljai közigazgatási hivatal vezetői lepaktáltak a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnökével, amikor megengedték a 41-es főút átvágását, s ezzel gyakorlatilag feladták azokat a kárpátaljai településeket, amelyek az onnan érkező ár útjába esnek. Magyarországot a kárvallott és áradástól fenyegetett emberek azzal vádolják, hogy az ottaniak a főút átvágásával elárasztották a falvaikat. Az olyan rémhírek, hogy Tarpáról jelenleg is folyamatosan szivattyúzzák ukrán területre a vizet, alááshatják a kárpátaljai magyarság egy részének az anyaországba vetett bizalmát, és magyarellenes hangulatot keltenek a kárpátaljai ukránság körében. A rémhírek ellen a helyi magyar szervezetek is felvették a küzdelmet. /Bűnbakkeresés és rémhírek Beregszász környékén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 15.
Öt évvel ezelőtt még szálldostak a helikopterek a nagy ünnepek előtt, és közben, olykor még húsvét után is. Március 15-én főleg, zavarva az ünnepségeket. Aztán jött Constantinescuék négy, esztendeje, a helikopterezés szerencsére kimaradt. Most pedig március 15-e előtt két nappal újból megjelentek a helikopterek. /Oláh István: Nemcsak a helikopterek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 15.
Aranytollat adományozott László Ferenc kolozsvári sportújságírónak a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A magyarországi szakmai szervezet legmagasabb díjának számító Aranytollat eddig csak két erdélyinek ítélték oda: Gáll Ernőnek és Kántor Lajosnak. László Ferenc több mint fél évszázada áll a magyar nyelv, a magyar újságírás szolgálatában. László Ferenc 1943-ban, 13 évesen indult a pályán Bethlenben, az ott magánkiadásban megjelenő Nyári Közlöny című hetilap sportújságírójaként. 18 évesen már a kolozsvári Világosság diáktudósítója, s húszéves korától, 1950-től az Igazság belső munkatársaként a lap sportrovatvezető-szerkesztője volt. 1954-től pedig mindennapos adással a Kolozsvári Rádió magyar adásának sportszerkesztője. 1990 után a Szabadság munkatársaként folytatta tevékenységét nyugdíjazásáig, de a lapban azóta is közli a sporttörténeti eseményekre-érdekességekre visszapillantó összeállításait, cikkeit. 1997-től a Kolozsvári Rádió mellett a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának is dolgozik, ugyancsak napi jelentkezéssel. Emellett a Révai Lexikon számára elkészítette erdélyi magyar sportolók pályafutását bemutató több mint ötszáz szócikkét, a Ki kicsoda Aradtól Csíkszeredáig, illetve a Romániai magyar ki kicsoda elkészítésében is közreműködött, kéziratban van az önálló erdélyi magyar sportolólexikona és a magyar-német-román sportszótára. A március 10-én 72. életévébe lépett László Ferenc neve így vált fogalommá Kolozsváron és Erdély-szerte. /Tibori Szabó Zoltán: Fél évszázadnál több az anyanyelv szolgálatában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2001. március 15.
Az Erdélyi Magyar Olvasás Egyesület /Kolozsvár/ szervezte előadóest verseit a Babes-Bolyai Tudomány Egyetem harmadéves színésznövendékei válogatták össze, . A versek a század költői feladatvállalásán túl a mindenkori ember problematikáját tükrözték. Adytól Nagy Lászlóig, egy század lélekállapotainak rajza. /Cs. Kovács Katalin: Ki viszi át a Szerelmet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 15.
Nagy hiányt pótol a napokban megjelent gyergyószentmiklósi-maroshévízi Helytörténeti Füzetek 1-es száma, amely történelmi dokumentumokat és visszaemlékezéseket közöl a térség első. világháborús kálváriájáról. A maroshévízi Kemény János Alapítvány kiadásában megjelent füzet tartalmazza például a Gyergyóújfaluból behívottak teljes névsorát, de megtudjuk azt is, valójában kik nyugszanak a temetőben, amelyet a diktatúra idején a román hősöknek sajátított ki az RKP. A füzet jelentős teret szentel Maroshévíz pusztulásának az első világháborúban, Komán János összeállításában. /Helytörténeti füzetek Ki viszi át a Szerelmet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 15.
A közszolgálati Román TV Kolozs megyei részlegén Ion Muslea igazgató ülésen ismertette a Román Televízió igazgató tanácsának határozatát, miszerint júniustól a lehetőségek mértékében beindul a Román TV kettes csatornáján a területi szórás. Ez Kolozsvárt annyiban érinti, hogy az erdélyi megyékre kiterjedő szórás napi két óra, 28-20 óra között a hét minden napján, tehát heti 14 óra. Ebből három és fél óra magyar nyelvű lenne. A területi stúdió munkatársai már törik a fejüket az új műsorpolitikán. /Bővül az adásidő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 15.
Márc. 2-án került sor Tasnádon a helyi RMDSZ közgyűlésére, melyen megjelent Illyés Gyula megyei RMDSZ-elnök, valamint Erdei D. István parlamenti képviselő. Csizek Tibor távozó elnök ismertette a szövetség kétéves tevékenységét, melynek során a kisváros magyarságának a szövetségbe való felzárkózását hiányolta. Voltak, akik más pártok színeiben megfosztották az RMDSZ-t néhány tanácsosi poszttól. Eredményként említette a Bíró Lajos szoboravatást, valamint a MADISZ megalakulását és a Tasnádi Újság folyóiratot. Illyés Gyula köszönetet mondott a leköszönő elnöknek, aki tizenegy évig volt a szervezet élén. Az új elnököt egy későbbi időpontban fogják megválasztani. /Tisztújító közgyűlés Tasnádon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 15.
A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2001. március 16.
Kézdivásárhelyen tartották az erdélyi magyarság központi ünnepségét, melyet Duna Televízió jóvoltából százezrek - milliók - láthattak. Az előző napokban megnyitották a Céhtörténeti Múzeum ünnepi tárlatát, a 48-49-es eseményeket felidéző diákvetélkedők zajlottak, megkoszorúzták Petőfi és Bem mellszobrát. A Gábor Áron nevét viselő patinás főtéren zajlott az ünnepség. A hagyományőrző díszruhás huszárokat, bandériumokat Bereck, Ozsdola, Sárfalva, Martonos, Nyujtód, Lemhény, Kézdialmás, Csomortan, Csernáton, Kővár, Szentkatolna, Torja, Bélafalva színpompás felvonulása követte. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke mondott beszédet. A világ magyarságának együvétartozását jelképezte a testvértelepülések - Mezőhegyes, Gyöngyös, Nagyatád, Hatvan, Szentendre, Nagykanizsa - küldöttségeinek kézdivásárhelyi jelenléte. Dr. Matolcsy György, a magyar kormány gazdasági minisztere beszélt és felolvasta Orbán Viktor kormányfőnek a kárpát-medencei magyarsághoz szóló üdvözletét. A román miniszterelnök, Adrian Nastase márc. 15-i üdvözletét Tamás Sándor parlamenti képviselő, a kézdivásárhelyi városi RMDSZ elnöke olvasta fel. Megáldotta a jelenlévőket. Bodó Imre római katolikus esperes, imát mondott Szentgyörgyi Zsombor református lelkipásztor. A székely és a magyar himnusz eléneklését követően megkoszorúzták Gábor Áron főtéri emlékművét. /Flóra Gábor: "Gábor Áron rézágyúja" Kézdivásárhely márciusi ifjúsága. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2001. március 16.
Csíkszeredán a márc. 15-i rendezvény Gál Sándor szobránál kezdődtek, dr. Csedő Csaba István polgármester mondott beszédet, majd Hegyi István református lelkész szólt az egybegyűltekhez. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes negyvennyolcas dalokat énekelt. Koszorúzás után a tömeg a Vár-térre vonult, meghallgatta Adrian Nastase miniszterelnök köszöntő szavait, illetve Orbán Viktor magyar miniszterelnök üdvözletét. A csíkszeredai RMDSZ-szervezet nevében Veress Dávid alelnök méltatta Petőfi példaértékű magatartását. Kelemen Hunor képviselő beszéde után Tamás József római katolikus segédpüspök és Simén Domokos unitárius lelkész közös imát mondtak. A 48-as szabadságharc idei ünnepségén először vettek részt a katonaság képviselői. /(Daczó Dénes): Márciusi ünnepségekről - dióhéjban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2001. március 16.
Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2001. március 16.
Eddig nem bizonyosodott be egyértelműen, hogy a Nastase-kabinet nem tartja tiszteletben a kisebbségek jogait. Sőt, bizonyára a bukaresti vezetésben is egyre inkább tudatosul, hogy ilyen téren is EU-konformmá kell válnia, ha integrációra törekszik" - nyilatkozta a Bihari Naplónak Göncz Árpád. A volt magyar államfő a márc. 15-e alkalmából a magyarországi Biharkeresztesen tartott rendezvény díszmeghívottja volt. A megemlékezésen Bihar megye is képviseltette magát, jelen volt a Bihar megyei polgármesterek küldöttsége is. Ezt az alkalmat megragadva, a vendégek folytatták tárgyalásaikat a magyar féllel az úgynevezett Bihar-Bihor Euro-régió létrehozásáról. - Göncz Árpád beszédében kiemelte, hogy "Trianon sokkjával végzetesen megzavarta a maradék ország európai tájékozódását", 1956-ban pedig kétségbeesett erőfeszítéssel próbálta meg visszaszerezni mindazt, amit elveszített. Leszögezte: egymás szabadságáért felelősek a polgárok. "Mert csak így vagyunk képesek kiszellőztetni közös otthonunk, Magyarország áporodott levegőjét, kitakarítani azt a tömérdek eszmei szemetet, ami itt másfél évszázad alatt fölhalmozódott, és ma minden gyűlölség táptalaja." A koszorúzáson megjelentek az SZDSZ, az FKGP, az MSZP küldöttei is. - Göncz Árpád az RMDSZ múlt parlamenti ciklusbeli kormányzati szerepvállalását és a mostani időszakos együttműködést a kormánypárttal szükségesnek ítélte. Az euro-régióra vonatkozó szándéknyilatkozatot április végén tervezik aláírni. /Alakul a Bihar-Bihor Euro-régió. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./2001. március 16.
Az esőzéseket követő sorozatos földcsuszamlások miatt Maros megyében két falut teljesen el kell költöztetni jelenlegi helyéről és más, biztonságosabb helyen kell újraépíteni. Nyárádselye és Bábahalma, ahol ma már nincsen szinte egyetlen ép ház sem, szomorú sorsa elkerülhetetlen - nyilatkozta a megye prefektusa azoknak a tanulmányoknak a nyomán, melyeket a szakemberek a napokban hoztak nyilvánosságra. Ioan Toganel azt is elmondotta, hogy hamarosan kormányhatározatot dolgoznak ki a két falu elköltöztetésére vonatkozóan, ami olcsóbb megoldás, mint a házak kijavítása, hisz egyetlen ház újjáépítése is több mint 30 millió lejbe kerülne. (Bögözi Attila): Két falut költöztetni kell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2001. március 16.
Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke volt a díszvendége márc. 15-e előestéjén Nagyszalontán a helyi református egyházközség és a Bocskai István Alapítvány által rendezett ünnepségnek, ahol bemutatták Rozván György Nagyszalonta történte című könyvének reprint kiadású 2. és 3. kötetét. A nagyszalontai református templomban a MIÉP elnöke Bocskai István politikai nézetei és a jelenkor között vont párhuzamot: megalkuvás nélkül ragaszkodni kell magyarságunkhoz, harcolni minden ellen, ami életünkre tör, mert van olyan szándék, politikai akarat, mely a magyarság elpusztítását célozza. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében élesen bírálta az RMDSZ mérsékelt szárnyát. Tőkés püspök hitet tett a radikalizmus mellett, s leszögezte: ideje felébredni a Trianon utáni bénultságból. /Nagyszalontán az ünnep árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2001. március 16.
Márc. 15-én látott napvilágot Szatmár megyében egy új magyar kiadvány, az Élesztő ifjúsági folyóirat. Az újság a Szatmárnémeti Madisz támogatásával jött létre, főszerkesztője Ilonczai Tamás. A lapot középiskolás diákok írták, szerkesztették és tördelték. Nem egy adott intézmény tanulóinak szól, hanem valamennyi szatmári magyar diáknak. /(bodnár): Új ifjúsági havilap. Élesztő. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./ (6. old.) Az Élesztő nyelvművelő rovatában dr. Bura László tanár cikke is olvasható. Az első lapszám /Ilonczai Tamás: Új ifjúsági havilap. Megjelent az ÉLESZTŐ! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./2001. március 17.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából márc. 16-án Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Bálint-Pataki József, a HTMH osztályvezetője, Íjgyártó István, bukaresti magyar nagykövet, Alföldi László kolozsvári főkonzul, Cseh Áron konzul, valamint kolozsvári egyházi és közéleti személyiségek részvételével átadták Imreh István erdélyi történésznek a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjét, melyet Mádl Ferenc köztársasági elnök adományozott. Alföldi László főkonzul köszöntő beszéde után Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke méltatta az idős professzor pályafutását. A székelyek újkori történelmének szakavatott kutatóját életműve a legjelesebb magyar történészek soraiba emeli. A tanár Imreh Istvánnak élete és munkássága elválaszthatatlan a Bolyai Egyetem megalakulásától annak fénykoráig, majd megszüntetéséig, 1990 után pedig töretlen kivette részét az erdélyi magyar tudományos önszerveződésből. Benkő Samu kiemelte az anyaország gondoskodását, amelyre minden határon túli magyar féltőn tekint. /Makkay József: Magyar állami kitüntetést kapott Imreh István. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2001. március 17.
Márc. 16-án, negyvenkét hallgató részvételével megtartották a Szatmári Kereskedelmi Akadémia egyetem utáni képzésének a megnyitóját. Menedzsment-oktatás kezdődik. A hallgatók között mérnökök, tanárok, jogi végzettségűek is vannak. A diplomát a minisztérium, valamint a bukaresti Gazdaságkutató Akadémia bocsátja majd ki. /A szatmárnémeti Kereskedelmi Akadémia egyetem utáni kurzusának megnyitója. Menedzsment-oktatás Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./2001. március 17.
Márc. 16-án Székelyudvarhelyen az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének szervezésében szakmai megbeszélésre gyűltek össze az építőipari cégek küldöttei. Huszonöt cég szakemberei tárgyaltak szakmai kérdésekről. Volt köztük bukaresti, brassói, besztercei, segesvári, csíkszeredai, székelykeresztúri és udvarhelyi vállalkozó, üzletember. Kolumbán József, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének elnöke a szakmai találkozók rendszeresítését szorgalmazta. /Komoróczy György: Üzletember-találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 17./2001. március 17.
Márc. 15-től Heti Híradó néven új megyei magyar nyelvű közéleti hetilap jelent meg Marosvásárhelyen. Az új sajtótermék szerkesztője Farczádi Attila, a lap híreket, tudósításokat, riportokat kínál az olvasónak a megyéről és a nagyvilágból egyaránt, valamint a Mi javunkra címmel színvonalas sportmellékletet is tartalmaz. Az 5000 lejes áron forgalomba került lap első száma 1 500 példányban jelent meg. /Új magyar hetilap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./2001. március 17.
Megjelent Sütő András Fülesek és fejszések között /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve. A kötet válogatás az író 1987-1992 között írt naplójegyzeteiből, egyben jelentős kordokumentum az 1989 előtti zaklatásokról, a vásárhelyi 1990-es márciusi és az utána következő eseményekről. /Pallas-Akadémia sarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Márc. 20-án lelkesedéssel, tapssal fogadták Sütő Andrást Csíkszeredában. Felolvasták dr. Csedő Csaba István polgármester köszöntőlevelét: "A mai nap szomorú évforduló ugyan, hisz a 11 évvel ezelőtti marosvásárhelyi események emléke fájón, kitörölhetetlenül ott ég mindannyiunk lelkében". Kozma Mária, a Pallas-Akadémia Könyvkiadó főszerkesztője méltatta Sütő András Fülesek és fejszések között (Naplójegyzetek 1987-1992) című kötetét. Sütő András felelevenítette a most bemutatott kötet előtörténetét, a fájdalmas eseményeket. Mint mondotta, az erdélyi magyarság esetében nem igaz az a mondás, mely szerint ugyanabba a folyóba nem lehet kétszer belelépni, hiszen a gyűlölet folyama végeérhetetlen. /Sütő András Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./2001. március 19.
Az 1989 decemberében történt romániai fordulat után felszabadult indulatok kezelése szükségessé tette a magyar-román értelmiségi párbeszéd mielőbbi megkezdését. Éppen a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején, 1990 márciusában ültek össze Budapesten román és magyar írók, költők és filozófusok, hogy a közös tennivalókról beszélgessenek. Villámcsapásként érkeztek akkor Erdélyből a magyar fővárosba a marosvásárhelyi véres összecsapás hírei. Azóta többen próbálták a párbeszédet feléleszteni. A kolozsvári Korunk folyóirat Cumpana néven évek óta román nyelvű antológiát jelentet meg, Magropress, illetve Sajtófókusz címmel pedig a magyar, illetve a román sajtó legfontosabb írásait adja közre hetente, fordításban. Újabban a Korunk napi rendszerességgel készíti el Komp-Press név alatt ismert sajtó- és tévészemléjét, amely a közelmúltban mindennapos hírügynökségi tevékenységgé fejlődött. - Az első kezdeményezés volt Szilágyi Júlia irodalomkritikus és Marius Tabacu tévérendező közös irányításával indult Puntea-A Híd nevű kiadvány. - Tavaly áprilisban Kolozsváron a Ziua de Ardeal és a Krónika napilapok döntöttek úgy, hogy havi mellékletet adnak ki Provincia címen. Ebben a magyar szerzők cikkeit románra, a románokét pedig magyarra fordítják. A lap társszerkesztői a kolozsvári Alexandru Cistelecan és a szintén erdélyi származású, de Budapesten élő Molnár Gusztáv politológusok. A Provincia nemrég jelentette be önállósulását. Az önállósult Provincia bemutatása alkalmából felmerült egy regionális párt gondolata. Erről Molnár Gusztáv kijelentette, a szóban forgó párt "90 százalékban az erdélyi románságra alapozna, de nyitott lenne a magyarság felé, és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is együttműködne". Egy ilyen transzetnikai regionális párt gondolata nem tetszik a bukaresti központnak. Az RMDSZ ezzel az kapcsolatban még nem fogalmazta meg álláspontját. - A kolozsvári születésű, Budapesten élő Tamás Gáspár Miklós "román barátainak" írt levelet. A levél az Élet és Irodalom 2000. december 15-i számában jelent meg, románul pedig néhány héttel ezelőtt közölte a Bukarestben megjelenő Dilema hetilap. A lap február 16-22-i száma nem csupán a vitaindító levelet, hanem az arra közismert román értelmiségiek által írt válaszokat is közölte. A párbeszédbe eddig Andrei Plesu, Theodor Baconsky, Pavel Campeanu, Zigu Ornea, Mircea Iorgulescu és Andrei Cornea kapcsolódtak be a Dilema révén, Nicolae Manolescu a Romania literara útján, Marin Mincu pedig a Ziua című napilapban közölt írásával. TGM azzal vádolta a román értelmiséget, hogy más módszerekkel ugyan, de egyazon forrásból merít a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudorral és az annak pártjában tömörülő neofasisztákkal, s némán asszisztál ahhoz, hogy fasiszta vagy fasisztoid szerzők egész sorát adják ma ki Romániában, Antonescu marsallt, a fasiszta diktátort pedig szobrok avatásával, utcanevekkel rehabilitálják. Az említett forrás pedig azon két világháború közötti román írók művei, akik a legionáriusokhoz, a román fasiszta mozgalomhoz közismerten közel álltak. TGM szerint az a román értelmiség, amelyet a magyarság dialóguspartnernek tekint, ezeket a szélsőjobboldali nézeteket valló, vagy abból merítő szerzőket manapság legitimálja. A feltette a kérdést, hogy miért nem létezik ma Romániában egy korszerű baloldali erő. Több válasz érkezett román oldalról. Andrei Plesu szerint TGM nem érti azt, ami ma Romániában folyik. Mások, így Theodor Baconsky TGM szövegét zavarosnak, és provokatívnak minősítik, és visszautasítják azt, hogy a román értelmiséget ilyen súlyos dilemmáiban éppen TGM oktassa ki, Pavel Campeanu pedig egyetért TGM üzenetével, csak az eszközök tekintetében keresne más megközelítési lehetőségeket. Egy másik romániai kisebbségi, a zsidó Zigu Ornea pedig TGM állításait, további érvekkel támasztotta alá. Mircea Iorgulescu szerint a levél nem több, mint a templomban való fütyörészés, csakhogy a templom - sajnos - üres, tehát talán nincs kivel párbeszédet folytatni. Nicolae Manolescu több pontban vitatta TGM érvelését. Leszögezte, hogy lehet jobboldali anélkül, hogy fasiszta lenne. Szerinte nem igaz, hogy a a két világháború közötti román értelmiség nem szállt szembe a hazai fasizmussal. Az sem igaz, hogy az 1989 utáni román értelmiségiek egészére jellemző a tehetetlenség az új nacionalista megnyilvánulásokkal szemben, hiszen itt van a Dilema hetilap, továbbá a marosvásárhelyi Vatra, a Sfera politicii, a 22, a temesvári Orizont, a nagyváradi Familia, s nem utolsósorban a Romania literara. Marin Mincu viszont kijelentette, hogy ennél súlyosabb és megalapozottabb vádakat a román értelmiséggel szemben ez idáig senki sem fogalmazott meg, s főképp erről kellene szólnia a vitának. /Tibori Szabó Zoltán: Tamás Gáspár Miklós fütyörészése az üres templomban, avagy Magyar-román értelmiségi párbeszédkísérletek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./2001. március 19.
Kút címmel jelenik meg már három esztendeje a Temesvári Református Egyházközség gyülekezeti lapja. Az idei első számában Vetési László a Diaszpóra Alapítványnak a szórványok szolgálatában álló célkitűzéseiről írt. /A Temesvári Református Egyházközség gyülekezeti lapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./