A hét végén zajlott Besztercén az ökumenikus vallásolimpia, amelyen képviseltette magát a három kolozsvári felekezeti iskola. A legtöbb díjat a Református Kollégium diákjai nyerték. /Vallásolimpiák díjazottjai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
A szórványban élő magyar közösségeket látogatta meg Désen és környékén Szilágyi Mátyás főkonzul, Barabás János alkonzul társaságában, május 14-én. „Kifejezetten jó benyomást keltett a pozitív interetnikai légkör, amelyet Szentmargitán, Mikeházán, Bálványosváralján és Désen tapasztaltunk” – nyilatkozta látogatása végén Szilágyi Mátyás. A helyi magyar közösség képviselőivel számos fontos problémát érintettek, kezdve az oktatástól az identitás ápolásáig, megőrzéséig. Fontos lenne egy teljes körű oktatási központ létrehozása Désen, Szamosújváron, óvodától érettségiig. Fontosak a szimbolikus jellegű kérdések, például a honvédsírok rendbehozatala, megjelölése, újraállítása ott, ahol ezeket felszámolták. Ebben a magyar kormány kész támogatást nyújtani. Nemrég lépett hatályba a magyar és román sírokra vonatkozó egyezmény, miszerint mindkét fél köteles a saját területén a másik fél első és második világháborúban elesett honvédeinek sírjait rendben tartani. Szentmargitán a tanügyi problémák kerültek előtérbe, a gyermekek magyarul történő továbbtanulási esélyei. Szilágyi Mátyás a főkonzulátus kompetenciái sorában központi helyen említette a konzuli kerületbe tartozó megyék, illetve az egész erdélyi – partiumi, szatmári és bánsági régió – magyar nemzeti kisebbség közösségei helyzetéről, kisebbségi jogainak érvényesüléséről, esélyegyenlőségének meglétéről, gazdasági és szociális problémáiról való tájékozódást. Leszögezte, hogy a magyar közösség nemzeti identitását sértő, azt korlátozó lépésnek, a kisebbségi jogok érvényesítése terén visszalépésnek értékeli a kolozsvári polgármester nemrégi bejelentését, amely szerint magyar nyelven nem szándékoznak feliratozni annak a nagylétszámú magyar közösség által is lakott városnak a történelmi műemlékeit, amelynek épített öröksége a magyar művészet- és kultúrtörténetnek szerves részét képezi. Bálványosváralján a faluban 60 százalékban élő magyar lakosság gazdag kulturális tevékenységben vesz részt. /Lukács Éva: Szórványtelepüléseket látogatott meg a főkonzul. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szakemberei 1992-ben útnak indították a számítástechnikai diáktábort. Évente egyszer tartják, eddig például Kommandón, Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán szervezték meg. Idén Kolozsváron a sor. Sebestyén-Pál György, az EMT számítástechnika szakosztályának elnöke, a kolozsvári Műszaki Egyetem professzora elmondta: ezen táborok keretében próbálják ötvözni a hagyományos informatikai elemeket a modernebbekkel. Az előadók között szerepel Kovács Lehel, a Sapientia – EMTE oktatója is. /Kiss Olivér: Számítástechnikai diáktábort szervez az EMT. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
Závada Pál Bethlen című történelmi játéka a 2008/2009-es évad záródarabjaként került a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának repertoárjába, Kövesdy István rendezésében. A színmű Móricz Zsigmond Erdély című regénytrilógiája alapján készült. /Bethlen. Závada Pál darabja a marosvásárhelyi színpadon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2009. május 19.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban május 19-én Samuel Beckett Az utolsó tekercs című monodrámáját Pálffy Tibor viszi színre. /Ketesdy Beáta: Pálffy Tibor egyéni műsora Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./
2009. május 19.
Május 18–23-a között az Udvarhely Táncműhely harmadjára rendezi meg a Tánc Tavasza Táncfesztivált Székelyudvarhelyen, ezen megfordul a kortárs tánc hazai képviselőinek legjava. A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a Bozsik Yvette rendezte Játszóteret hozza magával. A Tánc Tavaszát stílusosan az egyik állandó résztvevő, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió zárja. /A tánc tavasza Udvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2009. május 19.
Május 9-én harmadszor tartották meg Szászcsáváson a Dézsi Ferenc karnagy emlékének szentelt népdalversenyt. Öröm volt hallgatni a népviseletbe öltözött dalosokat. /Ferencz Magdolna: Népdalverseny Szászcsáváson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2009. május 19.
Tíz év elteltével jelentkezett ismét alkotásaival Kolozsváron a Gy. Szabó Béla Galériában a marosvásárhelyi Fekete Zsolt festőművész. A művész a kiállítást az 500 évvel ezelőtt született Kálvin János emlékének szentelte. /(németh): Tavaszi zsongás a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
Vallomások címmel a csíkszeredai Csillag István grafikusművész munkáiból nyílt kiállítás május 16-án Kolozsváron a Korunk Galériában. Csillag Istvánt elsősorban kortárs irodalmi képeskönyvek illusztrátoraként ismerheti a kolozsvári közönség. A Pallas-Akadémia Könyvkiadó gondozásában megjelent képeskönyvsorozatban többek között Kányádi Sándor, Sütő András, Kovács András Ferenc meséit illusztrálta. Meseillusztrációival és grafikáival tavaly a Bulgakov Galériában mutatkozott be a kolozsvári közönségnek. /Csillag István vallomásai. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
Orth István nagyszebeni képzőművész tárlata nyílt Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Orth István az erdélyi magyarság egyik – külföldön is – legismertebb, legelismertebb alkotója. A művész most Tündérkert című sorozatát hozta el, ebben az erdélyi műemlékeket, várakat, iskolákat örökíti meg. Orth Istvánról a Mentor Kiadó tavaly jelentetett meg monográfiát, amelyben Józsa István esszéje olvasható e változatos művészetről. Orth István a metszetek, az aquatinták, az ex librisek mestere, de van művészetének egy olyan vonulata is, amiről a monográfia részletesen ír: és ez a szürrealista vonulat. Ugyancsak a Bernády Házban volt Pletl Péter tárlatnyitója is. /Nagy Botond: Szürreális Tündérkert. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2009. május 19.
Korond nagyközség nevétől már elválaszthatatlan a Firtos Művelődési Egylet folyóirata: a Hazanéző, állapította meg Nagy Pál a huszadik évfolyamához érkezett kiadvány idei első, ünnepi számában. Az önmegismerést tűzte ki célul húsz éve a folyóirat – olvasható Ambrus Lajos főszerkesztő vezércikkében. Ebben a számban Varga Géza az írástörténész Szekeres István kötetét (A székely és az ótörök írás jeltörténete) méltatta, az 1920-ban született István Lajos helytörténész Életutam című írásából közölt részletet, Márton Béla a kilencven évet élt Gál Sámuel taplófeldolgozó mesterről készített pályarajzot. Végül Ambrus Lajos a Hazanéző időközben végleg eltávozott munkatársai – Bandi Dezső, Benczédi Sándor, dr. Fazekas István, Ferenczi Géza, dr. vitéz Ferenczi István, dr. Kercsó Attila, Tamási Miklós – névsorához csatolva a lapot felkaroló dr. Kátó László alsóboldogfalvi születésű, világhírű orvosprofesszort búcsúztatta. /Damján B. Sándor: Húszéves a korondi HAZANÉZŐ. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2009. május 19.
A Magyar Szemle című magyarországi folyóiratot mutatták be annak szerkesztői május 16-án Kolozsváron. A rendezvényen Sebestyén Ilona és Gróh Gáspár, a Magyar Szemle folyóirat szerkesztői tartottak előadást Magyar Szemle – magyarság, Európa, nemzetstratégia címmel. Ezt követően Jeszenszky Géza szerző beszélt a kül- és nemzetpolitikáról, Metz Katalin pedig a 18. századi színházról, párhuzamot vonva a magyarországi és erdélyi színházkultúra között. Az 1926-ban Bethlen István által létrehozott Magyar Szemle múltját Gróh Gáspár ismertette. A lapot a német megszálláskor (1944) felfüggesztették és csak a rendszerváltás után, 1992-ben indult újra Antall József támogatásával. Céljai közé sorolható a magyar nyelv és a kultúra megőrzése, átörökítése. /Nagyi Orsolya: Bemutatkozott a Magyar Szemle Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
„Az erdélyi macska a házhoz és nem a gazdához hűséges. Markó Béla az erdélyi kortárs irodalom és közélet megkerülhetetlen alakja. A filmből az író, költő és politikus önmagának választott sorsát és hitvallását ismerhetjük meg. ” – olvasható a Markó Béláról készült dokumentumfilm beharangozójában, Markó Béla verseiből, és önvallomásaiból áll össze a költő politikusi arculata. Az erdélyi macska. 2008-ban készült magyar dokumentumfilm. Rendezte, a forgatókönyvet írta és szerkesztette B. Nagy Tibor, Duna Televízió. /B. D. : Tüntetnek értünk a hangyák. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
2009. május 20.
Miután Hargita megyében gyászkeretes táblákat helyeztek el azon intézmények bejáratánál, amelyekben magyar igazgatót váltottak le, május 19-én úgynevezett villámgyülekezéssel (flashmob) tiltakozott Sepsiszentgyörgyön több tucatnyi fiatal az egyik magyar igazgató eltávolítása miatt. A villámcsődülés résztvevői Tischler Ferencnek a Kovászna megyei ifjúsági- és sportigazgatóság éléről való eltávolításával kapcsolatosan fejezték ki elégedetlenségüket. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Bukarestben bejelentette, hogy az RMDSZ május 22-én rendezi meg a magyar intézményvezetők leváltása elleni első nagyszabású tiltakozását Csíkszeredában. Markó közölte, a 74 százalékos magyar lakosságú Kovászna megyében is jelentősen csökkent a magyar intézményvezetők száma. A 37 intézmény közül 17-et vezetett magyar nemzetiségű személy, a leváltási hullám után azonban csak hatan maradtak funkcióban, ami azt jelenti, hogy a korábbi 45 százalékos arány 16 százalékra csökkent. /- or -: Gyászkeretes tiltakozás után villámcsődülés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
Az elmúlt évek acsarkodás jellemezte egymásnak feszülése után sem Tőkés Lászlónak, sem az RMDSZ-nek nem lehet könnyű hozzászokni a nagy politikai kiegyezéshez. Túlságosan mély sebeket ejtettek egymáson a felek ahhoz, hogy most, az európai parlamenti megmérettetésre létrehozott közös jelöltlista kedvéért egy csapásra szőnyeg alá söpörjék a másik féltől elszenvedett politikai sérelmeket. Ettől eltekintve az erdélyi magyar összefogás tartóssága, hosszú távú sikere tekintetében még mindig jobban áll, mint például a nagykoalíciót alkotó román szociáldemokraták és demokrata-liberálisok, akik a kampányban felváltva tessékelik ki egymást a kormányból. Az RMDSZ a 2007. novemberi EP-, majd a tavalyi helyhatósági megmérettetés előtt úton-útfélen kárhoztatta a Fideszt amiatt, hogy úgymond beavatkozik az erdélyi magyarság belügyeibe, és előbb a függetlenként induló Tőkésnek, majd a Magyar Polgári Párt jelöltjeinek kampányolt. Kelemen Hunor annak idején politikai tisztességtelenséggel, Frunda György pedig erkölcstelenséggel vádolta Orbán Viktort Tőkés melletti kiállása miatt, Markó Béla pedig azzal a hasonlattal nevezte történelmi botlásnak a volt kormányfő eljárását, miszerint „a legjobb paripa is megbotlik”. Ugyanaz az RMDSZ, amely korábban rendkívül veszedelmes kísérletnek, öngyilkos rövidlátásnak tartotta a Fidesz erdélyi korteskedését, most már tárt karokkal fogadja Erdélyben a Magyar Összefogás listájának első helyét elfoglaló Tőkést, vele együtt pedig az RMDSZ-nek korteskedő Orbánt. /Rostás Szabolcs: Paripák és ökrök. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Erdélyben kampányol május 20-21-én a Magyar Összefogás európai parlamenti jelöltjei mellett. /Orbán Viktor Erdélyben kampányol. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
Június hetedikén nem szabad otthon maradni, ha nem megyünk el szavazni, azt a szélsőséges román pártok fogják megköszönni – üzente Tőkés László május 18-án, a Baróton tartott lakossági fórumon. Tőkés László elmondta: a politikai harcban többször megbántották őt az RMDSZ képviselői, de mivel a közös érdek fontosabb, mint a személyes érdekhez való ragaszkodás, ő túltette magát azon, s az erdélyi magyarság minél jobb képviselete és az autonómia megvalósítása céljából kész együttműködni mindenkivel. /Hecser László: Baróton is együtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2009. május 20.
Igyekszik vissza a kormányba az RMDSZ – ez derül ki vezető tisztségviselői nyilatkozataiból. Magánbeszélgetésekben gyakran elhangzik, néhány hónapon belül ismét a hatalom kenyerét ehetik, célozgatnak rá, hogy a bukaresti politika alakulása nekik kedvez. A háttérben zajlanak az egyeztetések, néhány miniszteri, államtitkári bársonyszékért semmilyen ár nem drága. Az elmúlt négy esztendő bebizonyította, nagyon sok, elsősorban anyagi, gazdasági előnye származik a magyar közösségnek is az RMDSZ hatalmi pozíciójából. Olyan beruházásokat, fejlesztéseket sikerült végrehajtani a magyarok lakta régiókban, melyekhez hasonlókra 30–40 éve nem volt példa. Utakra került aszfalt, iskolákat, közintézményeket újítottak fel, új sportcsarnokok épültek, falvak gazdagodtak víz- és csatornahálózattal. Azonban mindennek ára volt. A kormányzati pozícióért cserében az RMDSZ-nek fel kellett adnia nemzeti érdekérvényesítő politikáját. Lekerült napirendről a magyar egyetem különválasztása és a kulturális autonómia. Az RMDSZ ellenzékbe kerülésével a szövetség radikalizálódni kényszerült, és úgy tűnik, hajlandó végre határozottan cselekedni a különböző autonómiák megszerzéséért. Azonban félő, ha újra hatalomra kerülnek, csupán a pillanatnyi érdekek érvényesítése marad a cél. /Farkas Réka: Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2009. május 20.
Ha a roma kisebbség egységes lenne, és jó vezetők állnának az élén, saját parlamenti képviselettel rendelkezhetne, így jobban hallathatnák szavukat – vélekedett Frunda György RMDSZ-szenátor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (APCE) marosvásárhelyi tanácskozásán. „A statisztikák értelmében 600 000 román állampolgár vallotta magát romának, de mindannyian tudjuk, hogy valójában sokkal többen vannak, egyesek szerint többen, mint a magyarok. Logikus tehát, hogy egy ekkora közösségnek saját pártja legyen”– mondta a szenátor. /Frunda: egységes pártba tömörülhetnének a romák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
Trianon nemcsak országrészeket szakított le, de a református egyházat is részekre tagolta. Istennek különös kegyelme azonban, hogy elszigeteltségünk ellenére túléltük a történelem viharait, és lelki egységünk sohasem szűnt meg, vallja dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egység megvalósulása hosszú folyamatnak bizonyult. Ennek a betetéződése az alkotmányozó zsinat megalakulása és a közös alkotmány elfogadása. A püspök nem hiszi, hogy a román többség részére ez gondot jelentene, hiszen a Román Ortodox Egyház ugyanilyen struktúrában gondolkozik. Több, határon túli ortodox egyháztest létezik, amely szerves része a Román Ortodox Egyháznak. Dr. Pap Géza számára május 22-e Isten csodája. A püspököt ez Bocskai István végrendeletének beteljesedésére emlékezteti, aki így fogalmazott: „meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind erdélyi és magyarországi híveimet az egymás között való szép egyességre. Atyafiúi szeretetre az erdélyiekért, hogy Magyarországtól, ha más fejedelmek alatt lennének is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlük el ne taszítsák, tartsák atyafiaiknak és vérüknek, tagoknak”. /S. B. Á. : Hitélet – Május 22., az egység beteljesedése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
Garda Dezső volt RMDSZ-képviselőt, akit a tavalyi kampány során a szövetség ejtett, s nem jutott be a parlamentbe, de akiről tudják, hogy elkeseredett harcot folytatott a Hargita megyei erdőletarolások haszonélvezői, köztük RMDSZ-politikusok ellen, most becsületsértésért beperelték azok, akiknek visszaéléseit leleplezte. Garda igazát a kormány ellenőrzőcsoportja is megerősítette, a bíróság ellenben ejtette a vádakat, így kaptak vérszemet az erdőirtók, s most Gardának kell felelnie bíróság előtt, hogy tolvajoknak nevezett olyan embereket, akik valóban falopásból gazdagodtak meg ― írta a Jurnalul National című lap. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2009. május 20.
Valamilyen tollnokok szemét szúrják Sepsiszentgyörgy virágai, és sorrendbe helyezik a piros-fehér-zöldet, s ebben a magyar nacionalizmust látják. A virágszínek politikai színezetének vegzálása sötét emberi lelkületre vall, s a kukákat nemzetiszínűre pingálóak ízléstelenségére. A román sajtó helyi képviselői feltették a kérdést a sepsiszentgyörgyi polgármesternek, hogy szándékos-e a virágok színválasztása. A polgármester kifejtette: ismert tény, hogy ő maga is a székelyföldi autonómia híve, azonban ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy a sepsiszentgyörgyi zöld terek piros, fehér és zöld színekben pompáznak. /Sylvester Lajos: A nacionalizmus színe és fonákja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2009. május 20.
Megdöbbenve értesültek arról, „hogy valaki vagy valakik tudatos lejárató kampányt folytatnak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) nevében, jogtalanul használva fel szervezetünk címerét és jelszavait egy olyan provokatív gyűlölethadjárathoz, amelyhez mozgalmunknak semmi köze sincs!– írta Lokodi Ferenc Attila, a HVIM országos alelnöke, A gyűlöletre szító szórólapozást Szatmárnémetiből indították ismeretlen provokátorok, akiknek nyílt szándéka az etnikai feszültségek elmélyítése Erdélyben is. A módszer kísértetiesen hasonlít a magyarországi balliberális SZDSZ gyűlöletkeltő kampányához, amellyel a nemzeti-radikális erők ellen uszítja a lakosságot, valamint hasonlóképpen gyalázza történelmi jelképünket, az árpádsávos zászlót, mint a HVIM nevével és címerével visszaélő szórólapozó provokátorok – olvasható Lokodi írásában. /Lokodi Ferenc Attila, a HVIM országos alelnöke, erdélyi szervezeteinek elnöke: Visszaéltek a nevünkkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2009. május 20.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szerint sérti a kárpátaljai magyar iskolák végzőseinek esélyegyenlőségét, hogy az ukrán oktatási minisztérium az idén sem biztosította az anyanyelvű szaktantárgyi érettségi vizsgák egyenlő feltételeit. A lefordított tesztanyagok hemzsegtek a szakmai, a nyelvtani és a stilisztikai hibáktól, helyenként ellehetetlenítve a kérdések megértését is. Különösképpen vonatkozik ez az Ukrajna történelméből készített tesztfeladatokra. Az érdekvédelmi szervezet érthetetlennek tartja, hogy miközben Kárpátalján számos, mindkét nyelvet jól ismerő szaktanár tevékenykedik, a tanügyi tárca nem képes biztosítani a fordítások megfelelő szakmai színvonalát. A KMKSZ felszólítja az oktatási minisztert, hogy vizsgáltassa ki a tesztek fordításának körülményeit. /Jogsértés a magyar érettségin (Ukrajna). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 20./
2009. május 20.
Varga Andrea Vega, a Diakónia Alapítvány palliatív gondozói csoportjának vezetője látogatja a gyógyíthatatlan betegeket. A beteg nem a berendezéseket és az ingyenesen hozott gyógyszereket tartja a legnagyobb segítségnek, hanem a lelkieket, a mindennapos látogatást. Nagyon fontos a lelki felkészítés. „A családokat nagyon kimeríti és igénybe veszi egy-egy súlyos beteg ápolása. Sokszor az is nagy segítség, ha valaki a beteggel marad, beszélget vele, míg a hozzátartozó elmegy bevásárolni” – mesélte Varga Andrea. A Diakónia Alapítványnak szándékában áll egy kolozsvári hospice-t létrehozni, mert a kincses városban még nincsen ilyen létesítmény. Az alapítványt az Erdélyi Református Egyházkerület hozta létre, de nem tesznek különbséget magyar és román, református vagy más vallású betegek között. /Gazda Árpád: Életet az utolsó napoknak. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
2009-ben – immár harmadik alkalommal – lesz „Erdélyország az én hazám” világtalálkozó Verőcén, a Csattogó-völgyben, július 3–5. között. A fesztivál célja, az Erdélyből elszármazott családok, meg Erdély „szerelmeseinek” a találkozója. A háromnapos együttlét, lehetőség az anyaországi és erdélyi egyesületeknek, baráti köröknek, hagyományőrző társaságoknak Erdélyhez kötődő egyházfelekezeteknek, modern művészeti szakágak képviselőinek a bemutatkozásához. /Gaál István főszervező: „Erdélyország az én hazám” világtalálkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2009. május 20.
Boksánbányán Magyar Kulturális Napra került sor május 16-án, a Resicabányai Platanus Egyesület hagyományosnak mondható rendezvényeként. A helyi kultúrházban a kis számú boksánbányai magyar közösséggel együtt ünnepeltek a resicabányai vendégek is. Fellépett a Hóvirág Daloskör és a gátaljai Gomisz ifjúsági magyar néptánc együttes. /Megyasszai Bíró Júlia: Boksánbányai Magyar Nap. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./
2009. május 20.
Máramarosszigetre érkezett az a Feltámadási kereszt, amely húsvétkor indult el Zamárdiból, és amelynek végállomása Csíksomlyó lesz. A jelkép Máramarosszigetnél lépett be Erdély területére, ahova a kárpátaljai Aknaszlatináról hozták át. A kereszt menetének gondolata a 2004. december 5-i népszavazást követően fogalmazódott meg az anyaországi hívekben. Ekkor határozták el Zamárdiban, hogy valahogy ki kell fejezni az együttérzést az elszakított területeken élő magyarokkal. /Csíksomlyó felé vezető útján belépett Erdélybe a Feltámadási kereszt. = Erdély. ma, máj. 19.
2009. május 20.
Román állampolgárságú és magyar nemzetiségű a Magyarországon előzetes letartóztatásba helyezett férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy merényletet akart elkövetni egy magyarországi politikus, Ecsődi László MSZP-s országgyűlési képviselő ellen. Az ügyészség gyanúja szerint az eljárás alá vont férfi április 8-án este Százhalombattán azért találkozott – az azóta már előzetes letartóztatásba került – bűntársával, hogy összeszereljék azt a futball-labdába rejtett bombát, amelyet társával Ecsődi László házához akartak szállítani és felrobbantani. /Cs. P. T. : Erdélyi magyar a Budapesten őrizetbe vett bombagyáros. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2009. május 20.
A kolozsvári sajtósok egyik szakmai egyesülete, az APPC ellenzi a Kolozs Megyei Tanács azon elhatározását, miszerint az önkormányzat költségvetéséből elkülönített anyagi támogatást juttatna a helyi médiának. A visszautasítást az APPC az egységes auditálási kritériumok hiányával indokolja. /F. H. : Nem kell a lekenyerezés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
