Május 16-án Nyárádszeredában átadták a város újjáépített központi parkját. A meghívottak közt jelen levő Markó Béla RMDSZ-elnök beszélt a Magyar Összefogás jelentőségéről, a június 7-i választások tétjéről. Mint mondta, az EP- választások által az erdélyi magyarságnak újból be kell bizonyítania – a maga számára, de a román többség számára is – hogy van ereje, van egységes akarata. /Nyárádszeredában átadták a felújított parkot. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2009. május 18.
Kazinczy Ferenc emlékének szentelik a hagyományosan megszervezett Partiumi Írótábort idén, derült ki azon az emlékkonferencián, amelyet a nyelvújító születésének 250. évfordulója alkalmából szerveztek Nagyváradon. A Festum Varadinum rendezvénysorozat keretén belül a konferenciát a Partiumi Keresztény Egyetemen tartották. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, európai parlamenti képviselő elmondta: az idei évben a PKE és a Partiumi Magyar Művelődési Céh (PMMC) több, a nyelvújítóhoz kapcsolódó rendezvényt is szervez majd. Az írótábor mellett a város több tanintézetében a nyelvújítóhoz kapcsolódó előadásokat hallgathatnak meg a diákok, részt vehetnek a Kazinczyról szóló anyanyelvi vetélkedőn, illetve hamarosan felavatnak egy Kazinczy-emléktáblát az egyetem belső udvarán. A konferencián több előadás is elhangzott a nyelvújítóról. A Szegedi Egyetem oktatója, Fried István, illetve Czibula Katalin, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem docense Kazinczy életéről beszélt. Ezután a jelenlévők megismerhették a Kazinczy Ferenc Társaság tevékenységét: a magyarországi szervezet több, az íróról szóló kiadványt is készít. Végül Fried István dedikálta Fejezetek Kazinczy Ferenc pályaképéből című könyvét az érdeklődőknek. /Nagy Orsolya: Kazinczy emlékezete a Varadinumon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./
2009. május 18.
Temetésének 39. évfordulóján a zaklatása ellen tűzhalállal tiltakozó Moyses Mártonra emlékeztek május 17-én Nagyajtán. A háromszéki községben koszorúkat helyeztek el az 1970 februárjában a brassói pártszékház előtt magát felgyújtó néhai egyetemi hallgató sírján, illetve a szülői ház falán álló emléktáblánál. Fekete Levente nagyajtai unitárius lelkész beszélt Moyses Mártonról. Az 1960 novemberében letartóztatott és kétévi politikai börtönre ítélt elsőéves egyetemi hallgatót a lelkész ahhoz a budapesti Bauer Sándorhoz, illetve a cseh Jan Palachhoz hasonlította, akik 1969-ben az elnyomó kommunista diktatúra ellen tiltakozva életüket adták, felgyújtva önmagukat. A lelkész átadta Moyses Márton húgának, Moyses Évának a Sólyom László magyar köztársasági elnök által adományozott 1956-os ezüst emlékérmet, valamint a Baróti Szabó Dávid Középiskola Moyses-plakettjét. Az istentiszteletet követően az emlékezők Moyses Márton sírján, valamint a szülői ház falán álló emléktáblán helyeztek el virágokat. /Benkő Levente: Moyses Mártonra emlékeztek Nagyajtán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./
2009. május 18.
„Halál a magyarokra” felirat jelent meg a közép-bácskai Topolyán. A többségében magyarok lakta Topolyán eddig nemigen jelentek meg soviniszta falfirkák. Az ilyen jellegű provokációk inkább a két nagyobb városra, Szabadkára és Újvidékre voltak jellemzőek. /(FH): „Halál a magyarokra” felirat Topolyán. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./
2009. május 18.
Idén is sikeres volt az aradi magyar majális, melyet az RMDSZ szervezett május 16-án, szombaton. Déli 12-kor már 35 felállított bográcsot lehetett összeszámolni. A szükséges tüzelőt a város biztosította, mint ahogy a nap ellen védő pavilonokat is. Sok anyaországi eljött, a tiszafürediek, akik már tavaly is itt voltak, három tűzhelyen háromféle ételt készítettek. /Berki Fláviusz, Jámbor Gyula: Hiányozna, ha nem lenne. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./
2009. május 18.
Egykori lakóhelyén, Aranyosgyéresen avattak emléktáblát John Paget, Paget János tiszteletére és emlékére május 15-én. A tábla létrehozásához és elhelyezéséhez hozzájárult a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület (MEVE), amelynek vezetői – így dr. Messik János elnök – részt vettek és előadást tartottak a táblaavatáson. Szilágyi Mátyás főkonzul beszédében hangsúlyozta: a reformkor kiemelkedő személyisége volt Paget János, aki új, választott hazájáért, Aranyosgyéresért, Erdélyért, egész Magyarországért nagyon sokat tett, mintaszerű gazdálkodást, hatékony munkakultúrát, pozitív életszemléletet honosítva meg. Kiemelte: Paget nemcsak a békés építkezést vállalta fel, hanem Bem apó szárnysegédeként a magyar szabadságért való fegyveres küzdelmet is. Az emléktábla a Némethi András helyi RMDSZ-elnök, vállalkozó tulajdonát képező Tiver Szálló bejárati homlokzatán nyert ideiglenes elhelyezést addig az időpontig, amíg a Pagethez kötődő tényleges épület – jelenleg iskola – falán való végleges elhelyezést az adott épület használója engedélyezni fogja. /Paget János emléktáblát avattak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2009. május 18.
Május 15-én tartották a negyedik népzene- és néptánc-találkozót, a Maros Művészegyüttes és a Folk Dancing and Musik Egyesület szervezésében, Marosvásárhelyen. A rendezvényt idén is a megyei tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke nyitotta meg, és díszoklevelet, jelképes ajándékokat nyújtott át az együttesek, tánckarok, formációk vezetőinek. Az 1931-ben született táncmester, zenész és szószóló, az „örökmozgó Laji bá” öregkorára hazatért falujába, Korondra. Hittel vallja: fel kell éleszteni a rendtartó székely falu hagyományait, a faluközösséget, mert a rendtartó székely falu önmagára vigyázott, felelt, önmagát megnevelte, tovább képezte, s tekintélye volt a becsületes munkának, magyar öntudatnak. Laji bá segíti az 1990 utáni néptánc-nemzedékek törekvéseit. A Maros Művészegyüttes mesterré érett táncosai és ügybuzgó fiatalabbjai hivatásuknak tekintik az erdélyi folklórhagyományok gyűjtését, megőrzését és felhasználását, mind oktatási, mind színpadon való bemutatási céllal, találkozók, előadások, műsorok révén. Ennek jegyében szervezik immár negyedik esztendeje a népzenei és néptánc-találkozókat. A parádét a kibédi Madaras Gábor hagyományőrző néptánccsoport nyitotta (vezetőjük Barabási Attila-Csaba), őket követte Lőrincz Lajos verbunkja. Mementó: az 1957-ben alakult Székely Népi Együttes műsorán szerepelt Lőrincz Lajos, Laji bá. A fesztivál második felét jórészt a Napsugár Ifjúsági néptánccsoport középső csoportjainak változatos műsora töltötte ki, végül a Maros Művészegyüttes tánckara következett. /Bölöni Domokos: A Sóvidék örökmozgója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2009. május 18.
Kolozsváron a Főtér átrendezése, úgymond modernizálása „helytörténésztől diákokig, publicistától RMDSZ-képviselőig tiltakozó cikkek, állásfoglalások írására késztet sokakat. ” Múltjukhoz, műemlékeikhez ragaszkodnak a magyarok. A normalitás, a józan érv, „kellene hogy legyen a meghatározó – és nem a mindenképpen történő átformálás vagy a hagyományos képhez való feltétlen ragaszkodás elfogultsága” – írta Kántor Lajos, aki ráadásul a Kolozsvár Társaság elnöke. „Kolozsvár polgárainak kellene hát egymást meggyőzniük, nem utolsósorban pedig a messzibbről érkezett jelenlegi polgármestert” – javasolta. Nem kell eleve visszautasítani a modernizálást. A Kolozsvár műemlékeit háromnyelvű táblával /román, angol és francia/ ellátó javaslattal szemben a fontosabb érv az 60 000 kolozsvári magyar és az ugyancsak tízezresnél nagyobb létszámú, Erdély minden részéből ide jövő, itt – egy állítólagos multikulturális egyetemen – tanuló magyar diák. Kántor megkérdezte, hol ünnepelte a román média a nyolcvanéves, Herder-díjas Kányádi Sándort, aki „mellesleg” a román líra kiváló fordítója? /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2009. május 18.
Több mint százéves álma valósult meg a Marosludashoz tartozó Andrássy-telep római katolikus híveinek: új templom épült a háromszáz lelket számláló és a ludasi templomtól több kilométerre lakó hívek számára. A Boldog Gizelláról elnevezett szent hajlékot Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel május 16-án. Jakubinyi György magyar, román és német nyelven szólt a hívekhez, valamint a magyarországi, németországi és svájci vendégekhez. „A templomépítés mindig a jövőt jelenti, a reménységet, azt, hogy ez a nép itt akar maradni, itt akar élni továbbra is és a következő nemzedékeknek is biztosítani akarja az istenházát, ahol hetente összegyűlhetnek” – mondta. A templom tervét 2003-ban készítette Esztány Győző csíkszeredai műépítész. Andrásy-telepen körülbelül 900 magyar él, ebből 600 református, 300 pedig római katolikus. /Menyhárt Borbála: Építő közösség. Beteljesült az andrássytelepiek álma. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2009. május 18.
Jövőbe mutató eseménnyel kívánta ünnepelni a családpasztorációs munkacsoport a Gyulafehérvári Főegyházmegye fennállásának ezredik évfordulóját: május 16-án Cskísomolyón, a kegytemplomban hogy egyszerre 33 kisgyereket kereszteltek. A keresztelendő picik mellett természetesen ott voltak az ünneplőbe, népviseletbe öltözött testvérek, rokonok is. Erdély különböző településeiről érkeztek családok, még kolozsvári, kézdivásárhelyi és budapesti gyerekek is jöttek, hogy elnyerjék a keresztséget. A rendkívüli keresztelő ötletét Bíró Ernő kolozsvári hatgyerekes apuka vetette fel. /Takács Éva: Millenniumi keresztelő Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./
2009. május 18.
A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem által szervezett DrámaPálya dráma- és kritikaíró verseny díjkiosztója alkalmából napjaink erdélyi magyar dráma-, de főként színikritika-írásáról vitáztak a résztvevők. Kovács Levente a hetvenes-nyolcvanas évek szakmai térképét vázolta fel, az akkori kritikusi közfutást, az Utunk hetilap, vagy a bukarestiek erős kritikusi gárdáját. A szerkesztőségek szemlélete megváltozott. Akkoriban hat-nyolc sajtóorgánum volt jelen mindegyik bemutatón. Mára a kritikaírás szétszórttá vált. Hegyi Réka közöl Kolozsváron, Boros Kinga és Nagy Botond Vásárhelyen, de nincsen koncentrált kör. Hegyi Réka az anyagi ösztönzés hiányát és ugyanakkor fontosságát hangsúlyozta. /Na. : Erdélyi ítészek estje. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./
2009. május 18.
Első alkalommal rendezték Halmiban május 16-án a Szatmár megyei diákszínjátszó fesztivált: a jövőben ez a település lesz az állandó helyszín Pap Erika Nóra tanárnő volt az idén a főszervezője a fesztiválnak. A megmérettetésre 12 amatőr színjátszócsoport nevezett be. /(fi): Halmi: diákszínjátszó fesztivál, először. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 18./
2009. május 18.
Hajdúszoboszlói képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás május 15-én a kolozsvári Reményik Sándor Galériában. A tárlat a galéria és a hajdúszoboszlói Kovács Máté Művelődési Központ közötti együttműködés második mozzanata, miután idén márciusban a szoboszlói közönség nyolc Kolozsváron élő művésszel és munkáikkal ismerkedhetett meg. – Kultúránk kis kincsesládáját hoztuk magunkkal – mondta a megnyitón Berényiné Szilaj Ilona, a Művelődési Központ igazgatója. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök és Szilágyi Mátyás főkonzul egyaránt fontosnak nevezte a határon túli kapcsolatok ápolását, illetve egymás művészetének megismerését. /Ferencz Zsolt: Kultúrájuk kis kincsesládáját hozták magukkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2009. május 18.
Amikor fordul az ezred /Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest/ beszélgetőkönyv, Szőcs Géza Farkas Wellmann Endrével közösen írt kötete, dokumentumgyűjtemény. Szőcs Géza politikai, közéleti munkásságának nyolc fontosabb momentumát járja körül a nyolcvanas évektől napjainkig. „Ez a kötet nem egyértelműen rólam szól, hanem egy korszakról. A könyv ráadásul nem is teljes: nem térképez föl senkit és semmit, inkább amolyan palimpszeszt-jelenségként érdemes vizsgálni, hiszen annyi minden tevődik egymásra szövegben, képben, motívumban és üzenetben” – mondta Szőcs Géza, akinek a költői, publicisztikai, irodalomszervezői, kiadói és lapkiadói munkásságáról is vaskos köteteket lehetne összeállítani. A szerzők tervezik egy ilyen sorozat megírását. Farkas Wellmann Endre egyetemi diplomadolgozatát Szőcs Gézamunkáiból írta. /Egy kötetnyi palimpszeszt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./ Nincs benne nosztalgia a romániai szenátori szék iránt, annál inkább a nyolcvanas évekkel kapcsolatban, amikor rettenetben éltek ugyan, de ,,magas nyomáson” olyan minőségű emberi kapcsolatok jöhettek létre, amilyenek később nem, az a szolidaritás, testvériség, szenvedély, amellyel megélték a dolgokat, ma hiányzik életéből – mondta el Szőcs Géza. Szőcs Géza megjegyezte, 1990 után alig van visszhangja írásainak, kezdeményezéseinek. /Farkas Réka: Kordokumentum múltunkról, jelenünkről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./
2009. május 19.
Egy második atomerőmű felépítéséhez kér Bukarest segítséget Párizstól, ez Basescu román államfő május 18-án kezdődött kétnapos franciaországi látogatásának fő célja. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök segítséget ígért román vendégének. Basescu arról tájékoztatta vendéglátóját, hogy a francia Vinci cég nyerte a Bukarest–Brassó autópálya felépítésére kiírt versenytárgyalást. Basescu sérelmezte, hogy az Európai Bizottság nem lépett fel erélyesebben Románia pártján a Moldovai Köztársasággal folytatott vitában. /Francia-román „atomtalálkozó” = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2009. május 19.
A Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között megkötendő alku eredményeként mégiscsak maradhat néhány magyar vezető az intézményeknél Sógor Csaba európai parlamenti képviselőjelölt kampánykaravánja május 18-án Lázáriban, Sándorhomokon, Szárazberken és Mikolában járta be az utcákat, Sógor Csabát elkísérte Erdei D. István Szatmár megyei parlamenti képviselő. A körút a követező napokon folytatódik a Szatmár megyei településeken. /Egységben a megyei magyarság. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19/
2009. május 19.
„Ismét hagyománnyá kell tenni azt, hogy ne évente egyszer vagy kivételes alkalmakkor találkozzanak csak az RDMSZ-es politikusok és a szövetség oktatásügyi szakértői az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel közös dolgaink megvitatása végett” – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök május 18-án, az erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel tartott megbeszélést követően. Két kérdésről tárgyaltak. Az első az egyházak pénzügyi támogatásának problémája volt. A román állami támogatás nem arányos a magyar hívek számával, s a romániai magyarság számarányánál jóval kevesebbet kapnak a történelmi magyar egyházak. A másik az egyházi tulajdonok visszajuttatásának kérdése: papíron 65 százalék körül van a visszakövetelt ingatlanok aránya. A valóságban ennél jóval kevesebb jutott vissza ténylegesen az egyházakhoz, mivel a visszaszolgáltatást az önkormányzatok is gátolhatják, illetve számos restitúciós határozat per alatt van. „Fel kell gyorsítani ezt a folyamatot” hangsúlyozta Markó. Szó volt a felekezeti iskolákról is, de erről külön tanácskozás lesz. Egy-két esetben ugyanis magyar–magyar konfliktus alakult ki felekezeti tanintézet és az állami iskola között. A konfliktusokat úgy kell megoldani, hogy az egyház érdekei érvényesüljenek, de iskolák száma se csökkenjen, fejtette ki Markó. /N. -H. D. : Holtponton az egyházi ingatlanok restitucíója. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19.
2009. május 19.
Május 22-én ünnepli a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kirendeltsége fennállásának 10. évfordulóját. Ez alkalommal az óvó- és tanítóképző kar ünnepségére, valamint könyvbemutatókra kerül sor, közölte dr. Végh Balázs Béla adjunktus. Bemutatják a Sodrásban 1999-2009 című kötetet, amely tartalmazza a tanintézmény történetét, valamint az összes eddigi diák névsorát. Ismertetik az egyetemen ősszel induló szakokat. A Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kihelyezett karán az elmúlt tíz év alatt több mint 800 fiatal végzett, akiknek az egyharmada saját szakterületén helyezkedett el. A végzettek közül sokan Magyarországon, az Egyesült Államokban vagy Németországban vállaltak munkát. A következőkben mesterképzést is szeretnének indítani a gyógypedagógia, az oktatásszervezés és a pedagógiai kommunikáció területén. /Ünnepel a Babes-Bolyai Tudományegyetem. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19/
2009. május 19.
Támogatja a kolozsvári műemlékek magyar és német nyelvű feliratozását a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE): szűkszavú közleményt adtak ki, amely többnyire a felelősség elhárítását hivatott hangsúlyozni. Nem az egyetemet terheli a felelősség, amiért a polgármesteri hivatal nem akarja kiírni műemlékekre magyarul és németül is az épületek történeti ismertetőjét. Ráadásul az egyetem úgy foglal állást a többnyelvűség mellett, hogy a felsőoktatási intézmény az évek óta jogosan követelt saját háromnyelvű – román, magyar és német – feliratozását is csak szórványosan jelenítette meg. Egy másik magyar nyelvű közleményből, amit Magyari Tivadar rektor-helyettes bocsátott ki, kiderül, hogy a témát a magyar tagozatvezető felvetésére tárgyalta meg az igazgatótanács. Az igazgatótanácsi ülésen Csukás Noémi, a magyar tagozatos diákok képviselője (diák-alprefektus) személyesen is felvetette a rektornak a kérdést. A rektor-helyettes szerint erre különösen szimpátiával tekinthet a magyar tanári kar, mivel emberemlékezet óta magyar diák-alprefektus nem feszegetett az egyetem vezetőségében „problémás kérdést”. A magyar nyelvű feliratok azonban a kolozsvári egyetemen is éles vitákat gerjesztettek. Az egyetem román vezetősége elzárkózott a magyar oktatók és diákok azon jogos követelésétől, hogy magyar nyelvű táblákat is elhelyezzenek az intézmény épületeinek belsejében és homlokzatán. Az elmúlt években valamelyest javult a helyzet, de éppen Magyari Tivadar ismerte el: az egyetemen még mindig szórványos a háromnyelvűség. A külföldi szakértőket is magába foglaló minőségellenőrző bizottság előtt Magyari Tivadar elmondta: kétségtelen, hogy a magyar oktatás bővült, stabilizálódott, azonban a magyar tagozat törvényes garanciái, az önállóbb szervezési keretei továbbra sem megfelelők. /B. T. : Vérszegény egyetemi támogatás a magyar nyelvű feliratoknak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
Néhány napja új repülőtér-terminált avattak Kolozsváron. Emil Boc miniszterelnök, volt polgármester újra megemlítette, hogy Kolozsvár a multikulturalitásában más, mint az ország többi nagyvárosa. Azonban a kolozsvári városvezetés esetében a multikulturalitás üres szlogen. Kolozsvár esetében az évszázadok folyamán a multikulturalitás alapvetően a magyar, a román és a német (szász) etnikum együttéléséről szólt. A város magyarságát, a magyar örökségét, és nem utolsó sorban a városba érkező turisták háromnegyedét kitevő magyarokat mellőzi a város vezetése a következőkben: 1. A város bejáratánál hiányzik a kétnyelvű tábla, a város magyarsága gyakorlatilag 20 éve kéri ezt. 2. A vasútállomásról hiányzik a kétnyelvű tábla. 3. Nem vették le a magyarok ellen uszító táblákat Biasini szállóról és Baba Novac szobráról, a magyarellenes táblát a jogi kar épületéről, a fellegvári keresztről és nem utolsó sorban Mátyás király szobráról. 4. Máig nem hivatalos nyelv a magyar a közigazgatásban. A városvezetés 2002 óta a 20 százalékos küszöbre hivatkozik. Azonban törvény nem tiltja, hogy e küszöb alatt is alkalmazzák valamely kisebbségi nyelv használatát. 5. Kimaradtak a magyarok a városháza turisztikai kommunikációjából. Nincs hivatalos magyar várostérkép, hiányzik a magyar nyelv az újonnan felszerelt információs bódéknál, turisztikai brosúrákat sem nyomtattak magyarul. Ugyanakkor a románul és nemzetközi nyelveken megjelenő promóciós anyagok teljesen mellőzik a város magyar történelmét. 6. Kimaradtak a magyarok a városháza adminisztratív kommunikációjából. Sem a polgármesteri hivatal nyomtatott tájékoztató lapjának sem a honlapjának nincs magyar verziója. 7. Az új utcák elnevezésénél nem tartják be az etnikai arányokat. A belváros utcaneveinek sokszoros újranevezései nem tükrözik már a város kétnyelvűségét. 8. A városháza nem kíván kellemes ünnepeket a magyaroknak, csak románul kívánnak kellemes ünnepeket. 9. A városháza jellegzetesen kihagyja a magyarokat az általa szervezett, vagy társszervezett rendezvényekről. 10. A városháza mellőzni kívánja a magyar nyelvet az emlékműveket jelölő táblákról. Mindezek ellenére beszélnek Kolozsvár multikulturális jellegéről. Valójában a város kommunikációjának és jelzésvilágának teljes elrománosítása folyik. /Czika Tihamér: Üres szlogen a multikulturalizmus Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19/
2009. május 19.
Tóásó Előd ügyvédjei tagadják, hogy védencük egy szeparatista légióban tevékenykedett volna. Az előzetes letartóztatásba helyezett Tóásó Elődöt április 18-a óta börtönben tartják fogva, és terrorizmussal gyanúsítják a bolíviai hatóságok. A La Prensa című bolíviai napilap úgy fogalmazott, hogy Európából származó információk szerint Tóásó a szélsőjobboldali Székely Légió tagja. Tóásó ügyvédje közölte, hogy a magyar államtól kapott tájékoztatás szerint Tóásó Előd nem részesült katonai kiképzésben és büntetlen előéletű. Tóásó Előd testvére elmondta, hogy a Székely Légió nem félkatonai szervezet, hanem egy erdélyi fiatalok számára szervezett klub, amelynek fő feladata sporttevékenységek szervezése. /Csak sportklub a Székely Légió? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2009. május 19.
Az Európa Tanács (ET) jogi és emberjogi bizottságának képviselői gyűltek össze május 18-án Marosvásárhelyen megvitatni az Európában legnépesebb nemzeti kisebbséget, a romákat érintő jogi, társadalmi, gazdasági, kulturális kérdéseket. Az Európa Unió tagországai közül Romániában él a legnépesebb roma közösség, illetve az Olaszországban történtek után leginkább a romániai romákra figyel Európa, ezért aktuális volt ebben az országban szervezni az ülésszakot. Frunda György szenátor, a szakbizottság tagja elmondta, az Európa Tanács tavaly ősszel elfogadta azt a javaslatát, hogy az idei kihelyezett ülésre Marosvásárhelyen kerüljön sor. /Antal Erika: Roma ügyek leltára. Marosvásárhelyen ülésezik az ET jogi bizottsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2009. május 19.
Háromszéken csak hat magyar intézményvezető marad tisztségben: Keresztély Irma főtanfelügyelő, Deme Judit, a Közegészségügyi, Sikó-Barabási Sándor, az Állategészségügyi, Bartók Botond, a Művelődési Igazgatóság, valamint Mild Zoltán építészeti főfelügyelő és Puskás Zoltán, a versenyhivatal területi igazgatója. Az igazgatói leváltások kapcsán Tamás Sándor megyei tanácselnök elmondta: „ilyen méretű tisztogatás még soha nem történt, gyakorlatilag oda jutottunk vissza, ahonnan húsz éve elindultunk”. /Kovács Zsolt: Háromszéken hatan élik túl a hivatalok „magyartalanítását”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2009. május 19.
Törvénytelen erdő-visszaszolgáltatásra hivatkozva beperelte Codrin Munteanu Kovászna megyei prefektus az általa vezetett megyei föld-visszaszolgáltatási bizottságot: pert indított a korábban György Ervin prefektus által vezetett megyei földosztó bizottság döntése ellen, amely szerint Kommandón több mint ezer hektár erdőt szolgáltattak vissza a torjai Apor báró leszármazottainak. /Kovács Zsolt: Újraállamosít a prefektus? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
2009. május 19.
A Magyar Televízió tudósítani fog május 22-én az alkotmányozó zsinatról, az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányának debreceni aláírásáról. A Kárpát-medencei protestáns egyházak egyesülésének gondolata öt évvel ezelőtt született meg. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás után a történelmi egyházak, ezen belül a református egyház különösen fontos feladatuknak tekintették az országhatárokkal elválasztott magyarság szellemi egyesítését. Ennek a munkának az eredménye, hogy az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és a magyarországi reformátusok vezetői május 22-én kézjegyükkel látják el a dokumentumot. „Az egyesítés szimbolikus tett és cselekedet” – nyilatkozta Pap Géza erdélyi református püspök. Az ünnepélyes aktust több évig tartó szakmai munka előzte meg. A felvidéki reformátusok – tekintettel az államtól való anyagi függésükre és a nagyszámú szlovák anyanyelvű hívükre – megfigyelőként vesznek részt a tanácskozáson és a ceremónián. A Kárpát-medence református templomaiban egyszerre kondulnak meg a harangok. /A magyar reformátusság történelmi pillanata az MTV-ben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./
2009. május 19.
Székelyudvarhely tanácsának feloszlatását kezdeményezte a helyi RMDSZ-frakció. A polgáriak /MPP/ és a zöldek postai értesítésből szereztek tudomást a fejleményekről. A székelyudvarhelyi tanácsban kialakult patthelyzetből az április 24-i tanácsülésen végre elmozdulás látszott: végre dolgozni ültek össze a városatyák, megszületett a város költségvetése és több határozat is. A polgáriak szerint most egyértelművé vált az RMDSZ szándéka, hogy a testületben megszerezze a teljhatalmat, és színjátéknak minősíthető az RMDSZ által korábban indítványozott együttműködési protokollum aláírása. /Lázár Emese: Perre mennek az udvarhelyi tanácsosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
2009. május 19.
Nagy arányban buktak meg a Hargita megyei hetedik–nyolcadikos diákok a félévi románvizsgán, csaknem negyven százalékuk nem kapta meg az átmenőjegyet. Ennek okaira a szakemberek már sokszor felhívták a figyelmet. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szerint nem kellene tovább kínozni a magyar gyerekeket, és végre meg kellene változtatni a románoktatás módszerét. /Benedek Sándor: „Kínozzák” a magyar tanulókat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
2009. május 19.
Hargita megyében román nyelv és irodalom tantárgyból félévi írásbeli vizsgán a megye 7–8-os magyar diákjainak nagy része megbukott. Számszerűen: 3130 hetedikesből 1235, 3159 nyolcadikosból 1275 tanuló, így az „átmenők” aránya 60,5, illetve 59,63 százalék. Hargita megyében a diákok számottevő hányada nem tud románul, itt lakik a tömbmagyarság. Sok esetben hiányzik az a közeg, amelyben a gyermek megtanulná többségi nemzet nyelvét. A magyar pedagógusok szakmai szövetsége évtizede kilincsel és rimánkodik hiába, hogy a Székelyföldön más módszerekkel taníthassák a román nyelvet. A 12-13 évesen megismerkednek a kudarc, a bukás, a meg nem felelés érzésével. /Burus János Botond: Ahány nyelv... = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
2009. május 19.
Nagy élmény volt a Kovásznán, majd Kézdivásárhelyen is megtartott idei anyanyelvi vetélkedő a résztvevők számára, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége a kisebbségi sorsba jutott anyanyelv tudatos művelésére már általános iskolás és kamaszkorban felkészíti a diákokat. A vetélkedőről azonban hiányoznak a nagyváradiak, a kolozsváriak, a Maros és Szatmár megyeiek, s fontos lenne, hogy eljöjjenek a szórványban küszködők is. /B. Kovács András: Szemünk a szórványon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 19./
2009. május 19.
A Csíkszeredán tartott szakmai konferencián a meghívott magyar politikusok, tisztségviselők – ellentétpárba állítva az „agresszív”, „alacsony színvonalú” román médiával – a magyar sajtót dicsérték (szembe). A hazai magyar újságírókból valóban hiányzik az önbizalom és a pimaszság. A jó értelemben vett pimaszság, amely arra készteti, hogy kellemetlen helyzeteket is vállalva szembeszegüljön interjúalanyával. Az önbizalomhiányt magyarázza először is, az anyagi bizonytalanság. Az anyagi kiszolgáltatottság, sok esetben a politikum miatt neki kell attól rettegnie, hogy vajon éppen milyen lábbal kelt fel XY politikus, hogy vajon baj lehet-e abból, ha bizonyos újságcikket megír. Ilyenkor lehet mondani, hogy az illető újságíró eladta a lelkét. Azt is meg kell nézni, hogy vajon ki az, aki megvásárolta... /Salamon Márton László: Az újságírói hitel vására. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
