A testnevelő tanárok ötödik országos tanácskozásán, Marosvásárhelyen bemutatkozott a sportoldal.ro című internetes sportújság. A magyar nyelvű internetes sportújságot sokan olvassák és használják, főszerkesztője Zátyi Tibor. A virtuális sportújság híreket, cikkeket, tudósításokat közöl a hazai és külföldi sporteseményekről, esetenként élőben közvetíti a fontosabb rendezvényeket. /Antal Erika: Sportoldal mindenkinek. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2009. május 20.
„A határon túli magyar közösségek egyik legfontosabb érdekérvényesítő létfeltétele az anyanyelvű magyar televíziózás fejlesztése” – fogalmazták meg a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Sodalitas Alapítvány által Szabadkán a napokban szervezett nemzetközi tanácskozáson, amelynek témája a magyar nyelvű televíziózás jelene és jövője volt. „Az ilyen jellegű televíziós szolgáltatások megvalósításához pedig szükség van a már működő stúdiók műsoridejének bővítéséhez, a felszerelt, de rendeltetésének csak részben megfelelő stúdiók fejlesztésére” – áll a szabadkai találkozó zárónyilatkozatában, amely az anyaországi és határon túli stúdiók együttműködésével kapcsolatosan kimondta, hogy a budapesti intézmények mellett minél hatékonyabban be kell vonni a magyarországi regionális és lokális stúdiókat is. /Egységes magyar televíziózást szorgalmaztak Szabadkán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
2009. május 20.
Környezetvédelmi témájú ifjúsági projektet indít az Areopagus Alapítvány, partnerségben a Zöld Erdély Egyesülettel, erre a Kolozs és Szilágy megyében működő, vidéki ifjúsági szervezetek pályázhatnak, ennek alapján kiválasztanak öt csoportot. Varga Zoltán, az Areopagus Alapítvány alelnöke elmondta, hogy a fő célcsoport az ifjúság, mert a fiatalokon keresztül lehet szemléletváltást elérni. /J. J. : Magatartásunk fejlesztése környezetvédelemből. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
A HC Csíkszereda egyik alapítója és főmecénása, Kurkó János György nem kívánja folytatni munkáját a klubnál. – A lehető legszomorúbban fogadták bejelentésemet a HC Csíkszereda játékosai – nyilatkozta Kurkó János György. Kurkó akkor döntött, amikor megismerte annak az levélnek a tartalmát, amelyet Tánczos Barna írt még áprilisban a sportminiszternek, és amely szerinte tele van hazugsággal. Kurkó „ennyi rosszindulat mellett” nem kívánja tovább folytatni tevékenységét a jégkorongsportban. A főszponzor sérelmezte, hogy a Román Jégkorongszövetség vezetősége súlyos büntetéseket szabott ki a HC Csíkszereda klubra és a játékosaira, ami nagymértékben ellehetetlenítette a csapat munkáját. Kurkó több mint 2 millió eurót áldozott a jégkorongsportra. Nem tűri, hogy munkája és pénze a törtető, karrierista, pozíciókért törekvők áldozata legyen” – áll közleményében. Tánczos Barnát meglepte Kurkó döntése. A Román Jégkorongszövetség elnöke elmondta, nem ismeri azokat az okokat, amiért a HC Csíkszereda főtámogatója megtette lépését. Megpróbálta rábeszélni, hogy maradjon – nyilatkozta Csató Imre, a HC Csíkszereda egyik nagyobb szponzora. Csató szezononként 150 ezer eurót adott a csapatnak, de egyedül nem tudja az anyagi terhet vállalni. A rivális Sportklub megbízott vezérigazgatója, Cseke Szilárd is sajnálná, ha a HC Csíkszereda felbomlana. /Kurkó kiszállt a hokiból. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./ Egy évtizednyi szereplés után Kurkó János György elhagyja a hokiéletet. A jégkorongkedvelők megdöbbentek a hír hallatán. Kurkó alkotott és épített a hokiban, de nyilatkozataival időnként megosztotta a csíki szurkolótábort. A HC első kimagasló eredményét a Magyar-kupában érte el, amikor 2007-ben bejutott a döntőbe. A következő évben két ezüstéremmel zárt a gárda: a magyar és a román bajnokságban is a második helyet szerezték meg. Idén a Románia-kupát elbukták, de a MOL Ligát vitathatatlan fölénnyel nyerték, sőt a csíki hoki fennállásának 80. évfordulójára szervezett tornát is megnyerték, legyőzve az Alba Volánt. /Kopacz Gyula: Egy fejezet vége. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2009. május 20.
Napokon belül új személyek kerülnek a leváltott Hargita megyei magyar intézményvezetők helyébe. A cserékkel kapcsolatban megfogalmazott levelet kézbesített a képviselőházban Korodi Attila RMDSZ-es képviselő a kormánypárti honatyáknak. A menesztett igazgatók felháborodva közölték, hogy a megüresedő állásokért rendezett, „versenyvizsgának nevezett csúfolódáson” 50-60 másodperc állt rendelkezésükre, hogy összefoglalják – esetenként több tíz éves – szakmai karrierjük eredményeit. Volt intézményvezető, aki, miután bemutatta menedzseri tervét, azt a választ kapta – ez mind mese! A Megyei Nyugdíjpénztárnál viszont Bán Katalin ügyvezető igazgató sikerrel versenyvizsgázott, és megmarad tisztségében. A Fogyasztóvédelmi Hivatalt Weil Gyula helyett Lázár Emília fogja igazgatni. /Politikai őrségváltás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./
2009. május 20.
Szamosújváron, a Téka Alapítvány Művelődési és Oktatási Központban került sor az esztergomi Eurohíd Alapítvánnyal közösen szervezett, a Mezőségen működő civil szervezetek találkozójára. A vitaindító tanulmányt Ocskay Gyula készítette. Az általa képviselt Eurohíd Euro-Kisrégiós Fejlődést Elősegítő Alapítvány 2007-ben támogatást nyert a Szülőföld Alaptól. A pályázat célja a Mezőség integrált stratégiai fejlesztését lehetővé tevő program beindítása. A találkozón a Mezőség kutatói ismertették a tájegységet. Kiss Tamás szociológus ismertette a demográfiai folyamatokat. László Attila, megyei RMDSZ elnök politikus szemmel elemezte a helyzetet, főleg az oktatást érintve. Makkai Gergely a tájföldrajzot mutatta be, míg Vetési László előadása és vetített képei elfeledett értékekre fókuszált. Kallós Zoltán bemutatta a válaszúti kollégium programját. A megbeszélésen felleltározták a Mezőség értékeit. Megállapították, hogy a munkahelyek hiánya, a gazdasági elmaradás a legnagyobb probléma. /Fodor Emőke: Szamosújvár. Mezőségi Civil Műhely. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
Kurkó István csíkszentdomokosi tanítót úgy emlegetik, mint a Kurutty mozgalom eszét és motorját. Ő álmodta meg 1998-ban, 11 évvel ezelőtt az általános műveltségi vetélkedőt kisiskolások számára. Csupa kreatív feladatból álló program a vetélkedő alapja. Négytagú, jeligés csapatok jelentkezhetnek. 2004-től a vetélkedő anyagának, összeállítását, a kapcsolattartást a Kurutty Oktatási és Művelődési Társaság végzi. Május 15–17. között, a helyi és megyei szakaszokon átjutottakból tizenkét csapat jött el Nagyenyedre, a Bethlen Gábor Kollégiumba. A csapatok sok ajándékot, oklevelet kaptak, többek között Kiss Judittól, a Magyar Közoktatás című új kolozsvári lap főszerkesztőjétől. /Bakó Botond: Nagyenyed. Sikeres erdélyi Kurutty vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
A csittszentiváni együttesben kezdetben – több mint két évtizeddel ezelőtt –az akkor tizenéves Szilágyi Sándor Dankó Pista-díjas nótaénekes, Gálfi Sándor, a község jelenlegi alpolgármestere és ifjabb Balogh Károly, a helyi református közösség lelkésze zenélt. A fiúk minden, bálon vagy lakodalmon szerzett pénzüket hangszerekbe fektették. A csittszentiváni hívek többsége örül annak, hogy a közösség lelkipásztora zenebarát. A hajdani Mikró együttes hosszú szünet után újabb fellépéseket ígér Csittszentiván legnagyobb ünnepein. /Szucher Ervin: A nótafa, a kisbíró meg a pap. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
Három napig fórummá változott Marosvásárhelyen az Ariel Színház. Antal Pálra emlékeztek a szervezők, a színház néhai alapítója, igazgatója, társulatvezetője, rendezője halálának tizedik évfordulóján. Az egri Harlekin Bábszínház Mazsola című előadásával kezdődött május 15-én a program. Másnap volt az Antal Pál színházi öröksége című szakmai fórum. Bemutatták az intézmény Ariel-Lapozó című folyóiratát. A Székely Katalin és Fehér Csaba szerkesztette folyóirat színes, igényes kiadvány. A lap a tervek szerint negyedévenként jelenik majd meg. A Marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem magyar és román nyelven tanuló hallgatói adtak elő részleteket Nela Stroescu Hét szarvas balladája című, Antal Pál rendezte előadásából. /Nagy Botond: Bábszínházi ünnep, mosolygó emlékezés. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./
2009. május 20.
Irsay József, a néhai kolozsvári 11-es Számú Líceum kémia és fizika tanára kiváló pedagógus volt. Lényegesnek tartotta és értékelte a mindennapi kitartó és lelkiismeretes tanulást. Amikor megtudta, hogy diákja, Fodor György rendszeresen jár templomba, az akkor szokásos fenyegetés helyett, négyszemközti beszélgetésen azt mondotta: „Tégy lelkiismereted és szeretteid meggyőződése szerint. ” Elhunyt a kiváló tanár, rá emlékezik volt tanítványa. /Fodor György: In memoriam Irsay József. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 20.
Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén mutatták be május 18-án Nagy Mihály Zoltán és Olti Ágoston fiatal történészek Érdekképviselet vagy pártpolitika? Iratok a Magyar Népi Szövetség történetéhez 1944–1953 /Pro Print Kiadó, Csíkszereda/ című munkájukat. Egyed Ákos EME-elnök rámutatott, annak idején a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) érezhetően alakította a romániai magyar közvéleményt. Kezdetben az MNSZ reményeket fűzött a kiépülő új hatalomhoz, tárgyalási pozíciót keresett a hazai magyarság számára, aztán következett a leépülés, a többségi ígéretek be nem tartása. A kötet célja a valóság megismerése. Kiderült, hogy helyi szinten az MNSZ determináltabb volt, mint az országos vezetés. Az 1990 utáni román történetírás megfeledkezett a magyar kisebbségről, amelyhez legfeljebb azt a sémát csatlakoztatja, hogy a kommunizmust a magyarok és a zsidók hozták be az országba, és ezt még „megspékelik” a magyar irredentizmus nyomaival. Vitatható, hogy az MNSZ keretében milyen mértékben valósultak meg a Moszkvából és Bukarestből diktált pártérdekek. /Ö. I. B. : Érdekképviseletünk múltjáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./ „A Magyar Népi Szövetség története rendkívül összetett. Ebbe a bonyolult belső életbe nyújtanak betekintést a most nyilvánosságra hozott iratok” – jelezte Lönhárt Tamás egyetemi adjunktus az Érdekképviselet vagy pártpolitika? című forráskötetről. – Az MNSZ történetéből nemrég szintén könyvet író Lönhárt elmondta: tagadhatatlan, hogy a szövetségnek az illúziók és elvárások, illetve az elért eredmények közötti mérlege negatív. Az MNSZ az évek során, 1953-ban bekövetkezett megszűnéséig a Román Munkáspárt magyar tagozatává, azaz a kommunista hatalom magyar hivatalos szervévé vált. Olti Ágoston szavai szerint sokáig nem tudták, hogy az MNSZ iratanyaga egyáltalán megmaradt-e. „A véletlennek köszönhető, hogy ezek a források a birtokunkba kerültek, és arra törekedtünk, hogy a szervezet életét tükröző iratokat tegyük közzé” – mondta a Tismaneanu-jelentés összeállításában is tevékenykedő kutató. Nagy Mihály Zoltán elsősorban az EME-ének köszönte meg, hogy lehetővé tette a kutatást, és sajnálatát fejezte ki, hogy a mai „divat” a kutatóknak legfeljebb egy-másfél éves „projektek” keretében nyújt munkalehetőséget, holott „ennyi idő legfeljebb arra elegendő, hogy a kutató feltérképezze a keresett iratokat őrző levéltárakat és gyűjteményeket”. Elhangzott: az erdélyi magyar kutatók munkáit román nyelven is ki kell adni. /Benkő Levente: Tisztító források. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./ Megjegyzés: Lönhárt Tamás említett könyve: Uniunea Populara Maghiara in perioada instaurarii regimului comunist in Romania, Argonaut, Kolozsvár, 2008.
2009. május 20.
Képzeletbeli közeljövőbe kalauzolja el az olvasókat Spiró György Feleségverseny /Magvető Kiadó, Budapest/ című új regénye: Magyarországon király uralkodik, akinek valóságshow keretében keresnek hitvest, és kitör a magyar–roma polgárháború is, amelynek következményeként létrejön a független Romanisztán, s a magyarság újraélheti Trianont. /Megjelent Spiró György új regénye. = Krónika (Kolozsvár), máj. 20./
2009. május 21.
Robin Hood-adót vet ki a Boc-kormány a külföldi bankok nyereségére, ha a romániai leánybankjaikból kivonják a pénzüket, és nem hitelezik a román gazdaságot, jelezte Emil Boc román kormányfő. Boc szerint azért is indokolt, hogy a külföldi bankok ne szívják el a pénzt, mert óriási profitokat realizáltak a romániai piacon. Eközben a kilenc legnagyobb európai bank beleegyezett abba, hogy további tőkét juttatnak romániai leányvállalataiknak abból a célból, hogy azok tőkemegfelelési rátája megfeleljen a jelenlegi pénzügyi válságnak. /Emil Boc mint Robin Hood= Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2009. május 21.
A Világbank nyomást gyakorol Romániára annak érdekében, hogy legkésőbb 2020-ig a férfiak és a nők esetében is vezesse be az egységes, 65 éves nyugdíjkorhatárt – jelentette ki Marian Sarbu munkaügyi miniszter. A tárcavezető közölte, a kormány év végéig dönt arról, milyen formában teljesíti a nemzetközi pénzintézet kérését. Jelenleg a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 63,5, nők esetében pedig 57,5 év. A Világbank közölte: 2050-ig 70 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt az Romániában. /Balogh Levente: Hatvanöt évre emelkedhet a nyugdíjkorhatár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2009. május 21.
A Moldovai Köztársaság parlamentjében nem sikerült államfőt választani május 20-án, így várhatóan május 28-án kénytelen ismét összeülni. Egy szavazat hiányzott ahhoz, hogy a kommunista párt jelöltjét, Zinaida Greceaniit, a jelenlegi ügyvezető kormányfőt megválasszák. A kommunista párt az áprilisi parlamenti választásokat nagy fölénnyel nyerte meg, de egy mandátum hiányzik ahhoz, hogy akaratát szabadon érvényesíthesse a 101 tagú törvényhozásban. A három ellenzéki párt nem vett részt a szavazáson. Céljuk az, hogy sikertelen legyen az elnökválasztási procedúra, kikényszerítsék a törvényhozás feloszlatását és új parlamenti választások kiírását. Moldova az Európai Uniótól kért segítséget – a chisinaui megítélés szerint – agresszív román politika semlegesítéséhez. /Moldova: sikertelen államfőválasztás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2009. május 21.
40 milliárd forinttal kevesebb állami költségtérítést kap 2009-ben a magyar vasút, így a MÁV-Start kénytelen felülvizsgálni az utazási kedvezmények rendszerét. A lefaragandó kedvezmények között ott van a határon túliak által magyar igazolvánnyal igénybe vehető kedvezmények köre is. Megszüntethetik a 65 évesnél idősebb, magyar igazolvánnyal rendelkező külföldieknek járó százszázalékos kedvezményt. Megszűnhetne a tizennyolc éven aluli, magyar igazolvánnyal rendelkező külföldiek legalább tíz főből álló csoportja és a velük utazó két felnőtt kísérő számára évente egy menettérti utazásra adható 90 százalékos vasúti kedvezmény is. /Magyar igazolvány: megszűnő kedvezmények. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2009. május 21.
A helyi intézmények vezetőinek leváltását lehetővé tevő 37-es kormányrendelet heves vitát váltott ki május 20-án a szenátusban is. Gabriel Berca liberális szenátor szerint a kommunista időket idézi a kormány helyi kirendeltségeinek politikai lojalitás szerint való osztogatása. Sok helyen még a formaságokat sem tartották be, a kinevezetteket meg sem hallgatták. Cseke Attila RMDSZ-es szenátor az etnikai egyensúly felborulását tette szóvá olyan megyékben, ahol számottevő magyar kisebbség él: „Hargita megyében a magyarság aránya 85 százalék, és eddig sikerült feltornászni a magyar intézményvezetők arányát 55-60 százalékra. A kormányrendelet húsz év munkáját teszi tönkre, ismét 20 százalékos képviseletre esünk vissza” – mondta. Gheorghe Baciu, a kormányzó Demokrata–Liberális Párt (PD–L) Kovászna megyei elnöke „igazságtalannak” nevezte az RMDSZ tervezett csíkszeredai tüntetését. Szerinte a magyarok vezetői „nem gondolkodnak helyesen” amikor olyan elvárásokkal lépnek fel, hogy az RMDSZ kormányzása alatt kinevezett személyek automatikusan maradjanak. Baciu szerint a magyaroknak más pártba kellene iratkozniuk, így kormányváltáskor esélyük lenne arra, hogy pozícióba kerüljenek. /Heves vita a szenátusban. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2009. május 21.
A magyar szélsőjobbal foglalkoztak a napokban a nyugati lapok. A Jobbik ott lesz az EP-ben, számolnak be a tekintélyes újságok. A fasiszták zászlaja alatt címmel közölt egész oldalas elemzést a magyarországi szélsőjobboldalról a Die Zeit. A Magyar Gárdáról azt írta, hogy szabadon masírozik Budapest utcáin, lőgyakorlatokat tart. A lap a szélsőséges Kurucinfót hozta fel példának. A Die Zeit a romaellenes támadásokat, a növekvő cigányellenességet a Jobbik erősödésével magyarázta, akárcsak a New York Times. Az amerikai lap szerint a cigányellenességet Magyarországon és a régióban is a szélsőséges pártok gerjesztik. A legfrissebb közvélemény-kutatása szerint az MDF-nek és az SZDSZ-nek gyakorlatilag nincs esélye a bejutásra az Európai Parlamentbe, a Jobbik viszont nagy valószínűséggel egy képviselőt küldhet Brüsszelbe. A Fidesz támogatottsága országosan 40 százalékos, a teljes népesség 57 százalékát kitevő pártválasztók, illetve a valószínű szavazók 33 százaléknyi táborában pedig 68 százalékon áll. Az MSZP támogatottsága országosan 11, a pártválasztók körében 19, a biztos szavazóknál 21 százalék. A többi párt eredményei hibahatáron belüliek. A Jobbik országosan 2, a biztos választók körében 5 százalékon áll, ráadásul híveik elég elkötelezettek, 70 százalékuk minden körülmények között elmenne szavazni. Az SZDSZ országosan ugyan szintén két százalékon áll, de a biztos szavazók körében már csak egy százalékon. /Lokodi Imre: Merre masírozik a szélsőjobb? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2009. május 21.
Megelégedéssel üdvözli az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, hogy egyre szélesebb körben sikerül megvalósítani az erdélyi Magyar Összefogást. Az EMNT korteskörútjának eddigi állomásain – a Partiumban, Máramarosban, Székelyföldön egyaránt – az RMDSZ és az MPP képviselői szinte minden esetben együttesen vettek részt, és a helyi önkormányzatokkal, egyházi közösségekkel és civil szervezetekkel együtt támogatásukról biztosítják a magyar EP-jelöltek listáját. Az EMNT arra hívja fel az RMDSZ és az MPP tagjait, szimpatizánsait, hogy emelkedjenek felül a megosztó személyi vagy pártérdekeken, a múltban elszenvedett különféle sérelmeken, és a minél erősebb erdélyi magyar EP-képviselet érdekében támogassák a Magyar Összefogás jelöltjeit. „Sajnálatosnak tartjuk, hogy az MPP hivatalos lapja – a Polgári Élet – vonatkozó írásai az ellenséges román nacionalista sajtó gyakorlatán is túltesznek az EMNT rágalmazásában” – áll az EMNT közleményében. /EMNT: egyre szélesebb körű az összefogás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2009. május 21.
Azonnali beavatkozásra van szükség az intézményvezetők leváltásának ügyében, jelentette ki Tőkés László május 20-án Székelyudvarhelyen. Az EP-képviselő bírálta azokat, akik az EMNT és az RMDSZ választási sikerét szeretnék meghiúsítani. Tőkés László EP-képviselő, a Magyar Összefogás listájának első helyezettje az EMNT másik két képviselőjelöltje, Szilágyi Zsolt és László János székelyudvarhelyi vállalkozó társaságában találkozott a média képviselőivel. Szilágyi bemutatta Tőkés sajtóirodájának kiadványát. A dEPutáció – Temesvártól Brüsszelig – Másfél év az Európai Parlamentben című könyv “szűk keresztmetszete a képviselő úr másfél éves európai parlamenti tevékenységének, a munka ennél jóval több”, mutatott rá Szilágyi. László János képviselőjelölt több mint két évtizedes sikeres vállalkozói tapasztalatainak fényében a magyar vállalkozók európai gazdasági életben való jelenlétének fontosságát emelte ki. Tőkés László úgy látja, hogy az összefogás szélesedik, erősödik. A képviselőjelölt és csapata Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgy főterén Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével találkozott. /Lázár Emese: Tőkés Székelyudvarhelyen kampányolt. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./
2009. május 21.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi részlegének vendége volt május 20-án Winkler Gyula, Tőkés László pedig Székelyudvarhelyen folytatta európai parlamenti választási kampányát. Borbély László parlamenti képviselő Winkler Gyulát, az európai parlamenti jelöltlista második helyezettjét kísérte el az egyetemre, ahol a tanárokkal és a hallgatói önkormányzat képviselőivel találkoztak. Dávid László rektor úgy fogalmazott, hogy minden erdélyi magyarnak kötelessége elmenni június 7-én szavazni. Az utóbbi másfél évben 15 romániai magyar fiatal járt Brüsszelben Winkler Gyula irodájában, ahol gyakornokként betekinthetett az unió működésébe, a parlament tevékenységébe. Kampánykörútjának eddigi tapasztalatait összegezte május 20-án Székelyudvarhelyen Tőkés László, a Magyar Összefogás listájának vezetője Szilágyi Zsolt és László János, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) EP-képviselőjelöltjei társaságában. Újságírói kérdésre Szilágyi Zsolt vázolta az erdélyi Magyar Összefogás rövid kronológiáját: már 2006-ban a nemzeti lista felállítását javasolta az EMNT az RMDSZ-nek, akkor nem sikerült a megegyezés. 2007-ben mindkét oldal kipróbálta erőit, és erősnek bizonyult, ezért sikerülhetett mind Tőkés Lászlónak, mind pedig az RMDSZ jelöltjeinek bejutniuk az Európai Parlamentbe. /Az értékmegőrzés szolgálatában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2009. május 21.
Május 20-án Kézdivásárhelyen a református templomban tartott európa parlamenti választási kampánygyűlést a Magyar Összefogás (RMDSZ, EMNT), melynek listavezetője, Tőkés László EP-képviselő a romániai magyarság által járható egyetlen útként emlegette az összefogást, és a sérelmek félretevésére, csatlakozásra szólította fel a távol maradt Magyar Polgári Pártot. A kampánygyűlésen részt vett a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség küldöttsége (Orbán Viktor elnök, Németh Zsolt és Szijjártó Péter országgyűlési képviselő). Orbán Viktor elmondta: nem pártoskodni jött Erdélybe, hanem a nemzet ügyét kívánja szolgálni. Tudni kell, hogy az utóbbi időben azokban az országokban indult gyors fejlődés, ahol stabil autonómia érvényesült: Spanyolországban és Olaszországban. /Kampányolás magyar összefogással. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A magyar nemzet jövőbeni európai súlya a tét az európai parlamenti választásokon, erős anyaország nélkül nem lehet hatékonyan képviselni a határon túli magyarság ügyét sem – jelentette ki Kézdivásárhelyen Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Szerinte a következő évtizedekben nagyobb jelentősége lesz a nemzeteknek, mint az országhatároknak. A nemzet lesz ugyanis a legnagyobb felhajtó és alkotó erő a világban, és mindenütt felértékelődik majd az autonómia ügye. Orbán Viktor Sepsiszentgyörgyön úgy fogalmazott: az elmúlt hét évben Magyarország gyenge országgá vált, veszített súlyából, erejéből, befolyásából, de a Kárpát-medencei összmagyarság célja, hogy Magyarország ismét erős állammá, és igazi anyaországgá váljék. Tőkés László református püspök szintén az összefogás szükségességét hangsúlyozta. /Lázár Lehel, Bartos Lóránt: Orbán: a magyar nemzet súlya a tét. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
2009. május 21.
Kolozsvári magyar értelmiségiek kezdeményezésére a hat évvel ezelőtt alakult Kolozsvár Társaság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a város jelentős történelmi múltjához méltó állampolgári tudatot alakítson ki. A Funar-korszak visszavetette a várost gazdaságilag és az intézmények normális működése tekintetében. Emil Boc polgármesterré választása után a pozitív változás jeleit tapasztalhatták. Azonban éppen a Boc-kormány első évében Kolozsvár új polgármestere etnikai feszültséget keltő intézkedése, majd ezt követő magyarázata az Európa-idegen szellemet látszik feltámasztani. Letagadhatatlan, hogy Kolozsvár számos, nemzetközileg ismert műemléke a magyar kultúra, az épített örökség része, az itt lakó 60 000 kolozsvári magyar és az itt tanuló, tízezernél jóval több romániai magyar diák számára megbecsült érték. A város műemlékeit megjelölő tervezett táblácskákról a magyar és a német nyelv kihagyása sértő szándék –fölöslegesen kelt újra feszültséget. /Városunk lakosaihoz. A Kolozsvár Társaság nyilatkozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2009. május 21.
11 év után leváltották Kelemen Tibort, a Kovászna megyei Munkaerő Foglalkoztatási Ügynökség igazgatóját, két helyettesével együtt. Kelemen bejelentette: beperelte a kormányt, mivel alkotmányellenesnek tartja a kormányhatározatot, amely alapján menesztették. Kifogásolta, hogy a versenyvizsgán nem vették figyelembe a 11 éves szakmai tapasztalatát. /Kovács Zsolt, Moldován Árpád Zsolt: Munkanélküli lett a munkaügyi igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
2009. május 21.
Kuszálik Péter kioktatta Tőkés Lászlót, hogy helytelen a püspök megfogalmazása: „figyelmeztessük erdélyi közösségünket: nem csupán Székelyföld mint „Erdély mozdonya” területi autonómiájáról kell beszélnünk, hanem – említette a történelmi példát – a „Kalotaszegi köztársaságról” is, de ugyanúgy küzdenünk kell Szilágyság, Partium, ezen belül Érmellék, valamint más, tömbmagyar vidékek önrendelkezéséért is. Mindezt úgy, hogy a szórványt is óvón védjük. ” Kuszálik Péter elmagyarázta, mit értett Kós Károly kalotaszegi köztársaságon, majd jött Tőkés László kioktatása: nem álmodozni kell, hanem tanulni (akár elődeink elvetélt ötleteiből is), dolgozni és építkezni. /Kuszálik Péter: Három pont … A kalotaszegi példával… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 21./
2009. május 21.
Tavaly július elején a régi műhelyek lebontásával készítették elő a terepet az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport új épületszárnyának az építéséhez. Ma már tető alatt van a kétemeletes épület. Bognár Levente alpolgármester elmondta, ez egy hároméves beruházás, aminek a kétharmada már kész van. 2011-ben kell átadni, de Bognár reméli, hogy az idei tanévkezdésre kész lesz. A tantermeken kívül egy nagy dísz- és közösségi terem is lesz a földszinten. Így felszabadulnak a régi épületben a laboratóriumok, amiket osztálytermekké alakíthatnak át. /Pataky Lehel Zsolt: Csiky Gergely Iskolacsoport bővítése. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2009. május 21.
A határon túli magyar közösségek támogatási rendszere, a státusztörvény nem lezárt téma. Ezeket mind tovább fogják gondolni, a magyarországi pártok között is egyre erősödik a konszenzus ilyen vonatkozásban – nyugtatta meg a Hunyad megyei magyar közösségek képviselőit Szilágyi Mátyás, kolozsvári magyar főkonzul, aki Barabás János konzul társaságában látogatott Hunyad megyébe. A főkonzul elsőként Böjte Csaba atyával, a dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetőjével találkozott, majd a Téglás Gábor Iskolaközpontot látogatta meg. Varga Károly, a magyar iskolaközpontot megépítő Geszty Ferenc Társaság elnöke szóvá tette: a magyarországi támogatási rendszer kevésbé figyel oda a valóban komoly anyaországi támogatással megépült tanintézmények, szórványkollégiumok fenntartására. – Oda jutottunk, hogy tavaly menesztenünk kellett az összes alkalmazottunkat, akik mind az iskolában dolgoztak és a nehezen megvásárolt iskolabuszaink közül is egyet már el kellett adnunk, mert egyszerűen nincs miből fenntartani ezeket – fogalmazott Varga Károly. Borbély Ágnes kisebbségi tanfelügyelő a magyar szakképzett tanerők hiányát tette szóvá. Szilágyi Mátyás főkonzul elmondta, végigjárta a Mezőséget, az Aranyos völgyét, látta, hogy Erdélyben számos apró közösség megszűnőben van. A szórványbeli oktatási központokat viszont erősíteni kell és ehhez meg kell találni az anyagi forrásokat is – hangsúlyozta. Ezzel párhuzamosan Erdélyben meg kell születnie egy hosszú távú magyar oktatási stratégiának, amely nagyon alapos demográfiai, szociális és gazdasági felmérésre épül. A felsőoktatás terén pedig szintén újra kellene gondolni, hogy melyek azok a szakmák, amelyek az erdélyi magyar fiataloknak hosszú távon megélhetést biztosítanak, ugyanakkor a közösségek fennmaradását is szolgálják – kerekedett ki a Téglás Gáborban folytatott beszélgetésből. A kolozsvári főkonzulátus két képviselője az RMDSZ dévai székházában találkozott a Hunyad megyei magyar civilszervezetek vezetőivel, vidéki tanintézmények képviselőivel is. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad megyében a kolozsvári magyar főkonzul. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2009. május 21.
Megtörtént a hivatalos váltás a Hunyad megyei tanfelügyelőség élén is. Máté Márta főtanfelügyelő-helyettest is leváltották, bár kiváló szakmai elismertségnek örvendett. Máté Mártát menedzsmenttel foglalkozó tanfelügyelővé nevezték ki. – Az a jó, hogy ebből a pozícióból is meg lesz a rálátásom a magyar oktatási hálózatra és bízom benne, hogy továbbra is támogatni tudom majd ennek fenntartását fejlesztését – fogalmazott Máté Márta. /Gáspár-Barra Réka: Hunyadi tanfelügyelőség. Leváltották Máté Mártát. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2009. május 21.
A múlt héten Barcelonában tartotta éves közgyűlését az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS), amelynek a romániai magyar napilapok közül a Szabadság és a nagyváradi Bihari Napló is tagja. A közgyűléssel párhuzamosan zajlott a MIDAS rendezésében az a nemzetközi konferencia, amely a Többnyelvűség és a sajtó az Európai Unióban címet viselte. Leszögezték: a 4 milliós olvasótáborral rendelkező kisebbségi napilapoknak könnyebb úgy túllépni a súlyos problémákon, ha közösen lépnek fel érdekeikért, megmaradásukért. A kisebbségi sajtó állami vagy EU-s alapokból való támogatása a kisebbségek kultúrájának fennmaradását szolgálja. Az európai kisebbségi sajtó komoly veszélyben van a válsághelyzet miatt, sőt, a MIDAS egyik tagja, a korábban is anyagi nehézségekkel küzdő észak-írországi Lá anyagi nehézségei miatt megszűnt. Ugyancsak megszűnés fenyegeti a vilniusi Kurier Wilenski lengyel nyelvű napilapot, amelyet Toni Ebner, a barcelonai közgyűlésen immár harmadik alkalommal újraválasztott MIDAS-elnök biztosított arról, hogy az általa vezetett szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy a lap EU-s vagy állami támogatáshoz jusson, és ezáltal fennmaradhasson. A cikk szerzőjét, a Szabadság munkatársát beválasztották a MIDAS háromtagú döntőbíróságába, amelynek a szervezet nyolcéves fennállása óta először van magyar tagja. /Balázs Bence: Nehéz helyzetben az európai kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
2009. május 21.
A Krónika információi szerint új tulajdonosa lesz a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor tulajdonában levő Scripta Kiadó gondozásában megjelenő Új Magyar Szónak. A Krónika úgy tudja, az Új Magyar Szó napilapot és a Scripta Kiadót a többek között Stanik István által alapított nagyváradi Free Press Romania Alapítvány készül átvenni. A kiadó az Új Magyar Szó mellett korábban a Nagyváradon szerkesztett Erdélyi Riport hetilapot is megjelentette, amely azonban néhány hete a lap újságíróinak tulajdonába került át. /Lázár Lehel: Új tulajdonosa lesz az Új Magyar Szónak? = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./
