Aug. 19-én, Sepsiszentgyörgy tartják a millenniumi záróünnepséget. A vártemplomi gyülekezet és a Szent Gellért-plébánia hívei az alkalomhoz méltó ünnepi körmenetre indulnak, élükön a Kelemen Antal vezényelte rétyi Kováts András Fúvószenekarral. A menethez a Mikó Imre-szobornál csatlakoznak az állomási római katolikus, a belvárosi református és evangélikus gyülekezetek, miközben a millennium tiszteletére első alkalommal megkondul az unitárius templom tornyába nemrég felszerelt harang. Valamennyien betérnek a Szent József-plébánia udvarára, ahol sor kerül a Szent István tiszteletére emelt millenniumi emlékmű felszentelésére. Ezután a menet a temető fölötti domboldalra halad, ahol felavatják a szemerjai csata emlékművét. Az avatóünnepélyen Albert Álmos polgármester beszéde után dr. Egyed Ákos történész-akadémikus az 1849. július 23-i szemerjai csatáról beszél. /Millenniumi záróünnepség Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Egyhetes nyári szabadegyetem zajlik Marosfőn aug. 12-20. között a Románok és az euro-atlanti integráció témakörben. A megbeszéléseken több mint százan vannak jelen az országból, valamint Jugoszláviból, Bulgáriából, Ukrajnából és Moldova Köztársaságból. A negyedik alkalommal megrendezett tábor szervezői a Kovászna-Hargita Európai Központ, az ASTRA Egyesület, a Közép-Kelet Európai Kisebbségekért Hivatal, valamint a Köztájékoztatási Minisztérium. A marosfői táborban nyolcvan hazai, valamint ugyanannyi határokon kívüli román fiatal vesz részt. A meghívottak között szerepel Adrian Nastase miniszterelnök, akit aug. 18-ra várnak a táborba, valamint Ion Iliescu államfő is. A tábor szervezői már az első évben a bálványosi nyári szabadegyetem ellentáboraként határozták meg magukat. Ez évben a résztvevők a határon túli románok helyzetéről, a román közösségek többnemzetiségű környezetben, a román kultúra és oktatás helyzete a globalizációs folyamatokban, Románia és az euro-atlanti integráció, románok és a kor kihívásai, az egyház és a jelenkori társadalom témakörben hallgatnak előadást. Aug. 14-én a Hargita és Kovászna megyei románok helyzetéről hangzott el előadás, eszerint az itt élő, többségben lévő magyarság elnyomja a románokat. A felszólalók kifogásolták azt, hogy a hargitai románság nem tudott kellő számban képviselőket jutatni a helyi választott döntéshozó testületekbe. /(Daczó Dénes): Még néhány napig. A románság kérdéseiről tanácskoznak Marosfőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2001. augusztus 16.
Lisznyó valamikori népes református gyülekezete alig 200 lelkesre zsugorodott. Ebben az esztendőben már csak egyetlen konfirmandus állt az úrasztala mellett. A templom meszelése egyre sürgetőbb - tájékoztatott Derzsi György lelkipásztor - , de mert műemlék, a munkálatok elvégzése bonyolultabb és költségesebb. /(kgy. z.) [Kisgyörgy Zoltán]: Élő egyház Lisznyóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Megjelent Demeter Lajos A hazáért /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című könyve. A sepsiszentgyörgyi megyei könyvtár munkatársa évek óta kutatja-leltározza a város és a hozzá tartozó temetőkben nyugvó negyvennyolcas hősök és résztvevők sírhelyeit-nyugvóhelyeit. /(Kgy. Z.) [Kisgyörgy Zoltán]: A szemerjai csatára emlékezünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Ferencz Imre Csíkszentdomokoson érdeklődött, emlékeznek-e még Kurkó Gyárfásra. Vállvonogatás, hümmögés. Hogyan ítélik meg itt Kurkó Gyárfás személyiségét? A 76 éves Boros Erzsébet szerint: Az okosok okosan, a buták bután! Kurkó Gyárfás 1909-ben született, lakatos lett Brassóban. 1934-től a MADOSZ Brassó megyei, majd országos elnöke. II. Károly király diktatúrája idején a politikai pártok feloszlatása idején (1938) a MADOSZ az ő elnökletével illegalitásban folytatta tevékenységét. Népi Találkozót szervezett Brassóban (1940), ezután internálták, majd áttették Magyarországra. A magyar hatóságok visszaadták. Az Antonescu-diktatúra alatt egy ideig a brassói Fellegvár foglya. 1944. aug. 23. után hozzálátott társaival a MADOSZ újjászervezéséhez, 1944 októberében javaslatára a MADOSZ Magyar Népi Szövetség néven kiszélesült, ennek elnöke 1947-ig, amikor a harmadik kongresszuson a felerősödő balos frakció nyomására leváltották. Önéletrajzi regénye 1949-ben jelent meg Nehéz kenyér címen. Jelentős publicisztikai tevékenységet fejtett ki: nevéhez fűződnek a romániai magyarság nemzetiségi küzdelmei, az anyanyelvű iskolahálózat, a művelődési intézmények védelme, a gazdaság újjáépítése. Megvádolták, hogy "elvtelen magyar egységben" tömörítette az erdélyi magyarságot a MNSZ köré. 1949-ben letartóztatták, és Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Lakatos Istvánnal együtt elítélték. Tizenöt év börtönbüntetés után szabadult 1964-ben. Kurkó Gyárfás neve elválaszthatatlan a romániai magyarság önvédelmi harcától. Talán más eszmék irányából, de a sorsa találkozik a Márton Áronéval, akivel egy faluból indultak... /Ferencz Imre: Nehéz emlékezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./ Kurkó Gyárfás elborult elmével szabadult a börtönből.
2001. augusztus 16.
Aug. 14-én délután Marosvásárhelyen, a katolikus plébánia Deus Providebit Házában megnyílt az első marosvásárhelyi Bolyai János Alkotótábor. Csegzi Sándor alpolgármester bejelentette: a város vezetősége hagyományt akar teremteni ilyen téren, méltatva a jeles festőművész, Simon Endre kiváló szervezőmunkáját. A Bolyai-tematika nem kötelező, de a szervezők nagyon szeretnék, ha a két Bolyai alakját beépítenék a művészek alkotásaikba.. Jelen lesz: Marosvásárhelyről Hunyadi László, Horváth Ödön, Chira Adrian, Muresan Gheorghe és Pokornyi Attila; Budapestről Benedek József és Labancz Flóra; Vácról a lényegében székelyföldi-marosvásárhelyi Balázs Imre, Szovátáról Kúti Dénes, Székesfehérvárról az ugyancsak erdélyi Székely János Jenő, Veszprémből a szintén erdélyi származású Diénes Attila és nem utolsó sorban a csíkszeredai Gaál András. A két hetes tábort a helyi polgármesteri hivatalon kívül jelentős mértékben támogatta a Határon Túli Magyarok Hivatala, valamint marosvásárhelyi vállalatok, cégek. /(Máthé Éva): "Micsoda tábor!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Nem tudja pontosan, mi történt az Úz-völgyében, de még emlékszik arra a kultúrműsorra, amit a Görgény-völgyi román parasztok rendeztek Marosvásárhelyen /1990 márciusában/. Az 1990-es alattomos támadást az akkori miniszterelnök sem fújta fel olyan értelemben, hogy a törvény erejét alkalmazta volna a támadásokkal szemben. Most azonban néhány magyar fiatal román nemzetiségekel szembeni csetepatéára Nastase tiltakozott. - Egy több mint 80 éve szakadatlanul szidott, mocskolt, rágalmakkal beszennyezett, vagyonából, iskoláiból kiforgatott, anyanyelvében megtámadott, tanrendszerében aláásott nemzet természetes reakciójában kell keresni az esemény okát. Hiszen voltunk mi már "topor"-ok (fejsze), "coada de topor"-ok (fejszenyél), "bangyen"-ok (?) és kedves keresztény ortodox román honfitársaink jóvoltából a legutolsó közművelődési kreáció, "bozgor"-ok is, állapította meg Kalmár Zoltán. A mindenkori román kormány már 1920 után megkezdte diszkriminatórius, asszimilációs politikáját, amely a Ceausescu korszakban érte el csúcspontját. Az óvodáktól kezdve az egyetemig hamis beállítottsággal tanították Románia (újabban a románok) történelmét, elhitetve a fiatal nemzedékkel, hogy "a magyarok barbár módra betörtek a románok földjére, elfoglalták azt és leigázták a népet", szítva ezáltal ellenünk a túlzott ellenséges nacionalista magatartást. /Kalmár Zoltán: Az Úz-völgyi csetepaté és a múlt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Kaba Gábor RMDSZ-es polgármester nyitotta meg aug. 10-én a negyedik alkalommal megszervezett Zsombolyai Napokat. A városközpontban leleplezték Peter Jung (1887 - 1966) zsombolyai költő-újságíró mellszobrát. Másnap volt lovasbemutató, fogathajtó és lovasversenyekkel, emlékezve Csekonics József tábornokra, a zsombolyai magyar grófi család kimelkedő egyéniségére, aki nagy érdemeket szerzett a magyarországi lótenyésztés fellendítésében. A szabadtéri színpadon román, magyar és szerb vendég-, illetve helyi folklóregyüttesek mutatták be tudásukat. Eljött a Nagy Albert vezette Szeged Táncegyüttes is, majd Nagykikinda testvértelepülés Egység nevű magyar tánccsoportja is fellépett. /Pataki Zoltán: IV. Zsombolyai Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2001. augusztus 16.
A szovátai Teleki Oktatási Központban aug. 12. és 19. között zajlik a Bolyaiak hagyatéka című rendezvénysorozat, amelyre a jövő évi Bolyai-vetélkedőre benevezett iskolák vezetőtanárait hívták meg. Az előadások színvonalát a következő nevek garantálják: Kiss Elemér, Weszely Tibor, Benkő Samu, Toró Tibor, Tonk Sándor, Balás Árpád, Oláh Gál Róbert, Miholcsa Gyula, Szabó Miklós. /(lokodi): Előadások a szovátai TOK-ban. A Bolyaiak hagyaték. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Immár második alkalommal szervezte meg a szentegyházi Alfa Ifjúsági Fórum Kirujfürdőn az Amiért a harangok szólnak elnevezésű környezet- és természetvédelmi táborát, amelynek gazdag programja aug. 14-20. között zajlik. Előadások hangzottak el, többek között Topor Emil, a csíkszeredai Földtani Intézet igazgatója a Hargita megyei borvízforrásokról; Kakas Zoltán egy 30 éves néprajzi és környezetvédelmi táborról beszélt. /Ferencz Imre: Természetvédelmi tábor Kirujfürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Körkép - 2001 címmel a budapesti Magvető Könyvkiadó az ünnepi könyvhétre prózakötetet adott ki. Huszonhárom magyar író - anyaországi, határon túli, illetve nyugat-európai - kisprózáját tartalmazza. A közismert Duba Gyula, Ferdinandy György, Parti Nagy Lajos, Podmaniczky Szilárd, Szakonyi Károly, Závada Pál szerzők társaságában található egy erdélyi író is: a székelyudvarhelyi Lőrincz György. Írásának címe: Az elveszített sziget. Sokatmondó soraiból idézek néhányat: "Gyönyörű sziget volt, amihez hasonló nem volt több a világon. Hatalmas, lankás, bőségesen termő földekkel volt megáldva... Azt beszélték, a szigetet két oldalról - keletről és északról - hatalmas hegyek vették körül... erdőségek borították mindenütt, amelyet nem tört meg más, csak suvadásos dombok, fehéren vagy szürkén magasló kősziklák, várak, kastélyok, amelyeken esténként csillagok könyököltek... Tény, hogy ez a sziget, miután valamilyen oknál fogva elveszett, egyre szépült. Az öregek emlékezete rubinttal, gyémánttal ékesítette..., amikor néha-néha botjukra támaszkodva kiértek a falu végére, s látták, hogy még mindig akadnak olyanok, akik hisznek e szigetben, s ott csüngnek a fán és néznek el napnyugat felé. Haza". /Komoróczy György: Körkép - 2001 = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Élesden idén ötödik alkalommal rendezik meg a Műhely a határon című művészeti tábort júl. 22. és aug. 19. között. A budapesti képzőművészeti egyetem növendékeiből verbuválódott baráti társaság tagjai másodéves hallgatóként érkeztek először a Bihar megyei kisvárosba, s mára nagy részük végzett, a maga útját járó művész. Idén tizenketten jöttek, szinte valamennyien visszajárnak. A kiváló körülményeket a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentős anyagi támogatásával sikerült megteremteni, de helyi vállalkozók és az élesdi Polgármesteri Hivatal is segítettek. Régi tervük egy saját, állandó kiállítóterem Élesden, ahol bemutathatnák az alkotótáborban készült munkákat. /Pásztai András: Műhely a határon. Ötödször is együtt Élesden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Magyarkirályfalván a helyi RMDSZ és a Kis-Küküllő Alapítvány Szent István-napi ünnepséget szervez aug. 19-én. Fellépnek: a hajdúszoboszlói városi pedagógus énekkar, a kolozsvári Diszonancia gitár-zenekar, a küküllődombói és a helybéli tánccsoport, a Küküllőmente hagyományőrző népi zenekar, helyi szavalók és népdalosok, valamint a küküllődombói fúvószenekar. Az ünnepség táncházzal zárul. /Szent István-napi ünnepség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Az aug. 12-én kezdődött vajdaszentiványi tánc- és zenetábor keretén belül aug. 16-án 13 környékbeli hagyományőrző néptáncegyüttes tart előadást. Az előző napokhoz hasonlóan működnek a kézművesműhelyek és látogatható az ez alkalommal megnyitott falumúzeum is. A tánctábor aug. 18-án lakodalmas bállal és tábortűzgyújtással zárul. /Falutalálkozó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
2001. augusztus 16.
A millenniumi ünnepi évben szervezett programokat mindenképpen "győzelemként" lehet elkönyvelni; ezt bizonyítják a puszta tények is, hiszen háromezer magyarországi önkormányzat, település, falu és város önszántából ünnepelte meg az államiság ezredik évét - fogalmazott Nemeskürty István kormánybiztos a hivatalosan aug. 15-én zárult millenniumi év kapcsán. Az elmúlt év első napján kezdődött ünnepségeket koordináló kormánybiztos szavai szerint ezer évünk során még nem volt példa arra, hogy ne központilag irányítottan, hanem önállóan ünnepeljenek a magyarok. Nemeskürty István tapasztalatai szerint Magyarország lakossága szívesen tette azt, amit tett, az emberek örültek annak, hogy még áll az ország, és él a magyar nyelv. A kormánybiztos megítélése szerint az események kapcsán kiderült: nemcsak a bármikori kormány hirdeti, hogy a keresztény magyar állam ezeréves, hanem a magyar állampolgárok is tudják ezt. Nemeskürty szólt arról, hogy az ország határain túl rendezett magyar millenniumi ünnepségek fogadtatása is lelkes volt. Ehhez hozzájárult az is, hogy az Orbán Viktor által vezetett kormány szakított a fél évszázados hallgatólagos megegyezéssel, miszerint "szomorú dolog az, hogy magyarok élnek az országhatáron túl, olyan földön, ami valaha Magyarországé volt, de jobb, ha erről nem beszélünk nyíltan, mert csak felingereljük szomszédainkat". /Nemeskürty István kormánybiztos nyilatkozata az ünnepről és a határon túliakról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Aug. 17-én Fábián Imre Eredeti népmesék Biharból című könyvét mutatják be Nagyváradon, a Loránántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A kötetben az utóbbi 30 évben összegyűjtött valamennyi bihari népmesét, illetve a szalontai és méhkereki gyűjtésének teljes anyagát is csokorba kötötte most a szerző. Az Eredeti népmesék Biharból gyűjtemény kiadásában a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Millenniumi Bizottság támogatta Fábián Imrét. /Eredeti népmesék Biharból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Aug. 4-én Turistvándiban tartott összejövetelt a Hármashatár Irodalmi Társaság /HIT/. A találkozón megtárgyalták az irodalmi társaság készülő új antológiája körüli teendőket, melynek szerkesztését a kárpátaljai Vári Fábián László vállalta el, és megszavazták új tagok felvételét. A HIT következő találkozóját szeptember végén, október elején tartja Kárpátalján. /Hármashatár Turistvándiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./
2001. augusztus 16.
II. János Pál pápa levélben küldte el apostoli áldását Magyarországra azon millenniumi ünnepség alkalmából, amelyet Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én a Budapestről az esztergomi Bazilikába szállított Szent Korona előtt tartottak. A katolikus egyházfő Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsekhez írt levelében kiemelte: a magyar nép számára a II. Szilveszter pápa által adományozott ősi korona nemzeti önazonosságának, az ország ezeréves történelmének és kultúrájának a jelképe, amelyet nemzeti ereklyeként tisztel, és a Szent Korona elnevezéssel becsül meg. "Ez a mély lelki tartalom segítse a mai nemzedéket, hogy a keresztény múlt hagyományaira építse értékes jövőjét" - fűzte hozzá. II. János Pál szavai szerint a korona adományozása Szent Istvánnak Magyarország függetlenségét és az európai népekhez való csatlakozását eredményezte. "A korona elnyerését István nem kitüntetésnek, hanem szolgálatnak tekintette. Mindig a rábízott közösség javát kereste korának körülményei között. Erre törekedett az ország megszervezésével és védelmével, saját törvénykönyv kibocsátásával, a világi és keresztény kultúra művelésével" - áll az üzenetben. A pápa példamutatónak nevezte Szent István családi életét, s utal arra, hogy a szent család hatása utódaikban is megmutatkozott: az Árpád-ház számtalan szentet és boldogot adott az egyháznak. Üzenetében utal arra: Szent Istvánt a legtöbbször a Szent Koronával a kezében ábrázolják, amint felajánlja országát és népét a Magyarok Nagyasszonyának. "A magyar nép mindvégig megőrizte lelkében ennek a felajánlásnak a tudatát, és ez lett a magyar Mária-tisztelet nemzeti sajátossága" - írja. A katolikus egyházfő felidézte tíz évvel ezelőtti magyarországi látogatását, amikor a Hősök terén bemutatott szentmise végén, ünnepélyesen megújították ezt a felajánlást a Magyarok Nagyasszonyának. "Amikor most a ,Magyar Millennium, befejeződik, ugyanazzal az imával újítsátok meg a felajánlást" - fordult a hívekhez. /A Szent Korona Esztergomban. Levelet írt a pápa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./ A Szent Korona előtt, sok ezer hívő jelenlétében tartották meg a Nagyboldogasszony-napi egyházi és állami millenniumi ünnepséget aug. 15-én, Szent István halálának napján, Esztergomban. A koronát hajóval szállították Budapestről az egykori koronázó városba. A nemzeti ereklyét az esztergomi bazilikánál a Szent Korona Testület tagjai - Mádl Ferenc köztársasági elnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke - fogadták. Az állam és a történelmi egyházak vezetőinek részvételével tartott szentmisét Paskai László bíboros, prímás és Karl- Josef Rauber apostoli nuncius közösen celebrálta. A pápa levelének felolvasása után Paskai László imájában megismételte Szent István Szűz Máriának tett országfelajánlását. A szentmisét követően Áder János idézte föl az államalapító alakját és intelmeit. A házelnök beszédében arról szólt: amikor ezer évvel ezelőtt, a hagyomány szerint Esztergomban Szent István homlokára helyezték a magyar királyi koronát, a fiatal európai keresztény magyar állam jövőjének ígérete rejlett az ünnepi szertartásban. A testvéregyházak képviseletében a bazilikában Bölcskei Gusztáv református püspök mondott köszöntőt. Ezt követően Mádl Ferenc köztársasági elnök felavatta Melocco Miklós István megkoronázása című szoborkompozícióját a vár északi rondelláján. /A Szent Korona Esztergomban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
2001. augusztus 17.
Aug. 15-én Kolozsváron bemutatták az Európai Unió Romániában alkalmazásra kerülő támogatását, a Civil Társadalom Fejlesztésére Szolgáló Alapot. A Phare RO program összértéke eléri a 4 millió eurót. A program célja, hogy különböző területeken tartós kapcsolatot alakítson ki a nemkormányzati szervezetek és a helyi hatóságok között. Ezt a finanszírozási módozatot bármely civil és helyhatósági szervezetek igényelhetik. Romániában a civil társadalom fejlesztése érdekében negyven-nyolc tanácsadó irodát hoznak létre. /Ö. I. B.: Bemutatták a Phare Ro programot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Az aug. 15-i RMDSZ-sajtóértekezleten Markó Béla szövetségi elnök ismertette az RMDSZ elsődleges törvényhozási célkitűzéseit. Ezek között van a mélyreható alkotmánymódosítás, a teljes körű tulajdonjogi rendezés, az egyházi javak visszaszolgáltatását biztosító jogi keret megteremtése, a földtörvény, az államosított ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály és a helyi közigazgatás decentralizálására vonatkozó törvény gyakorlati végrehajtása, a jogszabályokban szentesített kisebbségi jogok érvényesítése szerepel. Markó kérdésre válaszolva kifejtette: az RMDSZ törvényhozási-politikai célkitűzései megvalósításának legfőbb eszköze a párbeszéd a kormánypárttal, amellyel együttműködési jegyzőkönyvet írt alá. Markó Béla aug. 28-ára hívta össze az alkotmánymódosításra vonatkozó javaslatok kidolgozására alakított RMDSZ-bizottságot. /Az RMDSZ alkotmányreformot és átfogó restitúciót sürget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Aug. 16-án Adrian Nastase miniszterelnök Kolozsváron kijelentette, hogy a kormány egyelőre nem döntött arról az ötpontos javaslatcsomagról, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő július végén Marosvásárhelyen ajánlott román kollégájának, s amely egyebek mellett az Ártánd-Bukarest autópálya közös megépítésére és egy közös befektetési garanciaalap létrehozására vonatkozott. Megbízható forrásból származó információink szerint ezen a zártkörű megbeszélésen egyes kolozsvári román vállalatvezetők kérték a kormányfőt: ne dobja oda Erdélyt egy autópályáért! Nastase kijelentette: az Orbán Viktor magyar kormányfő által előterjesztett konkrét ajánlásokat Bukarest "továbbra is figyelemmel tanulmányozza", de egyelőre döntés nem született. A helyi közigazgatási törvény anyanyelv-használati előírásainak alkalmazására vonatkozó kérdésre a kormányfő kijelentette: tapasztalatai és a rendelkezésére álló információk azt mutatják, hogy a jogszabály alkalmazása sehol sem vetett fel megoldhatatlan kérdéseket. A kolozsvári helyzetre utalva, ahol Gheorghe Funar polgármester különböző ürügyekkel mindmáig halogatja a jogszabály gyakorlatba ültetését, a miniszterelnök kifejtette: lesznek még nehézségek addig, amíg a törvényt minden egyes településen sikerül alkalmazniuk. - Az RMDSZ vezetői egy nappal korábban fogalmazták meg elégedetlenségüket a helyi közigazgatási törvény alkalmazásával kapcsolatban. A szövetség főképpen azt sérelmezi, hogy azokban a térségekben, amelyekben a magyarság 20 és 50 százalék közötti arányban él, a helyi közigazgatási törvény anyanyelvhasználati előírásait nem ültették át a gyakorlatba. Felszólították a kormányt, hasson oda, hogy a törvényt minden arra jogosult településen maradéktalanul alkalmazzák. - Carol Romanov, a bukaresti reptér nemzetközi zónájában tartózkodó, Németországból 12 év után kiutasított hontalan (volt román állampolgár) helyzetéről a miniszterelnök kijelenette: a kormány elsősorban a román állampolgárok szabad Schengen-térségi utazását kell hogy biztosítsa. A Romanov-típusú hontalanok lemondtak a román állampolgárságról, ennek ellenére, Románia visszafogadja őket. Ennél többet azonban nem kíván tenni érdekükben. /Adrian Nastase Kolozsváron. Nem született döntés az erdélyi autópályáról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./ Az Erdélyi IV. Hadtest aug. 16-án ünnepelte fennállásának 85. évfordulóját. Ez alkalomból katonai parádé és eskütétel, emléktábla-leleplezés és koszorúzás, szabadtéri istentisztelet és ünnepi köszöntések voltak műsoron a Kolozsváron. Jelen volt többek között Adrian Nastase miniszterelnök is, miniszteri kíséretével, valamint a hazai katonai élet és Kolozsvár színe-java. A hadtest aug. 16-tól első parancsnokának, Constantin Prezan marsallnak a nevét viseli. Amint megérkezett meg Adrian Nastase miniszterelnök Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi és Ioan Rus belügyminiszter, valamint a román hadsereg főparancsnokának kíséretében, a tömegből kivált egy csoport, az FNI kárvallottak, akik jelszavas táblákkal próbálták felhívni magukra a figyelmet, kifütyülték a miniszteri küldöttséget, de a nagy számban felvonuló biztonsági erők feloszlatták csoportjukat, elkobozták tábláikat. Pár perc múlva Ioan Pop nyugalmazott ezredes lépett elő, kartonlapot lobogtatva, melyen ez állt: "Kormány = az intézmény, amely nem alkalmazza a katonai nyugdíjak törvényét". /(balázs): 85 éves az Erdélyi IV. Hadtest Kifütyülték a miniszterelnököt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2001. augusztus 17.
A parlament alsóházának jogi bizottsága a jövő héten megvizsgálja a határon túli magyarokra vonatkozó státustörvényt, hogy kialakíthassa saját álláspontját arról, mennyiben egyeztethető össze a magyar kedvezményjogszabály a román törvényekkel és az európai normákkal - jelentette be Ionel Olteanu, a szakbizottság elnöke. Az egyetemi tanárokból álló szakbizottság véleményét aug. 20-án a képviselőház jogi bizottságának irodája elé terjesztik. Személyes véleményt hangoztatva Ionel Olteanu azt mondta, hogy a státustörvény "felforgatja a vonatkozó nemzetközi normákat", s ezért a jogszabály szerinte "európai problémát" képez. Másrészt Olteanu számára "úgy tűnik", hogy a státustörvény "pozitív diszkriminációt" alkalmaz. Végül pedig a képviselőház jogi bizottságának elnöke szerint a státustörvény "megszegi a területenkívüliség elvét", amikor más államok állampolgáraira vonatkozik. /"Európai probléma" a státustörvény? A parlament jogi bizottsága a jövő héten tárgyal a jogszabályról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2001. augusztus 17.
A moldovai útlevél ára meghaladja az ottani országos átlagbért. A román hatóságok átutalták a Moldova Köztársaság kormányának azt az egymillió dolláros vissza nem térítendő támogatást, amely mintegy hatvanezer Pruton túli számára teszi lehetővé az útlevélkiváltást. Az erről szóló megállapodást júl. 27-én írta alá Vasile Tarlev moldovai és Adrian Nastase román miniszterelnök. Az útlevél-támogatásra jogosultak a Romániában tanuló diákok és szüleik, a Prut melletti vidékek lakói; a háborús veteránok, a nyugdíjasok, munkanélküliek és fogyatékosok; a Romániába munkalátogatásra utazó művészek, tanárok, sportolók és tudósok, illetve azok az alacsony jövedelműek, akik rokonlátogatásra készülnek Romániába. A román-moldovai kapcsolatokért felelős hivatal vezetője, Ion Godonoga elmondta, hogy a segélyre jogosultak az útlevél előállítási költségeinek mindössze egynegyedét fizetik, a fennmaradó részt a román állam finanszírozza. A bukaresti kormány július elsejétől kötelezővé tette az útlevélhasználatot a Moldova Köztársaság állampolgárai számára. Az intézkedés bevezetése óta a román-moldáv határforgalom érezhetően visszaesett. /Jól jön a román segítség. = Krónika (Kolozsvár), aug. 25./
2001. augusztus 17.
Évadnyitó társulati ülést tartottak Nagyváradon. Díjkiosztással, a műsorterv bemutatásával és az elkövetkező időszakban várható változások ismertetésével, valamint az elmúlt szezon produkciójának kiértékelésével megkezdődött a Szigligeti Társulat idei évadja. F. Márton Erzsébet társulatvezető és Meleg Vilmos ügyvezető igazgató kiértékelték az elmúlt évad produkcióit, ismételten kifejezték elismerésüket Csíky Ibolya és Dobos Imre színművészeknek, akik a Kisvárdán, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján elnyerték a legjobb női, illetve férfi epizód alakításért járó díjat. A minisztériumi döntések nyomán félő, hogy a Szigligeti Társulat is - a kolozsváriak és a szatmáriak után - kénytelen lesz leépíteni színészeket. A műsorterv szerint októberben tartják az első bemutatót: a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című Presser-musicalt Horányi László állítja színpadra. /Simon Judit: Nem terveznek gyökeres változásokat. = Krónika (Kolozsvár), aug. 17./
2001. augusztus 17.
A Moldvai Csángómagyar Szövetség hírlevele beszámolt arról, hogy júl. 23.-aug. 10. között nyári oktatás folyt Pusztina, Frumósza, és Lujzi-Kalagor településeken. A jelentkezők magyar írás-olvasást és számítógép ismereteket tanulhattak. Az oktatók Magyarországon tanuló csángómagyar diákok voltak. Júl. 25-én Nagy Gábor Tamás, az ET parlamenti képviselője, magyar országgyűlési képviselő Moldvába látogatott. Lészped után Pusztinán tett rövid látogatást, elbeszélgetett helyi emberekkel. Júl. 31-én a Via Spei Ifjúsági Szervezet rendkívüli közgyűlést tartott. A moldvai csángómagyar fiatalok aktuális problémái megtárgyalása mellett új vezetőség választására is sor került: Albert József elnök, Becze István alelnök és Gyurka Valentin irodavezető. Az új vezetőség megválasztására az utóbbi időben kialakult rendkívüli helyzet miatt volt szükség. Aug. 4-5-én először került megrendezésre a "Pusztinai Napok" című rendezvény Pusztinán. A két napos program alatt Nyisztor Ilona és a pusztinaiak mellett felléptek a külésőrekecsini, klézsei és gyimesközéploki néptáncosok. Zenélt a sepsiszentgyörgyi Fabatka és a bákói Siminica együttes. A rendezvény az egyik legfontosabb kulturális esemény kíván lenni a település életében. Aug. 6-12-e között "Falu hete és Tatros Tábor" rendezvényt tartottak Somoskán. A program keretében felléptek a klézsei, pusztinai, lészpedi, rekecsini és kalagori néptánccsoportok. Zenélt többek között a Magyarországról érkezett Zurgó és a Kárpátia együttes. /Csángó hírek nyár derekáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2001. augusztus 17.
A Moldvai Magyarság legújabb szám tartalmából: Az Európa Tanács ajánlása a csángókról; Megállapodás a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége, a Szeret-Klézse Alapítvány, a Domokos Pál Péter Alapítvány és az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium között a közös oktatási terv kidolgozásában; Csángómagyar vagyok, magyarul beszélek (Szántó Emese); A moldvai csángómagyar falvak helyneveinek néhány településtörténeti tanulsága (Halász Péter); Külsőrekecsin bemutatása (Gazda László); A moldvai csángók származása és neve (Veress Endre); A székely tanítónő (Beke György); Moldovának árva népe VII. (Ferenczes István); Adalékok a moldvai magyar oktatás történetéhez (Sylvester Lajos); A moldvai csángók öltözete VI. (dr. Nagy Jenő); Csángó Cimbora; Kalendárium. /Moldvai Magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Az Arad megyei Angyalkút és Szépfalu határa már a XIX. században felkeltette az archeológusok figyelmét. Az Arad Megyei Múzeum régészei 1982-ben ásatásokat végeztek a vidéken, de akkor nem kaptak anyagi támogatást a folytatáshoz. Idén augusztus elején újra megnyitották a régészeti tábort. Az ásatásokat a George Pascu Hurezan múzeumigazgató, Mircea Barbu osztályvezető és Hügel Péter régészekből álló csapat irányítja. Az Arad Megyei Múzeum szeretné feltérképezni a megye területén fellelhető középkori emlékhelyeket. A régészeti tábor munkatársai szenzációs leletekre bukkantak: egy templom falaira, 11 sírhelyre és a jórészt épségben maradt török kútra. Az itteni, minden bizonnyal benedekrendi kolostor feltehetően a XVI. századig állt, amikor is áldozatul esett a törökdúlásnak. - A múzeum legsikeresebb kezdeményezéseinek egyike a mostani szépfalusi régészeti feltárás. /Puskel Péter: Szenzációs régészeti leletek Szépfalu közelében. Középkori apátság romjaira bukkantak a régészek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Pár évvel ezelőtt néhány lelkes szakember kezdeményezésére Arad és Temes megyében létrehozták a térség első gazdaköreit, s miután ezek bebizonyították életképességüket, Hunyad és Krassó-Szörény megyében is megkísérelték a felzárkózást - egyelőre kevés sikerrel. Az elmúlt évek gyakorlata szerint még a legjobban működő körök sem elég életerősek ahhoz, hogy megoldják az önálló gazdálkodás kibontakozását gátló súlyos, nyomasztó kérdéseket. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületét, aug. 15-én, Újszentesen volt az alakuló ülés, melyen jelen volt dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az új szervezet értelmi szerzője, Kocsik József, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (a továbbiakban RMGE) Arad megyei fiókszervezetének elnöke, az országos gazdaegyesület ügyvezető elnöke, Kiss Károly, az RMGE Temes megyei fiókjának elnöke, továbbá aradi, pécskai, galsai, dévai, karánsebesi, boksai, lugosi, zsombolyai, végvári, újvári, gátaljai, keresztesi, igazfalvi gazda-küldöttek, jogászok, polgármesterek, RMDSZ politikusok, egyes mezőgazdasághoz kötődő cégek vezetői stb. Akik nagy anyagi erőfeszítések árán mégis dolgoznak a földjükön, értékesítéskor keservesen tapasztalják: a kisgazda módszerrel folytatott szántás-vetés kész ráfizetés. Bánság-szerte fogy a kisgazdakézen lévő föld, egyre kevesebb a magyar birtokos. Már csak kisebb-nagyobb szigetekben vannak jelen. Ezeket a megmaradt szigeteket kell megmenteni. A négy megye gazdálkodóit és kisvállalkozóit összefogó új egyesület élére 11 tagú vezetőséget választottak: négy-négy küldöttet Arad és Temes, kettőt Hunyad és egyet Krassó-Szörény megyéből. Az egyesület tiszteletbeli elnöke dr. Albert Ferenc egyetemi tanár, az elnöki tisztet egyéves időtartammal felváltva tölti be Kocsik József, az aradi, illetve Kiss Károly, a temesi szervezet elnöke. /Sipos János: Bánsági Magyar Gazdák Egyesülete. Alulról építkező régiós érdekszövetség alakult. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Augusztus és szeptember folyamán újabb emlékművek felújítására kerül sor Szatmár megyében. Aug. 20-án Lázáriban a község napja alkalmából, az RMDSZ és a MIK (Magyar Ifjúsági Kezdeményezés) szervezésében kerül felavatásra az az emlékmű, amely az ezeréves államiságra és kereszténységre fogja felhívni az arra járók figyelmét. Szeptember 9-én Egriben a II. világháborúban elesett hősök emlékére állítanak emlékművet. Szeptember 16-án Dabolcon kerül felavatásra a Gellért Sándor emlékére készült műalkotás. Mindhárom alkotást Kovács Albert lázári kőfaragó készítette, illetve készíti. /E. Gy.: Újabb emlékműveket avatnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Az új katalógusban több mint 200 könyv és 27 műsoros kazetta adatai találhatóak. Ízelítőül, néhány cím a tartalomból: A fátyol, A hercegnő lányai, Királyi sivatag (Jean Sasson trilógiája szórakoztató olvasmány); A domb (Ray Rigby filmváltozatban is ismert háborús regénye); Közelképek (a Kriterion kiadó kötetei - Jékely Zoltán: Rigótemetés, Radnóti Miklós: Száll a tavasz, Szilágyi N. Zsuzsa dokumentumkötete az 1848-as szabadságharcról); Csorba László könyve gróf Széchenyi István életéről és munkásságáról; Széchenyi Zsigmond három, expedíciós eseményeket és vadászkalandokat leíró kötete. A katalógus megtekinthető a www.emk.ro honlapon. /Az Erdélyi Magyar Könyvklub új katalógusa. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
