Negyedik alkalommal szervezte meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14 és 17 év közötti fiatalok számára szokásos nyári anyanyelvi táborát Szurdokpüspökin. Magyarországon kívül elsősorban Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Horvátországból érkeztek középiskolások, de jöttek távolabbról - Németországból, Belgiumból, Svédországból és Lengyelországból - is fiatalok. Érdeklődési kör szerint lehetett választani a filmes-, újságíró, fotó-, rajz-, történelem-, magyar nyelv és irodalom valamint a néptánc-szakkör között. A tábor egy hete alatt a fiatalok Manufaktúra címen saját tábori újságot szerkesztettek, és a diákok közreműködésével beindította adását az Anna Liget Rádió nevű saját adó is. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. A táncháztól a rock-koncertig. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Aug. 15-én bemutatkozott Bánffyhunyadon a dél-tiroli 18 fős néptánccsoport, amely a III. Szent István-napi Néptánctalálkozóra érkezett. A nagyszabású találkozó fő szervezője, Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke rámutatott arra, hogy mekkora súlya és fontossága van az ilyenfajta nemzetközi találkozóknak; mekkora megtartó erő és lelkesedés tükröződik az ilyen ünnepi együttlétekben. Jó ötletnek bizonyult a bánffyhunyadi református vegyeskórus bevonása is: a több szólamban előadott Rákóczi-induló és a Szózat szervesen illeszkedett be a tiroliak műsorába. /III. Szent István-napi Néptánctalálkozó. Tiroliak sikere Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Aug. 15-én polgárdi vendégszerepléssel kezdődött a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes magyarországi turnéja, ahonnan a társulat aug. 16-án Balatonakalira, a Nyári Fesztiválra utazott. A gyulai Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ aug. 18-21 között meghívta a Minden Magyarok VII. Néptánc-fesztiváljára a hargitai néptáncegyüttest. /(Daczó Dénes): Magyarországon turnéznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Tasnád napját Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én tartották. Délelőtt Tasnád három templomában - az ortodoxban, a római katolikusban, és a görög katolikusban - tartottak szentmisét, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a település lakosainak kb. a 75 százaléka egyházi ünnepet ült. A helyi művelődési házban tevékenykedő több képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás. Felvonultak a mazsorettek és rézfúvósok, a városi múzeumban "XVI. - XVIII. századi román kéziratok" címmel nyílt kiállítás. Szabadtéri műsor-összeállítás következett a helybeli általános iskola és líceum csoportjainak, helybeli cigány táncosoknak és énekeseknek a fellépésével. /(Kinál György): Tasnád napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Sorra születtek meg a millenniumi emlékművek, kopjafák Háromszéken. Két szilfából faragott remekmű immár egy hete ott ékeskedik, hármashalomba ágyazva, Kovászna református nagytemplomának kertjében. /Flóra Gábor: Az ezredév. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Millenniumi zászlóval gazdagodott az elmúlt hétvégén a Koltó-katalini Református Egyházközség. Az eredeti lobogó élethű másolatát a magyarországi Szabadszállás testvérgyülekezete adományozta a koltóiaknak. Eljöttek a szabadszállásiak, Máté Sándor tiszteletessel és a gyülekezet vegyeskórusa is bemutatkozott. Városnézés, a koltói Petőfi-múzeum megtekintése, ünnepi istentisztelet szerepelt programjukban. /(dávid): Millenniumi zászlót kaptak a koltóiak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Megjelent a dési születésű és nagybányai újságíró, Krizsán Géza: Balekok. (Szerző kiadása, Nagybánya, 2001.) című kisregénye. A könyv központi alakja a hiszékeny, kihasználható ember, mellette hasontársak is léteznek. /Huber András: Balekok és szerencsevadászok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 17./
2001. augusztus 17.
Aug. 15-én a millenniumi záróünnepség, a Szent Korona esztergomi felmutatásának napján Sylvester Lajos rákapcsolt a Magyar ATV-re. A műsor döbbenetes volt. Trunkó Barnabás, Beregi Péter, Selmeczi Tibor Juszt László szokásosan bujtogató noszogatására beszéltek. Selmeczi az ilyenféle ünnepségeket debilisnek, primitívnek és infantilisnak nevezte. Sylvester tapasztalhatta, hogy ez a minősíthetetlenül cinikus, alpári hang másokat is felháborít. A nevezett pesti urak például csak azt látták, hogy Budapesttől Esztergomig a Duna mindkét partján rendőrkordon biztosította a Szent Korona szállítását. Valójában az élőadás mutatta, hogy az emberek integetve, távcsövekkel, ünnepi hangulatban követték a korona útját. /Sylvester Lajos: Lump becsmérlések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./
2001. augusztus 18.
Adrian Nastase kormányfő szokásos felvetette a román politikai erők "fegyvernyugvásának" gondolatát a jövő évi prágai csúcstalálkozóig, hogy egységesen tehessenek meg mindent Románia sikeres csatlakozásáért. Ebben fontos szerepet szán a konstruktív szomszéd-politikának, külön hangsúlyozva az oroszok felé való gazdasági kapcsolatokban való nyitás szükségességét. /Nastase a NATO-csatlakozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2001. augusztus 18.
A státustörvényről nyilatkozott aug. 17-én a Vatikáni Rádiónak Németh Zsolt magyar államtitkár. Mint mondta, a törvény ellen tiltakozó államok nem tehetnek semmit ennek magyarországi alkalmazása ellen. A státustörvényt "diszkriminálónak" nevező ellenvéleményekre válaszolva Németh Zsolt emlékeztetett azokra az európai dokumentumokra, amelyek szerint a hátrányos helyzetben élő kisebbségek támogatását nem lehet diszkriminatívnak tekinteni. A magyar parlament által 92 százalékos többséggel elfogadott törvény ellen tiltakozó államok - köztük Románia - nem gátolhatják meg annak magyarországi alkalmazását, de akadályt gördíthetnek állampolgáraik számára abban, hogy élhessenek a törvény által biztosított előjogokkal. Az államtitkár egyben emlékeztetett arra, hogy a magyar és a román miniszterelnök elhatározta, kétoldalú kormányközi bizottság útján vizsgálják meg a kompromisszumos megoldás lehetőségét a törvény alkalmazására. Románia szintén rendelkezik saját kisebbségeinek védelmét biztosító törvénnyel, amely elsősorban a Moldovában élő románokra vonatkozik. Románia tehát kétféle mértékkel mér, ennek ellenére a nemzetközi közösség nem támaszt számára problémákat - hangoztatta Németh. A többi érintett szomszédos ország - Ukrajna, Szlovénia, Horvátország és Jugoszlávia - elfogadta az új törvényt, mert felismerték, hasonló problémákkal küszködnek. /Kétkulacsos Románia. Németh Zsolt a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2001. augusztus 18.
Elkezdődött a harmadik alkalommal megrendezett Szent-István napi néptánctalálkozó Kolozsváron, a Zenekarok Találkozójával. Pillich László, a rendezvény fő szervezője, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke bemutatta az együtteseket. Hagyomány és identitás címmel konferenciát tartottak, ahol jelen volt Carol König, a Román Kulturális Minisztérium Kisebbségi Igazgatóságának igazgatója, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, valamint a különböző csoportok vezetői. A szimultán fordított három nyelvű konferencia jól sikerült. /Köllő Katalin: Útban a közösségek Európája felé. Szent István-napi néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
2001. augusztus 18.
Aug. 18-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban dr. Egyed Emese docens, tanszékvezető egyetemi tanár A 18. századi Szent István-kép a magyar irodalomban címmel tart előadást. Aug. 19-én főpásztori szentmisét tartanak a római katolikus székesegyházban, melyet követően megkoszorúzzák Szent István, az államalapító magyar király szobrát. /Holnap Szatmárnémetiben megkoszorúzzák az államalapító magyar király szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./
2001. augusztus 18.
Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én Nagyváradon, dr. Márffy Gyula veszprémi érsek celebrálta a nagyváradi bazilika búcsúünnepén a szentmisét. A kórus ünnepi énekére vonultak be a főpapok, majd Tempfli József nagyváradi megyéspüspök köszöntötte a veszprémi érseket, /Nagyboldogasszony-napi búcsú a váradi bazilikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2001. augusztus 18.
Előreláthatólag 2002. szeptemberében, Marosvásárhelyen kerül majd sor annak az iskolás csapatok közötti Bolyai-vetélkedőnek a döntőjére, melyben a Kárpát-medence magyar tannyelvű iskoláinak, részlegeinek a tanulói vesznek majd részt. A csapatvezető tanárok felkészítése aug. 12-19-e között történik Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Dáné Károly marosvásárhelyi matematikatanár, tanfelügyelő, a vetélkedő fő szervezője kifejtette: a mostani találkozón a vendéglátó a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Az előre fénymásolt ezer oldalnyi bibliográfiát kiosztották a tanároknak. A versenyre 41 iskola nevezett be. - Lesz egy iskolán belüli szakasza, majd lesz egy régiónkénti szelektálás. Az iskolák korábban kaptak egy címlistát, az ebben szereplő könyvek, újságcikkek jelentős részéhez könnyen hozzá lehet férni. A ritkaságok másolatát átadták a tanároknak. A mostani alkalommal előadást tart Kiss Elemér tanár, Miholcsa Gyula, Benkő Samu történész, Tonk Sándor, Szabó Miklós, Balázs Árpád, Weszeli Tibor Bolyai-kutató és Toró Tibor egyetemi tanár. /Máthé Éva: A Bolyai János Emlékév előkészületei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2001. augusztus 18.
Az RMDSZ Brassó megyei szervezete és az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a Szent István-nap megünneplése és a millenniumi év befejezése alkalmából aug. 19-én ünnepi műsort szervez a brassó-belvárosi római katolikus templomban. A szentmisét követően László Károly, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze Sík Sándor Szt. István király című színművéből ad elő részleteket a Brassói Magyar Dalárda közreműködésével, majd az Áprily Lajos Gimnázium udvarán levő Széchenyi-emléktábla megkoszorúzására kerül sor. /(Tóásó Áron Zoltán): Szent István megünneplése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2001. augusztus 18.
Árvaházat épít, óvodát, iskolát létesít Erdélyben gróf Wass Endre. A tervek szerint októberben kezdik el működtetni a gróf Wass Endre, Wass Albert fia által építtetett holtmarosi árvaházat. Céljuk, hogy anyanyelvű nevelést biztosítsanak a gyerekeknek. Édesapja régeni szobrának felavatása és a holtmarosi hatodik Gyöngykoszorú Fesztivál alkalmából tartózkodott ismét Erdélyben a Hamburgban született, és ma is ott élő Wass Albert fia, gróf Wass Endre. Az árvaházzal az a célja Wass Endrének, hogy a gyermekeknek ne csak nagykorúságukig viseljék a gondját, hanem azon túl is, addig, amíg képessé válnak arra, hogy saját lábukon megálljanak. Szakmát szeretne adni az itt felnövő gyermekek kezébe. A Kolozs megyei Gyeke községben lévő Feketelakon már működtet az alapítvány egy magyar nyelvű óvodát, ahol jelenleg kilenc gyermek tanul. Az ősztől indulna egy magyar nyelvű iskola is négy gyerekkel. A jelenlegi tanügyi törvény szerint nem lehet ugyanis osztályt indítani a kisebbségek nyelvén, ha nincs meg a minimális gyermeklétszám. Ezért kell alapítványi hozzájárulásból indítani az iskolát. A hatalom helyi szervei nem nézik jó szemmel a magyar iskola alapítását. Az épületet állítólag egy családnak akarják kiutalni szükséglakás címén. /Bakó Zoltán: Nem nézik jó szemmel tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2001. augusztus 18.
Filmeseket, színjátszókat várnak a Vajdaszentiványi Néptánctábor hatodik kiadására. Az idén meghaladta a háromszázat az aug. 12-én kezdődött résztvevőinek száma. A rendezvényre a világ szinte minden sarkából érkeztek vendégek. Egy hétig tartó vidámság, nóta, művészegyüttesek előadása, zene- és táncoktatás, falumúzeum-látogatás, ismerkedés, esténként pedig táncház jellemezte a néptánctábort. Érkeztek vendégek, Magyarországról, de Horvátországból, Lengyelországból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Államokból, Japánból, Hollandiából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Belgiumból is. A résztvevők elszállásolásáról, étkeztetéséről a főszervező Zichy-Horváth Alapítvány és a falu lakossága gondoskodott. A tábor népszerű látványossága a Nagy Erika helyi fiatal tanítónő irányításával létrehozott Falumúzeum. Akad itt a 20-as, 30-as évekből, sőt a 19. századból fennmaradt kézimunka, varrottas, szőttes ágynemű, csipkés lepedő, régi családi fotó, asztali váza, agyagedény, citera, bölcső, etetőszék, kanapé, ruhásszekrény. /Antal Erika: Egy hétig kulturális központtá alakult a falu. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./
2001. augusztus 18.
Érsemlyénben falunapokat tartanak a hét végén. Este Szigligeti A cigány c. darabját a helyi színjátszók mutatják be. Aug. 19-én lovasok és mazsorettek hívogatnak a programokra. Az ökumenikus istentiszteleten jelen lesz dr. Csiha Kálmán ny. püspök. Megemlékeznek Kazinczy Ferenc halálának 170. évfordulójáról és Kazinczy Lajos aradi vértanúról. /(Balla Tünde): Falunapok Érsemlyénben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./
2001. augusztus 18.
Bikfalván az évek óta pusztuló faluháza és a vele egy épületet alkotó művelődési otthon tetőzetét tüneményes idő alatt kijavította egy 16 önként jelentkező fiatalból és szakemberből álló munkacsoport. A lélekszámában egyre apadó falu és református gyülekezetének tagjai tele vannak panasszal, anyagi gonddal. /(kisgyörgy): Mi újság Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./
2001. augusztus 19.
A erdélyi ferencesek három alkalommal emlékeztek arra, hogy 50 éve elhurcolták őket, megköszönve Istennek a megpróbáltatás, a hűség és a túlélés kegyelmét: Kaplonyban jún. 13-án, Csíksomlyón aug. 11-én és Máriaradnán aug. 20-án. A Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány szerzeteseit 1951. aug. 20-án éjjel az állambiztonsági rendőrség teherautón a máriaradnai zárdába, kényszerlakhelyre hurcolta. Az állam 1948-ben rendeletileg feloszlatta a tanító és betegápoló rendeket, a többitől önmaga feloszlását követelte. Mivel az erdélyi ferencrend nem volt hajlandó önmagát feloszlatni, az állam erőszakhoz folyamodott, és azt remélte, hogy a testvérek az éhség, a zsúfoltság, neuraszténia miatt önként elhagyják a kényszerlakhelyet, s így a rendet is. De nem így történt! A rend feloszlatásának kísérletét súlyos próbák előzték meg. 1948-ban csak titokban tarthatták meg a káptalant, amely P. Benedek Fidélt választotta meg tartományfőnöknek. Az állam megszüntette a Szerafikumot (fiú nevelőintézet), a novíciátust, a rendtartományfőnökséget és a kolozsvári nyomdát, 1949-ben pedig a rendi teológiát Vajdahunyadon. Ingó és ingatlan javaikat államosították, a templom kivételével. A diákokat, novíciusokat, klerikusokat és laikus testvéreket szülőfalujukba szállították. Több atyát bebörtönöztek, másokat heteken, hónapokon keresztül a rendőrségen vallattak, vagy kényszermunkára vittek. 1951-ben Máriaradnán kényszertáborban volt a 122 ferences szerzetes. Elhatározzák, hogy három elv szerint fognak élni: 1. önként nem oszlatják fel a provinciát, 2. senki sem hagyja el a tábort, 3. szétszórásuk esetében a Regula és a lelkiismeretük szerint cselekszenek. A kényszertábor házfőnöke P. Pöhacher Balázs, helyettese P. Écsy János, segítőjük a négy definitor. A rendház vezetőinek emberfeletti nehézségekkel kell megküzdeniük: a testvérek elhelyezése - szörnyű zsúfoltság -, élelem beszerzése, főzés, étkezés, mosás... Sem fizetésük, sem jövedelmük. Szerzetesi életük középpontjában a lelkiélet állt: közösen imádkoztak, elmélkedtek, minden nap miséztek. Szellemi igényeiket a teológiai tanítás, "szabadegyetemi" előadás, újságírás, éneklés, lelkipásztorkodás elégítette ki. 1952 tavaszán a kolostor szomszédságában lévő laktanyába szovjet katonákat hoztak. Ezért a testvéreknek Máriaradnát el kellett hagyniuk. Számukra három új kolostort jelöltek ki: Dés, Esztelnek és Kőrösbánya. Ide a testvéreket az elöljárók osztották be. A legjelentősebb a dési ház. Itt voltak a legtöbben, itt voltak a rendi vezetők és a teológiai tanárok a klerikusokkal együtt. Intenzív lelki, szellemi és fizikai munka folyt. A klerikusok befejezik teológiai tanulmányaikat, és az állam tilalma ellenére Márton Áron megyéspüspök pappá szentelte őket. Az állami tilalom miatt új tagokat nem vettek fel. A ferencesek a kényszertábor megpróbáltatásait türelemmel viselték, ezért hamis vádak alapján letartóztatták, börtönre ítélték a rend vezetőit és a teológiai tanárokat, hogy megfélemlítsék a többieket. Házkutatásokat tartottak, rendőrségen tartották őket, lehallgatókat szerelnek be celláikba, éjjel-nappal zaklatták, besúgásra kényszerítgették őket. Végül a plébánia alkalmazottain (két atya és két testvér) kívül mindenkinek el kellett hagynia Dést. 1967-ben Fidél főatya megállapította, hogy fizikai kényszert szenvednek, idegileg tovább nem bírják a szenvedéseket. Megengedte, hogy a testvérek elhagyják Dést, és az egyházmegye szolgálatába álljanak. Márton Áron püspök befogadta őket, és az atyákat lelkipásztoroknak nevezte ki, a testvérek pedig megfelelő szolgálatot kaptak. P. Boros Fortunát exprovinciális vértanú a Duna-csatornánál éhenhalt. 37 ferences szenvedett börtönt, másokat megvertek, éheztettek, lelkileg, erkölcsileg kínoztak, megaláztak. Közülük senki nem lett besúgó, áruló. 56 testvér élte túl a negyven évi megpróbáltatást. Ma 19 él közülük. Emlékeik megszépültek. A szenvedéseket lelkileg feldolgozták. Nem éreznek haragot. A változás után a rend azonnal újjászerveződött, jelölteket vett fel, a provincia újjászületik. A jelöltek itthon készülnek a ferences életre, a novíciusok Szécsényben, a klerikusok pedig Szegeden. Ma 65 tagja van rendtartománynak. /Fr. János: Ötven éve történt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./
2001. augusztus 19.
Két Kárpát-medencei találkozót szervezett a katolikus közösségeket tömörítő Háló-mozgalom Pannonhalmán. Júl. 16-20. között a Kárpát-medencei keresztény közösségek és lelkiségi mozgalmak magyar lapjainak munkatársai találkoztak. A szakmai továbbképzőn az előadások és szemináriumok keretében, a szakma jeles képviselői segítségével a hír- és publicisztikai műfajokkal, sajtónyelvvel, lapszerkesztéssel kapcsolatos, illetve retorikai ismereteiket gazdagíthatták a vajdasági, kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és magyarországi résztvevők. Ezen a továbbképzőn közel 20 erdélyi katolikus kiadvány munkatársa vett részt. Szintén Pannonhalmán, júl. 23. és 27. között ifjúsági kommunikációs műhelyt szerveztek. A Kötőjel című rendezvényre a Kárpát-medencei egyházi és állami magyar középiskolák diákjai, tanárai, hitoktatói közül százhúszan érkeztek. Az ünnepélyes megnyitón Kosik Júlia, a program tervezője és a Háló kommunikációs szekciójának vezetője, Binzberger Ákos pannonhalmi alperjel, valamint Puchard Zoltán, a Háló-mozgalom szervezője és társelnöke köszöntötte a résztvevőket. A kommunikációs műhelyt és a lapkészítők továbbképzőjét a Duna Televízió Rt. valamint a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. /Csúcs Mária: Erdélyiek Pannonhalmán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./
2001. augusztus 19.
Aug. 4-8. között Országos Katolikus Ifjúsági Találkozót tartottak Temesvárott, eljöttek a római katolikus (Bukarest, Jászvásár, Gyulafehérvár, Szatmár, Nagyvárad. Temesvár)) és öt görög katolikus (Balázsfalva, Kolozsvár-Szamosújvár, Nagyvárad, Nagybánya, Lugos) egyházmegyéből a fiatalokat. Böcskei László temesvári püspöki általános helynök elmondta, hogy a fiatalok szép számban vettek részt az idei, sorrendben a nyolcadik, romániai katolikus ifjúsági találkozón. Böcskei László kérte, hogy a résztvevő különböző nemzetiségű fiatalok saját anyanyelvükön mutathatták be műsorukat. /Bánsági Csilla: Az Országos Katolikus Ifjúsági Találkozó margójára. Érdemes az ifjúságra erőt és időt fordítani. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./
2001. augusztus 20.
Diplomáciai bonyodalmakat okozott az a Magyarország szófiai nagykövetének tulajdonított nyilatkozat, amelyet a Focus című bolgár on-line újság közölt az interneten, és az aug. 14-én lezajlott bolgár-román kormányfői találkozót követően látott napvilágot. Adrian Nastase azt javasolta bolgár kollégájának, Szimeon Szakszkoburggotszkinak, hogy a két ország együttesen, úgymond tandemben törekedjen az európai és euroatlanti integrációra, hogy Bulgária és Románia segítse egymást az európai uniós és a NATO-tagság elérésében. A Focus szerint, a kormányfői találkozót követően a bolgár Darik rádiónak adott nyilatkozatában Magyarország szófiai nagykövete, Kolozsi Béla kijelentette: Bulgáriának nem kellene Romániával tandemben haladnia a NATO és az uniós tagság felé. A szófiai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozatot átvette a Mediafax hírügynökség, majd a bukaresti Adevarul napilap, a román külügyminisztérium pedig e hírekre alapozva közleményt adott ki. Ebben "meglepetésének adott hangot a szófiai magyar nagykövetnek az aug. 17-én és 18-án a bolgár sajtóban megjelent nyilatkozata miatt, amelyben bizonyos bírálatokat fogalmazott meg a román miniszterelnök Bulgáriának tett tandemjavaslatával kapcsolatosan." A román külügyminisztérium megbízta budapesti nagykövetét, hogy tiltakozzék a magyar külügyminisztériumban. Egyúttal Bukarest a történtekkel kapcsolatban hivatalos magyarázatot vár Budapesttől. Kolozsi Béla cáfolta a neki tulajdonított nyilatkozatokat. Eredeti kijelentését megismételve, elmondta: Magyarország szerint "nem országcsoportok, hanem ki-ki a saját érdemei szerint fog integrálódni". Hozzátette: Romániát egyetlen vonatkozásban említette, abban, hogy Magyarország mind Románia, mind Bulgária jó felkészülésében, a tapasztalatcserében és az integrációjukban érdekelt. /Botrány a bulgáriai magyar nagykövetnek tulajdonított nyilatkozat miatt. A román külügyminisztérium tiltakozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2001. augusztus 20.
Románia, Magyarország és Bulgária egységes határellenőrzési rendszer kiépítését célzó program kidolgozásán munkálkodik - jelentette be Kolozsváron Ioan Rus belügyminiszter. Rámutatott: szept. 12-én ennek a programnak a részleteiről is tárgyalni kíván a Bukarestbe látogató magyar kollégájával. Ioan Rus azt is bejelentette, hogy egy hónap leforgása alatt az eddigi kétezer sorkatonán kívül további ötezer sorkatonát váltanak fel hivatásos határőrökkel. Kilátásba helyezte: a sorkatonai szolgálatukat teljesítő határőrök leváltása szept. 27-ig, az Európai Unió tagországai igazságügy- és belügyminisztereinek összejöveteléig végbemegy. Rus reményei szerint ezen az összejövetelen újra napirendre kerül a románok vízumkötelességének eltörlése. /Közös román-magyar-bolgár határellenőrzési rendszer létesül. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2001. augusztus 20.
Aug. 27-től megszűnik a személyforgalom a gyulai határátkelőhelyen, mert megkezdődik az átkelőhely felújításának harmadik üteme. A csaknem egymilliárd forintos beruházás során - amelynek harmadát Phare-forrásból fedezik - teljesen felújítják a személyforgalmi épületeket, valamint olyan korszerű ki- és beléptető rendszert állítanak működésbe, amely megfelel a schengeni előírásoknak is. A tervek szerint a munkálatokat kilenc hónap alatt elvégzik. Addig a battonyai és méhkeréki határátkelőhelyeken léphetnek át a Romániába, illetve Magyarországra a személygépkocsival utazók. A gyulai változások nem érintik a teher- és autóbuszos forgalmat. /Részleges határzár Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2001. augusztus 20.
A magyarországi románságot az eltűnés veszélye fenyegeti - jelentette ki a Marosfőn szervezett nyári szabadegyetemen Sofronie, a magyarországi ortodox románok püspöke. A székelyföldi románok vallási vezetője, Ioan ortodox püspök pedig azzal riogatta a hallgatóságot, hogy a románok Erdélyt egyetlen fegyverlövés nélkül is elveszíthetik. A Hargita és Kovászna megyei románság politikai és egyházi képviselői idén negyedik alkalommal szervezték meg a székelyföldi Marosfőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem mintájára a romániai és az ország határain túl - Ukrajnában, Moldáviában, Bulgáriában, Macedóniában, Görögországban, Magyarországon és Jugoszláviában - élő románok képviselőinek eszmecseréjét. Az idei téma - Románia és a román diaszpóra - olyan kérdések megvitatására adott alkalmat, mint például a határon túli román kisebbség helyzete, az anyaországi támogatás formái, az euroatlanti csatlakozás, a nemzeti identitás megőrzése a globalizáció távlatában, illetve az oktatás és a művelődés szerepe a nemzettudat megőrzésében. - Sofronie, a magyarországi ortodox románok püspöke kijelentette: A tizenkettedik órában küldtek engem oda, s nem vagyok biztos benne, hogy 10-15 év múlva lesz-e még egyetlen román is ott - mondta. Hozzátette: a magyarországi románság fő támogatója a Román Ortodox Egyház, a többi állami intézmény ugyanis mit sem törődik magyarországi honfitársaival. A székelyföldi románok egyházi vezetője, Ioan ortodox püspök szerint a magyarországi románok ugyanolyan méretű nehézségekkel küszködnek, mint a Székelyföldön, Hargita és Kovászna megyében élő nemzettársaik. - A székelyföldi megyék románságának panaszai gyakorlatilag az idei marosfői szabadegyetemet is végigkísérték. Az előadók szorgalmazták, hogy a két, javarészt magyarok lakta megyében a románok a többséget megillető jogokat követelnek. - Olyan törvényeket kell alkotni, amelyek védelmezik és támogatják a román identitást az országnak ebben a részében - jelentette ki Adrian Vlad Casuneanu, Kovászna megye kormánypárti parlamenti képviselője. Kovászna megye prefektusa pedig azt mondta: a bel- és külföldön a magyarok jogaiért fellépő RMDSZ-nek kötelessége, hogy figyelembe vegye a Hargita és Kovászna megyében élő románok gondjait, nehézségeit. /Marosfőn intőt kapott az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2001. augusztus 20.
Mádl Ferenc köztársasági elnök megbízásából Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere aug. 20. alkalmából magyar állami kitüntetéseket adott át. Ezúttal öt erdélyi kapott magyar állami kitüntetést. Pauler Gyula-díjat Kiss Andrásnak, a kolozsvári Állami Levéltár nyugalmazott főlevéltárosának, Széchényi Ferenc-díjat Kónya Ádámnak, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatójának, Szinnyei József-díjat Kiss Jenőnek, a sepsiszentgyörgyi Megyei Könyvtár igazgatójának, Wlassics Gyula-díjat pedig Gazda Józsefnek, a kovásznai líceum nyugalmazott magyar szakos tanárának és dr. Kötő József nyugalmazott kolozsvári színháztörténésznek adományoztak. Mádl Ferenc államalapító Szent István király ünnepe alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta mások mellett - a magyar kisebbségek védelmében, érdekei képviseletében és érvényesítésében végzett több évtizedes, példaértékű tevékenysége elismeréseként - dr. Hámos Lászlónak, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) elnökének. /Az aug. 20-i nemzeti ünnep alkalmából. Erdélyi magyarokat is kitüntettek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2001. augusztus 20.
Adrian Nastase miniszterelnök a jövő évi prágai NATO-csúcsig terjedő "politikai fegyverszünetet" javasolt a parlamenti pártoknak, az ország NATO-csatlakozási programjának sikere érdekében. Markó Béla RMDSZ-elnök egyetértéssel fogadta a kormányfő kezdeményezését, de emlékeztetett rá, hogy a felzárkózási folyamat támogatására vonatkozólag az ország politikai erői már korábban is és ismételten kinyilvánították egyöntetű támogatásukat. A Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt képviselői fenntartásokkal fogadták a kormányfő kezdeményezését. Hangoztatták ugyan, hogy egyértelműen támogatják a NATO-csatlakozást, de rámutattak: nem mondhatnak le ellenzéki szerepükről a kormány politikájával szemben. Az egyetlen parlamenti politikai erő, amely egyértelműen elutasította a "politikai fegyverszünet" gondolatát, a Nagy-Románia Párt (NRP) volt. /"Politikai fegyverszünet" a NATO-csatlakozás érdekében? Markó Béla: Ideje a szavakról áttérni a tettekre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./
2001. augusztus 20.
Aug. 18-án tartották meg a Maros megyei Hármasfaluhoz tartozó Székelyszentistvánon a magyar államalapítás ezredik évfordulójának szentelt ünnepséget. "A jó döntések nem mindig népszerűek", mondotta többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki behatóan elemezte Szent István korszakalkotó, sorsfordító döntéseit. Egyed Ákos történész a kalandozó magyarok hadjáratairól, a honfoglalás és államalapítás közötti időszakról, ezen belül a székelység ezer évvel ezelőtti szerepéről szólt a székelyszentistváni református templomban megtartott istentisztelet keretében. A megemlékező ünnepség előtt, aug. 18-án a falu művelődési otthonában konferenciát tartottak a népfőiskola-mozgalomról - magyarországi és hazai résztevőkkel. /(Máthé Éva): Ismét ünnepelt Székelyszentistván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./ Aug. 17-én nyílt meg a Barátosi-kúriában Simorka Sándor kisplasztika- és grafika-kiállítása. A Barátosi- kúria rendbetételét a Kis-Küküllő Térségi Társulás vállalta magára, ehhez anyagi támogatást személyesen Markó Béla, az RMDSZ országos elnöke nyújtott, és a székelyszentistváni Harmónia Egyesület is segédkezett. Az aug. 18-i tanácskozás immár a nyolcadik a sorban, melyet most dr. Egyed Ákos akadémikus, történész, a Romániai Népfőiskolai Társaság elnöke nyitott meg. A művelődési házban és a templomban is láthatók Sándor János nyugalmazott tanító, elhíresült faragó fába vésett címerei, történelmi faragványai. Évente eljön hozzá Budapestről dr. Székely András Bertalan, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának főtanácsosa. - Azáltal vagyunk ma is, hogy Ő jól döntött - hangzott Markó Béla RMDSZ-elnök esszéjében Szent István királyról. Következtetése időszerű: a történelmet nem elviselni kell, hanem alakítani. Dr. Egyed Ákos hangsúlyozta: a székelység a magyar életfa legvirágzóbb ága. Szervezettsége, állandó határvédői készenléte megóvta az elpuhulástól, szíjassá tette, szigorú törvények szerint működő, rendtartó, fegyelmezett, önszerveződő közösséggé, amely bizonyos értelemben 1876-ig megőrizte autonómiáját. Két millenniumi zászlót is kapott Makfalva-Hármasfalu népessége. A Magyarok Világszövetsége részéről Király Zoltán alelnök nyújtotta át az egyiket. A másik zászlót Simon Csanád saját költségén készíttette, amikor úgy látszott, hogy hivatalosan nem juthat millenniumi zászlóhoz a község és benne az a falu, amely egyedül őrzi itt, az erdélyi bércek között, államalapító királyunk nevét. Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviseletében Németh Zsolt államtitkár nevében is üdvözölte az ünneplőket. Reményét fejezte ki, hogy az új évezred elején nagyobb szerepet fogunk játszani a nyugat- európai és a kelet-európai világ egymáshoz közeledésében. Ebben a legnagyobb szerepet a Magyarországhoz közel eső államokban élő magyarok vihetik, vélte a szónok. A templom előtti Szent István-szobrot, Sántha Csaba szovátai művész alkotását megkoszorúzták az RMDSZ országos elnöksége, a HTMH, az RMDSZ Maros megyei, szovátai területi, helybeli szervezetei, a makfalvi polgármesteri hivatal, a helyi egyházak képviseletében Markó Béla, Borbély László, Bálint-Pataki József és mások. /Székelyszentistván nagy napja. A székelység a magyar életfa legvirágzóbb ága. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./
2001. augusztus 20.
Aug. 19-én Marosszentkirályon millenniumi ünnepséget tartottak, az RMDSZ helyi szervezete és a helybéli református, katolikus és unitárius egyházak szervezésében. A műsor istentisztelettel kezdődött abban a református templomban, amelyet még Szent István építtetett. Szent István- szobrot avattak Marosszentkirályon. Az alkotó, Hunyadi László szobrászművész elmondta, hogy e szobor régi álmának megvalósulását jelenti. Nyolc éve foglalkoztatja a szent király mellszobrának bronzba öntése. Átnyújtották Csáky Károly helybéli lelkipásztornak Dávid Ibolya nevében a magyarországi Igazságügyi Minisztérium millenniumi emléklapját. A szoborhoz szükséges bronzot és rezet, valamint a költségekhez szükséges pénzt a marosszentkirályiak adták össze. /Szent István-szobrot avattak Marosszentkirályon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./
