Több ezer ember jelenlétében aug. 12-én újraavatták Nagykanizsán a Nagy-Magyarország Emlékművet. Az obeliszket 1934-ben állították fel a városközpontban, az 1920-ban kötött trianoni békeszerződés következményeire emlékezve. Az oszlop a 63 régi magyar vármegye címerpajzsával volt díszítve, négy oldalán négy szobor állt, tetejét a Szent Korona borította be, talapzatára pedig a magyarság tragédiáira emlékeztető Muhi, Mohács, Arad és Trianon városneveket vésték. Az emlékművet 1952-ben ledöntötték, most pedig kiásták és újraállították a helyi önkormányzat 3,5 millió forintos és a Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal 10 millió forintos támogatásával - közölte Rózsás János, a nagykanizsai szoborbizottság tagja, a város díszpolgára. Az emlékmű avatásán Simicskó István, a magyarországi miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára mondott ünnepi beszédet. - Az emlékmű-avatás azt jelentheti, hogy az eddigi hosszú, gátlásos hallgatás helyett emlékezünk, mert a "szívünket bántó fájdalmakról való hallgatás növelheti a gyűlölet, az indulat erejét is" - mondta az államtitkár. Hangsúlyozta: "Nem nosztalgiával és irredenta ábrándokkal fordulunk Trianon felé, hanem a jövőt, a magyarság egészének szebb és jobb jövőjét képzeljük magunk elé és ezért munkálkodunk". "Higgyük, hogy a népek szabad akaratából, a nemzetiségek önrendelkezésének biztosításával egy új, a nemzeti mellett európai identitással a jövőben szimbolikussá válhatnak a most egymástól elválasztó határok, és újból egyesülhet a magyar nemzet, az unióban eggyé váló országok közösségében". A rendezvényen a politikai pártok közül nagy számban képviseltették magukat a MIÉP tagjai, jelen voltak a Fidesz helyi vezetői is. Az MSZP és az SZDSZ képviselői nem voltak ott az ünnepségen. /Nagykanizsán felavatták a Nagy-Magyarország emlékművet. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 15.
Aug. 15-én nemzeti öntudaterősítő céllal Kolozsvárra érkezik Adrian Nastase. A miniszterelnök a füzesmikolai kolostorba látogat, ahol ünnepi egyházi szertartáson vesz részt. A kolostori látogatás során elbeszélget az ortodox egyház helyi vezetőivel, majd a románság másik nagy Kolozs megyei búcsúhelyénél, Mihály vajda szentmihályi sírjánál imádkozik. Ezt követően az egykori hadvezér mellszobrának aranyosgyéresi leleplezésére indul. Délután pártmegbeszéléseket folytat; aug. 16-ánn Kolozsváron felavatja az Avram Iancu nevét viselő tűzoltó-kapitányságot, majd a 4. Erdélyi Hadsereg 85. évfordulójának nagyszabású ünnepségén vesz részt. /Sz. Cs.: Adrian Nastase Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Aug. 13-án a Hivatalos Közlönyben megjelent az a sürgősségi kormányrendelet, amelynek értelmében három hónappal meghosszabbították az 1945. március 6. és 1989. december 22. között államosított ingatlanok visszaigénylésének határidejét. A hat hónapos időszakot újabb három hónappal meghosszabbították, így november 14-ig lehet benyújtani a visszaigénylést. Szintén három hónappal hosszabbodott meg a felszólításhoz mellékelt, a visszaigénylési jogosultságot biztosító okiratok (telekkönyvi kivonatok, születési, házassági, elhalálozási bizonyítványok, az örökösi minőséget bizonyító egyéb okiratok) benyújtási határideje, amely a rendelet értelmében jövő május 14-én jár majd le. /Hatályba lépett az ingatlan-visszaigénylés határidejét meghosszabbító rendelet. November 14-ig lehet benyújtani a restitúciós kérvényeket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Két éven belül immár a második könyv jelenik meg Kalotaszegen a tragikus sorsú 1848-49-es forradalmárról, Vasvári Pálról. Ezelőtt két évvel Akiket Kalotaszeg nem feled címmel jelent meg egy történelmi kisregény, most pedig a szabadsághős születésének a 175. évfordulója alkalmából, Vasvári - Bölcsőtől a csatatérig címmel lát napvilágot újabb kötet, amely eredeti dokumentumok, korabeli újságcikkek, tanulmányok közreadásával mutatja be Vasvári életútját, a tragikus csata részleteit, magyar, román és osztrák szemszögből. Mindkét kötet szerzője Péntek László, a kőrösfői Rákóczi Kultúregylet jelenlegi elnöke. 1996-ban megalakították a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek Vasas Samu elnök halála után két évig elnöke volt Péntek László. Péntek László ismeretterjesztő történelmi kisregényt írt a fiatalság számára Vasvári Pál hősiességéről és tragikus haláláról, amely ezelőtt két évvel, a tiszavasváriaknak köszönhetően megjelent /Akiket Kalotaszeg nem feled/ - Péntek nyíltan kimondott olyan dolgokat, amely nem tetszettek az éppen hatalmon levőknek és szolgalelkű fullajtáraiknak. A hatalom a 80-as évek elejétől perbe fogta Péntek Lászlót, és mindent elkövetett, hogy lakat alá helyezzék őt. A több mint öt évig tartó per alatt közel hetven alkalommal idézték meg a kolozsvári törvényszék elé mint alperest. Végül felmentették a képtelen vádak alól. Azonban a megfélemlítés és családja zaklatása tovább folyt, 1985-ben Bánffyhunyadra költözte, remélve, hogy egyszer csak véget érnek a zaklatások. Tévedett: 1987-ben a kolozsvári ügyészség parancsára házkutatás címén a szeku emberei feldúlták a lakását és a kőrösfői szülői házat. Az 1989-es fordulat nagy megkönnyebbülést hozott, de csak 1995-ig, a Vasvári kopjafa állításáig, amiért mint az RMDSZ elnökét és az emlékoszlop-állítás kivitelezőjét többmilliós lej büntetéssel sújtotta őt a Kolozs Megyei Tanács és a kopjafa eltávolítására kötelezték. Újra a kolozsvári törvényszéken találta magát, mégpedig négy párhuzamosan zajló per vádlottjaként. Azonban a Kolozs megyei RMDSZ vezetősége és Eckstein-Kovács Péter ügyvéd szakértelme segített, a több mint 62 idézést követően újra győzött az igazság. Pénteknek a legjobban az fájt, hogy voltak olyan magyarok, akik a román sovinisztákat is felülmúlva vettek részt a zaklatási és lejáratási kampányban, amely a mai napig is folyik, Bánffyhunyadon is és Kőrösfőn is. - Nagy erkölcsi támogatást jelentett Péntek Lászlónak, hogy 1997. április 30-án Vasvári Pál-díjat kapott Tiszavasvári város vezetőségétől. Ugyanezen év október 29-én Budapesten az ifjúsági központban átvehette a Budapesti Székely Kör irodalmi díját. /Kerekes Edit: Új könyv Vasvári Pálról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Fodor Sándor egyike volt azon romániai magyaroknak, akik a rendszerváltozást valamennyi román politikai párt közül egyedül a nagy román politikus, Iuliu Maniu alapította Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártban bízott. A börtönben elhunyt Iuliu Maniu hajdani fiatal titkára, Corneliu Coposu vezette történelmi párt párbeszédre hívta a rendszerváltás után az RMDSZ képviselőit. Azonban a börtönévek-évtizedek aláásták Maniu egykori munkatársa egészségét - és Corneliu Coposu lehunyta a szemét, mielőtt pártja győztesen került volna ki az öt év előtti választásokból. Utódai, élükön a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt Coposut követő elnökével, Ion Diaconescuval, minden jó szándékuk ellenére képtelenek voltak megállítani-visszafordítani az ország lejtőn lefelé indult szekerét. Mellbevágó volt a Demokratikus Konvenció legerősebb pártjának a katasztrofális veresége, a múlt évi választások során: a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt - be se jutott a parlamentbe. A párton belül folyt a könyöklő harc a pártelnöki tisztségért. Andrei Marga rektor néhány hónap után - lemondott a pártelnökségről, és a párt most már - ketté- (legalább ketté-) szakadt: az egykori Victor Ciorbea miniszterelnök és Vasile Lupu szenátor támogatóira. Legutóbb Victor Ciorbea, a kettészakadóban lévő párt egyik vezére nagyot mondott: amennyiben pártja hatalomra kerül, mindent elkövet annak érdekében, hogy Románia alkotmányos monarchiává váljék, visszahívja a királyt. Félő, hogy szép történelmi múltra visszatekintő párt teljesen kihull az ország közéletéből. /Fodor Sándor: Eső után köpönyeg? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Aug. 14-én fejeződtek be a román nyelv és irodalom szóbeli vizsgák mindazon diákok számára, akik részt vesznek a pótérettségin. Kolozs megyében a 98 magyar ajkú diák közül csupán egynek nem sikerült a román szóbelije. /Köllő Katalin: Érettségi pótvizsgák. Román szóbeli Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 15.
A Magyar Gyermekek Világtalálkozóját tartják - immár 9. alkalommal - a magyarországi Győr-Moson-Sopron megyei Csáfordjánosfán. A táborba nemcsak a környező országokból, hanem még a tengerentúlról is érkeznek fiatalok, akik szeretnék jobban megismerni Magyarországot, a magyar történelem nevezetes emlékeit. A táborhelyet Kator Lajosné adta a Forráshely Alapítványnak és az ugyanezt a nevet viselő egyesületnek a kezelésébe. Egy-egy turnusban mintegy 100 gyerek vendégeskedik Csáfordjánosfán, innét járják autóbusszal a környező nevezetes településeket. Kirándulnak Sopronba, Kőszegre, Pannonhalmára, a táborhelyi foglalkozásokon pedig történelemmel, irodalommal, zenével, népszokásokkal ismerkednek. /Magyar Gyerekek Világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 15.
A Kovászna és Hargita megyei románok civil szervezeteinek képviselői a marosfői nyári egyetemen kijelentették: elégedetlenek azzal, ahogy az elmúlt tíz évben Bukarest a kisebbség-többség kérdéseit kezelte. Szerintük az utóbbi évtized román kormányai figyelmen kívül hagyták a két megye román lakosainak helyzetét". Ezért sürgetik "új támogatási módozatok felkutatását identitásuk és hagyományaik megőrzésére és ápolására". A kovásznai és a hargitai románok vezetői elhatározták, hogy létrehozzák a két megye román közösségi szervezeteinek civil fórumát. Elképzelésük szerint ez az intézmény "reprezentatív jellegű lesz és a románok érdekeit fogja képviselni az ország politikai vezetésével folyó politikai párbeszédben". A rendezvényt a tájékoztatási minisztérium támogatásával megszervező Hargita-Kovásznai Európai Tanulmányi Központ tanácskozásán megjelent Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Vasile Puscas, Románia EU-csatlakozásának főtárgyalója, Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, Adrian Severin, az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezete (EBESZ) parlamenti közgyűlésének elnöke és más román politikusok is. /Marosfői nyári egyetem. Panaszkodnak a székelyföldi románok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Az Arany János Közalapítvány (Budapest) kuratóriuma döntést hozott a Határon Túli Magyar Tudományosságért szakkuratórium pályázati kiírására beérkezett 150 pályázatról. Összesen ötvenöten részesültek csoportos kutatási támogatásban; a kuratórium ezen kívül harminckét egyéni pályázónak és huszonhat fiatal kutatónak ítélt meg támogatást. A legtöbb nyertes pályázat Romániából - Erdélyből - érkezett, szám szerint 68. Jugoszláviából 23, Szlovákiából 14, Ukrajnából 6, Horvátországból és Szlovéniából 1-1 pályázat nyert. /150 pályázat sorsa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Felszámolják a csíksomlyói Domokos Pál Péter, valamint a székelykeresztúri Zeyk Domokos Gyermekotthont - jelentette be Ion Proca, a Hargita megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője. A Mindenek előtt a gyerekek elnevezésű program keretében elnyert pénzösszegekkel felgyorsulhat a reform. Aug. 13-án Bukarestben ismertették az ebből célból Romániának jóváhagyott 19 millió eurós Phare-programot, amelyből 830 000 eurót kapnak a Hargita megyei projektek - közölte Ion Proca. A vezérigazgató elmondta, hogy a gyermekvédelmi igazgatóság mind a négy pályázata támogatást nyert. Három projekt az alternatív elhagyott, illetve árvagyermek-gondozást célozza, ezek keretén belül számolnák fel a csíksomlyói, illetve a székelykeresztúri gyermekotthont, helyettük családi típusú központokat hoznak létre. A két otthonban élő mintegy 400 gyermek közül a 10-11 évesek az úgynevezett kismamaszállásokra kerülnének, míg a nagyobbakat helyeznék el a családi központokban. 32 magánházat vásárolnak, majd ezeket átalakítják. A központokat olyan térségekben kívánják létrehozni, ahonnan a gyerekek származnak. A megyében már nyolc ilyen családi központ működik, az eddigi tapasztalatok alapján sokkal jobban megfelelnek a követelményeknek, mint a jelenlegi gyermekotthonok. A harmadik projektre 112 000 eurót hagytak jóvá. Az összeget gondozók alkalmazására és szakképzésére fordítják. A negyedik tervezet a Pro Autist Alapítvánnyal közösen a gyermekvédelmi igazgatóság autista gyermekek számára hoz létre központot Székelyudvarhelyen. /Szüszer-Nagy Róbert: Megszűnik két gyermekotthon. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./
2001. augusztus 15.
A négyezer lelkes marosvásárhelyi unitárius közösség 1999-ben fogott neki az új, kövesdombi templom építésének. Mára elkészültek a falak és áll a torony is. A 340 férőhelyes belső templomrész mellett lesz tanácsterem, ifjúsági és nőszövetségi tevékenységekre alkalmas helyiség, irodák és vendégszobák is. Az udvaron egy kis szabadtéri színpad fog állni. Az építkezést elsősorban a hívek támogatásából végzik. Segített a városi tanács és az amerikai Winchester nevű testvérgyülekezet is. A munkálatok folytatásához támogatókra van szükségük. /(simon): Támogatókra van szükség az építkezés folytatásához. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Az idegenforgalmi képzéssel is foglalkozó Express Turisztikai és Fejlesztési Kht. /Budapest/ egy, elsősorban iskolásokat érintő programot dolgozott ki Erdély megismerésére - ismertette Völgyi László, a társaság ügyvezető igazgatója aug. 14-i sajtótájékoztatón Budapesten. - A különböző utak alkalmával a diákok erdélyi magyar történelmi és irodalmi személyiségek nyomába eredhetnek, kulturális és történelmi emlékhelyeket látogathatnak meg - ismertette az ügyvezető igazgató. A kht. nem csupán Magyarországon, hanem a szomszédos országokban is szervez felső- és középfokú idegenforgalmi menedzserképzést. Az elsőt Erdélyben rendezték tavaly, az átképzést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vissza nem térítendő céltámogatásából finanszírozták, mintegy négymillió forintból. /Új program Erdély megismerésére. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Nem lehet tudni, hogy az 1980-as évek közepén beindult tömeges exodusuk óta hány szatmári sváb hagyta el Romániát. Az 1986 elején még több mint 2100 lakosú Mezőpetriben - mivel időközben 526-anNémetországba emigráltak - 1990-re kevesebb mint 1600-an maradtak, jelenleg pedig (a kitelepültek ott született gyermekeivel együtt) ezer ember él Mezőpetriben. Az aug. 11-12-én megrendezett Mezőpetri Napokra az "odakint" élőknek mintegy 80 százaléka hazalátogatott. Négy ifjúsági csapat, a szaniszlóiak, a kisdengelegiek, az idehaza élő mezőpetriek és a Németországban élő mezőpetriek előbb ügyességi próbákon mérték össze tudásukat, majd 20-20 perces szórakoztató műsor-összeállítást mutattak be. Este előbb a szatmárnémeti bábszínház, majd a szatmárnémeti színház tartott előadást. /KINÁL GYÖRGY: Mezőpetri Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Immár második alkalommal szervezték meg a falunapokat Csíkkarcfalván és Jenőfalván. A szervezők - Karcfalva Községi Tanácsa, a Nagyboldogasszony Egyesület, a Csíkjenőfalváért Egyesület, valamint a Csorgó Ifjúsági Szervezet -gazdag programot állítottak össze. Csíkkarcfalván köszöntötték a vendégeket, köztük a testvértelepülések (a magyarországi Helvécia és Mernye) küldöttségeit, valamint a megyei tanács képviselőit, aztán a helybeli Mártonffy György Általános Iskola tanulói Kőműves Kelemen balladáját mutatták be. Bemutatták Pál-Antal Sándor főlevéltáros-kutató Csíkkarcfalva múltjából című könyvét. A szerző monográfia-előzetesnek nevezte a kiadványt. Volt hittanvetélkedő, gyermektáncok és játékok a parkban, majd a Csorgó Ifjúsági Szervezet bemutatta Tamási Énekes madár című színművét. Aug. 15-én felszentelik a papilak udvarán emelt új kápolnát, valamint azt a házat, mely vendégek fogadására alkalmas. /Kristó Tibor: Nagyboldogasszony-napok Csíkkarcfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Aug. 10-én nagy tömeg gyűlt össze Gyergyószárhegyen, a szülőfalujában fellépő Koós János hírére. A szervezők (Cika Kulturális Alapítvány, polgármesteri hivatal, Bástya Sportegylet) a változatos és színvonalas rendezvényekkel léptek elő. Nagy sikert aratott Oláh Gyárfás és Kristó Róbert ruha-, illetve fényképkiállítása, emellett a Lázár-kastélyban az idei alkotótáborban készült munkákból nyílt kiállítás tekinthető meg. Este Márk Attila verses-zenés műsora maradt emlékezetes élmény. Aug. 15-én a Nagyboldogasszony-napi búcsú után, 16 órától kezdődnek a szárhegyi napok utolsó rendezvényei: Angi István árnyékszínháza a Paraszt-bibliából mutatja be a Ferenczi Attila által színpadra átdolgozott Teremtés-történetet; Kiss László jászszentlászlói fotós a Bugaci-pusztán készül fényképeit állítja ki; nagy érdeklődésre számíthat a művelődési házban a Gyergyó ismeretét faggató műveltségi vetélkedő. /Bajna György: Ma ér véget a rendezvénysorozat. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Az Árcsói Fazekasvásár 24. alkalommal nyitotta meg kapuit aug. 11-én, 24 korondi-, 3 Horezu-i és egy nagybányai mesterember állította ki termékeit. Ebben az évben csökkent az érdeklődés, soha nem volt ilyen alacsony az érdeklődés, mint az idén. /Csökken az érdeklődés az Árcsói Fazekasvásár iránt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Túrterebesen aug. 14-15-án tartják a falunapot és templombúcsút. Fellépett a túrterebesi kórus és a sárközújlaki néptánccsoport. Aug. 15-én lesz a Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmise, amelyen a falu római katolikus hívei mellett részt vesznek azok a Túrterebesről külföldre áttelepült személyek is, akik ha csak tehetik, minden évben hazajönnek a templomünnepélyre. A szentmise után megkoszorúzzák a hősök emlékművét. /E. Gy.: Túrterebes: tegnap és ma falunap és templombúcsú. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Kalocsa és Székelykeresztúr város önkormányzata a múlt évben írta alá a testvérvárosi szerződést, azóta főleg a sportegyesületek szerveztek kölcsönös találkozókat. Nemrégiben a kalocsai kisiskolások jöttek székelyföldi turnéra: három csoportban összesen 215 gyermek ismerkedhetett meg Székelykeresztúr városával, Székelyföld és Fogaras természeti szépségeivel. /Fülöp Lajos: Kalocsai kisiskolások a Székelyföldön. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Aug. 15-én mutatják be Aradon, a Tulipán könyvesboltban Dr. Brauch Magda Magyarról magyarra című, most megjelent nyelvművelő kötetét. A könyv közel száz, a helyes és szép magyar beszédet népszerűsítő írást tartalmaz, amelyek egy része az elmúlt tíz év során a Jelen nyelvművelő rovatában látott napvilágot. /Ma könyvbemutató a Tulipánban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Tizennyolc hazai és külföldi együttes több mint háromszáz tagja vesz részt a Szent István napja alkalmából aug. 18-20. között megrendezendő gyulai Minden Magyarok Néptáncfesztiválján - közölte a táncosok világtalálkozóját szervező Erkel Ferenc Művelődési Központ. A Kárpát-medence magyarságát öt magyarországi, két erdélyi, egy-egy felvidéki és vajdasági néptáncegyüttes, s a vasárnapi viharsarki bemutatón föllépő négy helybeli tánccsoport képviseli. A Magyarország határain túli, illetve a nyugati magyarság néptáncmozgalma ezúttal a finnországi Piroska Táncegyüttes fiataljai jóvoltából lesz jelen a gyulai fesztiválon. A Minden Magyarok VII. Néptáncfesztiválján más népek táncos hagyományaival is megismerkedhetnek a Körös-parti fürdővárosban nyaralók. A világtalálkozón két török, egy-egy szlovák és spanyol együttes mutatkozik be. Aug. 18-án délután a városon végigvezető menettánccal veszi kezdetét a fesztivál, amely este a tószínpadi bemutatókkal folytatódik. Aug. 20-án - a gyulaiak Szent István-napi ünnepségének részeként - lovas és népzenei műsorral, valamint fesztiválgálával fejeződik be a Nemzeti Kulturális Alap, a magyar gazdasági minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, valamint egy sor egyéb intézmény támogatásával szervezett rendezvény. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 15.
Szabadkán aug. 17-én nyílik meg az új magyar főkonzulátus, a megnyitó ünnepségre várják Orbán Viktor miniszterelnököt is. Pandur József, Magyarország belgrádi nagykövete a vajdasági Magyar Szónak nyilatkozva elmondta, hogy a konzulátus feladata lesz a vajdasági magyarság helyzetének, illetve az önkormányzatok és a művelődési élet történéseinek figyelemmel kísérése. A konzuli feladatokat Huszár János látja majd el Szabadkán, aki diplomataként dolgozott a belgrádi nagykövetségen 1994-1998 között. A konzulátus megnyitását egybekötik a szabadkai Szent István-napi megemlékezéssel. A Szent Teréz-templomban szentmisét tartanak, majd a palicsi Sportközpontban este kenyérszentelés lesz, s itt mond ünnepi beszédet Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kasza József szerb miniszterelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. /Orbán Viktor magyar kormányfő jelenlétében Szabadkán pénteken megnyílik az új magyar főkonzulátus. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./
2001. augusztus 16.
Ion Iliescu elnök a hírhedt "bányászjárások" egykori vezérének esetleges megkegyelmezése ügyében a tűzzel játszik - írta a sajtó, amely vezető politikusok véleményét is ismertette a kérdéssel kapcsolatban. Az aradi Nyugati Jelen azt írta: világossá vált, hogy Iliescu meg akar kegyelmezni Miron Cozmának. Annak idején Iliescu parancsára hívták Bukarestbe a fővárost feldúló bányászokat, s azok a bunkósbotos álbányászok segítségével Iliescu kérésére "teremtettek rendet". Világos tehát, hogy újbóli hatalomra jutása után Iliescu meg akar kegyelmezni Cozmának. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) főtitkára, Cosmin Gusa jogosnak mondta, hogy az államfő "pótlólagosan tájékozódni" kíván a Cozma-ügyben, amelynek hangsúlyozott politikai jellege van. Gusa szerint "az SZDP egyetért azzal, hogy nagy figyelemmel kell megvizsgálni a Cozma-ügyet, nehogy helyrehozhatatlan hiba történjék, s mindenképpen tiszteletben kell tartani a törvényt". Markó Béla RMDSZ-elnök szerint "nem Cozma kegyelembe részesítése a román igazságszolgáltatás legégetőbb gondja". Megkegyelmezés helyett inkább büntetőjogi felelősségre kellene vonni azokat, akik erőszakoskodásra uszították a bányászokat - hangsúlyozta az RMDSZ szövetségi elnöke. Valeriu Stoica, a Nemzeti Liberális Párt elnöke szerint a kegyelmi kérvénnyel kapcsolatos kedvező államfői döntés azt jelentené, hogy Iliescu "szolidarizál a román társadalmat terrorizáló bányászjárásokkal, amelyek tíz éven át fenyegették az alkotmányos rendet". Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke antiszociális cselekedetnek nevezte Cozma esetleges megkegyelmezését. A DP állásfoglalása pedig azt domborította ki, hogy ha Iliescu megkegyelmez Cozmának, az azt jelentené, hogy a jelenlegi hatalom bűnrészességet vállal a bányászvezérrel, akinek kegyelembe részesítése ellenkezne a jogállamisággal. Sem a média, sem a politikusok nem tették azonban szóvá, hogy Cozmát az 1999-es bányászjárások kivitelezésére a Nagy-Románia Párt és annak elnöke, C. V. Tudor bátorította. /Cozma-ügyben az államfő a tűzzel játszik. Ion Iliescu felelőssége és imázs-nyeresége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Bulgária és Románia kedden kötelezettséget vállalt arra, hogy segítik egymást az európai uniós és a NATO-tagság elérésében. Adrian Nastase román és Szimeon Szakszkoburggotszki bolgár kormányfő megbeszélésén reményét fejezte ki, hogy a NATO tagjai lesznek a szervezet 2002-es csúcsértekezletén. /Románia és Bulgária együttműködik az EU- és a NATO-tagságért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Aug. 15-én Füzesmikolán búcsún való részvétellel kezdődött meg az Adrian Nastase miniszterelnök által vezetett magasrangú kormánytisztségviselő küldöttség - többek között Ioan Rus belügyminiszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Vasile Puscas integrációs miniszter, Vasile Dancu tájékoztatási miniszter - Kolozs megyei nemzeti öntudaterősítő körútja. Füzesmikolán Bartolemeu Anania érsek cerebrálta a liturgiát. A búcsún mintegy kétszázezren vettek részt. A népes kormányküldöttség délután Aranyosgyéresre utazott, ahol részt vettek Mihály vajda mellszobrának leleplezésén. Az ünnepség után a delegáció Mihály vitéz sírjához látogatott el. Adrian Nastase egy marék földet vett a sírhantról, és egy olyan urnába öntötte, amelybe minden olyan helyről föld fog kerülni, amely a vajda nevéhez fűződik valamiképpen; az urnát végül a dealui kolostorban fogják őrizni. Adrian Nastase beszédében figyelmeztetett: 22 millió román szenvedi meg az illegális határátlépők vétkét, és lényegében ezen felelőtlen személyek miatt nyögi Románia a vízumkényszer súlyát. A miniszterelnök többször is utalt rá: Mihály vajda a román nemzet és az egyesülés szent szimbóluma; a románoknak jobban kellene vigyázniuk egymásra, és gyanakvással kellene figyelniük minden olyan tényezőt, ami ez egység megbontására irányul. /Sz. Cs.: Népes kormányküldöttség Kolozs megyében. Adrian Nastase nemzeti öntudaterősítő körútja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./ Aug. 15-én Adrian Nastase miniszterelnök megjelent Aranyosgyéresen, Mihai Viteazul mellszobrának felavatásán. "Ez az a hely, ahol láthatjuk, mit jelent a román történelem. Ha nem tudjuk, kik vagyunk, és mit akarunk, a továbbiakban is jönnek majd mások, akik nem tudom, milyen millennium ünnepléséért húznak fel lobogókat, és avatnak revizionista történelmi emlékműveket" - fogalmazott a miniszterelnök az integráció szükségességének ecsetelése közben. Romániának a nyugat-európai államokkal fenntartott kapcsolatait fejtegetve Nastase elmondta: mindazon országok közül, amelyek jó tanácsokat osztogatnak, nem mindegyik akarja feltétlenül Románia érdekeit is. A miniszterelnök ugyanakkor kemény fellépést ígért azon román állampolgárok ellen, akik külföldön Románia kedvező arculatát rontják. Adrian Nastase ezután Kolozsváron találkozott a PSD területi állandó bizottsága és az egy hónapja létrehozott, egyetemi professzorokból álló Akadémiai Konzultatív Bizottság tagjaival. A miniszterelnök aug. 16-án az Avram Iancu Tűzoltócsoportnál folytatja Kolozs megyei látogatását, majd a 4. Erdélyi Hadtest fennállásának 85. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vesz részt. /Lázár Lehel: Nastase: milyen millennium? Revizionista emlékműveket emlegetett a kormányfő. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Christopher Smith New Jersey-i képviselő az amerikai kongresszus elé terjesztette jelentését, amelyben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet soros elnöki tisztét ellátó Románia első féléves tevékenységét értékelte. A honatya a Helsinki Bizottságnak a társelnöke, az európai biztonsággal és együttműködéssel foglalkozó bizottságnak pedig az elnöke. Christopher Smith dicsérőleg szólt Mircea Geoana román külügyminiszter EBESZ-elnöki munkájáról. Említést tett arról, hogy a Helsinki Bizottság több tagja is aggodalommal értesült egyes romániai antiszemita megnyilvánulásokról, jelesül az Antonescu marsall rehabilitálására tett kísérletekről. Bátorítónak tartja viszont az amerikai honatya azt a módot, ahogyan a bukaresti kormány reagált arra, hogy Mircea Chelaru akkori vezérkari főnök részt vett az Antonescu-szobor felállítása alkalmából tartott rendezvényen. Smith a romániai sajtó helyzetéről is szólt. Értékelte, hogy Adrian Nastase kormányfő nem szigorítaná az újságírói véleménynyilvánításért kiszabható büntetéseket, de hozzátette, hogy ez nem elég. Figyelmeztetett arra, hogy a jelenleg érvényben levő törvény, amely szerint hivatalos személy sajtóbeli megsértéséért és rágalmazásáért bebörtönözhetik az újságírókat, ellentmond a sajtószabadság tiszteletben tartására tett bukaresti vállalásnak. A kifogások között szerepeltek még az emberjog-sértések és az emberkereskedelem, ilyen téren az amerikai külügy azok közé az országok közé sorolta Romániát, amelyek nem teljesítik a minimális követelményeket, noha a kormány mutat hajlandóságot a helyzet megváltoztatására. /M. Zs.: A román EBESZ-elnökségről Washingtonban. Bársonyba burkolt bírálat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./
2001. augusztus 16.
A Közvélemény- és Piackutató Intézet legújabb felmérése szerint a politikusok népszerűségi listáját továbbra is Ion Iliescu vezeti (54%). Az államfőt Traian Basescu követi (53,3%), csak utána következik Adrian Nastase miniszterelnök (52,1%). C.V. Tudor 23,5 százalékot ért el. A pártok sorrendje: kormányzópárt (SZDP › 51,5%), Nagy-Románia Párt (14,6%), Demokrata Párt (10,7%), Nemzeti Liberális Párt (8,7%), RMDSZ (6,9%). /Politikusok népszerűségi listája. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Az RMDSZ aug. 15-i bukaresti sajtóértekezletén ismertette elsődleges törvényhozási célkitűzéseit. Ezek között szerepel az alkotmánymódosítás, a teljes körű tulajdonjogi rendezés, az egyházi javak visszaszolgáltatását biztosító jogi keret megteremtése, a földtörvény, az államosított ingatlanok visszaadására vonatkozó jogszabály és a helyi közigazgatás decentralizálására vonatkozó törvény gyakorlati végrehajtása, a jogszabályokban szentesített kisebbségi jogok érvényesítése. Ismertették az RMDSZ őszi parlamenti prioritásait. Az RMDSZ szeptemberben törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi ingatlanok régóta húzódó visszaadására. Markó leszögezte: a státustörvénynek nevezett kedvezmény-jogszabály nem képezheti párbeszéd tárgyát az RMDSZ és a kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) között. /Alkotmányreformot szorgalmaz az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./
2001. augusztus 16.
A Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítvány a Kárpát medencében, a szülőföldjükön a szak- és felsőoktatásban tanulmányaikat folytató határon túli magyar fiatalok otthonmaradásának támogatása céljából a 2001/2002-es tanévre 100 millió forint keretösszeggel tanulmányi jellegű ösztöndíj programot hirdet meg. Az ösztöndíj összege a tanévre szakoktatásban tanulók esetén 30 000 ft-nak, felsőoktatásban tanuló diákok esetén 70 000 ft.-nak megfelelő összeg. Az Apáczai Hallgatói Ösztöndíj romániai lebonyolítója az Iskola Alapítvány. /Kolozsvár/. A pályázati felhívás részletes szövege olvasható az Apáczai Közalapítvány Internet címéről: www.apalap.hu. A Romániából pályázók esetén az Iskola Alapítvány honlapjáról, www.iskolaalapitvany.org, tölthető le a 2001/2002-es évre érvényes adatlap és az ösztöndíj elnyerésének feltételrendszere. /Az Apáczai Közalapítvány Kuratóriuma (Budapest /Az Apáczai Közalapítvány Apáczai hallgatói ösztöndíj felhívása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszékének adjunktusa szerint a szakemberek a kivándorlási kedv növekedését az erdélyi magyarok körében már tavaly észlelték. A szociológus szakember szerint a július végén nyilvánosságra hozott CURS-felmérés - miszerint a romániai fiatalok 56 százaléka komolyan fontolgatja a kivándorlást - valós eredményekre jutott. A romániai magyar fiatalok migrációs szándéka ehhez hasonló, más felmérésekben is ilyen eredményre jutottak. 1999-ben a 18-34 év közötti erdélyi magyar fiatalok 42,8 százaléka gondolt komolyabban a kivándorlásra, 2000. márciusában ez az arány már 48,3 százalékra növekedett. Ebben az időszakban a kivándorolni óhajtó magyarok aránya a városlakók körében 34,8 százalékról 35,6 százalékra nőtt, a falun lakók között viszont 15,1 százalékról 19,8 százalékra emelkedett. A nemrég közzétett Metro Media Transilvania-felmérés a kivándorlási kedv további élénkülését sejteti. A kitelepülés gondolata a falun élő ifjúságot is egyre jobban foglalkoztatja, emellett főképp a tömbben, illetve a többségi helyzetben élő magyarságnál növekedett hangsúlyosan. Horváth István szerint árnyaltabban kell kezelni az eredményeket, ugyanis a kitelepedési kérést benyújtók jóval kevesebben vannak, a fiatalok esetében legfeljebb tíz százalékra tehető ezek száma. - Összefoglalva viszont megállapítható, hogy a kivándorlási szándék az utóbbi években a magyarság esetében viszonylag visszaesett, a románság esetében pedig radikálisan növekedett. - Kialakultak egész hálózatok, például Máramaros környékén egész falvak vannak, ahonnan rendkívül nagy számban mennek ki a fiatalok, erős Bánságban a német hálózat. De ott van az olasz hálózat is, az ott tartózkodó románok száma meglehetősen nagy. Horváth István megjegyezte, hogy a magyarok sokkal kevésbé válaszolnak őszintén olyan típusú kérdésekre, amelyekben a magyarságot érintő politikai diskurzus nagyon erős. A romániai magyarság körében a kivándorlás problémaköre jóval égetőbb, átfogóbb probléma, de nagyon erős a közvélemény nyomása is ebben az irányban, s itt a döntés is jóval inkább átgondolt. /T. Sz. Z.: Két fiatal közül az egyik elmenni készül. Horváth István szociológus nyilatkozik lapunknak a migrációs kedv alakulásáról a romániai magyarság soraiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
2001. augusztus 16.
Budapesti napilap terjesztette el a hírt, hogy Romániában magyarországi személyek vásárolnak fel spekulációs céllal termőföldeket. A szóban forgó írás hozzátette, hogy mivel Románia megszigorította a parlagon hagyott területek tulajdonosainak adóztatását, az ország területén termőföldet birtokló magyar vállalkozók nehéz helyzetbe kerülhetnek. - A helyszínen teljesen másképpen fest a helyzet. Sem a Székelyföldön, sem a Partiumban, sem Közép-Erdélyben, de még a Bánságban sem tudnak arról, hogy az elmúlt években vagy hónapokban magyarországi vállalkozók nagyobb termőföld-területeket szereztek volna meg. Annak ellenére, hogy a hazai termőföldek iránt is van kereslet. A Bánságban például tényleg megjelentek a termőföldek iránt érdeklődő külföldiek. Ezek zömében olaszok, de egy-két osztrák is akad közöttük. Olaszok vásároltak nagyobb földterületeket Biharban is, német vállalkozók Közép-Erdélyben, és többnyire helyi strohmannok útján román magánszemélyek a Székelyföldön. Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács volt elnöke, aki a székelyföldi régió gazdasági összefüggéseinek szakavatott ismerője, úgy véli, valóban vannak magyar nevű vállalkozók, akik nagyobb földterületeket szereztek az utóbbi években Székelyföldön, többnyire bankoktól kapott hitelekből, ám azok mind román állampolgárok. Hogy pontosan kik állnak ezek mögött a földvásárlók mögött, azt maga Kolumbán is csak sejti. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy olyan strohmannok ők, akik regáti románok megbízását hajtják végre. A románok valóban földeket és erdőket vásárolnak, de főleg belterületnek alkalmas külterületeket. A külföldiek bármekkora földterületet megszerezhetnek Romániában. Erről a Ciorbea-kormány által 1997-ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet döntött. Eszerint a külföldi tőkével törvényesen működő romániai vállalatok "működésük teljes időtartamára birtokukba vehetnek" ingatlanokat és termőföldet is. Nemrég a 8/2001. számú rendeletével (megjelent a Hivatalos Közlöny 2001. július 31-i, 430. számában) a kormány módosította a mezőgazdasági jövedelem megadózásáról szóló 34/1944. számú Törvényt, amelyben a mezőgazdasági "jövedelemadó" meghatározást "területadóra" változtatta. Az intézkedés csakis a tíz hektárnál nagyobb termőföldeket birtoklókat érinti, amely területekre jövőtől abban az esetben is adót kell fizetni, ha azokat a tulajdonos nem műveli meg. Ha a kabinet javaslatát a törvényhozás is elfogadja, 2002. január elsejétől a parlagon hagyott földekre a helyi önkormányzatok által - a termőföld minőségének függvényében - felbecsült jövedelem 15 százalékát kell majd az államkasszába befizetni. /T. Sz. Z.: Erdélyi föld - bagóért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
