Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ezt a zászlót, itt és ma átadhatom a magyar kormány nevében. Ennek szívében a Szent Korona áll, az a Szent Korona, amely mindannyiunk szívében ott él, minden magyar szívében, összetartozásunk jeleként. Ezzel az édes teherrel, az egymás iránt viselt felelősség terhével nyújtom át a zászlót." - Ezekkel a szavakkal nyújtotta át a millenniumi zászlót Dávid Ibolya, magyar igazságügyminiszter a zászlóanyának, Barkó Etelka tanárnőnek, s jelképesen Hétfalu népének aug. 11-én Hosszúfalu evangélikus templomában. A hétfalusi őseire büszke miniszter asszony jelenlétében sor került a Boldog Apor Vilmos báró, vértanú püspök tiszteletére épülő templom plakettjének leleplezésére is. /(Tóásó Áron Zoltán): Millenniumi zászlóátadás Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Aug. 12-én érkezett meg a magyarországi küldöttség Hétfaluba, a Hosszúfalusi evangélikus plébániára. Dávid Ibolya miniszter asszony átadta a millenniumi emlékzászlót. A miniszter asszony kifejtette: "Örülök annak, hogy Isten házában adhatom át ezt a zászlót, mert nekünk, magyaroknak a templom sokkal többet jelent, mint másoknak. István királyunk, aki igen bölcs uralkodó volt, a Szent Koronát Máriának ajánlotta fel. Így lett a Szűzanya Magyarok Nagyasszonya. Fölajánlhatta volna a német-római császárnak, a bizánci császárnak, vagy Isten földi helytartójának, a pápának is, de az örökkévalóságnak ajánlotta fel. Én hiszem azt, hogy ezzel a tettével üzenetet küldött a világnak, de üzenetet küldött a Jóistennek is. A mi népünk nem vazallus életre hivatott nép. Nekünk magyaroknak a millenniumi év egyszerre jelenti Jézus Krisztus születését, államalapításunkat és a keresztény hitünk felvételét. (...) Nagyon hiszem azt, hogy amit a huszadik század elvett tőlünk, a huszonegyedik visszaadja. Az egyedüli történelmi realitása annak, hogy magyarságunk újból egymásra találjon, az az Európai Unió, ahol újból megfoghatjuk egymás kezét.(...) Mi elértük azt, hogy az első olyan törvényt meghozzuk, amely a határokon túli magyarok nemzeti identitásának megőrzését támogatja." A római katolikus templomban leleplezték "E templom a vértanú püspök báró Apor Vilmos tiszteletére épült a Millennium évében" - feliratú plakettet. A fúvószenekar köszöntötte a születésnapját ülő Dávid Ibolyát. A miniszter asszony a Romániai Magyar Szónak nyilatkozta: "Minden egyes millenniumi emlékzászló-átadásnak megvolt a maga szépsége és különlegessége. A másfél év alatt én adtam át a magyar kormány nevében a legtöbb emlékzászlót. Igazi élmény volt megválasztott országgyűlési képviselőként, a kormány nevében elvinni a millenniumi zászlót szülővárosomba, Tamásiba, de talán annál is nagyobb élmény volt elhozni ide, a zászlót, az elszakított ország- és nemzetrészre, a Kárpát-medence legkeletibb részére, a Barcaságba. Pürkerechez és Zajzonhoz családi szálak is fűznek, nagyapám révén. Mondhatom azt, hogy őseim földjére hoztam el ezt a millenniumi emléket. Itt a falvakban, ha végigmegyek, nem egy Dávid, nem egy Rab vagy Rabb nevű emberrel találkozom, akik szintén szegről-végről rokonaim. Ha a temetőben végigmegyek, minden második, harmadik sírfeliraton is láthatom: igen kiterjedt család volt a nagyapámé. Gyerekkoromban is gyakran jártam szüleimmel erre a vidékre, de soha nem gondoltam arra, hogy valaha is ekkora megtiszteltetés érhet, éppen születésnapomkor eljöhetek ide..." /Tóásó Áron Zoltán: Születésnapján Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter millenniumi emlékzászlót adott át Hétfaluban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2001. augusztus 13.
A vállalati könyvtárakat felszámolták. A megye és a megyeszékhely jószerével egyetlen megmaradt és működő közkönyvtára a Megyei Könyvtár. A hagyományosan működő könyvtár egyszerűen elveszítette korábbi szerepét. A Megyei Könyvtár nem tudott lépést tartani a korral, fő tevékenysége továbbra is a könyvkölcsönzés, illetve az olvasók kiszolgálása az olvasóteremben. Nincs a könyvtárban Internet lehetőség, állapította meg Veres István, a Megyei Tanács kulturális bizottságának tagja. Magyar könyv nem kerül az intézménybe, a 28 alkalmazottból mindössze egy magyar ajkú. Sehol sincs magyar nyelvű eligazítás, felirat, mintha ebben a megyében nem lenne egy létszámú magyar lakosság, amely adójával hozzájárul ennek az intézménynek a fenntartásához. A személyzet jó része semmilyen szakképesítéssel nem rendelkezik, a diplomások aránya nem éri el az összlétszám felét. A könyvtár ún. régikönyv-állománya nagyobb részt az egykori református gimnázium, illetve a református egyház könyveiből áll. Ezt az állományt többé-kevésbé szakszerűen őrzik, leltározgatják. Veres István szerint ezek a könyvek sokkal jobb helyen lennének a Megyei Múzeumban, ahol szintén van egy hasonló állomány, s ahol kutatómunkára is lenne lehetőség. Az mégjobb lenne, ha ez a könyvállomány visszakerülne oda, ahol évszázadokon át volt, nevezetesen a református egyházhoz. /Veres István, a Megyei Tanács kulturális bizottságának tagja: Egy korszerűtlen intézmény. A Megyei Könyvtár. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 13./
2001. augusztus 13.
Aug. 11-12-én rendezték meg a falunapokat Balavásáron. A fiatalok Eperjesi Mimi színjátszó csoportja bemutatta műsorát. Később a Makk-féle szabadságmozgalom erdélyi vezetői emlékére kopjafát avattak, melyre a volt balavásári tanító, Szigeti László rávéste: "A szabadságért haltak meg". Igét hirdetett Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd Tonk Sándor történész tartott előadást az 1848-1849-es szabadságharcról. Két könyvbemutató során a résztvevők megismerkedhettek Péterfy László Balavásár és egyháza című monográfiájával, amely a település életét ismerteti 1960-ig. Ehhez Székely András írt kiegészítést napjainkig. Bemutatták továbbá Vécsey Zoltán Balavásári szüret című kisregényét, amely eredetileg 1941-ben jelent meg Budapesten, az érdekes regények sorozatban. Aug. 12-én a helyi általános iskola felvette Török János vértanú nevét. Bemutatták a református egyház és a falu újonnan készült zászlaját. /Falunapok Balavásáron. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./
2001. augusztus 13.
Aug. 11-én tartották az egyetemes Unitárius Találkozót Szejkefürdőn. Székelyudvarhelyi lovasok díszfelvonulása, ünnepélyes zászlóátadás, homoródalmási rézfúvósok muzsikája, Kedei Mózes esperes köszöntötte a résztvevőket. Dr. Szabó Árpád püspök ünnepi beszéde, a külföldi testvéregyházak képviselőinek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője, Csallóközi Zoltán üdvözlete, Orbán Balázs síremlékének megkoszorúzása tette emlékezetessé a találkozót. /Járay Fekete Katalin: Egyetemes Unitárius Találkozó Szejkefürdőn. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./
2001. augusztus 13.
Aug. 11-én Marosszentgyörgyre látogatott a tatabányaiak Öreg Táncos Együttese. A kapcsolatok fáradhatatlan szervezője Baricz Lajos plébános. A táncosok bemutatták a szatmári, rábaközi táncokat, a somogyi kanásztáncot, a mezőségi, marosszéki és sóvidéki táncokra is könnyen rááll a lábuk. Trianon nem szakíthatta véglegesen szét a nemzetet. /(lokodi) Mintha Pusztakamarás környékén tanulták volna. A tatabányaiak Marosszentgyörgyön táncoltak. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./
2001. augusztus 13.
Aug. 11-én tartották meg a Maros-parti Berekben a VI. Gyöngykoszorú-találkozót. Eljöttek a Koszovó tartománybeli Leposavicból, ahonnan a szerb kisebbséget képviselő Kud Kopzonik - Leposavic elnevezésű kultúrcsoport vett részt a Holtmaroson szervezett találkozón. Aug. 12-én lépett színpadra a meghívott 18 táncegyüttes. A megye szinte minden részéről jöttek a művelődési csoportok. /(kilyén): VI. Gyöngykoszorú-találkozó Holtmaroson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./
2001. augusztus 13.
Elhunyt Mohy Sándor (Dercen,1902-Kolozsvár, 2001. aug. 11.), a mindenkit csak támogató, oktató, európai hírű festőművész, a kolozsvári művésztársadalom doyenje. Személyében az erdélyi képzőművészet sajátos stílusteremtőjétől búcsúzunk, írta Németh Júlia. Désen és Kolozsváron vált a legkorszerűbb irányzatok propagálójává, egyik "legeuropéerebb" festővé, ahogyan Banner Zoltán jellemezte. /Németh Júlia: Mohy Sándor (1902-2001) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./
2001. augusztus 13.
Aug. 11-én Szászrégenben, a katolikus plébániatemplom kertjében ünnepség keretében felavatták Wass Albert szobrát, a fáradhatatlan Jorga Ferenc helybeli szobrász munkáját. "Tőle tudjuk, hogy a hazát karddal lehet megszerezni, de megtartani csak kaszával, azaz szívós, kitartó munkával lehet", mondotta többek között Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója. A szászrégeni plébános, Pakó Benedek fő érdeme az, hogy a kertben immár Petőfi, Márton Áron szobra is ott díszeleg. Demeter József és Bartha József református lelkészek is jelen voltak, beszédet mondottak. Kelemen Atilla képviselő, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnöke azt emelte ki, hogy Wass Albert "hitből épített magának egyszemélyes katedrálist". /Máthé Éva: Karddal, kaszával... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
2001. augusztus 14.
Aug. 14-én Adrian Nastase kormányfő Bulgáriába látogat. A kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyal a nemrég lezajlott választások nyomán bolgár miniszterelnökké kinevezett Simeon de Saxa-Coburg-Gotha, azaz I. Simeon ex-cárral. Adrian Nastase a volt cár meghívására tesz egynapos munkalátogatást a szomszéd országba, ahol az új bolgár kormányfővel a Szófiától 80 kilométernyire fekvő Bolovácon találkozik. A román miniszterelnököt fogadja Petar Sztojanov bolgár államfő is. Nastasét elkíséri útjára Mircea Geoana külügyminiszter. Románia és Bulgária között meglehetősen feszült a viszony. A legnagyobb vitákat a román-bolgár határhoz közeli Kozlodui Atomerőmű veszélyessége, illetve a Turnu-Magurele vegyi kombinát által menetrendszerűen okozott ammóniaszennyezések ügye okozza. De nézeteltérés támadt két évvel ezelőtt a Calafat-Vidin Duna-híd terve körül is, amelyet a román fél keletebbre szeretett volna megépíteni. Az új bolgár vezetés rendezni szeretné viszonyát északi szomszédjával. /Adrian Nastase Bulgáriába látogat Az ex-cár rendezné viszonyát északi szomszédjával. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Az Európai Unió jóváhagyott három határon átnyúló magyar-román Phare-programot, összesen 700 ezer euró értékben. A három program fő célja a Tisza okozta árvizek megfékezése, s annak során Bihar és Szatmár megye vízfelügyelőségei olyan földrajzi információs rendszerhez, illetve monitorizálási berendezésekhez jutnának hozzá, amelyek a szintén Phare-segítséggel idén júniusban 1,25 millió euróért beszerzett, meglévő radarrendszerrel együtt igen rövid idő alatt észlelhetnék és jelezhetnék a válsághelyzeteket. /Magyar-román árvízvédelmi programot finanszíroz a Phare. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Ion Iliescu átvette Miron Cozma kegyelmi kérvényét, és tanulmányozás végett átadta a Legfelsőbb Jogügyi Tanácsnak. Az államfő azután nyilatkozik a kegyelmi kérvényről, miután a testülettől megkapta annak javaslatait. Iliescu elárulta: van saját véleménye ez ügyben, de azt nem kívánja nyilvánosságra hozni. Markó Béla RMDSZ-elnök ellenezte a 18 évre ítélt bányászvezér szabadon bocsátását. Szerinte a bányászjárások szervezőit mindenképpen meg kellett büntetni. /Iliescu gondolkozik. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Megoldhatatlannak tetsző konfliktushelyzet alakult ki a székelyudvarhelyi önkormányzatban annak következtében, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése szerint az Udvarhelyi Polgári Egyesület (UPE) jelöltjei jogszerűtlenül jutottak mandátumhoz a városi tanácsban. Mircea Dusa prefektus átiratban közölte álláspontját a helyi önkormányzattal. Eszerint a nyolc helyi és négy megyei képviselő, akik az RMDSZ-szel rivális UPE listáján jutottak be az önkormányzati testületekbe, elveszítik mandátumukat, és erről a helyi testületeknek kell meghozni a döntést. A prefektus szerint az ítélőtábla korábbi döntését megerősítő legfelsőbb bírósági határozatot úgy kell értelmezni, hogy az UPE-képviselők megválasztása jogszerűtlen volt, ennek nyomán azok elveszítik mandátumukat, és az így megüresedett testületi helyeket az RMDSZ listájáról vett személyekkel pótolják. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, aki szintén a magyarországi Fidesz-Magyar Polgári Párthoz közel álló UPE színeiben jutott a város élére, kijelentette, hogy a prefektúra jogi értelmezése téves. Közölte: rövidesen közleményben fogalmazzák meg kifogásaikat és érveiket. /Visszavonják nyolc udvarhelyi tanácsos mandátumát? Az Udvarhelyi Polgári Egyesület nem ért egyet a Legfelsőbb Bíróság döntésével. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 14.
A magyar státustörvény nem egyéb, mint tárgy nélküli, egyszerű kampány-jogszabály - jelentette ki aug. 13-án Doru Vasile Ionescu tájékoztatási államtitkár. A tisztségviselő, aki a Határon Túli Románok főosztályát vezeti a nevezett tárcán belül, a negyedik Marosfői Nyári Szabadegyetemen azt is kijelentette, hogy a státustörvény jövő év elejétől lép életbe, de mivel Magyarország már 2002-ben az Európai Unió tagjává válhat, s az európai közösség a jogszabály egyes kitételeit nem fogadja el, azokat majd "alacsonyabb hőfokon" kell áttekinteni. Doru Vasile Ionescunak a fenti néhány mondatával egyszerre sikerült nem létezőnek nyilvánítania az erdélyi-romániai magyarságot, sőt a Magyarország határain túl élő Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségeket is, és a magyar kormány legszebb álmait is túlszárnyaló csatlakozási dátumot kijelölnie Magyarország számára. - Ionescu ugyanakkor elmondta, hogy a román kormány inkább hosszú távú stratégiát dolgoz ki a határon túli nemzettársak támogatására, mintsem hogy külön törvényt fogadjon el az ügyben... /Wagner István: Marosfő: badarságok a köbön. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Az 1999. évi stagnálás után tavaly a 13 EU-tagjelölt országban lendületre kapott és átlag 5 százalékot ért el a GDP növekedésének üteme. A 13 országban a növekedési ráták 1,6 százalék (Románia) és 7,2 százalék (Törökország) között mozogtak. Magyarország 5,2 százalékos értékével az országcsoport középső harmadának az élén helyezkedik el. Az egy főre jutó GDP Magyarországon tavaly az EU-átlag 52 százaléka volt, s a tagjelöltek közül a legnagyobb mértékű emelkedést mutatta az 1996. évi mutatóhoz (46 százalék) képest. /GDP-növekedés az EU-tagjelölt országokban. Románia még mindig sereghajtó. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./
2001. augusztus 14.
A Kárpát-medencei magyar történelemtanárok részvételével a héten konferenciát rendeznek Pannonhalmán, amelynek keretében, a szakmai kérdések mellett, megvitatják a Magyarország határain túl élő magyarság helyzetét is. A találkozó célja a magyar pedagógusok szakmai továbbképzése, valamint a határon túli magyarságot érintő témák megvitatása. A konferenciát immár negyedik alkalommal rendezi meg a Rákóczi Szövetség és a Pro Juventute - a Jövőért Alapítvány, A történelemtanítás útjai a Kárpát-medencében címmel. Erdélyi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai történelemtanárok mellett magyarországi pedagógusok is lesznek a konferencián. Mint minden évben, idén is szó lesz a határon túli magyarság helyzetéről: ezúttal a kedvezménytörvény várható hatásáról tart előadást Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az MTA Kisebbségkutató Intézetének szervezésében bemutatják egy készülő kisebbségtörténeti tankönyv tervezetét. /Határon túli magyar történelemtanárok találkozója Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Kétszázötven határon túli magyar értelmiségi - pedagógus, orvos, közgazdász és médiaszakember - részvételével aug. 13-án a Debreceni Egyetemen (DE) megkezdődött az Ady Endre Akadémia. Pálinkás József oktatási miniszter köszöntőjében arról beszélt, hogy az Ady Akadémiának jelentős szerepe van a Kárpát- medencei magyarság szellemi-, lelki- és gazdasági összetartozásának erősítésében. /Megnyílt a debreceni Ady Akadémia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Aug. 11-én, Csíksomlyón gyűltek össze a ferencesek, ahol Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel együtt emlékeztek a megpróbáltatások nehéz évtizedeire. Ugyanakkor hálaadó szentmisével köszönték meg a Mindenhatónak azt, hogy az erdélyi provincia átvészelte a meghurcoltatásokat és megújulhatott. Bemutatták Bartalis János Halálra ítélve címmel kiadott, az erdélyi ferencesek történetét 1949-1989-ig bemutató könyvét. Előszavában. Páll Leó ferences provinciális hangsúlyozza: "Ez a kis könyv nem kevésbé színes történeteket tartalmaz. A mi rendi "nagyapáink" térdeikre ültettek bennünket és meséltek. Az itt leírtak csak töredékek mindabból, amit szerettek volna átadni nekünk. Mesélnek az öreg barátok. Bár az emberi emlékezés színesebbé teszi a múltat, a leírtak tárgyilagossága megbízható. (...) E könyv forrásjellegű. Majd az ebbe összegyűjtött adatok segítségével fogják megírni az utánunk következők provinciánk történelmének újabb fejezetét. A mi szándékunk az volt, hogy emlékezzünk: 50 esztendővel ezelőtt kezdődött a ferences szerzetesek kálváriája. (...) Így lettek egyszerű, kopott csuhás barátokból hősök. (...) Isten gondját viselte provinciánknak azokban a nehéz időkben, nem hagy magunkra az elkövetkezőkben sem." /Fodor György: Ferencesek szenvedéstörténete a kommunizmus idején. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Mintegy ezer résztvevőt vártak a szervezők aug. 13-tól Csobánkára, a Közép- és Kelet-Európai Cserkészek VI. Nemzetközi Nagytáborába - közölte a Magyar Cserkészszövetség. A tíznapos eseményt Carpathia 2001: Közelebb egymáshoz! mottóval hirdették meg, fővédnöke Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A tábor elsősorban a Visegrádi Nemzetközi Alap támogatásának köszönheti létrejöttét. Ebből adódóan a külföldi résztvevők többségét lengyel, cseh és szlovák cserkészek alkotják, de lesznek szlovén, szerb, román, orosz és határon túli magyar vendégek, illetve érkeznek jóval távolabbról, például Argentínából is. A program keretében lehetőség nyílik kirándulásra Budapestre, a Dunakanyarba és Szentendrére, de lesz mód evezésre, sziklamászásra és lovaglásra is. A szervezők tájékoztatása szerint a Carpathia 2001 nemcsak a magyarság értékeit kívánja bemutatni, hanem alkalmat nyújt a térség fiatalságának a kölcsönös megismerkedésre. /Közép- és kelet-európai cserkészek nagytábora Csobánkán. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Súlyos szerencsétlenség történt aug. 7-én zsilvajdejvulkáni bányában: tizennégy bányász vesztette életét. A családok megsegítését a kormány és az ipari tárca egyaránt felvállalta: külön-külön 80 millió lejes állami támogatásban részesültek, az elhunytak feleségeit a petrozsényi társaság alkalmazta, míg az árván maradt 21 bányászgyerek állami ösztöndíjat kapott. A munkabaleset körülményeinek kivizsgálása érdekében Adrian Nastase miniszterelnök kormánybizottságot küldött a Zsil völgyébe. Nyilvánosságra hozták a jelentést, ebből a robbanás lehetséges okaira következtetni lehet. Amennyiben a fejtésben dolgozók maradéktalanul betartják a munkavédelmi előírásokat, a tragédia nem történik meg. Más szakértők, illetve a Zsil völgyében dolgozó bányászok többsége ellenben úgy véli, a szerencsétlenség miatt nem annyira a vájárokat, sokkal inkább a hazai bányászati ágazatot terheli a felelősség. A zsilvajdejvulkáni vállalatnál nem ez az első bányaszerencsétlenség. Legutóbb három évvel ezelőtt, 1998. július 15-én következett be munkabaleset a vulkáni táróban, amikor a leszakadt mennyezet egy bányászt temetett maga alá; egy évvel korábban nyolc, 1994-ben pedig három vájár lelte halálát a fejtésben. A legtöbb halálos áldozatot követelő Zsil völgyi tragédia 1986-ban történt, amikor 27 bányász pusztult el a múlt hetinél is súlyosabb robbanás során. /Rostás Szabolcs: Hunyad megye. Bányaszerencsétlenség a Zsil völgyében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Unitárius világtalálkozót tartottak aug. 11-én Szejkefürdőn. Az ünnepség nyitányaként a homoródalmási fúvószenekar kíséretében díszlovasok vonultak fel a millenniumi zászlóval. A megjelentek népes táborát köszöntötte Kedei Mózes esperes. Ünnepi egyházi beszédet Szabó Árpád püspök mondott. A külföldi testvéregyházak képviselői is szóltak az egybegyűltekhez. Az ünnepi műsorban fellépett a székelyudvarhelyi Balázs Ferenc vegyes kórus, Szalay Zsuzsánna és Takács Enikő egy-egy Tompa László- és Illyés Gyula-verset szavalt, Pál Rózsika és Bodor Kinga népdalokat énekelt, színpadra léptek továbbá a szentgericei és az ürmösi népi táncosok is. /Sz. L.: Szejkefürdő. Egyetemes Unitárius Találkozó - harmadszor Szejkefürdő. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Tamás József, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye csíkszeredai segédpüspöke fél évtizede foglalta el akkor újonnan létesített hivatalát. Csíkszeredába költözésekor kollégájához, Ioan Salajanhoz is közelített, a görögkeleti püspök azonban a mai napig távolságtartó maradt, nem viszonozta a látogatást. A gyulafehérvári főegyházmegye félmillió hívőt tart nyilván, amiből 300 ezer lélek a Székelyföldön él. A katolikus hívek többsége Székelyföldön él, és Gyulafehérvár messze van innen. Ezért kellett, hogy az egyik püspök itt legyen a hívek körében. A főegyházmegyei zsinat egyik fő célja egy frissebb lelki megújulás meghirdetése és ennek előkészítése volt. A zsinati könyv hamarosan megjelenik. - Az 1989-es fordulat óta 36 kápolnát és templomot építettek, ehhez állami támogatást nagyon keveset kaptak. Az anyagiak előteremtése különösképpen a nyugati segélyszervezetekre hárult. Az utóbbi időben a nyugati támogatás érezhetően megcsappant. Sajnos az állam nem egyformán osztja el a pénzt a felekezeteinek. Két kategória létezik számára: az ortodox és a kisebbségi egyházak. Székelyföld a térségben kisebbségben levő ortodox egyház különleges támogatást kap, de ugyanígy a szórványban élő magyar katolikusok, reformátusok, evangélikusok és unitáriusok is megérdemelnék az ilyen támogatást. - A kultuszminisztérium egy 5,5 milliárdos támogatást juttatott a csíkszeredai ortodox püspökségnek. Ennek kapcsán kértek támogatást és kaptak ígéretet Razvan Theodorescu minisztertől a Csíkszeredában építendő katolikus templomhoz. A megígért hárommilliárd lejt még nem utalták át, most gondolkozhatnak azon: vajon nem ígéret marad-e csupán? - Tamás József püspök elmondta, hogy kormányrendelettel öt ingatlant kaptak vissza, amelyek közül csak egyetlenegyet lehetett birtokba venni. Ez a dévai ferences kolostor, amely a fordulat idején üres volt, így a ferences atyák beköltöztek, aztán az állam törvényesítette is a helyzetét. A többi kormányrendelettel visszakapott épület közé tartozik a csíksomlyói fertőző betegeket ápoló kórház. A kórházat nincs hová kiköltöztetni, így az épületet nem tudják egyelőre birtokba venni. A gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár épületét is visszaadták, azonban a Fehér megyei prefektus beperelte a kormányt, mondván, hogy nem lehet a visszaszolgáltatást megejteni. Másik gyulafehérvári ingatlan a volt katolikus gimnázium egyik bentlakásának épülete. Ebben egy kft. tevékenykedik, amely nem akarja átadni az épületet. Székelykeresztúron is van egy visszakapott ingatlan, ezt viszont a tanügy használja, ők sem oldották meg a problémát. A püspök kifejtette: sajnos az RMDSZ részéről született egy módosító indítvány az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban, amit úgy nyújtottak be, hogy erről az egyházi vezetőkkel előzetesen nem egyeztettek. Az egyházi elöljárók ezért úgy érezték, hogy nem az ő elvárásaik szerint fogalmazták azt, így július elején az erdélyi püspökök tartottak egy megbeszélést az RMDSZ csúcsvezetésével, ahol felelősségre vonták őket a javaslatot illetően. Magyarázatuk az volt, hogy ezt a javunkra akarták volna tenni, a püspököket viszont nem győzték meg erről. /Kristály Lehel: Csendben munkálkodó ember vagyok. Beszélgetés Tamás József csíkszeredai segédpüspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
A Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye lelkipásztorai nevében Hegyi Sándor lelkipásztor közleményben üdvözölte, hogy az Országgyűlés elfogadta a határon túli magyarok jogállásáról szóló státustörvényt. Felkérték az RMDSZ-képviselőket és -szenátorokat, hogy járjanak közben a státustörvény gyakorlatba ültetése érdekében a román kormányzati szerveknél. A státustörvényhez szükséges igazolvány kiállításában vegyenek részt a történelmi egyházak. A közlemény szerint két árulást is elkövetett az "RMDSZ-elit" politizáló csoportja: Tokay György képviselő az egyházi ingatlanok természetbeni visszajuttatása helyett kárpótlásra vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő a parlamentben. A másik eset: az RMDSZ parlamenti csoportja öt képviselő kivételével nem vett részt a szavazáson, amikor az önkormányzati nyelvhasználat szabályozását tűzték napirendre. /Közlemény. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Értékes antológia látott napvilágot: Erdélyi szép szó 2000 /Hargita Kiadóhivatal, Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda/ ötvennégy alkotó munkáit tartalmazza. A kötetet Fekete Vince szerkesztette. /Kórusmű - ötvennégy áriával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Tizennyolc hazai és külföldi együttes több mint háromszáz tagja vesz részt a Szent István napja alkalmából aug. 18-20 között az Erkel Ferenc Művelődési Központ által megrendezendő gyulai Minden Magyarok Néptáncfesztiválján. A Kárpát-medence magyarságát öt magyarországi, két erdélyi, egy-egy felvidéki és vajdasági néptáncegyüttes, s a vasárnapi viharsarki bemutatón föllépő négy helybeli tánccsoport képviseli. /Minden Magyarok Néptáncfesztiválja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Aug. 12-én, vasárnap mártírokra emlékeztek Bihar község református templomában: 52 esztendő telt el azóta, hogy a titkosszolgálat emberei megölték a község két szülöttét, Szabó Pétert és Darabont Ferencet. 1949 augusztusában a bihariak fellázadtak a kommunista rezsim intézkedései, a sok beszolgáltatás, a kollektivizálás ellen. A titkosszolgálat emberei levegőbe leadott lövésekkel oszlatták szét a tömeget. A lázadást a kulákoknak tulajdonították, és az aug. 11-ről 12-re virradó éjszakán Biharon agyonlőtték Darabont Ferencet és Szabó Pétert. A két ember holttestét három napig az utcán tartották, hogy elrettentsék a bihariakat a további lázongástól. Családjukat, öt másik bihari családdal együtt, Dobrudzsába deportálták. A bihari református templomban tartott megemlékező istentiszteleten részt vettek a Bihar megyei Deportáltak és a Kommunista Elnyomás Áldozatai Egyesületének képviselői, az országból és külföldről érkezett gyászoló hozzátartozók és a falubeliek is. Az egyesület elnöke, Aurel Brazda röviden ismertette a tragikus éjszaka eseményeit, zárszavában kifejezve: "Szent kötelességünk, hogy fejet hajtsunk a mártírok emléke előtt." Az istentisztelet után a megemlékezés koszorúit és virágait helyezték el a mártírok sírján. /T. M.: Hajtsunk fejet emlékük előtt! = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Idén is Kárászteleken tartotta műhelytáborát a Nagyváradi Magyar Diákszövetség (NMD). A tavaly első ízben megrendezett tábort most felkészültebben szervezték meg, tájékoztatott Szabó József NMD-elnök. Sokféle rendezvényre készülnek már kora ősztől. Gólyatábor lesz szeptemberben. Október második felében orvostudományi diákkonferencia lesz. Ugyancsak októberben első ízben szerveznek Váradon diákszínjátszó fesztivált, hagyományteremtő jelleggel. Novemberben környezetvédelmi diákkonferenciát tartanak. Rendhagyó NMD-bált is terveznek, melyre 1990-ig visszamenőleg minden diákvezetőt is meghívnak. /Tóth Hajnal: Nagyváradi Magyar Diákszövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
A Zsombolyai Napok /aug. 10-12./ minden eddiginél tartalmasabb volt: lovasbemutató, fogatverseny. Fellépett a Szeged néptáncegyüttes, valamint a nagykikindai Róna népi tánccsoport. /Sipos Erzsébet: Zsombolya ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
A Majláti Hétvége /aug. 10-12/ utcákon végigvonuló zenekaros, lovas hívogatóval kezdődött. Másnap reggel az iskolaudvaron találkoztak fél évszázad végzősei. Az iskolának jelenleg 86 tanulója van, Bányai Eliza iskolaigazgató elmondotta, az a vágyuk, hogy ez a falu boldog magyar sziget legyen, ahonnan a fiatalság nem fog elvágyódni. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő azokat az időket idézte fel, amikor csak egy hajszálon múlott, hogy megszüntessék az iskolát. Dr. Kovách Géza hónapok óta dolgozik a falu történetének összeállításán. Dobszó a címe a majlátiak erre az alkalomra nyomtatott időszakos kiadványának, amellyel meglepték a vendégeket, s érzékelték, hogy a szórványban is megkezdődött a szellemi építkezés. A szentmisén közreműködött a majláti gyermekek kórusa. Az esti műsor a megyei hagyományőrzés valóságos seregszemléje volt. Az erdőhegyi Bokréta csoportja nyitotta meg a műsort, követték a majláti iskolások. A Khell Levente vezette pécskai Búzavirág után a pécskai iskolások következtek. /Puskel Péter: Majláti Hétvége 2001. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 14./
2001. augusztus 14.
Aug. 12-én ünnepelt Póka. Bemutatták Szöllősi Árpád és Tolvaly Ferenc falumonográfiáját. A szerzők már a címlapon arra utalnak, hogy rendhagyó monográfiáról van szó. Nem csupán száraz, tényszerű adatok felsorakoztatására szorítkozik a monográfia, hanem érdekes, olvasmányos írást vehetünk a kezünkbe. Könyvükkel a szerzők Póka első okleveles említésének 675. évfordulóját köszöntötték. Szöllősi Árpád a levéltári tudományos kutatómunkát végezte, Tolvaly Ferenc pedig az élményszerű, fordulatos elbeszéléseket írta. A könyv megjelenése az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának lelkiismeretes munkáját dicséri. A könyv részletesen foglalkozik a 450 lelket számláló református gyülekezettel, de fölvázolja az 54 főnyi görögkeleti (ortodox), a 28 főnyi adventista és 14 lelket számláló római katolikus gyülekezetek történetét is. A tanulók létszáma az utóbbi évtizedekben aggasztóan csökkent. Míg 1960-ban 140 gyermek tanult a pókai iskolákban, addig 1980-ban számuk 50-re, 1990-ben 40-re, 2000-ben pedig 10-re csökkent. A faluban a fiatalok részaránya ijesztően megcsappant. 1992-ben 507, 2000-ben pedig csak 469 állandó lakosa volt Pókának. /Jung János: Egy mezőségi falu a történelem sodrában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./
2001. augusztus 14.
A magyar államiság ezeréves fennállását köszöntő-ünneplő rendezvényeket az aug. 15-i esztergomi ünnepség zárja. A magyarság, Magyarország mellett, a környező államokhoz tartozva, nemzetrészként élte meg az eseménysorozatot. E nemzetrésznek további életképessége függ attól is, hogy képesek vagyunk-e e helyzetnek megfelelő nemzettudatot kialakítani. A rendezvények végén Dr. Szabó Miklós kitért a falutörténet-írás időszerű kérdéseire. 1992-ben Pál-Antal Sándor kiadta Backamadaras 600 éve c. kötetet, illetve Nagy Géza, akkori sáromberki lelkipásztor, Berekméri D. István, Tonk Sándor és dr. Szabó Miklós megírták a Sáromberke 1319-1994 c. kötetet, más helységekben is elindult az érdeklődés az erdélyi falu, a szülőfalu történeti múltja iránt. Kiemelkedő szellemi alkotóműhely Péterfy László lelkipásztoré, aki egyház- és falutörténet sajátos ötvözetében mutatta be sikeresen, vagy fogja bemutatni Balavásár, Bonyha, Gyulakuta, Héderfája, Kend, Kibéd és Siklód történeti múltját. - A néhány oldalas kiadványoktól kezdve a több száz oldalasig, az alábbi falvakról jelentek meg "falumonográfiák" vagy valami egyebek: Abosfalva, Ákosfalva, Bólya, Csittszentiván, Disznajó, Kibéd (nem a Péterfy László írása), Mezőkölpény, Mezőpanit, Mezősámsond, Nagyernye, Nyárádszereda, Póka, Rava, Szederjes, Székelycsóka, Tancs. A nem szakember, vagyis műkedvelő falutörténet-kutatói gárda ma már igen nagyszámú mind Maros megyében, mind más vidékeken. A műkedvelő történészek nem rendelkeznek kellő tudományos felkészültséggel, gyakorlattal, tapasztalattal, akik gyakran azt sem tudják, mi a falumonográfia és mi a falutörténet. Szabó Miklós azt tanácsolta, hogy kutassák a szülőfalu történeti múltját, de nagyobb gonddal, alapossággal. /Dr. Szabó Miklós: A falutörténetről a millenniumi év végén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./
