udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 13531-13560 | 13561-13590 | 13591-13620 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1998. december 15.
Nov. 21-én Kézdikővár lakosai őseikre emlékeztek a Faluhelyen felszentelt kereszttel. A hagyomány szerint ugyanis a Céklás pataka és Faluhely pataka által közrevett, ma Faluhelynek hívott hely volt valamikor a falu, innen költöztek a jelenlegi faluba, amelyet Peselneknek neveztek 1905-ig, akkor vette fel a falu a Kézdikővár nevet. A régi Faluhelyen állott Háromszék legrégibb, XII. századi temploma. Ezt erősítik meg a régészeti feltárások. /Kakas Zoltán: Keresztszentelés Kézdikőváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1998. december 15.
Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban bemutatták Hantz Lám Irén Torockói ételkalauz című munkáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1998. december 16.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Intézete a Külügyminisztérium háttérintézményeként működik, tájékoztatott Csepeli György, az EÖKI elnöke. Munkájához a kormány 1999-ben 40 millió forintot ad. Majdnem harminc tanulmány érkezett az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány áprilisban meghirdetett kutatói pályázatára. A kormány által létrehozott, 1998 januárjától működő közalapítvány feladatai között szerepel az EU kisebbségpolitikai elveinek és joggyakorlatának figyelemmel kísérése, a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetének tanulmányozása, illetve az emberi és állampolgári jogok érvényesülésének elemző és összehasonlító vizsgálata. Nem pusztán tudományos kutatóintézetként működnek, hanem céljuk egyfajta híd-szerep betöltése a politika és a tudomány, valamint az utóbbi és a tömegkommunikáció között. Törzsök Erika, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója elmondta: márciusra tervezik a romák helyzetével foglalkozó konferencia megrendezését is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./1998. december 16.
Néhány hete megnyílt az új erdélyi magyar színház Székelyudvarhelyen, dec. 12-én pedig bemutatkozott a székelyudvarhelyi Néptánc-műhely is. A Néptánc Együttes a Pipacsok táncegyüttes tagjaiból áll. Vezetőjük, László Csaba elmondta: az amatőr csoport hivatásossá alakul, hogy az autentikus néptáncot megőrizzék és átadhassák az utókornak. Az önkormányzatnak kell anyagilag gondoskodni róluk, ők pedig elmennek az iskolákba is, hogy oktassák a néptáncot. A csíkszeredai Népi Együttes mellett helye van a székelyudvarhelyi Néptánc Együttesnek is. /Színház után Néptánc-műhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ Nov. 6-án avatták az új színházat.1998. december 16.
Két év telt el azóta, hogy 1996. december elején felcsendült a bukaresti Rádió 21 csíkszeredai stúdiójának hangja. Azóta naponta két és félórás magyar nyelvű műsort sugároz a városból a Rádió 21. A magyar adás főszerkesztője, Daczó Dénes elmondta, hogy reggel 7-8, délután 17-17,30 és este 20-21 óra között szólalnak meg magyarul. Adásuk népszerű, sokan hallgatják őket. /Forró Miklós: Szól a rádió... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./1998. december 16.
A SZET-en és az SZKT-n is felszólalt Csicsó Antal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke kérte, ügyeik kapjanak nagyobb hangsúlyt az RMDSZ vezető fórumain, mert meg kellene állítani a moldvai magyarok asszimilálódását. Jelenleg kb. 70 ezer moldvai csángó még beszél magyarul, de csak 2 %-uk tud elolvasni egy magyar nyelvű szöveget. évente 4 %-kal csökken a magyarul beszélő csángók száma. - Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő arról beszélt, hogy Romániában a fő cél a románosítás. Ez a folyamat 1918 óta feltartóztathatatlanul halad előre. Ezen nem változtat az, hogy az RMDSZ kormányon van. "Elvesztettük a csíksomlyói iskolát. Elveszítettük a székelykeresztúri tanítóképzőt... Most elveszik a megyétől az iskolai táborokat... Irányított földvásárlással az elnéptelenedő székely falvakban románok vásárolnak... Mi az RMDSZ stratégiája a tömbmagyarság, a Székelyföld megmentésére?" - kérdezte. Beder Tibor nem kapott érdemleges választ kérdésére. /Zsehránszky István: Csángósodunk, ez a jövő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./1998. december 17.
Dec. 16-án kezdődtek Temesváron az 1989-es eseményekre való emlékezések. Dec. 17-e 1990 óta gyásznap Temesváron, ezen a napon kezdődött a véres megtorlás a városban, amikor a kivezényelt Securitate és katonai alakulatok közel száz embert lőttek agyon. Az idei megemlékezésre dec. 17-én Emil Constantinescu különvonattal érkezett a városba. Az elnök ismételten ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz az igazságtétel érdekében. A forradalmár szervezetek átadták az elnöknek azon személyek névsorát, akik alaposan gyanúsíthatók a temesvári vérengzés elrendelésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19-20./1998. december 17.
A Radu Vasile-kabinet dec. 17-i ülésén úgy határozott, hogy megfellebbezi a magyar-német egyetem ügyében hozott elmarasztaló bírósági döntést. Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke előzőleg kijelentette: javasolni fogja, hogy a kabinet ne fellebbezze meg a kormányt elmarasztaló ítélőtáblai döntést. Tokay György kisebbségi miniszter viszont ellenkezően érvelt a kormány ülésén. /A kormány fellebbezni fog. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19-20./ Ugyanezen a dec. 17-i kormányülésen a kormány nem fogadta el az RMDSZ törvényjavaslatát, amely lehetővé tette volna, hogy a házasságkötési szertartás anyanyelven történő lebonyolítását. A kormány elutasító álláspontja valószínűleg befolyásolni fogja a közéletben történő anyanyelvhasználat parlamenti vitáját, állapította meg Kerekes Károly parlamenti képviselő. A kormány ezzel a döntésével olyan jogot tagadott meg, amit még a Ceausescu-rendszer is szavatolt. /Számunkra kedvezőtlen kormánydöntés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./1998. december 17.
Az SZKT létrehozza az RMDSZ Átvilágító Bizottságát. Az Átvilágító Bizottság három, a SZET által kijelölt tagból áll. Az Átvilágító Bizottságot a szövetségi elnök hívja össze, működéséhez az biztosít feltételeket. A SZET általi kijelölést és az SZKT általi megerősítést követő 10 napon belül az Átvilágító Bizottság összeül és elfogadja működési szabályzatát. Alakuló ülését követően az Átvilágító Bizottság közli a szövetségi elnökkel azon helyi és országos, választott és kinevezett RMDSZ-tisztségviselők névsorát, akik az SZKT 1998. júniusi döntése értelmében a Securitatével való együttműködésüket illetően nem tettek eleget nyilatkozattételi kötelezettségüknek. A szövetségi elnök felszólítja az illetékes helyi vagy országos testületeket az illető személyek tisztségből való felmentésére. Az Átvilágító Bizottság a létrejöttétől számított 30 munkanapon belül jelenteni fogja megállapításait a szövetségi elnöknek. Ezt követően a szövetségi elnök összehívja az Operatív Tanács ülését, amely a megállapítások értelmében lemondásra szólítja fel az érintett tisztségviselőket. Amennyiben az érintett tisztségviselő a felkérést követően 30 napon belül nem mond le, a szövetségi elnök vagy az Operatív Tanács saját hatáskörében kezdeményezi a felmentését vagy nyilvánosság előtt felszólítja tisztségéből való lemondásra. Az Átvilágító Bizottság a Securitate-dossziék áttekinthetőségéről rendelkező törvény hatályba lépését követő 15 napon belül, a törvénynek megfelelően és az általa nyújtott lehetőségek szerint, megvizsgálja az átvilágítási tevékenysége kibővítésének keretét és módozatait, és azt az SZKT elé terjeszti. (Szövetségi Képviselők Tanácsa) /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./1998. december 17.
Az újabb Tőkés László-ügy, az újabb rágalmazás nem az RMDSZ-ből indult el. A jelenlegi hatalomnak, a nacionalista kormányzatnak, amelyben vannak fasiszta beütések is, nem tetszhetett, hogy éppen egy magyar ember jóvoltából indult el az 1989-es forradalom. A Tőkés László elleni "dokumentumokat" csakis a titkosszolgálattól /SRI/ kaphatták meg. Az újságíróknak nagy szenzáció, hogy ilyen hírt jelentethetnek meg. Az első lap után foglalkozik a kérdéssel a második, a harmadik, majd átveszik a külföldi lapok is. Így kell elindítani egy hatásos diverziót. 1990-től mostanáig mi mindennel támadták Tőkés Lászlót! Először CIA-ügynöknek mondták, aztán KGB-ügynök lett belőle. De volt magyar kém is. Legnagyobb bánatukra egyik sem jött be. S ekkor találták ki azt, hogy a Securitate ügynöke volt. Nyilatkozatot annak idején a Securitate emberei tonnaszámra írattak az emberekkel, különösen az értelmiségiekkel nyilatkozatot, s azokat betették, annak rendje és módja szerint, a dossziéjukba. Tőkés László püspök helyesen követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az egész anyagot és ne részleteket közöljenek belőle. - Annak senki nem örült, hogy Tőkés püspök úr mindvégig megingathatatlannak bizonyult ebben a kérdésben még az RMDSZ-en belül is. A Szövetségben pedig azt nem szeretik, hogy ő annyira domináns személyiség s nehéz beilleszteni a szürkék közé. - A diverziót bárhol, bármikor végre lehet hajtani, bármilyen szegény legyen is a román államkassza. S a feladat most az volt, hogy diverziót kell kelteni az RMDSZ-en belül. A Román Hírszerző Szolgálat dolgozik, rendesen dolgozik... /Tőkés Lászlóról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./1998. december 17.
Megjelent Radu Tinu volt szekust tiszt Temesvár - no comment című könyve, melynek témája az 1989-es temesvári forradalom. Radu Tinu 1989-ben a temesvári Securitate második embere volt, hatáskörébe tartozott a Tőkés László elleni akciósorozat végrehajtása. A könyv vitát váltott ki. Costel Bursuc, a Forradalomban Letartóztatottak Egyesületének /ALTAR/ elnöke szerint "Radu Tinu könyve nemcsak bennünket, az 1000 letartóztatottat próbálja becsapni, hanem mintegy 200 000 temesvárit is." Az ALTAR tagjai elsősorban az ellen tiltakoznak, hogy az akkor letartóztatottak zöme tolvaj volt. A valóságban 57 letartóztatottnál találtak lopott holmit. Radu Tinu elfelejtette leírni, hogy személyesen verte az elfogottakat. /Pataki Zoltán: Szekus-könyv a temesvári forradalomról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./1998. december 17.
Az idén hatodszor osztották ki a Julianus-díjat, amelyet a csíkszeredai Julianus Alapítvány évente decemberben öt olyan személynek ítél oda, akik tevékenységükkel a szórványban élő magyarságot segítették. Dec. 17-én az alábbiak vehették át a díjat: Berki Anna, a magyar közoktatási minisztérium munkatársa a Kárpát-medence magyarsága oktatási rendszerének kiépítéséért, Tánczos Vilmos néprajzkutató, kolozsvári egyetemi tanár a moldvai csángók kutatásában kifejtett eredményeiért, Harai Pál medgyesi római katolikus esperes az egyháza és népe szolgálatában kifejtett tevékenységéért, dr. György Antal csíkszeredai agrármérnök távoktatási munkájáért, Reiff István brassói nyugalmazott tanár a népi kultúra megőrzéséért. Kiosztották az idei Julianus-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./1998. december 18.
Dec. 18-át a kormány a nemzeti kisebbségek napjának nyilvánította. Ebből az alkalomból Radu Vasile miniszterelnök fogadta a kisebbségi szervezetek vezetőit. A megbeszélésen szó volt a kisebbségek anyanyelvén kiadott tankönyvek példányszámának növeléséről, a kisebbségi szövetségek vidéki székházainak visszaadásáról. Radu Vasile miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a kisebbségek támogatására törvényt dolgoz ki. /Kisebbségi vezetők a kormányfőnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./1998. december 18.
A Székely Nemzeti Múzeum születésnapjának 1879. szept. 15-ét tartják, amikor Sepsiszentgyörgyön az akkori elöljárók átvették Cserey Jánosné Zathureczky Emilia által felajánlott közel kilencezer tárgyat. Az elmúlt évben Imecsfalván márvány emléktábla és Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész alumíniumba öntött domborműve, Csereyné Zathureczky Emiliát ábrázoló portréja került az egykori Cserey-udvarház falára, a Cserey Jánosné Baráti Társaság /Imecsfalva/ anyagi támogatásával. A múlt hónap végén, nov. 29-én a múzeumalapító Cserey Jánosnéra emlékeztek Imecsfalván. Szabó Judit kézdivásárhelyi muzeológus tartott előadást. /Borcsa János: Imecsfalva a hagyományteremtés útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./1998. december 21.
Gyergyószentmiklóson december 1-jén új hetilap látott napvilágot, a Gyergyói Gamma Hír, főszerkesztője Lukács János, aki régebben a másik helyi lap, a Gyergyói Kisújság főszerkesztője volt. Kérdés, hogy a kisvárosban megmaradhat-e két újság. /Gál Éva Emese: Bolyongás egy lap után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./1998. december 22.
Dec. 22-én Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit. A megbeszélésen a vallásszabadság, a többnyelvűség és az egyházi ingatlanok kérdéséről esett szó. A megbeszélésen részt vevő Németh Zsolt külügyi államtitkár a sajtó képviselői előtt fontosnak nevezte, hogy a kormányfő és az egyházi vezetők azonos módon ítélik meg Magyarország európai integrációja és a határon túli magyarság kérdését. A jövő évi állami költségvetésben magyar kormány megnövelte a határon túli magyarságnak nyújtott támogatási kereteket. A megbeszélésen felvetődött, hogy vannak olyan ingatlanok Magyarországon amelyek a világháború előtt a határon túli magyar egyházak tulajdonában voltak. Az egyházak szeretnének ehhez hasonló értékű magyarországi ingatlannal rendelkezni. A kormány megvizsgálja a kérdést. /Erdélyi magyar egyházi vezetők a magyar kormányfőnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./1998. december 22.
Az RMDSZ az új kormánystruktúrában négy államtitkári helyet őrizhet meg. Megmarad tisztségében Kötő József oktatási, Kelemen Hunor művelődési, Pete István mezőgazdasági és Borbély László területrendezési és közmunkaügyi államtitkár. Megválik azonban államtitkári tisztségétől Birtalan József közlekedési, Lányi Szabolcs iparügyi, Erős Viktor privatizációs, Niculescu Antal integrációs, Bara Gyula egészségügyi államtitkár és Demeter János kormányfőtitkár-helyettes. A megszüntetett minisztériumok ügynökségekké vagy hivatalokká alakulnak át. /Négy államtitkári tisztség jut az RMDSZ-nek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./1998. december 22.
A bizottság elkészítette az önálló magyar egyetemre vonatkozó jelentését, ismertette a jelenlegi helyzetet Kötő József államtitkár, ebben szerepelnek a fakultásokra, szakosodásokra, továbbá a számba jöhető oktatói személyzetre vonatkozó javaslatok, gyakorlatilag részletes egyetemalapítási terv készült. Most már a munkacsoportot kellene kineveznie Marga miniszternek. A terv szerint Kolozsváron működne a bölcsészkar, erős pedagógiai tanszékkel, továbbá a műszaki-természettudományi karral, jogi-politikai-közgazdaságtani tanszékekkel. Marosvásárhelyen lenne a pszichológusképzés, a zenepedagógiai képzés, ott is létesítenének matematikai-informatikai kart, Marosvásárhelyen lenne a mezőgazdász-képzés. A tanszékekből kiépülnének az önálló fakultások, a fakultásokból a tagozat. Ehhez kapcsolódna a kihelyezett kollégiumok hálózata. Nagyszebenben lenne a német tagozat, ők a meglevő teológiai fakultásra építenék az egyetemi vonalat. A három helyen levő egyetem központja, rektorátusa Kolozsváron nyílna meg. /Zsehránszky István: Beszélgetés Kötő József tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21., 22./1998. december 23.
Két lelkigyakorlatos központjuk is van, egyik Szatmárnémetiben, a másik Szokondon, számolt be egyházmegyéje helyzetéről Reizer Pál római katolikus megyéspüspök. Elkészült Nagybánya új római katolikus temploma, ez lesz az egyházmegye 15. új katolikus temploma. Gondot jelent, hogy nő a reményt vesztett emberek száma. - Jó lenne minél több katolikus óvodát létrehozni, Szatmárnémetiben már három működik. Tiszahosszúmezőn és Aknasugatagon ifjúsági táboruk működik. /Sike Lajos. Az egyház megtartó erejére nagy szükség van ebben a zilált társadalomban! Beszélgetés Reizer Pál római katolikus megyéspüspökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./1998. december 23.
Hunyad megyében a magyarság szórványban él. A megye nehézipara leépülőben van, sokan hazaköltöznek szülőföldjükre. A megyében az 1997/98-as tanévben 268 gyermek járt magyar óvodába, az 1998/99-es tanévben pedig 321. Új óvodai csoport indult Urikányban, ismertette az oktatási helyzetet Orbán Mária. Az 1997/98-as tanévben 437 tanuló járt magyar elemi osztályokba, az 1998/99-es tanévben már 460. A gimnáziumi osztályokban nagy a lemorzsolódás. Az 1997/98-as tanévben 344-en tanultak magyarul, az 1998/99-es tanévben 358-an. Déván nőtt a tanulók száma, Vajdahunyadon, Petrillán, Lupényban és Vulkánban megmaradt a létszám, Petrozsényban viszont a tavalyi 32-vel szemben idén már csak 20 tanuló végez anyanyelven. A Szent Ferenc Alapítvány segítségével hét csernakeresztúri tanulót felvettek a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Kollégiumba. A megye egyetlen magyar líceumának osztályaiba tavaly 56, idén 55 tanuló van. /Orbán Mária Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: A Hunyad megyei anyanyelvi oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./1998. december 26.
Dec. 26-án, életének 64. évében, súlyos betegségben elhunyt Bisztray Ádám író. Ismertebb művei: Erdőntúli táj, Elfelejtett tél, farkasokkal. /Magyar Szó (Újvidék), 1999. jan. 7./ Bisztray Ádám /sz. Bukarest, 1935. nov. 5./ Székelyudvarhelyen élt, majd 1940-ben családjával Magyarországra költözött. - Erdőntúli táj /versek, 1972/, Elfelejtett tél, farkasokkal /elbeszélések, 1974/.1998. december 30.
Szeretnénk alapvető céljaiban megváltoztatni a határon túli színházak támogatási rendszerét Az erre a célra rendelkezésre álló összeg ugyanis az utóbbi években nem is annyira a színházak támogatását szolgálta, hanem sokkal inkább a magyarországi színházművészek - főleg rendezők - határon túli megjelenését - nyilatkozta Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára. A minisztériumban úgy határoztak, hogy 60-ról 70 millióra emelik a határon túli magyar színházaknak nyújtott támogatás összegét. Ez a keret három részből áll. Egy 30 milliós összeg a színházak alapvető támogatására szolgál. A másik 30 millió forint kifejezetten produkciós támogatás, amelyre pályázni lehet. Szükséges a klasszikus műveltség fejlesztését szolgáló és a magyar nyelvű drámairodalom támogatása. A harmadik rész /10 millió/ pályázati rendszerben nyújt támogatást közös produkcióknak, másrészt az egyes színházak problémáit orvosolná, például a szabadkai színháznak nincs színészlakása, a sepsiszentgyörgyi színház nem tud megfelelő megélhetést biztosítani a kiemelkedő színészeknek. - A miniszter mellett működő színházművészeti tanács tagjai közé felkérték Vidnyánszky Attilát, a beregszászi színház főrendezőjét. /Maros Gábor. Várhegyi Attila államtitkár határon túli és belüli színházakról. = Népszava, dec. 30., ismertette: Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./1998. december 31.
Az Adevarul szerint Radu Vasile miniszterelnök megígérte, hogy meneszti Hajdú Gábor egészségügyi minisztert. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./1998. december 31.
Kánya László, a szatmárnémeti MADISZ elnöke 3000 kötet magyar nyelvű könyvet adott át a szatmárnémeti börtönnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./1991. december 1.
Dec. 1-jén kisinyovi és bukaresti honatyák részvételével megalakult az Egyesülés Nemzeti Tanácsa. Felhívásuk minden románhoz szól. Kibocsátanak egy belépési igazolványt, amelyet székházaikba /Bukarest, Kisinyov, Csernovci és Ismail/ kell visszaküldeni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./1991. december 2.
Horn Gyula, a külügyi bizottság vezetője ötpárti parlamenti delegáció élén utazott Bukarestbe /dec. 2-4./, a román parlament meghívására. Tárgyaltak az új román alkotmányról és a Hargita-Kovászna jelentésről, továbbá a kolozsvári konzulátus ügyéről. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, Iliescu elnök pedig Horn Gyulát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6., 7-8./ 1991. december 3.
A múlt héten Iliescu elnök találkozott a pártok vezetőivel, az RMDSZ-t Verestóy Attila képviselte. A helyhatósági választások időpontjának rögzítése volt a téma. Iliescu elnök megelégedéssel nyugtázta, mennyire demokratikus alkotmányt sikerült elfogadtatni. A többi pártok hasonlóan dicsérték az alkotmányt. Verestóy - nyilatkozata szerint - "nem látta értelmét" annak, hogy Iliescu előtt kifejtse, miért szavazott az RMDSZ az alkotmány ellen. - Verestóy elmondta, hogy maga adta át Iliescunak a Hargita-Kovászna jelentésről az RMDSZ által készített összefoglalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./1991. december 3.
Dec. 3-án a magyar parlamenti küldöttség Bukarestben találkozott a Hargita-Kovászna jelentést készítő parlamenti különbizottsággal. Mihai Teodorescu, a bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy nem vizsgáló, hanem kihallgató bizottságról van szó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./ 1991. december 3.
A Bihar megyei Törvényszék múlt havi, jogfosztó ítélete nyomán megkezdődött a fokozatos kiszorítás a törvénytelenül újból elkobzott nagyváradi püspöki székházból, olvasható Tőkés László püspök által dec. 3-án kiadott tájékoztatóból. Nov. 30-án kitiltották az egyházi épület nagyterméből a Sulyok István Főiskola hallgatóit és tanóráik helyett politikai gyűlést tartottak a teremben. Az államilag engedélyezett református főiskola nehéz helyzetbe került. A hazai és nemzetközi nyilvánossághoz fordulnak a súlyos hatósági sérelmek orvoslása érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ 1991. december 4.
Dec. 4-én Bukarestben folytatta megbeszéléseit az Országgyűlés Horn Gyula vezette magyar külügyi bizottság. Elsőként a pártok vezetőivel tárgyaltak, de a pártok képviselete gyér volt, Corneliu Coposu sem jelent meg. Ioan Gavra, a Nemzeti Egységpárt képviselője viszont ott volt, de elutasítóan viselkedett. Szerinte Magyarországnak nem lehet véleménye a Hargita-Kovászna jelentésről. A magyar küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök, majd Nastase külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök fogadta Horn Gyulát, a találkozó után Iliescu pozitívan értékelte a megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8./