udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 13501-13530 | 13531-13560 | 13561-13590 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1998. december 3.
Dr. Kötő József államtitkár és dr. Murvai László oktatási minisztériumi vezérigazgató a Ziua és a Transilvania Jurnal című lapokban A magyar oktatás reális helyzete címmel tanulmányt közölt. A Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására kinevezett bizottság öt román tagja kilépett a testületből, s annak ellenére, hogy előzetes megállapodásuk szerint a bizottság csak összes tagja egyetértésével nyilatkozhatott volna, különböző közlemények láttak napvilágot. Csúsztatások, hazugságok jelennek meg a magyar oktatás helyzetéről, azért is szükséges a reális kép bemutatása. Az 1997/98-as egyetemi évben 236 024 román állampolgárságú egyetemi hallgató szerepel a nyilvántartásban. Közülük 10 379 magyar nemzetiségű, az egyetemisták 4,4 %-a. Az 1992-es népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 7,1 %. A 10 379 magyar hallgató közül csak 2946-nak biztosított az anyanyelven való képzés. A magyar érettségizettek azon jogát, hogy azon a nyelven felvételizzenek, melyen tanultak, csak néhány erdélyi egyetemen biztosították, a többiben nem alkalmazták. A kolozsvári Orvosi Egyetemen ezt a jogot megtagadták, a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán pedig a magyar felvételit kérőkkel szemben ellenségesen bántak. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /az egyetlen intézményben, ahol magyar csoportok is működnek/ idén a jogi, közgazdasági, az Európa-tanulmányok karán, az ipari fizika, ipari kémia, alkalmazott geológia, környezetvédelem és közigazgatás karokon nem indulhatott magyar csoport. A magyar oktatást sújtó megszorítások tehát továbbra is léteznek. A Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán és a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémián - a hallgatók, a tanárok és a minisztérium oktatási főosztályának ismételt kérése ellenére - nem engedélyezték a magyar nyelvű képzést. Nemcsak az önálló egyetemet utasítják el, hanem a karok vagy fakultások létrehozását is. Románia 57 állami felsőoktatási intézményéből csak négyben biztosítanak lehetőséget arra, hogy a hallgatók a tananyag egy részét anyanyelvükön sajátítsák el: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen 1975 fő /az egyetem hallgatóinak 13,3 %-a, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen 809 hallgató /38,5 %6, a marosvásárhelyi Színiakadémián 73 hallgató /45,6 %/, a Bukaresti Egyetemen 89 fő. /Dr. Kötő József, dr. Murvai László: A magyar oktatás reális helyzete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./1998. december 3.
A magyar kormány dec. 4-i ülésén döntött arról, hogy 30 millió forint alaptőkével létrejön a Határon Túli Magyarok Oktatásáért Közalapítvány, amely a Kárpát-medencében élő és szórványmagyarság anyanyelvi és kulturális identitásának megőrzését és fejlesztését lesz hivatott segíteni. A közalapítvány a jövő évben 500 millió forint támogatásban részesül a költségvetésből. /Alapítvány a Határon Túli Magyarok Oktatásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./1998. december 3.
A temesvári reformátusok nevében Gazda István lelkész kiállt Tőkés László püspök mellett, aki újra heves támadások célpontja. Nem értik az ellne már az egyházon belül is fellángolt indulatokat. /Gazda István: Nyilatkozat. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3. - Postafiók rovat/1998. december 3.
II. János Pál pápa Jean-Claude Perisset-t nevezte ki pápai nunciusnak Romániában. Az új nuncius dec. 3-án érkezik új állomáshelyére, Bukarestbe. /Az új pápai nunciusra várva. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 2./ Perisset 1939-ben született Svájcban. Az új nuncius az 1995 januárjában kinevezett Janus Bolonek érseket váltja fel, akik egészségügyi okokra hivatkozva már régebben bejelentette lemondását. /Új pápai nuncius Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./1998. december 4.
Radu Vasile román miniszterelnök lemondta december 6-8-ra tervezett hivatalos magyarországi látogatását, amelyre egy későbbi időpontban kerül majd sor. Gottfried Péter, a magyar Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője viszont december 5-én és 6-án Bukarestben részt vesz az Európai Unióba felvételre jelentkezett országok európai ügyekért felelős vezető kormánytisztviselőinek kötetlen találkozóján, eleget téve Alexandru Herlea, a román kormány európai ügyekért felelős tagja meghívásának. /Gyanúnk beigazolódott! Radu Vasile lemondta magyarországi látogatását. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./1998. december 4.
Afrikába utazott a hét elején Tőkés László püspök. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke Zimbabwe fővárosában, Hararéban vesz részt a református egyházak világtanácsának konferenciáján. Távollétében a püspököt a nemrég megválasztott generális direktor, Csűry István helyettesíti. Időközben az egyházkerület tájékoztatási szolgálatától két személyi változás történt: a püspök javaslatára az Igazgatótanács a zilahi Forró Lászlót a közigazgatási osztály, míg Orbán Zoltán hegyközújlaki lelkészt a gazdasági osztály vezetésével bízta meg, egyelőre három hónapos próbaidőre. /Tőkés püspök Zimbabwéban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./1998. december 7.
Nem hivatalos tanácskozást kezdtek Bukarestben az Európai Unióba felvételüket kérő országok integrációs miniszterei, felelősei. A találkozón magyar részről Gottfried Péter, Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője vesz részt. A tagjelöltek első alkalommal tartottak ilyen jellegű megbeszélést. A találkozót Alexandru Herlea, a román kormány integrációs ügyekért felelős minisztere kezdeményezte. Román részről azt szerették volna, ha elfogadnának egy olyan közös dokumentumot, mely azt tükrözné, hogy a jelöltek egységesek a felvétel kérdéseit illetően. A Bukarestbe szóló meghívót Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia egyaránt elfogadta. A résztvevők jelentős része, így Magyarország is, a bukaresti találkozó nem hivatalos, kötetlen eszmecsere jellegére helyezte a hangsúlyt. A találkozó résztvevőit dec. 5-én fogadta Emil Constantinescu román államfő. /EU-tagjelöltek Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./1998. december 8.
Dec. 8-án Bukarestben rendkívüli sajtóértekezletet tartott az RMDSZ az egészségügy helyzetéről. Hajdú Gábor RMDSZ-es egészségügyi miniszter hangsúlyozta, hogy pénz nélkül nem lehet az egészségügy tervezett reformját végrehajtani, kivált akkor, ha a kormánykoalíció pártjai nem egy egységes egészségügyi politikát támogatnak. Az ágazat lehetetlen helyzetbe került: míg a költségvetés szeptemberi, első módosításakor sikerült kivédeni a tervezett lefaragásokat, a kormány december elején az újabb pótköltségvetési tervezetben már 265 milliárd lejt elvont az egészségügyi minisztériumtól. A miniszter és Markó Béla szövetségi elnök emellett kitért arra, hogy a jelenlegi kormánykoalíció eredeti programja alapján biztató kezdetet vett az egészségügy reformja, de a koalíciónak mostanra már nincs egységes egészségügyi koncepciója. Az egyes kormánypártok egymástól eltérő elképzelésekkel állnak elő, a kölcsönös vádaskodások mögött mind élesebben fogalmazódnak meg az eltérő csoportérdekek. /A koalíciónak már nincs egységes koncepciója. Hajdú Gábor és Markó Béla rendkívüli sajtóértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./1998. december 8.
A budapesti Teleki László Közép-Európa Intézetben nemrég konferenciát tartottak Szlovákia és Románia 1989 utáni magyarságpolitikájáról. Az esemény része volt egy szélesebb kutatási programnak, amely Magyarországgal szomszédos, magyar kisebbségeket magába foglaló országok kisebbségpolitikáját vizsgálja. A vitaindítóként szolgáló tanulmányok Magyar nemzeti kisebbség Közép-Kelet-Európában címmel könyv formájában is napvilágot látnak majd. Takács Ferenc, a Határon Túli Magyarok Hivatala Románia főosztályának munkatársa kijelentette: amikor az RMDSZ 1996 telén belépett a kormányba, két rossz megoldás közül a kisebbiket választotta. Ha nem vált volna a koalíció részévé, soha nem lehetett volna lemosni róla a vádat, hogy kihagyott egy ilyen történelmi lehetőséget. Még a legradikálisabb kisebbségi vezetők is tudják, hogy az adott ország többsége nélkül szinte lehetetlen a kisebbségi kérdés demokratikus rendezése. E szempontból is példaértékű volt az RMDSZ bukaresti szerepvállalása. Másrészt a Szövetség kormányba kerülésével a "rebellis" magyarok ellenőrzése is könnyebbé vált a román politikai elit számára. Takács szerint Románia modern történelme során csak akkor tett engedményeket a magyar kisebbségnek, amikor külpolitikai érdekei úgy kívánták. A hozzászóló Vincze Gábor szerint a tanulmányból hiányzott annak a meghatározása, hogy mi is a kisebbségpolitika. A szegedi egyetem történésze kijelentette: a Takács dolgozatában megjelenő, a többség által megfogalmazott kisebbségi türelmetlenség fogalma vitatható koncepció. Íjgyártó István, a HTMH elemzési osztályának vezetője szintén kritikailag szólt a tanulmányról, amelyből többek között kimaradt az alapszerződés körüli játszma megvilágítása, az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció közötti kapcsolatrendszer mélyebb bemutatása. Törzsök Erika, a HTMH volt vezetője figyelmeztetett: az ilyen jellegű kutatásokban ügyelni kell arra, hogy Magyarország és szomszédai között rengeteg kölcsönös félreértés és fóbia létezik a kisebbségügy kapcsán. Törzsök úgy vélte, a dolgozat legnagyobb baja, hogy nem derül ki, milyen műfajban írta a szerző, szerinte ez csak sajtóelemzésként állná meg a helyét. A dolgozat tartalmával kapcsolatban leszögezte: ahhoz, hogy értsük Bukarest magyarságpolitikáját, mindig szem előtt kell tartani: ki van kormányon Budapesten. A konferencián részt vevő kisebbségi létben élő ember számára felvetődött a kérdés, hogy miért kell Budapesten újságcikkek alapján történelmi dokumentumot készíteni, miért nem vontak be olyan RMDSZ-szakértőket, akik e kérdés alapos ismerői? /Budapesten tanulmányozzák Románia magyarságpolitikáját, de nem tudni, hogy mi is az. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8. - Gui Angéla cikkének átvétele a Szatmári Friss Újságból./ Megjegyzés: Dec. 3-án tartotta a Teleki László Alapítvány Hamberger Judit Szlovákia magyarságpolitikája 1989 novembere után és Takács Ferenc: A román kormányzat magyarságpolitikája 1989-1996 című tanulmányok vitáját /nem konferencia volt/. Guy Angéla láthatóan félremagyarázta a vitát, megállapításai nem helytállóak. /Ott voltam. Guy Angéla nem nagyon figyelt, késve jött be, előadás közben is kiment, nem lehetett képe a vitáról!/1998. december 8.
Dec. 8-án Budapesten a magyar-magyar tudományos kutatások lehetőségeiről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete, Kisebbségkutató Műhelye, valamint a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatási Központja. A magyarországi és a határon túli magyar kutatóknak jobban át kellene gondolniuk az együttműködés lehetőségeit" - javasolta Bíró A. Zoltán /KAM/. Az erdélyi magyarság részéről az elmúlt időszakban erős igény mutatkozott a Magyarországgal való kapcsolatteremtésre. A nyelvi azonosságból fakadóan Magyarország "menedzselési háttérbázist" ad a romániai magyaroknak. Bíró A. Zoltán fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos tudományos vizsgálódásokba ne csak alkalomszerűen vonják be az érintetteket, mert az időnkénti bekapcsolódás - megfogalmazása szerint - ellenőrizhetetlen eredményekhez vezethet. Szarka László /Budapest/ történész felszólalásában kiemelte: a nemzetközi kisebbségkutatásban nemigen szerepel a magyar kisebbség helyzete. Az anyanyelvi kultúra kutatása például éppen csak megkezdődött. A történész kijelentette: Magyarországon a szolidaritás és az utálat együtt van jelen nemcsak a közgondolkodásban, hanem a tudományszervezésben is. A rendezvény keretében mutatták be a KAM kiadásában újonnan megjelent köteteket. A Stratégiák vagy kényszerpályák? című kiadvány tanulmányokat tartalmaz a romániai magyar társadalomról, Bíró A. Zoltán szerkesztésében. Másik kiadványuk a székelyföldi elszegényedési folyamatokat elemzi. /Fórum a magyar-magyar kutatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./1998. december 8.
Dec. 8-án tartotta a Magyar Tudományosság Külföldön elnevezésű MTA Elnöki Bizottság soros ülését, ezen az eltelt fél év eredményeit összegezték. Berényi Dénes akadémikus, a bizottság vezetője kijelentette: Nagy előrehaladásnak tekintem, hogy az Akadémia költségvetésében a jövő évben 50 millió forinttal szerepel a határon túli magyar tudósok magyarországi kutatásainak támogatása. Elmondotta: 1989-ben az Akadémia elnökségének határozata értelmében kezdett kiépülni egy adatbank, amely a határainkon kívül élő magyar kutatókat regisztrálta, 1990-ben az Akadémia létrehozta a külső tagság intézményét (külföldi, vagy kettős állampolgárságú kutatók tartoznak ide), 1996-ban megalakult a Magyar Tudományosság Külföldön MTA Elnöki Bizottság. Jelenleg 123 külső tagja van az Akadémiának. A bizottság megalakulás óta a külső tagok ingyen kapják az Akadémia folyóiratait, két hetet tölthetnek az általuk megválasztott céllal és időben Magyarországon, szállásuk ingyenes és napidíjat kapnak. A külső tagokon kívül több ezer a magukat magyarnak, vagy magyarnak is tartó kutatók száma a világon. A Kapcsolatok Program keretén belül egyik feladata a bizottságnak, hogy a magyar kutatókat megtalálják, bárhol is dolgoznak a világon. Az adatok összegyűjtése, rendezése és számítógépre vitele most folyik, terveik szerint ezek hamarosan nyomtatásban is megjelennek. A külföldi magyar tudományosságon belül különös fontossága van a szomszédos hét országban működő tudományos műhelyeknek, a bizottság minden második évben fórumot rendez számukra Debrecenbe. - A Domus Program az Oktatási Minisztérium és az MTA közös ösztöndíj rendszere, a szállást a minisztérium, az ösztöndíjat, valamint a program szervezését az Akadémia biztosítja. A havi ösztöndíj jelenleg 60 ezer forint. A Domus elsősorban tapasztalt kutatók magyarországi kutatásait hivatott lehetővé tenni, az ösztöndíjak több hónapos magyarországi kutatást fedeznek meghatározott pályázati feltételek mellett. Mintegy másfél éves működése alatt a kuratórium közel 350 pályázatot bírált el pozitívan, ez mintegy 600 hónapot jelent. A pályázók 90 százaléka a környező országokból, a maradék 10 százalékának fele az Egyesült Államokból érkezett - összegezte Berényi Dénes. /A Magyar Tudományosság Külföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./1998. december 8.
Dec. 8-án Békéscsabán, a két ország szakembereinek részvételével a Magyar Befektetési és Kereskedelem-fejlesztési Közhasznú Társaság szervezésében romániai befektetési és gazdasági fórumot tartottak. Románia exportjában Magyarország a 11-ről a 9., az importban a 9-ről az 5. helyre lépett előre. Romániában jelenleg több mint két és félezer magyar-román vegyes vállalat működik, s Magyarország már Románia tíz legfontosabb gazdasági partnereinek egyike. A két ország közti kereskedelmi forgalom az év első 9 hónapjában 535 millió dollár volt, amiből 106 százalékos emelkedéssel, 403 millió dollár a Magyarországról származó behozatal. Magyar befektetők eddig 85 millió amerikai dollárt fektettek be a szomszéd országban, s ezzel Magyarország a 20.-ról a 11. helyre lépett elő Románia külföldi beruházóinak listáján. Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke megnyitó beszédében vázolta Magyarországnak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további erősítését célzó erőfeszítéseit. Programjának megfelelően a kormány támogatja a Kárpát-medence magyar közösségei lehetőségeinek javítására irányuló erőfeszítéseket, mert e térségek gazdasági fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy a magyarság a szülőföldjén maradjon - mondotta az államtitkár. /Határmenti fórum a magyar-román együttműködésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./1998. december 9.
Az RTV magyar szerkesztősége közleményben számolt be arról, hogy az Országos Audiovizuális Tanács átiratban szólította fel a Román Televízió Vezető Tanácsát, hogy indítson vizsgálatot a Bukarestből sugárzott magyar nyelvű műsor ellen, mert az utóbbi időben több ízben is áthágta a törvényes normákat. Ezek az esetek: 1. "1998. október 19-én tendenciózusan sokat mutattak egy olyan csoportot, amely azt skandálta, hogy "ki a magyarokkal az országból", mintha minden román soviniszta lenne, és mintha ezek magatartása igazolta volna a magyar huligánok replikáját." /Valójában a riportban semmi általánosítás nem hangzott el./ 2. "Idén november 9-én egy olyan képsor után, amely Németországot mutatta be közvetlenül a náci uralmat megelőző korszakban, Márton Árpád úr azt állította, hogy "Romániában a nemzeti kommunizmus helyét a nemzeti szocializmus fogja elfoglalni?." /Márton Árpád képviselő megismételte tévényilatkozatában parlamenti felszólalásának lényegét: az egyik nagy-románia párti képviselő fegyveres nemzeti gárdák felállítását kérte a székely megyékben "a magyarok elhallgattatására". Ez vészesen emlékeztet a nácizmus kialakulása előtti időkre./ 3. "1998. október 26-án épp azokban a kényes pillanatokban hiányzott a román felirat, amikor egy egyházi személyiség Erdélynek a második világháború utáni elvesztéséről beszélt." /Valóban. A primitív feliratozó kizárólag ilyenkor szokta beadni a kulcsot./ - A vádirat az OAT elé idézte dec. 10-ére az RTV vezető tanácsa, valamint a magyar szerkesztőség képviselőit. /Újabb támadás az RTV magyar nyelvű műsora ellen = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./1998. december 9.
Dec. 9-én Párizsban a francia külügyminisztérium és az EST Alapítvány szervezésében háromoldalú - francia-magyar-román - kollokviumot tartottak a helyi hatóságok, önkormányzatok tevékenységéről, együttműködéséről. Az önkormányzati képviselők eszmecseréjén jelen volt magyar részről Molnár László helyettes külügyi államtitkár, valamint Anton Niculescu román európai integrációs államtitkár is. Mindketten azt elemezték, milyen hatással járhat - s azt hogyan lehet tompítani két ország kapcsolataiban -, hogy Magyarország az EU-bővítés első szakaszában lesz az EU tagja, Románia pedig csak később. /Kollokvium az önkormányzatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1998. december 9.
Dec. 1-jéhez kötődő erdélyi látogatása során Emil Constantinescu elnök nov. 28-án Nagyenyedre látogatott. Első útja a polgármesteri hivatalba vezetett, majd a helyi ortodox templomba ment, ahol Andrei gyulafehérvári ortodox püspök fogadta, majd a helybeli ortodox pópa, Emila Galea beszédében megbocsáthatatlan bűnnek nevezte, hogy a bukaresti Madrigal kamarakórus nem az ortodox templomban, hanem a katolikusban lép fel ünnepi műsorával és az elnök meghallgatja előadásukat. Az országnak eddig csak kommunista, illetve neokommunista elnökeik voltak, állapította meg a pópa. Constantinescu reagált erre a támadásra és magyarázkodott: ő nem diktátor, hogy utasítsa a kórus tagjait. Azért játszanak a katolikus templomban, mert annak a legjobb az akusztikája. Ez a román pópa egyébként nemzeti lobogót húzott a templom tornyára, nyáron pedig megtagadta egy román-magyar ifjú pár esketését, mondván, amíg ő itt van, magyar ember nem teszi be a lábát az ortodox templomba. Constantinescu elnök ezután a magyar római katolikus templomba ment, ahol nem játszották a magyar himnuszt, ahogyan azt a helyi Unirea lap hírül adta. A templomban Gál Alajos főesperes köszöntötte. Először látogatott magyar templomba Románia elnöke. /Győrfi Dénes: December 1 fényei és árnyai Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./1998. december 9.
Dec. 4-5-6. évek óta Gyergyószentmiklós ünnepe. Dec. 4-én hősei előtt rótta le kegyeletét a város, a Kossuth- és Petőfi-szobornál, valamint Kiss Antal kopjafájánál. Dr. Garda Dezső mondott beszédet. A Figura Stúdió színházi napokat szervezett. Tanácskozást tartottak a vidék fejlesztéséről. Bogos Zsolt és Várdai György előadásaiból kiderült, hogy a Gyergyó vidék gazdaságát a Hargita megyei átlagnál is jobban sújtották a változások, nagy a munkanélküliség. Fellépett a Szent Miklós Kamarakórus. A főtéren hagyományosan felvonultak a huszárok, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség daliás képviselői, a tekerőpataki fúvósok és több néptáncegyüttes, a sort a cserkészek zárták. Dec. 6-án ünnepi szentmisén Benedek Domokos, az Erdélyi Ferences Rendtartomány vezetője mondott beszédet, majd a hagyományos búcsús körmenet következett a keresztaljákkal. A múzeumban bemutatták dr. Garda Dezső A falutörvénytől a közbirtokosságig című tanulmánykötetét, majd megnyílt a képzőművészeti kiállítás, fellépett a Domokos Pál Péter Női Kórus és a helyi Salamon Ernő Irodalmi Kör tagjai verseiket olvasták fel. /Gál Éva Emese: Ünnepnapok Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9., Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./1998. december 9.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága dec. 9-én a határon túli magyarság helyzetével foglalkozott és a Határon Túli Magyarok Hivatalának működéséről volt szó. A HTMH a Miniszterelnöki Hivatal ellenőrzése alól átkerült a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt felügyelete alá. A hivatal céljáról tájékoztatta a külügyi bizottságot Szabó Tibor, a HTMH elnöke és Németh Zsolt. A jövő évi költségvetési javaslatban összesen mintegy 2,5 milliárd forintos előirányzat szerepel a határon túli magyarok támogatására - közölte Szabó Tibor. A HTMH működéséről beszámoló Szabó Tibor kiemelte: a hivatal új vezetésének egyik legfontosabb feladata, hogy hatékonyabbá tegye a határon túli magyarság gazdasági támogatását. E feladatra egy elnökhelyettesi posztot hoztak létre. Elhangzott, hogy EU-forrásokat is felhasználnak a határon túli magyarság támogatására. Németh Zsolt kifejtette, hogy a HTMH beillesztését a Külügyminisztériumba az egységes nemzetpolitika megvalósításának szándéka indokolta. A jövő év első negyedében létrejöhetnek a feltételek a magyar-magyar párbeszéd intézményesítésére - közölte a tárca politikai államtitkára. Hozzátette: ebben a kérdésben folyamatos az egyeztetés a határon túli magyarság szervezeteivel. Mint elhangzott, az Illyés Közalapítvány az idei 506 millió forintos költségvetési támogatás helyett jövőre 818 millióval számolhat. Szintén a határon túli magyarság támogatását szolgálja az Apácai Csere János Alapítványnak szánt 500 millió forintos, valamint az Új Kézfogás Közalapítvány számára adni tervezett 300 milliós támogatás. Szabó Tibor elmondta: ad hoc szakmai munkabizottság alakul a Külügyminisztériumban abból a célból, hogy megvizsgálja, milyen következményekkel járhat a határon túli magyarságra nézve Magyarország majdani csatlakozása a schengeni egyezményhez. E bizottságban a HTMH, valamint a határon túli magyar szervezetek szakértői is részt vesznek. - Meg kell vizsgálni a kettős állampolgársággal járó előnyöket és hátrányokat, ám valószínűsíthető, hogy román és szlovák viszonylatban annak lehetővé tétele érzékenységet váltana ki - szögezte le a schengeni probléma kapcsán Németh Zsolt. A kialakuló vitában Tabajdi Csaba szocialista képviselő kifejtette: a szerkezeti változtatásokkal fennáll a veszély: a Külügyminisztérium "le fogja darálni" a HTMH-t. A bizottság SZDSZ-es elnöke, Szent-Iványi István úgy vélte, hogy a hivatal az új rendszerben alsóbb szintre került. Válaszában Németh Zsolt kifejtette: a strukturális változtatás oka éppen az volt, hogy a határon túli magyarok ügye jobban előtérbe kerüljön, s egyensúlyba jusson a magyar külpolitika többi prioritásával. /Mit kapnak a határon túli magyarok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1998. december 9.
Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó- és kulturális tanácsosa pár éve Virrasztó fenyvesek címmel erdélyi riportkönyvet adott ki /Zika Klárával/ a megtartó magyarság állapotáról. Idén jelent meg Balázs Ádámnak a nyugati magyarokról szóló írásait tartalmazó Minden szegleti felől ez világnak /Kriterion, 1998/ című könyve. A szerzőt inkább az érdekli, hogyan magyar külföldön a magyar. A kötetben az egyik tanulmány /Nevemről nem hullt le az ékezet/ nyugati magyar költőknek az anyanyelvről szóló vallomásait tartalmazza. /Ferencz Zsuzsanna: Minden szegleti felől ez világnak. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), dec. 9-15. - 48. sz./1998. december 10.
A 87. évét taposó, Marosvásárhelyen élő Csekme István Nevetőkönyv /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című szívderítő könyvvel lepte meg olvasóit. Karcolatok, rajzok, anekdoták, mesék találhatók a könyvben. A szerző a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára volt, majd a Csombordon beindult Téli Gazdasági Iskolában tanított, azután Marosvásárhelyen telepedett le. /Győrfi Dénes: Csekme István nevetőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Csekme István jelentős munkája: A marosvásárhelyi református temető 1988-ban /Marosvásárhely, 1994/1998. december 11.
A bukaresti ítélőtábla helyt adott a Román Nemzeti Egységpárt óvásának, és megsemmisítette a Petőfi-Schiller magyar-német állami egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. Mint ismeretes, az RNEP azzal fordult az igazságszolgáltatáshoz, hogy az említett kormányrendelet ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak. Az ítélőtábla döntését a kormány tíz napon belül megfellebbezheti. Verestóy Attila szenátor a Mediafaxnak nyilatkozva kijelentette: az ítélőtábla döntése téves, amelyet majd egy felsőbb igazságszolgáltatási fórum korrigálni fog. A szenátor szerint az ítélőtábla nem kompetens a kormányhatározatról dönteni. /Megsemmisítette az ítélőtábla a Petőfi-Schiller-egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./1998. december 11.
A Romániai Magyar Szó beszámolt arról, hogy az Erdélyi Naplóban sorozat indult A Securitate és a magyarok címmel. A sorozat anyagának átvétele előtt Gyarmath János főszerkesztő vezércikkében visszautasította a sorozatban napvilágot látó állításokat, szerinte ez csak az Erdélyi Napló közreadóinak üzenete, akiket zavar az RMDSZ egysége. A sorozatot dr. Balogh Júlia tette közzé, akit 1994-ben felkeresett Péter Ferenc volt szekus lehallgató és előadta értesüléseit. Gyarmath összegezésében a volt lehallgató szerint jó fiúk, akiket nem tudtak beszervezni és akiket lehallgattak: Fazekas János, Király Károly és Király István, Albert Antal, Blénesi Ernő, Sütő András, Hegyi István, Katona Ádám, Fodor Sándor, Hajdu Gábor, Borbély Imre, Gergely István, Borbély Ernő, Búzás László, Bíró Kata. /Gyarmath János: Ezt is megértük! - A Securitate és a magyarok. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./ A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., 8./1998. december 11.
Marosszentgyörgyön a rendőrök összevertek egy magyar férfit. Az utcán rosszul lett Szász István református tiszteletes, kihívták a mentőket. Dr. Raed Arafat orvos érkezett a beteghez. A beteg mellett szorgoskodott id. László Sándor. Az orvost idegesítette a férfi segédkezése, szólt a rendőröknek, vigyék arrébb ezt a férfit. Senki nem tudja, hogy kerültek oda a rendőrök. Tény, hogy a helyi rendőrfőnök, Dorel Oprea, valamint két másik rendőr, Petica Varadi és Becheres Mihai rettenetesen megverték László Sándort, fél oldala megbénult, koponyasérülés miatt idegsebészetre szállították, agykárosodást állapítottak meg. A rendőrség a magyar újságíró kérdésére csak halogató választ adott, számolt be Máthé Éva a történtekről. /Karhatalmi erőszak Marosszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1998. december 11.
Megjelent Gábor Ferenc Útravaló /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/ című gyűjteményes verseskötete, ugyanennél a kiadónál látott napvilágot Palczer János Bihar Vlegyásza című útikönyve, az Erdély hegyei útikönyvsorozat 5. kötete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./ Gábor Ferenc /Nagyszalonta, 1923. máj. 13. -/1998. december 11.
A Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ által kiadott Szatmári Füzetek hatodik kötete nem is füzet, négyszáz oldalas, egészségügy-történeti dolgozatokat tartalmaz. A szerkesztő Csirák Csaba. A füzetben olvasható dr. Szabó Ferenc monográfiája dr. Lükő Béláról, az európai hírű szatmári sebészről. Dr. Szabó Csaba nem élhette meg a munka megjelenését. A dolgozatokból kiemelkedő dr. Németi János nagykárolyi történésznek Nagykároly város egészségügyi ellátásának történetéről szóló írása. /Könyv a szatmári gyógyítókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./1998. december 12.
Ülésezett az RMDSZ két vezető szerve: Kolozsvárott a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) és Marosvásárhelyen dec. 12-én a Szövetségi Küldöttek Tanácsa (SZKT). A SZET napirendjén négy kérdés szerepelt: az RMDSZ részvétele a koalícióban, a privatizáció, a mezőgazdaság helyzete, valamint kérdezz-felelek Kötő Józseffel az önálló magyar egyetemről. Az SZKT ülésén Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette, hogy a kormány "évfordulós" mérlege nem kielégítő. Az RMDSZ támogatja a kormány szigorú gazdasági intézkedéseit, azonban kérdéses, hogy lesz-e ereje a kormánykoalíciónak az intézkedések végrehajtására. Az ellenzék bizalmatlansági indítványa a törvényhozás lefékezését célozza. S mindez sovén-nacionalista megnyilvánulások közepette történt, amelyek már a fasizálódás veszélyével fenyegetnek. A Nagy Románia Párt kolozsvári nagygyűlésén kilátásba helyezték a katonai diktatúrát, a koncentrációs táborokat - egyes nemzetiségek számára -, és Markó Béla szerint vétkes és bűnös mindaz, aki hallgat. E tekintetben elsősorban a román politikai pártokra gondol a szövetségi elnök, amelyek egyike sem foglalt állást a sovén-nacionalista megnyilvánulásokkal szemben. Még a koalíción belüliek sem... A cinkos hallgatás alóli egyetlen kivétel Constantinescu elnök, aki szóvá tette, hogy e megnyilvánulások tűrhetetlenek. A kormány szerkezeti átalakításáról szólva elmondta, hogy az RMDSZ továbbra is igényli az egészségügyi tárcát; megmarad a kisebbségi tárca, de önálló minisztériumként, nem pedig a miniszterelnöknek alárendelt főosztályként. Az SZKT első alkalommal tűzte napirendre az ifjúsági kérdést. Teljes közönybe ütközött ez a téma, a terem szinte kiürült. Markó Béla bevallotta, hogy az RMDSZ-nek nem körvonalazódott az ifjúsági politikája.- A szociális kérdés kapcsán kibontakozott vita viszont áttörést eredményezett. A kérdezők azt tették szóvá, hogy bár az RMDSZ kongresszusa elhatározta egy szociál-politikai struktúra létrehozását, az ügyvezető elnökség nem hozta azt létre mindmáig. Az SZKT illetékes szakbizottsága követelte a szociális kérdést ténylegesen kezelő főosztály létesítését, megfelelő hatáskörrel és költségvetéssel. És ezt az SZKT elfogadta! Felismerték, hogy most már - az újabb munkanélküli hullám előtt - szociális téren ténylegesen tennie kell valamit. - Vitát eredményezett a belső választások kérdése. Ezek megtartását ugyan már a brassói kongresszus elhatározta, idestova hat esztendeje, azóta is halogatják. és íme a második áttörés! Ezen az SZKT-n olyan döntés született, amely előírja az RMDSZ soros kongresszusának megtartását - 1999. május 15-re hívják össze -, valamint a belső választások megtartását 1999. november 13-án. 69 szövetségi küldött szavazta ezt meg, név szerinti szavazással. Tehát betartása személyre szólóan számonkérhető. - Megszavazták az átvilágítási határozatot is. Egyetlen "apró" módosítással. Ugyanis az RMDSZ-tisztségviselők közül mindmáig nagyon kevés küldte el politikai önéletrajzát a szövetségi elnökségre. További gond, hogy az elhatározott átvilágítási akció nem oldja meg a kérdést, nem szünteti meg az RMDSZ-tisztségviselők szekus múltjával kapcsolatos spekulációkat. Ahhoz olyan törvény kell, amely lehetővé teszi a szeku-dossziék tanulmányozását. /Zsehránszky István: SZET Kolozsváron, SZKT Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14., Székely Kriszta: Marosvásárhelyen ülésezett a Szövetségi Képviselők Tanácsa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./1998. december 12.
A kormány beterjesztett egy új helyi közigazgatási törvényt, amely tartalmazza a 22-es sürgősségi kormányrendelet kisebbségekre vonatkozó passzusait. A szenátusi vitán a nacionalista pártok és a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja élesen támadták a kormányrendelet kisebbségekre vonatkozó passzusait, mely előírja az anyanyelv használatát azokban az önkormányzatokban, ahol a kisebbségi lakosok száma eléri a 20 százalékot. Ugyanakkor a Nagy Románia Párt egyik szenátora kijelentette: a pártnak az is elég lenne, ha a 20 százalékot 30-ra módosítják. Végül mégis megszavazták a 17. szakaszt a következő szöveggel: "Azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya meghaladja a 20 százalékot, a velük való kapcsolataikban a helyi közigazgatási hatóságoknak biztosítani kell az anyanyelv használatát is a jelen törvény, valamint azon nemzetközi egyezmények előírásainak megfelelően, amelyeknek Románia részese." /Átment a 20 százalék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./1998. december 12.
A bukaresti Ítélőtábla érvénytelennek nyilvánította azt a kormányrendeletet, amely a magyar és német tannyelvű Petőfi-Schiller Egyetem megalakításának előkészítését írta elő. Ezzel helyet adott a Román Nemzeti Egységpárt által benyújtott tiltakozásnak, úgy ítélve meg, hogy a rendelet ellentmond a tanügyi törvénynek és az alkotmánynak is. A kormány a fővárosi igazságügyi testület döntése ellen 10 napon belül fellebbezhet. A kabinet vonatkozó döntése ellen, mint ismeretes, nem csak az ellenzék és a Rektorok Országos Bizottsága emelte fel a szavát, de egyes koalíciós pártok képviselői és maga a tanügyminiszter is. /Egyelőre törvényen kívül a Petőfi-Schiller Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12-13./1998. december 14.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán tartott kerekasztal-beszélgetést tartottak a határon túli magyar oktatásról. Báthory János, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kijelölt elnökhelyettese kijelentette: "Magyarországnak közre kell működnie abban, hogy hatékonyabbá váljon a határon túli magyarok oktatási rendszere" - Szilágyi Pál, Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese emlékeztetett arra: a Román Nemzeti Egységpárt kezdeményezésére az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a Petőfi-Schiller magyar-német egyetem létesítésére hozott kormányhatározatot. A romániai rektorok konferenciája is hasonló álláspontot képviselt, arra hivatkozva, hogy az egyetem létrehozása a nemzetiségek elszigetelődéséhez vezetne. Ez a konferencia december 14-én újra összeül. Szilágyi Pál azt tervezi, hogy ezen a konferencián felolvassa a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar oktatói által megfogalmazott nyilatkozatot, amelyben a legerélyesebben tiltakoznak a konferencia véleményük szerint kisebbségellenes döntése ellen. Orosz Ildikó /Ungvár/ rámutatott: Ukrajnában az oktatási intézmények a tervezett támogatás csupán 30-40 százalékához jutnak hozzá, a pedagógusok pedig egyes járásokban 4-7 hónapja nem kapják meg bérüket. A legtöbb iskolában szénszünetet tartanak, az elmaradt oktatást rövidített tanórákkal, illetve szombati tanítással pótolják. Megítélése szerint kedvezőtlenül befolyásolná a magyar nyelvű oktatást, ha elfogadnák Ukrajnában azt a koncepciótervezetet, amely a kisebbségek számára úgynevezett átirányításos oktatási technikát javasol. Ennek lényege, hogy az elemi iskolákban még a kisebbség nyelvén tanítanának, az érettségi idejére azonban az oktatás folyamatosan ukrán nyelvűvé válna. Orosz Ildikó úgy vélte, a felsorolt okok miatt összeomolhat a magyar oktatási rendszer Ukrajnában. - Gábrity-Molnár Irén újvidéki egyetemi tanár elmondta: az oktatásirányítás rendszerét Jugoszláviában a merev központosítás jellemzi, amely akadályt jelent a kisebbségek oktatásában. A gondok enyhítésére tovább kell dolgozni a Magyar Oktatási Tanács megalakításán, amelynek tevékenységében civil szervezetek és szakmai fórumok szakemberei vennének részt. Utalt arra, hogy az anyanyelvükön tanuló magyar nemzetiségű diákok száma évről évre csökken. A Vajdaságban emellett nagy a pedagógushiány: az általános iskolákból jelenleg mintegy 200 magyar nyelvű tanár, illetve tanító hiányzik, a középiskolákban pedig 94 szaktanárra lenne szükség. Hangsúlyozta, hogy a szerbiai felsőoktatási intézményekben meg kell valósítani legalább az anyanyelvű felvételizés gyakorlatát, emellett fejleszteni kell a magyar nyelven folyó pedagógusképzést. - Szigeti László, Szlovákia oktatási államtitkára szerint a parlamenti választások után minden esély megvan arra, hogy a szlovákiai magyar oktatásügy előrelépjen. A kormányprogram ugyanis több olyan pontot foglal magában, melyek a magyar okatásügyet pozitívan befolyásolják. Az államtitkár közölte, várhatóan már ebben a tanítási félévben kétnyelvű bizonyítványt kaphatnak Szlovákiában a magyar és az ukrán tannyelvű iskolákban tanulók. Felhívta a figyelmet arra: nem szabad azt várni, hogy egyik napról a másikra megoldódik a magyar oktatásügy helyzete, apró lépések sorozatával azonban komoly eredményeket lehet elérni. /Fórum a határon túli magyar oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./1998. december 15.
Mi lesz veled, magyar egyetem? - tetet fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa. Úgy néz ki, hogy - semmi. Elkészült a tervezete. "Teljes spektrumú önálló magyar oktatási intézmény" - mondta Kötő József államtitkár. - Ez a tervezet tartalmaz mindent: karokat, tanszemélyzetet, infrastruktúrát, mindazt, ami szükséges az akkreditáláshoz. Helyette azonban a Petőfi-Schiller egyetemről beszéltek. Takács Csaba ügyvezető elnök szavaival: "Jött egy Petőfi-Schiller diverzió..." Micsoda tulajdonképpen ez a Petőfi-Schiller? Nekünk az a benyomásunk, hogy egy blöff, állapította meg az újságíró. Aki ezt ígérte, már bánja, mint a kutya, aki hetet kölykezett... Takács Csaba mondta, ő "olyanról nem hallott, aki lemondott volna az önálló romániai magyar állami egyetemről... csak arról hallott, hogy a mai politikai konstellációban kivitelezhetetlen". Ez legalább tiszta beszéd. Cs. Gyimesi Éva figyelmeztetett, az újságíró szerint figyelmeztetését meg kellene szívlelniük azoknak a politikusoknak és egyéb drukkereknek, "akik jobb híján egyetemalapítással játszadoznak": "15 évbe telik, amíg egy tanszék beérik; amíg élni kezd". Az igazi főiskolai oktatást "nem hétvégi tanárokkal" csinálják. Az, hogy mindent az államtól várunk: "etatista, kommunista magatartás". Amit annál is inkább abba kellene hagyni, mert az "állam elvtárs, állam bácsi" egyre kevésbé tud gondoskodni a meglévő egyetemekről is: a Babes-Bolyai Tudományegyetem költségeinek 60 százalékát nem az állam állja, hanem pályázatokkal megszerzett pénzekből finanszírozzák... Csakhát egyedül a magyar katedra kapcsolódott be ebbe - a polgári, civil - finanszírozási rendszerbe. A többi szakok magyar professzorait nem érdekli. S míg a magyar katedra infrastruktúra szempontjából önállósult, a többieknek nagyjából semmijük sincsen... Tehát nem az lenne a követendő út, hogy havonta egy-egy új egyetem megalapításáról képzelődjünk /Cs. Gyimesi szerint/, hanem civil, polgári igyekezettel tegyük működésképessé azt, ami már megvan... Mert "ha véletlenül sikerül egy új egyetemet összefabrikálni", akkor ennek az univerzitásnak a hallgatói miután mindent megtanultak szépen, magyarul... mehetnek egy akkreditált egyetemre románul vizsgázni. Kötő József szerint a Petőfi-Schillerben is van lehetőség, az is csírája lehet a majdani önálló állami magyar egyetemnek. 1998. dec. 11-én a következő volt a helyzet. A tervezett Petőfi-Schiller egyetem 3 pilléres intézmény. Kolozsváron lenne a rektorátusa, és ugyanott olyan karok létesülnének, amelyeknek nincs magyar oktatási nyelvű megfelelőjük a Babes-Bolyain. Tehát műszaki fakultás, jogi, politológiai, közgazdasági, óvónő- és tanítóképző főiskolai szinten, ágazati főiskolák irányítása stb. Marosvásárhelyen lenne a másik pillér: műszaki, kertészeti, élelmiszeripari és humán fakultások: pszichológia, zenepedagógia, tanítóképző stb. Szebenben lenne a német részleg. Kötő bejelentett még, hogy az oktatásügyi minisztérium eldöntötte a magyar oktatáskutató csoport létrehozását. /Zsehránszky István: Mi lesz veled, magyar egyetem? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./1998. december 15.
Dec. 15-én a magyar Országgyűlés megkezdte Magyarország biztonság- és védelempolitikájáról szóló határozati javaslat általános vitáját. Szabó János honvédelmi miniszter expozéjában elmondta: az előterjesztés új eleme, hogy az ország biztonság- és védelempolitikáját az integrációhoz igazítja. Szabó János hangsúlyozta, hogy a biztonságpolitika két pilléren fog nyugodni. Az egyik pillér a nemzet ereje, a másik pedig a szövetségesi viszony lesz. Szabó János azt is leszögezte, hogy Magyarország a jövőben kezdeményező szerepet kíván vállalni a térség stabilizálásában. Elhangzott: a határozati javaslat fontosnak tartja a szövetségesek érdekei mellett a nemzet és a határon túli magyarság érdekeit. /Biztonságpolitika és határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./