udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 13351-13380 | 13381-13410 | 13411-13440 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1998. október 2.
Szept. 30-án az Országgyűlés külügyi bizottsága Szent-Iványi István /SZDSZ/ elnökkel az élén Bukarestbe látogatott. Okt. 1-jén tárgyalást folytattak a román parlament külügyi bizottságaival, Ion Diaconescuval, a képviselőház elnökével, okt. 2-án pedig Andrei Plesu külügyminiszterrel. A találkozókon az egyik központi téma a magyar-német állami egyetem, illetve a kettős állampolgárság kérdése volt. "Magyarország számára fontos a román kormány stabilitása, a jó magyar-román kapcsolatok, illetve az, hogy az RMDSZ kormányzati tényező legyen" - nyilatkozta Szent-Iványi István. Tabajdi Csaba volt államtitkár kijelentette: "Felhívtuk az RMDSZ vezetőinek a figyelmét arra, hogy nem csak a kétmilliós erdélyi magyarságnak tartozik felelősséggel. Bármennyire is belső ügye ez az RMDSZ-nek, a kormánykoalícióból való kilépésnek a következményei kihatnak mind a magyar-román kapcsolatokra, mind a kárpát-medencei magyarságra, különös tekintettel a szlovákiai helyzetre." Szent-Iványi István elmondta: a kettős állampolgárság kérdése jelenleg nem szerepel a magyar politika napirendjén. Az etnikai diszkrimináció nem lehetséges ebben a kérdésben, tette hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./1998. október 2.
A román sajtó hatalmas lármát csapott Eva Maria Barki kijelentései miatt. Lehet, hogy nem kívánatos személynek nyilvánítják majd. "Ami nem jelenti azt, hogy ezzel el is lehet hallgattatni." - állapította meg Gyarmath János. Ezzel azonban nem lesz minden rendben. Az emberek a változásra szavaztak, de ebben nem volt részük. /Gyarmath János: Ördögűzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./1998. október 2.
Okt. 1-jén Tempfli József megyéspüspök felszentelte Nagyváradon a Fehér Dezső Sajtóklubot. Az ünnepség során Péter I. Zoltán bemutatta a Százéves Napló című jubileumi kiadványt. Okt. 2-án a lapkiadók megalapították a Romániai Magyar Lapkiadók Egyesületét és megválasztották az igazgatótanácsot, tagjai: Gellérd Lajos /Brassói Lapok/, Hecser Zoltán /Hargita Népe, Csíkszereda/, Králik Lóránd /Bihari Napló, Nagyvárad/, Makkai János /Népújság, Marosvásárhely/, és Torma Sándor /Háromszék, Sepsiszentgyörgy/. Az igazgatótanács elnöke Králik Lóránd lett. /Százéves a Napló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1998. október 3.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ okt. 3-án Marosvásárhelyen tartott rendkívüli ülésén 59 igen szavazattal 37 nem szavazat ellenében úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos eddigi határozatait. A testület ugyanakkor fenntartotta azt a jogot, hogy bizonyos meghatározott feltételek esetén az SZKT ismét felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. A határozat szerint az RMDSZ koalíciós szerepvállalását az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé, a koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltétele az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik saját programja megvalósításához, nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Az SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta a testületet az RMDSZ Operatív Tanácsának szept. 30-i üléséről. A testület az SZKT előző ülésén hozott döntésének megfelelően a kormánykoalícióból való kilépés módozatairól tárgyalt. Döntést nem hoztak. A szintén aznapra összehívott kormányülésen ugyanis határozat született egy Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német egyetem létrehozására. Markó szerint az Operatív Tanács úgy értékelte: noha az RMDSZ-szabta a feltételek, amelyeknek teljesülése nélkül az RMDSZ nem tudja további kormányzati szerepvállalását elképzelni, nem teljesültek, a kormány ajánlata olyan pozitív intézkedés, amely indokolttá teszi a rendkívüli SZKT összehívását. A testületnek arról kell tehát dönteni: fenntartja-e szeptember 5-i döntését, vagy felülbírálja azt. Markó Béla fontosnak minősítette a magyar-német egyetem létesítésére vonatkozó kormányhatározatot, mivel egyetemet véglegesen létrehozni csak törvénnyel lehetséges. Véleménye szerint ez a határozat azt fejezi ki, hogy a kormány és a koalíció előre akar lépni, ami az anyanyelvű felsőfokú oktatást illeti. "Illúziókban azonban továbbra sem ringathatjuk magunkat" - mondta Markó. Takács Csaba ügyvezető elnök egyetértett a Smaranda Enache és Gabriel Andreescu levelében megfogalmazottakkal, amelyben a két ismert román közéleti személyiség felhívta az SZKT figyelmét: amennyiben elfogadják a magyar-német egyetemet, ország-világ előtt bizonyságot tesznek tárgyalókészségükről, racionalitásukról. Tőkés László tiszteletbeli elnök szerint a magyar-német egyetem létesítésére elrendelő kormányhatározattal érdemben semmit sem változott a helyzet, ami a 36-os sürgősségi kormányrendeletet, illetve a Kolozs megyei képviselők, majd a képviselőházi frakció által benyújtott törvénytervezetet illeti a magyar egyetem létrehozására vonatkozóan, nem is beszélve az 500000 aláírással ellátott tanügyi törvénytervezet sorsáról. Cseberből vederbe kerültünk, állapította meg Tőkés László. "Úgy látszik, állandóan "a minimumnak a további minimalizálása felé haladunk, és ezt nevezzük kompromisszumkészségnek" - mondotta a püspök. Tőkés László szerint ennek az úgymond "kéznyújtásnak" az elfogadásával az RMDSZ nem tesz mást, mint ismét "mentőövet" dob a román kormánynak. Tőkés László azt javasolta: halassza el az SZKT a döntést még egy héttel, addig pedig legyen széles körű társadalmi vita tárgya a kilépés témája. Kötő József ügyvezető alelnök, oktatási államtitkár szerint az egyetemalapításra vonatkozó kormányhatározat - amennyiben a kormány valóban komolyan gondolja - jó lehetőség arra, "önálló magyar állami tudományegyetem megvalósításához, kiépítéséhez hozzáfogjunk", ugyanakkor pedig megoldást is nyújt az igen bonyolult akkreditációs problémákban. Verestóy Attila szenátor a kormányban maradást szorgalmazta, hasonlóképpen Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, Dézsi Zoltán prefektus, Frunda György szenátor, Borbély László államtitkár és mások is. Borbély Zsolt Attila szerint "alig-mézes-madzag" a kormány ajánlata, a lényege: bármi legyen, csak ne az, amit az RMDSZ kér. Ha most maradunk, abból a partnerek azt a következtetést vonják le, hogy velünk bármit "le lehet nyeletni", szögezte le Borbély Zsolt Attila. Csapó I. József szenátor kijelentette: a szeptember 5-i SZKT-döntésben meghatározott feltételek nem valósultak meg, az RMDSZ-nek tehát nincs helye a kormányban. Igenis, jogunk van az állami költségvetésből támogatott önálló magyar egyetemre! - mondotta. Katona Ádám hangsúlyozta: a magyar-német egyetem igenis alternatívája az önálló, magyar egyetemnek! Szerinte "mi a magunkét kérjük vissza, azt, amit 1919-ben szuronyokkal vettek el tőlünk". Katona Ádám kifejtette, hogy az RMDSZ-ben három hónapon belül tisztújításra van szükség. Bucur Ildikó, Somai József és Kónya-Hamar Sándor egybehangzóan azt vallották, hogy az RMDSZ hívja vissza két miniszterét és államtitkárait mindaddig, amíg a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet a parlament nem szavazza meg eredeti formájában. Markó Béla a szavazás előtt összegezte a vitát. Kifejtette, hogy a magyar-német egyetemre vonatkozó határozat nagyon kevés és nagyon ingatag, de az első jogi intézkedés, amely arra mutat, hogy van akarat a koalícióban a negatív folyamatot megállítani. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5., Bögözi Attila: Maradtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 5./ A 11 órás vita után a testület 59 mellette és 37 ellene leadott szavazattal az RMDSZ kormányon maradása mellett döntött. Az SZKT elfogadta az erre vonatkozó Határozatot, valamint egy Nyilatkozatot a szeptember végén lezajlott szlovákiai választások eredményével kapcsolatban. Határozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa rendkívüli ülésén megvizsgálta a szeptember 30-án a Petőfi-Schiller egyetem tárgyában elfogadott kormányhatározat következtében előállott politikai helyzetet, és a következőket határozza: 1. Hatályon kívül helyezi a kormányból való kilépéssel kapcsolatos határozatait. 2. Koalíciós szerepvállalását a kormányprogramban foglaltak szellemében, az általános reform megvalósításától, a kisebbségi jogok törvénybe iktatásától, valamint a vonatkozó kormányhatározatok gyakorlatba ültetésétől teszi függővé. 3. A koalíciós együttműködés elengedhetetlen feltételének tekinti az anyanyelvű oktatásban szerzett jogok törvénybe foglalását, az 1998. szeptember 30-i 687-es kormányhatározat előírásainak megvalósítását és a helyhatósági törvény módosítását a 22/1997-es sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően. 4. Az RMDSZ továbbra is következetesen ragaszkodik a saját programja megvalósításához, tehát nem mond le a kolozsvári központú önálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásáról. Felszólítjuk a koalíció minden politikai pártját, hogy ebben a nehéz gazdasági és politikai helyzetben tanúsítsa azt a határozottságot és következetességet, amely elengedhetetlen a kormányprogram megvalósításához szükséges reform véghezviteléhez, valamint a kormány belföldi és külföldi hitelének megerősítéséhez. Az előbbiekben megszabott feltételek be nem tartása esetében az SZKT felülbírálja az RMDSZ koalíciós részvételét. Nyilatkozat: A Szövetségi Képviselők Tanácsa megelégedéssel vette tudomásul a szeptemberi szlovákiai választások eredményeit, amelyek lehetővé tették a szlovákiai demokratikus pártok kormányra jutását. Bízunk abban, hogy az újonnan alakuló kormánykoalíció vezetésével Szlovákia visszatér a közös Európa felé vezető útra, és teljesíteni fogja az Európai Unióhoz való csatlakozás politikai feltételeit, beleértve a nemzeti kisebbségek jogainak garantálását és tiszteletben tartását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 5. 1340. sz./1998. október 4.
A kommunista diktatúra erdélyi mártírjaira emlékeztek okt. 4-én Nagyenyeden, a római katolikus templomban. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök celebrálta a szentmisét, majd a plébánia udvarán felavatták az emlékművet. A leleplezést Mihai Horatiu Josan nagyenyedi polgármester végezte, Tempfli József felszentelte az emlékoszlopot, beszédet mondott Bustya Dezső református püspöki elnök, dr. Péter Miklós református egyetemi teológiai tanár, Kacsó Tibor, az Erdélyi 56 Bajtársi Társaság elnöke, Tófalvi Zoltán, a diktatúra mártírjainak felkutatója és Sándor Botond enyedi unitárius lelkész. Az emlékművet Vencel Árpád kolozsvári szobrászművész tervezte. Csupán néhány erdélyi mártír nevét jegyezték föl és az íratlanul hagyott két márványtábla jelzi, hogy még sok táblára lenne szükség valamennyi mártír nevének megörökítéséhez. Az emlékmű felirata: "In memoriam martyrium qui tempore dictaturae communistae mortui sunt - A kommunista diktatúra áldozatainak emlékére és az egyházmegye vértanú papjainak tiszteletére: Boga Alajos, 1954. szeptember 14. - ordinárius, Máramarossziget; Pálffy János, 1958, Marosvásárhely; dr. Marcalik Győző püspök, 1952, Zsilava; Sándor Imre - ordinárius, 1952, Ramnicu Sarat, fagyhalál; Szán István piarista tanár, elhurcolták; Gajdátsy Béla gyulafehérvári teológiai rektor, 1952, Nagyenyed; dr. Boros Fortunát; Bokor Sándor, 1972. június 13., a Dunából halászták ki; Fekete János, 1952, Targu Jiu, Ambrus György, 1960, brailai mocsarakban; Bardocz Mózes, 1945, földvári haláltábor, dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi püspök, 1953, Nagyenyed; dr. Schilling János ispán, 1948, Nagyenyed; dr. Szász Pál jogász, 1954, Ocnele Mari, éhhalál; Orbán Károly. Fogságba vetettek 11 evangélikus, 11 unitárius, 57 református, 182 római katolikus lelkipásztort és több tízezer "igaz ember!"... "Boldogok, akiket az igazságért üldöznek." /Mt. 5,10./" /Győrfi Dénes: Mártírok emlékezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./1998. október 5.
Okt. 5-én a képviselőházban Szilágyi Zsolt Bihar megyei képviselő interpellációt intézett Andrei Marga közoktatásügyi miniszterhez és Ion Anghelescu egyházügyi államtitkárhoz. Az RMDSZ-képviselő szóvá tette, hogy a moldovai csángómagyarok nem tudnak érvényt szerezni ama elidegeníthetetlen és alkotmányos joguknak, hogy anyanyelvükön tanuljanak és misézhessenek. A klézsei magyar szülők még 1996 nyarán hivatalosan kérték a magyar nyelv tanítását a községi általános iskolában, a Bákó Megyei Tanfelügyelőség azonban válaszra sem méltatta a kérvényezőket. A kérvény végül - 14 hónapos várakozás után! - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége révén a Közoktatásügyi Minisztériumhoz került, amely felszólította a Bákó Megyei Tanfelügyelőséget a kérdés megoldására. Mindennek ellenére semmilyen konkrét lépés nem történt, sőt, Anisoara Rudei klézsei tanítónő a magyar nyelv tanítását szorgalmazó szülők megfélemlítésével is próbálkozott, és azt sugallta nekik, hogy gyerekeik menjenek Erdélybe vagy Magyarországra, ha magyarul akarnak tanulni. A szülők azonban nem ijedtek meg, és kiállnak követelésük mellett. Ennek ellenére a bákói tanfelügyelőség nem teljesíti a tárca döntését egy magyar tanító kinevezésére és alkalmazására vonatkozóan. Szilágyi Zsolt ezek után azt kérdezte Andrei Marga minisztertől, mit tett eddig és mit szándékozik tenni ezután a csángómagyar szülők akaratának érvényesítése érdekében és azért, hogy elejét vegyék a bákói tanfelügyelőség jogtipró magatartásának. Ion Anghelescu egyházügyi államtitkártól a szabad vallásgyakorlás jogának szavatolását kérte számon az RMDSZ Bihar megyei képviselője, amikor arra a kérdésre kérte a választ, hogy milyen konkrét intézkedésekkel szándékozik megoldani a moldvai csángómagyarok azon kérését, hogy e csángó falvakban magyar nyelvű misét is hallgathassanak a hívők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz., A csángók jogaiért interpellált az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./1998. október 5.
Okt. 5-én Markó Béla szövetségi elnök fogadta a szövetség bukaresti székházában Frits Bolkensteint, a Liberális Internacionálé elnökét, aki a nemzetközi liberális tömörülés küldöttségének élén látogatást tesz Romániában. A delegáció, amelynek tagja volt Szabó Zsolt, a Hollandiában kormányzó liberális párt /VVD/ külügyi titkára is, elsősorban a romániai politikai helyzet és ezen belül a magyar nemzeti közösség gondjai iránt érdeklődött. Az általános politikai helyzet és a román-magyar kapcsolatok alakulásának ismertetése után Markó Béla beszámolt a koalícióban nemrég kialakult válságról és az RMDSZ álláspontjáról a tanügyi törvény vitájában. A találkozón Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ Szabadelvű Körének elnöke és Niculescu Antal államtitkár az RMDSZ liberális platformjáról, illetve az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt között kialakult, sok tekintetben jónak és gyümölcsözőnek mondható kapcsolatokról tájékoztatta a vendégeket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 6. 1341. sz./1998. október 5.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke újra elmondhatja azt, amit 1994. jún. 15-i nyilatkozatában rögzített: 1989 óta alaposan átgondolt rágalomhadjárat folytatnak ellene a posztkommunista és szélsőséges nacionalista körök, a volt Securitate és a belső egyházi reakció erői. A CE Szövetség Zilahi Kálvin Szövetség csoportja indított globális aláírási kampányt és Internet-háborút nemcsak személye, hanem egyházkerülete törvényes rendje ellen is. Őket segítették a tiltakozó "erdélyi értelmiségiek" /1998. jún. 2./. Makay Botond resicai lelkész palástja mögé búvó "nagyváradi kollégái" intéztek támadást Tőkés püspök ellen, Makay Botond pedig felszólította a püspököt arra, hogy szíveskedjen tisztségéből távozni /1998. jún. 18./ 1994-ben a bukaresti Tinerama indított támadást, Tőkés Lászlót Szekuritáté-ügynöki múlttal vádolva, 1998 júniusában pedig az Adevarul közölt hasonló sorozatot. Ez alkalommal az Associated Press /AP/ is átvette a képtelen vádakat és világgá röpítette azokat, Emiatt jelenleg négy peres ügyben kénytelen becsületét védelmezni, nevezetesen az Adevarul főszerkesztője és Dorin Suciu nevű újságírója, az AP és a londoni The Times ellen indított perekben. A hollandiai lapokban /Trouw, Nederlands Dagblad stb./ megjelent lejárató cikkekkel szemben odavaló barátai védik meg. Balogh Barnabás egyházkerületi missziói előadó viszont a hollandiai Friesch Dagblad szept. 4-i számában támadta a püspököt. Ábrahám Dezső mocskolódásaihoz, akárcsak négy éve, a Romániai Magyar Szó nyújtott teret /1998. aug. 29-30./. Aczél Endre, a Népszabadság tollnoka erdélyi "magyar gettópolitikával" és irredentizmussal bélyegezte meg őt. Székely Ervin parlamenti képviselő a Medifaxnak adott augusztusi nyilatkozatában szintén a püspök titkosszolgálati múltját feszegette. /Tőkés László: Támadások kereszttüzében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./1998. október 5.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában először a háromlépcsős autonómia fogalmán élcelődött, majd a helyreigazításon: akinek nem inge, ne vegye magára, fogja majd mondani. /Kuszálik Péter: Helyreigazítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Ezzel Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke írására célzott: Akinek nem inge... Válasz az RMDSZ minisztereinek, államtitkárainak és megyei tisztségviselőinek nyílt levelére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30.1998. október 5.
Eva Maria Barki szerint "A román titkosszolgálat nyilván célzatosan hamis beállítású jelentése" szolgált alapul azoknak a bírálatoknak, amelyek erdélyi útját követték. Eva Maria Barki nyilatkozatában leszögezte: "Ténykedésem és megnyilatkozásaim a romániai magyarság jogait illetően sohasem irányultak a román nép ellen." /Eva Maria Barki nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./1998. október 6.
Tokay György miniszter az általa vezetett Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal eddigi munkáját ismertette. Amikor az RMDSZ javaslatára létrejött a hivatal, akkor az felvállalta az egész romániai kisebbség problematikáját. Az engedélyezett 46-os létszámkeret alig felét teszi ki a hivatal munkatársai. Rövid időn belül sikerült egy országos monitorizálási hálózatot létrehozni, ennek megalakításában a kolozsvári, konstancai és suceavai területi irodák is nagymértékben hozzájárultak. Az utóbbiban helyet kap a Csángómagyar Szövetség is. A Roma Hivatal élén Dan Oprescu áll. A hivatal jó kapcsolatokat épített ki a román civil szférával, az 1995 és 1997 között inaktív Kisebbségi Tanácsot sikerül a hivatalnak aktivizálni. Megszűnt a Kisebbségi Tanács kirakatjellege. Tokay több mint száz nemzetközi találkozóját nem csupán protokolláris jellegűnek minősítette. A nemzetközi konferenciákon igyekezett reális képet adni a kisebbségek helyzetéről. A miniszter részletesen ismertette érdekvédelmi munkájukat, illetve azokat a törvénytervezeteket és kormányhatározatokat, melyek kidolgozásában aktívan részt vett az általa vezetett hivatal. Ezek közül a legfontosabbak a tanügyi és a helyhatósági törvények voltak. Kormányhatározatot kezdeményeztek a Kisebbségvédelmi Minisztériumközi Bizottság létrehozására. A magyar bölcsészkar létrehozásáról szóló kormányhatározat-tervezetüket nem tárgyalták meg, a magyar zenetudományi tagozat létrehozásáról szóló határozat tárgyalását a kormány elhalasztotta. Az egyes minisztériumok részéről tapasztalható akadályoztatás miatt kormányülés napirendjére tűzték ezt a kérdést, ahol a miniszterelnök fölszólította a minisztereket, hogy fokozottabb figyelemmel kövessék az előterjesztett anyagokat. Tokay személyesen tárgyalt a többnyelvű feliratok tarthatatlan helyzetéről Kolozs és Maros megye prefektusával. A magyar nyelv oktatásának bevezetését kérte Klézsén a megyei tanfelügyelőtől. A marosvásárhelyi zsidó temető meggyalázása ügyében kezdeményezésük ellenére nem indult ügyészségi vizsgálat. Bűnügyi feljelentést tettek olyan munkahelyi hirdetések ügyében, amelyek kizárták romák jelentkezését, azonban az ügyészség ebben az esetben sem indított vizsgálatot. Kormányhatározatot terjesztettek be a csíkszeredai ortodox püspökségnek átadott ingatlan ügyében, azonban nem sikerült a határozatot megsemmisíttetni. Két ízben memorandumban hívták fel Victor Ciorbea akkori miniszterelnök figyelmét a magyarellenes hangulatkeltésre, nyilvános állásfoglalást kérve, ugyanezt kérték az államelnökségtől is, de eredményt nem tudtak elérni. A többségi közvélemény megváltoztatása és a sajtó ellenséges hangvétele ellensúlyozását szolgálja a hivatal kéthetente megjelenő Tájékoztatója, melyet 70 címzetthez juttatnak el /a sajtó mellett nagykövetségeknek, emberjogi szervezeteknek is/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./1998. október 6.
Az RMDSZ megöregedett, állapította meg Komán János. Ennek jele a választóktól való fokozatos elszigetelődés. Ugyanez a vegetáló életmód jellemzi a koalíciós pártokat is. /Komán János: Új alternatívát kell teremtenünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./1998. október 7.
Tokay György miniszter után mai számában Hajdú Gábor egészségügyi miniszter eddigi tevékenységét mutatta be a Romániai Magyar Szó. A miniszter beszámolójának címében már elmondja, hogy tevékenységének "állandó problémája: az egészségügy pénztelensége". Hajdú kevésnek tarja az általa vezetett minisztérium költségvetését, mely a nemzeti össztermék 3 százalékát jelenti. Ugyanakkor tovább elemzi a pénztelenség okait és következményeit, illetve ismerteti a pénzhiány felszámolására tett intézkedéseket. A miniszter elmondja: sikerült befejezni és kormányrendelettel elfogadtatni az Országos Gyógyszer Ügynökségre és az orvosi rendelők megszervezésére vonatkozó törvényjavaslatokat, melyek közül az utóbbi - a miniszter véleménye szerint - "az újjászerveződő egészségügy egyik alappillérét képezi". Az egészségügyi társadalombiztosítási törvényről beszélve Hajdú elmondta, hogy alkalmazása nagyban függ az egészségügyi társadalombiztosítási pénztárak megteremtésétől. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./1998. október 7.
Hatalmas tiltakozási akció indult el a Petőfi-Schiller egyetem bejelentése után. Kolozsváron mindegyik román politikus nyilatkozott, az újságok pedig idézték őket, mindegyikük elutasította ennek az egyetemnek a gondolatát. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen tiltakozó nyilatkozatot szerkesztettek és gyűlnek az aláírások. /Csomafáy Ferenc: Egyszínűség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./1998. október 7.
Először rendezett a bukaresti Kisebbségvédelmi Hivatal és megyei tanács Brassóban Kisebbségi Napokat. Okt. 3-án kezdődött meg, a tanács dísztermében. A rendezvény Carmen Petrescu, a Kisebbségvédelmi Hivatal igazgatónője nyitotta meg. Csortán Ferenc, a Művelődési Minisztérium kisebbségi hivatalának tanácsosa is tartott előadást. Elmondta, hogy jó ez a kezdeményezés, akkor lesz hasznos, ha lesz folytatása. Csortán is hangsúlyozta a magyar egyetem jelentőségét. /Tóásó Áron Zoltán: Kisebbségi Napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./1998. október 8.
Az elmúlt időszakban a kormányprogram ellenére cselekedett az oktatásügyi tárca, ezért Kötő József oktatásügyi államtitkár különvéleményt jelentett be, összegezte eddigi tevékenységét az államtitkár. Az egyetemi vita keretében a minisztérium a jogfosztó multikulturális modell nevében az önálló magyar egyetem szószólójává vált, ezért Kötő József ellenvéleményét hangoztatta előadásában és írásban /A Hét aug. 6-i számában közölt tanulmányában/. Az ellenséges hangulat ellenére sikerült létrehozni egy, a magyar állami egyetem alapításának módozatait vizsgáló bizottságot. Kötő a csángó közösség kérésére javasolta a tanügyminiszternek az anyanyelvi képzés általánosításának útján a magyar nyelv oktatásának bevezetését, aki átiratban rendelte el az oktatás megkezdését. Minisztériumi rendelet formájában sikerült nyomatékosítani, hogy az egyetemi felvételiken olyan nyelven lehessen vizsgázni, amelyen tanul a jelölt. "Mindezen törekvések ellenére" - mondta Kötő - "számos szabálysértés történik, amelyeket igyekeztünk orvosolni." /Dr. Kötő József: Különvéleményt jelentettünk be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./1998. október 8.
Nagy visszhangot kapott a bukaresti rádió okt. 6-i hírműsorában Tőkés László püspöknek az a magyar sajtóban megjelent interjúja, amelyben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Martonyi János magyar külügyminisztert és Szent-Iványi Istvánt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökét bírálta - közölte az MTI. A rádió tudósítása szerint "az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egész sor kritikát fogalmazott meg a Romániával kapcsolatos hivatalos magyar politikával szemben - románbarát magatartással vádolta meg Martonyi János külügyminisztert és Szent-Iványi Istvánt, a külügyi bizottság elnökét". Tőkés azt vetette a magyar külügyminiszter szemére, hogy érthetetlen módon támogatta az RMDSZ kormányban maradását. A minisztert külön is bírálta a kettős állampolgárság ügyében tanúsított magatartásáért. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az a véleménye, hogy a magyar államnak meg kellene találnia azt az intézményes formát, amely szavatolni képes a határon túli magyarok - a magyar nemzet részeiként való - jogait, példát véve Ausztriától, amely vállalni tudta a dél-tiroli osztrákok védelmét - jelentette a közszolgálati rádió. /Tőkés Lászlót bírálta a bukaresti rádió. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./1998. október 8.
A Magazin Istoric minden számában közöl eddig elhallgatott forrásmunkákat. A 9. számában az Ion Antonescu államfő vezetésével lezajlott 1941. febr. 7-i kormányülés jegyzőkönyvét adták közre. Ezen az ülésen Antonescu ismertette Románia "etnikai megtisztítására" vonatkozó terveit. A románosítást egymást követő szakaszokban tervezte. A román elemnek fokozatosan kell behatolni az állam gazdasági életébe, jelentette ki. A légkört meg kell tisztítani "a zsidó elemtől". Tömegesen száműzné őket, de nincs hova küldeni a zsidókat. Bukarestben zsidó negyedet hoznak létre és minden fővárosi zsidót ide költöztetnek. A zsidókat a kisvárosokból bizonyos központokba kell bezsúfolni. Bukarestből el kell távolítani a cigányokat és a Duna árterein, falvakba kell őket vinni. Ezeket a falvakat őrséggel kell őrizni, hogy ne tudjanak onnan eltávozni. Ugyanígy a magyarokat is össze kell írni és kilakoltatni Bukarestből. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), okt. 8./1998. október 9.
Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa okt. 7-én közzétett sajtónyilatkozatában örömmel üdvözölte a román kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kompromisszumos megoldást találjon a főiskolai oktatás nehéz kérdésére a magyar és német tannyelvű Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának beindításával. "Hasonlóképpen üdvözöltem az RMDSZ ezt követő döntését, hogy továbbra is részt vesz a kormányzásban" - hangoztatta az EBESZ-főbiztos, majd kifejti, hogy a kisebbségi oktatásra vonatkozó nemzetközi standardok lehetővé teszik a kormány által választott megoldást, mint az alternatívák egyikét az oktatás terén. "Értelmezésemben a Petőfi-Schiller Egyetem létrehozására vonatkozó határozatot a következő összefüggésben kell látnunk: 1. Ezen egyetem létrehozása nem tekinthető a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem multikulturális jellege fejlesztésének alternatívájaként, hanem annak kiegészítéseként. A multikulturális rendszer továbbfejlesztése a Babes-Bolyai Egyetemen továbbra is elengedhetetlen. 2. Bár a Petőfi-Schiller Egyetemen az oktatási nyelv a magyar és a német nyelv lenne, a román vagy más etnikumú hallgatókat semmiképpen nem lehet megfosztani attól a joguktól, hogy ezen az egyetemen folytassák tanulmányaikat. 3. Figyelembe kell venni, hogy a Romániai Német Demokrata Fórum vezetése is síkraszállt a magyar-német multikulturális állami egyetem létrehozása mellett" -hangzik az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának sajtónyilatkozata. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 8., 1343. sz., Max van de Stoel örül a magyar?német egyetemnek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./1998. október 9.
Halász Anna, aki a bukaresti rádió magyar adásában jelentkezik rendszeresen, emlékeztetett, hogy három hete még szidta az RMDSZ-t a megalkuvásért. Azóta viszont sírva figyelte a román tévében a gyűlöletnek a lavináját, ahogy kirohantak a magyar egyetem ellen. Mind ujjongtak, hogy sikerül a koalícióból kikergetni az RMDSZ-t. Akkor viszont - csakazértse! - figyelmeztetett most Halász Anna. Rossz szerep, de el kell vállalni. "Tőkés Petúr Lászlónak mindenben igaza van, csak abban nem, hogy fejjel menjünk a falnak." /Halász Anna: Csakazértse! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./1998. október 9.
Demeter János kormányfőtitkár helyettes ismertette tevékenységét. Hivatalos hatáskörének ismertetése után Demeter felsorolta további kötelezettségeit. Ebből a munkából fontosnak tartja a hetente sorra kerülő kormányüléseket előkészítő tanácskozásokon azokat a törvénytervezeteket, határozattervezetek napirendre való tűzését sürgetni, melyek fontosak számunkra. Továbbá elmondta, hogy rendszeres kapcsolatot tart az RMDSZ ügyvezető elnökségével, ahová törvénytervezeteket juttat el véleményezésre, amiket azután feloszthat azon képviselők között, akik fel tudják használni bizottsági munkájukban vagy akár a plénumban. Ugyanakkor a területi szervezetek irányából érkező, és az Ügyvezető Elnökség által rendszeresen továbbított kéréseket nagymértékben sikerült megoldania. A kormányfőtitkár helyettes úgy gondolja "a politikai döntéshozatal porondján csak fokozatosan lehet eredményt elérni". Beszámolójának végén Demeter annak a meggyőződésének ad hangot, hogy "az RMDSZ az elmúlt időszakban mindent megtett azért, hogy érvényesüljön a reform, és a parlament által elfogadott kormányprogram". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./1998. október 9.
Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa a vele készült interjúban felsorolta azokat a problémákat, melyeket sikerült megoldani: a tanügyben három nemzetiségi líceumnak önálló épületet biztosítottak, magyar csoportok indultak; a szegényes költségvetés ellenére megjavították a megyei utakat; az érintett helységek 90 százalékánál sikerült háromnyelvű táblát kitétetni. Riedl kijelentette: "valahol elvesztettük a prioritás iránti érzékenységünket". Szerinte előnyt kellene hogy élvezzenek a mezőgazdaság és a vele összefüggő ágazatok, a gazdasági kérdések /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./1998. október 9.
Megdöbbentő, hogy újra napirenden van az Agache-ügy. Tamás Sándor RMDSZ-képviselő foglalta össze, miről van szó: 1997 végén újra beindították az eljárást, kérve, hogy minősítsék át különleges kegyetlenséggel elkövetett emberöléssé az ügyet. Ugyanakkor az elhunyt hozzátartozói egymilliárd lej /kb. 100 ezer dollár/ kártérítést követelnek. A tárgyalást Bukarestben a törvényszék okt. 8-ra tűztek ki. A vádlottakat Frunda György és Fazekas F. Csilla védi. Frunda György halasztást kért. /A meglincselt milicista őrnagy követel. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 9-15./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, 1990-ben /Háromszék, 1990. jan. 5. és febr. 3./. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1991. márc. 15./1998. október 9.
A magyar kormány alapvető célkitűzése, hogy elősegítse a határon túli magyarok szülőföldön maradását, a közösségek polgárosodását - jelentette ki Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Corvinus Részvénytársaság román és szlovák konzultatív testületeinek okt. 9-i együttes ülésén Budapesten. Szabó Tibor szerint a határon túli magyarok az anyaország segítsége nélkül nem tudnának lényegesen előrehaladni a gazdasági felemelkedés útján. Ezért a jövőben meg kell erősíteni a határon túli vállalkozásfejlesztési központok működését, és anyagi hátteret kell biztosítani egy információs adatbázis létrehozásához. A HTMH a jövőben megvizsgálja a Magyarországgal szomszédos országban élő magyarok gazdasági támogatására létrejött, évi 300 millió forintos forrással rendelkező Új Kézfogás Közalapítvány működését. Felülvizsgálják az alapítvány befektetéseit, a veszteséges cégeket valószínűleg felszámolják. Megvizsgálják, hogyan lehetséges külföldi, elsősorban EU-, PHARE-, CBC-forrásokat bevonni a határ menti területek fejlesztésébe. - A Corvinus Rt. egymilliárd forintos alaptőkével jött létre tavaly ősszel. A társaságot a Magyar Fejlesztési Bank, a magyarországi Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, a Magyar Export-Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. alapította, elsősorban a működőképes magyarországi vállalkozások külföldi térnyerésének támogatására. A Corvinus Rt. kiemelt figyelmet fordított a Magyarországgal szomszédos országokba irányuló tőkeexportra. Az elmúlt egy évben 100 millió forinttal segítették a Pécsi Gabona Rt.-t az egyik bukaresti kenyérgyár megvásárlásában. /Gazdasági támogatásunk, polgárosodásunk a cél. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./1998. október 10.
Tokay György kisebbségvédelmi miniszter okt. 7-én átiratot küldött Andrei Marga közoktatásügyi miniszternek, amelyben a Petőfi-Schiller magyar és német tannyelvű multikulturális állami egyetem felállítására vonatkozó 1998/687. sz. Kormányhatározat 2. cikkelyének megfelelően, a magyar és német egyetemi közösségekkel való konzultáció alapján javaslatokat tett az egyetemalapítást előkészítő jelentés kidolgozására felállítandó munkacsoport összetételére vonatkozóan. Átiratában Tokay György kisebbségvédelmi miniszter a létesítenő egyetem ideiglenes vezetőségébe a következőket javasolta: Karl Singer egyetemi tanár (Temesvári Közgazdaságtudományi Egyetem), Dieter Simon egyetemi tanár (Brassói Egyetem), Néda Árpád egyetemi tanár (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem), Hollanda Dénes - egyetemi tanár (Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem), Horváth István - egyetemi adjunktus (Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem). Tokay György ugyanakkor javasolta a tíz tagú bizottságba a Közoktatásügyi Minisztérium Kisebbségi Oktatási Főosztálya, Felsőoktatási Főosztálya, illetve Német Nyelvű Oktatási Igazgatósága részéről Murvai László vezérigazgatót, Constantin Bratu vezérigazgatót, illetve Cristina Cosmatu igazgatót. A 10 tagú munkacsoport kiegészítése végett két másik személyre vonatkozó javaslatot Andrei Marga minisztertől vár a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 9. , 1344. sz., Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./1998. október 10.
Néhány hete hozták nyilvánosságra a Nemzeti Nevelésügyi Minisztérium határozatát, mely szerint a középiskolákban kötelező tantárgynak számít a hittan. A határozatot valamennyi egyház örömmel üdvözölte. Most újabb gond merült fel. Szülők mondták el, hogy azokban az osztályokban, ahol a tanulók túlnyomó többsége ortodox vallású, nem gondoskodnak katolikus, református vagy baptista vallástanárról, hanem kötelezni akarják a diákokat az ortodox hittanra. A Bihari Napló munkatársa Tempfli József püspököt kérdezte meg, hogy mit tehetnek a panaszosok. Az iskolák vezetőségének kötelességük vallástanárokat biztosítani valamennyi felekezetű tanuló számára. Más kérdés, hogy a magyar szülők miért íratták gyermekeiket román iskolába? Emiatt ők is hibásak. Azok a fiatalok, akik a román osztályban nem járhatnak katolikus hittanórára, keressék fel a hitoktatókat. Református részről ugyanezt tanácsolta Lugosi Mihály. /Kötelező hitoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./1998. október 10.
Október első napjaiban az erdélyi magyar történelmi családok képviselői gyűltek össze Nagyenyeden. A Castellanum Alapítvány ismertetésének és elfogadásának szentelt közgyűlésen Apor Csaba és dr. Csávossy Ferenc méltatta a kezdeményezés nemes célját és szóltak az erdélyi történelmi családok sorsformáló szerepéről Erdély magyar társadalmának alakulásában. A második napon Ugron Katalin, Kabos Éva és Mikó István írásaiból olvasott fel, a szellemi-gazdasági életről Klebersberg Éva és Tőkéczki László értekezett. A harmadik napon, okt. 4-én a megjelentek részt vettek a katolikus plébánián a mártírokra emlékező ünnepségen és az emlékmű avatásán. /Győrfi Dénes: Castellanum Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10-11./1998. október 10.
A Thália Színház /Kassa/ Kakukkfészek című előadásával kezdődött meg Budapesten a Vendégségben Budapesten elnevezésű színházi esték sorozata, amelynek keretében határon túli magyar együttesek mutatják be produkcióikat a főváros befogadó színházában, a Tháliában. Hónapról hónapra egy-egy határon túli magyar együttes vendégszerepel majd az Illyés Közalapítvány és a kulturális tárca támogatásával. November 1-jén a vendég a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ lesz, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház decemberben, alapítása 50. évfordulóján vendégszerepel. A kassaiak előadása előtt mutatták be Darvay Nagy Adrienne Színek Kisvárdán című könyvét, amely a kisvárdai határon Túli Színházak X. nyári fesztiválja alkalmából jelent meg. A szerző a szomszédos országokban működő hivatásos magyar társulatok elmúlt évtizedéről adott áttekintést. /Határon túli magyar színházak Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10-11./1998. október 11.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság /PBMEB/ szervezésében a negyedik honismereti konferenciát tartották meg okt. 9-11-e között Sarmaságon, melynek az 1848/49-es szabadságharc eseményeinek és emlékműveinek bemutatása volt a fő témája. A PBMEB 1993-ban alakult, működési területe a bánsági Arad, Temes és Krassó-Szörény, valamint a partiumi Bihar, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékre terjed ki, tagjai helytörténeti, néprajzi kutatómunkát végeznek, műemlékeket, emlékhelyeket leltároznak felés ismertetnek, honismereti dolgozatokban számolnak be munkájukról, melyeket évi vándorgyűléseken terjesztenek elő. Az idein közel félszáz dolgozatot terjesztettek elő. Benedek Zoltán /Nagykároly/ két eltűnt szoborról és szétvert emléktáblákról értekezett. Nagykárolyban a jelenlegi városközpontban, a szökőkút mellett állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása, a milleniumi évfordulón, 1896-ban állították fel. 1938-ban lefejezték a szobrot. Ugyancsak Nagykárolyban állt Kossuth Lajos szobra a mai is Kossuth-kertnek nevezett parkban, szintén Kallós Ede munkája, a szobor 1939-ben eltűnt, akárcsak a Petőfi-emléktáblák. A PBMEB kiadásában jelennek meg a Partiumi Füzetek, szerkesztője Dukrét Géza, a PBMEB elnöke, a legújabb füzet Bessenyei István református tiszteletes Sarmaság című munkája. /Fejér László: Partiumi honismereti konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./ A honismereti konferencián Dánielisz Endre az 1901-ben Nagyszalontán felállított Kossuth-szobor ledöntésekkel tűzdelt kálváriáját ismertette, Vajda Sándor Borosjenő várának történetét foglalta össze. /Honismereti konferencia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./ Előadást tartott többek között Béres József /Máramarossziget/, Bokor Irén /Érmihályfalva/, Erdei János /Szilágysomlyó/, Fazekas Lóránd /Szatmárnémeti/, György Irén /Szalacs/, Hitter Ferenc /Felsőbánya/, dr. Jósa Piroska /Nagyvárad/, Kordics Imre /Nagyvárad/, Kovách Géza /Arad/, Major Miklós /Szilágynagyfalu/, Magyari Etelka /Arad/, Osváth Sára /Sarmaság/, Pávai Gyula, Puskel Péter /mindketten Aradról/, Székely Antal /Ombód/, rajtuk kívül Erdőközi Zoltán /Lelle/ Szilágy megye iskolahálózatáról tartott előadást. /Péter I. Zoltán: IV. Partiumi honismereti konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 27./1998. október 11.
A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület szervezésében idén ötödik alkalommal rendezték meg Brassóban a Bartalis János Szavalóversenyt okt. 9-11-e között. A rendezvény az 1997-ben 19 évesen elhunyt Mikó András Befejezetlen történetek című antológiájának bemutatójával, valamint munkásságának méltatásával nyitotta meg Orbán János Dénes, az Előretolt Helyőrség című folyóirat főszerkesztője. /Tóásó Áron Zoltán: Az V. Bartalis János Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./