udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 13321-13350 | 13351-13380 | 13381-13410 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1997. szeptember 22.
A szenátus szept. 22-i ülésén Corneliu Turianu parasztpárti szenátor élesen támadta az RMDSZ egész politikáját, erre még nem volt példa a koalíciós együttműködés kezdete óta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke ezt követően sürgős találkozót kért Ion Diaconescutól, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökétől. - Előzőleg Diaconescu kijelentette, hogy az RMDSZ-nek engednie kell a magyar lakosság nevében előterjesztett egyes követeléseiből. Közben Goerge Pruteanu parasztpárti szenátor, az oktatási bizottság elnöke vezeti a harcot annak érdekében, hogy parlamenti szinten töröljék vagy felhigítsák a kisebbségi nyelvhasználat előírásait. Pruteanu szept. 22-én a televízióban kifejtette a koalíciós megállapodásban rögzített és saját pártja által is elfogadott kormányrendelet elleni érveit. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 24./ Pruteanu a tévében elmagyarázta: ha a magyarságnak megadatik a jog, hogy az óvodától az egyetemig anyanyelven tanulhasson, a végzősök "egyféle fogyatékos, abnormális, zavarosfejű emberek" lesznek. /Ferencz L. Imre: Veszélyben a koalíció /!?/ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./1997. szeptember 22.
Csíkszeredában a Segítő Mária Katolikus Gimnáziumban 189 diák kezdte meg az új tanévet. A vidékieket az iskola részben elkészült új kollégiumában szállásolták el. Gyimesfelsőlokon a Szent Erzsébet Katolikus Gimnáziumban idén több mint százan folytatják tanulmányaikat abban a házban, amelyet a debreceni katolikus értelmiségiek alapítványa és a helybeliek segítségével építettek. /Katolikus gimnáziumok hírei. =Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./ 1997. szeptember 23.
A tanügyi törvényt módosító kormányrendelet szept. 23-i szenátusi oktatási szakbizottsági vitáján George Pruteanu bizottsági elnök ismét szavazásra bocsátotta a történelem és földrajz oktatására vonatkozó cikkelyt, amelyet a múlt héten megfelelő formában fogadott el a bizottság, újraszavaztatta. Miután a szavazás nyomán a bizottság ismét megfelelő formában fogadta el a cikkelyt, Pruteanu szenátor minden ügyrendi eljárást felrúgva még egyszer szavaztatott a cikkelyről, és mivel akkor már nem volt koalíciós többség a bizottságban, harmadik próbálkozásra "sikerült" töröltetnie a kormányrendelet megfelelő szövegét. Ezen az újabb szavazáson úgy döntöttek, hogy Románia történelmét és földrajzát újból románul kell tanulniuk a kisebbségi iskolák tanulóinak. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kijelentette, hogy ez az eljárásmód megalázó az egész bizottság számára, ezért az RMDSZ tiltakozásképpen kivonul. Dumitrascu elszólta magát: éppen erre várnak. Az RMDSZ bizottsági tagjainak távozása után megszavazták, hogy a líceum utáni szakoktatás csak román nyelvű lehet. A felsőoktatás területén újabb korlátozásokat szavaztak meg Pruteanu javaslatára: csak csoportokat, részlegeket lehet létesíteni a kisebbségek nyelvén, karokat és önálló kisebbségi felsőfokú intézeteket, egyetemeket nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25., Béres Katalin: Dumitrascu javaslata. = Brassói Lapok (Brassó), szept. 26., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./ Markó Béla szenátor, az RMDSZ szövetségi elnöke a sajtónak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy az RMDSZ ilyen körülmények között nem látja lehetségesnek az oktatási bizottságban való munkát, és úgy értékelte, hogy veszélybe került a koalíciós együttműködés, sőt, az RMDSZ-nek a koalícióban való részvétele is. A mai koalíciós egyeztető ülésen nyilvánvalóan meg kell tárgyalni ezt a kérdést is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 23., 1119. sz./1997. szeptember 23.
Szept. 23-án újabb koalíciós csúcsra került sor a kérdés rendezése érdekében. A koalíciós egyeztetésen tisztázódott, hogy a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kapcsán a nézetkülönbségek nem a koalíció és az RMDSZ között, hanem a KDNPP és az RMDSZ között léteznek. A megbeszélésen a két álláspontot nem sikerült közelebb hozni egymáshoz. Ma, szeptember 24-én mind a KDNPP, mind az RMDSZ parlamenti csoportja megtárgyalja a kialakult helyzetet, és ezt követően ? előreláthatólag még a héten ? újabb koalíciós csúcsra kerül sor a kérdés rendezése érdekében. Az RMDSZ parlamenti csoportja szept. 24-én a szövetség bukaresti székházában tart tanácskozást, amelyre meghívták az RMDSZ kormányzati tisztségviselőit is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 24. 1120. sz./1997. szeptember 23.
Vastagh Pál igazságügyi miniszter Valeriu Stoica román igazságügyminiszter meghívására szept. 22-én Romániába látogatott. Tárgyalt meghívójával, majd az RMDSZ-székházban találkozott az RMDSZ jogász-képviselőivel és szenátoraival. Szept. 23-án a két minisztérium együttműködéséről írtak alá megállapodást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./1997. szeptember 23.
Szept. 23-án Adrian Severin külügyminiszter elnökletével valamennyi minisztérium képviselői üléseztek, kialakították a magyar-román alapszerződés bizottsági ülésére a román álláspontot. Kovács László külügyminiszter okt. 8-án és 9-én Bukarestbe látogat, hogy a két ország közötti alapszerződés alkalmazását ellenőrző bizottság első ülésén részt vegyen. Az első ülés eredményeit a bizottság október végén ismerteti majd, Horn Gyula kormányfő romániai látogatásakor. /Október elején összeül az alapszerződést ellenőrző bizottság. =Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ 1997. szeptember 24.
Szept. 24-én mind a KDNPP, mind az RMDSZ parlamenti csoportja megtárgyalja a kialakult helyzetet, és ezt követően ? előreláthatólag a bukaresti székházában tart tanácskozást, amelyre meghívták az RMDSZ kormányzati tisztségviselőit is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 24. 1120. sz./1997. szeptember 24.
A szilárd alapokat nélkülöző megbékélési politika eredményeként felbátorodtak a szélsőséges politikai irányzatok. Általános a bizalomvesztés. Magyarország nem támogatja a közösségi autonómia gondolatát, a magyar-magyar párbeszéd nem folyik, általános jelenséggé vált a "kisebbségi közösségek belső tartásának a megroppanása, a növekvő kivándorlás, az anyagi és erkölcsi tartás ellehetetlenülése". "A magyar kormánynak pl. szakítania kellene azzal a nézettel, hogy a határon túli magyarokat tehernek tekintse, amely tovább apasztja az ország csekélyke erőtartalékait. Mert a határon túli magyarok nem elvonnak, hanem hozzáadnak Magyarország erejéhez. S a cél a magyar nemzet határmódosítás nélküli politikai integrációjának megvalósulása." /Kisgyörgy Réka: Teher vagy együttműködés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./1997. szeptember 24.
Végre megszületett az önálló magyar iskola Nagybányán. Az ötvenes évek elején önkényesen megszüntetett iskola jogaiba való visszahelyezéséről van szó. Az engedélyezést beárnyékolja az, hogy a volt iskolaépületben kötöttárugyár-részleg üzemel, az új iskolaépületet először tatarozni kell. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./1997. szeptember 25.
A kormány vezető ereje, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátusi és képviselőcsoportja szept. 24-én Victor Ciorbea miniszterelnök és a parasztpárti miniszterek jelenlétében megvitatta az RMDSZ-szel kialakult konfliktust, és bizottságot hozott létre az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokra. Egyes jelentések szerint az ülésen "a miniszterelnök leszögezte: a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta és alkotmányellenes nyilatkozatot a /romániai/ magyar helyi hatóságok részéről". A KDNPP szándéka szerint a két párt küldöttsége a tanügyi törvényen kívül a koalíciós együttműködésben felmerült más problémákat is megvitat majd, közölte Victor Ciorbea. Az öttagú parasztpári bizottságot Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter vezeti. A csoportnak nem tagja George Pruteanu szenátor, aki az anyanyelvű oktatást ismét korlátozó döntések kierőszakolásával a viszályt előidézte. - Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára bírálta az RMDSZ "politikai ostobaságát", amellyel ragaszkodik a két vitatott tárgy magyar nyelvű oktatásához. Olyan kompromisszumos megoldást javasolt, hogy a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla kommentálni sem volt hajlandó ezt a változatot, rámutatva, hogy itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. /Nem két tantárgyról van szó. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./ Az RMDSZ szept. 25-én sajtóértekezletet tartott a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla elnök mellett részt vett a sajtóértekezleten Verestóy Attila szenátusi, és Varga Attila képviselőházi frakcióvezető. A sajtóértekezlet fő ? mondhatni kizárólagos témáját ? a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi bizottsági vitájának kapcsán előállott helyzet adta. A KDNPP elnökével, Ion Diaconescuval és Victor Ciorbea miniszterelnökkel tartott megbeszéléséről néhány perces késéssel érkező Markó Béla helyett Verestóy Attila nyitotta meg a sajtóértekezletet és rövid bevezetőjében elmondotta, hogy a koalíción belül tulajdonképpen nincsenek lényegbeli, érdemi ellentétek a reformfolyamat folytatását illetően, de valóban felmerültek egyes nézetkülönbségek a KDNPP-n belül a kormányprogram részét alkotó kisebbségi oktatást illetően, ám ezek tisztázása a parasztpárt feladata, hiszen a sürgősségi kormányrendelet szövegét ez a párt is elfogadta és támogatta. A kis késéssel érkező Markó Béla röviden beszámolt találkozójáról a parasztpárt elnökével és a miniszterelnökkel. Ezen a találkozón a KDNPP és az RMDSZ nézetkülönbségeiről tárgyaltak a kisebbségi oktatást szabályozó sürgősségi kormányrendeletet illetően, mintegy folytatásaként azoknak a megbeszéléseknek, amelyek az utóbbi napokban folytak a kormánykoalíciós egyeztetéseken. Megállapodtak a két politikai alakulat között felmerült nézetkülönbségek tisztázását és rendezését célzó teendőkben. Markó Béla ezután kitért az utóbbi hetekben felerősödött nacionalista retorikára, az ellenzék nacionalista, uszító felhangú megnyilatkozásaira, a magyarság kitelepítését, Erdély Csalódást okozott talán az egész erdélyi magyarságnak Victor Ciorbea miniszterelnök fenti nyilatkozata, hogy a jövőben nem fog megengedni semmiféle soviniszta nyilatkozatot a helyi magyar hatóságok részéről. Ebben szerepet játszhat a román nacionalisták nyomása, hiszen Székelyudvarhelyen semmiféle sovinizmusról nincs szó. /Komoróczy György: Kormánytámadás Székelyudvarhely ellen?! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1997. szeptember 25.
Gabriel Andreescu és Doina Cornea Emil Constantinescu elnökhöz, Victor Ciorbea miniszterelnökhöz és a koalíciós pártvezérekhez írt nyílt levelükben kiálltak amellett, hogy tovább kell haladni a reformok útján, a sürgősségi kormányhatározatokat el kell fogadni. A két vagy többnyelvű feliratozás olyan intézkedés, amelyre a kormány büszke lehet. A románok és a magyarok többsége a békés viszonyok mellett szavazott. Nem szabad meghátrálni a szélsőséges nacionalista erőktől. A "jelenlegi nacionalista uszítással szembeni eltökéltségnek nincs válaszútja." /22 (Bukarest) hetilap szept. 23., magyarul: Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./1997. szeptember 25.
Vetési László tiszteletes teológiai tanári munkáján kívül az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója. A szórványmagyarság híveivel, lelkipásztoraival való kapcsolattartás tartozik hozzá. Vetési szerint a romániai magyarság egyharmadát érintő kérdéskör ez. A tévé magyar adásában Juhaimnak maradékát összegyűjtöm című műsort vezeti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./1997. szeptember 26.
Szept. 26-án kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Victor Babiuc védelmi miniszter. Magyarország és Románia viszonyát nem módosítja, ha Magyarország előbb lesz a NATO tagja, jelentette ki Babiuc. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./ Babiuc szept. 26-án Keleti György honvédelmi miniszterrel megállapodott abban, hogy Keleti György okt. 6-án koszorút helyez el Aradon, az aradi vértanúk emlékhelyénél. Az ősz végén Bukarestben aláírják a közös magyar-román békefenntartó zászlóalj létrehozásáról szóló dokumentumot. A tárgyaláson szóba került a magyar-román hadiipari együttműködés is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./1997. szeptember 26.
Szept. 26-án az RMDSZ vezető tisztségviselői tanácskoztak Marosvásárhelyen. A Bernády-házba összehívott, az V. kongresszust előkészíteni hivatott tanácskozásra Markó Béla szövetségi elnök meghívta az SZKT és a SZET Állandó Bizottságait, a két parlamenti frakció vezetőségét, az ügyvezető elnököt, a tiszteletbeli elnököt, a területi szervezetek elnökeit és az RMDSZ két miniszterét. A tanácskozáson Markó Béla tartott rövid helyzetelemzést, különös tekintettel a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet szenátusi szakbizottsági vitája kapcsán kialakult helyzetre, majd a tanácskozás kitűzött céljának megfelelően a részvevők ajánlásokat fogalmaztak meg a kongresszus elé terjesztendő dokumentumokra ? az új programtervezetre és az alapszabályzat módosítására ? vonatkozóan. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26. 1122. sz./ 1997. szeptember 27.
Szept. 27-én Szatmárnémetiben tartotta soros ülését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Lászlófy Pál, az RMPSZ elnöke az ülés előtt nyilatkozott: az RMPSZ nem hajlandó kompromisszumra, hiszen a sürgősségi kormányrendelet is kompromisszum. A koalícióra lépés feltétele volt az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. A további engedmények az anyanyelvi oktatásért folyó küzdelem feladását jelentenék, ezért inkább boruljon fel a koalíció, mintsem hogy erről lemondjon az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Szatmárnémetiben, az RMPSZ ülésén Murvai László tanügyminisztériumi vezérigazgató elmondta, hogy a minisztériumi dolgozók többsége a sürgősségi kormányrendelet végrehajtásánál az időhúzásra rendezkedett be. Lászlófy Pál elnök kijelentette: az RMPSZ radikálisan fog eljárni, hogy ez a felemás helyzet tisztázódjék. Szűcs Judit alelnök, Kolozs megye képviselője arról tájékoztatott, hogy Kolozs megyében magyarellenes célzattal bátorítják az ottani tanfelügyelőséget. /A szervezet radikálisan fog eljárni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1. - átvétel a Szatmári Friss Újságból./1997. szeptember 27.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szept. 27-i lapokban megjelent sajtónyilatkozataiban utalt arra, hogy a sürgősségi kormányrendeletekben biztosított kisebbségi jogok utólagos parlamenti visszavonása a kolaíció elhagyására késztetheti az RMDSZ-t. A Jurnalul National bukaresti napilapban Markó Béla kifejtette: "Kilenc hónap után azt látjuk, hogy egyesek ebben a koalícióban nem akarnak egyetlen lépést sem tenni a magyar kisebbség problémáinak jogi megoldásáért. Így együttműködésünk valóban lehetetlenné válna, mert azt jelentené, hogy az RMDSZ lemondana minden saját követeléséről." Arra a kérdésre, hogy miért távozott a Konvencióból 1995-ben az RMDSZ, Markó Béla rámutatott arra, hogy akkor is mesterségesen magyarellenes hangulatot keltettek, a Konvencióban levő partnerekre rendkívül nagy nyomás nehezedett. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./1997. szeptember 27.
Bíró Béla terjedelmes cikkében azt állította, hogy "az igazi tehetségek ma már nagyon nehezen találhatják meg a helyüket Erdélyben vagy az erdélyi magyar közösségben. Kénytelenek a magyarországi vagy a román nyilvánosság és tudományos élet felé tájékozódni." Szerinte az erdélyi magyar intézmények nem képesek "lépést tartani a változásokkal, nem a jelen-, hanem a múltbeli feltételekhez próbálnak - elkerülhetetlen kudarcok sorozatán át - alkalmazkodni." "Mintha a közösségbe vetett bizalom, a legendás magyar önérzet roppant volna meg..." A cikkíró szerint színvonalas, európai látókörű publicisztika ma már csak a román lapokban található. A romániai magyarság most jutott el a "lenni vagy nem lenni" igazi kérdéséhez. A magyarellenes kampányok fokozatosan megszűnnek közösségformáló tényezőként funkcionálni. A közösséget a magyar kultúra és nyelv kohéziós erejének kellene összetartaniuk, de ezek csak valóságos teljesítményre alapozható. - Bíró Béla eltöpreng azon, mi az oka annak, hogy "a magyarországi szellemi irányzatok közül Erdélyben éppen a nemzeti bezárkózásra ösztönző, elavult nemzeti ideológiákra alapozott konzervatív nacionalizmus kerekedett felül?" "A romániai magyarok körében Csoóri Sándor a legnépszerűbb magyar értelmiségi, s nem a Duna Tv-nek köszönhetően. A közvéleményt uraló regionális heti- és napilapok sugallják, hogy a romániai magyarság sorsát igazából csupán Csoórit és körét, illetve a nyíltan nacionalista vagy soviniszta Torgyánt, Csurkát és társaikat foglalkoztatja. A bukaresti A Hét vagy a kolozsvári Korunk kis szigetecskék a konzervatív beállítottság tengerében.A sugallat azonban nem légből kapott. A magyarországi européer értelmiség jelentős része ugyanis máig sem gondolta végig a kisebbségi kérdést." Bíró Béla szerint ezért történt, hogy az Antall-kormány viharos gyorsasággal építhette ki Erdélyben kliens-rendszerét..." A romániai magyarok többsége idegenkedik a magyarországi européerektől. Ezt "bizonyos értelmiségi körök sajnos folyamatosan táplálják. Bíró Béla a Magyar Narancsra hivatkozik: az egyik szám szerkesztőségi cikkére /Nyamvadt sovén magyar sajtó/, ebben "hemzsegnek a durva hamisítások". A Magyar Narancs a romániai viszonyokat "igyekszik a hazugságig megszépíteni". Hasonló a Magyar Narancs másik számában id. Pásztor Ottó cikke. Ez is szépítgeti a valóságos helyzetet. Azzal vádolja a romániai magyarságot, hogy államot akar az államban. - Bíró Béla szerint vannak jelei annak, hogy a romániai magyar közösség széthullása megkezdődött. Nincs összefüggő nyilvánossága, "nincsenek többé-kevésbé mindenki által elismert személyiségei." A romániai magyarságot az RMDSZ tartja össze, melynek "mind kevesebb köze van a helyi közösségekhez". /Bíró Béla. A nagy magyar paradoxon. = Népszabadság, szept. 27./ A Bíró Béla által kifogásolt szerkesztőségi cikk a Magyar Narancsból: "Miközben a remek szoclib/szocnac magyarországi újságok hörögnek és vért köpnek a felvidéki magyar iskolák szlovák borítójú bizonyítványai miatt /harmadosztályú disznóság/, és nemzetiszínű tivornyát rendeznek amiatt, hogy Kolozsvár vasgárdista polgármestere, Funar nem hajlandó fogadni a magyar főkonzult /jó neki/, végtelen számú méltatlankodó cikkben" ugyanakkor "arról csak mínuszos hír szól, hogy a Constantinescu-Ciorbea-kormányzat oktatási rendelete véget vetett az évtizedes magyarellenes diszkriminációnak, meghozta a világon eddig ismert legnagylelkűbb kisebbségpolitikai rendszabályt - forradalmi úton, a román parlament feje fölött, szembeszállva mindenkivel, nehogy az erdélyi magyar nebulók jogai csorbuljanak akár." - "De a szoclib/szocnac napisajtó csak olához tovább. És még nekünk áll euroatlantilag följebb! Szégyen, gyalázat." /Nyamvadt sovén magyar sajtó. = Magyar Narancs, júl. 24./ A másik cikk: Id. Pásztor Ottó: Benn maradni. = Magyar Narancs, aug. 14./1997. szeptember 29.
Emil Constantinescu elnök Brüsszelbe utazott, szept. 29-én tárgyalt az Európai Bizottság elnökével, majd váratlan látogatást tett az Európai Bizottságnál, mielőtt díszdoktorrá avatták a liege-i egyetemen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ 1997. szeptember 29.
Szept. 29-én tartották az ünnepélyes tanévnyitót Kolozsváron, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Andrei Marga rektor beszédében az egyetem multikulturális jellegét hangsúlyozta. Az ünnepségen nem hangzott el magyar nyelven köszöntő. Ugyanebben az időben kisebb csoport tüntetett a minisztériumi rendelettel a jogi karon a magyar hallgatók számára elkülönített 30 hely miatt, mert szerintük ez diszkrimináció. A tüntetők között volt Liviu Medrea is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1997. szeptember 29.
Szept. 29-én megnyitotta kapuját a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében működő Sepsiszentgyörgyi Közgazdasági Főiskola 36 magyar és 24 román hallgatóval. Dr. Domokos Ernő, a főiskola igazgatója mondott beszédet. Orbán Árpád megyei tanácselnök egy több éves álom megvalósulásáról beszélt. /Éltes Enikő: Valóra vált álom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./1997. szeptember 29.
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szervezésében szept. 12-13-án rendezték meg Zabolán a Tájházak konferenciát. A magyar nyelvterület különböző részeiből érkeztek a meghívottak. A résztvevők megtekintették a zabolai templomot, a zabolai tájházat, amelyet dr. Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rendezte be, édesanyja segítségével, majd Csernátonban az ottani múzeumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanerről: szept. 13.1997. szeptember 30.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ platform szept. 23-án tiltakozó nyilatkozatot adott ki. Tiltakoztak amiatt, hogy Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és dr. Bárányi Ferenc képviselő durva, rágalmazó nyilatkozatot tett a Pro TV júl. 13-i híradójában, az utóbbi pedig a Romániai Magyar Szó júl. 17-i számában. A sértett, Katona Ádám, az EMK elnöke az RMDSZ Etikai Bizottságához fordult és panaszának bizonyító anyagát szétosztotta az RMDSZ SZKT székelyudvarhelyi /szept. 20-21./ tanácskozásán. - Az SZKT Állandó Bizottságának napirendre kellett volna tűznie a dr. Csapó József szenátor által kidolgozott személyi autonómia statútum-tervezetet, azonban ezt nem tette meg. - Az EMK nem tudta elérni, hogy az SZKT tárgyaljon a katonaság, rendőrség és ortodox egyházi intézmények Székelyföldre telepítéséről. - Az EMK megdöbbenéssel fogadta, hogy nem az SZKT tárgyalta meg az RMDSZ alapszabályzat- és programmódosítási javaslatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1997. szeptember 30.
Gazda József felhívta a figyelmet arra, hogy a régi és új kormánynak egyaránt szüksége van a "belső ellenzékre", mert ez segíti "rejtett szándékai" megvalósításában. Abban, hogy "ne is merjük az autonómia szót kiejteni a szájunkon, álljunk el attól a tervünktől, hogy önálló oktatási hálózatot akarunk kiépíteni". Funar és társai a szükséges ellenzék. És mit teszünk mi? - tette fel Gazda József a kérést. "Mi a saját belső ellenzékünket kiátkozzuk, igyekszünk teljesen kiszorítani" az RMDSZ vezetéséből, annak ellenére, hogy ez az ellenzék éppen az érdekvédelmért harcol. Holott "nekünk is van egy közös ügyünk, a nemzet ügye, a magyarság ügye". Gazda József szerint "nem használjuk ki harcunkban ezt az ellenzéket, ahogy a román politikai élet is teszi." /Gazda József: RMDSZ, figyeljünk a román modellre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./1998. október 1.
Szept. 30-án este az RMDSZ bukaresti székházában ült össze a szövetség Operatív Tanácsa. Az Operatív Tanács tagjai a szervezet elnöke, Markó Béla, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Verestóy Attila, a szenátusi frakció elnöke, Varga Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője, Dézsi Zoltán, a Szövetségi Képviselők Tanácsa Állandó Bizottságának elnöke, Csávossy György, a szövetségi egyeztető tanács elnöke, Kötő József és Demeter János államtitkárok. A megbeszélésre meghívást kapott, de nem tisztelte meg jelenlétével Tőkés László tiszteletbeli elnök és Csávossy György. A maratoni tanácskozás, amely éjfélkor ért véget, eredetileg csupán a kormányból való kilépés módozatait tárgyalta volna meg. Ezt nyilatkozta a tanácskozást megelőző percekben a szövetség elnöke. Miután azonban a kormányülésen egy, az RMDSZ számára is kedvező határozat született /Petőfi-Schiller elnevezésű magyar-német multikulturális állami egyetemről szóló kormányhatározat/, az Operatív Tanács úgy vélekedett, hogy igaz ugyan, hogy ez még nem oldja meg teljesen a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány, ha akar, képes lépni, tájékoztatott Borbély László államtitkár. Markó Béla elnök újságíróknak kijelentette: az RMDSZ pozitívan értékeli a kormányhatározatot. Ezzel a lépéssel a kormánykoalíció világos jelét adta annak, hogy szándéka megfelelő módon kezelni a helyzetet. Az Operatív Tanács okt. 1-jén éjjel arról is döntött, hogy a hét végére összehívják a Szövetségi Képviselők Tanácsának rendkívüli tanácskozását. Az SZKT-ülésre okt. 3-án kerül sor Marosvásárhelyen. Amíg a testület másként nem dönt, a szövetség nem hívja vissza kormánytisztség-viselőit. /Maratoni tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./1998. október 1.
Okt. 1-jén a szövetség bukaresti székházában sajtóértekezletet tartott az RMDSZ vezetése. Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vettek: Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök, Verestóy Attila és Varga Attila szenátusi, illetve képviselőházi frakcióvezetők, ügyvezető alelnökök, Demeter János és Birtalan József államtitkárok. Markó Béla az Operatív Tanács előző esti ülésének végén a sajtó képviselői előtt mondottakat megerősítve kijelentette, hogy az OT pozitívan értékelte a szept. 30-i kormányhatározatot mint új elemet, amely ugyan nem jelenti a magyar nyelvű felsőoktatás végleges és kielégítő megoldását, mindenképpen tanúsítja, hogy a koalícióban megvan a politikai akarat a válsághelyzet feloldására, és feltétlen elmozdulást jelent a kérdés érdemi és gyakorlati megközelítésében. A kormányhatározatot és az ennek nyomán előállott új helyzetet az okt. 3-ra, Marosvásárhelyre összehívott SZKT hivatott alaposan megvizsgálni és meghozni a megfelelő döntést. Addig a miniszterek és államtitkárok lemondását elhalasztják - mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, hogy ki nyert, avagy hogy nyert-e az RMDSZ e kormányhatározattal, a szövetségi elnök azt válaszolta, nem helyes a kérdést így feltenni, hogy ki nyert, és ki veszített. Mindkét fél, a koalíció és az RMDSZ is veszített volna, így viszont lehetőség van arra, hogy mindkét fél, az egész ország nyerjen. A Képviselőház oktatási bizottsága álláspontjának ismeretében a felsőfokú oktatás törvényes garanciáira vonatkozó kérdésre Markó Béla kifejtette, hogy a sürgősségi kormányrendelet érvényben van, és ez lehetővé teszi felsőfokú oktatási intézmények létesítését a kisebbségek anyanyelvén. Történt egy kísérlet e jog megnyirbálására, de most a kormányhatározattal új helyzet állott elő, amelyet az RMDSZ vezetése és az SZKT alaposan elemezni fog, hiszen ez a határozat önmagában is új elem, egy első lépés a kérdés jogszabályok által történő rendezésére. A leendő Petőfi-Schiller egyetem székhelyére vonatkozó kérdésre Markó Béla kijelentette, hogy erre nem tér ki a határozat, de az RMDSZ továbbra is Kolozsvárt tartja a legmegfelelőbb székhelynek a magyar részleg számára, míg a német részleg tekintetében a német kollégák hivatottak véleményt mondani, és persze lehet a rektorátus Kolozsvárott, de működhetnek fakultások más városokban is. A szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ szeretné, ha a válsághelyzet minél hamarabb megoldódna, hogy a koalíció végre rátérhessen az ország általános - elsősorban gazdasági - kérdéseinek a megoldására. Erre vonatkozóan az RMDSZ még augusztusban több javaslatot tett, de a szövetséget eltérítették a gazdasági problémák megoldására irányuló törekvéseitől. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla és Verestóy Attila kifejtették, hogy a létesítendő egyetemet nem a hallgatók etnikai hovatartozása, hanem az oktatási nyelv határozza meg, amint az jelenleg is történik többek között a Bukaresti Egyetem hungarológiai fakultásán vagy a bukaresti német líceumban, ahol jelentős számú román nemzetiségű hallgató tanul - az illető nyelven. A közoktatásügyi miniszterrel kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla és Verestóy Attila elmondották, hogy amennyiben Marga miniszter úr hajlandó végrehajtani a közös kormányprogramot, annak a koalíciós kormánynak a programját, amelynek tagja, akkor maradhat tisztjében, és az RMDSZ hajlandó vele együttműködni a reform végrehajtásán, amennyiben azonban nem, akkor nincs mit keresnie egy olyan kormányban, amelynek programjával nem ért egyet s amelynek megvalósítását megtagadja, illetve akadályozza. Végezetül Markó Béla és Takács Csaba kifejtették, hogy az RMDSZ programja és a szeptember 30-i kormányhatározat között nem látnak ellentmondást, utóbbi nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az RMDSZ törekedjen egy magyar egyetem létrehozására, mint ahogy a szövetség programja sem zárja ki más feltételek figyelembe vételét vagy a más nyelveken való oktatás lehetőségét. Ám mindezeket a kérdéseket az SZKT szombati rendkívüli ülése hivatott alapos elemzésnek alávetni - vonta le a végső következtetést az RMDSZ elnöke. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 1. 1338. sz./1998. október 1.
Asztalos Ferenc képviselővel, a tanügyi szakbizottság alelnöke a vele készült interjúban a riporter, Zsehránszky István a szakbizottság újbóli negatív döntéséről, a koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedésének okairól kérdezte a szövetség politikusát. Mi az, ami minden megállapodásnál, protokollumnál szorítóbb, erősebb hatást gyakorol a román politikusokra? Válaszképp Asztalos Ferenc elmondja: ő már a múlt héten érzékelte, hogy a parasztpárti kollégák félnek, attól tartanak, hogy a másik két koalíciós partner lesre játssza őket: "és akkor a román közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli román párt, amelyik a magyarokat támogatja". "Elfogadhatatlan a koalíciós partnerek magatartása. Egyértelműen tükrözte azt, hogy titokban, bennünket kihagyva, a három parlamenti frakció között megegyezés, megállapodás született". A román politikum erkölcstelenségén túlmenően a képviselő abban látja az RMDSZ-igényeket durván elutasító magatartás okát, hogy jelenleg Romániában választási kampány folyik:?Nagy a tét. S ha az RMDSZ-t sikerül -legalább ideiglenesen- kidobni a hajóból, Viorel Lisnek (az RDK polgármester jelöltje) nyert ügye van a veszélyesen előretörő a burkolt és nyílt PDSR-s jelölttel szemben. Akkor visszavethető pillanatnyi előnyük... A főváros polgármesteri széke az a tál lencse, amelyért koalíciós partnereink feláldoznak minket, a NATO-csatlakozást, az európai integrációt, bármit..." - ecseteli a román politikusok "áldozatkészségét" Asztalos Ferenc. /Zsehránszky István: Szövetségeseink vagy hóhéraink. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1998. október 1.
Egyed Ákos történész professzor a magyar egyetem ügyében a Kolozsvár mellett eddig elhangzott érvekhez hozzátette. "Kolozsvár helyzeti s szerzett előnyei által évszázadok óta összefogta és ma is összefogja Erdély magyarságát." Amennyiben történelmi alapozású funkcióját elveszti: a kéve széthullása felgyorsulhat. /Egyed Ákos: Miért nem mondhatunk le Kolozsvárról? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1998. október 1.
Tompa Sándor tordai nyugdíjas fordult Tőkés László püspökhöz. A kérdésekben vád és ítélet volt. Idézte a püspököt, hogy kötetre rúg mindaz, amit a Securitate tollbamondással leíratott vele. A nyílt levél írója, Tompa Sándor erre megjegyezte, hogy akik erre nem voltak hajlandók, azok megtorlásban részesültek, majd hozzátette: "Ön egy napig sem volt elzárva." És jöttek tovább a vádat tartalmazó kérdések: van-e olyan vezetők, akit nem bírált, miért nem püspökként fejti ki energiáját, mit szól Ábrahám Dezső cikkéhez... /Tompa Sándor: Kérdések Tőkés László püspök úrhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./1998. október 1.
Bukarestben okt. 1-jén az ország minden részéből érkező pedagógusok tüntettek a tanügyi költségvetés drasztikus csökkentése ellen. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./ 1998. október 1.
Szabó T. Attila életműve az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, első kötete 1975-ben jelent meg, a következő kötetek 1979-ben, 1982-ben, 1984-ben, a diktatúra utolsó éveiben megakadályozták megjelenését. Az 1989-es változások után a Magyar Tudományos Akadémia vállalta föl a kiadást, így láttak napvilágot a kötetek a kilencedikig. Dr. Zsemlyei János egyetemi tanár, a szerkesztői munkaközösség tagja elmondta, hogy a tizedik nyomdai munkálatait végzik, a tizenegyedik kötet szerkesztésén dolgoznak. A monumentális mű 15 kötetre terjed. /Fejér László: Nem marad torzóban az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./