udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 13081-13110 | 13111-13140 | 13141-13170 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1997. július 5.
Élete egyik legboldogabb pillanatát élte át dr. Garda Dezső képviselő, amikor jún. 26-án a képviselőházban elfogadták a közbirtokossági erdők visszaadásáról szóló törvényt. 1948-ban a kommunista hatalom egyszerűen megszüntette a közbirtokosságot. Garda Dezső régen harcolt a székely közbirtokosság visszaállításáért. A törvény a magán- és közbirtokossági erdőknél 30 hektáros átlaghatárt fogadott el. A következő harcot az új erdőtörvénynél kell megvívni. /Gál Éva Emese: Visszaadják a közbirtokossági erőket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5-6./1997. július 5.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform júl. 5-én nyílt levelet intézett az SZKT-hez és az ügyvezető elnökséghez. Még mindig nem kodifikálták dr. Csapó József személyi elvű autonómia-tervezetét. Az EMK megdöbbenését fejezte ki azért, mert Bardóczy Csabától megvonta az RMDSZ a bizalmat. Az SZKT még sohasem foglalkozott a székelyföldi román betelepítéssel, holott erre 1994 óta fölkérték. Az EMK kifogásolja, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter nem tárgyalt az Európa Tanács bizottságának Bukarestbe érkezett küldöttségével, helyette Adrian Nastase tájékoztatta az illetékeseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./1997. július 5.
A moldvai magyarok júl. 5-én Karácsonykőn /Piatra Neamt/ tartották meg első szórványtalálkozójukat. A találkozó előtt tíz napon át református teológusok gyülekezet-összeíró missziót végeztek Moldva területén. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, majd Árus László moldvai szórványlelkész /aki a beszámolót is írta/ köszöntötte a megjelenteket. Sok helyről jöttek, szép volt a találkozó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./1997. július 5.
Júl. 5-én a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiójának Szabad Szakszervezete meghívására Kolozs megye parlamenti képviselői és megyei pártelnökei, valamint a stúdió igazgatósága megbeszélést folytattak a közszolgálati televízió területi stúdióit fenyegető központi intézkedésekről, ezen intézkedések meggátolása érdekében. A meghívásnak csak a kormánykoalíciót alkotó megyei pártok tettek eleget. RMDSZ-részről a tanácskozáson részt vett Boros János megyei elnök, Kónya-Hamar Sándor és Mátis Jenő parlamenti képviselők, valamint az éppen Kolozsváron tartózkodó Boros Zoltán, az RTV magyar nyelvű adásának főszerkesztője is. A tanácskozáson megállapították, hogy Stere Gulea, az RTV ideiglenes vezérigazgatója költségvetési gondok ürügyével fel szándékszik számolni a területi stúdiókat. Első lépésként a nyári időszakra ? előzetes bejelentés nélkül ? több mint 30%-kal csökkentették a Kolozsvári Területi Stúdió műsoridejét. A résztvevők támogatásukról biztosították nemcsak a kolozsvári, hanem mindhárom területi stúdiót, amelyek léte elengedhetetlen feltétele Románia demokratizálási folyamatának. E tanácskozást megelőzően Boros János és Sebesi Karen Attila megyei közművelődési alelnök tárgyalást folytatott Ioan Musleával, a területi stúdió igazgatójával és Csép Sándorral, a Kolozsvári Területi Stúdió magyar szerkesztőségének vezetőjével a központilag csökkentett műsoridő arányos, a magyar nyelvű adás számára méltányos elosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./1997. július 5.
Júl. 5-én Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke, Boros János megyei elnök, Mátis Jenő képviselő, Sebesi Karen Attila, a megyei RMDSZ közművelődési alelnöke és Barazsuly Emil mezőgazdasági és faluszervezési alelnök részt vett a II. Magyarfenesi Napok című rendezvénysorozat megnyitóján, melyet a helybeli Bárdos Péter Közművelődési Egyesület szervezett. A rendezvénysorozat további eseményei: a harmadik ízben szervezett egyhetes népitánctábor gyermekeknek, valamint a II. Bábosképző Tábor pedagógusoknak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./1997. július 5.
Júl. 5-én a magyarországi Neszmély községben Megvalósítható önkormányzatiság címmel Kárpát-medencei önkormányzati konferenciára került sor a Magyarok Világszövetsége rendezésében. A bevezető előadásokat Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke tartotta. A konferencia három témát érintett: az önkormányzatokra vonatkozó törvénykezés helyzete a Kárpát-medencében; az önkormányzatok társulási lehetőségei, az önkormányzati szövetségek kérdése; az önkormányzati társulások, szövetségek szerepe az európai integrációban. A rendezvényen részt vett és előadást tartott Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, Tamás Sándor és Varga Attila parlamenti képviselők, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Török Sándor, Kézdivásárhely alpolgármestere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./1997. július 7.
A szenátus júl. 7-én 65 szavazattal 50 ellenében, 3 tartózkodással ratifikálta a román-ukrán alapszerződést. Ugyanezen az ülésen elutasították azt a javaslatot /57 szenátor 50 ellenében, 10 tartózkodással/, hogy vizsgálóbizottságot alakítsanak a Székelyudvarhelyen épült csereháti épület ügyében. Egy hete megszavazták ugyan a bizottság létrehozását, de mint kiderült, félrevezető információk alapján, ezért többen visszavonták aláírásukat a határozattervezetről. Petre Roman javasolta, hogy ezzel a kérdéssel az emberjogi bizottság foglalkozzon. /Nem lesz Har-Kov bizottság! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./ A kezdeményezők részéről elhangzott egy olyan javaslat, hogy szűkítsék le a vizsgálatokat a csereháti ügyre, és esetleg utalják át azt vagy az emberjogi, vagy a visszaélésekkel és panaszokkal foglalkozó állandó bizottság hatáskörébe. Verestóy Attila Hargita megyei szenátor ez esetben is alkalmatlannak nevezte a bizottság felállítását, tekintettel arra, hogy kormányszinten körvonalazódóban van a megoldás. Markó Béla szenátor rámutatott arra, hogy a parlamenti kivizsgáló bizottságok hivatása az, hogy országos, általános érdekű jelenségekkel foglalkozzanak, nem pedig egyedi esetekkel. Hangsúlyozta, hogy a pontatlan, tendenciózus információkat hordozó sajtókampány valahol a régi időkre emlékeztet, amikor központi rendelésre folytak hasonló akciók. - A csereháti ügy csak úgy és akkor kerülhet ismét napirendre, ha az említett állandó bizottságok valamelyike saját hatáskörében kifejezetten kéri a kivizsgálást, és magára vállalja adott határidőre a jelentés elkészítését.Júl. 8-án további felszólalások hangzottak el az ügyben, de ezek a szenátus előző napi döntésén nem változtattak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1066. sz./1997. július 7.
Több szobor restaurálására vállalkozott Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, köztük a Mátyás-szoborra is, mert az, amint állította, közveszélyes. Ezt a tervet a városi tanácsosok egyöntetűen /!/ elutasították. A liberális párti Sorin Cocis kijelentette: "Amíg én városi tanácsos vagyok, addig nem nyúlnak a szoborhoz!". A szobor restaurálásának helyben, a szobor elmozdítása nélkül kell megtörténnie. /Örökzöld téma: a Mátyás-szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./1997. július 7.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői júl. 7-én Kolozsváron találkoztak az RMDSZ vezetőivel. Meghívottként jelen volt Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége erdélyi elnöke, P. Szabó Péter, a Romániai Máltai Segélyszolgálat főtitkára. Mikó Lőrinc és Tőkés Elek beszámolt a vallásügyi államtitkárságon, Bukarestben megtartott gyűlésről, majd elmondták aggályaikat az egyházi javak visszaadásával, az iskolák ügyével kapcsolatban. A politikusok a reális lehetőséget ismertették, illetve a törvényes utak bonyolultságát. A csereháti ügyről is tárgyaltak. A jelen levő Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere hitelesen objektívnek nevezte az RMDSZ tájékoztatását a kialakult helyzetről. /Összefogtak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./1997. július 7.
Júl. 7-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A tanácskozáson jelen voltak Takács Csaba ügyvezető elnök, Kötő József, Székely István és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Birtalan József megbízott gazdasági ügyvezető alelnök, valamint meghívottként Boros János önkormányzati főelőadó és Balogh István, a számítástechnikai csoport vezetője. Takács Csaba ügyvezető elnök tájékoztatta a testületet a székelyudvarhelyi csereháti létesítmény ügyében folytatott tárgyalásokról és az ezzel kapcsolatos további feladatokról. A helyi elöljárókkal lebonyolított találkozón az ügyvezető elnök javaslatot tett egy cselekvési program kidolgozására, amely a csereháti kisegítő iskolával kapcsolatosan kialakult konfliktus tulajdonjogi szintű megoldását célozza. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége vállalta, hogy támogatni fogja a kérdés megoldását. A kormánykoalícióban való részvétel kapcsán felmerült annak a fontossága, hogy az Ügyvezető Elnökségnek állandó kapcsolata legyen az RMDSZ parlamenti frakcióival. Napirenden szerepelt az állami költségvetésből a kisebbségeknek juttatott, a Művelődés- és Egyházügyi Főosztály által előterjesztett sajtó- és kultúratámogatás jóváhagyása. Kötő József ismertette azokat a kritériumokat, amelyek alapján a különböző kategóriájú sajtótermékek kiadásának támogatását elbírálták. A sajtótermékek esetében a támogatás a lapok gazdálkodásának javítását célzó feltételekhez van kötve. A kulturális események támogatása kapcsán felmerült, hogy az elbírálások tárgyilagosabbá tétele érdekében a területi szervezetek küldjék be a főosztályhoz prioritási listáikat a körzetükhöz tartozó kulturális rendezvényekről. Ugyanakkor ügyvezető elnökségi döntés született arra vonatkozóan, hogy a kulturális támogatások elbírálását ezután az EMKE, az Ifjúsági Főosztály, a SZET művelődési szaktestülete, az SZKT művelődési szaktestülete által létrehozott kuratórium végezze. Az Ügyvezető Elnökség a továbbiakban megtárgyalta a július 12-i SZKT-val és az RMDSZ-kongresszussal kapcsolatos operatív feladatokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./1997. július 7.
Júl. 7-én a kolozsvári Stirea című román napilap szerkesztőségének szervezésében rendkívüli kerekasztalvitára került sor a házigazdák moderátori közreműködésével. A részvevők ? Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa, Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere és Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök ? a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kolozsvári, illetve Kolozs megyei alkalmazási lehetőségeiről vitatkoztak. Gheorghe Funar polgármester a sajtóból már jól ismert álláspontját hangoztatta, miszerint várja a mintegy 72 000 kolozsvári magyar írásbeli kérését ahhoz, hogy bevezethesse a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, illetve, hogy kifüggeszthesse a kétnyelvű feliratokat a városban. - A prefektus felszólította a polgármestert a kormányrendelet végrehajtásának megkezdésére, mindazok ellenére, hogy várja e rendelet műszaki jellegű pontosításait a kormányfőtitkárságtól. - Boros János a szerkesztők aggályait eloszlatva, miszerint e rendelet alkalmazása etnikai feszültségeket váltana ki, mesterkéltnek, a média által felfújtnak nevezte a többségi kolozsváriak "felháborodását", amely nem más mint a szélsőséges-nacionalista pártok túl hangos zavarkeltése, ami mögött viszont nincs meg a tömegek támogatása. Rámutatott arra, hogy a magyar kisebbségnek kedvező rendelkezések jogosságát nemzetközi egyezmények rögzítik, s e dokumentumokat Románia parlamentje is ratifikálta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./1997. július 7.
A Romániai Magyar Szó interjút közöl Toró T. Tiborral, annak kapcsán, hogy "nagy port kavart a sajtóban megjelent hír, hogy a Temes megyei RMDSZ nem kíván élni az anyanyelvhasználattal kapcsolatos jogokkal, nem kívánja erőltetni a magyar nyelv használatát az önkormányzati üléseken". Toró Tibor elmondja, hogy szervezete nem adott ki közleményt a Helyi önkormányzati törvényt módosító 22-es kormányrendelettel kapcsolatosan, tehát nem lehet azt mondani, hogy arról az elnökségnek, vagy a Területi Képviselők Tanácsának hivatalos álláspontja van. A Temes megyei szervezet elnöke hangsúlyozza, hogy "nem vagyunk türelmetlenek ennek a törvénynek a gyakorlatba ültetésével kapcsolatban, hiszen az a fontos, hogy a törvényerővel bíró kormányrendelet életbe lépett, és mi tudjuk, hogy a jogaink megvannak." Toró Tibor fontosnak tartja, hogy a törvény biztosítja a lehetőséget, hogy a lakosság anyanyelven forduljon a hatósághoz, és megemlíti, "amiről azt mondtuk, hogy tartjuk annyira fontosnak, az a tanácsosok anyanyelv használata volt". Szerinte a helységnévtáblákat kis költséggel minél előbb kétnyelvűre lehet cserélni, a kétnyelvű táblák, utcanevek kifüggesztését azonban a helyi költségvetés függvényében meghatározott ütemterv szerint tartja megvalósíthatónak. Az autonómiával kapcsolatban a szervezet elnöke fontosnak tartja, hogy a törvény minél több jogot rögzítsen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./1997. július 7.
Jún. 30.-júl. 1-je között Grazban tartotta 11. nagygyűlését az Európai Egyházak Konferenciája /CEC/ nevű ökumenikus szervezet, amely 122 protestáns és ortodox tagegyházat egyesít magába. Hasonló összejövetel öt évvel ezelőtt volt Prágában. A mostani nagygyűlésen részt vett a két református püspök, Tőkés László és dr. Csiha Kálmán. Sajnos, mind az összejövetelen, mind a következő időszakot meghatározó stratégiai bizottság munkájában méltatlanul háttérbe szorultak a kisebbségi kérdések. Tőkés László püspök átfogó javaslatcsomagot nyújtott be, melyből a zárójelentésbe csak egy-két átfogalmazott javaslat került be. A romániai kisebbségek ügyében beadott Előterjesztést a romániai, magyarországi, hollandiai, svédországi, szlovákiai, szlovéniai, cseh- és lengyelországi testvéregyházak több mint harminc küldöttje aláírásával támogatta, ennek ellenére nem tűzték napirendre. A nagygyűlés megválasztotta negyven tagú, új Központi Bizottságát. Ebbe az ortodoxbarát vezetőség befolyására Romániából csak az ortodoxok kerültek be. Dr. Hegedűs Lóránd püspököt nem jelölték újra, így a kárpát-medencei magyar reformátusság képviselet nélkül maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ 1997. július 7.
Az RMDSZ társadalmi, művelődési folyóiratot indított Magyar Közélet néven az 1996 őszétől szünetelő Szövetség helyett. Főszerkesztő: Molnos Lajos, szerkesztőségi főtitkár: Orbán Ferenc. Címlapja látható a lapban: Magyar Közélet - Társadalmi, politikai, művelődési folyóirat. I. évf. 1. szám. 1997. június. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./1997. július 7.
Itt az ideje, hogy a románok maguk szolgáltassanak igazságot. Kezdetként ott, ahol magyar vagy kétnyelvű felirattal találkoznak, tépjék le, és dobják a csatornába. Ez az egyedüli megoldás a szégyentelenség és a terrorizmus ellenében - jelentette ki a júl. 5-i bukaresti lapokban megjelent tudósítások szerint Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sajtóértekezletén. Tudor levelet küldött Clinton elnöknek, közölve, hogy Románia kizárása a NATO-bővítés első köréből "meg nem érdemelt sértés" a román nép számára. /C. V. Tudor üzent Clintonnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./1997. július 8.
Bill Clinton amerikai elnök elismerte, hogy Románia kivételes erőfeszítéseket tett az integrációért, pozitív tényezőként aláhúzta, hogy rendezte viszonyát Magyarországgal, illetve azt, hogy a magyar kisebbség minisztereket küldhetett a kormányba. Hozzátette: "A gond az, hogy nem merem kijelenteni, hogy Románia és Szlovénia, összehasonlítva a másik három országgal, nyilvánvalóan kész eleget tenni a szövetség követelményeinek." Közben éles és következetes kampány folyik Magyarország és az RMDSZ ellen, állapította meg Gyarmath János főszerkesztő. Ebben nemcsak a nacionalista, ellenzéki pártok vesznek részt, hanem az ország egyik legnagyobb példányszámú napilapja, az Adevarul is. A lap rögeszmésen visszatérő témája az "álnok" magyar külpolitika, illetve az erdélyi magyarság "szemtelenül túlzott követelései", illetve az RMDSZ zsarolásig menő akciói az erdélyi magyarság problémáinak megoldásában. Az Adevarul szövetségeseket talál a koalíción belül is. Jeles példa erre a parasztpárti szenátorok akciója a tanügyi törvény módosítása ellen. Gyarmath azonban bizakodik: szerencsére Románia kül- és belpolitikáját Emil Constantinescu, Victor Ciorbea és Adrian Severin irányítja. /Gyarmath János: Mi fáj jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./1997. július 8.
Júl. 8-án a szenátus ratifikálta a Helyi Autonómiák Európai Chartáját. A vitában az RMDSZ támogató álláspontját Frunda György szenátor, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése román parlamenti küldöttségének RMDSZ-képviselője, az ET jogi bizottságának tagja fejtette ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1066. sz./1997. július 8.
A Romániai Magyar Keresztény Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 25-én Kolozsvárott ülésezett. A Vallásügyi Államtitkárság megkeresése nyomán foglalkoztak az 1993. okt. 28-án benyújtott vallásügyi törvénytervezettel és megtették módosító javaslataikat. Az elöljárók értekezlete állásfoglalást adtak ki. Az állásfoglalás szerint aggodalommal állapították meg, hogy a tanügyi törvényt módosító tervezet ellentmond az Európa Tanács előírásainak, illetve az egyházak elvárásainak, ugyanis nem biztosítja a felekezeti oktatás helyreállítását és nem teszi lehetővé az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadását. Az Európa Tanács 176/1993-as véleményezésének 8. pontja kimondta, hogy Románia szolgáltassa vissza az egyházi tulajdonokat és biztosítsa az egyházi iskolák alapítását. Az Európa Tanács 1115/1997-es határozatának ajánlásában felkérte a román kormányt, hogy "módosítsák olyan értelemben az elkobzott és államosított javak visszaszolgáltatására vonatkozó 18/991. és 112/1995. számú törvényeket, hogy azok a javak in integrum visszaszolgáltatását, vagy ehelyett méltányos kárpótlást biztosítsanak". /Állásfoglalás a felekezeti oktatás és az elkobzott egyházi tulajdon visszaszolgáltatása tárgyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./1997. július 8.
Júl. 8-án üléseztek Bukarestben a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal mellett konzultatív szervként működő Nemzeti Kisebbségek Tanácsa művelődés-, egyház- és médiaügyi, pénzügyi, valamint oktatás-, tudomány- és ifjúságügyi bizottságai. A bizottságok munkálataiban az RMDSZ képviseletében részt vett Márton Árpád képviselő (a művelődés-, egyház- és médiaügyi bizottságban), Czédly József (a pénzügyi bizottságban) és dr. Kötő József ügyvezető alelnök (a művelődés-, egyház- és médiaügyi, valamint az oktatás- tudomány- és ifjúságügyi bizottságban).1997. július 8.
A művelődés-, egyház- és médiaügyi bizottság közleményt fogadott el és hozott nyilvánosságra, amelyben felszólítja a közszolgálati Román Televízió /TVR/ vezetőségét a nemzetiségi adások időtartamának a nemzetiségi arányszámnak megfelelő biztosítására és ezeknek az adásoknak az ún. közepes nézettségi adásidőben történő sugárzására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 8., 1066. sz./1997. július 8.
A Máltai Szeretetszolgálat nagyenyedi tagozata 1993 szeptemberében alakult meg, 1994-től rendelkeznek önálló székházzal Nagyenyeden. Először felújították az épületet, tájékoztatott helyzetükről Fari Palkó Ilona, a nagyenyedi tagozat vezetője. 1994-től 70 árva, félárva, szétesett családot gondoznak. A kapott élelmiszert szétosztják, segítik sokgyermekes családokat, az időseket. A Németországból kapott gyógyszerekkel minipatikájukban ellátják a rászorulókat, orvosaik segítségével. Gyermekeket nyaraltatnak. A nagyenyedi tagozatnak 27 tagú lelkes csoportja van, ők segítkeznek a munkában. /Győrfi Dénes. "Szeretni csak szolgálva lehet, és szolgálni csak szeretettel lehet. " =/Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./1997. július 9.
A kormány júl. 9-i ülésén elfogadta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet, amely tartalmazza a kisebbségi anyanyelvi oktatás korlátozásának megszüntetését. A kormány ülése után kiadott közlemény szerint a rendelet értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van rá, hogy anyanyelvű oktatásban részesüljenek minden szinten. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./ A rendelet a parlamenti benyújtás pillanatában lép életbe. /Népszabadság, júl. 10./1997. július 9.
Az amerikai elnök modellértékűnek minősítette Romániát a nézeteltérések kezelésében és rendezésében - jelentette ki Emil Constantinescu elnök júl. 9-én Madridban, a sajtóértekezletén. Egyetlen állam sem nyilatkozott negatívan Romániáról. Constantinescu két okra vezette vissza, hogy Románia nem került be a meghívottak körébe. Az egyik, hogy a három meghívott országban már hét éve folynak a gazdasági és politikai reformok, Romániában az igazi átalakulás csak hét hónapja kezdődött, a másik ok gazdasági, az infrastruktúra fejletlensége. /Románia megítélése kedvező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./1997. július 9.
A román külügyminisztérium júl. 9-én közleményben üdvözölte a NATO-bővítés folyamatának megkezdését. A közlemény szerint a NATO kötelezettséget vállalt a folyamat folytatására azzal, hogy világosan megjelölte az 1999. évi időhatárt és megnevezte Romániát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./1997. július 9.
A román ellenzéki politikusok élesen támadták a kormányt, a szélsőséges pártvezetők pedig Magyarországot. Iliescu volt államfő pártja, az ellenzék főerejét képező párt nyilatkozatban szögezte le, hogy a román közvélemény szomorúsággal fogadta a madridi döntést. Ezért az igazságtalan döntésért a kormánykoalíció is felelős, mert túlzott várakozást keltett. - Gheoghe Funar szerint nagy a kockázata, hogy megismétlődik az 1940-es év szomorú története, egy Románia fölötti "új diktátummal". Szerinte "Erdélyben meglesz az ürügy ahhoz, hogy Magyarország a NATO segítségét kérje a térség nyugalmának és békéjének biztosításához." - nyilatkozta Funar a Rompresnek. /A román ellenzék rákapcsol. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./1997. július 9.
Júl. 9-én együttes ülést tartott a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciója. A III. törvényhozási ciklus 2. ülésszakának utolsó együttes frakcióülésén Markó Béla tartott rövid beszámolót a koalíciós egyeztetésekről, a törvényalkotói, illetve a kormányzati munkáról. A szövetségi elnök szólt a szerdai újabb koalíciós egyeztetésekről a hazai beruházások törvényének kérdésében és a tanügyi törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet illetően. Ez utóbbi vonatkozásában végül is sikerült megegyezésre jutni, és a szerdai kormányülésen a kabinet minden változtatás nélkül elfogadta az 1995/84-es tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet. Végezetül Markó Béla megköszönte az elmúlt időszakban az RMDSZ-frakciók, illetve a kormányzati tisztségviselők által végzett munkát, amelynek eredményei közös sikerként könyvelhetők el. Ezután került sor az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek szokásos heti találkozójára a szövetség vezetőivel. Markó Béla rövid politikai helyzetelemzés után bejelentette, hogy a Ciorbea-kabinet elfogadta a tanügyi törvény módosítására vonatkozó kormányrendeletet, amelyet csütörtökön letesznek a parlamentbe. Ezt követően az államtitkárok beszámoltak az utóbbi héten végzett munkáról és a felmerült problémákról. A részvevők megállapodtak abban, hogy a nyári szabadságok idején is folyamatos lesz a konzultáció, a kapcsolattartás a szövetség vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 1068. sz./1997. július 9.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyílt levelet intézett Hegyi Sándor /Székelyudvarhely/ tiszteleteshez, aki az RMDSZ vezetőségéhez címzett levelében védelmébe vette Bardóczy Csabát. Markó Béla kifejtette: Bardóczy tette, hogy az apácákat kitette a házból, nem "bátor cselekedet", nem menthető. Az RMDSZ elnöke emlékeztette arra, hogy az RMDSZ vezetői, parlamenti frakciója, miniszterei és államtitkárai hónapokig szívósan küzdöttek, amíg a Vacaroiu-kormány jogsértő határozatát sikerült megsemmisíteni. Bardóczy Csaba tettének következménye az volt, hogy megakadt az oktatási törvény, újabb Hargita-Kovászna bizottságot kezdeményeztek. - Szemléletük között morális szakadék van, "riaszt az ön látásmódja", írta Markó Béla, kifejtve, hogy nem ért egyet a tiszteletes bírálatával. Azt viszont elismeri, hogy hiányzik az élő kapcsolat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./Hegyi Béla levele: júl. 31997. július 9.
Júl. 9-én Bukarestben ismét megbeszélést tartottak a Cserehát ügyében. Jelen volt Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor, a megyei tanács elnöke, a svájci Basel Hilf Alapítvány képviselője, a görög katolikus egyház képviselője és Remus Opris kormányfőtitkár. A kormányközlemény szerint a megbeszélés eredménytelenül végződött. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal közleménye szerint a tárgyalások azért akadtak el, mert a svájci alapítvány képviselője kérte: változtassák meg az épület rendeltetését, a kisegítő iskolából legyen árvaház. Ebbe a székelyudvarhelyi önkormányzat nem egyezett bele. /Ismét Cserehát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./1997. július 9.
Brassóban májusi számával jelentkezett az Áprily Lajos Líceum SzINFÓnia című informatív diáklapja, ez az I. évfolyam 3. száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./1997. július 9.
Brassóban új, kreatív szellemű irodalmi lap indult a Fulgur Kiadó jóvoltából, a Szemfog. Szerkesztői: Daradics Csaba, Orbán János és Szente Levente, első száma júniusban látott napvilágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./