udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 13051-13080 | 13081-13110 | 13111-13140 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2002. december 23.
Megjelent az Amerikai magyarok arcképcsarnoka /Médiamix Kiadó, Salgótarján/ c. könyv, amely másfélezer jelentős amerikai magyar személyiség életrajzát, pályafutását mutatja be képekkel gazdagon illusztrált formában. Szerepel a könyvben többek között Gábor Zsazsa, Andy Vajna, Soros György, Zwack Péter, Tom Lantos, George Pataki, Teller Ede, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Márai Sándor, Pulitzer József, de azok sem maradtak ki a belőle, akik Magyarországon váltak híressé, de a történelem vihara a tengerentúlra sodorta őket, így például Karády Katalin, Szeleczky Zita, Bartók Béla, Claire Kenneth, Jászi Oszkár, Barankovics István, Pongrácz Gergely pályafutásával is megismerkedhetnek az olvasók. /Megjelent az Amerikai magyarok arcképcsarnoka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ 2002. december 24.
A szomszédos országokkal ápolt gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről, a határon túli magyar befektetésekről rendezett vitát az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKK). A fórumon részt vettek a külügyi, a pénzügyi és a gazdasági tárca és más olyan szervezetek, pénzintézetek, alapítványok képviselői. Törzsök Erika, az EÖKK kuratóriumának elnöke szerint a júniusban létrehozott közalapítvány a kormány döntéseinek előkészítését segíti. Az EU-tagság közeledtével mind sürgetőbbé válik olyan kisebbségpolitika kialakítása, amely nem a történések után kullog, hanem elébük mutat. Ebben kiemelt helye van a gazdaságnak, azon belül a támogatási rendszer fejlesztésének. A kisebbség sokkal kevésbé tud élni az új lehetőségekkel, mint az adott ország többségi nemzete. Nehezebben jutnak információkhoz. A fórum résztvevői számos javaslattal segítették az EÖKK munkáját. Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára fontosnak mondta a szomszéd országok befektetési, kedvezményi és adórendszerének tanulmányozását s a megszerzett ismeretek továbbadását az érdekelteknek. Többen említették a SAPARD-, a PHARE- és egyéb uniós pályázatokra vonatkozó ismeretek átadásának fontosságát. Keresni kell a kapcsolatot olyan nyugati cégekkel, amelyek az adott országban befektetni szándékoznak, mert a közös fellépés sokkal hatásosabb lehet. (A Népszabadság nyomán) Piacgazdaság. Fórum a határon túli befektetésekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./2002. december 24.
Bársony András külügyi államtitkár azt vágta az Erdély elszakításának budapesti ünneplését sérelmező magyarok fejéhez, hogy ne feledjék, melyik ország lobbantotta lángra a világot 1914-ben. Pontosan Magyarország, ugye. Tehát mégsem a szarajevói pisztolylövés okozta a világégést? - A dec. 15-ét követő bukaresti sajtó szerint Budapesten románellenes tüntetést rendeztek. A tüntetők transzparensein az volt olvasható, hogy vesszen Medgyessy. A magyar miniszterelnök tehát román. Vagy legalább románérzelmű. "Nem is csoda, hiszen 23 millió román vendégmunkás vállán vonult be hivatalába, és azóta minden igyekezetével azon van, hogy lélekben legalább a létező 20 millió román miniszterelnöke legyen." - írta Nits Árpád. /Nits Árpád: Bársonyos nemzetiszocializmus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./2002. december 24.
Riasztó hírek jelentek meg idén a Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzetéről. Az 1980-as években megindult egy nagyobb kivándorlási hullám, amely az 1990-es években tetőzött, és öltött - így Horvátország és Szerbia esetében - olykor drámai méreteket. A szülőföldet elhagyók nagyobb része az anyaországba költözött, s mint a 2001-es népszámláláskor kiderült, valószínűleg ennek köszönhető, hogy Magyarország lakossága nem csökkent tízmillió alá. Sebők László, a Teleki László Intézet demográfus-térképésze szerint a szomszédos országokban élő magyarok bevándorlása révén Magyarország nyeresége az utóbbi bő tíz évben legalább kétszázezer ember volt. A szomszédos országokban élő magyarok összlétszáma jelenleg 2,5 millió körül lehet. Úgy tűnik, a kisebbségben élő magyarok csökkenésének megállítására minimális az esély. Romániában az előzetes népszámlálási adatok szerint idén márciusban 1,435 millió személy vallotta magát magyarnak a 21,7 millió összlakosságú országban. A magyar nemzetiségű lakosok aránya a lakosságon belül (az 1992-es 7,1 százalékról) 6,6 százalékra esett vissza. A csökkenés csak azért nem nagyobb, mert az ország lakossága egymillióval zsugorodott az utóbbi tíz évben. Szlovákiában 1991 és 2001 között 47 ezerrel csökkent a magyarok száma. Az országnak 11 éve 5,274 millió lakosa volt (ebből 567 296 magyar nemzetiségű), tavaly már - a májusi népszámlálás szerint - 5,379 millió, amelyből 520 528 állampolgár vallotta magát magyarnak. Gyurgyik László szlovákiai szociológus három fő okra vezeti vissza a felvidéki magyarság számának a csökkenését. Az első: a vegyes házasságok folyamatos növekedése, a második: a közigazgatási (megyei) felosztás, amelynek révén az adott területek többségében a magyarok aránya - a nyolc megyéből kettő kivételével - mindenütt jóval 20 százalék alatti, a harmadik: a meciari időszak (1993-1998) nacionalizmusa és a dél- szlovákiai régióknak nyújtott állami támogatások drasztikus csökkentése. Egyre több szlovák telepedik le a magyarlakta vidékeken, ezzel megváltozhat a magyarság aránya a helyi lakosságon belül, és felgyorsulhat a szórványban élők asszimilációja. A Vajdaságban ugyanakkor a nem magyar anyanyelvűek tömeges bevándorlása (lényegében a Milosevics-rezsim által támogatott tervszerű betelepítése) a fő oka a nemzetiségi arányok teljes átalakulásának. A 1990-es években a délszláv térségben dúló háborúk nyomán csaknem 250 ezer (boszniai, horvátországi és kisebb részben koszovói) szerb menekült vagy telepedett le a jugoszláviai tartományban. A vajdasági magyar kisebbség riasztó fogyatkozásának azonban más okai vannak. Bár Szerbiában 2002 áprilisában tartottak népszámlálást, a nemzetiségekre vonatkozó adatok még nem készültek el. Az már kiderült, hogy miközben Szerbia összlakossága 1991 és 2002 között 2,5 százalékkal (7,47 millióra) csökkent, a Vajdaságban élők száma ugyanakkor 3 százalékkal nőtt. A mintegy 2 millió lakosú tartományban a magyarok számát csak becsülni lehet. A Vajdaságban a számlálóbiztosok 1991-ben 339 ezer magyart regisztráltak (akkor még ők alkották a tartomány lakosságának csaknem 17 százalékát), az idén feltehetően már csak 240-260 ezret vehettek nyilvántartásba. A drasztikus változás okai: menekülés az 1991 és 1995 között dúló háborúk okozta problémák (katonai behívóparancsok, harctéri szolgálat, örökös rettegés), a szociális- gazdasági kilátástalanság és a létbizonytalanság elől, valamint a katasztrofális népszaporulat. Horvátországban ugyancsak a Szlobodan Milosevics volt szerb/jugoszláv elnök nacionalista rezsimje által megindított háború volt a fő oka a magyarok elmenekülésének szülőföldjükről, ahová sokan máig nem tértek vissza. A 2001-ben tartott horvátországi népszámlálás adatai sokkolóak a magyarság szempontjából: számuk ugyanis az 1991-ben regisztrált 22 355-ről 16 500-ra apadt, ami 26,2 százalékos csökkenés. A függetlenségét ugyancsak 1991-ben elnyerő Szlovéniában vélhetően nem történt ilyen arányú népességfogyás a magyarság körében az elmúlt évtizedben. Igaz, a Trianon óta eltelt időben a szlovéniai magyarok lélekszáma már csaknem megfeleződött. Az 1991-es népszámláláskor 8 499-en vallották magukat magyarnak Szlovéniában; többségük (7 636-an) a Muravidéken élt. Az ország alkotmányban őshonosként elismert - parlamenti képviselettel rendelkező - magyarok ma valószínűleg kevesebben vannak. A Muravidéket 1991 óta sok magyar a (mező)gazdasági és megélhetési gondok miatt hagyta el. A szlovéniai magyar népesség csökkenésének másik oka az asszimiláció. A magas fokú asszimilációs hajlandóság az ausztriai (burgenlandi) őshonos magyarságra is jellemző. Ennek ellenére Ausztria (de nem Burgenland tartomány) akár üdítő kivételnek is nevezhető: 1991 és 2001 között ugyanis - egyedüliként a szomszédos államok közül - itt nőtt a magyarok száma. Igaz, ez elsősorban a bevándorlásnak köszönhető. Ausztriában a tavalyi népszámláláskor 40 583 személy nevezte meg érintkezési nyelvként (Umgangssprache) a magyart; nagy többségük nem őshonos, hanem bevándorló. Ausztriában 7 124 fővel (21,29 százalékkal) él több magyar, mint az előző (1991-es) népszámláláskor, amikor a megvallott nyelvhasználat alapján 33 459 magyart vettek nyilvántartásba. Ukrajnából viszont inkább elvándorolnak a magyarok, akikről nem tudni hányan vannak, jóllehet tavaly decemberben népszámlálást tartottak az országban. Optimista feltételezések szerint akár 200 ezer fős is lehet az ukrajnai magyar közösség, de ezt hivatalos adat nem támasztja alá. A szovjet időkben tartott legutóbbi (1989-es) népszámláláskor Ukrajnában 164 ezer magyart írtak össze, közülük 155,7 ezret Kárpátalján. Becslések szerint az ukrajnai magyarok száma az utóbbi 13 évben jelentősen csökkent; elsősorban az elvándorlás miatt. /(A Népszabadság nyomán) Kiürülőben a Kárpát-medence. A határon túli magyarok elvándorlása megállíthatatlannak tűnik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./2002. december 27.
Fél évszázados hagyományt újítottak fel a Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegyén, dec. 22-én, vasárnap, Szabó Attila református lelkész kezdeményezésére két betlehemes játékot mutattak be a kultúrotthonban. A több mint 50 óvodás és tanuló alkotta csoport saját készítésű jelmezekben elevenítette fel Jézus születését. A beléptidíjból begyűlt pénzt kiegészítve az októberben előadott Lakodalmas során összegyűjtöttel, tavasszal honismereti kirándulásra indulnak. A több mint ezres magyar közösségben az utóbbi két évtizedben megbénult a művelődési élet. A nyár elején idekerült új lelkész és felesége első lépésként megalakították a gyermekek művelődési csoportját. Szándékukban áll a két évtizede megszűnt ifjúsági színjátszó csoport újraindítása is. /Betlehemesek Magyarnemegyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ 2002. december 27.
Közel két évvel ezelőtt folytak a viták Avram Iancu szobrának nagyszalontai elhelyezéséről. Végül idén dec. elsején felavatták Avram Iancu márványtalapzaton álló bronzba öntött mellszobrát, Cornel Durgheu szobrászművész alkotását, Nicolae Marian ortodox pap tervei szerint. Tódor Albert Nagyszalonta polgármestere méltatásában hangsúlyozta: Románia nemzeti ünnepe és a Iancu szobor avatása mérföldkő a település történelmében. Iancu és Kossuth szobra a város, Szalonta parkjában szinte "kéznyújtásnyira" egymás mellett állnak, hirdetvén a nemzetiségek egymás melletti élésének békés eszméjét. /Sára Péter, Nagyszalonta: Avram Iancu Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ 2002. december 30.
Dec. 28-án ismeretlen személyek Erdély függetlenségét követelő szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdély akarunk. Bukarest éljen meg nélkülünk. Nekünk nincs szükségünk sem Bukarestre, sem Moldvára, sem Havasalföldre. Az erdélyi vegyes lakosság meg tud élni egymás között békében. A szegénységet Bukarestnek köszönhetjük, mert elviszik minden pénzünket, amit mi keserves munkával keresünk." - áll többek között a szórólapon. A szerzők azt szeretnék elérni, hogy dec. 31-én a fentiekkel egyetérők menjenek ki az utcára és kiáltsák: Erdélyt akarjuk! Teodor Pop-Puscas városi rendőr-főfelügyelő beszámolt arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) karöltve információt gyűjtenek az akció szervezőinek azonosítására. Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke elhatárolódott az akciótól. /K. O.: Kolozsvári provokáció a független Erdélyért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./2002. december 30.
Az idei esztendőt, amely teljes nyitottságot hozott a román-magyar kapcsolatokban, méltán lehet a két ország közötti diplomácia csúcsévének nevezni - jelentette ki Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete. Mádl Ferenc magyar államfő hivatalos romániai látogatása mellett két miniszterelnöki találkozó volt, Kovács László magyar külügyminiszter kétszer járt Bukarestben, s több más miniszteri találkozót is tartottak. A nagykövet szerint a kétoldalú kapcsolatokat nem befolyásolják, hogy Magyarországon tiltakozások voltak amiatt, hogy Adrian Nastase román kormányfő Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel együtt vett részt a román nemzeti ünnep alkalmával rendezett budapesti fogadáson. /Elégedett a budapesti román nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./2002. december 30.
Dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke összegezte a 2002-es év fő megvalósításait: a Bolyai Farkas Líceum elindult a "visszamagyarosodás" útján; év végére 82-85 %-os lesz a birtoklevelek kiadásának aránya. A sikertelenségek között említette: nem sikerült elérni, hogy a Calarasilor utca visszakapja Kossuth Lajos nevét, bár több mint egy éve döntött erről a városi tanács. A 2003- as év feladatai közé sorolta, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen és a Petru Maior Tudományegyetemen végre létrejöjjenek az önálló magyar szakok. Borbély László országos alelnök, parlamenti képviselő számolt be arról, hogy lezárultak az RMDSZ kongresszusi jelölő gyűlések. Az alapszabályzat-módosító bizottság véglegesítette jelentését, látványos változások nem lesznek, de mindenképpen javaslatot tesznek a belső választások és a tiszteletbeli elnök helyzetének rendezése ügyében. Január 15-e után széleskörű vitára bocsátják a módosító javaslatokat. Borbély szerint az idei protokollum 89 pontjából 80 megvalósult, viszont Kolozsváron és Marosvásárhelyen rendezni kell az egyetemek ügyét. Az orvosi és gyógyszerészeti egyetem rektorátusával tárgyaltak, eredmény még nincs. A Petru Maior Egyetem rektora "még gondolkozik"... (Immár 13 éve gondolkozik, és többször nyilatkozott arról, hogy nincs szükség magyar oktatásra az egyetemen.) /Máthé Éva: "Nem vagyunk a Romániai Magyar Mazochisták Szövetsége!". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./ 1997. július 2.
A NATO-csatlakozás érdekében folytatott román offenzíva lezárásaként Emil Constantinescu elnök júl. 2-án Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. Helmut Kohl támogatja azt, hogy Románia számára minél kedvezőbb eredményt érjenek el a NATO-hoz csatlakozás tekintetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., 5-6./1997. július 2.
A koalíciós pártok vezetőinek egyeztető tanácsa júl. 1-jén megerősítette, hogy az időhiányra való tekintettel kormányrendelettel léptetik életbe az oktatási törvény módosításait, amelyek a kormányprogramnak megfelelően megszüntetik a kisebbségi anyanyelvi oktatást korlátozó rendeleteket. Ugyanakkor ellenzéki, egyes kormánypárti politikusok és több bukaresti lap részéről folytatódnak a módosítás elleni támadások. Adrian Nasate, a volt kormánypárt alelnöke a júl. 2-i lapok által ismert nyilatkozatában "az RMDSZ részéről gyakorolt zsarolásnak" tulajdonította a módosítást. A konvenció listáján megválasztott értelmiségiekből álló Román Alternatíva sajtóértekezletén Laurentiu Ulici, a Romániai Írók Szövetségének elnöke szintén parlamenti vitát sürgetett a kormányrendelet helyett és azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolát végzetteknek az egyetemi felvételi előfeltétele a sikeres román nyelvvizsga legyen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./1997. július 2.
Júl. 2-án Kolozsvárott találkoztak a megye RMDSZ polgármesterei és -alpolgármesterei a megye önkormányzati vezetőségével. A tanácskozáson részt vett Pálffy Zoltán, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-frakcióvezetője és Sebesi Karen Attila közművelődési alelnök is. Boros János megyei elnök ismertette a 22-es számú sürgősségi kormányrendeletet, majd megvitatták e jogszabály alkalmazási lehetőségeit, különösképpen ami a magyar nyelv közigazgatásban való használatát, valamint a helységnévtáblák és a közhivatalok kétnyelvű feliratozását illeti. A szokásos kéthavi tanácskozáson ezenkívül gyakorlati közigazgatási kérdéseket is megvitattak. A polgármesterek által fölvetett problémákat az RMDSZ megyei elnöksége megoldás végett továbbítja a megyei tanácsosokhoz, a prefektúrára, illetve ha központi megoldást kívánnak, a megye parlamenti képviseletéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 1062. sz./1997. július 2.
Veszélyben a román nyelv, írta szitkozódó, szidalmazó cikkében az Adevarul főszerkesztője, Cristian Tudor Popescu, lapjának júl 2-i számában. Kirohant a miniszterelnök ellen, mert engedélyezi Románia földrajzát és történelmét magyarul tanítani. A főszerkesztő szerint "a magyar párt egyetlen, egyre világosabban kirajzolódó stratégiai célja a szeparatizmus. Ha egyelőre Erdélyt nem lehet Magyarországhoz csatolni, emeljünk az erdélyi magyarok és a ?büdös oláhok? közé minél több nyelvi, gazdasági, közigazgatási stb. sorompót". A cikkben szó esik még grófi fölényről, de a helységnévtábláról is. A parasztpárti képviselőket hazafiatlannak minősítette. /Szász János: Veszélyben a román nyelv? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./11997. július 2.
Negyven évvel ezelőtt megalakult Állami Székely Népi Együttes nagy sikerrel mutatta be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az együttes új műsorát májusban. Most a magyarországi Juhász Zsolt koreográfus magyarországi néptánchagyományt tanított be. Azért volt az újdonság, mert ahol a nagyvilágban a magyar táncházmozgalom gyökeret vert, ott elsősorban erdélyi magyar néptáncot oktatnak, írta Tófalvi Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./1997. július 2.
P. Bakó B. Pál /Marosvásárhely/ ferences szerzetest a cigányok papjaként emlegetik. Régen szeretett volna szerzetes lenni, erre 1990-ben nyílt végre alkalom, akkor már régen világi pap volt. A marosvásárhelyi Hidegvölgyben már a hatvanas években Léstyán Ferenc kialakított egy kápolnát. Bakónak már sikerült a cigányok közül katekétát és hitoktatót nevelni. A cigányok családosan gyűlnek össze, közéjük megy a szerzetes. Különfélék a pasztorációs módszerek, a legjobban bevált a családpasztoráció. Bakó Pál cigány nyelvű kis katekizmust is készített, amelyet a Szent István Erdélyi Ferences Rendtartomány kiadott. A képekkel illusztrált könyvből tanulják a hittant. A ferences atya börtönpasztorációt is végez, sokan éppen a Hidegvölgyből kerültek ide. - Az Oázis Alapítványban az egyházak felvállalták a cigányok anyagi segítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2, 3./1997. július 2.
Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap elnöke hangsúlyozta, hogy a gyors privatizálás híve és beszámolt az eddigi magánosítási eredményekről. Elmondta, hogy az ÁVA új igazgatótanácsa február 12-e óta irányítja a privatizálást és azóta ugyanannyi állami céget - melyeknek több mint a fele nagyvállalat volt - privatizált, mint az előző hatalom 3 év alatt. "stratégiai lépésként az ÁVA néhány üzleti és információs központot létesített, ahol a romániai magánosítási lehetőségeket, privatizációs kínálatunkat érvényesítjük" - tájékoztatott Dimitriu. Az ÁVA elnöke szerint a külföldi befektetők részéről teljes a nyitás Románia felé. Végül Dimitriu elmondta, hogy a biztos felszámolás vár azokra a cégekre, amelyeket nem sikerül privatizálni 18 hónap alatt, mivel jövő év májusában életbe lép néhány, az Európai Unióval között egyezmény, melyek következtében lehetetlenné válik a romániai termékek szubvencionálása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./1997. július 3.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nyilatkozott az oktatási törvény módosításáról. Azért sürgették a módosítást, hogy az új tanévet már az új törvény alapján kezdhessék el, mondta. Románia földrajzának és történelmének magyar nyelvű oktatását már meg lehet kezdeni ősztől. Tankönyvgondok felmerülhetnek, tanárhiánnyal is számolni kell. Az önálló főiskolai-egyetemi intézmény létrehozása nem egyszerű, egyetlen aktussal nem lehet létrehozni intézményt a semmiből. A koalíció csúcsán voltak viták, de meg tudtak egyezni. "Más kérdés az, hogy a koalíción belül voltak próbálkozások, hogy megvétózzák, lelassítsák ezeknek a módosításoknak a megoldását. Biztos, hogy az alkalmazás során is ellenállás lesz sokhelyütt." A módosítások nem pénzügyi, hanem nyelvi kérdést jelentenek, hangsúlyozta Markó Béla. Sokkal nagyobb a hozadéka annak, ha egy kétmilliós közösség jogos igényeit kielégítik, mint a pénzügyileg kimutatható veszteség. Sajnos a szenátusi parasztpárti frakcióban kialakult egy csoport, amely éppen az oktatási bizottság elnökének, Pruteanu szenátornak a sürgetésére nyilatkozatot adott ki. Ez a csoport ellenzi a sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel szemben a miniszterelnök egyértelműen támogatta a módosításokat. Pruteanu szenátor viszont újabb változtatást akar, a módosítás módosítását. Ezt már nem tudja elfogadni az RMDSZ, nyilatkozta Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./1997. július 3.
Románia, Ukrajna és Moldova elnöke közös nyilatkozatot írt alá júl. 3-án az ukrajnai Izmailban a háromoldalú gazdasági együttműködés ügyében. Tárgyaltak a határ menti térségek közötti gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. A három elnök leszögezte: államaik célja az Európai Unióval való gazdasági együttműködés erősítése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5-6./1997. július 3.
A román külügyminisztérium állásfoglalásában leszögezte, hogy továbbra is elsőrendű céljának tekinti a NATO-ba jutást, az első körben. Az államelnökség júl. 1-jén kiadott közleménye hasonlóan utal arra az igényre, hogy amennyiben három országot jelölnek meg Madridban a csatlakozásra, Romániát a második körben konkrétan nevezzék meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./1997. július 3.
A székelyudvarhelyi Hegyi Sándor református lelkész 294 személy által aláírt, az RMDSZ vezetőségének írt nyílt levelet juttatott el a szerkesztőségbe. A levélírók megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy az RMDSZ megvonta bizalmát Bardóczy Csaba megyei tanácsostól, aki "a csereháti épület védelmében... bátran kiállt". A jogi szabálytalanságot nem ő, hanem az apácák követték el az illegális beköltözéssel. "Ha az RMDSZ vezetősége végiggondolja döntésének logikáját, mindnyájunktól el kell határolnia magát..." A levél szerint szakadék keletkezett a tagság és az RMDSZ között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Ugyanebben a számban Szász János arról írt, hogy az RMDSZ elhatárolódása a székelyudvarhelyi önbíráskodástól későn született meg. Be kell látni, írja, hogy a nacionalisták továbbra is a magyar veszedelemmel operálnak. A magyarellenességben más-más hangnemet megütve, de a demokratikus koalíció képviselői és szenátorai is részt vesznek, ez "meggondolkoztató, de nem meglepő." Naivság lenne azt hinni, hogy egy koalíció "gyökeresen megváltoztat évszázadosnak mondható " előítéleteket. Ennek ellenére Romániában a reformfolyamatokat nem lehet megállítani, a kisebbségi jogok rendezése ennek része. "A harcot minden sovénnacionalista izgatás ellen együtt kell vívni", hangsúlyozta Szász János. /Szász János: Hol állunk, merre járunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./1997. július 3.
Júl. 3-án tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen voltak: Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, ügyvezető alelnök, Szabó Károly szenátor, frakcióvezető-helyettes, Asztalos Ferenc képviselőházi frakcióvezető-helyettes, a Képviselőház tanügyi bizottságának alelnöke, és dr. Bárányi Ferenc, a Képviselőház egészségügyi és családvédelmi bizottságának tagja. Markó Béla bevezetőjében az aktuális politikai helyzetről tartott rövid ismertetőt. A kormánykoalícióban felmerült nézeteltérések és véleménykülönbségek kapcsán a sajtóban megjelent kommentárokra utalva, amelyek a koalíció felbomlásának veszélyét vetítik előre, az RMDSZ elnöke elmondta, hogy a sajtó jó része eltúlozza, illetve felnagyítja a valóban létező nézetkülönbségeket, amelyeket egy többszínű, többpárti koalíció esetében természeteseknek kell tartanunk. A délelőtt folyamán az államfővel tartott cotroceni-i pártvezetői konzultációra utalva, a szövetségi elnök kifejtette: e tanácskozás részvevői, a koalíciós pártok vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy a kormánykoalíció stabilitása, szolidaritása változatlan, a kormányprogram, a reformfolyamat tekintetében nincsenek megoszló vélemények, a kormánykoalíciónak nincs alternatívája. Ez az RMDSZ véleménye is, hiszen a parlamenti többséget alkotó pártok politikai nézeteinek különbözősége ellenére sikerült egy meglehetősen kiegyensúlyozott, egységes kormányzási programot kialakítani. Szükség van viszont a koalíciós partnerek közötti kapcsolatok, kommunikáció és folyamatos egyeztetés szabályozására a kormányzati tevékenység során felmerülő konkrét kérdések megoldásának érdekében, mint ahogy egy ilyen szabályozás működik a koalíciós pártok parlamenti frakciói közötti egyeztetés tekintetében. A szövetségi elnök elmarasztalóan szólt arról, hogy az utóbbi időben ismét ellenséges hangulatot szít a sajtó egy része az RMDSZ-szel, a romániai magyarsággal szemben, a szövetség egyes célkitűzései, igényei kapcsán, amelyek azonban szerepelnek a kormányprogramban. Így például félremagyarázzák, elferdítik a tanügyi törvény módosításával kapcsolatos RMDSZ-célkitűzéseket, és az ilyen rosszindulatú, hamis kommentárok kedvezőtlen légkört teremtenek a tanügyi reform megvalósításához általában. Markó Béla kihangsúlyozta: a tanügyi törvény több mint 50 módosítása közül csupán 5 vonatkozik az anyanyelvű oktatásra, és ezek tulajdonképpen a két évvel ezelőtt, 1995-ben elfogadott Tanügyi törvény kisebbségi oktatást sújtó, megszorító rendelkezéseinek a törlésére vonatkoznak, tehát egy korábbi állapot visszaállítását célozzák, olyan jogokat adnak vissza, amelyeket elvettek tőlünk, azaz a normalitáshoz való visszatérést szolgálják. Ugyanilyen eltúlzott és rosszindulatú kommentárok mérgezik a közvéleményt a 69-es törvény módosítása kapcsán is – hangoztatta Markó Béla, és rámutatott, hogy az Alkotmány tételesen és egyértelműen kimondja: a sarkalatos törvények igenis módosíthatók sürgősségi kormányrendelettel. Dr. Bárányi Ferenc a képviselőházban elfogadott egészségügyi társadalombiztosításról szóló törvényt mutatta be /amelynek kidolgozásában cselekvő részt vállalt az RMDSZ Temes megyei képviselője/, külön kiemelve a törvény halaszthatatlanul szükséges voltát /a hazai egészségügy és orvosi ellátás tarthatatlan helyzetére jellemző, hogy Romániát még Albánia is megelőzi e tekintetben!/, a rendszer finanszírozásának módját /mind a munkáltatók, mind a munkavállalók, illetve a nyugdíjasok és munkanélküliek hozzájárulásából fedezik a nem kis költségeket/, a betegellátás, illetve orvosi szolgáltatás jövőjét és azt, hogy az új rendszer gyakorlatilag csak 1999. január 1-től léphet életbe.
Asztalos Ferenc konkrét számadatokkal bizonyította be, hogy hamis az a sajtóban és ellenzéki politikai körökben hangoztatott állítás, miszerint a tanügyi törvény módosításaival tulajdonképpen az RMDSZ kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénytervezetét fogadnák el. Elmondotta, hogy az 59 módosított cikkely közül 14 a főiskolai oktatás reformját, 8 az oktatás struktúráját, 6 a pedagógusoktatást és továbbképzést, 5 az iskolai egységek finanszírozását szabályozza, tehát az oktatás általános reformját célozza, és csupán 5 cikkely módosítása rendelkezik a kisebbségi oktatást korlátozó, megszorító intézkedések lebontásáról. - A kérdések főképp a koalíción belüli nézeteltérésekre, a sajtóban nagy teret kapott két friss “botrányra”: a volt és jelenlegi kormányzati tisztségviselők lakásügyeire, illetve a külügyminisztérium szóvivőjének vétségére vonatkoztak. Markó Béla elmondotta, hogy nézetkülönbségek a koalíciós partnerek között vannak és lesznek, ami természetes is, de nem látja a koalíció felbomlásának veszélyét. A kormány ellenőrző szervének lakásügyleteket leleplező listájával kapcsolatban Markó Béla kifejtette, hogy Valerian Stannak nem kellett volna korábban már bíróságilag lezárt lakásügyeket ismét előhoznia, ami pedig Gilda Lazar külügyi szóvivőt illeti, ha valóban hibázott, viselnie kell a következményeket, mint az bárhol a világon így történik, és az RMDSZ véleménye szerint az ügyet minél hamarabb tisztázni kell. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1063. sz./ Ezen a júl. 3-i sajtóértekezleten Verestóy Attila kritikusan szólt a Hegyi Sándor székelyudvarhelyi lelkésznek az RMDSZ vezetőségéhet írt nyílt levelét és kifejtette: Bardóczy Csaba “nem a város hőse, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. u, hanem bonyodalmakat kavaró felelőtlen ember”, továbbá hibának tartja a szakszervezetek belekeverését az ügybe. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./
1997. július 3.
Júl. 3-án újabb tárgyalás volt Bukarestben a csereháti létesítmény körüli vita tisztázására. A találkozóra nem jött el Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, távolmaradásáról nem küldött értesítést. A svájci alapítvány képviselője merev álláspontra helyezkedett, szerinte az épület a bukaresti apácáké, nem ismeri el a Ferenczy Ferenc által létrehozott székelyudvarhelyi alapítványt. Niculescu Antal kormányszakértő arról beszélt, hogy a létesítmény új munkahelyeket teremt. A kormány képviselői sem fogadták el a svájci javaslatot, a helyi szervek kizárásának gondolatát. Remus Opris kormányfőtitkár azt szeretné, ha minél előbb működhetne a létesítmény. Júl. 9-én új tárgyalás lesz. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 8./1997. július 3.
Kolozsváron 1996 novembere óta nincs magyar főtanfelügyelő-helyettes. A kolozsvári főtanfelügyelő ugyanis nem akarja elfogadni a magyar jelöltet. Béres András oktatásügyi államtitkár Csomafáy Ferenc kérdésére elmondta, hogy a főtanfelügyelőnek minősítési joga van, így beleszólhat a kinevezésbe. Reméli, hogy megoldódik a kinevezés kérdése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./1997. július 4.
Verestóy Attila szenátor kifejtette: elfogadhatatlan, hogy Hargita és Kovászna megyét bűnlajstrommal mutassák be az országnak. Verestóy nyilatkozott a jún. 30-i szenátusi szavazásról, amikor 58-an szavaztak a bizottság kiküldésére, 56-an ellene. Verestóy hangsúlyozta, hogy ez nem azonos a 65 szenátor kezdeményezésével. Ebben az esetben a visszaélések kivizsgálásáról van szó. Még folyik a vita arról, hogy mi is legyen ennek a bizottságnak a feladata. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./1997. július 4.
Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke júl. 2-i nyilatkozatában amellett szállt síkra, hogy mielőbb fejezzék be a Kolozsvár főterén folyó régészeti ásatásokat, és állítsák vissza a tér eredeti arculatát. Erre vonatkozóan annak kapcsán foglalt állást Boros János megyei RMDSZ-elnök, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum új igazgatója nem látja valószínűnek, hogy a megkezdett főtéri ásatásokat még az idén be tudják fejezni, és visszaállítsák a főtér régi urbanisztikai arculatát, amire egyébként viszont megvan a hajlandóság. Hasonlóképpen sürgette a megyei elnök és városi tanácsos a kétnyelvű utcanevek és helységnévtáblák felállítását Kolozsváron, ahol a lakosság 22,8 százaléka magyar nemzetiségű. Erre a megye prefektusa, Alexadru Farcas ? Funar minden akadékoskodása ellenére ? ígéretet is tett, mihelyt megkapja a helyhatósági törvény alkalmazására vonatkozó illetékes minisztériumi rendelkezéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 1064. sz./1997. július 4.
Júl. 4-én az Érmellék-vidéki polgármesterek és alpolgármesterek immár rendszeressé váló találkozóján, Bihardiószegen, Varga Gábor, a Bihar megyei RMDSZ elnöke és Jakabffy László, az Országos Önkormányzati Tanács alelnöke megkülönböztetett hangsúllyal hívták fel a jelenlévő tisztségviselők figyelmét a helyhatósági törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet mihamarabbi alkalmazásának szükségességére. Rámutattak arra, hogy ha e közösségünk számára kiemelkedő fontosságú szabályozás előírásainak nem szereznek érvényt, ez voltaképpen az RMDSZ programjának be nem tartását jelenti. A találkozón jelen lévő dr. Csapó József szenátor és Rákóczi Lajos képviselő révén a tanácskozás részvevői megismerkedhettek az RMDSZ álláspontjával a földtörvény, illetve a tanügyi törvény módosításának vonatkozásában is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 1065. sz./1997. július 4.
Az RMDSZ Székelyudvarhely városi szervezetének választmánya júl. 4-i ülésén elemezte a "csereháti ügyben" az elmúlt hetekben történt eseményeket és az ezzel kapcsolatban megjelent nyilatkozatokat és sajtóközleményeket. Az ülés után a Választmány nyilatkozatot tett közzé, amely hangsúlyozza: "Támogattuk és a jövőben is támogatjuk a Helyi Tanácsnak, a Polgármesteri Hivatalnak, az RMDSZ parlamenti képviseletének, az RMDSZ országos vezetőségének a ?csereháti ügy? megoldása érdekében tett erőfeszítéseit." Miután rámutat arra, hogy a Választmány elutasít minden olyan megoldási kísérletet, amely nem a törvényességen alapul és figyelmen kívül hagyja a romániai magyarság egészének érdekeit, a dokumentum leszögezi, hogy "a felmerült nézeteltérések megszüntetésében eredményre vezető eljárásnak a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldását, a törvényesség betartását és a jogi úton történő rendezést tartjuk". /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 7., 1065. sz./1997. július 4.
Verestóy Attila szenátor nyilatkozott a Har-Kov-bizottság létesítése ellen folyó harccal kapcsolatosan. A bizottság felállításába jún. 30-án beleegyezett a felsőház, de miután számos parasztpárti szenátor visszavonta a testület felállítását javasoló tervezetről, a kérdés függőben maradt. Az RMDSZ-es politikus elmondta, hogy az állítólagos székelyföldi visszaéléseket az illetékes szakbizottság, a visszaélésekkel és panaszok vizsgálatával foglalkozó szenátusi állandó bizottságnak kell kivizsgálni, és nem egy külön ebből a célból létrehozott bizottság. Verestóy Attila hangsúlyozta, hogy az esetleges törvénytelenségek kivizsgálása a rendőrség dolga és kifejtette álláspontját, miszerint elfogadhatatlan, hogy Hargita és Kovászna megyéket úgynevezett bűnlajstrommal felruházva mutassák be az országnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./1997. július 4.
Kökény Mihály magyar népjóléti és Stefan Iosif Radulescu egészségügyi miniszter júl. 4-én Bukarestben együttműködési munkatervet írt alá, amely a márciusban Budapesten megkötött egészségügyi és orvostudományi megállapodás végrehajtását konkretizálja. Kökény Mihály a sajtóértekezleten kifejtette, hogy különböző szakterületeken rendszeres szakértőcserékre kerül majd sor. Vegyes bizottságot jelölnek ki a szakorvosi és szakgyógyszerészeti szakképesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó feltételek vizsgálatára, miután az ekvivalencia-egyezmény erre a területre még nem terjed ki. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./1997. július 4.
A marosfői találkozón született megállapodás értelmében a Magyar Ifjúsági Tanács küldöttgyűlése július elejére volt esedékes. Sorozatos egyeztetések után a legjobb megoldásnak bizonyult az SZKT előtti napot kijelölni a MIT küldöttgyűlés lebonyolítására. Kali Zoltán MIT-elnök tájékoztatása szerint a MIT küldöttgyűlésére így 1997. júl. 11-én kerül sor Kolozsváron, a Fürdő /Pavlov/ utcai RMDSZ-székházban. A javasolt napirenden többek között szerepel a MIT alapszabályzatának elfogadása; a MIT működési szabályzatának módosítása; az ifjúság kongresszusi képviselete /TEKT-javaslat ismertetése/, az RMDSZ-kongresszust előkészítő alapszabályzat- és programbizottsággal való együttműködés kérdése; beszámoló az Európai Ifjúsági Szövetség /YEU/ képviselőivel lezajlott találkozóról; az új MIT-jelvény és -fejléc megvitatása és elfogadása. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 4., 1064. sz./