udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 12061-12090 | 12091-12120 | 12121-12150 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. október 2.
Szeptember 20-tól a Marosvásárhelyi Területi Rádió az URH-n hétköznaponként hét órát sugároz, tehát hétfőtől péntekig délelőtt 11 órától délután 18 óráig folyamatosan, szombaton reggel 8 órától 11 óráig, illetve délután 14 órától 18 óráig, míg vasárnap délelőtt 10 órától 18 óráig csak magyar nyelven sugároz. A déli adásidőt tekintve a hallgatónak lehetősége van választani: vagy a középhullám sávján marad, s a bukaresti német és magyar adást, vagy a 102,9-es ultrarövidhullámon a marosvásárhelyi rádió műsorát hallgatja. A műsorszórás egyelőre kísérleti jelleggel folyik - tájékoztatott Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Területi Rádió aligazgatója. A marosvásárhelyi rádió viszonylag nagy területet fed le, Hargita, Kovászna, Brassó és Maros megyékben hallható, a magyarlakta Erdély nagy részében. Ennek a területi rádiónak van a legnagyobb konkurenciája, mert Marosvásárhelyen és más környékbeli erdélyi városokban 2-3 kereskedelmi rádió is sugároz magyar nyelvű műsort. /(lokodi): Rádió. Új műsorszórás kísérleti jelleggel. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./2001. október 2.
Szept. 29-30-án ünnepelte a Mesekaláka, Sepsiszentgyörgy gyermekszínháza negyedik születésnapját. Meghívták Lászlóffy Aladárt Farkas Árpádot az ünnepségre. Lászlóffy megzenésített versét hangzottak el, majd Farkas Árpád versei következtek. /(Éltes Enikő): Lászlóffy Aladár és Farkas Árpád a gyermekek között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2001. október 3.
Áder János, az Országgyűlés elnöke Romániába utazott, okt. 2-án tárgyalt Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. - Az Európai Unióhoz kapcsolódó közös jövő fogja megoldani a státustörvény problémáját - jelentette ki a tárgyalás után. Dorneanu hangsúlyozta, hogy az 1989. decemberi romániai fordulat óta Áder János személyében tesz első alkalommal látogatást Bukarestben a magyar törvényhozás elnöke. A megbeszélésen áttekintették a két parlament kapcsolatait és egyetértettek abban, hogy szükség lenne a gyakoribb találkozókra. A felek megállapították, hogy jó ütemben fejlődnek a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok. A státustörvény kérdésében továbbra is teljesen eltérő a román és a magyar álláspont. Valer Dorneanu úgy vélte, hogy ez a törvény sérti Romániai szuverenitását, és diszkriminatív, nem felel meg sem az európai normáknak, sem a két ország közötti alapszerződésben rögzített jószomszédi kapcsolatok elveinek. Áder János azt hangsúlyozta, hogy a magyar kedvezménytörvény olyan megoldást jelent, amely minden szempontból kiállja a nemzetközi jog próbáját. Áder Jánost fogadja Ion Iliescu román államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is. /Nincs áttörés státustörvény-ügyben Áder János bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2001. október 3.
Többnapos rendezvény keretében nyitja meg a 2001-2002-es egyetemi tanévet a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) - jelentették ki okt. 2-i, kolozsvári sajtótájékoztatójukon a Sapientia Alapítvány vezetői. Jelen volt Tonk Sándor, az EMTE ideiglenes rektora, Tánczos Vilmos és Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány alelnöke, illetve kuratóriumi tagja, Hauer Melinda, az EMTE főtitkára és Farkas Emőd, az alapítvány irodavezetője. Az ünnepi rendezvény okt. 3-án Kolozsváron kezdődik a Sapientia Alapítvány kuratóriumának nyilvános ülésével, délután pedig az EMTE marosvásárhelyi karainak tanévnyitójára kerül sor. Okt. 4-én az ünnepség Nagyváradon folytatódik, ennek keretében felavatják a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházát és megnyitják a Partiumi Keresztény Egyetem idei tanévét. A főrendezvényt okt. 5-én Csíkszeredában tartják, ahol az EMTE csíkszeredai karainak tanévnyitóján. Kolozsváron és Marosvásárhelyen jelen lesz Vasile Dancu tájékoztatási miniszter, Pálinkás József magyar oktatási miniszter, továbbá a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) és az egyetemi szakmának jeles képviselői. Nagyváradra várják Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Csíkszeredába pedig Ecaterina Andronescu román, Pálinkás József magyar oktatási minisztert, illetve a két ország külügyi politikai államtitkárait. Tonk Sándor szerint mindez azt bizonyítja, hogy az erdélyi magyar egyetem nemcsak Magyarország, hanem Románia "közös ügye". - Összesen mintegy ezer diák kezdi el tanulmányait az egyetemen. Az EMTE-n és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen közel kétszáz egyetemi tanár kapcsolódik be az oktatásba. A rektor összehasonlítható adatként említette, hogy 1989-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) nyolcvankilenc magyar oktató volt. Ezek a számok azt tükrözik, hogy az erdélyi magyar egyetemi társadalom számottevően megerősödött - mondotta. Tonk Sándor emlékeztetett arra, hogy az intézmény létrehozásának és fejlesztésének támogatása Magyarország 2000, illetve a 2001-2002. évi költségvetésében jóváhagyott évi közel 2 milliárd forint alapján történik. Tonk Sándor hozzátette, szeretnék, ha a román kormány is anyagilag hozzájárulna az intézmény fenntartásához, ugyanis a tanügyi törvény értelmében az állam magánoktatási formákat is finanszírozhat. Szilágyi Pál, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja elmondta: Marosvásárhelyen a magyar műszaki oktatást szeretnék kifejleszteni, ez esetben a Petru Maior marosvásárhelyi egyetem tanáraira alapoznak. A szociálpedagógiai szakon a BBTE tanárait vonják be, de emellett természetesen igyekeznek kiépíteni saját oktatói állományukat is. Szilágyi Pál hangsúlyozta: elsősorban azokban a hiányszakmákban (műszaki, mezőgazdasági és művészeti ágakban) indították be az EMTE-n az anyanyelvű oktatást, amelyeket a BBTE-n, a többszöri kérések ellenére nem sikerült létrehozni. Tánczos Vilmos, a Sapientia Alapítvány alelnöke elmondta: az alapítvány kutatói műhelyeket hozott létre az erdélyi tudományosság fellendítése érdekében. /Papp Annamária: Közel ezer elsőéves diák a Sapientián. Számítanak a román állam támogatására is". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese a Sapientia Egyetem pénzügyeinek fő intézője. A vele készült interjúban emlékeztetett, hogy 1999-ben kezdődött az, melynek most lényeges fejezete: négy helyszínen megkezdődik a Sapientia Egyetem különböző karainak a működése. A Partiumi Keresztény Egyetem ugyan kapott 2000-ben ideiglenes akkreditációt, de ezt leszámítva soha nem volt olyan romániai intézmény, mely magyar tannyelvű lett volna, és román jogi garanciával működhetett volna. Végül kilenc szakra majdnem 900 hallgató jelentkezett, ezeknek kevesebb mint a felét, 360 hallgatót vettek fel Marosvásárhelyen és Csíkszeredán. A tanári kart is nagyon rövid idő alatt kellett összeverbuválni. Jogi elismerésű egyetem indul be magyar nyelven Romániában, a román hatóság által elismert diplomát ad majd ki az egyetem. Az EMTE mint magánegyetem nyilvánvalóan számíthat tandíjbevételre, a kollégiumi díjakból származó bevételre, de ez nem lesz elég a fenntartáshoz. A román államnak támogatnia kell az egyetemet. Erről még nem folyt tárgyalás a román oktatási minisztériummal. A magyar kormány biztosan nyújt majd támogatást, főleg a fejlesztéshez, felszereléshez. Magyarországi vendégtanárok is lesznek. - A Sapientia elindította a doktorandusi támogatást, 50 fiatal készül doktorálni, akikkel szerződést kötöttek, akik vállalták, hogy később az EMTE keretében fognak tanítani. A csíkszeredai önkormányzat ígérte, hogy ha kell, lakással, anyagilag is támogatják a fiatal tanárok letelepedését. A HTMH-nak erre nincs anyagi kerete. Itt a személyhez kötött civil támogatás vezethet eredményre. Máthé Éva újságíró felvetette, azt rebesgetik, hogy az összeg egyes részleteit, nem arra fordították, amire kellett volna. Magyarán: elherdálták. Misovicz szerint minél nagyobb összegről van szó, annál többen vannak/lesznek, akik kifogásokat fogalmaznak meg a hasznosítással kapcsolatban. Szerinte sikerült a kezdő támogatást eredményesen felhasználni. /Máthé Éva: Indul a Sapientia Egyetem. Volt pénz! Lesz pénz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2001. október 3.
Orbán Viktor miniszterelnök nagyváradi látogatása csak tovább növeli a feszültséget a státustörvény botrányával amúgy is megterhelt román-magyar kapcsolatokban - írta okt. 2-i számában a Curentul. A magyarellenes hangot megütő lap terjedelmes cikket szentelt annak, hogy a jelek szerint Bukarest és Budapest befolyási övezetekre osztotta Nagyváradot, mert okt. 1-jén Ion Iliescu nyitotta meg a tanévet a nagyváradi állami egyetemen, míg okt. 4-én - Tőkés László püspök meghívására - Orbán Viktor magyar miniszterelnök lesz a díszvendég a városban működő Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitóján. A Curentul szerint a magyar politikusok "erdélyi kirajzása" zavarni fogja a bukaresti vezetést. Iliescut irritálják - a román lap szerint "bizonyos budapesti köröktől és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség radikálisaitól érkező"- mind kitartóbb föderalizációs elképzelések. Az ország érdekeit sérti az ilyen elképzelések forgalmazása, mivel a románok évszázadokon át az egységes nemzetállam megteremtéséért harcoltak - írta a Curentul. /Bukarestet zavarja a magyarországi politikusok "erdélyi kirajzása". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2001. október 3.
A román külügyminisztérium okt. 2-án közleményben határolta el magát az Amerikai Egyesült Államok új bukaresti nagykövete elleni durva támadástól. Ion Coja egyetemi tanár, a Vatra Romaneasca szervezet bukaresti fiókjának és "a románellenesség leküzdésére" létrehozott ligának a vezetője ugyanis George Bush elnökhöz és az amerikai törvényhozáshoz intézett nyílt levelében tiltakozott az ellen, hogy Washington "egy homoszexuális diplomatát" küldött "a mélyen ortodox román nép" hazájába. /Elhatárolódik a külügy a Vatrától. Coja az új amerikai nagykövetet támadta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./2001. október 3.
Meglepetéssel értesültünk a román külügyi szóvivő kijelentéséről, mely a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottsága 2001. szeptember 27-re tervezett, és a román fél távolmaradása miatt elmaradt ülésével kapcsolatosan arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy a konzultáció "a magyar küldöttség mulasztása miatt" nem folytatódhatott a magyar fővárosban - jelentette ki a hét elején Szabó Tibor, a HTMH elnöke, a kisebbségi szakbizottság társelnöke, aki szerint a szakbizottság második, bukaresti tárgyalási fordulóján a román fél kezdeményezésére megállapodás született arról, hogy szeptember 27-én Budapesten aláírásra kerülhet a gyakorlatilag kész jegyzőkönyv. "Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a román delegáció a megállapodás ellenére nem jelent meg a budapesti tárgyaláson, és másnap jegyzékben fejtette ki azt az álláspontját, mely szerint egyetért ugyan a jegyzőkönyv-tervezet tartalmával, de hiányolja a kielégítő magyarázatot a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatosan felvetett kérdéseikre - mondta Szabó Tibor. A magyar fél fontosnak tartja rögzíteni, hogy a törvénnyel kapcsolatos kérdések érdemi vitájára a szakbizottsági ülés egyik tárgyalási fordulóján sem került sor a román fél hozzáállása miatt. A román fél nem reagált az általunk átadott végrehajtási tervezetekre, miként saját - egyébként nem hivatalosan átadott - felvetéseiről sem volt hajlandó tárgyalni" - fogalmazott a magyar társelnök. A román delegáció mindkét tárgyalási fordulón sajnálatosan arra hivatkozott, hogy bizonyos kérdésekben nincs mandátuma. Az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok ellenére a magyar fél úgy véli, hogy a román partner kérésére immár két alkalommal felfüggesztett szakbizottsági ülés lezárható a közös jegyzőkönyv és az ajánlások aláírásával, és kész az érdemi tárgyalások folytatására. /(Az MTI nyomán): Magyar-román kormányközi vegyes bizottság. Budapest nem érti Bukarestet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2001. október 3.
Szatmári Tibor az SZKT legutóbbi ülésén akarta kérdéseit feltenni az RMDSZ szövetségi elnökének. Interpellációjára azonban nem került sor, a napirend 7. pontját ugyanis a kvórum hiányára való tekintettel, ejtették. Szatmári el nem mondott felszólalását a román lapok bőven idézték, ezután a Romániai Magyar Szó most közreadta szövegét. Szatmári kérdései között szerepelt: meddig terjednek azok a Reform Tömörülésnek tett elvtelen engedmények, amelyek már-már az RMDSZ létét fenyegetik? Szerinte az RT-nek tett engedmény volt az, hogy Tőkés László tiszteletbeli elnök a választáson kampányolhatott következmények nélkül az RMDSZ jelöltjei ellen. Szatmári szerint Tőkés László már külső ellenfélként viselkedik. Szatmári szerint "nemcsak Nagy Benedek maradt magára 1995-ben, hanem Borbély László is 1996-ban, Tokay György is 1998-ban, Seres Dénes pedig 2000-ben, és az RMDSZ még csak csodálkozását sem fejezte ki amiatt, hogy a Reform Tömörülés magyarországi elvtársai négy éve felelős kormánypozíciókból becsmérlik minősíthetetlenül az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét. Most pedig az az Eckstein Kovács Péter került sorra, aki a belső pluralizmus védelmében többször kiállt a Reform Tömörülés mellett." Ez elég durva támadás a magyar kormány ellen, de Szatmári ezt folytatta: "Miért nem foglal a szövetség vezetősége nyíltan állást egy olyan súlyos kérdésben, amely az erdélyi magyarságot és az anyaországit egymással rendkívül könnyen szembeállíthatja? Ez azon magyarországi költségvetési pénzek ügye, amelyeket a magyar kormány magyar állami intézményeken és a Reform Tömörülés által létrehozott erdélyi, ún. redisztribúciós alapítványokon keresztül átmosva azért juttat ide, hogy ezt a több demokratikus választáson alulmaradt csoportot elvtelen eszközökkel hatalmi pozícióba segítse. A magyar nép pénzéből okkult utakon finanszírozzák azt, hogy ez a csoport kést szúrjon annak a szövetségi vezetésnek a hátába, amely vezetést egyébként a magyar kormány a nyilvánosság előtt széles támogatásáról biztosítja". "miért nem tesszük szóvá nemzetközi szinten, a kontinens kereszténydemokrata és konzervatív erőit tömörítő Európai Néppártban, hogy az a magyar párt, amelynek a felvételét feltétel nélkül támogattuk, folytatja az RMDSZ legitim vezetőségének megdöntésére irányuló négyéves aknamunkáját?" /Szatmári Tibor: Kérdések az RMDSZ szövetségi elnökéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ Nincs magyarázat arra, hogyan került ez az indulatos szöveg a román lapokhoz.2001. október 3.
Immár ötödik alkalommal nyitotta meg kapuit a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskolája. A főiskola igazgatója, Domokos Ernő hivatalos tanévnyitója után Demeter János, a megyei tanács elnöke, majd Albert Álmos Sepsiszentgyörgy polgármester szólt a diákokhoz és tanáraikhoz. Albert Álmos polgármester biztosította a főiskolát a hivatal, a város támogatásáról. A főiskola - Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen - immár több mint félezer diáknak nyújt továbbtanulási lehetőséget, a közigazgatási szakok mellett román és magyar tanítóképzőn is. /(Éltes Enikő): Ünnepélyes évnyitó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2001. október 3.
Naszódon szept. 30-án felszentelték a felújított református templomot. A helybéliek 20 éve nem hallgathatták Isten igéjét templomukban, mert az életveszélyessé vált. Naszódon a negyvenes években még ezer lelket számlált a református gyülekezet; a végzetes apadás 1944-ben indult meg, amikor a naszódiak zöme elmenekült innen. Ma tízezer lakosú Naszódon a kis református gyülekezet 50 lelket számol, de a magyar nyelvet sokkal kevesebben beszélik. /Szabó Csaba: Templomfelújítás Naszódon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ Naszódon a templomszentelésen jelen volt Vetési László, az egyházkerület szórványalapítványának elnöke és az ortodox lelkész is. Az ünnepség megható volt, egyesek könnybe lábadt szemmel álltak a gyülekezetben, együtt ünnepelt és örvendezett e kis magyar közösséggel a többségi nemzet. /Kresz Béla: Református templomszentelés Naszódon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./2001. október 3.
Szilágysomlyón a Báthory Napok keretében a Magyar Egészségügyi Társaság (MET) támogatásával, nyolcadik alkalommal tartottak orvostovábbképzőt, melyen szilágysági családorvosok, szakorvosok, gyógyszerészek mellett Kolozs, Szatmár, Temes megyei kollégáik is részt vettek. Andrásovszky Barna orvosprofesszor, a MET elnöke elmondta: nagy család gyűlt össze, az orvosi közösség, hogy a 21. században a nemzeti fennmaradásért szakmai tudását fejlessze. /Fejér László: Együttesen a népegészségügyért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./2001. október 4.
Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző helyszínein történő háromnapos tanévnyitó ünnepségsorozatot megelőzően a támogatók okt. 2-án Budapesten sajtótájékoztatót tartottak Pálinkás József magyar oktatási miniszter, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, illetve Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese részvételével. Pálinkás József ismertette az induló tudományegyetem felépítését, helyét a magyar felsőoktatásban, megjegyezve, hogy az erdélyi magyarság igényeinek figyelembe vételével a képzés struktúráját, a szakmai programokat igyekeztek úgy felépíteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen mind a román, mind a magyar felsőoktatási követelményeknek. A HTMH elnöke, Szabó Tibor felhívta a figyelmet: "Az egyetem indulásának előkészítését olyan körültekintő munka előzte meg, és olyan garanciarendszernek a kialakítása, amely a biztosítékot adta, hogy valóban olyan tartalmas képzés indulhasson meg Erdélyben, amelyre az ottani magyarságnak szüksége van. Ezt a háttérgaranciát maga a Sapientia Alapítvány és az ennek hátterében ott lévő erdélyi magyar történelmi egyházak jelentik. Ez egy olyan erkölcsi garancia, amelyre hosszú távon számítunk. Ugyancsak szeretném kiemelni az RMDSZ szerepét abban, hogy ez az egyetem elindulhatott, és befogadottsága a romániai közéletben, a kormányzatban, és nyugodtan mondhatjuk, a politikában is, különösen a mostani helyzetben példaértékűnek és jelentősnek mondható." Szerinte ez az egyetem és többi szomszédos országban Magyarország támogatásával beindult felsőfokú magyar oktatási formák bizonyos értelemben előfutárai ama támogatási rendszernek, melyet a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény most már a jog eszközeivel is rögzít. Komáromban a múlt héten avatták az alapítványi keretek közötti közgazdászképzést. Délvidékre vonatkozóan is megvannak a lehetőségek és szándékok, csak a jogi háttér kialakulását várják. Szabó Tibor leszögezte: "az egyetem küldése, hogy egyfajta középeurópaiságot is megjelenítsen, amelyben jelen vannak a kolozsvári hagyományok, jelen van Várad és Erdély, minden nemzetiségével, románokkal, magyarokkal és németekkel. Ez az egyetem vár és befogad mindenkit, aki Európában elfogadott, a gazdasági nyelvére visszafordítható tudásra vágyik. Tehát nemcsak a magyarok számára indul ez a képzés, hanem szívesen fogad nemcsak Romániából, hanem máshonnan is hallgatókat. Az egyetem elindulása ilyen értelemben érdeke Romániának is, hiszen európai értékeket képviselő felsőoktatási A sajtótájékoztatón Misovitcz Tibor diavetítéses előadáson mutatta be az induló magyar felsőoktatási magánintézmény helyszíneit, épületeit. /(Guther M. Ilona): Nem csak magyar: közép-európai érdek is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2001. október 4.
Okt. 3-án Kolozsváron tartotta ünnepélyes kuratóriumi ülését az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) létrehozó Sapientia Alapítvány, az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetőinek, a magyar és a román kormány képviselőinek, RMDSZ-vezetők, egyetemi tanárok és jeles erdélyi magyar értelmiségiek jelenlétében. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora és az alapítvány elnöke ismertette az újrainduló erdélyi magyar egyetem létrehozásának főbb stációit és köszönetet mondott mindazoknak, akik az intézmény létrejöttét anyagilag és munkájukkal támogatták, elsősorban a magyar kormánynak az évi kétmilliárd forintos támogatásért. - Vasile Dincu román tájékoztatási miniszter a magyar kormány évi kétmilliárd forintos támogatását nagyvonalú művelődési gesztusnak, a Romániával való szolidaritás jelének nevezte. Reményét fejezte ki, hogy ha majd Románia gazdasági helyzete javul, a román költségvetés jobban hozzájárulhat majd a magyar nyelvű oktatás helyzetének javításához. A magyar kormány üzenetét Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tolmácsolta. Az ünnepi ülés végén az egyetemalapító magyar püspökök áldották meg az erdélyi magyar magánegyetemet. Pálinkás József magyar oktatási miniszternek, akit szintén Kolozsvárra vártak, az ünnepség végéig nem sikerült eljutnia Kolozsvárra. A miniszter elindult Budapestről, ám az útviszonyok miatt elkésett a rendezvényről. A kolozsvári köd miatt Bukarestből nem repülhetett Kolozsvárra, s így szintén nem lehetett jelen az ünnepségen Markó Béla, az RMDSZ elnöke sem. /Ünnepélyes tanévnyitás az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./2001. október 4.
Michael Guest, az Amerikai Egyesült Államok új nagykövete okt. 2-án felkereste Markó Béla szövetségi elnököt hivatalában. Markó ismertette a jelenlegi román politikai helyzetet, az RMDSZ és a kormánypárt együttműködésének sajátosságait, illetve a szövetség célkitűzéseit. Megemlítette az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését, a földtörvény és közigazgatási törvény alkalmazásával kapcsolatos gondokat, és tájékoztatta az állami magyar egyetem létesítésének igényéről, valamint a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar nyelvű oktatás bővítéséről, a döntéshozó struktúrák, illetve tanszékek és karok létrehozásáról. A szövetségi elnök továbbá közölte, hogy a szövetség egyértelműen támogatja Romániának integrációs erőfeszítéseit mind az európai, mind az észak-atlanti szövetségbe. Michael Guest részletesen érdeklődött a státustörvényről. Kifejtette: ezt valamiképp meg kell oldani, és ennek nem szabad a két ország viszonyának ártania. A nagykövet elmondta, hogy különös érdeklődéssel figyeli az etnikai kérdések alakulását, megoldását, mert az EBESZ keretén belül is e kérdéskörrel foglakozott. /Amerikai nagykövetet az RMDSZ elnöki hivatalában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2001. október 4.
Kincses Előd ügyvéd Marosvásárhelyen, irodájában okt. 2-án sajtótájékoztatót tartott. Amiért kettős - magyar és román - állampolgársággal rendelkezik, a legutóbbi parlamenti választáson nem tette lehetővé számára az igazságszolgáltatás, hogy képviselőjelölt legyen. Kincses bírósághoz fordult. Szeptember folyamán a bukaresti ötös kerület bírósága úgy döntött, elfogadja Kincses alkotmányjogi kifogását, és ügyét az Alkotmánybíróság elé terjeszti. Azt is elmondta, hogy a Tőkés László - Associated Press per tovább folytatódik, okt. 26-án lesz a tárgyalás. - Kincses Előd szót emelt az ellen, hogy az RMDSZ etikai bizottság elmarasztalta Tőkés László püspököt. Mint mondta: az RMDSZ-t nem Tőkés László bomlasztja, erre egyetlen komoly kísérlet történt: a Magyar Független Párt létrehozása; ennek utódja a mai Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt. Ez kezdetben a Frunda György nevéhez fűződött, mondotta. Kincses szerint az a nyilatkozat, melyben az SZKT elmarasztalja Tőkést, egyszerűen hazugságot állít, mikor kimondja, hogy Tőkés László miatt Zilahon szavazatokat veszített Seres Dénes RMDSZ-jelölt. Ugyanis Kincses szerint sokkal nagyobb volt a szavazatveszteség ott, ahol az RMDSZ mai vezetősége "belepancsolt" a jelöltek állításába, mint Hargita megyében, ahol Kolumbán Gábort távolították el a listáról, valamint Bihar és Maros megyében, ahol Csapó Józsefet, illetve őt magát állították félre. Az SZKT-n elhangzott, majd a sajtótájékoztatón kérdésként megismételt vádra, miszerint a Reform Tömörülés platformot a FIDESZ pénzeli, Kincses így válaszolt: "A "mérsékeltek" nem kellene ilyen vádakkal dobálózzanak, hiszen a Reform Tömörülés az RMDSZ része, s ha a vád igaz lenne, akkor az esetleg azzal járhatna, hogy betiltanák az egész RMDSZ-t. Ilyesmivel nem szabad vicceli." /(Máthé Éva): Kincses Előd Tőkés védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2001. október 4.
Az RMDSZ eheti sajtóértekezletén Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: várható volt az önálló magyar nyelvű állami egyetem létesítésre vonatkozó törvénykezdeményezés elutasítása. Sajnálatosnak minősítette, hogy a román politikai élet tizenegy év alatt nem érett meg arra, hogy elismerje egy önálló magyar egyetem létjogosultságát. Frunda György, az SZKT új elnöke közölte: igyekszik operatívabbá, az ET Parlamenti Közgyűlésének mintájára átszervezni az RMDSZ úgynevezett "miniparlametjét". Ismertette Strasbourgban kifejtett tevékenységének eredményeit, ahol elfogadták javaslatát egy külön nemzetközi törvényszék létesítésére vonatkozóan, amely a jugoszláviai háborús bűnösöket elítélő törvényszék mintájára a terrorcselekmények elkövetőit vonja felelőségre. /(Szász Attila): Csakis az eredmények függvényében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2001. október 4.
Terjedelmes cikkben intézett kirohanást a Krónika, valamint a lap főmunkatársa, Demény Péter ellen a Monitorul de Cluj című kolozsvári román nyelvű napilap, valamint testvérlapja, a Curentul című, bukaresti országos napilap. A két kiadvány szóról szóra ugyanazt az írást közölte, a Curentul Eugen Ciufu, a Monitorul Vlad Cernea és Vasile Magradean aláírással. A Curentulban megjelent cikk az Adrian Nastase miniszterelnöknek igaza volt - Egyes romániai iskolákban magyarországi tankönyveket használnak, a magyar sajtó pedig mételyez címet viseli. A Monitorul írásának első két fejezete megegyezik a Curentulban közölt cikkel, de kiegészítették egy, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megnyitásával kapcsolatos résszel is, amelyben Tonk Sándor, az egyetem megbízott rektora nyilatkozik arról, hogy a magyar kormánytól kapott kétmilliárd forint mellett a román államtól is igényelne támogatást az intézmény számára. A cikk itt a Magyar egyetem az "aljas románok" pénzén címmel jelent meg. A cikkben azt állították, hogy a Krónika augusztus 19-i számának Szempont mellékletében közölt, Demény Péter által írt Meddig terjed a határa? - kérdések és állítások a "hazáról" című cikkében a románokat gyalázza. A cikk azt állította, hogy a szerző Nagy-Magyarország visszaállítása mellett szállt síkra. Idézték a szóban forgó, "valami Demény Péter"-nek tulajdonított szövegrészt, amely így hangzik: "a románok aljasok, ostobák, ellenségesek, s ha akad is köztük rendes ember, az a kivételhez tartozik: erősíti a szabályt". Majd fölháborodva teszik föl a költői kérdést: vajon ezt jelenti a jogállam tisztelete? Nos, az idézett sorok valóban szerepelnek a kérdéses írásban, a cikk azonban épp e nézetekkel vitatkozik, s mondanivalója az idézetteknek épp az ellenkezője. A román lapok ugyanis szövegkörnyezetükből kiragadva, a legelemibb sajtóetikai szabályoknak fittyet hányva közölték az idézetet. A teljes szöveg így hangzik: "Számomra Erdély egészen mást jelent, mint annak számára, aki ennek a régiónak a nevét mondja, ha a hazájáról kérdezik. Ő Trianonra gondol, Nagy-Magyarországra, románokra, akik aljasok, ostobák, ellenségesek, s ha akad is köztük rendes ember, az a kivételhez tartozik: erősíti a szabályt. Én csak tudom, hogy volt Trianon, mint ahogy tudom azt is, hogy legalább annyira köszönhetjük magunknak, mint a különféle ellenségeknek, akikre oly könnyű rámutatni. Akárcsak Nádas Péter, én sem tudok elképzelni olyan önvizsgálatot, mely a másik ember vizsgálatával kezdődik. S akárcsak ő, én is ezzel az önvizsgálattal kezdenék minden olyan mozdulatot, amely a másik felé irányul. A hídon nem a hídpénzre gondolok először. Hanem arra, hogy két partot összeköt. És azt sem hiszem, hogy az én partom lenne a szebbik." A teljes szövegből világosan kiderül, hogy munkatársunk, Demény Péter épp azok ellen szólal fel, akik a Monitorul és a Curentul által is bírált hangnemben beszélnek a románokról. A Krónika helyreigazítást kért a két kiadvány főszerkesztőjétől, akiknek elküldte Demény Péter írásának fordítását, valamint eredeti magyar szövegét. /Rosszul fordítottak. Román sajtótámadás a Krónika ellen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./2001. október 4.
Ötvenéves korában Csíkszeredában elhunyt Hunyadi László (Kolozsvár, 1951. okt. 30. - Csíkszereda, 2001. okt. 2./, a Csíki Játékszín művésze. A Kolozsvárott született színművész 1976-ban végzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben, és a város társulatához szerződött. 1999-től a Csíki Játékszín művésze volt. A csíki közönség Hunyadi Lászlót Carlo Gozzi: Turandot című darabjában, Truffaldino szerepében láthatta volna az okt. 19-ei bemutató előadáson. Legutóbb Szebeni Zsuzsa készített interjút a színművésszel, amelyet Csíkszereda Kulturális évkönyve közölt. Az interjú a Ludas Matyi Csíkországban című darab bemutatója után készül, amelyben Hunyadi Döbrögit alakította igen nagy sikerrel. Ott így vall saját alakításáról "Én éppen az öregedés határán leledzem, és hát erről próbáltam becsempészni valamint az alakításba, magából az állapotból: hogy meg kéne szépen, méltóságteljesen öregedni, vagy még eljátszani a fiatalt egy pár évig, vagy szépen csordogálni lefelé." /(Daczó Dénes): Elhunyt Hunyadi László színművész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./ Túlságosan rövid pályafutása során a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészeként 1976 és 1996 között életre keltette a színműirodalom jelentős alakjainak zömét. Alakításai nagy lélektani hitelességről, alapos szakmai tudásról tanúskodtak. Az utóbbi évadokban a Szatmárnémeti Harag György Társulat, a Temesvári Csiky Gergely Színház, a Csíki Játékszín és a budapesti Bárka Színház előadásaiban voltak jelentős alakításai. Egyszerre volt a közönség kedvence és a színházi szakma elismert művészegyénisége. Színészi értékét a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján, Kisvárdán alakítási díjjal jutalmazták. Temetésére okt. 6-án lesz a marosvásárhelyi református sírkertben, evangélikus szertartás szerint. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./2001. október 5.
Okt. 4-én nagy rendőri készültség várta Nagyváradon az érkező Orbán Viktor miniszterelnököt. Állig felfegyverkezett katonák, mesterlövészek, csendőrök, az elnöki őrző-védő szolgálat emberei figyelték a járókelőket, egy katonai helikopter délután háromtól este nyolc óráig körözött a Partiumi Egyetem és a református templom fölött. Hatalmas tömeg gyűlt össze a magyar kormányfő fogadására. Tőkés László püspök beszédében elmondta: nyolcvan év után ismét összefogtak a romániai magyar egyházak és egyetemet indítottak nemzetük fejlődéséért: "Kiáltani kell! Dadogó korunkban, tört magyar nyelven megszólaló erdélyi magyar kistársadalmunkban, suttogó félelmeink közepette, makogó, dadogó gyermekeink között, a megalkuvás suttogása közepette, kiáltanunk kell! A szólás jogát és szabadságát, sőt kötelességét, sőt egyházi hivatását kell hirdetnünk a mai napon. Jaj nekünk, ha az igehirdetők nem igéről, hanem másról beszélnek!" - A Partiumi Keresztény Egyetem hosszú távon integrálódik az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi öt és csíkszeredai négy szakján 374 diák kezdi meg egyetemi tanulmányait, és számuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nyolc szakján tanuló diákokkal együtt eléri az 1100-at. Az egyetemre felvett diákok fele tandíjmentesen tanulhat; a tandíjköteles helyeken egyévi taníttatásért 200 dollárnak megfelelő összeget kell fizetni. A hallgatók hatvan százaléka ösztöndíjat kap. A magyarság részaránya Romániában 7,12 százalékos, az 1999-2000-es tanulmányi évben viszont a magyar egyetemi hallgatók csupán a diákok 4,89 százalékát tették ki, s ennek a 4,89 százaléknak is közel háromnegyede román nyelven tanult. Ezért volt szükség a magyar egyetemre. - Orbán Viktor államfő a református templomban tartott beszédében elmondta: "Hiszem, hogy a magyar nemzet tévedései nagy mértékben éppen onnan erednek, mert midőn cselekedetei és szenvedései által gazdaggá tette történetét, kincsszekrényét zárva tartotta vagy legalább belőle nem merített a jelen számára elég tanulságot. Szigorú gondolatokat idéztem az imént: Kemény Zsigmond éppen százötven évvel ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat. Igaz ugyan, hogyha másfél száz esztendőt mennék vissza az időben, sem a magyarság, sem Közép-Európa nem ismerne önmagára; mégis olyan erővel szólnak hozzánk e szavak, hogy hatásuk alól ennyi idő elmúltával sem vonhatjuk ki magunkat. Szigorú szavak, de biztatóak is egyben. Önbírálatra késztetnek, de erős benne a bíztatás, amikor azt halljuk, hogy a jövőnk alakításához rendelkezésünkre álló minden szükséges erő, ezer év gazdag történelme során összegyűjtött minden szükséges tanulság itt van velünk; századok felhalmozott ereje, történelmi korok letisztult tanulsága. A történelem az élet tanítómestere, mondták a görögök; kár, hogy nincsenek tanítványai, tették hozzá később a rezignált angolok. S valóban, dicsőség és szenvedés tanulsága csak úgy állhat mellénk bölcs tanítóként, ha mi magunk is képesek vagyunk fölfrissíteni emlékezetünket. Akkor tanít a történelem mindannyiunkat, ha hisszük: ez a történelem mindannyiunké. Éppen azért gyűltünk most itt össze, mert tudjuk: közös a múltunk és hisszük, hogy a jövőnk is közös lesz, itt a Kárpát-medencében. Van mondanivalónk egymás számára A mögöttünk hagyott száz év során soha nem látott módon elszigetelte egymástól az idő az európai népeket. A magyarságot is részekre szakította és miközben elválasztott bennünket egymástól, az erőszak minden lehetséges eszközével igyekezett megakadályozni, hogy a magyar nemzet újra megtalálja szerepét a Kárpát-medencében és Európában. Az a század azonban elmúlt. A múlt véget ért. Ma már nem taposnak idegen csizmák a történelmünkbe. De ez kevés. Ha nem akarjuk, hogy nyakunkon maradjon az előző évszázad minden szennyese, úgy kiforrott és bátor képet kell rajzolnunk a jövőről. Kedves barátaim; meggyőződésem, hogy van mondanivalónk egymás számára és van üzenetünk a világ magyarjai és Európa többi nemzete számára is. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy ilyen üzenet. Elhatároztuk, hozzáláttunk és megcsináltuk. Igen, a Kárpát-medencei magyarság ma már képes arra, hogy ilyen nagy közös vállalkozásokat sikeresen véghez vigyen. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem arról beszél, hogy az erdélyi magyar oktatásban új korszak veszi, veheti kezdetét. Az egyetem azt üzeni: ezer év keresztény magyar kultúrájára a XXI. században is lehet építeni. Azt üzeni: az erdélyi és partiumi magyarság nem azon gondolkozik, hogy lesz-e jövője, hanem azon, milyen legyen ez a jövő. Számunkra az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és benne a Partiumi Keresztény Egyetem, annak létrehozása azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külső erő nem oszthatja meg. A XXI. század küszöbén azt is látnunk kell, hogy a magyarság végre elegendő hitet, elszánást és erőt gyűjtött össze ahhoz, hogy a közös gondolkodás nemzetévé váljon. Úgy érzem, mindannyian tudjuk, hogy csak akkor lesz sikeres a magyar nemzet és benne az erdélyi és partiumi magyarság csak akkor tudja a sorsát maga alakítani, ha a fölnövekvő nemzedék szert tehet az ehhez szükséges eszközökre, versenyképes tudásra és az elődöktől örökölt kultúrára. Az egyik nem pótolja a másikat. Az erdélyi magyar kultúrára eddig is szükség volt, és ezután is szükség lesz ahhoz, hogy az egész Kárpát-medencei közösség megmaradhasson. Történelmi korok fordulóján élünk; ez nem dicsőség, ez adottság. Dicsőség az, ha okos előrelátással és szorgalmas munkával a magyarság történelmében is sorsfordulóvá tesszük e kort. Sorsunk olyan fordulójává, amelynek során a magyarságnak egymástól elválasztott részei a közös nyelv, a közös kultúra és a tudomány szövetségében egymásra találhatnak." A beszédet vastaps követte, majd a díszvendégek és a tömeg átvonultak a száz méterrel odébb lévő keresztény egyetemhez, amelyet Orbán Viktor fölavatott. Itt kijelentette a kormányfő: "Ma látszólag egy egyetem kapujának megnyitásán voltunk jelen, de többről van szó, hiszen önök hallhatják időnként a magyar kormány programjának részeként is azt a gondolatot, hogy eljött az ideje a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének. És akkor mindenki azt kérdezi, hogy is kell azt érteni. Hát így kell érteni, úgy kell érteni, hogy a Kárpát-medencei magyarságot egy gazdasági, egy kulturális, egy szellemi élet részévé kell tenni. Ehhez egyetemekre, közös kulturális intézményekre, közös programokra és közös szellemiségre is szükségünk van és szükségünk lesz. És bizony, ez a folyamat, amelyről beszéltem, lépésről lépésre épül majd és természetesen nem áll meg Partium és Erdély határainál, Felvidék sem kerülheti el a sorsát, Délvidék sem kerülheti meg a sorsát és jó reményeink vannak, hogy nehány esztendő múlva már valóságos, jól megszervezett, biztos lábakon álló intézmények jelentik a kis magyar életet, a maga közösségeivel egyetemben, minden területen, amely ma nem lehet az anyaország része." A miniszterelnöki delegáció 19 óra körül távozott Nagyváradról. Mögötte maradt a nép, a kipirult arcú asszonyok, a könnyeiket nehezen visszafogó férfiak, az elragadtatott gyerekek. Az erdélyi magyarok, akiket Orbán Viktor megerősített hitükben s megnyugtatott: nincsenek kihalásra kárhoztatva. /Andó András: Orbánt többen várták Nagyváradon, mint Iliescut Aradon. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vágta át a Partiumi Keresztény Egyetem avatószalagját. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./ Okt. 4-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében tartott ünnepségen felavatták Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) felújított és korszerűsített székházát, és megnyitották az egyetemi tanévet. A PKE hét karának akkreditált szakán idén 653 diák tanul majd 122 egyetemi oktató irányításával. Ezeknek egy része a szintén magyar állami támogatással felújított és bővített, a református egyházi tulajdonban lévő, 150 férőhelyes Arany János kollégiumban kap elhelyezést. Orbán Viktor kormányfő beszédében rámutatott: "Van mondanivalónk egymás, a világmagyarság, és Európa többi nemzete számára is. Az EMTE létrehozása ilyen üzenet: elhatároztuk, hozzáláttunk, és megcsináltuk." Tempfli József nagyváradi római-katolikus megyéspüspök igehirdetése után Kovács Béla, a PKE rektora tartott tanévnyitó beszédet. Beszédet mondott többek között Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Orbán Viktor az ünnepség után elmondta: boldog, hogy részt vehetett a tanévnyitón és székházavatón, az egyetem létrehozásában. - Az elveszített XX. század után az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a XXI. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött és folytatódik - mondta. Adrian Nastase megállapítására utalva kifejtette: a magyarországi választásokig hátralévő, és az azt követő időszak között szerinte nincs különbség. Ezért nem indokolt, hogy akár egy napot is elvesztegessenek a román-magyar kapcsolatok előbbrevitelében. A magyar kormány kész arra - mondta - hogy "minden fontos és érdemi kérdésben komolyan tárgyaljon, és ha lehet megegyezéseket érjen el". Hozzátette: a román-magyar vegyes bizottság nem jutott megegyezésre, de ez a magyar felet nem keseríti el. Magyarország minden polgárának az az érdeke, hogy Románia sikeres ország legyen és ennek érdekében Magyarország szívesen nyújt segítséget. /Tibori Szabó Zoltán: Megnyitotta kapuit a partiumi egyetem. Orbán Viktor részt vett a nagyváradi tanévnyitón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./ Katonai helikopter körözött Nagyvárad belvárosa felett, inkább csak erődemonstráció végett. Amikor az ünnepi istentisztelet után a tömeg kivonult az egyetem épülete elé a miniszterelnökkel az élen egy rövid utcai szalagavatóra, nemhogy a forgalmat nem állították le biztonságiak, de eltűrték, hogy a villamosvezetők a tömegbe hajtsanak. A fent köröző helikoptertől ellenben nem lehetett hallani semmit. - Utoljára 1977-ben járt Nagyváradon ilyen magas rangú magyar kormányküldöttség, az akkori találkozó gyalázatosan végződött. Ezt a gyalázatot mosta most le jelenlétével Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozta püspök. "Céljaink máig sem változtak. Nem engedünk a 48-ból, sem az 56-ból" - jegyezte meg a püspök, majd szóvá tette: rosszindulatú támadások érték, hogy az Orbán kormány "kliensei", ám a nagyszerű együttműködést nem szabad ilyen módon degradálni, mondta. Tőkés László kitért arra is, hogy pár napja a román államelnök Nagyváradon az állami egyetemen járt megnyitni az új tanévet. A "román egyetemen", fűzte hozzá, hiszen, egyetlen szakot sem indítottak magyarul, pedig sok magyar ajkú él Bihar megyében. "Egyszer talán majd Iliescu elnök megtiszteli jelenlétével a mi tanévnyitónkat is, hogy megtapasztalja a magyarok vendégszeretetét, ahogyan Vasile Dancu tájékoztatási miniszternek már része lehetett benne." - Németh Zsolt politikai államtitkár jobb idők kezdeteként értékelte az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat beindítását, s kissé meg is fricskázta a román biztosági szerveket a különösen zajosra sikeredett védelem miatt. /Balla Tünde: Jobb idők kezdetén? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozata: Boldog vagyok, hogy itt lehettem, és hogy éppen nekünk jutott az a feladat, hogy közreműködjünk ennek a nagyszerű intézménynek a létrehozásában. Mindannyian láthatják, hogy az elveszített 20. század után - ahogyan mi magyarok mondjuk - az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a 21. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött, és folytatódik. Tőkés László püspök sajtónyilatkozata: Mindenekelőtt nagybeteg édesanyámra és családom itt lévő tagjaira gondolok. Hálával gondolok rájuk, hiszen erre az útra, amely ide vezetett, ők vezettek el. A magyar oktatás, valamint a keresztyén hit iránti elkötelezettséget tőlük kaptam. Tőlük kiindulva, gyermekeinkre és unokáinkra, az utánunk jövő nemzedékre gondolok, és itt szavam beleillik a magyar kormány családpolitikai felfogásába. Túl minden politikán, protokollon a gyermekeinkről van szó, az unokáinkról - a családjainkról van szó. Nekünk nem lehet mindegy, hogy milyen sorsra jutnak ebben az országban, Erdélyben, ebben a térségben a kommunizmus utáni nehéz időszakban. Másodsorban ezt az alkalmat ragadom meg, hogy megköszönjem - Romániára nézve is - azt az ajánláscsomagot, amelyet a miniszterelnök úr Marosvásárhelyen nyújtott át Adrian Nastase román kormányfőnek, amely nemcsak a magyarok, hanem egész Románia számára kedvező. Ez a gesztus számomra jelképezi, hogy nem a magyarok elszigetelt érdekéről van szó, hanem jövőnket csakis népeink közösségében, összefogásban, barátságban és szeretetben képzelhetjük el. Az egyetem üzenetünk a világnak. /Orbán Viktor és Tőkés László sajtónyilatkozata. A jövő elkezdődött és folytatódik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./2001. október 6.
Valahányszor bizonyos újdondászok a többségi nemzet közmondásos erényeit taglalják sajtószerte, a Ceausescu-érában elkoptatott "szorgalmas és tehetséges" minősítés helyett előszeretettel használják a "szelíd, toleráns és vendégszerető" jelzőcsokrot. Az egyik Nagyváradon megjelenő román napilap erről a legutóbbi nemzeti jó tulajdonságról tett derekasan tanúbizonyságot, amidőn oldalnyi terjedelmű doronggal "várta" okt. 4-én Nagyváradra a magyar miniszterelnököt. A cikkíró szerencsétlen konstellációnak minősítette az Orbán-kormány és a tavaly leköszönt, RMDSZ-részvételű koalíció részbeni egyidejű országlását, hiszen szerinte ez az időszak tette lehetővé "a hungarizmus zavartalan megnyilvánulását Romániában az európaiság jegyében". Ilyen szemszögből kell megítélni Orbán Viktor és külügyi államtitkára, Németh Zsolt mostani egyetemi tanévnyitó látogatását is - vélte Razvan kolléga -, amely "visszavágásnak tekinthető Adrian Nastase Hargita és Kovászna megyei, illetve Ion Iliescu nagyváradi vizitjére". Cikkében párhuzamot vont a két eseménysor között: míg Nastase és Iliescu Erdély összes lakójának azt az üzenetet hozta, hogy "ők mindannyian román állampolgárok, s a bukaresti hatóságok valamennyiük érdekeit meg óhajtják védeni", addig a budapesti vezetők "Nagy-Magyarország agyrémét elevenítik fel a romániai magyarok számára". Míg Iliescuék "náluk, odahaza az integráció, a multikulturalitás, a hazafiság eszméjéről szólnak", addig Orbánékról tudni véli, hogy "a román Erdélyben egy exkluzív magyar magánegyetem avatószalagját elvágva értelemszerűen a szegregáció, a román állam iránti megvetés - és amennyiben nem tűnik túl durva megfogalmazásnak: a rasszizmus védelmére kelnek". C. Razvan cikkében javasolta: a határrendőrség akadályozza meg Orbán Viktor belépését az országba, továbbá javasolta: zárják be a román piacot a magyar export elől, hiszen "ez katasztrofális hatással volna szomszédunk gazdaságára". Szilágyi Aladár megjegyezte: a magyar külkereskedelmet 0,8 százalék erejéig "sújtaná" ez az intézkedés. /Szilágyi Aladár: A hagyományos vendégszeretet... = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./2001. október 6.
Az okt. 4-i román lapok nagy teret szenteltek Áder János, az Országgyűlés elnöke okt. 3-án befejeződött kétnapos bukaresti látogatásának. Ezek szerint nem csak román, hanem RMDSZ-részről is hűvös fogadtatásban volt része a politikusnak, aki egyben a Fidesz alelnöke is. A Curierul National szerint "a státustörvény alkalmazásában Magyarország tekintettel lesz az érzékenységeket vagy feszültségeket tápláló vonatkozásokra", a Cronica Romana pedig azt emelte ki, hogy "Magyarország Románia mellett áll a NATO-hoz és az EU-hoz való csatlakozás ügyében". A Cotidianul egyenesen úgy látta, hogy "Áder Jánosnak ellenséges fogadtatásban volt része mind a román hatóságok, mind a magyar közösség vezetői részéről". E lap szerint "a magyar parlament elnöke azt tapasztalhatta, hogy a román hatóságok nem hajlandók párbeszédet folytatni a státustörvényről. A hivatalos nyilatkozatok ellenére mind a román törvényhozás két házának elnökeivel, mind a Nastase kormányfővel folytatott megbeszélések rendkívül hűvösek voltak, mert a román fél abból a feltételezésből indult ki, hogy Romániában nem alkalmazza a státustörvényt, miközben Magyarország arra készül, hogy körülbelül egy hónapon belül véglegesíti a jogszabály végrehajtási utasításait". A Cotidianul szerint "a látogatás legfeszültebb epizódja" akkor következett be, amikor a parlament elnöke találkozott az RMDSZ parlamenti csoportjaival. Verestóy Attila alelnök a szemére vetette Áder Jánosnak, hogy a FIDESZ semmibe veszi az RMDSZ-t, s csak annak Reform Tömörülésével vannak privilegizált kapcsolatai. Verestóy emlékeztette rá Ádert, hogy 1990 után mindegyik magyar kormány és törvényhozás meghívta Budapestre az RMDSZ-t, csak a FIDESZ által uralt kormány és országgyűlés nem tette ezt meg. Még a Markó-Verestóy-csoportosuláshoz tartozó többséget is felháborította Verestóy hangvétele. A találkozón részt vevők sorából származó információk szerint a magyar vendéget nagyon kellemetlenül érte mind a román hatóságok képviselőinek magatartása, mind Verestóy Attila szenátor civilizáltnak nem mondható hangvétele. Mérsékeltebb hangon ugyan, de a találkozón a Markó-Verestóy páros hívei közé tartozó két képviselő, Tokay György és Márton Árpád is megismételte a Verestóy által megfogalmazott szemrehányásokat - írta a Cotidianul. /Román mértéktartás, RMDSZ-szemrehányások. Bukaresti lapok Áder János látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2001. október 6.
Bukarest és Chisinau közötti "nagyarányú diplomáciai botrányról" adtak hírt okt. 5-én román hírforrások. Miután okt. 2-án Strasbourgban az emberi jogok európai bírósága előtt a (román nyelvű) besszarábiai ortodox érsekség (mitropolia) és a chisinaui kormány közötti perben Ion Morei, a Moldovai Köztársaság igazságügy-minisztere "zavaros vizekben halászó román terjeszkedéssel" vádolta meg Bukarestet, Adrian Nastase kormányfő azonnali hatállyal lemondta tervezett chisinaui látogatását. A Nastase-kabinet éles hangú nyilatkozatban ítélte el a chisinaui kormány igazságügy-miniszterének "minősíthetetlen" kirohanását Bukarest ellen. A román kormányfő a szovjet korszakra jellemző "bolsevik" magatartással vádolta meg a chisinaui igazságügyi tárca vezetőjét. Ion Iliescu elnök "a román nyelvű ortodox egyházzal szemben inkorrekt és megkülönböztető bánásmódot" vetette a moldovai kormány szemére. Iliescu egyszersmind felszólította Chisinaut, hogy a "sértésért" kérjen bocsánatot a "román expanzionizmussal" megvádolt Bukaresttől. /Román-moldovai diplomáciai botrány. Bukarest "túlreagálta" az ügyet? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./2001. október 6.
Szept. 28-29-én tartották meg Szilágycsehen ötödször a Tövisháti Napokat. A Tövishát Társaság elnöke, Varga D. István utalt arra, hogy a rendezvény Szilágycseh városán túl átível a megyehatáron, a Máramaros és Szatmár megyékhez került tövisháti falvak lakóihoz is szól. A rendezvény jellemzője, hogy elhangzanak a Tövishát történelméhez kapcsolódó tudományos előadások, ezúttal dr. Sipos Gábor egyetemi adjunktus ismertette a középkori Szilágycseh mezőváros életét meghatározó Drágffy család történetét. Sikeres volt a helytörténeti vetélkedő. A Magyar Házban nyitották meg az IppArt csoport kiállítását, miközben ugyanennek a társaságnak Szilágysomlyón is tárlata van ezzel egyidőben. Felléptek a hagyományőrző népi együttesek is. /Fejér László: Tövisháti Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./2001. október 6.
Okt. 3-án Civil Termet avatott a temesvári Magyar Házban az RMDSZ Temes Megyei Szervezete. "A jelenlegi vezetőség nem a politizálást, hanem a közösségépítést tekinti elsőrendű feladatának" - hangsúlyozta köszöntőjében Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök. Az RMDSZ és a TEMISZ mellett a Civil Teremnek is otthont sikerült teremteni. Ez alkalomból Erdei Ildikó oktatási alelnök bemutatta a Temes megyei civil szervezetek tevékenységét bemutató kiadványt, amely egyelőre kilenc szervezet (Gyárvárosi Szülők Egyesülete, Pro Folk, Szórvány Kutatóközpont, Szülők az Iskoláért Egyesület, TMD, TEMISZ, TECHNÉ, Temesvári Magyar Nőszövetség, Temesvári Magyar Nyugdíjasok Klubja) adatait tartalmazza. A műszaki eszközökkel is kitűnően felszerelt Civil Terem fenntartási költségeit az RMDSZ fedezi, ingyen áll a "civilek" - gyakorlatilag az egész magyar közösség rendelkezésére. /(Pataki Zoltán): Civilek a Magyar Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./2001. október 6.
Horia Grama, Kovászna megye prefektusa sajtóértekezletén ismertette a kormányfői utasításra elvégzett tankönyvellenőrzés megállapításait. Az oktatási egységekben végzett ellenőrzések szerint mindenhol a tárca által engedélyezett tankönyvekből, a program szerint oktatnak. Részletes felsorolás taglalja a könyvtárakban talált segédanyagként vagy tájékozódásként igénybevehető határon túli "tankönyvek" számát. /(Flóra Gábor): Az iskolatáskákat is? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./2001. október 6.
Vallásosság, olvasáskultúra, nemzettudat témával kezdődött okt. 4-én kétnapos konferencia a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban hazai és külföldi könyvtárosok, pedagógusok és más szakemberek részvételével. A rendezvényt a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, a Jakab Antal Tanulmányi Ház, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár, valamint a Pro Libris Könyvtári Egyesület szervezte. Kopacz Katalin, a Hargita Megyei és Városi Könyvtár igazgatója leszögezte: A cél az olvasással kapcsolatos gondok, tapasztalatok megbeszélése, az olvasás, nemzettudat, vallásosság kapcsolatának értelmezése. Egyfajta terápiára is szükség van, az olvasási készség alakítható, az olvasás megszerettethető. Este megnyitották meg Róth András Betűk varázsa című iniciálé kiállítását. /Kovács Attila: Színvonalas konferencia Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2001.okt. 5./ A konferencia meghívottjai olvasáskultúra, nemzeti önismeret, vallásosság témakörben tartanak előadásokat. Az előadók között van Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus, Fóris Ferenczi Rita /Kolozsvár/, adjunktus a BBTE-n, Cs. Kovács Katalin /Kolozsvár/ tanár, az Erdélyi Magyar Olvasásegyesület elnöke, Dr. Kovács Zoltán - egyetemi adjunktus, a BBTE Tanárképző Intézetének igazgatója, Kolozsvár, Orbán Gyöngyi, egyetemi docens, BBTE, Magyar Irodalomtudományi Tanszék, Kolozsvár, Jakab Gábor római katolikus pap /Kolozsvár/, a Keresztény Szó főszerkesztője, Róth András Lajos könyvtáros, muzeológus, Tudományos Könyvtár, Székelyudvarhely, dr. Gereben Ferenc /Budapest/ egyetemi docens. /Kétnapos könyvtáros konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ A konferencián elhangzott előadások rávilágítottak arra, hogy a vallásosság és nemzettudat egymást feltételező tudatformák, főként kisebbségi helyzetben. Az olvasáskultúra szervesen összefügg a nemzeti önazonosság, valamint a vallásosság ügyével. Dr. Gereben Ferenc szavait idézve: "Az olvasáskultúra és a magyarságtudat színvonala egymást erősíti, illetve együtt gyengül meg." Az olvasáskultúra mennyiségi és minőségi mutatói egyértelműen jobbak kisebbségi helyzetben, ez különösen érvényes Erdélyre. - Romlott a fiatalok olvasási teljesítménye, szövegértése, ízlésük egyre inkább a kommersz jellegű, kevéssé fajsúlyos olvasmányok felé tolódik. /Kopacz Katalin: Vallásosság - olvasáskultúra - nemzettudat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 12./2001. október 6.
Szeptember 28-án Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban bemutatták Kakas Zoltán néprajzos két újabb munkáját: az általa gyűjtött népmeséket tartalmazó kötetet /Felsőcsernátoni népmesék, Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár/ és a Beszélő kövek című multimédia CD-lemezt, értékleltározó munka gyümölcsét. Az utóbbi az ország 17 megyéjéből 97 érdekes alakú, a népi képzelet által legendák, mesék, történetek révén magyarázott, értelmezett követ, sziklaképződményt egybegyűjtő lemez. Az esten Dr. Keszeg Vilmos etnográfus, kolozsvári egyetemi tanár méltatta a népmese-gyűjteményt és a CD-lemezt, mondván: mindkettő Kakas Zoltán néhány évtizedes terepmunkájának, néprajzosi és természetjáró tapasztalatát, élményeit osztja meg az olvasóval. /Szonda Szabolcs: Eseményszámba menő kettős bemutató: "Beszélő kövek" CD-lemezen és felsőcsernátoni népmesék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./2001. október 6.
Okt. 5-én ünnepélyes keretek között megnyitották a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karait. A tanévnyitó rendezvényt a magyar és a román kormány közötti üzenetváltás határozta meg. Ezt Adrian Nastase kormányfő azon kijelentése váltotta ki, amelyben felkérte a magyar politikusokat, kíméljék meg Romániát attól, hogy Erdély területén fejtsék ki választási kampányukat. - Okt. 5-én megállapodás született a román-magyar kisebbségi szakbizottság ülését lezáró jegyzőkönyv aláírásáról Németh Zsolt magyar és Cristian Diaconescu román külügyi államtitkár csíkszeredai nem hivatalos találkozóján. Mindketten hangsúlyozták, hogy a státustörvény körüli vita nem szerepel majd jegyzőkönyvben, a törvény kérdésének külön ülést szentel majd a kisebbségi szakbizottság. - A romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyében - amelyet a román fél határozottan kifogásolt - sikerült most kompromisszumos megfogalmazást találni, mondta Németh Zsolt. Az államtitkár röviden kitért arra, hogy Adrian Nastase miniszterelnök szóvá tette a romániai magyar magánegyetem megnyitása iránti nagy magyarországi figyelmet. - Mi jelen voltunk a magyarországi tanévnyitókon és az erdélyi tanévnyitókon is itt vagyunk. Különösen azért, mert történelmi eseményről van szó és négy különböző helyszínen kerül sor az eseményre - mondta. Németh Zsolt hangsúlyozta, magyar részről nagyon szívesen látják a román minisztereket, államtitkárokat akár hivatalos, akár félhivatalos magyarországi eseményeken. Okt. 5-én Pálinkás József magyar és Ecaterina Andronescu román oktatási miniszterek között rövid találkozóra került sor, amit Pálinkás József kellemesnek minősített. /Megnyitották az EMTE csíkszeredai karait. Üzenetváltás a magyar és a román kormány között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./ Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának megnyitója előtti tájékoztatón jelen volt Pálinkás József magyar oktatási miniszter, dr. Chikán Attila, a budapesti Közgazdasági-Államigazgatási Egyetem rektora, dr. Lányi Szabolcs, a Sapientia csíkszeredai dékánja, valamint több kar vezetője. A magyar miniszter reagált Adrian Nastase román kormányfő távértekezletén elhangzottakra. Elmondotta: diplomáciai úton értesítették a román kormányt arról, hogy a magyar kormány több tagja is részt vesz az EMTE tanévnyitóján. A két ország közti jó kapcsolatnak köszönhetően természetesnek tartja, hogy egy egyetemalapító évnyitón jelen legyen a magyar kormány képviselete, elvégre az intézmény a magyar kormány hathatós támogatásával jött létre. Dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester bejelentette: a városi tanács határozatot fogadott el a csíkszeredai kar támogatásáról. /(Daczó Dénes): Miniszteri replika Sapientia-sajtóértekezleten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Németh Zsolt, a magyar kormány külügyminisztériumi államtitkára kifejtette: "Kedves barátaim! Győztünk!" - majd fergeteges taps után elmagyarázta kijelentésének lényegét, mely szerint az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai megnyitója elsősorban a székelyföld győzelme, de ugyanakkor Magyarország, Erdély és Románia győzelme is. "Negyvenkét év után, ma újra évnyitót tart teljesen magyar nyelvű egyetem Romániában. Lehet-e erre mást mondani, mint hogy győzelem? Mit igazol ez, ha nem azt, hogy az erdélyi magyarság a 20. század minden megpróbáltatása ellenére, életerős, virágzó közösségként lépi át a harmadik évezred kapuit. Ez a győzelem, a hit és a kitartás győzelme. Az elmúlt negyvenkét év alatt, mondhatnék nyolcvanat is, sok mindent átéltünk, de a legnehezebb időkben sem adtuk fel a reményt. A kelet-európai diktatúrák legsötétebb idején sem adtuk fel a reményt, mert tudtuk, hittük -legalább is reméltük -, hogy nem tarthat örökké, és mert tudtuk, hogy nincs is más választásunk, nem adhatjuk fel... Sokan mondták: nem lehet, de hálistennek, még többen mondták azt, hogy lehet. A magyarság ma egy épülő egységesülő közösség... A mai nap győzelme mutatja, hogy van értelme. Ez a győzelem, a székelyföld győzelme is, mert a székelyföldnek még soha nem volt egyetem. A mai tanévnyitó mutatja a székelyföldi városok, polgárok, a székelyek erejét... S ha most román barátaimhoz fordulok, azt mondhatom, hogy győztünk, mert ez a győzelem közös. Ahogy e régióban a jövőnk is közös, mert csak közös lehet. Ezt kell megértenie mindenkinek, mert a jövőnk csak közös lehet. Ezt kell megértenie mindenkinek a jövőnk csak közös lehet, de csak akkor lehet közös, ha a miénk is, mindannyiunké, akik itt élünk. A mai nap... nagyon fontos Románia történelmében is. Azzal, hogy az erdélyi magyarság visszanyert valamit, amit 1959-ben erőszakkal elvettek tőle, Románia nagyot lépett előre a múlt felszámolása, a demokrácia és a nyugati struktúrába való illeszkedése útján is. Ez a mai nap nem csak a magyarok, székelyek és románok győzelme, többről van szó. Valahol a szabadság és a jogegyenlőség győzelme is, mert az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye nem csak, nem elsősorban nemzetiségi kérdés, hanem sokkal inkább az állampolgársági jogegyenlőség kérdése. Csak annak az országnak a polgárai érezhetik igazán szabadak magukat, ahol minden polgár joga biztosítva van. A mai naptól kezdve Románia minden polgára egy kicsit szabadabbnak érezheti magát, mint eddig. Ennek a napnak a győzelme akkor lesz teljes, ha a gondolkodásunkban is átszakad egy gát. Ha nem tekintjük az egyetem ügyét és más ügyeket sem a magyar-román ellentét hamis prizmáján keresztül. Ha mindenki megérti végre, hogy itt nem kizárólagos nemzeti érdekekről van szó, mert nem az a jó Romániának, ami az erdélyi magyarságnak rossz. És nem rossz Romániának az, ami az erdélyi magyarságnak jó. Mert ami Románia állampolgárainak jó, az az egész államnak is jó, és ami Románia polgárainak nemzetiségre való tekintet nélkül rossz, az az egész államnak rossz. Ezért ásatag szemlélet az, hogy a román-magyar nemzeti érdekek szükségszerűen ütköznének. A valóságos román és magyar nemzeti érdekek nem ütköznek, hanem éppen ellenkezőleg, egybeesnek. Tudom, hogy sokan ezt ma még nem értik, de majd megértik. Azt sem értették sokan, hogy egy magyar egyetemnek előbb-utóbb meg kell nyitnia kapuját Erdélyben, de aztán megértették. És most szemünk láttára történik az, ami éveken át lehetetlen volt. Ugyanúgy vannak, akik nem értik, hogy az erdélyi magyarságnak miért van szüksége Magyarország támogatására, de majd megértik, ha másból nem, ennek az egyetemnek a példájából, hiszen ez az egyetem, amely a kisebbségi jogok alapvető garanciája, nem jött volna létre az anyaország támogatása nélkül sem..." /Daczó Dénes: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Székelyföld győzelme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./2001. október 6.
Adrian Nastase kormányfő okt. 5-én "megengedhetetlennek" nevezte Pálinkás József magyar oktatási miniszternek azt a gesztusát, hogy meghívta a romániai Sapientia nevű magyar nyelvű magánegyetem tanévnyitójára Ecaterina Andronescu oktatási minisztert. Nastase "a magyar hivatalos személyek Románia területén lezajlott akcióiról" szólva úgy vélekedett, hogy azok, természetüknél fogva radikalizálják a romániai politikai pártok egyes képviselőinek üzenetét". A magyar oktatási miniszter meghívó leveléről szólva a román miniszterelnök kijelentette: "A magyar miniszter meghívhat valakit Magyarországon, Romániában viszont sohasem hívhat meg senkit egy nyilvános hivatalos rendezvényre, csak esetleg a magyar követségen megrendezett fogadásra vagy koktélra. Ami történt, az megengedhetetlen. Hangsúlyozni szeretném: a szóbanforgó meghívást a külügyminisztérium útján visszaadták. Mi persze örvendünk annak, hogy magyar kollégáink eljönnek az egyetemi tanévnyitóra. De nekünk úgy tűnt, mintha az idén túl sokan lettek volna. Nem tudom, nem lett volna-e jobb, ha inkább a magyarországi egyetemi tanévnyitásra összpontosítják a figyelmüket". - Több okt. 5-i román lap is ilyen stílusban tálalta olvasóinak Pálinkás József magyar oktatási miniszter meghívó levelének, illetőleg a levél visszaadásának esetét. Ezzel kapcsolatban a Curierul National "Bukarest és Budapest kölcsönös "kedveskedéséről" írt, az Azi pedig azt kérdezte, hogy Budapesten netán "geopolitikai zavar" lépett fel, de aztán "Ecaterina Andronescu helyre tette a dolgokat és megmagyarázta, ki melyik országban kormányoz". A Ziua már "román-magyar iskolai diplomáciai botrányt" látott az ügyben, a Curentul pedig egyenesen "Budapest és Bukarest közötti bársonyos háborúról" cikkezett. A lap szerint "a diplomatikus kijelentések és protokoll-gesztusok mögött Románia és Magyarország kardjaikat fenik, hiszen ezekben a napokban az ország nyugati határa a bukaresti és a budapesti kormány közötti elfojtott, tompa csaták színhelye". - A román hatóságok okt. 5-én a külügyminisztériumban lezajlott audiencia keretében visszaadták a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetének a magyar oktatási miniszter levelét, amelyben meghívta román kollegáját a magyar nyelvű Sapientia magánegyetem tanévnyitó ünnepségeire - közölte Claudiu Lucaci, a román kormány szóvivője. A levél visszaadását Lucaci azzal magyarázta, hogy "a magyar oktatási miniszter egy Romániában sorra kerülő rendezvényre hívta meg Ecaterina Andronescu román oktatási minisztert". Egyúttal a bukaresti magyar nagykövettel közölték Ecaterina Andronescu, román oktatási és kutatási miniszternek azt az óhaját, hogy Csíkszeredán találkozni szeretne magyar kollegájával. Egyszersmind átadták a magyar nagykövetnek a Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárnak szóló meghívást egy nem hivatalos találkozóra román kollegájával, Cristian Diaconescuval - jelentette be a kormányszóvivő. /Megengedhetetlen a magyar miniszter gesztusa. Adrian Nastase "a Pálinkás-incidensről". = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./2001. október 6.
Csíkszeredán tartanak tanácskozást hazai és magyarországi meghívottak jelenlétében a csángó-magyar kérdésről, Csángómagyar önazonosság címmel. A rendezvény szervezője a magyarországi Erdélyi Szövetség, célja a nemzeti közösség-vállalás és a magyarországi közösségtudat szélesítése, ezért tevékenységét összehangolja a MÁÉRT elveivel és a kedvezménytörvény keretével. Okt. 5-én Berszán Lajos a Szent Erzsébet Gimnázium igazgatója tartott előadást, amelyben az elmúlt évek tapasztalatáról szólt. A gimnáziumban moldvai és gyimesi csángók, valamint székely gyerekek tanulnak. Az iskolában ez évben végezett az első moldvai csángó-magyar diák, aki sikeresen felvételizett a Sapientia egyetemre. A résztvevők között jelen van Székelyhidi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke, a Magyar Állandó Értekezlet tagja, Kötő József, Beder Tibor, valamint a moldvai szervezetek vezetői. /(Daczó Dénes): Csángó kérdésről a Lazarus Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./