udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 12031-12060 | 12061-12090 | 12091-12120 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. szeptember 27.
A kormánypártban felerősödött a nacionalista retorika. Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban leszögezte, hogy a kormánypártnak vannak olyan tagjai, akik közel állnak a Nagy-Románia Párt programjához. Újabban a miniszterelnök tesz újra és újra olyan nyilatkozatokat, melyek rontják az országon belül a román többség és a magyar közösség közötti viszonyt. Ezzel rontja a kormánypárt és az RMDSZ viszonyát, mindez egyfajta irányított kampánynak tetszik. Emiatt aztán Románia és Magyarország viszonya sem javulhat. Nem lehet a végtelenségig tűrni ezeket a nyilatkozatokat, mert sok helyen, sok megyében ezeket sokan máris úgy értelmezik, hogy ismét lehet itt magyarellenesen viselkedni. - A gazdasági élet átitatott politikával, ahol magyar részesedést, magyar tulajdont látnak a román nacionalisták, azonnal támadnak. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ 2001. szeptember 27.
Megcsappant az érdeklődés Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem iránt, ezt tapasztalták Marosvásárhelyen, nem csökkent viszont az egyetem különböző karaira bejutott magyar diákok aránya, ami ezúttal is 40-45 százalék között mozog. Dr. Nagy Örs egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem rektor-helyettese szerint a diákok kevésbé látnak jövőt benne, amit a sok negatív élmény is befolyásol az államvizsga illetve az alorvosi (rezidensi) vizsga kapcsán. ccen a hallgatókat saját tankönyveikből tanítjuk, azonban az államvizsgára megadott tematika a bukaresti professzorok, előadók tankönyve alapján készül. Az alorvosi vizsgánál a hallgatók sérelmezik, hogy továbbra is üzletelnek a tételekkel. - Romániában már túl sok az orvosi egyetem, és vannak olyanok, amelyeknek a végzettjei évről évre sikertelenül szerepelnek az államvizsgán. - A tandíj az orvosi karon az első évben 700 dollár, a végzősöknek pedig 1200 dollárra emelkedik. - Minden tanszéken a magyar vonal számára fenn van tartva egy előadói állás, amelyet akkor tudnak betölteni, ha a pályázók megfelelnek a követelményeknek. - A hallgatók közel fele idén is magyar nemzetiségű. Most sem tudták elérni, hogy az anyagiakat biztosítsák a magyar nyelvű előadásokra a kétnyelvűnek elismert egyetem számára. A nehézségek ellenére az idén is megszerveztek a két nagyobb csoportot, ahol a magyar oktatók fizetés nélkül vállalták, hogy előadást tartanak. /Bodolai Gyöngyi: Kevésbé vonzó a pálya. Évkezdés az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./2001. szeptember 27.
Nagyváradon szept. 25-én megnyitották a XIII. Rövid Dráma Fesztivált. Fellép a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházis. /Rövid Dráma Fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2001. szeptember 27.
Szept. 25-én a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ estjén Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője A romániai kisebbségek a tények tükrében című előadásában kitért arra, hogy az 1956-os népszámláláshoz képest a romániai nemzetiségek lélekszáma jelentősen csökkent. A háború előtt több mint 20 százalék, 1956-ban 15 százalék, míg 1991-ben már csak 10 százalékban élnek kisebbségek Románia területén. A legtöbb kisebbségi csoport Arad, Konstanca, Hunyad, Temes, Tulcea megyékben és Bukarestben él. A mintegy 2 millióra becsült roma nemzetiség megyénkénti megoszlása szerint Maros megye vezet. A kisebbségi helyzetet mutatja, hogy Maros megye líceumi tanulóinak 75 százaléka tanul román nyelvű tanintézményben, míg 25 százaléka részesül magyar nyelvű oktatásban. A megye közel fele-fele lakosságarányát figyelembe véve, következik, hogy a magyar anyanyelvű diákok ötven százaléka román nyelvű líceumba iratkozik be. A tankönyvhiány az anyanyelvi oktatás másik nagy problémája. Megoldást jelentene, hogy a szlovák, horvát vagy más nemzetiségű diákok számára az anyaországból szállítsanak tankönyvet, viszont nem számíthatnak elfogadottnak. A magyar "alternatív" tankönyvek ügyében a miniszterelnök kifejtette elutasító állásfoglalását. Az adminisztrációs törvény alkalmazása jóval az érvénybelépése után még ma is kérdéses, mert a törvény be nem tartása nem büntetendő. A diszkrimináció-ellenes kormányrendelet 2000. november 1-től életbe lépett, az erre hivatott bizottság működésére nincs előírás. Elgondolkodtató továbbá a kormányfő utasítása: a prefektusok ott, ahol indokolt, monitorizálják a megyei magyar nyelvű sajtót. Ez az intézkedés diszkriminatív, kisebbségellenes magatartásra vall. Haller kitért a romák hátrányos helyzetére is. A hadrévi tragédia idején a romák 14 házát felgyújtották, ebből mindössze nyolcat építtetett vissza az állam a konfliktus után eltelt idő alatt. /(lokodi): Kemény Zsigmond Társaság. A romániai kisebbségek a tények tükrében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./2001. szeptember 27.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület Elnökség koszorút helyezett el gróf Mikó Imre /Zabola, 1805. szeptember 4. - Kolozsvár, 1876. szeptember 16./ szobránál, mely a régi botanikus kertben áll, valamint a Házsongárdi temetőben levő sírjánál, halálának 125. éves évfordulója alkalmából. Nevéhez fűződik az erdélyi tudományos élet megszervezése. Ő az Erdélyi Gazdasági Egyesület újraszervezője, létrehozta az Erdélyi Nemzeti Múzeumot és fenntartó intézményét, az Erdélyi Múzeum Egyesületet. /(Csomafáy Ferenc): Emlékezés koszorúja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2001. szeptember 27.
Csíkszeredán szept. 25-én bemutatták Székedi Ferenc Zsögödből a világ /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című, a szerző publicisztikai írásait tartalmazó kötetét. A szerző, a Csíki Tévé főszerkesztője az 1999-2001 közötti írásaiból válogatott, öt fejezetbe tagolva azokat. A kötetbeli írások bár aktuális eseményekhez kötődnek, lehetőséget adnak az olvasónak, hogy az elmúlt három év eseményeit újra felidézhesse. /(Daczó Dénes): Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2001. szeptember 27.
Napvilágot látott Ajtay Ferenc Kolozsvár környékének kirándulóhelyei /Stúdium Kiadó, Kolozsvár/ című munkája. A könyv megjelenése nagy hiányt pótolt. Negyven évig szünetelt a szervezett természetjárás és az ezzel kapcsolatos információk, generációk nőttek fel anélkül, hogy a kultúrált természetjárásra valaki is nevelje őket. Akik előttünk jártak c. fejezetben 28 nevet sorol fel a szerző, ismert geológusok, egyetemi tanárok mellett (dr. Koch Antal, dr. Cholnoky Jenő, dr. Balogh Ernő, dr. Tulogdy János, dr. Xántus János, dr. Páter Béla, Nyáradi Erasmus Gyula és mások) olyanokét is, akik főleg túraszervezéssel foglalkoznak. A kötetet Cholnoky Jenő és Túrós László rajzai, Gy. Szabó Béla fametszete és Valkovits László tusrajza díszítik. /Hanz Lám Irén, Kolozsvár: Kolozsvár környékének kirándulóhelyei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2001. szeptember 28.
Az RMDSZ küldöttségét - Markó Béla elnököt, Takács Csaba ügyvezető elnököt, Verstóy Attila szenátort, Borbély László és Kelemen Hunor képviselőket - szept. 26-án fogadta Ion Iliescu államfő, aki mellett Octavian Stireanu és Ioan Talpes tanácsosok foglaltak helyet. Takács Csaba beszámolt a találkozóról. Az RMDSZ nevében Markó Béla vázolta az RMDSZ-t foglalkoztató problémákat: a gazdasági-szociális és reformvonatkozásban az eredmények váratnak magukra, a centralizáció alig enyhült. A rendeletek végrehajtása nehézkes. Markó Béla szóba hozta az amnesztia kérdését Héjja Dezső esetében, illetve az egész Agache-üggyel kapcsolatos helyzetet. Markó kitért a nacionalizmus megnyilvánulásaira, a nyelvtörvényre, az erőteljesebb reformigényre, az oktatásra és az egyházi ingatlanokra. Markó Béla gyakoribb konzultációs lehetőséget kért az elnöktől. Szó volt a státustörvényről is, amely vészélyezteti mind a magyar-magyar, mind a magyar-román kapcsolatokat. Úgy váltak el az államelnöktől, hogy egy sor kérdés megoldását támogatni fogja. /(Cseke Gábor): Közel két óra Iliescu elnöknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2001. szeptember 28.
Adrian Nastase miniszterelnök az MTI-nek nyilatkozva szept. 27-én kijelentette: a jövő évi magyarországi választásokig nem várhatók látványos fejlemények Románia és Magyarország kapcsolataiban, ezért "most az a fontos, hogy feleslegesen ne rontsuk meg kapcsolatainkat". A státustörvénnyel kapcsolatos vitát a magyarországi választásokkal összefüggő konjunkturális problémának minősítette. Nastase kész ismét találkozni Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, mivel véleménye szerint a párbeszéddel sok félreértés tisztázható. A státustörvényt illetően a román kormányfő úgy vélte: egyrészt meg kell várni a törvénnyel kapcsolatos nemzetközi állásfoglalást, másrészt több kérdés megoldható, ha van rá akarat. Példaként említette a munkavállalás ügyét. Véleménye szerint elegáns megoldás lenne az, ha a munkavállalásról kötött román-magyar megállapodás jelenleg nyolcezer főben rögzített kvótáját eltörölnék. Ez megteremtené annak keretét, hogy mindenki - aki akar, vagy akit hívnak - Romániából Magyarországra mehessen dolgozni. Nem tekinthető szerinte kudarcnak az, hogy a román-magyar kisebbségvédelmi szakbizottság bukaresti ülése jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be, elvégre nem a státustörvény, hanem a romániai magyar nyelvű állami egyetem problémája miatt nem történt meg az aláírás. A kérdést az tette bonyolulttá, hogy a magyar fél óhajtotta: a jegyzőkönyvben legyen utalás arra is, hogy a román félnek szándékában áll egy magyar nyelvű állami egyetem létrehozásának támogatása Romániában. "Román részről ezzel szemben ellenvetés volt, mivel a kérdés kizárólag arra vonatkozik, miként is szervezi meg a román állam saját oktatási rendszerét. Ez nem lehet témája a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásoknak". Emlékeztetett arra, hogy a romániai magyar nyelvű állami egyetem ügyét román részről mindig is a román állam belügyének tekintették. 1998-ban a kisebbségvédelmi szakbizottság budapesti ülésén a román tárgyalófél elfogadta ajánlásként, hogy támogatják a magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, de ezt a megállapodást már az akkori kormány is azonnal semmisnek mondta ki. Nastase elmondta: ő soha nem támogatta az önálló magyar nyelvű állami egyetem létrehozását, mert semmiféle olyan nemzetközi norma nincs, amely előírná az anyanyelvű állami egyetem alapításának kötelezettségét. "Fontos, hogy támogassuk a magyar nyelv használatát és tanítását, teremtsük meg a szükséges feltételeket a magyar nemzetiségű diákoknak. A kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák az anyanyelv megőrzését és elsajátítását biztosítják. Az állami egyetem létrehozása már más magyar nyelvű közintézmények létrehozását is felveti, a következő lépés a magyar anyanyelvű rendőrőrsök, kórházak kérdése lenne" - vélekedett. Román részről azt támogatják, hogy a Kolozsváron működő Babes-Bolyai Egyetemen belül magyar nyelvű katedrákat, tanszékeket hozzanak létre. "A magyar nyelvű magánegyetem alapítása egészen más kérdés: ilyen egyetemet most alapítottak Romániában, és ez az egyetem a jövő héten nyitja meg kapuit" - tette hozzá. /(Az MTI nyomán): Román-magyar kapcsolatok. Nastase nem vár látványos fejleményeket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2001. szeptember 28.
Szept. 27-én Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyugtalanítónak tartja a radikális szárny erősödését a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen belül. Ez megmutatkozik az alkotmány módosításával kapcsolatos egyes állásfoglalásokban is. Nastase szerint pártja esetében nem lehet nacionalista retorikáról beszélni. A román nyelvtörvény kérdésében az egyedüli nyitott kérdés a helyi magyar nyelvű tévéadók műsorának feliratozása volt. Nastase hangsúlyozta, a PSD egyetért azzal, hogy a vallási, a sport és a szórakoztató műsorokat ne feliratozzák, de a politikai műsorok esetében elvárják a fordítást. Nastase az RMDSZ képviselőinek szemére vetette, hogy a Románia-Európai Unió parlamenti vegyes bizottság napirendjére vitték az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. "Úgy véltük, az európai kapcsolatokban támaszkodhatunk az RMDSZ-re. Kértem, ezt a kérdést ne vessék fel, úgyis van elég égető problémánk. Zavart okoz, hogy mégis napirendre tűzték... Az RMDSZ négy évig kormányon volt. Akkor semmit nem oldottak meg, és most, amikor ellenzékben vannak, mindent meg akarnak oldani. Még csak nyolc hónap telt el, egy kis türelemre lenne szükség". A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy a kormány a kétnyelvű helységnévtáblák kérdésében késésben van ígéretéhez képest. Megjegyezte, hogy nagy figyelemmel követi a romániai magyar sajtót. /(Az MTI nyomán): "Nagy figyelemmel követem a romániai magyar sajtót". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2001. szeptember 28.
Több esztendeje Románia akkori kormánya a történelmi magyar egyházak püspökeinek megígérte: a kommunista diktatúra által elkobzott felekezeti és közösségi ingatlanok, vagyonok sorsát a lehető leggyorsabban rendezik. Szilágyi Zsolt képviselő, az EU-Románia Parlamentje vegyes bizottságnak tagja emlékeztetett: már a Radu Vasile kormány is többször tett hangzatos ígéreteket, hogy mindent visszaszolgáltat, de ezt azóta egyik hatalmon lévő csoportosulás sem vette ezt figyelembe. A magyar történelmi egyházak állásfoglalást fogadtak el, amelyben jelezték, hogy a kormányfőhöz, illetve az államelnökhöz kívánnak fordulni beadványukkal. Ezt a döntést Szilágyi az EU-Románia Parlamentje vegyes bizottságának ülésén ismertette, hozzátéve, hogy a felekezeti ingatlanok visszaadását illetően semmilyen előrehaladás nincs. A vegyes bizottság elfogadta: a jővő év áprilisában Brüsszelben sorrakerülő vegyes bizottsági ülésen az egyházi és kisebbségi ingatlanok helyzete, illetve jogi rendezése lesz a téma. Ha Románia komolyan gondolja az c-s csatlakozást, ennek az ügynek a megoldásától nem tekinthet el. /Magyar Balázs: Elfelejtett ígéretek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2001. szeptember 28.
Szemlézik, miről is ír a magyar nyelvű sajtó - erősítette meg Horia Grama, Kovászna megye prefektusa sajtóértekezletén. A kormányfő emlegette monitoringozás nem most kezdődött el, korábban is küldtek már rendszeres tájékoztatókat arról, mi is jelenik meg a lapok hasábjain. Szerinte "elfogult" tájékoztatások jelentek meg a kormányfőnek az etnikumközi kapcsolatápolást szolgáló Har-Kov látogatásáról. A prefektus érintette a magyar nyelvű iskolák tankönyveinek ügyét, ezzel kapcsolatban alapos vizsgálat. /(Flóra Gábor): Szemlézik a magyar nyelvű sajtót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2001. szeptember 28.
A Hargita Megyei Tanfelügyelőség ellenőrzi a tanintézményekben használt, külföldről származó tankönyveket - közölte Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő. Erre azért kerül sor, mert Adrian Nastase miniszterelnök a külföldi tankönyvek használatának felülvizsgálását kérte. Ha bebizonyosodik ennek igaza, az iskolák igazgatóinak leváltására is sor kerülhet - mondotta Kálmán Ungvári Zsófia főtanfelügyelő, aki fontosnak találta kihangsúlyozni: neki még senki nem tett jelentést eddig arról, hogy a megye valamely iskolájában külföldi tankönyvből tanulnának a gyerekek. A tanintézmények könyvtáraiban vannak ugyan más országokból származó könyvek, de azok sem tankönyvek. /(Hátsekné Kovács Kinga): Ellenőrzik az iskolákban használt külföldi tankönyveket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2001. szeptember 28.
Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagja közölte, hogy a bizottság /rajta kívül Hajdú Gábor, Frunda György, Tokay György, Varga Attila, Székely Ervin, Eckstein-Kovács Péter/ megfogalmazta javaslatait, figyelembe véve azokat az állásfoglalásokat, melyeket különböző megyékből, testületektől kaptak. Szükségesnek tekintik az alkotmány reformját. A huszonegyedik században a nemzetállami megjelölés elavult, másrészt a kisebbségeket kirekeszti. Bírálatot kapott az RMDSZ a szuverenitási megjelöléssel kapcsolatban is. Mi úgy tartjuk, hogy más alkotmányokhoz hasonlóan legyen belefoglalva az alkotmányba az integrációs lehetőség, ami szükségszerű. A tulajdonjog szavatolását szeretnék elérni. Megfelelőbb lenne az egykamarás parlament. Jelenleg párhuzamosan mindkét ház ugyanazt a tevékenységet folytatja. Javasolták a vizsgálóbíró intézményének a bevezetését. Az utóbbi évek bebizonyították, hogy nincs meg a bírói hatalom felügyelete. /Tóásó Áron Zoltán: Alkotmányreformot akar, nem csupán módosítást. Beszélgetés Kovács Csaba Tibor képviselővel, az RMDSZ alkotmánymódosító bizottságának tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./2001. szeptember 29.
A magyar fél sajnálattal állapította meg, hogy a kormányközi kisebbségi szakbizottság második, bukaresti fordulóján is elmaradt a magyarországi román és a romániai magyar kisebbségi közösségeket érintő jegyzőkönyv aláírása, illetve az érdemi tárgyalás a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény alkalmazásáról - tájékoztatott Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, a kisebbségi szakbizottság magyar társelnöke. S történt mindez annak ellenére, hogy július végén a román és magyar miniszterelnök megállapodott: a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénnyel kapcsolatos kérdésekről a vegyes bizottság keretei között folytatják a párbeszédet. Sajnos, a kisebbségi szakbizottság munkája során e kérdések érdemi vitájára nem kerülhetett sor, mert a magyar fél által átadott négy végrehajtási rendelet-tervezetre a román fél nem reagált. "A bukaresti konzultáción a román fél még saját témajavaslatáról sem volt hajlandó tárgyalni, amelyet az előző tárgyalási fordulóban maga adott át a magyar félnek a törvény végrehajtásával kapcsolatban "- tette hozzá Szabó Tibor, majd kijelentette: "Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a román delegáció arra hivatkozott mindkét tárgyalási forduló során, hogy bizonyos kérdésekben nincs mandátuma. A diplomáciai gyakorlatban meglehetősen szokatlan ok miatt végül nem lehetett aláírni a szakbizottsági ülés jegyzőkönyvét, melynek szövegében pedig gyakorlatilag már megegyeztünk, mert a román delegáció a megállapodás ellenére szeptember 27-én nem jelent meg a budapesti tárgyaláson". A magyar társelnök véleménye szerint ezzel a román delegáció megkérdőjelezi az Alapszerződésben rögzített kormányközi vegyes bizottsági mechanizmust, és kivételt képez a többi szomszédos országokkal hatékonyan működő kisebbségi vegyes bizottsági rendszerek sorában. Szabó Tibor elmondta: a magyar fél az érdemi közlendők kifejtésére továbbra is a hivatalos diplomáciai csatornákat tartja járható útnak és továbbra is változatlanul a magyar és román miniszterelnökök 2001. július 28-i megegyezését tekinti irányadónak. (Az MTI nyomán): Magyar-román kormányközi vegyes bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2001. szeptember 29.
Ráduly Róbert Kálmán az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnöke sajtótájékoztatón ismertette a területi elnökség nyilatkozatát, amely elítélik Adrian Nastase román miniszterelnök kijelentését, amelyben azzal vádolta a hazai magyar sajtót, hogy nem megfelelően tájékoztatta olvasóit a Hargita és Kovászna megyei látogatásáról. A szövetség elnöksége ugyanakkor azt is elmarasztalta, hogy a román sajtó viszont elhallgatta a miniszterelnöki "intelmeket". /(Daczó Dénes): A magyar sajtó védelmében az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2001. szeptember 29.
Erdővidék kis települése, Bodos nagy fiának állít emléket a szept. 29-én tartandó ünnepségen, iskolájukat az éppen másfél évszázada született Budai Józsefről nevezve el. A hírneves pomológus nevét őrzi az általa nemesített Budai Domokos almafajta. Száznál is több almafajtát állított elő, de maradandót alkotott geológusként is a Dél-Hargita földtani kőzeteinek vizsgálatával. Emlékét őrzi a szülőházon elhelyezett tábla is. /(Flóra Gábor): Kis falu nagy fia előtt tiszteleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2001. szeptember 29.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület esztendők óta megszervezi az Erdőháti napokat. Erdőhát elnéptelenedik. Árpád, Ágya, Ant és Feketegyarmat után idén Tamáshidán rendezték meg az Erdőháti Napokat szeptember 22-én. A református templomban Tőkés László püspök hirdetett. Az árpádkori romtemplomnál dr. Molnár János történész tartott előadást, Tőkés püspök pedig fölhívta az egybegyűltek figyelmét, hogy a romok megőrzése érdekében próbáljanak tenni valamit. A délutáni előadások rendjén Király Károly közgazdász politikus és Beke György író szólt az egybegyűltekhez. /Erdőháti Napok Tamáshidán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./0. október 1.
Márton Árpád háromszéki képviselő szept. 28-i sajtóértekezletén kitért a román-magyar kapcsolatokat érintő kisebbségvédelmi szakbizottság üléséről, de nem tudott arra válaszolni, hogy a megállapodás ellenére miért nem jelent meg a román küldöttség Budapesten. A szakbizottsági ülésen az éjszakai órákba nyúló vitán körvonalazódtak az álláspontok, s alapvető véleménykülönbség csak a romániai állami magyar nyelvű egyetemi oktatás szövegbe foglalása kapcsán merült fel. A magyar küldöttség közölte álláspontját, a jegyzőkönyv aláírása azonban elmaradt, s a következő budapesti forduló során a kellett volna egyeztetni. A bukaresti tanácskozás megerősítette meg, hogy a román küldöttség kivár, arra számít, hogy a Velencei Bizottság netán kedvező álláspontot fogalmaz meg a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspont mentén, ezért is késik a vitásnak tűnő problémák világos tisztázása. Márton Árpád a tárgyalásokat követően részt vett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén is, ahol a művelődési albizottság tagjaként jónéhány észrevételt fogalmazott meg. A megbeszélések alapján viszont bizonyosnak tűnik - véli -, hogy a magyar kormány az új év első napjától alkalmazni fogja a státustörvény rendelkezéseit az ország területén, s ezzel kapcsolatban ismertették az utazási, munkavállalási, egészségügyi és végül a még kevésbé körvonalazott művelődési támogatással kapcsolatos elképzeléseket. Addig, amíg az utazással, munkavállalással összefüggő kérdésekben lényegében a már létező magyar rendelkezések szövegeit bővítették ki a magyar igazolvánnyal rendelkező személyeket megillető jogok leszabályozásával, az egészségügyi ellátással kapcsolatban az a nézet alakult ki, hogy a két ország között már létező szerződés marad érvényben - a sürgősségi ellátás kezelésénél, a krónikus betegek esetenkénti magyarországi kezelése alapítványok révén valósul meg. /Flóra Gábor: A kivárás a "gyógyír"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./2001. október 1.
Iliescu elnök a hét végén látogatássorozatot kezdett Temes, Arad és Bihar megyében. Orbán Viktor magyar kormányfő okt. 4-ére előrejelzett nagyváradi nem hivatalos látogatásáról kifejtette: ez annak bizonyítéka, hogy Romániában "a személyek szabad mozgásának liberálisabb rendszere" működik. "Kölcsönösségi alapon mi is el kell hogy menjünk a gyulai líceumba, hogy lássuk, milyen lehetőségük van az ottani románoknak identitásuk kifejezésére, anyanyelvük művelésére és megőrzésére"- mondotta. /Iliescu Orbán Viktor nagyváradi látogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./2001. október 1.
A bukaresti rendőrparancsnokság képviselőjének utasítására szept. 29-én a magyarszováti helyi önkormányzat kénytelen volt eltávolítani a napokban elhelyezett kétnyelvű helységnévtáblát, arra hivatkozva, hogy a Román Akadémia még nem készítette el a települések névjegyzékét, és így nem lehet tudni Magyarszovát magyar elnevezését. Bitay Levente kérése ellenére Vasile Soporan prefektus nem volt hajlandó közbelépni. Bitay Levente kifejtette: az ötven százalékon felüli magyarlakta településen a törvényes előírások betartásával függesztették ki a helységnévtáblát. Megszerezték hozzá a tanácsi jóváhagyást is. Kónya-Hamar Sándor képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke interpellálni fog a parlamentben az ügyben. /Eltávolították a kétnyelvű helységnévtáblát Magyarszováton. Soporan nem lép közbe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ Kónya-Hamar Sándor képviselő a Szabadságnak nyilatkozva tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a rendőrség megakadályozta a helységnévtáblák kifüggesztését Magyarszováton, mert a rendőrségnek ebbe nincs beleszólása. A képviselő nem ért egyet azzal, hogy Octav Cozmanca közigazgatási miniszter rendelkezésben gátolta meg a helységnévtáblák kifüggesztését mindaddig, amíg nem készül el a Román Akadémia településjegyzéke. Kónya-Hamar hangsúlyozta: miniszteri rendelkezés nem bírálhat felül érvényben lévő jogszabályt. A képviselő interpellálni fog és az interpelláció szövegét az Európai Tanácsnak is elküldi. Ebben a helyi közigazgatási törvény alkalmazásának megfigyelés alá helyezését fogják kérni a nemzetközi szervektől. /Visszaélt hatáskörével a rendőrség? Strasbourghoz fordulnak tábla-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2001. október 1.
Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő sajtókonferenciáján kifejtette: a státustörvény romániai alkalmazása érdekében sürgősen létre kellene hozni az ajánló szervezeteket, méghozzá hármas paritásos alapon: a politikai szervezetek - történelmi egyházak - civil szervezetek egyenlő részvételével. "A magyar igazolvány igénylése egy nyilatkozat, önkéntes bevallás alapján történik meg. Az egyházaknak, a civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, stb. elsősorban az információt kell eljuttatni az egyénekhez, nem elbírálni az illető magyarságát. /Pataki Zoltán: Nem lehet a magyar igazolvánnyal zsarolni senkit. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./2001. október 1.
Lőrincz Ágnes, a Szatmári Északi Színház Harag György társulatának igazgatója kifejtette, hogy a múlt évadban a szórakoztató műfajt helyezték előtérbe. A színháztermet javítják, ezért a szakszervezeti művelődési házban tarják az első bemutatót. Két új színésznőt szerződtettek: Szabadi Nórát, a marosvásárhelyi színiakadémia végzősét és a Kolozsváron végzett Kató Emőkét. A bérletes előadásokon kívül stúdióelőadásokat is terveznek. Folytatják a Lázár Ervin-mesesorozatot a kisgyerekeknek a Kuckó Színházban. Lőrincz Ágnes szeretné, ha a színházak újra tájolhatnának, elvinnék előadásaikat az erdélyi városokba. - Az anyagi problémák gondot okoznak. /A Romániai Magyar Szó kérdéseire válaszol Lőrincz Ágnes, a Szatmári Északi Színház Harag György társulatának igazgatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./2001. október 1.
Kétnapos, jubileumi csángófesztivált tartottak a hét végén Gyimesfelsőlokon, a "Tatros forrásánál" címmel. A fesztivált első ízben a hatvanas években szervezték meg, de az akkori vezetés betiltotta. 1977-ben tudták újraindítani az elsősorban népi hagyományok ápolására és bemutatására szánt rendezvény. Kötelező módon román résztvevőket is meg kellett hívni, mivel a politikai hatalom hallani sem akart arról, hogy léteznek csángó magyarok. Az idén először a fesztivál két napos lett. Mintegy 250-300 résztvevő volt jelen Külsőrekecsinből, Pusztináról, Gyimesbükkről, Csernakeresztúrról, Tatrangról, Hidegségből, Sötétpatakról, Gyimesközéplokról, Gyimesfelsőlokról. A rendezvény meghívottja volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is. (Daczó Dénes): Jubilemi, 25. Csángó Fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./2001. október 2.
Az RMDSZ belső parlamentjének marosvásárhelyi tanácskozása nemcsak a szövetség vezetése és a Reform Tömörülés közötti szakadást mélyítette, hanem az RMDSZ tiszteletbeli elnökének adott megrovással a szövetség vezetése kísérletet tett a legnagyobb magyar kormánypárttól, a Fidesztől való elhatárolódásra is - írta okt. 1-jei számában a bukaresti Cotidianul. A lap szerint Tőkés László püspököt Orbán Viktor kormányfőhöz közel álló személyiségként tartják számon. Az újság úgy értékelte, hogy a román kormánypártnak, a Szociáldemokrata Pártnak sikerült éket vernie a romániai magyarság és Budapest közé. A lap szerint az SZDP választás elé állította az RMDSZ-t: vagy a státustörvény, vagy a (a romániai magyarság számára igen fontos) földtörvény. - "Sokkoló leleplezésnek" értékelte az erőteljesen nacionalista irányvonalat követő Jurnalul National a Fidesz és a Reform Tömörülés kapcsolatait ért bírálatot. A lap hangsúlyozta, hogy a kritikát Markó Béla egyik volt munkatársa fogalmazta meg, aki egyebek között arról beszélt: a Reform Tömörülést közpénzekből támogatja anyagilag a magyar kormány és a Fidesz. A Jurnalul National megkérdezte erről Markó Bélát. Az RMDSZ elnöke kijelentette: kézzel fogható bizonyítékok nélkül nem tud nyilatkozni arról, hogy a vád valós, vagy alaptalan-e. "Én csak azt tudom, hogy nagyon szoros kapcsolatok vannak a Fidesz és a Reform Tömörülés között". /Cotidianul: A kormánypártnak sikerült éket verni Budapest és az RMDSZ közé. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2001. október 2.
Az akkreditációs szakbizottság nyolc magánegyetemi központ akkreditálását javasolja. A parlament hamarosan eldönti, hogy ezek közül melyiket hagyja jóvá. A bukaresti Nicolae Titulescu Egyetem, a Titu Maiorescu Egyetem, a Dimitrie Cantemir Keresztény Egyetem és Római Katolikus Teológiai Intézet, a bákói George Bacovia Egyetem, a pitesti-i Constantin Brancoveanu Egyetem, a nagyváradi Emanuel Egyetem és az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem számíthat kedvező döntésre. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem nincs közöttük. /Akkreditált magánegyetemek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2001. október 2.
Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete sajtótájékoztatóján köszöntötte az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karait, ahol okt. 5-én tartanak ünnepélyes kapunyitót. Ünneprontó, hogy az nem román költségvetésből jött létre, annak ellenére, hogy akik itt tanulnak, azok szülei romániai adófizető polgárok" - fogalmazott a szervezet elnöke, Ráduly Róbert Kálmán képviselő. Egyúttal köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnöknek, hogy anyagilag és erkölcsileg egyaránt támogatták az elképzelést. Dr. György Antalnak, a Pro Agricultura Hargita Alapítvány elnökének köszönthetően Csíkszeredában már tizenegy éve létezik felsőfokú oktatás, amely az EMT beindulásával valóságos formában is folytatódhat. A területi szervezet ugyanakkor köszöni Birtalan Ákos képviselőnek, hogy vállalta a szükséges lépések megtételét az egyetem beindulásához. Ugyanakkor Csíkszereda RMDSZ-es alpolgármesterének, Papp Elődnek köszönte meg, hogy az építkezési folyamatokat éjjel-nappal nyomon követte. Aláhúzta: a Csíki RMDSZ felelős momentumban jól tudott dönteni és határozottan tudott fellépni a gyergyószentmiklósihoz és sepsiszerntgyörgyihez hasonló vegyes tannyelvű intézmény létrehozása ellen Csíkszeredában, hisz ennek köszönhető, hogy most az EMT itt létrejöhetett. (Daczó Dénes): A Sapientia-sztori. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2001. október 2.
Megkezdődik a kárpát-medencei intézmények kiépítése - hangsúlyozta a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem révkomáromi, székhelyen kívüli képzési központjának múlt hét végi tanévnyitó ünnepségén Pálinkás József magyar oktatási miniszter. Révkomárom mellett a közeli napokban három erdélyi városban: Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában is felsőfokú ismereteket nyújtó képzési központot nyitnak a magyar kormány, az oktatási minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) valamint a befogadó települések önkormányzatainak összefogásával - mondotta. Bauer Győző, a Selye János Egyetemért Alapítvány igazgató tanácsának elnöke kiemelte: e képzési központ kialakításával a felvidéki magyarság több mint egy évtizedes kívánsága teljesült. Révkomáromban az okleveles közgazdászképzésre az összes jelentkezőből 200 fiatalt vettek fel. Az oktatási központban az 5 éves képzés tandíjmentes. A tanévnyitó után felavatták a távolabb lakó hallgatók korszerű kollégiumát. /Közgazdászképzés Révkomáromban magyar fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2001. október 2.
A hét végén Székelyhídon írták volna alá a Bihar és a magyarországi Hajdú-Bihar megye közötti kisrégiós együttműködési szerződést, azonban ez - a román fél hibájából - elmaradt. A Debrecen városi és valamennyi vidéki önkormányzat már rég elfogadta az együttműködési megállapodás tervezetét. Azonban Bihar megye még le sem fordíttatta román nyelvre a július 7-én megkapott az együttműködési megállapodás magyar nyelvű változatát. A magyarországiak jogi személyiségű szerveződést képzeltek el az együttműködés hátterébe. A népes magyarországi küldöttség szóvá tette, hogy gyorsabb előrehaladásra számítottak. /(Balla Tünde): Elmaradt a Bihar-Hajdú-Bihar Eurórégiós Együttműködés aláírása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./2001. október 2.
Sikeres volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) múlt hét végi árkosi szakmai tanácskozása. Öt egyetemi tanár, egy tudományos kutató és egy középiskolai tanár beszélt a Kárpát-medencei magyar nyelvművelés, tankönyvírás, iskolai oktatás égetően fontos kérdéseiről. Fazekas Tiborc Hamburgban tanító professzor leszögezte, a nyelvápolás állami feladat, az értelmiség feladata, és szükség van a modern nyelvújításra: száműzni kell az elburjánzott nyelvi durvaságot, magyarítani kell a szakmák, tudományok nyelvezetét. Murvai Olga, a bukaresti Hungarológiai Intézet professzora azt fejtegette, hogy Európa szellemének nem felel meg az egyetlen közös nyelv. Szabómihály Gizella tudományos kutató a felvidéki közigazgatási, illetve hivatalos nyelv állapotát vizsgálta. Ágoston Mihály újvidéki egyetemi tanár a magyar anyanyelvűek magyar nyelvhasználatáról beszélt, mely alkalommal az intézményes anyanyelvépítés fontosságát emelte ki. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke a nyelvhasználati egység megteremtésének lehetőségeire tért ki. Előadásának lényege: Közelíteni kell az anyaország határain kívül eső régiók nyelvhasználatát az ideálisnak tartott szabvány-magyar fő változathoz. Székely Győző egyetemi tanár az Erdélyi Tankönyvtanács képviselőjeként a tankönyvek rossz nyelvezetéről beszélt. Balázs Géza budapesti nyelvészprofesszor választott témája: Milyen lesz a 21. század magyar nyelvi kultúrája? Szerinte olyan lesz, amilyenné tesszük. A tisztújító közgyűlésen a vezetőségben nem történt változás: Péntek János maradt az elnök, Török Katalin alelnök, Ördögh- Gyárfás Lajos ügyvezető elnök, Nagy Zsuzsanna titkár. A Nyelvőrzés-díjat Asztalos Lajos kolozsvári lapszerkesztő és műfordító kapta. /Komoróczy György: Anyanyelvi konferencia Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./