udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11671-11700 | 11701-11730 | 11731-11760 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. július 10.
Szatmárnémetiben több évvel ezelőtt Ligeti Zoltán tett javaslatot egy református kollégium építésére. A tervezést a világhírű magyar műépítészre, Makovecz Imrére bízták. A tervezett Rákóczi Kollégium három emeletén hetven kétágyas szoba (140 diák szállása), nyolc vendégszoba, több tanulószoba, könyvtár, konyha, étkezde, orvosi rendelő, külön tanácsterem és egy 120 férőhelyes aula kap helyet. 1996-ban megkezdődött az építkezés, azonban másfél éve leállt minden, anyagiak hiánya miatt. Most pedig, júl. 1-jén Szatmárnémetiben hirdetve igét, Tőkés László bejelentette: új lendületet vehet az építkezés, a tavalyi és az idei gyűjtésből, meg a magyar kormánytámogatásból 1,8 milliárd lejnek megfelelő pénz gyűlt össze. Azt szeretnék, ha már 2002 őszén beköltözhetnének a diákok a kollégiumba, még akkor is, ha egyelőre az aula és a konyha nem lesz készen. /Sike Lajos: Mégis lesz Rákóczi Kollégium Szatmárnémetiben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2001. július 10.
Július 6-7. között az Árkoson Valóság és lehetőségek címmel gazdasági konferenciára került sor. A Kovászna Megyei Tanács és a Kis- és Középvállalkozók Szövetsége által szervezett konferencián a bukaresti nagykövetségek gazdasági attaséi, illetve az önkormányzatok képviselői mellett szenátorok és képviselők, közéleti személyiségek, valamint üzletemberek vettek részt. /Konferencia Árkoson. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 10./2001. július 10.
A legnagyobb segítség a határon túli magyaroknak az, ha a magyar gazdaság jól teljesít, hiszen ekkor Magyarország többet tud nyújtani a határon túli nemzetrészeknek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter azon az előadáson, amelyet a IX. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen tartott Szinevir hegyi üdülőben. A miniszter szólt arról, hogy Kárpátalja számára elindultak olyan programok, amelyek a szülőföldön való megmaradást szolgálják. Ilyen az Új Kézfogás Közalapítványnak az a programja, amely 13 ezer kárpátaljai magyar földhöz jutását és a gazdálkodás elkezdését támogatta. Ezek az emberek vetőmag- és vegyszervásárláshoz is kapnak támogatást - emlékeztetett a miniszter. /Gazdaság és határon túli magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2001. július 11.
Iliescu elnök júl. 10-én Brüsszelbe érkezett. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben fogadta Ion Iliescu elnököt, s utána elégedetten nyilatkozott a sajtónak a Romániában folyó gazdasági és intézményi reformokról. Iliescu elmondotta a bizottság elnökének, hogy Románia lendületes gazdasági, közigazgatási reformokba fogott és igyekszik gyorsítani az Európai Unióval folyó csatlakozási tárgyalásait is. Iliescu szerint 2007 táján sor kerülhet a belépésre. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa jóval visszafogottabb hangnemben úgy nyilatkozott, hogy "az év elején uralkodó szkepszis után most már derűlátással nézzük Románia erőfeszítéseit", s ha Bukarest így folytatja, talán behozhatja az elmúlt évek lemaradását. A magyar státustörvénnyel kapcsolatban Iliescu elnök a sajtóértekezleten arról panaszkodott, hogy két szomszédos és baráti ország között egy ilyen törvényről előzőleg behatóan konzultálni kellett volna. A magyar kormány azonban szerinte csak akkor tájékoztatta a román felet, amikor már az Országgyűlés előtt volt a kész tervezet és szerinte a magyarok figyelembe sem vették a román kifogásokat. Verheugen beszámolt Iliescunak az előző este Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel e tárgykörben folytatott beszélgetéseikről. Maga Verheugen arra mutatott rá, hogy kerettörvényről van szó, s a probléma könnyen megoldható, ha a végrehajtásáról a magyar kormány építő szellemben konzultál a szomszédos országok kormányaival. "Magyarország a maga részéről teljesen készen is áll erre, így a probléma nyugodtan rendezhető" - mondta a bővítési biztos. - Az Európa Parlament külügyi bizottsága nyilvánosságra hozta a tizenkét tagjelölt ország helyzetéről szóló jelentését. A tagjelölt országokat két kategóriába sorolják: Luxemburgi csoport és Helsinki-csoport. Románia az utóbbi kategóriába tartozik. A jelentés értelmében Románia esetében a szerény gazdasági fejlődés, az igazságszolgáltatási rendszer működésének javulása, a civil szolgálatra vonatkozó törvény elfogadása, a makroökonómiai stabilizáció, az export növekedése, a törvénykezés megfeleltetése az európai jogszabályokkal. A gondok többek között a következők: az állami szektor privatizációjának lassú üteme, az intézményekben élő gyermekek életkörülményei, a mezőgazdaság reformja, gyenge eredmények a korrupció ellenes harcban, akadozó közigazgatás, a romák nagymértékű diszkriminációja, a belügyminisztérium hatáskörébe tartozó rendőrség demilitarizálása, a piacgazdaság fejletlensége. - Brüsszelben sajtóbeszélgetésen Martonyi János külügyminiszter elmondotta, hogy a kormány már a törvény előkészítése időszakában részletes és beható eszmecserét folytatott a román féllel, maga is többször találkozott román kollégájával. Románia több észrevételére pozitív választ adtak, illetve kifogásai miatt módosítottak a törvény koncepcióján. Most, a végrehajtás szakaszában folytatódnak a konzultációk, ő napokon belül ismét Bukarestbe utazik. /Iliescu Brüsszelben: Prodi elégedett, Verheugen visszafogott Románia előmenetelét illetően. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2001. július 11.
Júl. 9-én a rendőrség letartóztatta és Sepsiszentgyörgyre szállította Héjja Dezsőt, az Agache-per egyetlen, az országban tartózkodó elítéltjét. A műtétje után még lábadozó, mankón bicegő idős embert nagy gyorsasággal tuszkolták be a gépkocsiba, megakadályozva még azt is, hogy gyógyszereit magához vegye. Héjja Dezső őrizetbevételére május végén bocsátottak ki letartóztatási parancsot, amelyet akkor a kórházban fekvő betegen nem tudtak alkalmazni. A négy éves büntetés letöltésének elhalasztására benyújtott kérést augusztus 23-án tárgyalja a Legfelsőbb Törvényszék. /(Flóra Gábor): Héjja Dezső kálváriája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2001. július 11.
Több mint ezer résztvevővel tartják a kilencedik Bolyai Nyári Akadémiát, ez a legnagyobb kárpát-medencei pedagógus továbbképző - mondotta Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. A rangos rendezvénysorozat résztvevői: nyolcszáz hazai és további kétszáz, a Kárpát-medence magyarlakta vidékeiről érkezett pedagógus. A Csíkszeredában, Tusnádon, Brassóban, Sepsiszentgyörgyön, Szovátán, Gyergyóban, Keresztúron és Óradnán szervezett képzésekre az előadókat a hazai egyetemi központok mellett a budapesti Eötvös Lóránd, a miskolci, szegedi, debreceni egyetemekről, valamint a soproni, egri, nyíregyházi és esztergomi főiskolákról hívtak. A hallgatók negyvenöt órás képzés után oklevelet kapnak. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógus Ház igazgatója szerint az idén is több esetben túljelentkezést tapasztaltak. A tanítók esetében kilencven helyet hirdettek meg, amelyre több mint kétszázötvenen jelentkeztek. A tanárok továbbképzése mellett az idén az iskolai könyvtárosok számára, valamint kollégiumi nevelőknek is szerveznek továbbképzést. A Nyári Akadémia hivatalos megnyitójára júl. 16-án lesz a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium dísztermében, ugyanaznap délután Tusnádfürdőn a tanítók számára külön megnyitót tartanak. /(Daczó Dénes): A legnépesebb kárpát medencei továbbképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2001. július 11.
A határon túli magyar katolikus kispapok júl. 13-ig tartó találkozója kezdődött meg a Pannonhalmi Bencés Főapátságban erdélyi, felvidéki és kárpátaljai szemináriumi növendékek részvételével. A Rákóczi Szövetség és a Pro Iuventute - A Jövőért Alapítvány rendezvényének célja, hogy elősegítse a sokszor nehéz helyzetben tanuló határon túli teológus hallgatók közötti személyes ismeretségek kialakítását, amelyek a jövőben a határon túli magyar egyházközségek, közösségek kapcsolatépítésében kamatozhatnak. A találkozóra várják Berecz András népdalgyűjtőt, aki a hagyományos magyar egyházi énekeket mutatja be az összejövetel résztvevőinek. /Határon túli kispapok találkozója Pannonhalmán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2001. július 11.
Immár hagyománynak számít, hogy két testvérváros, Mátészalka, és Nagykároly román és magyar elöljárói, illetve különböző intézmény- és cégvezetői évente ellátogatnak egymáshoz. E hagyománynak megfelelően Bekő Tamá, Nagykároly polgármestere, Petcu Emil alpolgármester, a károlyi tanács tagjainak a többsége, több nagykárolyi igazgató és gazdasági vezető, valamint a megyei labdarúgó bajnokságban szereplő nagykárolyi roma-együttes játékosainak a társaságában nemrég Mátészalkán vendégeskedett. /Szomszédolás Mátészalkán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2001. július 11.
Vegyes érzelmekkel fogadta a "székelyföldi információs társadalom" elérhető közelségű megvalósításáról, a "kistelepülések térinformációs rendszerének kialakításáról és elérhetőségéről", a "Hargita megyei ipari agglomerációk vizsgálatáról" a "tudáscentrikus megye megteremtéséről" szóló írásokat Székedi Ferenc újságíró. A KAM-Regionális Antropológiai Kutatások Központja egyik munkacsoportjának vizsgálata szerint ugyanis a Csíki-medencében az elmúlt évtizedben nem valósítottak meg semmiféle életképes helyi stratégiát, emiatt Székelyföld visszafordíthatatlanul a peremvidékre sodródhat, felzárkózásképtelen marad. A régió családi háztartásainak nagyobb része stagnálásra, kivárásra, szintentartására rendezkedett be. Az iskolázottság és a szakképzés szintje a régióban ma komoly problémaként vetődik fel, az iskolarendszernek a piaci rendszerhez igazodása késik. Feltételezhető, hogy a fiatalok egy igen jelentős csoportja a térségen kívül fog megélhetési lehetőséget keresni - állítja a KAM jelentése. Sok konferenciát rendeztek már, anélkül, hogy megvizsgálták volna: vajon hol vannak azok a területek, ahol 89 után leginkább megindult az élet. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Földközelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2001. július 11.
A Marosvásárhelyi Napok idején a középkori vár kapubástyájában kiállítás nyílt, melynek egyik része vándorkiállításként a Székelyföld felé indul. Bónis Johanna marosvásárhelyi múzeológus bemutatta az anyagot. A helytörténeti részt 1997 óta minden évben megnyitják. Négy évvel ezelőtt ezt Fodor Imre akkori polgármester segítségével sikerült megvalósítani. Megérkezett a sárospataki anyag is, melyet itt azon a címen állítottak ki, hogy II. Rákóczi Ferenc és Marosvásárhely. Idén - mivel kezdődik a Rákóczi nevéhez fűződő eseményekkel kapcsolatos megemlékezés-sorozat - Erdélyben vándoroltatják az anyagot. Áprilisban Szatmárnémetin és Nagykárolyban tartottak tudományos konferenciát, és ott mutatták be először a kiállítást. Onnan érkezett Marosvásárhelyire, a következő állomás: Sepsiszentgyörgy. - A Rákóczi-kiállítás ékessége a Zsolnai-porcelánból készült Rákóczi-címer is, ez régebben a helyi Városháza (mai prefektúra) épületében volt, ahol az erdélyi fejedelmi címerek mind ott sorakoztak az előcsarnokban az erdélyi címer, a magyar címer és a város címere társaságában. Mindegyik Zsolnai kerámiából készült 1907-ben, amikor a palotát építették. 1965-ben tüntették el ezeket, amikor a pártbizottság költözött az épületbe. A Városháza gyűléstermében pedig egyes vitrail-okat azért pótoltak közönséges üveggel, mert magyar történelmi személyiségeket, jeleneteket ábrázoltak. Az anyag a múzeumba került. /Máthé Éva: Erdélyi múlt - a kapubástyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2001. július 11.
Immár két teljes évadot tud maga mögött a Csíki Játékszín, állapította meg Parászka Miklós színművész, a Csíki Játékszín igazgatója. Adott a Csíki-medence 90 000 magyar emberrel, s adott a város 50 000 magyar emberrel, ahol egyetem létesül, s a kulturális igény napról napra nő. A bérletes nézők számát az első évadhoz képest sikerült megduplázniuk, most 2600 bérletesük van. A hagyományos színházak Románia-szerte válságban vannak, mindenütt a leépítés, szűkítés határozza meg a színházi életet. Náluk egyelőre az építésen van a hangsúly. 13 színészük van főállásban, akik mind ittmaradnak Csíkszeredában a következő szezonra, ezenkívül szerződött két fiatal színész is. /Gál Éva Emese: "Az előadás teljesítette feladatát". Beszélgetés Parászka Miklós színművésszel, a Csíki Játékszín igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2001. július 12.
Nemzetközi újságíró-szervezetek tiltakoztak az ellen a román parlament elé kerülő törvénytervezet ellen, amelynek alapján a jövőben akár börtönbüntetésre is ítélhetik azokat az újságírókat, akik "megsértik a hatóságokat". A júl. 10-i - Londonban és Bukarestben párhuzamosan kiadott - közleményben az aláírók, a new yorki Központ a Független Újságírásért, valamint a londoni székhelyű, független 19-es Cikkely nevű szervezetek kijelentik, hogy a román törvénytervezet "nem egyezik a nemzetközi normákkal, amelyek biztosítják a szabad véleménynyilvánítást, valamint az információhoz való hozzáférést." A kormány előterjesztése szerint a hatóságok elleni keményebb bírálatot bűncselekménynek lehet értelmezni, ami öt évi börtönnel büntethető. Nyugati vélemények szerint Romániában az 1989-es rendszerváltás után is megmaradt a hatalom türelmetlensége a kritikával szemben, olyannyira, hogy újságírók ellen tucatszámra indítanak rágalmazási pereket, és a média munkatársainak a többnyire elfogult bíróságokon sincs túl sok esélyük igazuk védelmére. Adatok szerint 50 újságíró ellen indítottak becsületsértési pert, közülük harmincan kaptak pénzbírságot, míg húszat felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek. A közlemény nehezményezi, hogy a törvénytervezet "túl messzire megy az államtitkok védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának rovására". Úgy véli: ellentétes az európai mintákkal a közhivatalnokok törvényi elbástyázása a nyilvánosság ellenőrző erejétől. /Nemzetközi újságírószervezetek tiltakozása a készülő új törvény ellen. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./2001. július 12.
A bálványosi szabadegyetem az átmeneti időszak legstabilabb intézménye és az alapgondolat, amelyre a tábor indulásakor épült, ma is érvényes - jelentette ki Toró T. Tibor, a Reform Alapítvány csíkszeredai sajtótájékoztatóján, amelyen a tizenkettedik Bálványosi Nyári Szabadegyetem /júl. 22-29., Tusnádfürdő/ programját ismertették. A meghívottak között található Orbán Viktor, Németh Zsolt, dr. Deutsch Tamás - a magyar kormány részéről, Duray Miklós, Kasza József, Kovács Miklós, Markó Béla - a határon kivüli magyar politikai szervezetek vezetői, Tőkés László, Kató Béla, Böjte Csaba, Lucian Muresan - egyházi méltóságok, Adrian Nastase, Smaranda Enache, Vasile Dancu, Andrei Marga, Serban Mihailescu, Viorel Coifan, Pavel Abraham - a román politikai élet személyiségei. Az idei megbeszélések a "kényszerek és lehetőségek" téma köré épülnek. Az előadások témái között említhető: "Schengenen innen és túl", "Erdélyi magyar magánegyetem, Sapietia Alapítvány - látható eredmények és láthatatlan akadályok", "Közigazgatási decentralizáció és re-centralizáció az EU-ban", " Az egyház társadalmi szerepvállalása és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása", "Regionális biztonságpolitika és együttműködés", Dél-kelet-európai nemzeti vágyak és célok az euroatlanti integráció tükrében. Ez utóbbi téma meghívott előadói Orbán Viktor magyar miniszterelnök valamint Adrian Nastase román miniszterelnök. /(Daczó Dénes): XII Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2001. július 12.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kihelyezett karának első hivatalos sajtótájékoztatóját tartották júl. 9-én. Az egyetemnek otthont adó épületben megtartott tájékoztatón jelen voltak: dr. Lányi Szabolcs dékán, Győrfi Jenő, a bukaresti hadmérnöki akadémia tanára a csíkszeredai egyetem matematika-informatika szak tanszékvezetője, dr. Rostás Zoltán, a Bukaresti Tudományegyetem tanára, a csíkszeredai egyetem vidékfejlesztés tanszékének vezetője, dr. György Antal alapító tag, Berki Anna, a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, valamint Süket Levente főtitkár. Dr. Lányi Szabolcs dékán az ősztől Csíkszeredában induló négy szakot ismertette /vidékfejlesztés-a vidék gazdaságtana és szociológiája, agrárközgazdász, könyvelés és gazdasági informatika valamint román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom szakok/. Október 1-jén Csíkszeredában indul az egyetemi tanév. Dr. Rostás Zoltán, a vidékfejlesztési szak tanszékvezetője elmondotta: olyan szakot szerettek volna indítani, amely a már működő egyetemeken nincs. Ez a szak teljesen új és Kelet-Európában sem túl gyakori. A professzor szerint egy vidék problémáit nem elég felismerni, hanem a felmerülő problémákat meg is kell oldani. A vidékfejlesztésben jártas szakemberekre nemcsak ebben a régióban, hanem egész Erdélyben szükség van. Berki Anna, a HTMH képviselője elmondotta: a magyar kormány anyagi és szakmai támogatást nyújt az induló EMTE számára. A négy lábon álló egyetemet Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely és Csíkszereda székhelyekkel majd egy egységes szálra lehet felépíteni, ami elsősorban az egyetemi szabályzatok szintjén fog megnyilvánulni. Dr. Lányi Szabolcs tájékoztatójában megfogalmazta, hogy a csíkszeredai negyven oktatói állásból tizennégyet legfelsőbb képzettséggel rendelkezők foglalnak el: hét professzor és hét docens tanár, tizenegyen már nevesítve vannak, akik vállalják is az oktatást Csíkszeredában. /Daczó Dénes: Egyre közelebb a rajthoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2001. július 12.
Az Itthon, fiatalon az RMDSZ-szel helyi és országos szinten együttműködni kívánó ifjúsági csoportok és szervezetek mozgalma. Országos romániai magyar ifjúsági konföderációként jelennek majd meg, tájékoztatott Benedek Árpád Csaba, az egyik szervező. Minden létező, és velük kapcsolatot kereső szervezettel, csoportosulással egyeztetnek. Abban segítenek majd, hogy a főleg vidéken és szórványban élő magyar fiatalok rájöjjenek, hogyan aknázzák ki az itthonmaradás lehetőségeit. Az Itthon, fiatalon fel szeretné venni a kapcsolatot a román ifjúsági szervezetekkel, mert nem jó, ha a magyar ifjúság külön entitásként jelenik meg Romániában. "Mi is része vagyunk az ország ifjúsági stratégiájának, akkor pedig megoldásokat kell javasolnunk az Ifjúsági és Sportminisztériumnak." Az Itthon, fiatalon most készíti munkaanyagát. Szívesen veszik, ha ebbe besegítenek a romániai magyar civil szervezetek és az RMDSZ. A Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ és az Itthon, fiatalon mozgalom a személyes konfliktusokat igyekszik a jövőben kiszorítani és mellőzni a romániai magyar közéletből. A MIT több országos szervezetet tömörít, az Itthon, fiatalon a helyi szervezetre épít. A két szervezet között konfrontációra a pénz ad okot. "Kívülálló ezt úgy érzékeli, hogy folyik a marakodás a csontért." /Oláh István: Itt nincs civakodás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2001. július 12.
A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) küldöttgyűlése egyhangúlag úgy döntött, hogy megszakítja kapcsolatait az RMDSZ-szel. A döntésről Somogyi Attila, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ alelnöke nyilatkozott: "Többször is figyelmeztettük az RMDSZ-t, hogy nem jár azon az úton, amelyre a közösség képviselete kötelezné. A konfliktushelyzet azért alakult ki, mert a MIT-et kritikus hangvételéért RMDSZ-ellenségnek állították be." Helyi szinten azonban továbbra is támogatják az együttműködést az RMDSZ szervezetekkel, a helyi közösségek érdekében. Tovább szélesedik a szakadék az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai vonalvezetése és az erdélyi magyar társadalom bizonyos rétegei között. Nem kizárt, hogy a MIT példáját mások is követik. /Pataki Zoltán: A MIT példáját mások is követhetik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./2001. július 13.
Júl. 12-én Bukarestbe érkezett Martonyi János magyar külügyminiszter. Kíséretében van Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lőrinc Csaba külügyi helyettes államtitkár. A két külügyminiszter nem hivatalos találkozójára júl. 13-án kerül sor. A kora délutáni órákban fogadja őt Adrian Nastase kormányfő, majd Markó Bélával, az RMDSZ elnökével találkozik, ezt követően pedig visszarepül Budapestre. - A román kormánypárt külpolitikai kérdésekkel foglalkozó vezető politikusai annak eredményességét illetően egyrészt kételyeiket fogalmazták meg, másrészt azt hangsúlyozták, hogy Románia számára csak a státustörvény felfüggesztése lehet elfogadható megoldás. Ezt tételesen is kinyilvánította Ghiorghi Prisecaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Adrian Nastase kormányfő, valamint Liviu Maior szenátor homályos megfogalmazásban ugyanezen véleményének adott hangot, üdvözölve az Európai Parlament külügyi bizottságának módosító javaslatait a státustörvény kapcsán a készülő magyar országjelentéshez. /Viszonyulások. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./2001. július 13.
Adrian Nastase miniszterelnök üdvözölte, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága olyan módosító javaslatot fogadott el a készülő magyar országjelentéshez, amely megbízná a külügyi bizottságot: vizsgálja meg, hogy a magyar státustörvény összeegyeztethető-e az EU jogszabályaival, a tagállamok közötti jószomszédság és együttműködés elveivel. - Az etnikai alapon történő szociális és gazdasági diszkrimináció formái csak idegességet és elégedetlenséget okoznak - mondotta a kormányfő. Liviu Maior szenátor, a parlament európai integrációs bizottságának elnöke nagyon fontosnak nevezte a készülő magyar országjelentéshez fűzött módosító javaslat elfogadását, mivel véleménye szerint ez arra kötelezi az Európai Parlament külügyi bizottságát, és az EU "kormányának" tekintett Európai Bizottságot is, hogy fogalmazza meg álláspontját a magyar státustörvényről. A szenátor elismerte: "lehetséges, hogy a státustörvény megfelel" Magyarország és az Európai Unió megállapodásának, de szerinte nem törvényes, mert megsérti a román-magyar alapszerződést, és a diszkriminációt tiltó európai konvenciót, amelyet belefoglaltak a Nizzai Szerződésbe is. Maior szerint a román-magyar külügyminiszteri tárgyalások akkor járnának jó eredménnyel, ha a magyar fél elfogadná Adrian Nastase román miniszterelnök javaslatát: a státustörvényt függesszék fel addig, amíg Magyarország be nem lép az Európai Unióba. /Csak Magyarország EU-integrációja után alkalmazzák a státustörvényt! - indítványozza Bukarest a ma kezdődő román-magyar külügyi találkozón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./2001. július 13.
Néhány hete újította fel a bukaresti és a kijevi diplomácia a máig rendezetlen tengeri határvonalról szóló tárgyalásokat. A felek elsősorban a Kígyó-sziget és térsége hovatartozását vitatják. A lakatlan földterületnek stratégiai jelentősége van, illetve a Crimean Petroleum nevű ukrán-brit vegyesvállalat kutatói kiaknázásra alkalmas mennyiségű kőolajat és földgázt találtak a sziget közelében. A román külügyminisztérium közleményében azzal vádolta Ukrajnát, hogy megsértette azt a kétoldalú megállapodást, amely szerint a tengeri határrendezési tárgyalások idején a felek nem folytatnak kitermelést a vitatott térségben. A román külügy szóbeli jegyzékben felszólította a kijevi hatóságokat, hogy késedelem nélkül állíttassák le a próbafúrásokat, és tájékoztassák Bukarestet a történtekről. /Román-ukrán tengeri határvita. Olaj a Kígyó-sziget környékén. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 13./2001. július 13.
Júl. 12-én Bukarestbe érkezett Martonyi János magyar külügyminiszter. Kíséretében van Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Lőrinc Csaba külügyi helyettes államtitkár. A két külügyminiszter nem hivatalos találkozójára júl. 13-án kerül sor. A kora délutáni órákban fogadja őt Adrian Nastase kormányfő, majd Markó Bélával, az RMDSZ elnökével találkozik, ezt követően pedig visszarepül Budapestre. - A román kormánypárt külpolitikai kérdésekkel foglalkozó vezető politikusai annak eredményességét illetően egyrészt kételyeiket fogalmazták meg, másrészt azt hangsúlyozták, hogy Románia számára csak a státustörvény felfüggesztése lehet elfogadható megoldás. Ezt tételesen is kinyilvánította Ghiorghi Prisecaru szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke. Adrian Nastase kormányfő, valamint Liviu Maior szenátor homályos megfogalmazásban ugyanezen véleményének adott hangot, üdvözölve az Európai Parlament külügyi bizottságának módosító javaslatait a státustörvény kapcsán a készülő magyar országjelentéshez. - A külügyminisztérium külön programot dolgoz ki a Jugoszláviában élő románok támogatására - közölte Cristian Niculescu államtitkár. Ennek értelmében a kormány támogatni szándékszik - többek között - a Timok-völgyi románokat, nevezetesen iskoláikat, templomaikat stb., s ugyanakkor ösztöndíjakat nyújtanának, iskolai táborokat, szakmai továbbképzőket szerveznének. /Viszonyulások. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./2001. július 13.
A magyar-román kormányközi vegyes bizottság keretében alakult kisebbségügyi együttműködési szakbizottság 1998 októbere óta érdemi munkát nem tudott végezni, és nem a magyar fél hibájából - jelentette ki Szabó Tibor államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a szakbizottság társelnöke júl. 13-án, Bukarestben az MTI-nek adott nyilatkozatában. - Bár a bizottság tényleges működéséről nem beszélhetünk, a román társelnök idén febr. 21-én megfogalmazott kérésére márc. 2-án megküldtem a státustörvény tervezetének szövegét román partneremnek, Vasile Ionescu államtitkárnak, aki ezt követően többet erre a kérdésre nem tért vissza - hangsúlyozta Szabó Tibor, magyar társelnök elmondta, hogy az 1997. október 9-én tartott alakuló ülés csupán arra adott alkalmat, hogy áttekintsék a romániai magyar, illetve a magyarországi román kisebbségek helyzetével kapcsolatos aktuális kérdéseket. Ennek nyomán második, 1998. okt. 13-án tartott ülésén a szakbizottság 21 pontban fogalmazta meg ajánlásait. Ebből 7 ajánlás a magyar, 12 a román, kettő pedig mind a két kormánynak szólt. - A magyar kormány két hónappal később jóváhagyta az ajánlásokat, a román kormány viszont mind a mai napig nem tette ezt meg - szögezte le Szabó Tibor. A román külügyminisztérium 1999. márciusában jelezte: a román fél nem tudja felvállalni az ajánlások tartalmát, tartalmi és formai kifogásai miatt azokat újra kívánja tárgyalni. 1999. Júl. 30-án a szakbizottság harmadik, Bukarestben tartott ülésén formális konzultáció történt, a lényegi pontok helyett arról folyt vita, hogy tehet-e a szakbizottság ajánlásokat a kormányoknak. - A román fél ugyan nem vitatta, hogy az ajánlások a két nemzeti kisebbség időszerű elvárásait és igényeit fogalmazzák meg, de azok teljesítésére, megvalósíthatóságára érdemi választ nem adott. A tavaly decemberben hatalomra került új román kormány képviselői idén februárban egyetértettek a szakbizottság munkájának mihamarabbi újjáélesztésével. Az ajánlások romániai státusának bizonytalanságát elsősorban a román fél belső kommunikációs problémáira vezették vissza. Az azóta eltelt időben csak annyi történt, hogy a magyar fél a megadott határidő előtt, a román fél pedig majd két hónapos késéssel elkészítette saját értékelését az ajánlások végrehajtásának helyzetéről. A kapcsolatfelvétel a szakbizottság titkárainak szintjén nem történhetett meg, mivel román részről a korábbi ígéret ellenére mostanáig nem neveztek ki titkárt - fejezte be a szakbizottság eddigi közös munkájának összefoglalását Szabó Tibor. /MTI, júl. 13./2001. július 13.
A Kölcsey Kollégium /Szatmárnémeti/ diákjai jól szerepeltek az érettségin. Ennek ellenére minden eddiginél több kölcseys diák megy külföldre, elsősorban az anyaországi egyetemekre tanulni. Éppen most, amikor az Erdélyi Magyar Tudományegyetem beindul! Igaz, a Sapientia Egyetem karainak zömét az utolsó pillanatban hagyták jóvá. Lehet, szándékosan járt így el a hatalom, hadd menjenek csak ki az országból a magyar fiatalok. A fiatalok távozásának fő oka a rossz gazdasági helyzet, a nyomor, a jövőtlenség. A másik baj az, hogy a legjobbak nem tudnak itthon kreatív munkát végezni, nincs rá lehetőség, vagy eleve a többségieket teszik ilyen pozícióba. Tavaly Szatmár megyéből két osztályra való magyar fiatal ment az anyaországi egyetemekre, jelzések szerint most akár négy is. /Sike Lajos: Talán azért is, mert közel a határ és nagy a nyomás. A Kölcseyből egy egész osztály átiratkozott! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./2001. július 13.
A 89-es változás után elsőként létesült brassói kereskedelmi televízióban /RTT/ már 11 éve létezik magyar és német nyelven is sugárzott műsor. A magyar szerkesztőség munkatársai, főképp Bálint Ferenc tanár, a magyar adás főszerkesztője révén díjakban is részesült, alapítványi támogatásokban is műsorai kulturális sokszínűségéért. Eddig megszakítás nélkül volt magyar adás, de néhány hete nincs. Florin Boitos igazgató elmondta, hogy a nyári programra való áttérés miatt megszüntetett műsorokat, köztük a szombat és vasárnap nyolc órától sugárzott magyar és német adást is. A nyári műsorrácsa tervek szerint szeptember közepéig tart. A nyár folyamán a stúdió nagyméretű korszerűsítését végzik el. Az újjászervezett stúdió otthona lesz mind a magyar, mind a német, mind pedig a román nyelvű műsoroknak. /Tóásó Áron Zoltán: Nincs, de lesz! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./2001. július 14.
Újra összehívták a Nemzeti Kisebbségek Tanácsát. A kisebbségi vezetők aggodalommal szemlélték a kormányváltozást követő fejleményeket - a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozó főosztály beolvasztását egy minisztériumba, a névváltoztatást, aminek következtében a kisebbségekkel foglalkozó hivatal nevéből kimaradt mind a nemzeti kisebbségek kifejezés, mind a főosztály rendeltetése: a nemzeti kisebbségek védelme. A kisebbségek szervezetei azt akarják, hogy tanácsuk a kormány, a miniszterelnök mellé rendelt tanácsadó testület legyen. Nem a kormányhatározatnak kellene meghatározni a szakbizottságok számát. Továbbra sem világos, milyen kritériumok alapján osztják szét a kisebbségi szervezeteknek szánt állami költségvetést? /Zsehránszky István: Váratlan lávaömlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./2001. július 14.
A közvélemény-kutatás szerint az RMDSZ a parlamenti választások után bő hat hónappal bizalomnak örvend választói körében. Ettől függetlenül vannak személyek, körök, amelyek nyíltan is azt állítják, hogy az RMDSZ vezetősége téves utakon jár. Erről kérdezte Gyarmath János Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. Markó Béla a budapesti Balázs Ferenc Intézet áprilisban a Kárpát-medencei magyarság körében megejtett felmérését említette, amely szerint az RMDSZ-nek nagyon nagy, jóval több mint 90 százalékos a támogatottsága választói bázisában. Az elégedetlenség forrását nem nehéz megtalálni, kötődik Románia általános gazdasági és társadalmi helyzetéhez. Az emberek, magyarjaink elégedetlenek a bérekkel, a vészesen kis nyugdíjakkal, azzal, hogy esetleg munkához sem jutnak. A román-magyar viszony sem felhőtlen. A román kormánypárttal történő megbeszélés során megvonták a mérleget. Voltak fontos eredménye: a közigazgatási, majd az ingatlanok sorsát rendező törvény elfogadása, a földtörvény, a Sapientia magánegyetem alapítási lehetőségének megadása. Az RMDSZ felvetette, hogy a helyi közigazgatási törvény alkalmazása, elsősorban az anyanyelv-használat tekintetében akadozik, megkésett az ingatlan-visszaadási törvény alkalmazási normáinak közzététele. A földtörvény további korrekciókra, finomításokra vár. Egyedül Markó Béla harminc egyeztető tárgyaláson vett részt, szakemberekkel együtt. - A területi szervezetek között viszont sokszor nem volt jó a viszony: az RMDSZ több szakemberét elbocsátották. A kormánypárttal abban állapodtak meg, hogy marad minden a régiben: egyik fél sem mondja fel az egyezséget. Az RMDSZ támogatja a kormánypártot euroatlanti integrációs szándékában. /Gyarmath János: Kovásznán nem köteleztük el semmiben magunkat. Exkluzív interjú MARKÓ BÉLA szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./2001. július 14.
Pusztinán vizsgáztak a budapesti Magyar Nyelvű Intézetbe jelentkezett moldvai csángómagyar tanulók. Az Intézetet Stark Ferenc főigazgató, Szalay Gyula és Tőkés Béla, az MCSMSZ-t Bartha András és Bilibók Jenő képviselte. A felajánlott 10 helyre bejutott tanulók mindenike 50% feletti pontszámot ért el a felvételi vizsgán. Az utánuk következő 5 tanuló is jól vizsgázott, ezért ígéretet kaptak arra, ha lehetőség lesz a keret bővítésére, akkor még ősztől számítanak rájuk. Minden jelentkező a szakhoz tartozó tárgyakból vizsgázott most és Magyarországon egy éves előkészítés után fognak újra felvételizni az általuk választott felsőoktatási intézménybe. /(Csángómagyar Hírlevél): Felvételiztek a moldvai csángómagyar tanulók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./2001. július 14.
Lemondott megyei önkormányzati tisztségéről Kolumbán Gábor, aki a gazdasági pénzügyi bizottság elnöki tisztségét töltötte be. Kolumbán 1996-2000 közötti időszakban Hargita megyében a megyei önkormányzat elnöke volt. /(Daczó Dénes): Lemondott Kolumbán Gábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./2001. július 14.
A kis- és nagyérettségin jól szerepeltek a Temes megyei magyar iskolák végzős diákjai, teljesítményük felülmúlja a megyei átlagot. Ennek ellenére folyamatosan csökken a magyarul tanuló gyerekek létszáma a Bánságban. Ma már a bánsági gyerekek kevesebb, mint 1%-a tanul magyarul, ez a felnőtt magyar lakosság 10%-os számarányához viszonyítva rendkívül kevésnek tűnik. Kiss Ferenc tanfelügyelő elmondta, hogy tíz év óta évről évre csökken a gyermeklétszám a Temes megyei magyar iskolákban. Míg 1990-91-ben 1993 I-XII. osztályos tanult magyarul a megyében, a most befejeződött tanévben mindössze 1232 gyerek, ami 39%-os csökkenést jelent. Van egy olyan feltételezés, hogy a bánsági magyar gyerekek kétharmada román vagy más nyelvű iskolába jár és csak egyharmad tanul magyarul. Amikor azonban a tanítók bekopogtatnak az egyházak nyilvántartásai szerint magyar nemzetiségű szülők otthonába, a gyerekek többnyire románul köszönnek vissza. A vegyes házasságokban a gyerekek többsége már nem beszél magyarul. A bánsági magyarság rendkívül szétszórt, szinte valamennyi településen él néhány magyar család. Ezek a kisközösségek nem képesek óvodát-iskolát fenntartani. A fakultatív magyarnyelvoktatás reális lehetőség arra, hogy azok a gyerekek, akik különböző okokból román iskolába járnak, megtanuljanak magyarul. /Pataki Zoltán: A magyar iskolák színvonala az átlagosnál jobb. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./2001. július 14.
Júl. 14-én zárul a bonchidai Bánffy-kastélyban működő szakmunkásképző tanfolyam első szakasza, mely során az ország különböző részeiből érkező 19 ács, kőműves és kőfaragó és 20 műemlékvédelmi szakmérnök hallgató vett részt. A tanfolyam szervezői a Transylvania Trust Alapítvány és az angliai Történeti Épület Felújítási Intézet (Institute of Historic Building Conservation - IHBC) valamint a Művelődési és Kultusz Minisztérium, a kolozsvári Műszaki Egyetem, az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Bonchida önkormányzata, valamint az English Heritage, az Oxford Brookes Egyetem, a British Council, Dél Shropshire és Herefordshire önkormányzata, illetve Nagy-Britannia bukaresti nagykövetsége. /Makay Dorottya: Sikerrel zárul a bonchidai szakmunkásképzés első szakasza. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2001. július 14.
Székelyföld több településén tartottak falunapokat. Felsősófalván a Szász házaspár kezdeményezte. A férj református lelkész, az asszony községi tanácsos. Nyíres fesztivál volt Homoródszentmártonban. - Még 1941-ben Dunavecse járás nyolc települése kötött testvértelepülési szerződést az akkori oklándi járás nyolc településével Erdélyben. A kapcsolat megszakadt a második világháború után, majd 1991-ben újrakezdjék. /Oláh István: Falunapok a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./