udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11641-11670 | 11671-11700 | 11701-11730 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. július 3.
A harmadik évad végéhez érkezett a Csíki Játékszín. Parászka Miklós igazgató sikeresnek mondotta az évadot, hiszen az elmúlt évben közel huszonötezer néző előtt léptek fel a színészek, kilencvennégy előadáson, amelyből nyolc bemutató volt. A Játékszín tizenhárom állandó színésszel dolgozik, de több vendégszínész is megfordult a csíki porondon. /Sikeres harmadik évad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./2001. július 3.
A Falufüzetek tizedik darabjaként adta ki az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és a fiatfalvi unitárius egyházközség a falu rövid történetét az udvarhelyi Litera Könyvkiadónál. A falufüzet szerzője Derzsi Domokos. Előkészületben van a Székelyszentmihályról szóló kiadvány is. Fiatfalva közigazgatásilag 1952-től Székelykeresztúrhoz tartozik, nemcsak az Ugron család kúriájáról ismerik a környékbeliek és távolabbiak, hanem a vallási türelem példájáról is. Az unitáriusok és reformátusok 1726 óta közösen használják a műemléktemplomot. Fiatfalva és Keresztúr határában, Sóskúton évente pünkösdkor rendezik az ifjúsági folklórfesztivált. /pbá: Fiatfalva a Falufüzetekben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./ A Falufüzetek sorozat eddig Homoródalmás, Székelyderzs, Ürmös, Bölön, Árkos, Homoródkarácsonyfalva, Vargyas, Énlaka és Siménfalva monográfiái láttak napvilágot. - Sok település, kis tájegység, erdélyi műemlék leírása jelent meg az elmúlt évtizedben. A Partiumi Füzetek sorozatban a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság kiadványai emlékezetesek, és két tucatnál több füzet szilágysági, belső erdélyi, székelyföldi várról, templomról, kastélyról az Erdélyi műemlékek sorozatban az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete és a Transylvania Trust Alapítvány gondozásában. /Fejér László: Fiatfalva a tizedik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2001. július 4.
Marosvásárhelyen tartott megbeszélést a Magyar Könyvklub vezetősége: Révai Gábor igazgató, Okolicsányi Tamás kereskedelmi igazgatóhelyettes, Balog Zoltán, csíkszeredai marketing igazgató és mások. A Magyar Könyvklub tavaly terjesztette ki működését Eredélyre is. Az eredmény meglepő volt. Tavaly ősszel az erdélyi magyarok - a Magyar Könyvklub katalógusa alapján - többet költöttek könyvre, mint a Klub magyarországi vásárlói. Csíkszeredában létrehozták a Magyar Könyvklub első erdélyi kirendeltségét, és azt Erdélyi Magyar Könyvklubnak nevezték el. /igazgatója Bencze Tibor/. Jelenleg már kilenc erdélyi partnerüzletük van - különböző városokban. Erdélyben mintegy 50 ezer katalógust küldtek szét postán, és 8 százalékos volt a visszajelzés, illetve rendelés. /Magyar Könyvklub - Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./2001. július 5.
A CURS közvélemény-kutatási iroda legutóbbi felmérése szerint márciustól 6 %-kal - 56-ról 50-re - csökkent a lakosságnak a kormánypártba vetett bizalma, ugyanakkor 2 %-kal (11-ről 9-re) csökkent a liberális párt népszerűsége is. A felmérés alapján a legnagyobb fejlődést a Basescu vezette PD mutatja, amelynek szimpátiaindexe két hónap alatt 6-ról 9 %-ra ugrott. 2 %-kal nőtt C.V. Tudor pártjának népszerűsége is (15 helyett most 17 %). Az RMDSZ-ben bízók tábora kereken 1 %-kal növekedett, elérve a 7 %-ot. - A státustörvényt a megkérdezetteknek 86 %-a ellenzi, 10 %-a tartózkodott, s csupán 4 % helyesli. Az SZDP tekintélyvesztése elsősorban a kormány gazdaságpolitikájának tudható be. A pesszimisták tábora, akik sötéten látják az ország jövőjét, 33 %-ról 41-re nőtt, míg a határozatlanoké 10-ről 13 %-ra. (Szász Attila): A kormánypárt népszerűsége csökken, az RMDSZ-é nő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2001. július 5.
A Bukaresti Tudományegyetemen az 1989 végi változás egyik jele, hogy 1990-ben az Idegen Nyelvek és Irodalmak Kar keretében Hungarológiai Tanszék kezdte el működését, négyéves tanulmányi időtartammal. A hungarológiai központok egyik láncszeme a bukaresti tanszék, amely több funkciót is betölt; oktató-, kutató- és dokumentációs központ is egyben. - Az előzmény: 1957-ben alakult meg Bukarestben a magyar nyelv és irodalom szak. 1969-ben Szabó Zoltán professzor vezetésével újjáalakult a magyar tanszék. Azóta államközi szerződés keretében magyarországi vendégtanárok is segítik a máig nem elégséges létszámú oktatói közösséget. Bereczki Gábor, Hopp Lajos, Gergely Gergely, Károly Sándor, Kovács Ferenc, Kispéter András, Lengyel Zsolt, Fülei Szántó Endre, Martos Gábor, Hajdú Mihály és mások járultak hozzá ahhoz, hogy színvonalas legyen a magyar nyelv és kultúra oktatása Bukarestben. 1990-ig mellékszak a magyar Bukarestben. Főleg román anyanyelvűek jelentkeztek ide. Évfolyamonként 38-40 diák végzett. 1975-től a Keleti Nyelvek Tanszékbe beolvasztva, részlegként folytatta munkáját a magyar tanszék 1990-ig. 1980-tól kezdve csak kétévenként hirdettek felvételit a magyar mellékszakra, 1987-től már nem volt beiskolázás, 1989-ben egyetlen évfolyam volt csak magyar mellékszakon. - Az utóbbi időben évente húsz diák juthatott be magyar főszakra. Többségük a Székelyföldről jött, magyar anyanyelvű. Két éve annak, hogy tíz körülre tehető a bejutott román anyanyelvű hallgatóink száma. Egyik sajátossága a bukaresti hungarológiai tanszéknek, hogy nem magyar anyanyelvűek képzésére ugyancsak vállalkozik. A másik jellegzetessége, hogy a magyarságtudományban jártas szakemberek, kutatók képzését szintén feladatának tartja. Nem csupán magyartanárok felkészítését végzi, de egy új levéltáros, könyvtáros, népművelő és fordító nemzedékét is. A Hungarológiai Tanszék jól együttműködik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészeti Karának két magyar tanszékével és Magyarország több felsőoktatási intézményével. Molnár Szabolcs a tanszékvezető. A lehetőségekhez mérten - tehát nem túl gyakran - magyarországi részképzésre is küldenek hallgatókat. A magyarságtudományon belül elsősorban a következő kurzusok vannak: irodalomtörténet, irodalomelmélet, nyelvészet, folklór, etnológia, művelődéstörténet. Az utóbbi időben magyar történelem témájú előadásokra is sor kerülhetett Demény Lajos professzornak köszönhetően, aki időnként itt tanít, csakúgy ahogy tették egy ideig például Péntek János és Szilágyi Sándor Kolozsvárról. Az utóbbi években Lengyel Zsolt Veszprémből, Bereczki Gábor Észtországból, Kotics József Debrecenből, Voigt Vilmos Budapestről, Keszeg Vilmos pedig Kolozsvárról tartott előadást diákjainknak. /Zsigmond Győző: Hungarológusképzés Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2001. július 5.
Csicsókeresztúron június 30-án felszentelték az első Beszterce-Naszód megyei magyar gyermekotthont, mely a Szent Anna Ház nevet kapta. Lőrinczi Károly vicei plébános kezdeményezésére - németországi segítséggel -, a csíkszeredai Csibész Alapítvány támogatásával az üresen álló római katolikus plébániát építették át erre a célra, létrehozva ennek csicsókeresztúri fiókját. Jelenleg a Háznak nyolc kis lakója van, négy környékbeli családból: a legkisebb két éves, a legnagyobb tíz éves. Az ünnepség az Árpád-kori római katolikus templomban szentmisével kezdődött. A 17 lelkes csicsókeresztúri római katolikus gyülekezet a közeli Várkudunban élő 64 lélekkel együtt - a vicei plébániához tartozik. Főoltárán Szent István és Szent László szobra áll. Az alig egy tucatnyira fogyatkozott csicsókeresztúri római katolikus közösség számára a Szent Anna Ház új életet jelent, reménységet a megmaradásra. Az otthon létrehozását németországi szervezetek támogatták. Lőrinczi Károly vicei plébános hangsúlyozta, hogy ez nem árvaház, az otthonban élő gyermekek állandó kapcsolatban vannak a szüleikkel, akiknek az egyház ugyancsak segítséget nyújt annak érdekében, hogy a gyerekek idővel visszakerülhessenek a családjukhoz. Az otthon fenntartását a Csibész Alapítvány finanszírozza. Gergely István plébános a Csibész Alapítványtól elmondta: azért jönnek oly népes csoporttal Csíkból a szentelésre, mert tudják, hogy itt, ezeken a végeken sokan árvának érzik magukat, félelemmel a lelkükben, és ily módon próbálnak biztatást hozni, a szeretet és az együvé tartozás üzenetét. A csicsókeresztúri magyar közösséget a kihalás veszélye fenyegeti, de most megelevenedett, megkétszereződött a létszám, és elindult egy új élet. A Mezőségen vannak még leépülőben levő plébániák, egyházi épületek. Ha az egyházmegye is jónak látja, akkor ezeket is felvállalja a Csibész Alapítvány, és életet ültet mindegyikbe. /Kresz Béla: A tanítás, a nevelés és a szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2001. július 5.
A közelmúltban Kovászna megye vezetősége közel 7 millió dollárra jogosult, mely összeget a helyi jellegű javításokra fogják felhasználni, s további 19 milliárd lejbe fog kerülni a villany bevezetése az alábbi falvakba: Málnásfalu, Málnás-fürdő, Komandó, Köröspatak, Zabola, Bölönpatak, Árapatak, Előpatak, Szitabodza, Torja. Komoly befektetést igényel Sepsiszentgyörgy újonnan létesült, hegyre telepített villa-negyedének a hálózatba való bekapcsolása is. /Több fényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2001. július 5.
Június 24-én harangavató ünnepséget tartottak Déván, a Melite Református Gyülekezeti Ház udvarán. Az épületre felszerelt harang örökség: a dévai hívek attól a kristyori gyülekezettől örökölték, amelynek ma már csak két tagja él. Templomát kikezdte az idő, jövőjét elpusztította a reményvesztettség. /Csatlós Erzsébet Zsófia, Déva: Harangavató ünnepély Déván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2001. július 5.
Nagykárolyban állt Kölcsey Ferenc szobra, Kallós Ede alkotása. A szobrot 1918 után előbb megcsonkították, majd eltüntették. Nagykárolyban hosszú évtizedek óta semmi nem emlékeztetett arra, hogy a Himnusz költője négy évig a városban élt és dolgozott. A helyi tanács legutóbbi ülésén Dr. Németi János történész-tanácsos a következő határozattervezetet terjesztette a testület elé: Kölcsey Ferencnek a városban kifejtett tevékenységére való tekintettel, javasolom, hogy folyó év augusztus 8-án Nagykárolyban a költőnek szánt emléklapot leplezzünk le. A tervezetet a nagykárolyi tanács tagjai megszavazták, így a volt vármegyeháza épületének a falára olyan emléktábla kerül, amelybe a következő szöveget vésik: "In memoriam KÖLCSEY FERENC 1790-1838 Din partea Consiliului Orasenesc Carei Állíttatta a Nagykároly Városi Tanács" /(Kinál György): Emléklap a Himnusz költőjének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2001. július 6.
Mircea Geoana román külügyminiszter levelet küldött Martonyi János magyar külügyminiszternek, hangsúlyozva: Románia őszinte vitát kíván folytatni a magyar státustörvény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről az 1996-ban aláírt román-magyar alapszerződésnek megfelelően, az alapszerződés értelmében létrehozott kormányközi vegyes bizottság keretében. - A kormányközi vegyes bizottság román társelnökét a kormány struktúrájának átszervezése nyomán nem erősítették meg e tisztében, a tájékoztatási minisztérium bejelentette: a társelnök kinevezése a jövő hétre várható. - Mircea Geoana levelére reagálva a magyar külügyi szóvivő elmondta, hogy a kinyilvánított magyar szándék eddig is az érdemi párbeszéd fontosságát húzta alá. Mircea Geoana válaszlevele közelebb hozza az érdemi megbeszélés konkrét időpontját. - Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke szerint a magyar kormány gondoskodása a szomszédos országokban élő magyar kisebbségekről ""legitim és dicséretes dolog", és a kormánynak minden joga megvan ahhoz, hogy támogassa a három milliónyi külföldön élő magyarságot. Az Európai Parlament legnagyobb pártcsoportjának, elnöke Brüsszelben kiadott nyilatkozatában túlreagálásnak nevezte a román szocialista kormány tiltakozásait a törvény miatt, főleg ahogy Adrian Nastase miniszterelnök a kétoldalú megállapodások felmondásával fenyegetőzött az Európa Tanács előtt. "Ez meglehetősen aggasztó egy olyan kormány részéről, amely egyértelműen önkényuralmi hajlamokat mutat. Senki sem maradhat közömbös ama sok magyar iránt, aki 1919 vagyis a trianoni szerződés után egyszerre egy másik országban találta magát. Azok jártak a legrosszabbul, akik Romániában voltak és következésképp ez a törvény különösen rájuk vonatkozik." Martens hozzátette, hogy tíz évvel Ceausescu bukása, meg sok szép beszéd után még egy magyar nyelvű egyetem sincs Romániában. /A státustörvényről - szelídebb hangfekvésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ Salzburgban a nemrég lezajlott Világgazdasági Fórum alkalmából külön megbeszélést tartott Iliescu államfő osztrák kollégájával. Iliescu kijelentette, hogy Thomas Klestil hozzá hasonlóan vélekedik a státustörvényről. Emlékezetes, hogy a román államfő ismételten demokráciaellenesnek és diszkriminatívnak minősítette a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt. A Magyar Távirati Iroda felkérésére a bécsi elnöki hivatal sajtóosztályának vezetője júl. 5-én nyilatkozott az ügyről. Hans Magenschwab kijelentette, hogy Thomas Klestil nem osztja a státustörvénnyel kapcsolatos román álláspontot, és nem is mondott olyasmit a kétoldalú találkozón, amit így lehetne értelmezni. /M. Zs.: Nyugaton nem bírálják a státustörvényt. Bécs cáfolja Iliescu szavait. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 6./2001. július 6.
Hollanda Dénes professzor egyelőre még a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetem tanára. Az erdélyi magyar tudományos oktatás megszállott híve, néhány éve létrehozta a Hollanda Alapítványt, és azt mondta: egészen biztosan be fog indulni az erdélyi magyar egyetem - vagy állami vagy magán úton. A Sapientia Egyetem marosvásárhelyi részére jóváhagyták a szociálpedagógia, az informatika és a mechatronika szakokat. Hollanda emlékeztetett, hogy öt szakra kértek engedélyt, az eddigiek mellé a számítástechnikát, valamint az automatizálás-ipari informatikát. Ez utóbbi kettőt is ellenőrizte a szakbizottság, nem voltak kifogások, ennek ellenére elnapolták a jóváhagyást. Az engedélyezett szakokra a felvételi júl. 23-án kezdődik. A szociálpedagógián negyven, az informatikán és mechatronikán 50-50 hely van. Mint más városokban is, a helyek fele tandíjmentes, a másik fele tandíjköteles, egy évre a tandíj 200 dollárnak megfelelő összeg. A középiskolák bentlakásaiban lesz hely az egyetemisták elszállásolására. Ingyenes tájékoztató füzetet adnak az érdekelődőknek. A Petru Maior műszaki egyetem több éve ígérgeti, hogy lesz magyar oktatás, ugyanis a diákok negyven százaléka magyar ajkú, azonban ebből nem lett semmi. - Az induló magyar egyetemen a képzés magas színvonalú lesz. Egyelőre a Petru Maior Egyetem magyar tanáraira alapoznak, de más városokból is megpróbálják hazacsalogatni azokat a tanárokat, professzorokat, akik innen származnak. Egyelőre csak Hollanda vezethet doktorátust, de hamarosan Dávid László professzor is megkaphatja ezt a jogot. - Romániában jelenleg magyar nyelvű műszaki oktatás sehol nem létezik. Ezt nehéz beindítani. A mechatronika (mechanika+elektronika) hasznos képzés, mert az ott végzett mérnök egy személyben informatikus, gépészmérnök és villamosmérnök. A szociálpedagógia azért szükséges, mert nagy teret hódítanak a szenvedélybetegségek. /Máthé Éva: Mit jelent a Sapientia Marosvásárhelyen? (Interjú dr. HOLLANDA DÉNES professzorral, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi kirendeltségének dékánjával). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2001. július 6.
Szász Jenő, az Udvarhelyért Polgári Egyesület /UPE/ elnöke szerint a román kormánnyal szerződéses viszonyban lévő RMDSZ nyomásgyakorlással érte el, hogy a Kisebbségvédelmi Hivatal formai okokra hivatkozva megkérdőjelezte az UPE bejegyzésének törvényességét. Orbán Árpád alpolgármester július 4-én nyilatkozatot adott ki a 2000 tavaszán alapított UPE nevében. Ebben jelezte, a helyhatósági választások előtt az ötszázalékos választási küszöb által támasztott szükséghelyzet volt az oka, hogy az RMDSZ alternatíváját képező független tanácsosok csoportja egyesületet hozott létre, hogy esélye lehessen a megmérettetésre. A tavalyi választási csaták során a székelyudvarhelyi RMDSZ több ízben megkérdőjelezte az UPE jogszerűségét, a Kisebbségvédelmi Hivatal pedig a Hargita Megyei Törvényszéken pert kezdeményezett. Első fokon nem hozott eredményt a per, azonban 2000 őszén a marosvásárhelyi táblabíróság jogosnak ítélte a kormányhivatal kifogásait. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság jún. 20-án hozott döntésével megerősítette a vásárhelyi határozatot. Markó Attila, Kisebbségvédelmi Hivatal helyettes államtitkára a napokban kijelentette, a Legfelsőbb Bíróság ítéletének következtében "az UPE megszűnt jogi személyként létezni", így az egyesület listáján tanácsosi mandátumot szerzett nyolc helyi tanácsos nem jogosult erre a tisztségre. Ezzel szemben a júl. 4-i UPE-nyilatkozat szerint Eckstein-Kovács Péter volt kisebbségügyi miniszter megerősítette, hogy a bukaresti döntés nem lehet befolyással a helyi tanács összetételére. "Sajnálatosnak tartjuk, hogy az RMDSZ nevében eljáró Kisebbségvédelmi Hivatal meghurcol egy magyar civil szervezetet csak azért, mert az sikeresen vett részt a helyhatósági választásokon" - szögezte le az UPE nyilatkozata. /Zilahi Imre: UPE - RMDSZ-alternatíva? = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./ A helyhatósági választások előtt pár nappal megjelent a színen Székelyudvarhelyen az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE), mely benyújtotta listáját - az RMDSZ ellenében. Arányuk a választás után olyan kétharmad-egyharmadosra sikerült (az RMDSZ javára). Tavaly a Kisebbségvédelmi Hivatal perelte az UPE-t, amiért bejegyzéskor nem tartották be a kötelező bírósági eljárást, amikor is a hivatal kötelező módon - láttamozó szervként - részt vesz a bejegyzési tárgyaláson. Ez elmaradt, ennek dacára az egyesületet megalakultnak nyilvánították. Első fokon a Hargita megyei Törvényszék elutasította, a marosvásárhelyi Táblabíróság viszont helyt adott a hivatali fellebbezésnek: tavaly október óta az UPE megalakítása szabálytalan. Most a Legfelsőbb Törvényszék mondta ki az utolsó szót, megerősítve a vásárhelyi Tábla ítéletét. Az UPE nem létezett, illetve nem létezik, s a nemlétező egyesület nem küldhet tanácsosokat a városi, megyei helyhatósági szervekbe. Jogászvélemény szerint újra be kell jegyeztetni. Addig is borul a választásokkor kialakult képviseleti helyzet: a tanács megürült székeit RMDSZ-es és független tanácsosok foglalják el. /(Oláh István): Lehet a kályhától kezdeni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./2001. július 6.
Júl. 3-án megkezdődött a Guzsalyas alkotótábor a Sepsiszentgyörgy melletti városi táborban, ahol a jelenlévő száz gyermekből közel harmincan a Romániai Magyar Szó Csodavár gyermekmellékletének küldöttei. A gyermek tanulják a kézműves mesterségeket. Amíg egyik csapat nemezel, a másik gyöngyöt fűz, a harmadik agyagozik, korongozik, a negyedik a bútorfestés csínját-bínját tanulja, az ötödik csipkét ver, a hatodik farag, a hetedik furulyál-zenél, a nyolcadik kosarat fon, és a kilencedik népi játékokat játszik. A tábor lelkei Benkő Éva és Tóth B. Tinka, a Guzsalyas Alapítvány vezetői. /(Éltes Enikő): GUZSALYASBAN a csodavárasok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./ 2001. július 6.
Hosszan tartó betegség után, július 1-jén, 73 éves korában elhunyt Panek Zoltán/Terep, 1928. jan. 22. - Budapest, 2001. júl. 1./ író, költő, a Magyar Írószövetség tagja. Tanulmányait a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban kezdte, majd Bukarestben az Irodalmi Főiskolán folytatta. Szerkesztője volt a szatmárnémeti Dolgozó Nép, a kolozsvári Igazság, Utunk és Dolgozó Nő című lapoknak, valamint az Igaz Szó című irodalmi folyóiratnak. Több vers- és prózakötete jelent meg romániai kiadók gondozásában. 1986-ban nyugdíjba vonult, a következő évtől Magyarországon élt. Itt folytatta írói munkásságát. Panek Zoltán pályakezdő elbeszélései és publicisztikai írásai után, az 1957-ben megjelent Minden külön értesítés helyett című regényével hívta fel magára a figyelmet. Kísérletező útjának következő állomása a Tűbe fűzött villám (1963) című novellagyűjteménye. Igazi hangját, megtalált műfaját, a Hétfőn és kedden nagyon szerettem című, 1968-ban megjelent kötet írásaiban találta meg. 1970-ben jelent meg a Mélyrepülés című kötete. Írásai részeivé váltak nem csak az erdélyi, hanem az egyetemes magyar irodalomnak is. /Elhunyt Panek Zoltán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./2001. július 7.
A kisebbségek iránti sokrétű törődés, szülőföldjükön való megmaradásuk és boldogulásuk a kétoldalú kapcsolatokat és így térségünk stabilitását erősíti. Ez teljes mértékben egybevág a magyar-román alapszerződés szellemével és betűjével - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter az Adevarul című bukaresti lap júl. 6-i számának adott interjújában. A hasonló román és szlovák törvények után a miénk a harmadik ilyen előremutató kisebbségvédelmi jogszabály a térségben. Nekünk semmi problémánk nincs azzal, hogy például számos szlovák nemzetiségű magyar állampolgár rendelkezik szlovák igazolvánnyal és kap támogatást Szlovákiától. De arról sem hallottam, hogy a Romániában szlovák igazolvánnyal rendelkező szlovák nemzetiségűek kapcsán bármilyen politikai nyilatkozat hangzott volna el román részről. Szlovákia részéről egyébként higgadt álláspontot tapasztaltunk, és korábbi kérésük alapján hamarosan sor kerül a törvény végrehajtásával kapcsolatos konzultációra - mondta. Martonyi hangsúlyozta, hogy a magyar kormány közel két éve folyamatosan tájékoztatta a szomszédos országokat és más nemzetközi partnereit a törvény kidolgozásának minden részletéről, kész volt érdemi konzultációt és eszmecserét folytatni a partnerek konkrét észrevételeiről, felvetéseiről. A magyar külügyminiszter leszögezte, hogy a törvénynek területen kívüli hatálya nincs, magyar hivatalos szervek államigazgatási tevékenységet nem végeznek a szomszédos ország területén. Martonyi emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság megállapítása szerint a törvény teljes mértékben összhangban áll a Magyarország és az Európai Unió közötti társulási megállapodással. /Státustörvény: Összhangban a román-magyar alapszerződéssel Martonyi János magyar külügyminiszter interjúja az Adevarulnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2001. július 7.
A júl. 6-i telekonferencián Adrian Nastase miniszterelnök beszámolt egyiptomi és németországi látogatásáról. Szerinte a jövő év első felétől a román állampolgároknak sem kell schengeni vízum európai utazásaikhoz. Németországban Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével is tárgyalt a román-magyar kapcsolatokról. (Daczó Dénes): Útjairól számolt be Nastase kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ Nastase bejelentette: jelen pillanatban Kolozsvár az egyetlen romániai település, amelynek nincs költségvetése. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kijelentette. A jövő héten a tanácsnak el kell fogadnia a város költségvetését függetlenül attól, hogy mit akar Funar polgármester. A kormányfő adatai szerint az év első öt hónapjában nőtt az ipari termelés (11 százalékkal az előző év ugyanazon időszakához viszonyítva), csökkent a munkanélküliség (jelenleg 9,3 százalék a tavalyi 11 százalékhoz képest). /Kiss Olivér: Cozmanca ultimátuma: Jövő hétre legyen költségvetés! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2001. július 7.
Adrian Nastase román miniszterelnök szerint Romániának felértékelődött a szerepe a délkelet-európai térségben, miután a Visegrádi Csoport államai már természetes gazdasági és politikai kerékvágásban haladnak, geostratégiai szempontból pedig kevésbé fontosak. A román Mediafax hírügynökség jelentése szerint erről a hivatalos németországi látogatáson tartózkodó román kormányfő német bankárokkal és üzletemberekkel tartott találkozóján beszélt. Nastase szerint Jugoszlávia szétesése után Románia maradt a régió legerősebb és legfontosabb országa. Gerhard Schröder német kancellár elismerően szólt Románia eddig elért eredményeiről, de arra hívta fel Adrian Nastase figyelmét, hogy az országnak még hosszú utat kell megtennie az Európai Unióig, Románia NATO-tagságának lehetséges időpontjáról pedig nem kívánt nyilatkozni. Adrian Nastase mindenesetre a német vezetőkkel folytatott tárgyalások után közölte: Bukarest most már azt a célt fogalmazta meg, hogy az ország egy évvel korábban, 2006-ban felvételt nyerjen az Európai Unióba, ne pedig 2007-ben, mint ahogy az eddigi elképzelésekben szerepelt. /Felértékelődött Románia szerepe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2001. július 7.
A Nagy-Románia Párt közleményben tiltakozott az ellen, hogy ma és holnap Árkoson Kovászna megye - valóság és lehetőség címmel az RMDSZ, illetve a Kovászna Megyei Önkormányzat és a Kis- és Középvállalkozók Szövetsége szervezésében olyan konferenciát tartanak, amelyen az önkormányzati képviselőkön kívül a román parlament tagjai, üzletemberek és a bukaresti nagykövetségek gazdasági attaséi, miniszterek is részt vesznek. Az RMDSZ-től kapott tájékoztatás szerint meghívták Markó Bélát, Takács Csabát, Miron Mitreat (Közmunkálatügyi, szállítási és lakásügyi minisztert), Silvia Ciorneit (a Kis- és Középvállalatok és szövetkezetek miniszterét), Dan Ioan Popescut (iparügyi minisztert) is. /Nagy-romániás tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad),2001. július 7.
A Sapientia Egyetem csíkszeredai székhelyén dr. Balázs Lajos, a román-angol szak megbízott előkészítője leszögezte, hogy reális szükségletből indultak ki a kar létrehozásakor. Megoldatlan Székelyföldön a román nyelv és irodalom célravezető tanítása. A tanterv, a tankönyv nem megfelelő, de a személyi feltétel sem biztosított. Valahányszor ellenőrzés jött, a végkonklúzió az volt: nem tudnak a magyar gyerekek románul. 1989 után az idehelyezett tanárok zöme hazament. Belőlük lettek az úgynevezett elüldözettek. A megüresedett román tanári állásokat érettségizettek foglalták el. 445 román nyelvtanári állás üres a három székely megyében. Ráadásul az elkövetkező hat esztendőben háromszáz, jelenleg működő tanító-tanár megy nyugdíjba. Ez indokolja a szak indítását. Balázs az oktató személyzet 80-85 százalékát a bukaresti egyetem bölcsész karáról hívta meg. Ugyanakkor a Székelyföldről származó fiatal, induló szakemberek közreműködésére is számítanak. Az egyetem módszertani központ is kíván lenni, mivel kutatni fogja e nyelv tanítását sajátosan a magyar iskolában. Ugyanazon a szinten fogják tanítani a magyar leíró nyelvtant. Bevezetik a román-magyar kontrasztív nyelvtan megnevezésű tantárgyat. Fordítástant is fognak tanítani. A tanszék létrehozásával párhuzamosan a könyvtár létrehozatalán is fáradoznak. Az angol nyelv tanulásához egy nyelvi laboratórium is szükséges, ehhez Magyarországról várnak támogatást. /Daczó Dénes: Minőségi oktatás és kutatási rendszer. Nem diplomagyárba hívjuk a diákokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2001. július 7.
Júl. 6-án az érettségi vizsga keretében az általános műveltséggel kapcsolatos vizsga folyt. Az oktatásügyi miniszter asszony előzőleg ígéretet tett arra, hogy a tételeket eleve lefordítva küldik el Bukarestből, de ez több tárgynál nem történt meg. Júl. 6-án is délig kellett várni a diákoknak a fordításra. /Köllő Katalin: Ismét órákat vártak a tételek lefordítására. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 7./2001. július 7.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Közgyűlése nyilatkozata szerint a nemrég lezajlott nyolcadik osztályosok képességfelmérő vizsgáján a nagyfokú elbukás oka a magyar gyermekek esetében a tanügyi törvény néhány diszkriminatív jellegű előírása: a román nyelvet nem sajátos módszertan alapján tanítják s kérik számon, Románia földrajzát és történelmét pedig a magyar gyermekek nem tanulhatják anyanyelvükön. Emiatt aztán sok magyar gyermek gyakran az ország elhagyására és magyarországi gimnáziumok igénybevételére kényszerül. Mindezt akár burkolt etnikai tisztogatásnak is lehet nevezni - így a nyilatkozat, mely határozottan tiltakozik a megkülönböztető helyzet ellen, s követeli az RMDSZ-től, hogy érje el a törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítását. Ugyanakkor az Egyházkerületi Közgyűlés követeli "az RMDSZ 1994-ben benyújtott, közel ötszázezer aláírással ellátott állampolgári tanügyi törvénykezdeményezés parlament elé terjesztését és elfogadását". - A közgyűlés arról is döntött, hogy a nyári vakáció idején kéthetes felkészítőt szervez az érintetteknek román nyelvből, illetve Románia földrajzából és történelméből. A felkészítés teljes költségét az egyházkerület biztosítja, beleértve a tanulók (esetleges) kollégiumi elhelyezését is. Az erre kijelölt helyek: Nagyvárad, Szatmárnémeti és Zilah. /Burkolt "nyelvvizsga" volt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2001. július 7.
Korábban elsősorban az érettségizett magyar fiatalok mentek át nagyobb számban az anyaországba továbbtanulni, most az általános iskolát végzettek is követik a példát. A sikertelen kisérettségi Nagyszalontán pánikot váltott ki, a városból több osztályra való gyermek távozott Magyarországra. Most arról jött jelzés, hogy Nagykárolyból is szép számmal készülnek átmenni. Nagykárolyban a képességvizsgán 133 magyar nyolcadikos közül csupán 79 kapott átmenő jegyet. A közeli Mezőfényen 24-ből 10-en megbuktak, Kaplonyban 38-ból 16-an. Nagy az elégedetlenség, hiszen azért csak nem lehetnek ennyire fafejűek - még románból sem. /(Sike Lajos): /(Fejér László): A szomszédba tájékozódik több nagykárolyi nyolcadikos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2001. július 7.
Idén második alkalommal járt Szilágy megyében Nyisztor Tinka néprajzkutató, a moldvai csángó-magyar mozgalom egyik vezetője. Nemrég tért haza Svájcból, ahol doktorál. A Szilágyságban az EMKE adományát jött átvenni a pusztinai Szent István Egyesület számára. Székhelyük Pusztinán van, idén tavasszal jegyeztették be hivatalosan. - Demokráciánkban nem lehet jogi személyiség nélkül tevékenykedni, közben meg sokan jól élnek a csángó kérdésből - vélte Nyisztor Tinka. - Maximum egy év múlva székházuk is lesz. Hiányának furcsa oka van: nincsen eladó föld, mert Moldvában nem létezik telekkönyvezés. A pusztinaiak egyik legtöbbször hangoztatott követelése az anyanyelvű mise. Karácsony óta ez is van - a templomon kívül. Nyisztor Tinka szerint a csángókat elismerő isztambuli határozat az ET részéről mind a finn raportőrnek, mind a pusztinaiaknak egyaránt köszönhető. /Lesz magyar mise Pusztinán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2001. július 7.
Bizonytalanná vált a lapterjesztés. A terjesztő, a Rodipet Rt. csődhelyzetbe került, hosszú ideje. A Romániai Magyar Szót kiadó Transil Rt-nek például már több, mint három hónapja nem fizet! Lassan csak a magyar lapnak több mint félmilliárd lejjel tartozik olyan körülmények között, hogy az előfizetésekért a pénzt a megrendelőktől hónapra, évnegyedre, félévre, sok esetben egész évre előre beszedte. Az 1990-ben a Román Postából kivált Rodipet egy évtized alatt sem tanulta meg a piacgazdaság legelemibb szabályait. Ma már azt nem engedheti meg magának, amit 1990-ben elfogult alkalmazottai még megtehettek, hogy az RMSZ-t egyszerűen kidobták a postavagonból, de az előfordul, hogy több megyében is elárusító pontjain csak akkor tették/teszik ki, és persze csak ideig-óráig a magyar lapot, ha a szerkesztőség közbejár, tiltakozik. Sokszor ahogy becsomagolják az RMSZ-t a "rendelést", úgy kerül a begyűjtőhöz mint remittenda. Ezzel magyarázható az, hogy Szilágy, Kolozs, Szeben, Fehér és más megyékben hónapokon át egyetlen szám sem kél el. A Rodipet mintegy 150 milliárd (!) lejjel tartozik a kiadóknak. /Gyarmath János: Csőddel csődbe? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2001. július 7.
1992 januárjában alakult meg a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ a Véndiákszövetség. Júl. 14-én immár tizedszer gyűltek össze a véndiákok, a világ minden tájáról. Először aranydiplomaosztásra is sor kerül az 50 éve végzettek tiszteletére. A zászlós bevonulás minden esztendőben az ünnepség legemelkedettebb pillanata. Idén a Véndiákszövetség, a Kölcsey Gimnázium, a Hám János Római Katolikus Gimnázium, a Református Gimnázium zászlaja illetve a cserkész zászlón kívül már ott díszeleg a tavaly a magyar kormánytól kapott millenniumi lobogó is. A véndiákszövetség beleegyezésével itt fogják átadni idei díjait a Bocskai Szövetség is. Idén Egyed Ákos, az illyefalvi Kató Béla, a magyarországi Lovas István részesül Bocskai díjban. A szövetség az intézmények közül idén az Erdélyi Naplót részesíti elismerésben. /Dancs Artúr: Véndiáktalálkozó és jubileum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2001. július 9.
Romániának segítenie kell abban, hogy a Moldovai Köztársaságban élő honfitársai románnak vallhassák magukat - jelentette ki júl. 7-én Ion Iliescu államfő. Az elnök újságíróknak adott nyilatkozatában - a Moldovai Köztársaságra utalva - leszögezte: az a kísérlet, hogy elfogadtassák a romántól különböző moldovai nyelv létezésének elméletét, a románok "elnemzetietlenítését" szolgálja. Iliescu sztálinista elméletnek minősítette azt, hogy egy új, úgynevezett moldovai nemzet született volna. Kifejtette, hogy a Moldovai Köztársaságot "a második román államnak" lehet tekinteni, mivel az ott élők 65 százaléka román eredetű. Bukarest a világban élő románok nyelvi és kulturális egységét kívánja megőrizni. /Iliescu tiltakozik a határon túli románok "elnemzetietlenítése" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./2001. július 10.
A kormány úgy döntött, hogy visszaállítja a magyar sertéshús, élősertés és a sertésből készül hústermékek kedvezményes CEFTA-vámját. Az intézkedés július végén, augusztus elején léphet hatályba - közölte Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A kormányülésen született döntés nem terjed ki a baromfihúsra, amelynek esetében a román fél azt a magyar javaslatot sem fogadta el, hogy kölcsönösen megállapított kvótára állítsák vissza a kedvezményes vámot. A román kormány 1999. július 1-én függesztette fel az említett termékek esetében a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében alkalmazott kedvezményes 25 százalékos vámot, amely helyett 45 százalékos vámot állapított meg. A belső piac és a hazai termelők védelmére hivatkozó döntés eredetileg egy évre szólt, de tavaly meghatározatlan időre meghosszabbították érvényességét. Magyar részről kezdettől fogva vitatták a döntés gazdasági megalapozottságát. A tárgyalások csak idén május végén vezettek eredményre, amikor a szakértői találkozón a román fél ígéretet tett arra, hogy július elsejétől a sertéshús esetében teljes mértékben, a baromfihús esetében pedig meghatározott mennyiségre állítják vissza a korábbi állapotot. /Visszaállították a kedvezményes CEFTA-vámot a magyar sertéshúsra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2001. július 10.
Dr. Kása Zoltán professzor a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesi székében Szilágyi Zsolt professzort váltotta fel. Jelenleg rá hárul az a feladat, hogy a már létező, egyetemen belüli "magyar vonalat" megerősítse, önálló jogokkal rendelkező magyar karrá alakítsa. Jelenleg az egyetemen létező 17 karból 15-ön folyik magyar oktatás is - legkevésbé a jogon, ahol csak néhány tantárgyat tanulnak magyarul. Tavaly a közgazdaságin beindult 3 szakon a magyar nyelvű oktatás, s az első két évben mindent magyarul tanulnak. Kása emlékeztetett: igényüket már régen benyújtották az egyetem tanácsának: öt magyar kart igényelnek, vagyis a meglévő kettő - a református és a római katolikus teológia - mellé még hármat: természettudományit, bölcsészetet, jog- és gazdaságtudományi kart. Az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezmény alapján reméltek előrelépést, de az elmúlt fél évben semmi sem történt. Amennyiben az RMDSZ-nek nem sikerül kiharcolnia e három kart, akkor ősszel megpróbálják a karokon a magyar tanszékeket létrehozni. Tavalyi hasonló próbálkozásukat az egyetemi tanács nem hagyta jóvá. - Jelenleg 13 karon vannak szétszórva a magyar diákok, akiket 3 vagy 5 karon össze lehetne vonni. Romániában a jelenlegi törvények előírják, hogy ha új egyetem alakul, ott román fakultásnak is kell lennie. Ha egy egyetem szétválik, akkor is. Ez a kitétel kimondottan azért szerepel, mert arra gondoltak, hogy a BBTE valamikor majd szétválna. - A karokon folyó szétforgácsolt magyar nyelvű oktatás rengeteg problémával jár, olykor apró-cseprő ügyekkel. Nagyon nehéz órarendet készíteni, a sok karról összegyűjteni a magyar hallgatókat. Nagy gond egy-egy állás meghirdetése, ezt ugyanis a tanszékvezető dönti el, és sokszor pénzügyi megfontolásból mondják: most ne hirdessenek. Probléma az is, hogy fellazult a fegyelem az egyetemen. Sokszor hallani: a magyar tanár az órát nem tartja meg. A román tanszékvezető ezt nem kéri számon tőle. Amennyiben lenne külön magyar kar, magyar tanszék, akkor sokkal szigorúbban lehetne fellépni. Gond az is, hogy ha valaki elmegy külföldre, a tanszékvezető írja alá az engedélyt. A magyar tagozat vezetője nem is tud róla, hogy a kolléga éppen külföldön van, pedig ő felel a tagozatért. /Dr. Kása Zoltán professzor szerint a BBTE magyar vonaláról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2001. július 10.
Dézsi Zoltán, Hargita megye alprefektusa a vele készült interjúban kiemelte, hogy földtörvény kivitelezése a legfontosabb. A birtokérvényesítést a megyében 3-5 település számára nem sikerült elkészíteni, ezek ugyanis nem tették le igényeiket. A megye több közbirtokosságának a megyei bizottság megítélte területeiket. Takács Csaba ügyvezető elnök kezdeményezésére épp erről tartottak megbeszélést Csíkszeredában. A megyei bizottság a visszaigényelt területeket érvényesítette, tehát 10 ha fölött közbirtokosságok esetében. - Elkészítettük a Hargita megyei kormányprogramot, az egyes települések fölmérték, költségvetésükben mi az, amit központi alapokból kapnak, s mennyi a saját bevétel. Hetente elemzik a helyzetet, tartják a kapcsolatot a településekkel. Végre megkapják a földgáz bevezetéséhez szükséges kormánygaranciát. Fontos az úthálózat korszerűsítése, a megyei tanács rendelkezésére álló összeg a tavalyinak háromszorosa, s az országutaknál is lényegesen jobb. Megindultak a tanulmánykészítés és -tervezés első lépései a Sepsiszentgyörgyről Besztercére tartó útvonal modernizálására, a másik pedig a Gyimesek felől Csíkszeredán keresztül Székelyudvarhely felé tartó útvonal. Két ilyen fontos nyomvonal kiépítése enyhítene a megye közlekedési gondjain. Júliustól kezdődik a megyei Konzultatív Tanács működése. Egyelőre jó az együttműködés a megyei tanács és a prefektúra között. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Dézsi Zoltánnal, Hargita megye alprefektusával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./2001. július 10.
Az önálló Szatmári Római Katolikus Egyházmegye közel kétszáz éves. Reizer Pál püspök felvázolta a szatmári püspökség történetét, amelyet 1804-ben alapítottak meg, Sokszor változott a területe, a trianoni békeszerződés például négy részre szakította. Az egyik maradt Romániában, szatmárnémeti székhellyel és székesegyházzal, összesen 54 plébániával. Egy másik rész, 44 egyházközség 65 ezer hívővel Kárpátaljára került. Még ma is van körülbelül ennyi katolikus, ott ugyanis nagyon aktív a hitélet, sőt most már a kárpátaljai püspökség apostoli kormányzósággá lépett elő. Magyarországon 27 egyházközség maradt, hét pedig a Felvidékre került. A kommunizmusban a püspökségeket esperesi rangra fokozták le. Scheffler János szatmári püspököt 1952-ben letartóztatták, s még abban az évben meghalt a hírhedt zsilávai börtönben. Boldoggá avatása folyamatban van. 1990-ben a pápa visszaállította az egyházmegyéket Nagyvárad, Szatmárnémeti, Temesvár, Jászvásár és Bukarest központokkal. 1990-ben Peire püspök visszatért a volt püspöki palotába. A szatmárnémeti apácák építettek maguknak egy új rendházat. - Az elmúlt tíz évben sokat tettek a püspökség tevékeny volt: megalapították a Hám János Római Katolikus Szemináriumi Líceumot, van egy 120 férőhelyes internátus is, amelyben a vidéki diákok laknak. A líceumban kilencediktől tizenkettedik osztályig minden évfolyamon van egy-egy párhuzamos osztály összesen több mint kétszáz diákkal. Nagykárolyban működik a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum, annak körülbelül 160 tanítványa van. Vásároltak két házat, amelyekben óvodát indítottak. /Pataky Lehel Zsolt: Helyrehozni negyven év hibáit. Interjú Reizer Pál szatmári római katolikus megyés püspökkel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./