udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11581-11610 | 11611-11640 | 11641-11670 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. június 20.
Jún. 16-án ünnepelték Szinérváralján római katolikus templom fennállásának 580. évfordulóját. Alig két héttel ezelőtt, az új közigazgatási törvény életbe lépése után, a város Nagybánya és Szatmárnémeti felőli bejáratánál háromnyelvű helységnévtáblát /Seini, Szinérváralja, Waroli/ állítottak. Az ünnepi szentmisét Reizer Pál püspök celebrálta. A nagybányai egyházi ifjúsági kórus következett, majd Sárvár polgármestere tolmácsolhatta a magyarországi testvérváros üzenetét. Délután szabadtéri előadás hirdette a város főterén, hogy a szinérváraljai magyarság ünnepel. A rendezvényt szimpózium zárta a templom történetéről, a Szinérváraljai Füzet sárvári kiadásának bemutatásával. /Farkas E. Zoltán: Szinérváralja ünnepi színekben. 580 év üzenete a ma ifjúságának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./ 2001. június 20.
Végváron az I-VIII. osztályos általános iskolában minden évfolyamon van magyar és román tagozatú osztály, a román osztályokban szép számmal akad magyar nevű gyermek. Végvár nemrég még színmagyar, református településnek számított. Az elmúlt tanévben 205 tanulója volt az iskolának, ebből 86-an jártak a magyar tagozatra. A magyar többségű településen román tagozatra most többen járnak. - Végváron biztosan lesz hatása a gyerekenkénti 20 ezer forintos támogatásnak. Nagy a szegénység, sokan meggondolják majd, hogy hova íratják be gyerekeiket. /Pataki Zoltán: A bánsági végeken lesz hatása a státustörvénynek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./2001. június 21.
Románia nem lesz partnere Magyarországnak a státustörvény Romániát érintő alkalmazásában, szögezte ezt le Mircea Geoana külügyminiszter jún. 19-i rendkívüli sajtóértekezletén, hangoztatva: nemcsak a külügyi tárca vezetőjeként, hanem a román kormány, a miniszterelnök és az államfő nevében is beszél. "Semmilyen formában sem konzultáltak velünk a jogszabály tervezetének parlamenti előterjesztése előtt, pedig mi azt kezdeményeztük. Elküldtük szakértőinket Budapestre, Martonyi János magyar külügyminiszternek írásban eljuttattuk a román félnek a törvénnyel kapcsolatos észrevételeit, és két héttel ezelőtt Budapesten lezajlott találkozónkon megállapodtunk abban, hogy a jogszabály végleges formája megfelelő módon tükrözi majd a román fél észrevételeit. A törvénytervezetbe számtalan módosítás került bele, de sajnálattal kell megállapítanom, hogy a jogszabály ma elfogadott végleges formájában nem lelhetők fel a román fél észrevételei és ajánlásai. Vagyis: a nemzetközi politikában eleddig példátlan módon megvitattak és elfogadtak egy másik állam polgárait érintő törvényt, anélkül, hogy alapos konzultációt folytattak volna annak az országnak a kormányával, amely ország állampolgárainak a szóban forgó jogszabályt "szánták"... Ez az, ami a legkomolyabban foglalkoztatott és most is zavar bennünket." Alapvetően "anakronisztikusnak és európaiatlannak" nevezte a magyar törvényt, amely ellentétben áll mindazzal, amit a Göteborgban tartott EU-csúcson elhatároztak. Geoana felrótta: az Európai Unió közbelépésére Ausztriát kivonták e törvény földrajzi hatásköréből, majd emlékeztetett rá, hogy két érintett országnak: Szlovéniának és Szlovákiának esélye van rá, hogy EU-tagok legyenek, miközben Romániának valószínűleg néhány évig még várnia kell erre. Ennél fogva középtávon a törvénynek "elsősorban Románia lesz a célpontja", ami a román fél számára elfogadhatatlan. Geoana a kormány nevében kijelentette: a román fél úgy fog eljárni, hogy "a területen kívüliségnek e törvényben fellelhető elemei ne érvényesülhessenek román területen". Mircea Geoana elmondta: bekérették a bukaresti magyar nagykövetet és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át neki, ugyanakkor utasították a budapesti román nagykövetet, hogy tájékoztassa a magyar külügyet Bukarest álláspontjáról. - Iliescu elnök szerint Románia területén nincs semmi keresnivalója a magyar igazolványnak. - Szlovákia is elutasította a törvényt. A szlovák külügyi nyilatkozat szerint "a státustörvény filozófiája és tartalma a szlovák társadalomban nyugtalanságot váltott ki, ezért erről a szlovák külügyminisztérium a megfelelő diplomáciai úton tájékoztatta Magyarországot és a fontos nemzetközi intézményeket". A dokumentum végül a szlovák külügy azon meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar kormánya a státustörvényt a közös európai uniós törekvések sikeres megvalósulásával összeegyeztethető módon, a bizalomépítés és az egyetértésen alapuló kétoldalú viszony szellemében kívánja alkalmazni. /Román és szlovák visszhangok a budapesti végszavazás után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./ Cordos Petru, Románia budapesti nagykövete jún. 20-án a magyar Külügyminisztériumnál jelentkezett kihallgatásra. Ez alkalommal tájékoztatta a magyar hatóságokat a román álláspontról a státustörvénnyel kapcsolatban - jelentette be Mircea Geoana külügyminiszter. Ezt a beadványt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövettel is ismertették Bukarestben. /Román álláspont státus-ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./2001. június 21.
Budapest Bukarest véleményének mellőzésével fogadta el a státustörvényt; Románia saját területén nem engedi meg a törvény egyetlen olyan cikkelyének alkalmazását sem, amely ellenkezik a kétoldalú alapszerződéssel; A bukaresti kormány hallani sem akar a magyar igazolványról - ilyen címek alatt számolt be a jún. 20-i román sajtó az Országgyűlés által elfogadott státustörvényről. Az Adevarul elsőoldalas főcíme - A budapesti parlament Bukarest megvetésével fogadta el a "magyar igazolvány"-törvényt - brüsszeli diplomáciai forrásokra hivatkozva egyebek között azt írta: az Európai Bizottság idejekorán figyelmeztette a magyar kormányt arra, hogy a törvény elfogadása "nem kívánatos feszültségeket gerjeszthet a térségben", s ha Budapest "nem javít a jogszabályon, az befolyásolhatja Magyarország EU-csatlakozási tárgyalásait". Mircea Geoana külügyminiszter közölte: utasították a budapesti román nagykövetet, hogy nyújtsa át a budapesti illetékeseknek a román kormány tiltakozó jegyzékét. /Bukarest hallani sem akar a magyar igazolványról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./2001. június 21.
Németh Csaba szenátor szerint a munkaszolgálatért járna anyagi kárpótlás. Romániában 1950-ben hozták létre a munkaszolgálatot, ahova a katonai szolgálatra alkalmas 26 év alatti fiatalokat sorozták be. A munkaszolgálat intézményét azzal indokolták, hogy a fegyveres katonai szolgálat fegyvernemeinél megengedett létszámot meghaladó korosztályfölösleget ide irányították át. Munkaszolgálatra azokat küldték, akiket akkor nem tartottak egészséges társadalmi származásúnak, meg azokat, akiket megbízhatatlanoknak nyilvánítottak: politikai foglyok, a szovjetellenes háborúban részt vett tisztek, altisztek, papok fiait és nagyszámú értelmiségi, kisiparos és kiskereskedő szülők gyerekeit. A munkaszolgálatosok nem sorolhatók az etnikai alapon üldözött személyek közé, mert soraikban románok és nemzeti kisebbséghez tartozók egyaránt voltak. Ez lényegében kényszermunka volt. Naponta 10-14 órát dolgoztak, a kötelező napi munkanorma jóval meghaladta egy 20-25 éves fiatal fizikai képességeit, alacsony tápértékű élelemmel táplálkozhattak. Nem volt védőöltözet és védőfelszerelés, nem létezett orvosi ellátás. A munkaszolgálatot hivatalosan 1961-ben törölték el. Németh Csaba szenátor öt szenátortársával együtt törvénytervezetet készített, amelyet 2000 augusztusában benyújtott. A szenátus ezt tavaly októberben elfogadta. A tervezet szerint minden munkaszolgálatban letöltött hónap után havonta 12 000 lejt kapnának az erre jogosultak. Az elhunytak után özvegyeik, ha nem kötöttek új házasságot, a kárpótlás felét öröklik. A volt munkaszolgálatosok továbbá utazási kedvezményben részesülnének, előnyt biztosítanának számukra a telefon beszerelésekor és nem kellene telefon-, rádió- és televízióbérletet fizetniük. A törvénytervezet jelenleg a képviselőházban van, ahol a sorsa nemigen alakul kedvezően, hiszen az emberjogi szakbizottság meg a kormány álláspontja elutasító volt. /Magyar Balázs: Németh Csaba szenátor, a felsőház munkaügyi és népjóléti bizottságának tagja szerint: A munkaszolgálatért járna anyagi kárpótlás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./2001. június 21.
Kőhalomban a helyi unitárius egyházközség jún. 17-én felavatta a három éve elhunyt László Gyula festőművész és régész tiszteletére készített emléktáblát, a székelyudvarhelyi Sántha Csaba bronzplakettjét. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök mondott beszédet. László Gyula, a kisváros tudós fia munkásságát Máthé Sándor brassói esperes, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi múzeum ny. igazgatója és Vass Mózes helyi lelkész méltatták. Fellépett a kőhalmi ökumenikus dalárda Palkó Sándor fogarasi kántor vezényletével. /Emléktábla László Gyulának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./2001. június 21.
Az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság (EMT) június 22-24. között Marosvásárhelyen rendezi meg az Országos Szakmai Napokat. A rendezvény témája: Az ezredforduló kihívásai a műszaki-tudományos kutatás és oktatás terén. A konferenciára a több előadót várnak, többek között dr. Benedek Dezsőt, a Georgiai Tudományegyetem képviselőjét, dr. Berényi Dénes debreceni akadémikust, dr. Hanák Pétert, a Magyar Oktatási Minisztérium képviselőjét, dr. Jung János marosvásárhelyi előadót, dr. Kökényesi Sándort, a Debreceni és Ungvári Egyetem tanárát, dr. Lányi Szabolcsot a Bukaresti Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségtől, dr. Pusztai Kálmánt, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát, dr. Dávid Lászlót, a Marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanárát és dr. Wanek Ferencet, a Kolozsvári BBTE tanárát. /Országos Szakmai Napok Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./2001. június 22.
Annak ellenére, hogy a jún. 21-i román sajtó első számú témájának a magyar státustörvény bizonyult - a tucatnyi országos terjesztésű román napilap összesen 63 tudósítást, kommentárt, jegyzetet közölt e témáról -, észrevehető hangsúlyváltás történt. Adrian Nastase miniszterelnök legújabb nyilatkozatában leszögezte, hogy a román kormány nem tesz azonnali lépéseket, válaszul az inkriminált törvényre, lehetőséget adva a magyar kormánynak, hogy azt a saját szuverén térségére tegye át. "Bukarest nem kíván túl ideges lenni" - fogalmazott, s hasonló állásponton volt Mircea Geoana külügyminiszter is: Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január elsejéig - készen áll a tárgyalások és konzultációk folytatására, annál is inkább, mivel a törvényhez szükséges végrehajtási utasításokban van még mód a kényes pontok helyrehozatalára. /Bukaresti visszalépések státustörvény-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./2001. június 22.
Markó Béla RMDSZ-elnök jún. 20-i sajtóértekezletén köszöntötte az Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvényt, amelynek lényege: támogatni az anyaország határain túl élő magyarok identitásának megőrzését. Magyarország Romániától eltérően eljutott arra a szintre, hogy egyetlen kerettörvénybe foglalhassa mindazon kedvezményeket, melyek közül több eddig is érvényben volt. A romániai visszhanggal kapcsolatban kifejtette, hogy eltúlozták e törvény jelentőségét, ugyanis világos, hogy a romániai magyarság kérdését csakis itthon, hazai törvényekkel kell megoldani, de ezzel nincs ellentmondásban a magyar állam törekvése. A 2002. januárjától érvénybe lépő törvényt kizárólag Magyarországon alkalmazzák, és az úgynevezett igazolványok kiállítása is a magyar állam hatáskörébe tartozik - hangsúlyozta Markó Béla. Semmi különbség nincs e törvény tartalma, valamint Románia határain túl élő románok támogatási törekvése között. Markó bejelentette: maga is kérni fogja az inkriminált igazolványt. /(Szász Attila): Markó Béla kiváltaná. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./2001. június 22.
A román kormány nem tesz azonnali lépéseket válaszul a magyar státustörvényre, Bukarest lehetőséget akar adni a magyar kormánynak arra, hogy a törvényt saját szuverén térségére méretezze át - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Mircea Geoana külügyminisztert idézte, aki kifejtette, hogy Románia a törvény hatályba lépésének időpontjáig - 2002. január 1-jéig - készen áll a tárgyalások és a konzultációk folytatására. /Bukarest nem kíván "túlságosan ideges" lenni Magyarország méretezze át saját térségére a státustörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./2001. június 22.
Jún. 21-én kezdődött a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek második budakalászi fóruma a Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Pest Megyei Közművelődési Információs Központ szervezésében. Közel száz küldött érkezett a tanácskozásra: Romániából, Jugoszláviából, Szlovákiából, Ukrajnából, Horvátországból, Szlovéniából és Ausztriából. Az első fórumon elhangzottak jegyzőkönyvét a Magyar Művelődési Intézet kötet formájában is megjelentette, hogy minden érdeklődőhöz eljuthasson. A fórumot követően az MMI megkezdte a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetek adatbázisának a felépítését. Romhányi András, a Magyar Kollégium elnöke, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője elmondta: a tanácskozás célja, hogy képet adjon a civil szféra kulturális, közművelődési munkájának jelentőségéről, továbbá módszertani, szakmai segítséget nyújtson a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához, felmérje a határon túli magyarok közművelődési kezdeményezéseinek szellemi és anyagi erőforrásokat. /II. Budakalászi Fórum. Kárpát-medencei kisebbségi magyar közművelődési civil szervezetek fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./ A találkozón, melynek szervezését a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, a Magyar Művelődési Intézet és a budakalászi Pest Megyei Művelődési és Információs Központ támogatta, az első napon C. Tóth János a státustörvényt mutatta be. A második nap 3 szekciót hoztak létre (képzés, propaganda, információ), majd a bemutatkozásokra és a tervek ismertetésére került sor, a harmadik napon a hozzászólásokra. A felszólalások alatt többen kifogásolták azt, hogy a CSEMADOK és az RMDSZ illetékesei beleszólnak az anyagi támogatások elosztásába, ami kimondottan a civil szervezetek feladata lenne. A találkozó végén nyilatkozatot tettek közzé a résztvevők. /Alapítványok találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./A Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek 2. Fóruma résztvevői felhívásukban üdvözölték a státustörvény elfogadását és felajánlották együttműködésüket az abban megfogalmazott célkitűzések megvalósításához. Szükségesnek tartják, hogy a civil szféra vállalja fel a magyar szellemben történő oktatással és neveléssel járó társadalmi feladatokat. Szükséges a Kárpát-medencei kisebbségi magyar kulturális szervezetek adatbázisának és eseménynaptárának továbbfejlesztése, valamint hozzáférhetővé tétele mind nyomtatott, mind elektronikus formában. Nem tartják kellően hatékonynak a kisebbségi magyarság kulturális életét segítő támogatások jelenlegi elosztási rendszerét, szükséges annak átszervezését. Az egyes régiókban működő közvetítő (ernyő)szervezetek legyenek valóban a régió civil szervezetei által elfogadott (legitim) fórumok. Az illetékes kuratóriumokban megfelelő súllyal legyenek ott a civil szervezetek képviselői. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2001. június 25.
Martonyi János külügyminiszternek a Bukarestben elhangzott sajtónyilatkozatokról az a véleménye, hogy azok nem léphetnek az érdemi, hivatalos egyeztetések helyébe. Emlékeztetett: román kollégájával megegyeztek, hogy nem a sajtón át kommunikálnak, s a magyar fél tartja magát eme önként vállalt szabályhoz. Szerinte a román-magyar kapcsolatokban meghonosodott modellértékűség a továbbiakban is kötelez, ehhez viszont fel kell újítani az alapszerződés nyomán létrehozott magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi, valamint más szakbizottságai tevékenységét. /Magyar külügyminiszter a román nyilatkozatokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2001. június 25.
Jún. 22-én megszólalt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő is a státustörvénnyel kapcsolatban, majd állásfoglalását egy nap múlva a rádióban is megismételte. Eszerint a törvény nem jó, nem felel meg az EU jogi normáinak. - Nicolae Vacaroiu, a bukaresti felsőház elnöke parlamenti delegáció élén járt a napokban Belgrádban. A hét végén Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter állította: Jugoszlávia a román állásponthoz közeli véleménnyel van a kedvezménytörvényről. Kostunica államfő pedig Budapesten ismertette a vonatkozó jugoszláv álláspontot. Kostunica "kényesnek"˛ tartotta a törvény ama kitételét, hogy bizonyos szervezetek, egyének adnának igazolást arról, ki a magyar nemzetiségű, vagyis ki érdemel igazolványt. Felvetette: a jugoszláv alkotmány értelmében senki sem köteles válaszolni arra a kérdésre, hogy mi a nemzetisége. A VMSZ hét végi, szabadkai közgyűlésén járt Zoran Djindjic szerb kormányfő sajtóértekezleten megjegyezte: személy szerint nem tetszene neki a jogszabály etnikai integrációként való értelmezése. /Halkabb kifogás Pozsonyban, ébredező Belgrád. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2001. június 25.
Nagy-Románia békés úton történő megteremtéséről és Erdély Magyarországgal szembeni megvédéséről beszélt Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke jún. 23-án Bukarestben, a párt fennállásának tízéves évfordulója alkalmából tartott ünnepségen. A pártvezér kitért a magyar státustörvényre, amely véleménye szerint egyet jelent azzal, hogy Magyarország hadat üzent Romániának. - Fegyvert ragadunk és megvédjük Erdélyt - nyugtatta meg híveit Tudor, hozzátéve, reméli, "idáig nem jutnak el a dolgok". A hallgatóság felállva, ütemes "egység" jelszó skandálásával ünnepelte Erdély megmentőiként a pártelnököt, valamint az NRP főtitkárát, Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. /Vadim Tudor prédikációi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./ Corneliu Vadim Tudor fényes politikai pályafutásáról készülő filmet is bemutatták az ünnepségen. Felszólalt maga a pártelnök is, kifejtette, hogy céljuk "békés úton elérni Nagy-Románia megteremtését, az egyesülést Moldáviával". A státustörvénnyel kapcsolatban hangoztatta: a magyarság megint az első számú közellenség (Nagy)Romániában A Nagy-Románia Párt öt cikkelyből álló "törvénytervezete" szerint a magyarságigazolvánnyal rendelkezők nem tölthetnek be köztisztségeket Romániában, ugyanis kettős állampolgárságúaknak tekintendők. Továbbmenve "külföldi állampolgárnak tekintendők mindazon személyek, akik élni akarnak a magyar státustörvényben foglalt kedvezményekkel". Továbbá azok a vállalatok, amelyek a státustörvény értelmében kedvezményekhez jutnának, ezután csak külföldi vállalkozásként működhetnének. A törvénytervezet "feloszlatna és alkotmányellenes cselekedetért ítéltetne el minden olyan szervezetet, amely magyarságigazolványokhoz szükséges ajánlásokat bocsát ki." /Bogdán László: A prédikációtól a diszkriminációig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./ 2001. június 25.
Jún. 25-én tartották Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) által szervezett Országos Szakmai Napokat (OSZN) számos neves bel- és külföldi tudós, egyetemi tanár, akadémikus részvételével. Dr. Bíró Károly EMT-elnök köszöntötte a résztvevőket. Dr. Berényi Dénes akadémikus /Debrecen/ Az ezredforduló kihívásai és a természettudomány című előadásában megállapította, hogy míg 50 éve a gazdag országok és a szegény országok között csak mintegy 30-szoros volt a különbség, mára ez 300-szorosra nőtt, a tartalékok négyötödével a föld lakosságának csupán ötöde rendelkezik. A környezetpusztítás, a folytonosan növekedő energiaéhség, az elképesztő pazarlás (a források mintegy 60%-át hadikutatásra fordítják) ugyancsak a kihívások közé tartozik. A kolozsvári származású dr. Benedek Dezső (Georgiai Tudományegyetem, Egyesült Államok) az internetes oktatással kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal. Az előadók között volt - többek között - dr. Pusztai Kálmán (Kolozsvári Műszaki Egyetem), dr. Kolozsvári Zoltán (Plasmaterm Kft.), dr. Lányi Szabolcs (Tudományos és Technológiai Fejlesztési ügynökség, Bukarest). dr. Jung János egyetemi tanár /az orvostudomány fejlődéstörténetét vázolta fel/, dr. Dávid László, a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem tanára, dr. Wanek Ferenc, a Kolozsvári Állami Földtani Intézet munkatársa és dr. Pálfalvi Attila, aki az évek óta készülő román-magyar műszaki szótárról beszélt. /(bálint-bodolai-korondi): Országos Szakmai Tanácskozás. Tanácskoztak az erdélyi magyar műszaki szakemberek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./ Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kilencedik alkalommal rendezte meg az Országos Szakmai Napokat. Miként felelnek meg szakembereink, tudományos-civil szervezeteink az információs és technológiai robbanás óriási kihívásának - erre keresték a választ a tanácskozáson. A rendezvényen mintegy száz szakember, köztük négy akadémikus: dr. Berényi Dénes (Debrecen), dr. Kökényesi Sándor (Ungvár, Debrecen), dr. Pungor Ernő (Budapest) és dr. Benkő Samu (Kolozsvár) vett részt. A külföldi előadók között jelen volt dr. Benedek Dezső, a Georgia Egyetem professzora. Az EMT Máthé Enikőt, a Firka természettudományos lap szerkesztőbizottságában végzett tízéves kitartó munkájáért első díjjal tüntette ki. Második díjban részesült Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere, aki szintén egy évtizede vezeti a szervezet fizika szakosztályát. A harmadik díjat dr. Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatának kinevezett dékánja vehette át a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökségben folytatott tevékenységéért. A magyarországi vendégek által kiosztott Vermes Miklós-díjban részesült Égető Albert, Bíró Tibor és Puskás Ferenc, a Vermes-plakettet pedig dr. Bíró Károly, az EMT országos elnöke vehette át. /Szucher Ervin: Újkori kihívások. Országos Szakmai Napokat tartott az EMT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./2001. június 25.
Megtartották a Marosvásárhelyi Katolikus Napokat. A Deus Providebit Tanulmányi Ház négy napon át a Katolikus Napok helyszíne volt. Jún. 21-én Potyó Ferenc érseki helynök Laikusok és klerikusok címen tartott előadást, majd kiscsoportos beszélgetések zajlottak. Jún. 22-én a Kós Károly Alapítvány fotókiállítását nyitották meg, majd Tóth István költő tartott előadást Babits Mihály költészetéről. Jún. 23-án a felvidéki, bártfai Muskovszky Viktor (Orbán Balázshoz hasonló személyiség) életművét bemutató kiállítás nyílt és pódiumbeszélgetés zajlott Katolikusság a civil társadalomban címmel. A beszélgetésen többek között részt vett dr. Bura László, a Pax Romana Egyesület elnöke, Fodor Sándor író, doktor Márton András, a Caritas egészségügyi programjainak a felelőse és Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a hazai Máltai Szeretetszolgálat elnöke. Jún. 24-én a belvárosi templomban a kecskeméti érsek helynöke, Farkas László celebrált szentmisét. A Marosvásárhelyi Katolikus Napokat a tavaly rendezték meg először. /(Máthé Éva): Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2001. június 25.
Csíkszereda néven látott napvilágot a városi tanács és a polgármesteri hivatal havi kiadványa. Az új sorozat első számának megbízott szerkesztője Székedi Ferenc. A nyolc oldalas kiadványban a tanács határozatai kerülnek bemutatásra, valamint a korábbi határozatok végrehajtásának menetéről is olvashatunk. /Újra megjelent a Csíkszereda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2001. június 25.
Alig egy hónapja mutatták be az Ott, ahol zúg az a négy folyó c. könyvet, máris utánnyomást rendeltek belőle, mert mind egy szálig elfogyott. Kiderült, hogy a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ és a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés közös kiadásában napvilágot látott, a trianoni békediktátumról szóló, s annak több dokumentumát közlő könyv több, mint hiánypótló; szerzői, Kereskényi Gabor, Danku Pál, Thoroczkay Sándor és a többiek maguk se gondolták volna, hogy a téma iránt ilyen nagy a kereslet. /Sikerkönyv az Ott, ahol zúg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2001. június 25.
Két esztendeje jelent meg Kádár Zsombor Erdő és nyelv című kötete, amelyben szinte minden benn van, ami az erdőhöz kapcsolódik. Kádár Zsombor /sz. Barót, 1923. júl. 31./ erdőmérnök, erdészeti szaktanár, szakíró. A másik könyve: Székelyföldi erdészeti arcképcsarnok /Budapest, 1999/. A Marosvásárhelyen élő szerző két könyve egy-egy példányát ajándékozta az egyik székelyudvarhelyi szakközépiskola erdőgazdálkodást tanult végzős diákjainak. /Oláh István: Szerző és öröme. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./2001. június 26.
Goran Persson, az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó svéd miniszterelnök Romániába látogatott. Jún. 24-én Bukarestben kijelentette, hogy a lehető legrövidebb időn belül kapcsolatba lép a magyar külügyminiszterrel a státustörvény elfogadását követő helyzet tisztázása érdekében. Persson leszögezte: az Európai Unió tagállamainak és a tagjelölteknek egyaránt előzetes konzultációk után kell döntéseket hozniuk, hogy ne okozzanak gondot a többi államnak. A svéd kormányfő azzal a céllal érkezett vasárnap a román fővárosba, hogy aláírja a Svédországgal szemben több mint fél évszázada fennálló román államadósság rendezéséről szóló megállapodást. /Goran Persson felkeresi Martonyi Jánost státustörvényügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2001. június 26.
Az Országgyűlés Külügyi Bizottságának küldöttsége Szent-Iványi István (SZDSZ) bizottsági elnök vezetésével június 27-29. között hivatalos látogatást tesz Romániában. A delegációt fogadja Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke. A küldöttség találkozik a képviselőház és a szenátus külügyi bizottsága tagjaival, a képviselőket fogadja Adrian Severin, az EBESZ parlamenti bizottság soros elnöke, Ioan Mircea Pascu védelmi miniszter, Markó Attila kisebbségügyi helyettes államtitkár és Mircea Geoaa külügyminiszter és Nicolae Vacaroiu, a szenátus elnöke. /Magyar külügyi bizottság Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./2001. június 26.
Sógor Csaba szenátor, a felsőház RMDSZ frakciójának titkára leszögezte, hogy akár Stoica, akár Nastase tevékenysége mutatja: ők mindig jobb románok, mint demokraták, mikor bajban vannak, mindjárt előveszik a nemzeti szólamokat. Ez Emma Nicholson esetében is látszott: a bárónő a végén szégyellte a sok támadást, és inkább írt egy kedvezőbb jelentést. Ceausescu-stílusban odatették a gyerekeket, hogy írjanak levelet neki... A kormánypárt most arra törekszik, minél több képviselőt és szenátort édesgessen magához. Amikor az RMDSZ-szel kötött egyezség letelik, lesznek már annyian a parlament két házában, hogy a protokollumot nyugodtan fölrúghatják. A baloldal berendezkedett vagy tíz-tizenöt évre a hatalomra. A kormánypártban és az ellenzékben egyformán erősödik nacionalista hang. Az Agache-ügyben például C.V.Tudor mondott habzó szájú nacionalista szólamokat, de a szenátus elnöke Nicolae Vacaroiu sem a legtisztességesebben viselkedett. A státustörvény bírálata is ezt mutatja. - Markó Béla RMDSZ-elnök mondotta, hogy az RMDSZ nem tudja fölvállalni a magyar igazolványok kiállítását. Amikor visszacsatolták Magyarországhoz Kárpátalját, akkor egy nap alatt 40 ezer fővel nőtt ott a magyarok száma. Sógor Csaba szerint a státusztörvényt illetően biztos lesz egy kis cirkusz, de a végén csak látni fogják, hogy sokkal nagyobb ellenség az országon belül a szegénység, az ellen kellene már valamit tenni. - Az RMDSZ-nek arra kell ügyelnie, nehogy kis ígéretekért, pozíciókért feláldozza a közösségi érdekeket. /Magyar Balázs: Sógor Csaba Hargita megye szenátora, a felsőház RMDSZ frakciójának titkára szerint. Újra nacionalista szelek fújnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2001. június 26.
Aug. 6-10. között a finnországi Jyväskylä ad otthont az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. A magyarságtudományok legnagyobb nemzetközi seregszemléjét ötévente rendezik meg, váltakozva magyarországi és külföldi helyszíneken. A kongresszusok fő témái (Hungarológiai oktatás régen és ma, A magyar vers - Budapest, 1981; A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében - Bécs, 1986; Régi és új peregrináció - Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon - Szeged, 1991; A magyar művelődés és a kereszténység - Róma, 1996) általában a kapcsolattörténeti megközelítéseket és az interdiszciplináris kutatásokat helyezik el térbe, a finnországi rendezvény központi témája a Hatalom és a kultúra. A szervezők mintegy 400 tudóst várnak a rendezvényre. A legtöbben természetszerűleg Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeznek, de jelen lesznek a nyugat- és észak-európai egyetemek hungarológusai, illetve az Egyesült Államok és Japán jeles kutatói mellett koreai, vietnami és izraeli vendégek is. A kongresszus internetes honlapja a www.jyu.fi/hungkong címen érhető el. /Hungarológiai kongresszus augusztusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Finnországban több évtizede kiemelt szerepe van a magyarságtudományok kutatásának. Három egyetemen (Helsinki, Turku és Jyväskylä) lehet magyar szakos képzésben részt venni. Jyväskyläben 1989 óta működik hungarológiai intézet. /Augusztusban Jyväskyläben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./2001. június 26.
A hargitai megyenapok Csíkszereda központúak voltak. Jún. 22-én a szeredaiakat fúvószenekar ébresztette, majd a Szabadság-téren felállított kertészeti kiállítást tekinthették meg. Zsombori Vilmos megyei önkormányzati elnök hivatalosan is megnyitotta a megyenapok első rendezvénysorozatát, hangsúlyozva: hagyományt szeretnének teremteni ezzel. A Mailáth Károly-tér és a Petőfi utca két napon át a mesteremberek főhadiszállása volt. Itt kapott helyet a Míves Emberek Sokadalma. A színpadra több tucat együttes hozta el táncait, népdalait a megye minden tájáról. Somogy megye képviselői a színpadon is remekeltek a palotás tánccal. A Hargita Megyéért díjat első ízben adták át, a kitüntetett Kányádi Sándor volt. A Hargita szállóban tartották az első székelyföldi bált. Jún. 23-án a színpadon a népzene hódított. /Daczó Dénes: Mozgalmas megyenapok - Csíkszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2001. június 26.
Krisztus szeretete megkülönböztetés nélkül árad mindenki felé, csak észre kell vennünk és be kell fogadnunk - mondotta Tempfli József nagyváradi megyéspüspök Szatmárnémetiben a Jézus Szíve búcsún, mely a Kálvária templom és az egyházmegye legnagyobb búcsúünnepe. Felidézték Godó Mihály páter példáját, aki erélyesen fellépett azért, hogy ne állítsák le 1948-ban a búcsút. "Jutalma": 18 évi börtön. Nyílt szókimondására ma is szükség van, amikor a hazai hatalom azt hitetné el a külfölddel, hogy a státustörvény többletjogokat ad, miközben a történelmi egyházak alig kaptak valamit is vissza jogtalanul elvett javaikból. A búcsúünnepen a szatmáriakon kívül máramarosiak is részt vettek, magyarok és románok is. /(Sike Lajos): A szatmári és máramarosi katolikusok legnagyobb ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./2001. június 27.
A Hargita megyei tanfelügyelőség végleges adatai szerint a megyében 4325 nyolcadik osztályt végzett tanuló iratkozott be az elmúlt héten megtartott képességvizsgára. Ezek közül 4162-en vettek részt minden vizsgán. A fellebbezések után a végleges adatok szerint sikeresen vizsgázott 3094 diák, ami 74,34 százalékot jelent. (Daczó Dénes): Egynegyede elhasalt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2001. június 27.
A háromszéki kisérettségizők mindössze 62,4 százaléka tett sikeres vizsgát az idén: a közel háromezerből kevesebben mint kétezren. A leggyengébb eredmények a román vizsgán születtek, majd a földrajzon, de magyar nyelv és irodalomból sem jeleskedtek a vizsgázók. A leggyengébb eredményeket azoknál a központoknál jegyezték, ahol többnyire a falusi iskolák végzősei vizsgáztak. Az első eredmények után több mint hatszázan fellebbeztek, de csak százhatvanegyen kapták meg az átmenő jegyet. /Országosan az utolsó helyeken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./2001. június 27.
Wass Albert a nyár folyamán hazatér Holtmarosra - mint mellszobor. A művet tisztelője és barátja, a Kolozsvárról elszármazott és Sydneyben élő dr. Kolozsy Sándor készítette. Az alkotás repülővel érkezik Hamburgba, ahonnan az író fia, Wass Endre autóval hozza Erdélybe. A szobrászművész két évvel ezelőtt megfogadta: szobrot készít Wass Albertről. Ennek egyik példányát a családnak, a másikat Holtmarosnak adományozza. "Azért küldöm a szobor egyik példányát ennek a kis falu népének, mert nagyon nagy szeretettel és tisztelettel adott ideiglenes menedéket Albert bátyám hamvainak. Most, miután a hamvai méltó helyre, a marosvécsi kastély kertjébe kerültek, nem akarom, hogy a holtmarosiak árváknak érezzék magukat" - fejtette ki a hatvanhárom éves szobrászművész. Az elmúlt két év során a román nyelvű megyei napilap főszerkesztője, Lazar Ladariu újságja hasábjain és a román parlamentben sorozatosan támadta Wass Albertet és mindazokat, akik Hargita megyében iskolát mertek elnevezni, vagy Bukarestben román nyelvre fordították egyik művét. Bartha József holtmarosi református lelkipásztor elmondta: már készül egy szobor Wass Albertről, melynek alkotója a szászrégeni Jorga Ferenc, a lelkész az ausztráliai magyar művész művét sem utasítja vissza. A szobor a Holtmaroson felépült gyermekotthon előcsarnokában áll majd. Így egy időben két Wass Albert-szobor avatására kerül sor a nyáron. Az egyiket, Jorga Ferenc alkotását, Szászrégenben, a katolikus plébánia kertjében, a másikat pedig Holtmaroson avatják fel. /Szucher Ervin: Az író még a nyáron hazaérkezik. Ausztráliai magyar művész készítette el Wass Albert szobrát. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./ 2001. június 27.
Júl. 6-8-a között először tartják a Vár Napját Nagyváradon. Jakabffy László, a városi ingatlankezelő vállalat műszaki igazgatója elmondta, hogy csak két éve csatolták Váradhoz tulajdonjogilag, addig a román államé volt. A felmérés szerint 38 millió euróba kerülnek a helyreállítási munkálatok, egy nyolcéves programban képzelik el mindezt, megpályáznák az Európai Unió támogatását. Sikerült elérniük, hogy kitegyék a várat romboló műhelyeket, vállalkozásokat, a katonaságot és a rendőrséget. A levéltárat és a váradi egyetem képzőművészeti karát hagyták működni a Várban, ahová szállodákat és más vendéglátóipari egységeket akarnak telepíteni. Jövőre a tetőszerkezetet akarják rendbetenni és egyéb állagmegőrző munkálatokat végezni. Szeptember elején, a Műemlékek Világnapjára egy konferenciát terveznek a Várban - a Várért. Ezentúl minden évben július első hétvégéjén lesz a Vár ünnepe. /A nagyváradi Várért ünnepelnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), június 27,/2001. június 27.
Jún. 26-án Caritas Médiairodát szenteltek fel Kolozsváron. A rendezvényt Szász János, a gyulafehérvári Caritas igazgatója, a szervezet romániai elnöke vezette. A Caritas Románia egyik legnagyobb civil szervezete, amelynek Szatmáron, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Temesváron, Bukarestben és Jászvásáron vannak római katolikus székhelyei. A kolozsvári médiairodát az első négy fiókszervezet hozta létre, osztrák segítséggel. A Caritas Médiairoda célja a négy erdélyi szervezet közönség-tájékoztató munkájának az egybehangolása, a nyilvánosság rendszeres informálása. /Irodaszentelés a Caritasnál. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./