udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11551-11580 | 11581-11610 | 11611-11640 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. június 14.
Megtörtént Szentegyházán a templomavatás, de az Erdélyi Református Egyházkerület főtisztségviselőiből senki sem jött el erre az alkalomra. Az egyházkerület fegyelmi bizottsága május 17-i határozatával megvonta a lelkipásztorság gyakorlásának jogát, a palástviselés jogát Baktai Béla lelkésztől, ennek ellenérre a templomot a lelkész mégis fölszentelte. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a tévé nyilvánossága előtt elmondta: a szentkeresztbányai lelkipásztor sorozatosan áthágta az egyház törvényeit, Baktai Béla ugyanis megvált annak idején a szentkeresztbányai lelkészi állásától, majd folyamatosan visszatért, istentiszteletet tartott, és ezzel megsértette a parókusi jogot. Baktai Béla megfellebbezte a fegyelmi határozatot. /Templomavatás fellebbezéssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./2001. június 14.
Temesváron a Bartók Béla Líceum ballagó diákjait /négy végzős osztály hatvan diákját/ Erdei Ildikó, az intézmény igazgatója és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár búcsúztatta, majd a fiatalokat megáldották: Reinholz András római katolikus főesperes, Forrai Beatrix ref. segédlelkész és Bálint Pál baptista lelkipásztor. Toró Tibor egyetemi tanár, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és a magyar egyetem szenátusának tagja átadta a legjobb végzősnek a néhány nappal előbb létrehozott, egymillió lejes Sapientia-díjat. /Sapientia-díj a legjobb végzősnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./2001. június 15.
A Magyar Szocialista Párt küldöttsége, az RMDSZ meghívásának eleget téve kétnapos bukaresti látogatása során tárgyalásokat folytatott, elsősorban az Országgyűlésben megszavazott kedvezménytörvény kapcsán a szövetség vezetőségével, valamint a kormánypárt vezérkarával, akik meglehetős ellenszenvvel fogadták a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt. Nagy Sándor frakcióvezető kifejtette: az MSZP támogatja a törvény egészét és alapgondolatát, bizonyos részletkérdésekben azonban különböző nézeteket ütköztetett a kormánypárt és az MSZP. A romániai magyarok helyzetére vonatkozóan az MSZP az úgynevezett igazolványok kiállítására legilletékesebb szervezetnek az RMDSZ-t tartja, s igen fontosnak vélik a szabad identitásvállalás tiszteletben tartását, az adatvédelmet, illetve az adómentességet. Nagy Sándor eltúlzottnak minősítette Adrian Nastase román kormányfő nyilatkozatát, hiszen a törvény azzal, hogy a romániai magyarok számára bizonyos kedvezményeket biztosít, nem érinti negatívan az ország román lakosságát. Tabajdi Csaba képviselő azt hangsúlyozta: Magyarország nem mondhat le arról az eszközről, hogy befolyást gyakoroljon a román kormánypártra az romániai magyarság érdekében. Tartalmilag nincs igazuk, formailag igazuk van - nyilatkozta Tabajdi - ugyanis az Orbán-kormány elmulasztott időben és megfelelő módón konzultáli az érintett országokkal. /(Szász Attila): A kedvezménytörvényről Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ A Magyar Szocialista Párt azt szeretné, ha az RTDP-vel tervezett együttműködési megállapodásba bekerülne az, hogy a román kormánypárt elfogadja a határon túli magyarokról szóló státustörvényt - jelentette ki Nagy Sándor, az MSZP alelnöke. Nagy Sándor jún. 14-én találkozott Viorel Hrebenciuckal, az RTDP egyik alelnökével, a kormánypárt képviselőházi csoportjának vezetőjével. Nagy Sándor a találkozón kifejtette, hogy az MSZP megütközéssel fogadta az RTDP állásfoglalását, amelyben a román kormánypárt vezetése élesen támadta a státustörvényt. Nagy Sándor javasolta, hogy a készülő megállapodás szövegét egészítsék azzal: az RTDP megértéssel fogadja a státustörvényt, és mivel az az alapszerződés szellemével összhangban áll, megvalósulását támogatja. /Hangulatváltást szorgalmaz Nagy Sándor. Hrebenciuckal tárgyalt az MSZP küldöttsége. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./ Szabédi-napok. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./2001. június 15.
A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény lényegesebb módosításairól Németh Zsolt politikai államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott sajtótájékoztatót jún. 13-án Budapesten. Az MSZP módosító javaslatai közül mintegy 20-at építettek be a törvénybe, köztük számos koncepcionális jellegűt. A szocialista párt elnöksége támogatja, hogy a frakció megszavazza a státustörvényt. A határon túli legitim magyar szervezetek egyöntetűen kifejezésre juttatták támogató álláspontjukat, mely nélkül e törvény nem születhetett volna meg. - Megerősítették, hogy a határon túli magyar saját nyilatkozatával tanúsíthatja magyarságát. Nem csak a magyar állam dönt arról, ki kap magyar igazolványt.- Az EU-ban teret hódít a határokon átívelő közszolgáltatások biztosítása. A törvény létrehoz egyfajta státust, de ez nem jelent közjogi viszonyt. Szabó Tibor, a HTMH elnöke további konkrét módosító javaslatokról tájékoztatott, továbbá a törvény fogadtatásáról a határon túli magyarság körében a Balázs Ferenc Intézet felmérése alapján. A volt Szovjetunió, Csehszlovákia, Jugoszlávia nem szomszédos tagállamaiban élő magyarokkal kapcsolatban utalt arra: esetükben megfogalmazódott egy olyan javaslat is, hogy amennyiben van lakóhelyük a most szomszédos országokban, akkor ők is élhetnek a törvény által biztosított kedvezményekkel. "Nem állandó lakhelyről van szó. Ha be tudnak jelentkezni az eredeti szülőföldjükön, családi vagy egyéb kapcsolataik révén, akkor ez a törvény rájuk is vonatkozhat. Ez gyakorlatilag áthidaló megoldás arra vonatkozóan, hoyg miként tudjuk őket is arra ösztönözni, hogy eredeti szülőföldjükön tartsák meg kapcsolatrendszerüket". Két fontos új elemre is felhívta a figyelmet a törvényből. Az egy Az egyik: ösztöndíjrendszer mindazon fiatalok számára, akik szülőföldjükön tanulnak felsőoktatási intézményekben. Függetlenül attól, hogy magyarul vagy az adott állam nyelvén tanulnak, magyarországi ösztöndíjat kérhetnek és kaphatnak. A másik a magyar nyelvű felsőoktatás segítését szolgálja olyan szervezetek támogatásának kilátásba helyezésével, amelyek közreműködnek abban, hogy magyarországi tanárok a szomszédos országok egyetemein tanítsanak. A magyar két részből fog állni. Egyrészt egy biztonsági okmányból, olyan plasztikkártyából, amilyet a magyarországi hatóságok állítanak ki személyi igazolványként. A másik egy ehhez csatlakozó könyvecske, amelyek a kedvezmények igénybevételét tartja nyilván. Az igazolvány kétnyelvű lenne. "Első alkalommal valósul meg Magyarországon egy olyan igazolványtípus - mondta Szabó Tibor -, ahol a szomszédos országokban élő magyarok családi- és utóneve az adott ország hivatalos nyelvén és magyarul is minden esetben megjelenik. Ugyanez érvényes a születési helyre, lakhelyre vonatkozóan." /Zárószavazás előtt a státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./2001. június 15.
Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy a Reform Tömörülés IV. Kongresszusán sikerült egy olyan keretet megfogalmazni, amely kiindulópontja lehet az RMDSZ megújításának. Azt szeretnék, hogy az RMDSZ töltse be azt a szerepet, amiért létrehozták. Megfogalmazták, hogy a megmaradás és a fejlődés az autonómiaformák megvalósításától függ. A Reform Tömörülés hangsúlyozta a regionalizmust. Elképzelésük szerint egy átfogó adó- és államreform keretében az Erdélyben megtermelt pénz nagyobb hányadát helyi szinten kell tartani, és ezzel egy gazdag régiót kell kialakítani. Ugyanakkor az RMDSZ-en belüli állapotokat is meg kell reformálni, ugyanis a döntéshozás és a fontos információk kezelése olyan módon leszűkült, hogy nagyon gyakran a szövetség országos politikusai sem szereznek tudomást a kérdésekről, a sajtóból tudnak meg dolgokat. - Sajnálatos, hogy nincs a szabad belső választásokra jellemző versenyhelyzet az RMDSZ-ben, sőt, nagyon sok helyen olyan eszközöket használnak, amely ezt nem teszi lehetővé. Szilágyi Zsolt mindenkit arra buzdít, hogy akinek véleménye van, azt mondja el, mert a legnagyobb ellenségünk a félelem. /Magyar Balázs: Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Tömörülés alelnöke szerint: Szűk zakóban sem szabad félni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./2001. június 15.
A Salamon Ernő Irodalmi Kör jún. 11-i ülésének vendége Tatár Etelka volt Chicagóból, aki az 1956-os emigáció magyar költészetéről tartott előadást. Tatár Etelka két éve él Amerikában, azelőtt magyar irodalom szakos tanár volt Aradon. A Chicagóban élő Mózsi Ferenc verseskötetét küldte ajándékba az irodalmi körnek, Makkai Ádám professzor pedig dedikált kéziratpéldányokat fénymásolatban. Az irodalmi kör e gesztust antológiájával honorálta. /Irodalmi Kör az 56-os emigráció költészetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./2001. június 16.
Az úgynevezett Ismét otthon akció keretében Bukarestben a rendőrség számos prostituáltat, koldust, hajléktalant kiutasított Bukarestből, adta hírül az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./2001. június 16.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a román kormány leginkább a státustörvény romániai alkalmazását kifogásolja. Bukarest felnagyította a törvény jelentőségét, s ez kárt okozhat a két ország kapcsolatában. Az RMDSZ elnöke a státustörvénnyel párhuzamosan olyan intézkedéseket sürgetett, amelyek gazdasági eszközökkel támogassák az erdélyi magyarság szülőföldön maradását. Ennek elmaradása szerinte visszafordíthatatlanul legyengítheti az erdélyi magyar közösséget. Markó Béla határozottan elutasította az erdélyi magyarság programszerű áttelepítésére vonatkozó elképzeléseket. Markó leszögezte: a román kifogás többféle: diszkriminációt említenek, s a törvénynek területen kívüli jelleget tulajdonítanak. Az RMDSZ elnöke elmondta, hogy jún. 13-án a román parlament külügyi bizottságainak ülésén folytattak párbeszédet a státustörvény kérdéséről is Mircea Geoana külügyminiszterrel, aki a kifogásokat ismét felhozta. Markó hangsúlyozta, hogy fölnagyították ennek a törvénytervezetnek a jelentőségét. Markó figyelmeztette a román külügyminisztert, hogy fontolják meg, nincs szükség a státustörvényről folyó, eltúlzott vitára. Az interjú készítője, Tibori Szabó Zoltán emlékeztetett: Tőkés László püspök bejelentette, hogy "stratégiai igénnyel kíván tárgyalni" Orbán Viktor kormányfővel a határon túli munkaerő magyarországi foglalkoztatásáról. Ugyanakkor leszögezte, hogy az RMDSZ nem monopolizálhatja a jogszabály hazai kivitelezését, mert az egyházak időállóbbak és legitimitásuk nagyobb. Markó válaszában kitért arra, hogy a munkaerő kérdéséről tárgyalni kell, a párbeszéd hasznos lehet. Az elmúlt napokban a Magyar Szocialista Párt küldöttségével beszéltek a munkaerő kérdéséről. "Ki kell dolgozni egy stratégiát, amely a gazdasági mozgások segítségével, munkahely-teremtéssel és más fajta támogatásokkal az erdélyi magyarságot a szülőföldjén megtartsa." Másfelől szomorúan szemlélte, hogy Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke ilyen nehéz helyzetben kicsinyes RMDSZ-kritikával próbálkozott. - A törvény alapvetően arra alkalmas, hogy segítse az erdélyi magyarságot, és hozzájáruljon a szülőföldön maradáshoz. - A törvény által nyújtott kedvezményekre nemigen lehet majd román ellenintézkedéseket hozni, hiszen ez a jogszabály Magyarországon nyújt bizonyos kedvezményeket az ott tartózkodóknak. Az alkalmazást azonban meg lehet nehezíteni. Tibori Szabó Zoltán Csurka Istvánra hivatkozott, aki szerint a szórványban élő erdélyi magyarokat át kellene telepíteni Magyarországra. Markó ezt elutasította: Nekünk a szórványban is meg kell tartanunk a magyarságot, mert ez védelmet jelent a tömbmagyarság számára. /Tibori Szabó Zoltán: A magyarság szülőföldön tartását gazdasági stratégiával lehet elérni. Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2001. június 16.
Szászrégenben a mindkét rítusú katolikus főpásztorok köszöntötték Todea Alexandru bíboros-érseket tízéves bíborosi jubileuma és születésnapja alkalmából. Todea bíboros 1912. jún. 5-én született a Fehér megyei Telek községben. Rómában szentelték pappá 1939-ben, ugyanott egy év múlva doktorátust szerzett. Josef Schubert római katolikus bukaresti püspök szentelte titokban püspökké 1950. nov. 19-én. 1952-ben a kommunista hatóságok életfogytiglani kényszermunkára ítélték a püspököt. Megjárta a politikai börtönök poklát, ahonnan 1965-ben, közkegyelemben részesülve szabadult. 1986 márciusában titokban megválasztották a Romániai Görög Katolikus Egyház metropolitájának. Ünnepélyes metropolita-érseki székfoglalására csak a rendszerváltás után, 1990. okt. 7-én kerülhetett sor Balázsfalván. II. János Pál pápa kreálta bíborossá Rómában, 1991. dec. 8-án. Todea 1994-től, egészségi okok miatt, nyugállományban van. Köszöntőjében Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta a bíboros és boldogemlékű Márton Áron püspök közötti barátságot és sorsközösséget, beleértve a máramarosi börtönben töltött éveket. /Fodor György: Főpásztorok tisztelgése Todea bíboros előtt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./2001. június 18.
Jún. 16-án Bukarestben Szociáldemokrata Párt (SZDP) néven egyesült a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) és a vele eddig koalíciós partneri viszonyban álló Romániai Szociáldemokrata Párt. Az SZDP alakuló kongresszusán az új párt megalakulásáról egyhangú szavazattal döntöttek a küldöttek. Az új párt szimbóluma a Szocialista Internacionálé jelképe, a rózsát tartó kéz lesz. A kongresszus a kormánypárt eddigi vezetőjét, Adrian Nastase kormányfőt választotta az SZDP elnökévé. Nastase reményét fejezte ki, hogy az SZDP-hez csatlakozni fog a többi szociáldemokrata elveket követő román párt, mozgalom is. A pártelnök-kormányfő a kormányzás legfontosabb feladatai között a gazdasági és a társadalmi egyensúly helyreállítását, a hitelesség visszaszerzését nevezte meg. Ion Iliescu államfő az alakuló kongresszushoz intézett üzenetében az SZDP megszületését a román pluralista pártrendszer nagykorúsodásaként értékelte. - A jelenlegi kormánypárt kezdettől azt a célt tűzte ki, hogy bejusson a szociáldemokrata internacionáléba, ám a szocialista nevet eddig azért nem vehette fel, mert azt már korábban viselte a történelmi szociáldemokratáknak az 1989-es fordulat után újra működő formációja. A 40 tagú központi végrehajtó iroda tagjai között van Adrian Severin, egykori külügyminiszter és Cristian Dumitrescu, a román szenátus volt alelnöke, akik DP (PD) soraiból váltak ki. A testület tagja lett a Nagy-Románia Pártból nemrég kivált Dorin Lazar Maior is. Tagja a végrehajtó irodának Tudor Mohora is, aki a Verdet-féle Szocialista Munkapártból kivált és később az RTDP-be beolvadt Szocialista Pártnak volt az elnöke. Román elemzők felfigyeltek Adrian Paunescu költő és Adrian Casuneanu volt Kovászna megyei prefektus jelenlétére is az iroda tagjai között. /Ezentúl szociáldemokrata a kormánypárt. Adrian Nastase az új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./2001. június 18.
A bukaresti Dulles teremben gyűltek össze azok a volt vasgárdisták, illetve a mozgalom szimpatizánsai, akik tagadják a holokauszt valóságát. A meghívottak között volt Iosif Constantin Dragan, Ion Coja és Mircea Chelaru nyugalmazott tábornok, tudósított a Cotidianul című bukaresti lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2001. június 18.
Markó Béla RMDSZ-elnök a bukaresti Elnöki Hivatalban fogadta Susan Johnson-t, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövet-helyettesét és Steven Blake első titkárt. A megbeszélés a következőkről szólt: Románia politikai és gazdasági helyzete, a romániai magyar kisebbség helyzete, a privatizációs folyamat és a gazdasági reform kérdése, és az RMDSZ viszonya a Szociáldemokrata Párttal. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 18. - 1990. sz./2001. június 18.
Az EU országaiban is elismert Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) programot terjesztik Magyarországon, illetve a határon túl is, ennek érdekében született meg a "háLÓRA magyar!" kezdeményezés, tájékoztatott Alföldi István, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ügyvezető igazgatója. Természetesen gondoltak a határon túl élőkre is. A nemzetközi ECDL Alapítvány felhatalmazásával ezért vizsgaközpontokat hoztak létre Erdélyben (Romániában), Újvidéken (Jugoszláviában), és a Felvidéken (Szlovákiában), s most van folyamatban az első vizsgaközpont akkreditációja Kárpátalján (Ukrajnában). Így tehát a határon túl élő magyarok számára már most is lehetőség van az Internet-használat elsajátítására. /"háLÓRA magyar!" Interjú Alföldi Istvánnal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2001. június 18.
Jún. 16-17. között Magyarország bukaresti nagykövetsége könyvtámogatást osztott szét több Maros megyei iskola magyar tagozatainak. Felső-Küküllőmente és Felső-Marosmente iskoláiba juttattak egyenként 200 dollár értékű könyvadományt. 16-án Szovátán, a Teleki Oktatási Központban, 17-én Szászrégenben, a Pakó Benedek plébános által alapított és működtetett Árvagyerekek Otthonában került sor a könyvek szétosztására. A könyveket személyesen vették át a támogatott iskolák magyar igazgatói és aligazgatói. Az RMDSZ és a nagykövetség képviselete abban állapodott meg, hogy a közeljövőben az RMDSZ megyei szinten készít egy átfogó elemzést a megyei magyar nyelvű tanintézetek helyzetéről, melynek alapján a nagykövetség kidolgoz egy pragmatikusabb támogatási rendszert. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 18. - 1990. sz./2001. június 18.
Az még nem tisztázott, melyik anyaországi egyetem kihelyezett tagozataként fog működni, de csaknem bizonyos, hogy marketing főiskolai kar indul ősszel Szatmárnémetiben, előreláthatólag a Kölcsey Kollégium keretében - jelentette be dr. Bónis Lajos, a magyar agrártárca határon túli oktatási koordinátora a hét végén Nyíregyházán, az ott tartott nemzetközi régiós konferencián. A távoktatást (3 éves képzés keretében) úgy kívánják megszervezni, hogy jelentősen kevesebbe kerülne a hallgatóknak, mint az Romániában megszokott. Az erdélyi faluturizmus fellendítése érdekében Kézdivásárhelyen érettségi után két éves gazda- és gazdaasszony képzést szerveznek, szintén ősztől. Folytatódik a távoktatás a székelyudvarhelyi kihelyezett faipari mérnöki, illetve gazdaság-mérnöki, a csíkszeredai gépészmérnöki és a gyergyói idegenforgalmi karon. /Marketing főiskolai kar Szatmárnémetiben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2001. június 18.
Jún. 15-én egy rendőri különítmény a bukaresti ítélőtábla melletti ügyészségre kísérte Cyrill Bürgel svájci üzletembert, a Basel Hilft alapítvány egykori vezetőjét, adta hírül a National napilap. A csereháti botrányban főszerepet játszó svájcit ugyan néhány óra után szabadlábra helyezték, de az ügyészség megtiltotta, hogy harminc napon belül elhagyja Románia területét. Egykori üzlettársa, Aristide Roibu ügyvéd, az Aris Industrie Rt. igazgatója, szenátor feljelentést tett ellene, többek között épp a csereháti építkezés finanszírozásának ügyében is. Roibu, akinek cége nemcsak az építkezéseket végezte, hanem arra is felhatalmazást kapott, hogy a kész épületet elajándékozza egy görög katolikus apácarendnek, időközben jelentős politikai szerephez jutott. A választások idején az SZDRP két kincstárnoka közül az egyik volt, szenátori tisztséget nyert, majd a felsőház jogi bizottságának elnöke lett. A csereháti botrányban Bürger és Roibu hosszú ideig szövetségesek voltak, de később, amikor az Aris Industrie összetársult az Omega Prodinvest céggel, a két üzletember egymással szembefordult. Mindegyik azt állítja a másikról: több tíz millió dollárt tulajdonított el a másik rovására. /(Gyarmath János): Ismét a Cserehátról, de másként. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2001. június 18.
Reizer Pál megyéspüspök celebrált szentmisét a Hám János Teológiai Iskolaközpont végzőseinek ballagási ünnepe alkalmával Szatmárnémetiben, melyen két osztály 42 végzősét ünnepelték. - A Református Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ három osztály - teológiai, kémia-biológiai, filológiai - végzett. A ballagás alkalmából a Láncos templomban Tőkés László püspök az itthonmaradásra biztatta a maturandusokat. - Most búcsúztak a tanítóképző magyar diákjai (34-en) és az Építészeti Iskolacsoport 5 magyar végzős osztályának tanulói: több mint 100 maturandus az autóvillamossági, gáz- és vízszerelő, autóbádogossági, szerelvényépítész és belsőépítész szakmák reménységei. /(Sike Lajos): Messzire szóltak a szatmári csengők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2001. június 18.
A szatmárnémeti CREST Forrásközpont kezdeményezésére öt Szatmár megyei - Mezőpetri, Magyarcsaholy, Gencs, Kaplony, Szamosdara -, valamint két Szilágy megyei település - Kárásztelek, Kémer - teleháza nemrég találkozót rendezett, amelyen a kibontakozóban lévő romániai teleház-mozgalom jeles képviselőinek a többsége részt vett. A találkozó célja tapasztalat-, illetve információcsere - nyilatkozta érdeklődésünkre Kazamér Andrea, a CREST Forrásközpont programirányítója. Dr. Héjja Botond, a CREST Forrásközpont igazgatója fontosnak tartja a személyes kapcsolatok kiépítését. Az első napon Mezőpetriben tartottak műhelymegbeszélést. Délután Gencsen négy-öt finanszírozó (SAPARD, Kárpátok Eurorégió Alapítvány stb.) bemutatása következett Este, Magyarcsaholyban a helyi teleház bemutatása után beszélgettek. Ellátogattak Mezőpetribe, majd Kaplonyba. - Dr. Héjja Botond emlékeztetett: két év alatt négy megyében - Szatmár, Szilágy, Máramaros, Bihar - 14 teleházat hoztak létre, jelenleg a szóban forgó négy megye további 17-18 helységéből beérkezett dokumentáció kiértékelését végzik. /Kinál György: Teleháztűznézők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2001. június 18.
A Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) vezetősége ismertette az intézmény idei programtervezetét. Balog László intézményvezető elmondotta: júliustól az intézmény a csíkszeredai központ mellett két fiókirodát is működtet Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen. A csíkszeredai központban létrejött a közművelődési osztály Sárpátki Ágnes vezetésével, valamint az információs, archiválási és kultúradigitalizálási szakosztály Simon Attila irányításával. Az intézmény egyik legnagyobb vállalkozása a még fellehető értékek, illetve az elmúlt évtizedek során összegyűjtött hang- illetve képanyag digitális feldolgozása. A HMKK tulajdonában jelenleg több mint száz videokazettányi anyag vár feldolgozásra, valamint jelentős mennyiségű kép- és hanganyag, amely a régióra jellemző kultúrörökséget tartalmazza. Terveik között szerepel egy nagyméretű felmérés, falvanként ezer-ezerötszáz kérdést tartalmazó kérdőívvel. A kutatómunka mellett a tervek között szerepel oktató jellegű munka is, elsősorban a vidéki kultúrotthonok vezetői számára szeretnének továbbképzést tartani. /Daczó Dénes: Kulturális értékek szervezett mentése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2001. június 18.
Jún. 12-én Nagyváradon tartotta alakuló ülését a Magyar Szakírók Szövetsége (MSZSZ). A magát demokratikus és politikamentes társadalmi szervezetként meghatározó szövetség "a humánus erkölcsi normák, az egyetemes és a magyar nemzeti kultúra iránti elkötelezettség alapján a magyar köz- és szaknyelvi információközlés széles körű céltudatos és rendszeres fejlesztését, a magyar szakirodalmi kiadói tevékenység kritikus szakmai-morális figyelemmel kísérését, a környező népek hasonló célú saját mozgalmával kialakított testvéri együttműködést, továbbá az elburjánzott szellemi környezetszennyezés visszaszorítását" kívánja szolgálni. Az alakuló ülés fővédnöke Mádl Ferenc akadémikus, a Magyar Köztársaság elnöke volt. Az alapító tagok soraiban a számtalan magyarországi mellett 18 erdélyi, két kárpátaljai, két felvidéki, egy vajdasági és egy kanadai is található. /Magyar Szakírók Szövetségének alakuló ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./2001. június 18.
A rendszerváltás után Szabédi Lászlóra évente emlékező, a költő életművét feldolgozó kolozsvári tudományos konferenciákon kívül Farkas Ernő magyar szakos tanár, tanfelügyelő kezdeményezése nyomán Szabédon is rendszeresen megemlékeznek a költőről. Jóllehet, Szabédi Sáromberkén született, a költő a mezőségi falu büszkesége lett, mint neki a szabédi emberek: "oly szép s nekem való nép". A jún. 16-i megemlékező ünnepségre vendégek jöttek Kolozsvárról, de eljött Magyarországról Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, az Anyanyelvi Konferencia képviseletében Komlós Attila, Kolozsvárról Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Kötő József, Bukarestből Gálfalvi Zsolt, A Hét főszerkesztője, Virág György, a megyei tanács elnöke, irodalmárok, papok, újságírók. Pomogáts Béla emlékbeszédében kiemelte, hogy Szabédi László "ennek az erdélyi magyar önazonosságnak volt a hőse, végül vértanúja, akinek egész életét egy nagy vállalás, egy nagy hivatás és munka töltötte be: hogyan lehet megtartani a változó történelemnek mostoha viszonyai között az erdélyi magyar nyelvet, kultúrát, az erdélyi magyarság önazonosságát." Az istentisztelet után megkoszorúzták a költő emlékplakettjeit. /A Maros-Mezőség kapujában. Szabédira emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 18./2001. június 18.
Jún. 17-én Szamosdobon felavatták a kívül-belül felújított református templomot és az annak falára elhelyezett emléktáblát, amelyet a két világháborúban elesett hősök emlékére állítottak. Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Sipos Miklós esperes hangsúlyozta a felújítás jelentőségét: a több mint 200 éves templomot az alig több mint 200 lelkes gyülekezet újította fel. A falunak elöregedő gyülekezete van, de annak élni akaró tagjai kezdenek felemelkedni. A fiatalok ma már nem hagyják el szülőfalujukat. Lehetőség van arra, hogy a következő években ismét beinduljon a magyar nyelvű oktatás. /Templomszentelés és emlékműavatás Szamosdobon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./ A 1200-as években említik először Szamosdobot a dokumentumok. A harmadik helyén áll a község. Előbb a Homoród partján épült fel, majd a tatárjárás után a Kispuszta nevű hatérrészen született újjá, hogy újabb csapásokat követően a Balkány patak partján adjon otthont lakóinak. Így változott neve is. Volt Homoróddob, Krasznadob, s végül 1711-től lett Szamosdob. Első templomát a XIII. században emelték, a most felújítottat 1795-ban építették, és harminc éve renoválták utoljára. A jún. 17-i, vasárnapi ünnepség keretében nem csak a felújított templomot szentelték fel, de a két világháborúban hősi halált halt szamosdobi magyarok emléktábláját is felavatták. Tőkés László püspök igehirdetésében áttekintette a múlt század, benne főleg a magyarságot ért tragédiákat, de külön hangsúlyozta: reménységünket nem tudták elpusztítani, mert hitből fakad! - Talán ismét lesz magyar iskolája a 250 főnyi itteni magyarságnak, s ha nem, akkor valamilyen segítség révén vásárolhatnak egy mikrobuszt, hogy a dobi és a csengerbagosi magyar gyerekeket a nyolc kilométerre lévő Vetés község iskolájába tudják ingáztatni. Egyelőre csak ez jelent esélyt a 8-10 magyar gyermeknek az anyanyelven való tanulásra. /Sike Lajos: Református templomukat ünnepelték a szamosdobi besenyők ivadékai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./2001. június 19.
A kormány üdvözli az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országokkal folyó tárgyalások felgyorsítására, a legfelkészültebb országok 2002 végén történő felvételével kapcsolatos politikai szándék kinyilvánítására vonatkozó múlt heti göteborgi döntéseket - derült ki a bukaresti kormányközleményből. A közlemény szerint a román kormány nekilátott "a legnehezebb tárgyalási fejezetek közé tartozó" témákra vonatkozó román álláspont kialakításához, mert "a kormány végsőcélja, hogy mandátuma vége előtt, s ha lehet, a 2004 nyarán sorra kerülő európai parlamenti választásokig befejezze a csatlakozási tárgyalásokat". - Románia szempontjából az Európai Unió (EU) göteborgi csúcstalálkozója kedvező politikai esemény volt - jelentette ki Ion Iliescu államfő. /Románia üdvözli a bővítési folyamat felgyorsítását. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./2001. június 19.
Szégyentelen! Gyilkos! Menj Budapestre az egész nemzeteddel! Legyen már egyszer vége ezeknek a magyarokkal! Miért húzzátok mindig elő a kést ti, magyarok? Románia árulója lettél - mondta C.V. Tudor Frunda Györgynek a szenátusban, idézte az Adevarul. Ürügyül erre az szolgált, hogy a tervezett közkegyelmi törvény azokra is vonatkozna, akiket az 1989. decemberében Kézdivásárhelyen meglincselt, önkényeskedéseiről hírhedt milicista tiszt, Agache őrnagy, kirakatperében ítéltek el. Frunda György szenátor, az RMDSZ rendelkezésére álló időben elmondott - C.V.Tudor szenátor hisztérikus dühkitöréseitől mindegyre megszakított - politikai nyilatkozatában elmarasztalta a felszólalót magyarság elleni uszítás és a gyalázkodás tárgyában, részletezte a szóban forgó rendőrtiszt tárgyalásokon hitelesen bizonyított önkényeskedéseit, s a tényt magát, hogy a népharag akkori kitörései miatt az esetek döntő többségében még nyomozati eljárást sem indítottak. Noha a házszabály a politikai nyilatkozatok tekintetében nem ad módot a válaszadásra, előbb C. V. Tudor, majd Frunda szenátor is ismét szót kapott. A Maros megyei RMDSZ-szenátor bejelentette, hogy a történek alapján panaszt tesz a Szenátus Jogi és Mentelmi jogi Bizottságánál és értesíti az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének illetékeseit is. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./ "Az RMDSZ egy illegális szervezet, amelynek nincs szólásjoga a román parlamentben." - kiáltotta Vadim a szenátus ülésén. "Ha jól megnézed őt - tette hozzá -, látni fogod, hogy az ügyvédek talárja alól vér patakzik, az átkos magyar sovinizmus pedig román csontvázakon kúszik fel. A végletekig védelmezni vérszomjas gyilkosokat, pofátlanul és felsőbbrendűen sétafikálni Románia parlamentjében, ahogy azt Frunda György teszi, íme, a politikai terrorizmus hű tükre, amely e törvénytelen és románellenes szervezetet, az RMDSZ-t jellemzi", s ha "Orbán Viktor magyar igazolványt akar, akkor én is létrehozom a gyilkosok igazolványát". Mindezt C. V. Tudor, a Nagy-Románia párt elnöke mondta a szenátusban, Frunda György érvekre támaszkodva próbálta válaszát megfogalmazni, és ismét leszögezte: Aurel Agache a Ceausescu rendszer legagresszívabb eszköze volt Kézdivásárhelyen. "Sajnálom, hogy életét vesztette - tette hozzá, - de halálát saját maga készítette elő." Amire újabb szófergeteg következett: "Ön a lincselést igazolja, uram! - dörögte Vadim. - Ki készítette elő a halálát, te Frunda? Eridj, te, Budapestre!" Majd szimpatizánsainak biztató hangorkánja közepette beígérte: őszig elkészíti "Az RMDSZ romániai tevékenységének fekete könyvét." /Patália a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./2001. június 19.
Az amerikai szakértők Irak irányában történt illegális fegyver exporttal vádolják Romániát, adták hírül a román lapok. A The New York Times jún. 18-i számában két amerikai fegyverszakértő Iraknak történő fegyverexport jelentésének részeit közölt, amelyben romániai cégek exportáló országokként jelennek meg, ukrajnai és fehéroroszországi cégek mellett. Ha a hír valósnak bizonyul, akkor Románia megszegte az ENSZ 1990-ben érvénybe lépett fegyverembargóját Irak ellen. A vád azért is súlyos, mert létezik egy precedens: 1998-ban a CNN közölt hasonló riportot a román hadügyminisztériumhoz tartozó "Aerofina" cég Iraknak történő fegyverexportjáról. Az 1998-ban történt eset folytán több hadügyi tisztségviselőt váltottak le. A bukaresti külügyi szóvivő az esetre reagálva elmondta, hogy az eset tisztázása érdekében tájékoztatást kér az ügyben az ENSZ-től. - Ez a vád súlyosan érinti Románia NATO integrációs szándékait. /RMDSZ Tájékoztató, jún. 19. - 1991. sz./2001. június 19.
Az egykori Baraganba deportáltak temesvári egyesülete jún. 16-17-én kétnapos megemlékezést szervezett a szomorú esemény kezdetének 50. évfordulóján. 1951 júniusában negyvenezer bánsági nagygazdát hurcoltak el családostól marhavagonokban ismeretlen helyre. A gyászos emlékű eseményeket elevenítették fel a még életben levő egykori áldozatok a kétnapos rendezvény során. Ez alkalomból megjelentették a deportáltak névsorát tartalmazó könyvet és a helyi falumúzeumban felavatták az Emlékezés Házát, azoknak a kunyhóknak a helyén, melyeket a román pusztában puszta kezükkel tákoltak össze a száműzöttek. /(Pataki Zoltán): A baragani deportálások félévszázados évfordulóján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./2001. június 19.
Júliusban lesz a 75. évfordulója annak, hogy báró Kemény János 28 erdélyi írónak, költőnek elküldte meghívó levelét, akik aztán nyaranta néhány napon át a marosvécsi Kemény-kastély vendégei voltak. Ez alkalomból jún. 16-án Marosvécsen emlékeztek a Helikon megalakulására, majd megkoszorúzták Kemény János sírját. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke mindenekelőtt a Kemény-család szerepét emelte ki az irodalmi társaság létrehívásában. Kemény Jánosét, aki birtokai egy részét az irodalomnak szentelte, több nyáron át Marosvécsre hívta össze az "erdélyi szellemi lovagrendet". Az irodalmat művelők közösségi szolidaritása fogja meghatározni az erdélyi magyar irodalom sorsát, mondotta az elnök. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN-klub elnöke főleg Kemény Jánosné, Auguszta asszony érdemeit emelte ki, aki bár idegen földről származott, szívvel, lélekkel támogatta a találkozók ügyét. A jelenlevők a Magyar Írószövetség, a Helikon - Kemény János Alapítvány valamint a Látó folyóirat és az Aranka György Alapítvány nevében helyezték el a koszorúkat. Jún. 16-án délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban folytatódott a megemlékezés. Gálfalvi Zsolt méltatta a marosvécsi találkozókon kialakult szabad írói munkaközösséget, a 15 találkozót, ahol egymás mellé kerültek az erdélyi avantgardisták, konzervatívok, radikálisok, emigráns mágnások vagy éppenséggel püspökök. A helikoni munkaközösségnek nem volt működési szabályzata, nem volt sehova bejegyezve, valószínűleg ezért maradhatott fenn 1944-ig. Pomogáts kiemelte, hogy most is szükség lenne ilyen laza, baráti irodalmi társaságokra. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője A szomszédvárak lebontása címmel főként két folyóirat, két írói tábor csatározásáról, torzsalkodásáról értekezett. A Korunk és az 1928 májusától 1944 szeptemberéig megjelenő Erdélyi Helikon köré csoportosuló írókról tartott előadást. - A helikoni mozgalom névsorában ott található Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Berde Mária, Kacsó Sándor, Kós Károly, Makkai Sándor, Kuncz Aladár, Molter Károly, Nyírő József, Sípos Domokos, Tabéry Géza, Tamási Áron, Tompa László, Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Karácsony Benő, Szabédi László... és sokan mások. /Máthé Éva: Hetvenöt éve történt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./2001. június 19.
Sepsiszentgyörgyön jún. 17-én az Intim bárban bemutatkozott az új helyi ifjúsági lap, a Csigalépcső szerkesztősége: Szonda Szabolcs, Béres Károly, Klárik Attila, Köllő Zsolt, Papp Attila, Turoczki Emese és Toró Attila. Még nem döntöttek, ki lesz a főszerkesztő. Az első szám jól sikerült. /(Éltes Enikő): Csigalépcsőn. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./2001. június 19.
Aug. 6-10. között a finnországi Jyväskylä ad otthont az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszusnak. A magyarságtudományok legnagyobb nemzetközi seregszemléjét ötévente rendezik meg, váltakozva magyarországi és külföldi helyszíneken. A kongresszusok fő témái (Hungarológiai oktatás régen és ma, A magyar vers - Budapest, 1981; A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében - Bécs, 1986; Régi és új peregrináció - Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon - Szeged, 1991; A magyar művelődés és a kereszténység - Róma, 1996) általában a kapcsolattörténeti megközelítéseket és az interdiszciplináris kutatásokat helyezik el térbe, a finnországi rendezvény központi témája a Hatalom és a kultúra. A szervezők mintegy 400 tudóst várnak a rendezvényre. A legtöbben természetszerűleg Magyarországról és a Kárpát-medence magyarlakta területeiről érkeznek, de jelen lesznek a nyugat- és észak-európai egyetemek hungarológusai, illetve az Egyesült Államok és Japán jeles kutatói mellett koreai, vietnami és izraeli vendégek is. A kongresszus internetes honlapja a www.jyu.fi/hungkong címen érhető el. /Hungarológiai kongresszus augusztusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Finnországban több évtizede kiemelt szerepe van a magyarságtudományok kutatásának. Három egyetemen (Helsinki, Turku és Jyväskylä) lehet magyar szakos képzésben részt venni. Jyväskyläben 1989 óta működik hungarológiai intézet. /Augusztusban Jyväskyläben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 26./2001. június 20.
Háromszéken növekvő aggodalom kísérik az Agache-perben elítélt Héjja Dezső egészségi állapotával kapcsolatos híreket. Az ügyben, mint ismeretes, 11 évi hercehurca után idén márciusban született végleges ítélet, súlyos büntetést szabva ki a vádlottakra. Az egyedül az országban tartózkodó elítélt, Héjja Dezső a közelmúltban súlyos epehólyagműtéten esett át, de egy korábbi törvényszéki véleményezés a büntetés letöltésére alkalmasnak találta. A műtét utáni helyzet nyomán a megyei rendőrparancsnok úgy nyilatkozott: 30 nappal elhalasztják a büntetésvégrehajtás megkezdését. A kialakult helyzet kapcsán a kézdivásárhelyi orvosok állásfoglalást tettek közzé: véleményük szerint Héjja teljes mértékben alkalmatlan a börtönbüntetés letöltésére. Szerintük hasnyálmirigygyulladásban is szenved, májcirózisa is van, s korábban eltört lába sem gyógyult meg. /(Flóra Gábor): Növekvő aggodalom Héjja Dezsőért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./