udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11191-11220 | 11221-11250 | 11251-11280 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. március 30.
Medgyesen a Millennium Házban Jakab Árpád festményeit állították ki. Jakab Árpád a medgyesi edénygyár mázas termékeit díszítette rajzokkal. A tavaly felavatott Millennium Házban van az RMDSZ székháza, a könyvtár berendezéséhez is hozzáfogtak. A Millennium Házban tartja próbáit az 1997-ben alakult Nefelejcs táncegyüttes is. A Nefelejcs 22 tagú együttes, idén a szórványvidéki táncegyüttesek találkozójának megrendezésére készülnek. Medgyesen mintegy tízezer magyar él. Szeben megyében a magyar közösség Medgyesen a legnépesebb. /Fejér László: Szórványvidéki tánctalálkozó lesz Medgyesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./2001. március 30.
Washington melletti otthonában, 71 éves korában elhunyt Száz Zoltán, aki amerikai magyar szervezetek képviselőjeként, külkapcsolatainak szervezőjeként az emigráció egyik tevékeny alakja volt. A budapesti születésű Száz Zoltán családjával együtt 1945-ben menekült Németországba, onnan pedig 1950-ben költözött az Egyesült Államokba, ahol történettudományból, valamint nemzetközi jogból és nemzetközi kapcsolatok tudományából szerzett diplomát. Számos egyetemen oktatott, több amerikai kitüntetést kapott (ezek egyike a republikánus párttól származott), valamint 1998-ban magyar állami elismerésben is részesült. /Elhunyt Száz Zoltán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./2001. március 31.
Kemény támadást intézett Traian Basescu bukaresti főpolgármester, a Demokrata Párt (DP) alelnöke a Romániát "közösen kormányzó" RTDP és RMDSZ ellen. A költségvetési törvény tervezete kapcsán kijelentette, hogy az RTDP és az RMDSZ közös egyetértésben tönkre akarja tenni a román mezőgazdaságot, hogy ezzel nyissanak utat a tömeges magyar mezőgazdasági import előtt. Basescu szerint az RTDP-RMDSZ közös kormányzás a legsúlyosabb válságba, elképzelhetetlen nyomorba dönti majd Romániát. /A DP az RMDSZ-t támadja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./2001. március 31.
Kinevezték Nagykároly város új rendőrségi vezetőit. A városban a múlt évi helyhatósági választáson Bekő Tamás mérnök (RMDSZ) kapta a szavazatok 67 %-át, ennek ellenére a rendőrségi vezetők mind románok. - Szatmárnémeti 125 tagú városi közigazgatásában mindössze 13 magyar dolgozik, annak ellenére, hogy a város lakosságának 42 %-a magyar - a hivatalos román statisztika szerint. /(Sike Lajos): De akkor ki az áruló? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./2001. március 31.
Dr. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester arra a hírre, hogy csökkenteni kell a polgármesteri hivatalban dolgozók létszámát, kijelentette, hogy a kormány nem szólhat bele a tevékenységükbe. A helyi tanácsok autonóm intézmények. Florea a kormány utasítása nélkül 257-ről 187-re csökkentette a tanács alkalmazottainak a létszámát. Florea hangsúlyozta, hogy abnormálisnak tartja a tanácsnak az etnikai hovatartozás szerinti osztódása. A természetes az lenne, ha a tanácsülésen szakbizottságok szerint helyezkednének el a tanácsosok. Máthé Éva, a lap munkatársa megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban egyre kevesebb a magyar nemzetiségű személy. Florea leszögezte, hogy ő nem tett ki egy magyart sem. Az újságírónő emlékeztetett, hogy az osztályvezetők mind román nemzetiségűek. Azelőtt volt köztük több magyar is. Florea polgármester kijelentette: Az okos magyarok immár Magyarországon dolgoznak, vagy itt jól menő cégeket vezetnek. Szerinte a magyarok nem jelentkeztek a versenyvizsgákra. /Máthé Éva: A marosvásárhelyi polgármester azt állítja: Az okos magyarok immár Magyarországon dolgoznak!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./2001. március 31.
Magyar gazdasági fórumot tartottak márc. 30-án Iasi-ban, hogy a magyar-román gazdasági kapcsolatok fejlődésébe ez a térség is bekapcsolódhasson. A Iasi megyei Kereskedelmi Kamara és a bukaresti Magyar Nagykövetség szervezte fórumon mintegy negyven helyi cég képviseltette magát. A fórummal egyidejűleg a helyi Kultúra Házában az elmúlt kétszáz év legjelentősebb magyar műszaki és tudományos eredményeket bemutató kiállítás is nyílt. /Magyar gazdasági fórum Iasi-ban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./2001. március 31.
Márc. 30-án Kovásznára érkezett a Vatikán bukaresti nagykövete, Jean Claude Perriset apostoli nuncius. A háromnapos háromszéki látogatás első állomása Kovászna, majd Kézdivásárhely. Újságírói kérdésre a nuncius kifejtette, információi szerint közel sincs akkora igény a csángók részéről a szentmisék magyar nyelven való celebrálására, mint azt a magyar sajtó hirdeti. Bár nem akar polémiába keveredni, szerinte okosabb dolog lenne, ha mindenki elfogadná, hogy a csángók túlnyomó többsége románnak vallja magát. "A katolikus és az ortodox egyház viszonyát ma már a közvetlenség és a tolerancia jellemzi, s ennek kialakulását nagyban segítette János Pál pápa romániai látogatása, valamint a Teoctist pátriárkával közösen tartott szentmise - nyilatkozta a Krónikának a pápai nagykövet. "A nunciatúra nem avatkozhat bele a romániai egyházi javak visszaszolgáltatásának folyamatába - fejtette ki Jean Claude Perriset -, de minden alkalmat megragad, hogy a visszaszolgáltatások szükségszerűségét, morális kötelességét tudatosítsa a román vezetőkben." /Csinta Samu: Nunciusi látogatás Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./ A csángók magyar nyelvű miseigényével kapcsolatos kérdésére válaszolva a nuncius kifejtette: tudomása szerint - s ezt a Moldvai Római Katolikus Egyház nunciatúrán gyakran megforduló papjainak információira s nemrégiben az említett régióban tett látogatására alapozva mondja - a csángók románnak vallják magukat, s mindössze hat személy kérte, hogy magyar nyelvű misét tartsanak. A hely- és történelmi ismeret igen fontos - figyelmeztetett -, oda kell menni, hogy pontos információi legyenek az embernek. Alig tíz nappal ezelőtt például Bákóban olyan csángóegyesület jött létre, mely e népcsoportnak a román kultúrához való tartozását hivatott tovább ápolni - szögezte le Jean Claude Perriset. /(simó): Jean Claude Perriset Kovásznán. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./2001. április 2.
Módosítás előtt az erdőrendtartásról szóló törvény - adta hírül a Közbirtokossági Hírvivő 3. száma, amelyben Birtalan Ákos parlamenti képviselő lerántotta a leplet a kormánypárt ez irányú szándékáról. A lázárfalvi közbirtokosság tulajdonába került a Szent Anna-tó és környéke. Ravasz Kálmán mérnök a közel 9000 hektáros összterülettel rendelkező Maros Közbirtokosság megalakulásáról adott tájékoztatást. /Megjelent a márciusi lapszám! Közbirtokossági Hírvivő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2001. április 2.
A Magyar Állami Népi Együttes 50 éves jubileumi gálaműsora zárja Budapesten, a Magyar Operaházban ápr. 2-án este a kárpát-medencei hivatásos magyar néptáncegyüttesek egyhetes budapesti találkozóját, az első Magyar Táncz Fesztivált, közös produkcióval jelenítve meg a magyar néptáncművészet egységét és magas művészi színvonalát. A találkozó a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kezdeményezésére és 10 millió forintos támogatásával jött létre. A kisvárdai színházi találkozó mintájára a NKÖM rendszeresítené a fesztivált. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyar Táncz Fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2001. április 2.
Egy évvel ezelőtt jelent meg először a Romániai Magyar Szó gyerekeknek szánt, havonta jelentkező melléklete, a Csodavár. Ugyancsak egy éve indult a László Károly színművész vezette sepsiszentgyörgyi csapat, a gyerekeknek szánt műsorokkal színre lépő Puki bácsi és a Mesekaláka. Márc. 30-án Sepsiszentgyörgyön, a Tamási Áron Színház stúdiótermében tartották a Mesekaláka és a Csodavár közös rendezvényét. A Csodavár két szerkesztője, Éltes Enikő újságíró, költő és Mészely József sepsiszentgyörgyi költő, tanító is jelen volt. /(Szonda Szabolcs): A Mesekaláka megünnepelte a Csodavárt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./2001. április 3.
Bukarest nyitott a párbeszédre, politikáját pedig egyértelmű Európa-párti orientáció jellemzi - jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában Mircea Geoana külügyminiszter. A román félben ugyanakkor megvan a szükséges politikai akarat ahhoz, hogy a román-magyar kétoldalú viszony az átláthatóság, illetve a felmerülő problémák gyors és hatékony megoldását szolgáló pragmatikus megközelítés elvei alapján fejlődjön. Az egyeztetések napirendjére kívánunk tűzni a kétoldalú viszonyhoz vagy a regionális együttműködéshez és biztonságpolitikához kapcsolódó kérdéseket csakúgy, mint az európai és euroatlanti integrációs folyamat meghatározó elemeit - mondta a külügyminiszter. /Pataky István: Bukarest a legrövidebb úton készül Európába. = Magyar Nemzet, ápr. 3./2001. április 4.
A magyar-román kereskedelmi forgalom értéke 2000-ben meghaladta a 900 millió dollárt, ez közel 30 %-os növekedést jelent 1999-hez képest - közölte Halász János, az ITD Hungary bukaresti képviselője. A Romániába irányuló magyar export értéke 574,2 millió dollár volt, 22,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Magyarországra importált román áruk értéke ugyanakkor 48,5 százalékkal 328,56 millió dollárra bővült. A magyar exportból az ipari termékek 75,7 százalékkal, az agrártermékek pedig 24,3 százalékkal részesedtek. A Romániából származó behozatalban az ipari termékek részesedése 90,9 százalékra mérséklődött a korábbi 92,2 százalékról. A magyarországi tőkeberuházás értéke 2000-ben meghaladta a 200 millió dollárt, ezzel Magyarország a külföldi tőkebefektetők romániai listáján a 12. helyet foglalja el. Ugyanakkor jelentősen növekedett a romániai tőke magyarországi jelenléte: értéke tavaly megközelítette a 30 millió dollárt. /Magyar-román kereskedelem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./2001. április 4.
Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy csaknem egy időben mind a két házban az akkreditációs törvényt módosító törvénytervezet vitája folyt. A szabályzat értelmében viszont egyazon törvényt a két házban egyszerre nem lehet tárgyalni. A képviselőházban Anghel Stanciu nagy-romániás bizottsági elnök hét társával együtt kezdeményezte az akkreditációs törvény módosítását, és letett egy törvénytervezetet a képviselőházban. A szenátusban pedig még a választásokat megelőzően nyújtott be hasonló tartalmú módosítást célzó törvénytervezetet Vadim Tudor és a PDSR-s Ioan Solcanu. A szenátusban ez a törvénytervezet nem került napirendre, most viszont elővették. A képviselőházban Anghel Stanciuék kezdeményezése napirendre került, az RMDSZ-nek több szintű politikai egyeztetés eredményeként sikerült elfogadtatni akaratát az PDSR-vel, és a szakbizottságban ők is elutasították a törvénytervezetet. A tervezet szerint egyetemet, főiskolát csak úgy lehet létrehozni, ha román fakultás vagy román nyelvű szak is működik az illető intézményben. Ezzel akarták meggátolni a magyar magánegyetem akkreditációját. A képviselőházban tehát sikerült megakadályozni a törvénymódosítást. A szenátusban viszont az ott benyújtott tervezete minden ellenállás nélkül, a PDSR teljes támogatásával elfogadta a szakbizottság. Asztalos kifejtette, hogy hiba történt: az RMDSZ-es szenátor csak az utolsó percben vette észre, hogy milyen törvénytervezet vitája kezdődik. Nem tudta előkészíteni a megelőző stratégiát. Mindenképpen egyeztetni kellett volna a kormánypárttal, végső soron akár Markó Béla közbenjárását is lehetett volna kérni. Azóta találkozott a PDSR és a RMDSZ csúcsvezetése. Az RMDSZ kérésére a kormánypárt ígéretet tett arra, hogy a tévedést korrigálják. /Oláh István: Egy műhiba hárítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./2001. április 4.
Rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze Borboly Csaba a Csíki Területi Ifjúsági Tanács (CSTIT) elnöke ápr. 2-án, amelyen bejelentette: a Csíki Területi RMDSZ-elnöktől értesítést kapott, hogy egy órán belül el kell hagyniuk a Területi RMDSZ épületét. Az előzmények: a CSTIT 1999-ben alakult meg, hogy a Csík körzeti ifjúsági szervezeteknek támogatást nyújtson. A szervezethez mostanig több vidéki ifjúsági egyesület is csatlakozott. A CSTIT kezdeményezésre hirdették meg a tavalyi helyhatósági választások során, az "Itthon fiatalon" mozgalmát. E szlogennel több fiatal is részt vett az RMDSZ által szervezett előválasztásokon. A megmérettetés során a Megyei Önkormányzati testületben, a csíkszeredai tanácsban valamint több vidéki önkormányzatban is képviselőjük van. A Területi Küldöttek tanácsában, valamint az RMDSZ csíkszeredai Képviselők Tanácsában is jelen vannak. A CSTIT megalakulásától a Területi RMDSZ székházban kapott irodát, amelyet azóta használnak. Az elmúlt hét végén a szervezet ülést tartott, amelyen eldöntötték: a közelgő területi RMDSZ-tisztújítás során (április 6-án) Ráduly Róbert Kálmán jelöltet támogatják a területi elnökségre. Borboly Csaba véleménye szerint Biró Albin területi RMDSZ elnök kilakoltatási felszólítása az ifjak Rádulyt támogató döntésével hozható összefüggésbe. Ők az elnök döntését végrehajtják annak ellenére, hogy ezt írásban nem volt hajlandó letenni. * Biró Albin RMDSZ-elnök viszont azt mondta, hogy az ügy túlpolitizált. Nem történt egyéb, "minthogy felszólítottam a vendégeimet, hogy hagyják el az épületet." - indokolta a kilakoltatást. Ráduly Róbert Kálmán képviselő szerint a hatalommal való visszaélésnek tekinthető az, ahogyan a szervezettel eljártak. /(Daczó Dénes): Váratlan kilakoltatás - RMDSZ tisztújítás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./2001. április 4.
Március végén Sógor Csaba csíki szenátor kereste fel a moldvai csángómagyar szervezetek vezetőit, akikkel a bákói református imaházban folytatott tárgyalásokat, majd a szervezetek irodáit látogatta meg. A csángók már többször aláírásokat gyűjtöttek. Hol a magyar nyelvű miséért, hol a magyar nyelv tanításáért. A fenyegetések sorozata, az elutasító válaszok sorozata követte egymást. A kilencvenhatos választások után az RMDSZ kormányzati szerepvállalása során a csángóság kérdésével külön szakember foglalkozott a tanügyminisztériumban. Eredménytelenül. A csángóagyarok iskoláiban a mai napig még opcionális tantárgyként sem lehet tanítani a magyar nyelvet. A Bákó megyei tanfelügyelőség egyelőre hallani sem akar a magyar nyelv oktatásáról. Amióta lehetőség van arra, hogy a férfiak munkát vállaljanak Magyarországon azóta a szülők még inkább kiállnak a magyar nyelv tanítása mellett. Egyházi emberek pedig azt szorgalmazzák, hogy ne Magyarországra, hanem inkább Olaszországba menjenek a csángók dolgozni. Bilibók Jenő Pusztinán, a szülei házában tanít magyar nyelvet. Csíkszeredában végezte a középiskoláit, majd Debrecenben történelem szakon tanult. Az egyetem befejezése után hazatért és otthon próbál meg tenni a magyar oktatásért. Bilibók Jenőt a Csángómagyarok Szövetsége alelnökévé választották az elmúlt napokban. Azonban az ilyen otthoni tanítás nem megoldás. Már nem csak a pusztinai gyerekek, de a szomszédos falvakból is járnak ide. A csángó szervezetek közül a Via Spei és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Bákó városában működtet irodát. A Via Spei - Reménység Útja szervezetnek lelkes csapata van. Farkas János elnök a szervezet irodáját is bemutatta. Kétszobás városi tömbház lakást bérelnek, havi ötven dollárért. A lakásban modern számítógépes technika van. Farkas János arról tájékoztatott, hogy az elmúlt év egyik legsikeresebb programja az "Ismerjük meg falvainkat" elnevezésű volt, amelyben a csángófalvak fiataljai találkoztak egymással. - Farkas szerint semmiképpen nem jelenthet megoldást a csángók kitelepítése, mert csak a fiatalok mennének el és ők sem biztos, hogy jól éreznék magukat más vidéken. Szóba került a gyimesfelsőloki iskola is. A szervezet vezetői szerint, akik oda elkerültek nem biztos, hogy hazajönnek. A megoldás az oktatás megvalósítására és a közösségi házak építése lenne, ahol lehetne megfelelő helyiségeket kialakítani. - Az RMDSZ-szel való együttműködés sem mondható kifogástalannak. A csángószervezetek támogatói között van a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Alapítvány. A támogatásaikból működnek a szervezetek. A beszélgetésekből kiderül az is, hogy a csángóknak szánt mintegy százezer forintból közel nyolcvan százaléka máshol marad és csupán húsz százaléka jut a moldvai szervezeteknek. - A két szervezet az elképzelés szerint a közeljövőben közös irodát alakít ki. - Az újságíró beszámolt Kostelek falu helyzetéről. A faluba nem jár az autóbusz. Legközelebb Csügésre kell két órát gyalognia annak, aki el akarja érni az autóbuszt. A falut közigazgatásilag elcsatolták 1952-ben Csíkszépvíztől. Ágashoz csatolták, ahonnan harminc kilométere van a falu. A színtiszta magyar faluban csak román iskola van. Salamon Antal katolikus plébános vállalta gyermekek magyar nyelvű tanítását, harminc gyermek jár hozzá betűvetést és olvasást tanulni. A többi Bákó megyei településhez képest sikerként könyvelhető el, hogy itt a többszöri kérésre 1999-től opcionális tantárgyként lehet tanítani a magyar nyelvet, igaz - csak összevont csoportokban. A magyar tankönyvekkel itt is gondok vannak. Az ötvenhat tanulóból mintegy harmincan tanulnak magyar nyelven. /Daczó Dénes: Csángó-magyaroknál Sógor Csaba szenátorral. 1. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3., II. rész: ápr. 4./ A Csík vármegyéhez, majd a Maros Autónom Tartományhoz tartozó Kóstelek falut 1968-ban csatolták Bákó megyéhez. A színmagyar faluban a magyar oktatást beszüntették. /Kósteleken még tanítják a magyart, de... = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./2001. április 4.
Zilahon tartottak egy magyar-magyar, azaz partiumi magyar és csángómagyar találkozót, Simonfy Irén, a Szilágy megyei EMKE elnöke kezdeményezésére, melyen sok fiatal érdeklődő volt jelen. László László történész előadásából megismerhették a jelenlevők a moldvai csángók eredetét, történelmét. A pusztinai származású Nyisztor Tinka néprajzkutató életútja kiváltságosnak mondható, csángómagyarságában ugyan is a néhány kiemelkedő közéleti személyiséghez tartozik. Román nyelven végezte a középiskolát, Sepsiszentgyörgyön szerzett darukezelő szakmát, majd számítógépkezelő lett. A rendszerváltást követően Budapesten az ELTE néprajz szakán diplomázott, jelenleg svájci ösztöndíjasként készíti doktori disszertációját a keleti táplálkozási szokásokról. Jelenleg nyáron nyolcvan csángó gyermek tanulja anyanyelvét, a hazatérők tanítanak. - Háromszor gyűjtöttek aláírásokat anyanyelvű misézésért, a Vatikán viszont arra hivatkozott, hogy nem jutott el hozzájuk az irat, pedig Budapesten a pápának is átadták az írásos kérést. A moldvai csángók 1968-ig imádkoztak, énekeltek magyarul, noha a zsinat megengedte az anyanyelvű misézést, a moldvai papok román nyelvre változtatták az imádságot. 1990-től a papok vezették be a köztudatba a "román katolikus" fogalmat, hogy a csángók tudatlanságát kihasználják. - Elgondolkoztató, hogy a moldvai katolikus falvakban a folkloristák egyetlen román népballadát sem tudtak gyűjteni. Ellentmondás, hogy miközben Brassóban az Európai Nyelvek Éve rendezvényeit tartották hazai kisebbségek képviselői részvételével, pár száz kilométerrel távolabb, Bákóban éppen a csángósággal szembenálló "kulturális szervezkedés" zajlott. Megalakult az A. D. Martinas nevével fémjelzett egyesület. A kommunista diktatúra idején Adrian Paunescu lapja, a Flacara 1986. február 28-i számában méltatta azt a D. Martinast, aki könyvében igyekezett bizonyítani a csángók román eredetét. Annak idején a méltatók kiemelték: "a IX. kongresszus újító forradalmi szelleme tette lehetővé a könyv megjelenését". - A kommunista pártkongresszus szelleme él tovább Moldovában bizonyos művelődésinek mondott egyesületben. /Fejér László: Háromszor gyűjtöttek aláírásokat anyanyelvű misézésért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./2001. április 5.
Ápr. 4-én Mircea Geoana román külügyminiszter hivatalos látogatásra Budapestre utazott. - Minden feltétel megvan a kétoldalú kapcsolatok további töretlen fejlődéséhez, és ahhoz, hogy valódi partneri kapcsolat jöjjön létre Magyarország és Románia között - jelentette ki a Martonyi János külügyminiszterrel folytatott hivatalos megbeszélést követő sajtótájékoztatóján. A tárgyaláson nagy hangsúlyt fektettek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére és a határok átjárhatóságának javítására. A román fél folytatja konzultációit a magyar kormánnyal a romániai magyarság helyzetét illetően, a romániai magyar főkonzulátusról pedig szélesebb körű tárgyalásokra van szükség. Kovács László MSZP-elnökkel való tanácskozásán Mircea Geoana sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar kormány eddig nem konzultált hivatalosan Romániával a készülő státustörvényről. A román külügyminisztert Orbán Viktor kormányfő is fogadta. /Mircea Geoana látogatása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2001. április 5.
Ápr. 2-án a képviselőházban az RMDSZ együttes frakciója találkozott Mihai Tanasescu pénzügyminiszterrel, a 2001. évi költségvetés ügyében. M. Tanasescu ismertette az idei költségvetés tervezetét, a honatyák kifejtették véleményüket. Markó Béla szövetségi elnök a kisebbségeknek szánt összegekről beszélt (84 milliárd), amelyet még lehetne növelni. A megyék szempontjából sürgette a minisztériumok hatáskörbe átutalt pénzek átláthatóságát. Puskás Bálint szenátor szóvá tette, hogy nagy különbségek vannak az egyes megyék beruházásaira szánt összegek között. Ráduly Róbert képviselő felvetette, hogy a jövedelem utáni adót a munkahely szerint, és ne a cég bejegyzett székhelye szerint kelljen fizetni. Winkler Gyula képviselő kérte, hogy a minisztériumok hatáskörébe átutalt pénzeknek legyen megyei elosztása is. Pete István szenátor szerint kevés a mezőgazdasági tárcára jutó összeg. Tamás Sándor képviselő a kézdivásárhelyi kórház részére nagyobb összeg kiutalását kérte. Márton Árpád képviselő a Kovászna megyei beruházásokra szánt összegeket kevesellte. Varga Attila képviselő azt kérdezte, milyen pénzeket lehetne a költségvetésből elkülöníteni az egyetem előtti oktatás decentralizációjára. Szabó Károly szenátor az energiaveszteséget csökkentő beruházásokról érdeklődött. Kelemen Atilla képviselő szerint a mezőgazdaságra szánt, amúgy is igen kicsi pénzösszeget súlyosan terheli a tárcához csatolt erdőgazdálkodás. Mihai Tanasescu pénzügyminiszter a mezőgazdaságról elmondta, hogy a cél egy modern mezőgazdaság kialakítása. /Az RMDSZ parlamenti frakciója találkozott a pénzügyminiszterrel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2001. április 5.
Az uniós csatlakozásig Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben. Ha pedig a csatlakozás után lesz olyan ország, amellyel szemben az unió vízumkényszert alkalmaz, a magyarok számára akkor is lehetővé teszik, hogy a közösség jogszabályai által megengedett legkedvezőbb feltételekkel léphessenek be az anyaországba - hangsúlyozta Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár egy városi fórumon Nagykőrösön, ahol a státustörvény-tervezetet ismertette. A tervek szerint évente négy alkalommal válthatnak Magyarországon kilencven százalékos kedvezményre jogosító menetjegyet vonatra, illetve távolsági autóbuszra a határon túli felnőtt magyarok. /Nagykőrösön a státustörvény-tervezetről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2001. április 5.
Arató István újmosnicai RMDSZ-elnök kezdeményezésére a hét elején ismét a helyére került a községközpontban álló első világháborús emlékmű szimbolikus dísze: a karmaiban görbe kardot tartó turulmadár. Az emlékművet, amelyre időközben a második világháborúban elesett újmosnicai magyar hősök nevét is felvésték, már kétszer meggyalázták, a turulmadarat pedig összetörték, legutóbb vagy két évvel ezelőtt. A tavaly megválasztott RMDSZ-elnök megígérte választóinak, hogy első dolga lesz helyreállíttatni az emlékművet és betartotta a szavát. /(Pataki Zoltán): Helyére került a turulmadár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2001. április 5.
Ápr. 2-án a Hargita Megyei Kulturális Központ és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség együttműködési szerződést írt alá. A HMKK akkor nyújt elsősorban szakmai támogatást az RMNSZ-nek, amikor annak a legnagyobb szüksége van rá, hiszen a több mint 150 tagot számláló szervezetben sikeresen beindultak a népművészet ápolását és a tárgyi népművészet fejlesztését elősegítő folyamatok. A két szervezet közös adatbázisokat készít az erdélyi népművészekről, együttműködik tanácskozások, konferenciák, szakmai fórumok, tudományos-ismeretterjesztő rendezvények szervezésében és kiadványok megjelentetésében. /A népművészeti munka szervezett támogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2001. április 5.
1999 tavaszán alakult meg Désen a Czakó Zsigmond Stúdiószínpad Széll Árpád középiskolás diák és Raff Róbert egyetemi hallgató kezdeményezésére. A színpad a dési EMKE támogatását élvezte. Időközben Széll Árpád elhunyt, a színpad jelenlegi szervezői Balogh Réka, a dési polgármesteri hivatal kultúrreferense, Szász István egyetemi hallgató és Raff Róbert egyetemi hallgató. Azt tervezik, hogy ifjúsági színjátszó csoportot hoznak létre. /Raff Róbert, a dési EMKE kuratóriumának tagja, Dés: Czakó Zsigmond Stúdiószínpad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2001. április 5.
Márc. 26-án a bukaresti Petőfi Ház Irodalmi Színpada, születésének 110. évfordulója alkalmából Zilahy Lajosról emlékezett meg. Zilahy Lajos (1891-1974) a két világháború közötti korszak egyik legjellegzetesebb írója. A Nagyszalontán 1891. márc. 27-én született Zilahy Lajos munkásságát Halász Anna író és újságíró méltatta. /Zilahy Lajos a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2001. április 5.
Április 12-től játsszák Budapesten a mozik Koltay Gábor legújabb munkáját, a Sacra Corona című történelmi filmet, a mozgókép zenéjét tartalmazó CD-lemez már a napokban kapható lesz. Koltay Gergely zeneszerző a középkori egyházi zene motívumkincseiből és a modern folk-rock muzsika dallam- és hangzásvilágából ötvözte a Sacra Corona zenéjét. Koltay Gábor hangsúlyozta: a film nem készült volna el, ha a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nem veszi fel millenniumi filmes programjába a már megkezdett produkciót. Nemeskürty István, a Sacra Corona forgatókönyvírója úgy ítéli meg: a film jól sikerült, még azok is több cselekményt és mozgalmasságot fognak benne találni, akik a Honfoglalást unalmasnak találták. A Sacra Corona nem tudományos film, hanem a műalkotás szándékával készült mozgókép - mondta Nemeskürty István. Három királyfiról írt filmregényt, akik a Szent István halála utáni zűrzavarban összegfognak a haza megmentéséért. A Sacra Corona fő szerepeit - Vazul három unokáját - Szarvas Attila (László király), Horkay Péter (Salamon király) és Oberfrank Pál (Géza király) alakítja. Gellért püspököt Franco Nero személyesíti meg. /Sacra Corona - áprilistól a mozikban a film. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./2001. április 6.
Adrian Nastese miniszterelnök határozottan leszögezte, hogy a kormány nem fog engedni a szakszervezetek, illetve egyes szakszervezeti vezetők nyomásának. "A kormány Bukarestben van, akinek valami baja van vele, ott keresse meg, nem fognak a miniszterek akármiféle hívásokra utazgatni. Van jobb dolguk is annál". /(mózes): Adrian Nastase: A kormány nem enged a szakszervezet nyomásának. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./2001. április 6.
Romániának mintegy 450-500 millió dollárra van szüksége ahhoz, hogy határait az Európai Unió által elvárt szinten tegye biztonságossá - nyilatkozta Aurel Neagu dandártábornok, a román határrendőrség parancsnoka az MTI bukaresti tudósítójának. Idén körülbelül 130 millió dollárnyi hitelre számítanak és Aurel Neagu reméli, ennek az összegnek tetemes részét a határrendőrség kapja meg. A finanszírozás másik forrását a PHARE- programok jelentik. Olyan informatikai rendszert akarnak kiépíteni, amelyet a későbbiekben - Románia EU-tagságának elnyerése után - összekapcsolhatnak a bolgár és a magyar rendszerekkel, majd a megfelelő európai struktúrákkal. - Románia bízik abban, hogy az Európai Bizottság júniusi jelentése kedvező képet ad majd arról, hogy Bukarest miként teljesítette a vízumkényszer eltörléséhez szükséges feltételeket - jelentette ki Hildegard Puwak, a kormány európai integrációs minisztere. Hildegard Puwak hangsúlyozta, hogy az ország 1200 kilométert kitevő keleti határainak biztonságossá tétele hosszabb időt igényel, s ezen a területen Romániának feltétlenül szüksége van az EU anyagi támogatására. /Hitelek határerősítésre. Remények a vízumkényszer feloldására. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./2001. április 6.
Jean Claude Perriset apostoli nuncius márc. 29-én érkezett Kovásznára. Másnap Kézdivásárhelyre látogatott. A latin nyelven celebrált misét rövid beszélgetés követte, majd az apostoli követ sajtótájékoztatót tartott Kézdivásárhelyen. A Romániában dúló negyven év kommunizmusát átvészelte az egyház, ez is bizonyíték a túlélésre. A magyarság is megünnepelte az 1000 éves történelmét, ami azt mutatja, hogy értékes szellemi javakat bír a jövendőre nézve is. Ezek az értékek garanciát képeznek arra, hogy van amivel belépni a III. évezredbe. A magyarok Szent István királyának a megkeresztelkedése jelentette az első lépést az európai homogenitás felé, a magyar nép kereszténnyé válása pedig a belépést jelentette az európai egységbe. /Kézdivásárhelyen az apostoli nuncius. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), ápr. 6./ Jean Claude Perriset, a Szentszék bukaresti nunciusa Kovásznába látogatott. Egyértelművé vált, hogy a nunciatúra igen szoros kapcsolatban áll a iasi-i katolikus püspökséggel, bizonyára ugyanilyen a viszonya a bukaresti katolikus érsekséggel is. A nuncius úgy tudja, Moldvában mindössze hat csángó kérte a magyar misét. Ez jelzi: sem a csángók, sem az őket képviselő szövetség és alapítványok, sem az erdélyi magyar katolikus egyház nem tudta ezt a súlyos, kérdést jelentőségének megfelelő módon a Szentszék küldötte elé tárni. Emiatt a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének hat tagja Bukarestbe készül a nunciatúrára. Úgy tervezik, magukkal viszik azt a Pusztinán gyűjtött, több mint kétszáz aláírást, mely bizonyíték arra, hogy a falu római katolikus hívei közül igen sokan kérnek magyar misét, s viszik a magyar nyelvet tanulni vágyók aláírásait is, továbbá Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő asszonynak az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez beterjesztett és ez év márc. 12-én Párizsban az ET kulturális bizottsága által megvitatott angol nyelvű jelentést. A finn képviselő asszony jelentésében felvázolta a csángók eredetét, történetét, leírta, hogy heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport, mely megőrizte archaikus anyanyelvét. Ez a népcsoport a román hatóságok nyomására asszimilálódni kezdett. Tytti Isohookana-Asunmaa kitért arra, hogy "a csángó falvak római katolikus templomaiban engedélyezni kellene a mise csángó nyelven történő celebrálását". Az Európa Tanács oktatási-kulturális bizottságának főtitkára, Joao Ary is járt a Csángóföldön, ahol nyilvánvalóvá vált: a hatóságok nem akarták engedni, hogy a magukat magyarnak valló csángókkal is találkozhassék. Ennek ellenére a portugál politikus végül is eljutott azokba a csángó falvakba is, ahol még élnek magyarok. Igaz, néhány héttel később már "ügyesebben" jártak el a helyi hatóságok: James Rosapepet, az Egyesült Államok nemrég távozott bukaresti nagykövetét sikerült úgy végigvezetniük a vidéken, hogy a magyarok közelébe sem kerülhetett, s ha emlékezetem nem csal, másfél évvel ezelőtt maga Jean Claude Perriset is arra járt, de épp csak találkozott a moldvai csángómagyarok szövetségének néhány tagjával. /Simó Erzsébet: Egy misét a csángók is megérdemelnének. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./2001. április 6.
Téves az a megállapítás, hogy eredmény nélkül zárult volna a román külügyminiszter budapesti látogatása. Van elmozdulás, de nem olyan látványos, mint ahogy sokan szerettük volna - nyilatkozta Németh Zsolt. A politikus elmondta, hogy a román miniszterelnöknek érvényes meghívása van Budapestre, a kormányfői találkozónak azonban akkor van értelme, ha konkrét kérdésekben is előrelépésre lehet számítani. /Gui Angéla: Bukarest: Lassú az elmozdulás. = Magyar Nemzet, ápr. 6./2001. április 6.
Ápr. 5-én Kolozsváron megnyílt az általános közszükségleti cikkeket bemutató VIII. Közép-Kelet-Európai Vásár és a IV. Vakáció Nemzetközi Vásár. A megnyitón Gheorghe Muresanu, az Expo Transilvania főigazgatója, kiemelte a pécsi társszervező, a Fair Expo Kft. együttműködését, melynek köszönhetően a nyolcvanegy kiállító között huszonnégy magyarországi cég jöhetett el Kolozsvárra. Halász János, a bukaresti magyar nagykövetség gazdasági tanácsosa utalt arra, hogy amikor 1992-ben az első Center East Euro Fairen vett részt, a magyar-román külkereskedelmi kapcsolatok csak az évi 200 millió dollárnál tartottak. Most pedig megközelítik az egymilliárd dollárt. Romániában 3500 magyar vagy vegyes tőkéjű vállalat működik, 200 millió dollárnyi össztőkével, és ebben Kolozs megye, a maga 90 millió dollárjával, vezető helyet tölt be. /Ördög I. Béla: Húsvét előtti vásár Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./2001. április 6.
Tizenegyedik születésnapját ünnepelte a napokban a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet, népszerű nevén a TEMISZ. A TEMISZ-alapító Toró T. Tibor a kezdetre emlékezett: volt tanítványai - Kántor Zoltán, Korek Mária, Mulicz Gyöngyi, Telegdy Álmos, Borbély Zsolt, Fórika Éva és Ildikó - javasolták, hogy alapítsanak ifjúsági szervezetet. Toró 1995-ig volt a TEMISZ elnöke, az a csapat, amely most többnyire az RMDSZ-ben tevékenykedik, akkor adta át a stafétabotot a következő generációnak. /Pataki Zoltán: Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet: Politikai iskola vagy programiroda? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./