udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 11161-11190 | 11191-11220 | 11221-11250 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. március 26.
Mircea Geoana külügyminiszternek márc. 25-én kétnapos hivatalos látogatásra kellett volna Magyarországra utaznia, 26-án kezdte volna meg hivatalos programját. Azonban a magyar féllel egyetértésben a látogatást egy héttel elhalasztották, mert a román külügyi tárca vezetőjének, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke is, márc. 26-án és 27-én Bukarestben a macedóniai krízisről amerikai és nyugat-európai vezetők részvételével sorra kerülő EBESZ-tanácskozáson kell részt vennie. Geoana a tavalyi választások nyomán hatalomra jutott kormány tagjai közül elsőként látogat Budapestre. Victor Micula román külügyi szóvivő tájékoztatása szerint a főkonzulátusok kérdése, a Gozsdu-hagyaték és a magyarországi román iskolák ügye, a román-magyar kapcsolatok számos más időszerű témája, valamint a regionális biztonsági politika és a két ország európai és euroatlanti integrációjának kérdései szerepelnek a külügyminiszter budapesti tárgyalásainak programjában. Markó Béla RMDSZ-elnök március eleji budapesti látogatása során összefogásra ösztönzött annak érdekében, hogy a bukaresti illetékes hatóságok ne lassíthassák le az erdélyi magyar magánegyetem tervezett három szakának engedélyezési folyamatát. Hangsúlyozta, hogy Mircea Geoana budapesti tárgyalásain a romániai egyházi és közösségi ingatlanok ügyének, valamint a hazai állami és magánegyetemi magyar oktatásban történő előrelépés kérdésének mindenképpen napirendre kell kerülnie. Az 1996-ban aláírt alapszerződés alapján létrejött kormányközi vegyes bizottság és szakbizottságai munkáját a magyar fél fel kívánja újítani, mert ezek megalakulásuk óta gyakorlatilag semmilyen eredményre nem jutottak. A magyar-román kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke 2000-ben meghaladta a 900 millió dollárt, a magyar közvetlen befektetések Romániában mintegy 160 millió dollárt tesznek ki, és több mint 3400 magyar-román vegyes vállalat működik. /Napirenden az egyetem, a főkonzulátusok és a Gozsdu-hagyaték ügye. Egy héttel elhalasztotta budapesti látogatását a román külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./2001. március 26.
Márc. 24-én tartotta az RMDSZ a Brassó Megyei Küldöttek Gyűlését, tisztújítás is történt. Az RMDSZ megyei elnökégi tisztségre öten jelentkeztek: Gábor István, a MKT elnöke, orvos; Simon Sándor, az oktatásügyi alelnök, tanár; Kovács Attila, ifjúsági alelnök, filozófus; Markó Attila kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes, jogász; Orbán Géza, a szabályzat-felügyelő bizottság tagja, mérnök. Később Orbán Géza, majd Markó Attila is visszalépett, s a legtöbb szavazatot a legfiatalabb jelölt, Kovács Attila kapta. Az új elnök, Kovács Attila /sz. Brassó, 1974. Dec. 27./ 1997-ben szerezte meg a diplomát, 1999-től doktorandus a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, 1999-től a Brassó megyei RMDSz Ügyvezető Elnökségének ifjúsági alelnöke. Egyik legfontosabb teendőnek tartja, hogy feltérképezzék a vidék problémáit. /(Tóásó Áron Zoltán): Tavasz a brassói RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./2001. március 26.
Márc. 24-én Szovátán, a Teleki Oktatási Központban tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Küldöttgyűlését. A Szövetség idén ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját - hangsúlyozta Lászlófy Pál elnöki beszámolója, mely a tízéves tevékenység lényegét foglalta össze. Az 1991-92-es éveket az iskolaalapítás és az anyanyelvi iskolák védelme jellemezte. Az 1992-96 a sorozatos tiltakozások (tüntetések, tiltakozó fórumok, élőláncok az anyanyelv és iskolái védelmére, tiltakozó beadványok, az ország elnöke, a parlament, a kormány, a tanügyminiszter felé stb.) időszaka volt, amelyek lényegében a tanügyi törvényre, a magyar egyetem létrehozására, a tanügy szabályozására vonatkoztak. 1996-2000 az RMPSZ számára is a politikai hatalomváltáshoz fűződő remények időszakát jelentette. A szakmai megvalósításokban külön fejezetet jelent a Bolyai Nyári Akadémia, melynek intézményesítésével sikerült elérni a Kárpát-medencei pedagógus továbbképzésbe való integrációt. 1993-2001 között nyolc alkalommal, évente 16-24 tanfolyam működtetésével 6000 pedagógus vett részt e továbbképzéseken. Kiemelt feladatként valósította meg az RMPSZ a négy oktatási központ kialakítását. 1994-2001 között létrehozták és fejlesztették a szovátai Teleki Oktatási Központot. Szintén az Illyés Közalapítvány támogatásával saját tulajdonú házat vásároltak a Partium-i, a kolozsvári Gál Kelemen valamint a Székelyföldi Oktatási Központ számára. E központok fenntartását és működtetését kiemelten a magyarországi Oktatási Minisztérium anyagi és szellemi támogatása biztosítja. 1998-tól az Erdélyi Tankönyvtanács az RMPSZ-en belül önálló programmal és költségvetéssel rendelkező szervezet lett. Az RMPSZ 2000. január 5-én Ábel Kiadó néven tankönyvkiadót jegyeztetett be. Az RMPSZ tevékenységének fontos területe a pedagógus-utánpótlás biztosítása. Folyamatban van a Sapientia Alapítvány által beindítandó magyar egyetem akkreditációja, a pedagógushiány további fokozódása azonban az anyanyelvi oktatás helyenkénti ellehetetlenüléséhez vezet. Markó Béla beszédében megjegyezte: kár lenne az oktatási törvény új lehetőségeit holt betűként szemlélni. A magyar oktatás színvonalát, útját, módját a helyi közösségekben távlatilag sokkal jobban tudja befolyásolni mintha ki lennénk szolgáltatva a központi hatalom kényének-kedvének. Az RMDSZ próbálja megakadályozni, hogy főtanfelügyelőket, tanfelügyelőket, mindazokat, akik felelős beosztásban vannak az oktatásban, leváltsanak. /Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26., Bögözi Attila: Jó munkalégkörben, szolgálatot teljesítve. Tíz éves a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./ Egységes, az egész romániai magyar közoktatásra vonatkozó szórványprogram kidolgozását nem tartjuk hatékonynak és talán tudományosan megalapozhatónak sem - jelentette ki Burus Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) főtitkára. Király Annamária, a Magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Titkárságának főtanácsosa vázolta a státustörvényből származó előnyöket. /Szórvány-támogatás. =Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26./2001. március 26.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes márc. 26.-április 2. között - a Háromszék Táncegyüttessel, az Udvarhelyi Néptáncműhellyel és a Maros Művészegyüttessel együtt - a budapesti Hagyományok Háza által szervezett I. Kárpát-medencei Magyar Táncz Fesztivál meghívottja. Az együttes ez alatt több helyszínen is fellép, majd ápr. 2-án a Magyar Állami Népi Együttes 50 éves évfordulóját ünneplik meg az erdélyi, szlovákiai, valamint kárpátaljai és magyarországi hivatásos néptáncegyüttesekkel együtt a Magyar Operában. /(Daczó Dénes): Újabb szakmai kihívás előtt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./2001. március 26.
Az MTA közgyűlése 1990-ben hozta létre a Külső tag intézményét a külföldön élő magyar tudósok integrálására. A Magyar Tudományos Akadémiának jelenleg 119 külső és 22 magyar tiszteleti tagja van a világ számos országából. Romániából tizennégy külső tagja van: Kolozsvárról Benkő Samu, Csetri Elek, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Imreh István, Kékedy László, Kiss István, Maros Dezső, Nagy Tóth Ferenc és Uray Zoltán, Marosvásárhelyről Brassai Zoltán és Péter Mihály, Temesvárról Toró Tibor és Bukarestből Demény Lajos; tiszteleti tag Kolozsvárról Faragó József és Jakó Zsigmond. - A környező országokban élő magyar kutatók névjegyzékét 2000-ben már külön kötetben jelentették meg, mely 552 nevet tartalmaz: Horvátország 17, Jugoszlávia 101, Románia 301, Szlovákia 80, Szlovénia 2, Ukrajna 51. - 1996-ban létrehozták az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, melynek fő feladata a magyar tudományosság integrálását célzó intézményes keretek folyamatos kiépítése. Az MTK-EB elnöke Berényi Dénes akadémikus. A bizottságnak az elnöke mellett 11 tagja van, közülük hét Magyarországról és négy külső tag. Ez utóbbiak név szerint: dr. Benkő Samu (Erdélyi Múzeum-Egyesület), dr Bauer Győző (Szlovák Tudományos Akadémia), dr. Ribár Béla (Vajdasági Magyar Tudományos Társaság) és dr. Spenik Ottó (Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia). A bizottságnak hat állandó meghívottja is van, közöttük a Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság elnöke, dr. Szkála Károly. Az MTK-EB kiadásában ún. "színes füzeteket" jelentet meg az Akadémia. A szürke füzet - Magyar Tudományosság Külföldön címmel - az Akadémia célkitűzéseit és tevékenységét foglalja össze. A zöld füzet a külföldi magyar kutatóknak a jegyzékét tartalmazza. A sárga füzet a környező országok tudományos műhelyeit sorolja fel, a tevékenységükre vonatkozó legfontosabb adatokkal, Romániából több mint harmincat. A narancssárga füzet címe: Tudományos fokozatok a környező országokban. A kék füzet azoknak a magyarországi intézményeknek és szervezeteknek a legfontosabb adatait tartalmazza, amelyek a legkülönbözőbb területeken - ösztöndíj, rendezvénytámogatás, könyvkiadás, kutatástámogatás stb. - foglalkoznak a határon túli magyar tudományosság támogatásával. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság fő feladatait a Kapcsolatok és a Domus programokba csoportosították. A Kapcsolatok Program a kapcsolatépítést célozta meg. Az MTA közgyűléseit követően megrendezik a Külső Tagok Fórumát, akik folyóiratokat, tájékoztatásokat kapnak. Jelenleg a külső tagok minden évben két hetet tölthetnek Magyarországon, az Akadémia költségére. - 1993 óta kétévenként megrendezik Debrecenben a Környező Országok Magyar Tudományos Műhelyeinek Fórumát. Magyar tudományos műhelynek tekintik azt az egyetemet, főiskolát, intézetet, tanszéket, múzeumot, tudományos könyvtárat, levéltárat, folyóirat szerkesztőséget, tudományos egyesületet, néhány főből álló kutatócsoportot stb., amelyben bármely tudományágat magyar nyelven, ill. magyar nyelven is művelnek, vagy idegen nyelven ugyan, de a magyar történelemre, kultúrára, civilizációra, nyelvre vonatkozólag végeznek kutatásokat. Magyar tárgyú, hungarológiával foglalkozó tudományos műhelyek a világ számos országában vannak, melyeket a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság fog össze. - A Domus Program (teljes néven Domus Hungarica Scientiarum et Artium) keretében pályázati alapon külföldi magyar kutatók jöhetnek Magyarországra kutatásokat, ill. magyarországi kollégákkal közös kutatásokat folytatni bármely tudományágban. Az ösztöndíjak odaítélését kuratórium végzi, melynek négy tagját az oktatási miniszter, négy tagját és elnökét pedig az MTA elnöke nevezi ki, utóbbit az oktatási miniszter egyetértésével. A Domus kuratóriumának elnöke dr. Berényi Dénes akadémikus. Az elmúlt négy évben több mint 800 pályázatot bírált el pozitívan a kuratórium. A programra az MTA 1997 óta évente 40 milliót fordít. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja - 2. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./2001. március 26.
Magyarország és Románia európai integrációjának előkészítésével kapcsolatos gazdasági kérdésekről folytattak eszmecserét magyar és román közgazdászok Bukarestben. A Román Akadémia és a román Gazdaságkutató Intézet égisze alatt a hétvégén lezajlott kétnapos szeminárium sorrendben már a második tanácskozása volt a két ország közgazdászainak. A szeminárium három tagozatában eszmecserét folytató magyar és román közgazdászok a két ország tapasztalatainak és törekvéseinek fényében vizsgálták meg Magyarország és Románia előcsatlakozásával, az integráció lehetséges időpontjával, a két ország gazdasági reformjaival, a csatlakozási tárgyalásokkal, a gazdasági versenyképességgel kapcsolatos kérdéseket. /Magyar-román közgazdász-tanácskozás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26., Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2001. március 26.
Márc. 21-én Temesvárra látogatott Vajdaság Autonóm Tartomány önkormányzatának vezetősége, ahol a Temes megyei elöljárókkal a kétoldalú kapcsolatok normalizálásáról tárgyaltak. A történelmi Bánsághoz tartozó Temes és Vajdaság elsősorban a vámok és megfizethetetlen biztosítási díjak által kialakított mesterséges akadályokat szeretné elhárítani az együttműködés útjából. A találkozó során szakértői vegyes bizottságot hoztak létre. A vajdaságiak szeretnének a temesvárihoz hasonló Európai Információs Központot létrehozni Újvidéken is, ugyanakkor kereskedelmi irodát nyitnának a Bánság fővárosában.. /A Vajdaság szorosabbra fűzi kapcsolatait Temes megyével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./2001. március 26.
Elkészült a még terv formájában sokat vitatott-támadott Szent György szobor. A székelyudvarhelyi Harmath István megálmodta modern mű csak az utolsó simításokra vár, de a tartóoszlop a jövő héten már a helyére kerül. A zsűri a 13 közül nem választott ki egyetlen szobortervet sem, a tanácsra hárítva a felelősséget. A város polgárai inkább a klasszikus tervekre voksoltak. Végül a tanács komoly viták után elfogadta a Harmath Istvánét. A művész már jó ideje dolgozik rajta, hogy az április 20-22. között tartandó Szent György Napokon leleplezésre kerülhessen Sepsiszentgyörgyön. /Elkészült a szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 26./2001. március 26.
Március 26-án öt marosvásárhelyi képzőművész mutatkozik be a bukaresti Magyar Kulturális Központban. Bartha József, Irsai Zsolt, Pál Péter, Sebesi Sándor és Szabó Zoltán kísérletező kedvű alkotó kiállításának címe 46°20' szélességi kör. /Marosvásárhelyi képzőművészek Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./2001. március 26.
Magyarország és Románia eurointegrációjának előkészítésével kapcsolatos gazdasági kérdésekről folytattak eszmecserét magyar és román közgazdászok Bukarestben. Ez már a második tanácskozása volt a két ország közgazdászainak. A szeminárium három tagozatában eszmecserét folytató magyar és román közgazdászok a két ország tapasztalatainak és törekvéseinek fényében vizsgálták meg Magyarország és Románia előcsatlakozásával, az integráció lehetséges időpontjával, a két ország gazdasági reformjaival, a csatlakozási tárgyalásokkal, a gazdasági versenyképességgel kapcsolatos kérdéseket. /Magyar-román közgazdász- tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./2001. március 27.
A kormányfő tagadta ugyan, ám az elhangzott nyilatkozatokból kiderült: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége dolgavégezetlenül távozott Bukarestből. Nem tudtak a kormánnyal megállapodásra jutni. Az IMF szakértői szerint a költségvetés hiánya nem kellene hogy a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 3 százalékát meghaladja. Ugyanakkor a pénzügyi fegyelmet, a privatizáció látványos felgyorsítását, a kiadások visszaszorítását kérik. A kabinet ennek ellenére elfogadta az idei költségvetést, s annak vitája a héten elkezdődik a parlamentben. A kormány változata szerint az állami költségvetés hiánya 3,8 %, a gazdasági növekedés 4,1 %. A terv szerint a tavalyi 41 százalékról 25 százalékra csökken a pénzromlást. Neven Mates IMF-főtárgyaló pedig világosan megmondta: több ponton nem értettek egyet a kormány pénzügyi politikájával. Az új készenléti hitelszerződésből tehát egyhamar nem lesz semmi. /Az IMF-hitelszerződés még várat magára Az idei költségvetés a parlament elé került. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2001. március 27.
Márc. 26-án háromtól hét évig terjedő börtönbüntetésre ítélt a román legfelsőbb bíróság öt kézdivásárhelyi személyt egy volt kézdivásárhelyi rendőr őrnagy 1989. decemberében történt haláláért. Filip-Orbán Daniela Kamillát hét, Héjja Dezsőt és Paizs Octaviant (Ottót) 4-4, Reiner Antont és Konrád Jánost pedig 3-3 évi börtönre ítélték halált okozó ütlegelésért. A vád szerint Aurel Agache rendőr őrnagyot egy, 1989. decemberében a kézdivásárhelyi pártszékház előtt a kommunista rendszer és Nicolae Ceausescu ellen tüntető csoport tagjai ölték meg. A néhai tiszt családtagjainak kérésére indított vizsgálat során hét tettest azonosítottak, mint olyanokat, akik agyonverték Agachét. (Az 1990-ben közúti balesetben elhalálozott Kanabé Sándor István esetében az ügyészség beszüntette a vizsgálatot.) A Legfelsőbb Bíróság tulajdonképpen megerősítette a bukaresti táblabíróság által másodfokon hozott ítéletet. A Legfelsőbb Bíróság ítélete végleges jellegű és végrehajtása kötelező. Frunda György, az RMDSZ szenátora, a vádlottak védőügyvédje kijelentette: az elítéltek nevében a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordulva kéri a felmentésüket. /Ítélet született az Agache-perben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./ Az 1989-es forradalom hevületének több mint ezer áldozata közül épp a Székelyföldön: Kézdivásárhelyen, Oroszhegyen és Zetelakán megölt rendőrök lincselőire sújtott le a legnagyobb szigorral a bíróság. A forradalmi tömegekbe lövető katonatisztek zöme az utóbbi években is szépen araszolt fölfelé a ranglétrán. A Temesváron 1989. dec. 22-e előtt kioltott 72 emberéletért elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornokok ellen hozott ítéletet az elmúlt hetekben felfüggesztette a legfőbb ügyész, perújrafelvételt követelve. /Gazda Árpád: Iustitia szeme. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./2001. március 27.
Ismeretes, hogy a múlt hét végén Ion Iliescu államfő fogadta Hargita és Kovászna megyei román civil és kulturális szervezetek képviselőit, akik arra panaszkodtak: Bukarest elhanyagolja őket. Az államfő megígérte nekik: hamarosan ellátogat a két székely többségű megyébe. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a székelyföldi románság egyes tagjai képtelenek beletörődni abba, hogy a diktatúra után a helyi önkormányzatnak, a közösségi képviselet új politikai formája, az együttélésnek pedig egész más szabályai szerint kell megoldásokat találni. Azon románok, akiket azért telepítettek oda, hogy uralkodjanak az ottani magyar közösségeken, ők valóban hátrányos helyzetbe kerültek, mert ennek az uralkodói stratégiának leáldozott , kivéve a katonai létesítmények, rendőrség, más karhatalmi intézmények esetét. A székelyföldi magyaroknak rengeteg olyan gondjuk van, amelyek még mindig megoldatlanok. Amíg az ortodox egyház leglátványosabban éppen itt fejlődik, addig a magyar történelmi egyházak elvárásaik egy töredékét se tudják érvényesíteni. A 75 %-os magyar többségű Kovászna megyében a prefektúra melletti közigazgatási bizottság tagjai között 25 román, 13 magyar, 1 német alkalmazott található. Hargita megyében: 24 román alkalmazottra 19 magyar jut. - Szilágy megyében ugyanakkor a közigazgatási bizottság 35 tagja román, csupán 2 magyar, miközben a magyarság részaránya 23 %. /(Cseke Gábor): Az államelnök meglepődhet a statisztikáktól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2001. március 27.
A bukaresti bíróság 700 millió lejes erkölcsi kártérítésre ítélte az AP amerikai hírügynökséget és Alison Mutler nevű bukaresti tudósítóját a Tőkés László püspök által ellenük indított rágalmazási perben. A tudósító 1998 nyarán azt a hírt röpítette világgá, hogy Tőkés László a Szekuritáté ügynöke volt. A püspök védőüdvédje, Kincses Előd szerint a megítélt erkölcsi kártérítés példátlan nagyságú Romániában. Az ítélet nem jogerős, a felek élhetnek fellebbezési jogukkal. /Erkölcsi kártérítés Tőkés Lászlónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2001. március 27.
Két magyar és három román programot hagyott jóvá a Phare CBC román-magyar Vegyes Együttműködési Bizottsága Szegeden, tájékoztatott a Phare Határokon Átnyúló Együttműködés programigazgatója, Uszta József . - A magyar fél legnagyobb programja egy üzleti és szolgáltató központ létrehozása Makón a magyar-román határ menti kapcsolatok erősítésének érdekében, erre 2,4 millió eurót biztosítanak. Ennek a projektnek a határ túloldalán a tükörképe lesz egy hasonló központ, amely Temesváron épül 2 millió euróból. A másik program magyar részről a Körös-völgy árvízvédelmének fejlesztését irányozza elő, úgyszintén ennek tükörképe a Maros-völgy környezetvédelmi projektje a román oldalon. A két program csaknem négymillió eurós Phare-támogatásból épül majd meg. A brüsszeli Phare Management Committee várhatóan az év végéig jóváhagyja a támogatandó projekteket. /Magyar-román Phare-projektek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2001. március 28.
A Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatában 2001. január elsejével hozták létre az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetet, melynek vezetője Szarka László. Ennek egyik feladata a határon túli magyarság és a határokon belüli nemzeti kisebbségek történetének és jelenének kutatása. Másik feladata a határokon túli magyar tudományos kutatási programok tervezése. -A köztestületi tagság kiterjesztését a határokon túlra a Magyar Tudományos Akadémia 2000. májusi közgyűlésén hagyták jóvá. A Köztestület - a magyarországi, tudományos minősítéssel rendelkező kutatók, oktatók önkéntes jelentkezésén alapuló sokaságát - az 1994. évi Akadémiai Törvénnyel hozták létre. Kiterjesztése nem áll meg a Kárpát- medencében, az Akadémia köztestületébe jelentkezhetnek a világon bárhol élő, magukat magyarnak vagy magyarnak is valló kutatók. A határon túliaknak a köztestületi tagság elnyeréséhez ugyanolyan feltételeket kell teljesíteniük, a feltétel a tudományos fokozattal való rendelkezés. Jelenleg a környező országokból 441 bejelentkezett köztestületi tagja van a Magyar Tudományos Akadémiának. Ehhez kiépítették a megfelelő szervezeti keretet is. Ennek lényege, hogy az MTA öt területi bizottsága - Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém - regionális központokként fognak működni. A Kutatástámogatás a határon túlra programra az MTA 100 millió forintot szán, ebből az ösztöndíjkeret 80 millió forint. Az elkövetkezőkben kétszer akkora összeget fordít az Akadémia a határon túli magyar kutatók támogatására szülőföldjükön, mint a Domus ösztöndíjakra, melyek Magyarországon biztosítanak számukra kutatási lehetőségeket. A kutatástámogatási pályázatban külső és tiszteleti tagok, valamint a határon túli köztestületi tagok vehetnek részt egyénileg vagy csoportosan. Ezért előnyben részesítik azokat a pályázatokat, amelyek nagyobb tematikákban illeszkednek olyan kutatócsoporton belül, amelyben román, szlovák, szerb vagy más nemzetiségű kollégákkal dolgoznak együtt. Az további terve, hogy olyan magyar nyelvű akadémiai státusokat hozzanak létre a határokon túl, amelyek révén ott magyar nyelvű kutatásszervezéssel is foglalkozzanak. /Guther M. Ilona: Magyar tudományosság integrációja 3. rész. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./2001. március 28.
Kolozsvár az egyetlen város Romániában, ahol hat magyar nyelvű líceum működik. Az elmúlt években nem egy pedagógus próbálta a lehetőségeket úgy kihasználni, hogy az végül is népének hasznára legyen. Közéjük tartozik Tőkés Elek is. Az egyetem elvégzése után tanított, majd tanfelügyelő volt, 1992 decemberétől az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosaként kell újralétesítenie a református iskolahálózatot és főiskolai rendszert. Az 1996-os választások után a Vallásügyi Államtitkárságon a Kisebbségi Egyházak Főosztályának az igazgatója. Romániában mintegy tizenhat fontos magyar középiskola van, közöttük a Báthory István Gimnázium egyfajta szellemi központja az egyetem előtti oktatásnak. Több tankönyvszerző a tanárok között, másrészt az iskola mindig is az egyetem gyakorló iskolája volt. tagjait is segíteni tudják. /Csomafáy Ferenc: Felelősség önmagunkkal és a közösséggel szemben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./2001. március 28.
Az Európai Nyelvek Évének keretén belül a román kormány által szervezett Nyelvi sokféleség című program második napja is eseménydús volt. A résztvevők meglátogatták a bolgárszegi múzeumot, majd a Brassói Lapok és a Karpaten Rundschau szerkesztőségét. Az Áprily Lajos Középiskola Búzavirág együttese bemutatkozása sikeres volt. A rendezvényeken egyetlen helyi román nyelvű médiától sem jelent meg senki, az országos román sajtó sem számolt be az eseményről, annak ellenére, hogy meghívták a sajtót. Sebesi Karen-Attila, a kolozsvári Tonik Média Alapítvány elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület országos elnökségének ügyvezető elnöke elmondta, hogy a kulturális programokkal és a sajtóval való kapcsolattartással foglalkozó munkacsoport volt a legnépesebb, a török, tatár, magyar, német, zsidó, orosz, szerb, szlovák közösségek is képviseltették magukat. Rengeteg ötlet, javaslat hangzott el. A központi román sajtó monitorizálásának szükségessége is fölmerült, a roma kisebbséget érintő diszkriminatív jellegű anyagok közlése miatt, a romániai magyar nemzeti közösségről nem is beszélve. /(Tóásó Áron Zoltán): Európai Nyelvek Éve - második nap Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./2001. március 29.
Az egyik bukaresti napilap szerint a szenátus védelmi bizottsága elfogadhatóbbá tette a belügyminisztérium tevékenységét szabályozó sürgősségi kormányrendeletet. Másik, szintén bukaresti napilap szerint a Román Hírszerző és a Külföldi Hírszerző Szolgálat, a Belügyminisztérium után a Nemzetvédelmi Minisztérium is bevethet, mégpedig inkognitóban tiszteket egy-egy megbizatáson, ha úgy tetszik akcióban. A 29-es sürgősségi kormányrendelet-tervezet módosítaná a belügyminisztérium működését: a volt 0215-ös /titkosszolgálati szervezet/ helyében lépő 0962-es feladatait határozza meg a 29-es sürgősségi kormányrendelet. A titkosszolgálati módszerek nem hiányozhatnak ebből. A kormányrendelet olyan területen adott volna kompetenciát az új egységnek, ami elfogadhatatlan, az RMDSZ-politikusok számára legalábbis: hogy a rendőrség titkosszolgálati módszerek bevezetésével foglalkozzon minden olyan üggyel, ami az állambiztonságot, államtitkot érinti... A titkosszolgálatnak egy lehallgatáshoz, egy fedőszerv működéséhez ügyészségi jóváhagyásra van szüksége, a világon mindenütt megfelelő bírósági-parlamenti ellenőrzés alatt vannak. A múlt heti szakbizottsági vitán az RMDSZ-frakció döntését elfogadták. Az RMDSZ álláspontját Szabó Károly szenátor képviselte. /Oláh István: Szemfülességek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2001. március 29.
Románia gazdasági helyzete továbbra is akadályt jelent az ország európai uniós integrációja előtt, annak ellenére, hogy Bukarest teljesítheti a politikai kritériumokat - állapította mege Fokion Fotiadisz, az EB bukaresti képviselője a parlament integrációs bizottsága előtt. Fotiadisz kitért a törvényi stabilitás fontosságára, amely különösen a külföldi befektetők hosszú távú vonzásában játszik döntő szerepet. /Romániának fejlesztenie kell "pénzfelszívó" képességét. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./2001. március 29.
Eugen Jurca, a temesvári Ortodox Teológiai Fakultás professzora, ortodox pap nyilvánosan elismerte, hogy a Ceausescu-rendszer alatt a titkosszolgálat besúgója volt. Paptársaihoz és a közvéleményhez intézett nyílt levelével arra buzdított más egyházi személyeket is, hogy "a nemzeti megbékélés érdekében" kövessék példáját a beismerésben. Levele a Cotidianul és az Evenimentul Zilei lapokban jelent meg, ebben hangoztatta, hogy "Az igazságnak napvilágra kell kerülnie, bármilyen fájdalmas és szégyenletes is." A kommunista hatalom idején Romániában a Szekuritáté 700 ezer fős besúgói hálózatot épített ki, sok papot és szerzetest is együttműködésre kényszerítve. A 125 millió aktából álló titkosszolgálati archívum megnyitása mostanában zajlik, de csak nagyon lassan; eddig nagyon kevés jelentősebb közszereplőről láttak napvilágot kompromittáló adatok - jegyezte meg az AP. A hírügynökség rámutat, hogy alig pár nappal korábban látott napvilágot Romániában az a titkosszolgálati feljegyzés, amely szerint Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház jelenlegi feje hajdan egy nácibarát és antiszemita csoport tagjaként 1941-ben részt vett egy bukaresti zsinagóga elleni pogromban, amely 120 emberéletet követelt. Az irat több tanúvallomást tartalmaz az egykori szerzetes homoszexualitásáról is. Ez utóbbi azért feltűnő, mert Teoctist pátriárka vezényli a dühödt egyházi kampányt annak megakadályozására, hogy Romániában legalizálják - az Európa Tanács elvárásainak megfelelően - az azonos neműek szexuális kapcsolatát. A pátriárkára vonatkozó, 1949-es keltezésű titkosszolgálati iratot a Libertatea című napilap közölte, nagy felzúdulást keltve. Az ortodox egyház rágalmazást emleget, Ion Iliescu államfő pedig kijelentette, hogy "több tiszteletet érdemelne egy 87 éves ember". Ioan Robu katolikus püspök tagadta, hogy a katolikus egyháznak köze lenne a kínos információ napvilágra kerüléséhez. A botrány nyomán leváltották az egykori román állambiztonsági szervek iratainak feldolgozásával foglalkozó országos hivatalnak (CNSAS) azt a kutatóját, aki az információt kiszivárogtatta. Teoctist, akit a Ceausescu-rezsim bukása után heves bírálatok értek a diktatúrával való cinkossága miatt, 1990 elején még távozását ígérte tisztségéből, de aztán néhány hónap múlva meggondolta magát. /Könnyítene az egyházon a papok beismerő vallomása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./2001. március 29.
Mostanában a jelenlegi hatalom olyan törvények elfogadását javasolja a parlamentnek, melyek az adófizető polgárok megfigyelését írják elő, az emberi jogok némelyikét csorbítják. Toró T. Tibor Temes megyei képviselő javasolta, hogy nem kellene a két ház közötti eltérő szövegek egynémelyikét megszavazni, ezt azonban az RMDSZ-frakció elvetette. A Romániai Magyar Szó kérésére a képviselő elmondta, mi történt. A képviselőházi RMDSZ-frakció az adatvédelmi és az idegenrendészeti törvényeket illetően őt bízta meg, hogy témagazda legyen. Toró T. Tibor a két jogszabályt tanulmányozva megállapította, hogy az adatvédelmi törvény egyeztetett szövegei, de maga a jogszabály sem fogadható el, Az adtavédelmi törvény ugyanis megengedi, hogy a közérdekű információkat a polgárok előtt eltitkolják, tehát nem biztosítja az emberi jogok közül az információhoz való jogot. A képviselő kérdőjelezte a hírszerző szolgálat erősen felértékelt szerepét is, amely büntetést oszthat, ha a polgár az államtitkokkal, úgymond, gondatlanul bánik. Toró T. Tibor számára meglepő volt, hogy előterjesztését nagy érdektelenség fogadta. A végén abban maradtak, hogy témagazdaként figyel az együttes ülésen történtekre és amiként ő szavaz, úgy voksolnak a többiek is. Nem tudta azonban, hogy nem történt a szenátusi csoporttal egyeztetés. Toró felszólalásában elvette a törvénytervezetet az együttes ülésen. Ezt elsősorban Frunda György meg Szabó Károly a szenátusi csoport nevében nehezményezte, majd a két ház közös RMDSZ frakciójában heves vita támadt. Frunda kirohant: Torónak nem volt mandátuma a szenátusi csoport nevében is beszélni, egyébként is az álláspontja szakszerűtlen volt és rontotta az RMDSZ professzionális imidzsét. Toró T. Tibor úgy látja, hogy ez a személyének szólt, el akarták bizonytalanítani, hogy ne legyen kedve többé a nyílt üléseken a témákhoz szólani. Ez volt az első hozzászólásom a parlamentben. Toró T. Tibor számára érthetetlen módon azt fogadta el az RMDSZ-frakció, hogy a kormány javaslataitra voksolna. Másnap a sajtóban éppen azok az érvek jelentek meg a törvény ellen, amelyeket ő is felhozott. Több RMDSZ-es parlamenti kollegája erre azt mondta, hogy ez egy integrációs törvény, amely bár nem tökéletes, de a múlthoz képest előrelépés. /Magyar Balázs: Toró T. Tibor Temes megyei képviselő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2001. március 29.
Ion Iliescu elnök márc. 27-én fogadta Max van der Stoelt, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosát és Carlo Ungarot, az EBESZ macedóniai missziójának vezetőjét. A találkozón részt vett Mircea Geoana román külügyminiszter és Adrian Severin, az EBESZ parlamenti közgyűlésének elnöke. A találkozóról kiadott sajtóközlemény szerint Iliescu elnök és Max van der Stoel "különös aggodalmuknak" adtak hangot az észak-macedóniai események fejleményeivel kapcsolatban. A dél-kelet-európai helyzetről szólva Ion Iliescu nemzetközileg összehangolt fellépést szükségességét hangoztatta a térség békéjének és stabilitásának biztosítása érdekében. A román külügyminiszter Bukarestben konzultációt folytatott a macedóniai helyzetről Max van der Stoellal és Carlo Ungaroval. /Nemzetközi konzultációk Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2001. március 29.
Törpevállalkozók mikrohitellel való támogatását vállalta fel a Bethlen Gábor Alapítvány, melynek kuratóriuma Sepsiszentgyörgyön tartott összejövetelén értékelte múlt évi tevékenységét. Sikeresnek ítélték az Új Kézfogás Közalapítvány megbízásából végzett mikrohitelezési gyakorlatot, állapította meg dr. Birtalan Ákos kuratóriumi elnök. 2000-ben Hargita és Kovászna megyében mintegy százezer dollár mikrohiteles keret segítette a megvalósítható üzemtervvel rendelkező kisvállalkozókat, Szatmár, Szilágy és Máramaros megyékben hetvenötezer dollár szolgálta a vállalkozókat. E mikrohitelekhez azok a kisvállalkozók juthattak hozzá, aki 10 személynél kevesebb munkaerőt foglalkoztattak, kétéves tevékenységi múlttal rendelkeznek, megvalósítható üzemtervvel rendelkeznek és nincs adósságuk. A jövőben a Hargita-Kovászna övezet Brassó megyei fiókkal is bővül, ide sorolják a csángóföldi támogatást is. Újdonság a Maros-Kolozs megyei hálózat életrehívása, amely Beszterce, Fehér, Szeben megyei koordonálást is ellát. Bihar megye bekapcsolása a Szatmár-Máramaros-Szilágy megyei központ révén valósulhat meg, de fogadják, értékelik az Arad, Temes, Hunyad és Krassó-Szörény megyék igényléseit is. /Flóra Gábor: Bővül a támogatási hálózat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2001. március 29.
Az Európai Nyelvek Éve jegyében Brassóban megrendezett három napos konferencia a munkacsoportok tevékenységének elemzésével zárult. Március 26-án három munkacsoportban tárgyaltak a résztvevők a kisebbségi identitás megőrzésében kulcsszerepet játszó területekről: a kisebbségi alkotók gondjairól, kiadókról és kiadványokról, kulturális rendezvényekről és sajtóval való kapcsolattartásról. /(Tóásó Áron Zoltán: Európai Nyelvek Éve - Brassóban, harmadik nap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2001. március 29.
2002-ben lesz a Bolyai Év, ekkor lesz a világhírű tudós, Bolyai János születésének a kétszázadik évfordulója (1802. december 15.). A Marosvásárhely központtal meghirdetett rendezvénysorozat szervező stábja már most hetente tart megbeszéléseket. Csegzi Sándor marosvásárhelyi alpolgármester vezetésével összegyűlnek azok az intézményvezetők, társaságok képviselői, amelyek/akik felvállalták a már idén januárban elkezdődött eseménysor megszervezését, lebonyolítását. A szervezők a világhírű tudóst, Teller Edét kérik fel, vállalja a rendezvény fővédnökségét. Ugyanakkor a polgármesteri hivatal megtette az első lépéseket afelé, hogy Marosvásárhely testvérvárosi kapcsolatot építsen ki azzal a Göttingennel, ahol annakidején Bolyai Farkas egyetemre járt, és az akkor szintén ott tanuló Gauss-szal mély barátságot kötött. /Teller Edét kérik fel a fővédnökségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2001. március 29.
Az Önkéntes és Tartalékos Katonák Országos Szövetsége (ÖTKOSZ) márc. 24-én osztotta ki a Béri Balogh Ádám díjat. A millenniumi évben tizenhét személy kapta meg a kitüntetést. Az erdélyi díjazottak között volt: Búzás László, Borbély Ernő, Bíró Katalin, Gergely István plébános Csíkszeredából és Király Károly Sepsiszentgyörgyről. A díj azoknak jár, akik elkötelezettek a magyar nép ügye iránt, és volt olyan olyan esemény életükben, amikor a magyarság nyílt vállalása hátrányt jelentett számukra. /(Daczó Dénes): Béri Balogh Ádám díjas több csíkszeredai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2001. március 29.
Megjelent Magyarok a világban - Kárpát medence /CEBA Kiadó, Budapest/ címmel egy 800 oldalas, lexikon formátumú kézikönyv a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar nemzetrészekről. A kézikönyv főszerkesztője Bihari Zoltán, a Xantusz Nemzetközi Koordinációs Iroda igazgatója, szerzői pedig határontúli magyar szaktekintélyek. A Magyar Kultúra Alapítvány székházában márc. 27-én megtartott könyvbemutatót Szabó Tibor, a HTMH elnöke nyitotta meg. Jelen voltak a régiók szerzői kollektíváinak képviselői is: Erdélyből Tonk Sándor, Szlovákiából Tóth Károly, Vajdaságból Gábrityné dr. Molnár Irén, Kárpátaljáról Dupka György, Horvátországból Szkála Károly, Szlovéniából Göncz László, Burgerlandból Kelemen László. /(Guther M. Ilona, Budapest): Magyarok a világban - Kárpát medence. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2001. március 30.
Ápr. 1-jei hatállyal leváltották Lengyel Györgyöt, a Bihar megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal igazgatóját. A döntést az Országos Vásárlóvédelmi Hatóság a 2001/2. számú sürgősségi kormányrendelettel indokolta. Az új országos vásárlóvédelmi igazgató, Rovana Plumb kinevezése után Bukarestben gyakorlatilag testületileg menesztették azt az ötven embert, akik az intézményt vezették, olyan fogyasztóvédelmi szakembereket iktatva ki a rendszerből, akik külföldön is elismertek voltak. A fővárosban történt változások a megyei hivatalokra is nagy nyomást gyakoroltak. Sok olyan igazgató, aki nem tagja a kormányzó pártnak, önként benyújtotta lemondását. Lengyel Györgyöt nem érte váratlanul a döntés. Lengyel György az egész országban zajló átszervezésekre hívta fel a figyelmet: 1996-ban négy magyar igazgató volt a fogyasztóvédelmi hálózatban, jelenleg csak egy, a Hargita megyei. Lengyel szerint Bihar megyében a magyar képviselet a közalkalmazotti szférában nagyon alacsony: a mintegy 120 igazgató és aligazgató között csak öt magyar van. Megjegyezte: "Ilyen arányok mellett, 11 év demokrácia után minimum aggasztónak kell tekinteni, hogy az RTDP ezt a minimális részvételt is csökkenteni akarja. Ideje lenne, hogy az RMDSZ tegyen valamit, hisz ez a jelenség nemcsak Biharra jellemző, hanem a többi magyarok lakta erdélyi megyére is." Lengyel elmondta, hogy a megyében nem tett semmit az érdekükben az RMDSZ. /Tököli Magdolna: Lengyel számított menesztésére. ,,Nem tett semmit az RMDSZ" = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./2001. március 30.
Márc. 29-én hivatalosan is megnyitották a Caritas január óta Csíkszeredában működő beteggondozóját. A németországi Caritas támogatásával létrehozott intézmény már 1994 óta működik az ország 42 helységében. A csíkszeredai egység jelenleg három alkalmazottal 17 beteget ápol otthonában, a családorvosok utasításai alapján. A Riehen Egyesület a zsögödi székhelyén bérmentesen fogadta be a beteggondozót. Az intézményt Tamás József püspök szentelte fel. /Felavatták a beteggondozót. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ Otthoni beteggondozó központ létesült Csíkszeredában a németországi és gyulafehérvári Caritas Szervezet, a svájci Riehen-Szervezet, valamint a helyi Polgármesteri Hivatal támogatásával. A megnyitón dr. Márton András programvezető elmondta: az otthoni beteggondozás Romániában már 9 éve működik. A segítség lényege: oda mennek a gondozók, ahol szükség van rájuk, a betegeket a lakásukban keresik fel. /(Hátsekné Kovács Kinga): Segítség a betegeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./