udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 10861-10890 | 10891-10920 | 10921-10950 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2001. január 8.
Jan. 6-án Csíkszeredában, a református templomban nyolcadik alkalommal osztotta ki a Julianus Alapítvány a magyarság szolgálatáért adományozott díjait olyan személyeknek, akik az elmúlt év során munkáságukkal a szórványban élő magyarság megmaradásáért cselekedtek. A mostani kitüntetettek között volt Dávid Ibolya, a Magyar Köztársaság igazságügyi minisztere, aki az aradi Szabadságszobor kiszabadításáért több ízben is szót emelt és kétoldalú román-magyar megbeszéléseket kezdeményezett. A szobor kiszabadításában szerepet vállaló P. Csergő Ervin és Matekovics Mihály szintén díjat vehetett át Csíkszeredában. A díjazottak között volt Haáz Sándor zenetanár is, a szentegyházi gyermekfilharmónia vezetője, valamint dr. Szántó Árpád és Székely Pál, akik a cserhalmi emlékmű felállításában játszottak fontos szerepet, Nagy Dénes és Palkó Sarolta tizenegy gyermekes nagycsaládjuk elismeréseképpen vehették át a tetemes pénzösszeggel járó díjat. Az alapítvány elnöke Beder Tibor köszöntötte Julinus huszadik századi követőit. Dávid Ibolya miniszter asszony a nemzet jövőjéről szólva elmondotta: ebben az évszázadban a családnak kell fontos szerepet betöltenie, mert minden nemzet elsősorban a családjaiból építkezhet, ugyanakkor mindent meg kell tenni azért, hogy iskolává váljon minden család, hiszen a tudás értéke az, ami megkülönböztethet másoktól. Dávid Ibolya a csángó magyarokhoz is üzenetet küldött, amiben együttgondolkodásra szólította fel őket, mondván: Magyarország számon tartja őket. A díjjal járó pénzösszeget megtoldva még kétszer annyival, visszaadta az alapítvány elnökének azzal, hogy ezt a szórványban élő magyar gyerekek táboroztatására használják fel. A díjazottak között volt Nagy Dénes és Palkó Sarolta, akik tizenegy gyerek szüleiként vehették át az alapítvány elismerését. A Julianus-díj mellett Nagy Dénes egykori játszótársa, Benkő Sándor vállalkozó is díjat ajánlott fel. A család legjobban tanuló diákjának taníttatását az egyetem elvégzéséig amerikai támogatók segítik. A díjátadás után a miniszter asszony röviden nyilatkozott a sajtónak: "Számomra van egy nagyon személyes vonatkozása is a díjnak: tiszteletadás nagyapámnak, aki csángó-székely ember volt, és jelenti azt is, hogy az a szabadságszobor, mely az egyetemes szabadságnak a szobra számomra, visszanyerte a szabadságát, ezt már többé bezárni nem lehet. Nagyon bízom abban, hogy az elkövetkező egy-két éven belül sikerül létrehoznunk a Megbékélés parkot, amely végleges otthont ad majd Aradon e szoborcsoportnak, amely egyébként az aradi tizenhárom vértanú emlékére épült″. /(Daczó Dénes): Nyolcadik alkalommal osztották ki a Julianus-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A díj átvételekor Dávid Ibolya kijelentette: ″A történelem nagyot lépett az elmúlt időszakban, és megadta nekünk annak lehetőségét, hogy most már nem társadalomban, határok között élő állampolgárokban, hanem nemzetben, magyarságban gondolkodhatunk.″ Az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a magyarságot területileg feldaraboló, kultúránkat fenyegető XX. század után a XXI. században is szükség van a magyarság összefogására. Elismerte, hogy felgyorsult a szórványban élő magyarság asszimilációja, és kijelentette: "Mire az Európai Unió megadja nekünk azt a jó helyzetet, hogy ellégiesült határaink legyenek, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szórványban élőket meg tudjuk tartani őket kultúrájukban, hitükben, abban, hogy büszkén éljék meg magyarságukat.″ /Julianus-díj Dávid Ibolyának. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./2001. január 8.
A Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát jan. 7-én hajnalban megtámadták a román-magyar határon, a borsi átkelőhelynél. Egy ismeretlen személy kirángatta kocsijából, többször megütötte, majd zavartalanul távozott, mivel a román hivatalos személyek közül senki nem lépett közbe. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje a BN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. Kozma Imre atya az MTI bukaresti tudósítójának elmondta, hogy jan. 6-án utazott egyik munkatársával Nagyváradra és Temesvárra, hogy hivatalos tárgyalásokat folytasson. Nagyváradon ellopták a táskáját, benne diplomáciai útlevelével, összes iratával és számottevő készpénzzel. Ezt azonnal bejelentették a nagyváradi rendőrségen. Ott azt mondták nekik, hogy a rendőrségtől kapott igazolással jan. 6-án este át tudja majd lépni a határt. Ezért nem is fordultak az illetékes magyar külképviselethez, hanem lebonyolították hivatalos programjukat. Jan. 6-án késő este Nagylaknál próbáltak hazautazni, de a román határőrök nem fogadták el a nagyváradi rendőrség igazolását. A szeretetszolgálat vezetője ekkor úgy döntött, hogy megpróbálkozik Borsnál. Hajnalban érkeztek az átkelőhöz. Miközben a románul tudó munkatársa a román határőrökkel próbálta tisztázni a helyzetet, Kozma atya a máltai szeretetszolgálat félreálltan parkoló gépkocsijában várakozott. Ekkor érkezett a helyszínre egy terepjáró, benne két fiatallal, egy férfival és egy nővel. A férfi kiugrott a dzsipből, a szeretetszolgálat gépkocsijához sietett, feltépte az ajtaját, kirángatta a vezető melletti ülésről Kozma atyát, és többször megütötte, miközben azt kiabálta: "Málta, mars, mars!″ A védekező Kozma atyának sikerült visszaülnie a kormányhoz, és besorolt az átlépésre várakozó járművek mögé. Támadója a terepjáróba ülve megpróbálta leszorítani az útról, mire az atya az egyik határőrfülkéhez állt az autóval. A támadó ezután visszafordult és elhajtott. A román határőrök "nem vettek észre″ semmit a hosszú percekig tartó dulakodásból, jelét sem adták annak, hogy közbe kívánnának lépni. Miután a támadó elhajtott, közölték a máltai szeretetszolgálat vezetőjével, hogy a román rendőrségi igazolás alapján nem engedhetik át, utazzon Kolozsvárra vagy Bukarestbe az utazási igazolványért. Kozma atya a történtek után nem volt hajlandó útnak indulni. Ekkor érkezett a határátkelőhöz Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, aki egy csíkszeredai rendezvényről utazott vissza Budapestre. A magyar Belügyminisztérium ügyeletéről faxon elküldték Kozma atya adatait és diplomáciai útlevelének fényképes másolatát, a határőrök ezt sem fogadták el. A kolozsvári magyar főkonzulátussal folytatott megbeszélés után az a megoldás született, hogy Budapestről azonnal a határra vitték Kozma atya turistaútlevelét, ezzel ismét beléptették az országba, s ezután azonnal ki is léphetett Romániából. Kozma Imre szerint feltehetőleg megszervezték ellene a támadást, mert a férfi néhány magyar szót is kiabált, például azt, hogy "könyv, könyv″. A magyar kormány tavaly az év végén több ezer millenniumi olvasókönyvet ajándékozott a határon túli magyaroknak, és Erdélybe a Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat szállította a könyveket, a borsi határátkelőn keresztül. - Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul közölte, hogy a magyar fél diplomáciai csatornákon keresztül a történtek kivizsgálását kéri majd a romániai illetékesektől. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje, Domus őrnagy azt mondta, hogy találkozott Kozma atyával, de neki semmit sem mondtak az atrocitásról Az őrnagy hozzáfűzte, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. /Tóth Hajnal: Támadás Kozma atya ellen a román határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8.2001. január 9.
David Saranga konzul, Izrael állam bukaresti nagykövetségének volt titkára a Szabadságnak a román-izraeli államközi viszonyokról, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról Kolozsváron nyilatkozott. Elmondta, hogy a legfejlettebbek az egyetemi szintű kapcsolatok. Kolozsváron működik a Judaisztikai és Zsidó Történelmi Intézet, amely több, mint hét éve létesült. Ma már többszáz diák tanulja a héber nyelvet, tanulmányozza a zsidó kultúrát, történelmet, archeológiát, vallást és művészetet. Ez az intézet a zsidó kultúra népszerűsítését is végzi. - Körülbelül hetvenezer román munkás dolgozik Izraelben, ezeknek mintegy fele hivatalos keretek között, a másik fele illegálisan. Évente majdnem 900 millió dollárt utalnak át Romániába, aminek hatalmas jelentősége van a román gazdaság számára. /Salamon Márton-László: Évi 900 millió dollárt hoznak haza az Izraelben dolgozó román munkások. Interjú David Saranga konzullal, Izrael állam volt bukaresti nagykövetségi titkárával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./2001. január 9.
A marosvásárhelyi székhelyű Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete a múlt hét végén tartotta közgyűlését, amely vitával kezdődött. A kétéves tevékenységről szóló beszámolót Both Gyula alelnök készítette, a gyűlést pedig Nagy Ágnes alelnök vezette. András Dezső elnök már a beszámoló felolvasása előtt kijelentette: a közgyűlés szabályzatellenes, a községi küldöttségek, melyek képviselői jelen voltak a közgyűlésen, nem rendelkeznek szavazati joggal, hiszen nem jogi személyiségek. Bejelentette: a törvényszéken kezdeményezni fogja, hogy az egyesületet jogi úton számolják fel. András Dezső és a jelenlevő többi személy kölcsönös vádaskodásba bocsátkozott, majd András elnök úr és egy másik alapító tag elhagyták az összejövetel helyszínét. Az alelnöki beszámolóból kiderült: az 1997-ben bejegyzett egyesület, melyhez több nemkormányzati szervezet is csatlakozott, gazdag tevékenységet fejtett ki. Maros megyében Vásárhelyen kívül Gernyeszegen, Szászrégenben és Üvegcsűrön hoztak létre tagszervezetet. A Testvériség nevű, az egyesülethez csatlakozott szervezetnek Kiskenden és más Maros megyei helységekben is van fiókszervezetei. Ezek nagy részének székházat is szerzett az országos egyesület. Folyamatosan támogatták a nagy családokat, nem különben az árvízkárosultakat, nemcsak a hazaiakat, de az ukránokat is. A közgyűlést bojkottáló András Dezső egymaga 40 millió lejnyi támogatást szerzett az egyesületnek. Két év alatt mintegy 136 millió lej értékű adományt kaptak, kezeltek. Nemcsak Maros megyében, de Hargita és Kovászna megyében is készítettek esettanulmányokat szegény családokról, és lehetőségeik szerint segítették őket. A szegény családok gyermekeinek táborokat szerveztek. A gyűlésen jelen levő Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, aki székházhoz juttatta az egyesületet, felkérte annak tagjait és leendő vezetőségét: a szervezeten belül tisztázzák a vitás dolgokat, a nemes célok elérése érdekében pedig egyesítsék erejüket. A közgyűlésen megválasztották elnöknek Both Gyulát, alelnök maradt Nagy Ágnes és szintén alelnök lett Szász András. /Máthé Éva: Botrányos kezdet, csendes folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2001. január 9.
Madéfalva lakossága jan. 7-én a SICULICIDIUMRA emlékezett. A falu lakosságát és az ide sereglett csíki és háromszéki székelyeket, akik Mária Terézia 1762-es határőrség felállításáról szóló rendelete ellen tiltakoztak, 1764. jan. 7-én Bukow tábornok csapatai kegyetlenül lemészárolták. A megemlékezésre az 1899-ben felállított emlékműnél került sor. /(Daczó Dénes): Emlékező madéfalvi közösség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2001. január 9.
Megjelent egy könyv Szatmárnémeti katolikus templomairól. A színes fényképekkel illusztrált nagy album nyolc templomot és a püspöki kápolnát mutatja be. A szerzők - szöveg Muhi Sándor, képek Murvai György - bemutatták azokat a középkori könyveket is, amelyeket nemrég találtak meg befalazva a Hildegárda tornyának egyik tagolásában. /Könyv Szatmárnémeti katolikus templomairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./2001. január 10.
A román törvényhozás jan. 8-án megnyitotta jan. 19-ig tartó rendkívüli ülésszakát. A képviselőházban viszont már a napirendi program megszavazásánál elakadt az ülés. A Nagy-Romániai Párt képviselői ugyanis indokolatlannak tartották az 1945 után igazságtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására, valamint a helyi közigazgatásra vonatkozó törvénytervezetek megvitatását e rendkívüli ülésszakon. A képviselők végül 168 vokssal 114 ellenében megszavazták e két tételt tartalmazó napirendi programot. Lucian Bolcas, az NRP parlamenti csoportjának elnöke azzal érvelt, hogy e két törvénytervezet rendkívül fontos, ezért nem alkalmas rá a rendkívüli ülésszak, továbbá - véli Bolcas - vannak égetőbb kérdések is. Jan. 8-án Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy a parlament várhatóan márciusban fogadja el a 2001. évi költségvetés tervezetét, amit kormányszinten február elejére kívánnak véglegesíteni. Ezzel párhuzamosan egyeztetések folynak a nemzetközi szervezetekkel, hogy a kormány a későbbiekben ne kényszerüljön utólagosan módosítani a költségvetés tervezetét. /(Szász Attila): Máris akadozik a parlament kereke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2001. január 10.
A román külügyminisztérium meglepetéssel értesült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát a borsi határátkelőn ért támadásról. A román hatóságok vizsgálatot kezdtek annak kiderítésére, hogy milyen körülmények között történhetett meg ez a sajnálatos eset és kik vettek részt benne - olvasható a román külügyminisztérium jan. 9-én nyilvánosságra hozott közleményében. A román külügyminisztérium elítéli ezt a példátlan, teljesen egyedi esetet, amely semmilyen formában nem tükrözi a román-magyar kapcsolatok minőségét, sem kormányszinten, sem a közvélemény szintjén. Egy nappal korábban Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete fejezte ki sajnálatát a Kozma atyával történtekkel kapcsolatban, ígéretet tett a magyar külügyminisztériumban a budapesti diplomácia felvetésének továbbítására, valamint arra, hogy a romániai hatóságok minden lehetséges lépést megtesznek az elkövető felkutatására. Ugyanakkor a Duna TV hírműsorában üzent Kozma atyának: hozza a román szervek tudomására támadója gépkocsiszámát, mert csak így tudnak hathatósan hozzálátni a nyomozáshoz. - A jan. 9-i román sajtó ismertette a Bihar megyei rendőr-főkapitányság közleményét, amely szerint a helyi rendőrség vizsgálata nem igazolja Kozma atya állítását az őt ért támadásról. "A határátkelőnél nem jelentkezett sem olyan személy, sem olyan gépkocsi, akire, illetve amelyre ráillene a Kozma atya által adott leírás″ - állt a rendőrségi közleményben, hangsúlyozva: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője a vámosok tanácsa ellenére sem kívánt feljelentést tenni. /A román külügyminisztérium Kozma atyáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2001. január 10.
Seres Dénes Szilágy megyei szenátort korábbi tisztségébe, a helyi közigazgatási és területrendezési szakbizottság elnökének választottak meg újból. E tisztségében az elmúlt mandátum idejében az ő nevéhez is fűződik a Helyi Autonómiák Európai Chartájának hazai ratifikálása és a helyi közigazgatási törvény. Elmondta, hogy szakbizottsági elnökként továbbra is szem előtt tartja a helyi autonómiák működtetéséhez szükséges szabályok tökéletesítését, a hozzá szükséges pénzforrások törvénybeli szabályozását, s annak keretében az anyanyelv használatának kiteljesítését. Seres hangsúlyozta: a regionális fejlesztési törvény lehetőséget nyújt új gazdasági régiók létrehozására, amely azt jelenti, hogy a közigazgatási egységek - községek, városok, megyék - szabadon társulhassanak különféle övezeti érdekeltségű beruházások kivitelezésére. Egy tanulmány eredményeként - az Európai Unió támogatásával készült - Románia számára nyolc nagyobb régió létrehozását javasolták. Megalakult a nyolc régió gazdaságfejlesztési céllal. Szilágy megye az északnyugati övezetben van Bihar, Szatmár, Máramaros, Kolozs és Beszterce-Naszód megyékkel. Nincs kizárva a nagyobb régiók létrehozása sem, ezt jelenti az utóbbi időben sajtónyilvánosságot kapott terv, az úgynevezett történelmi tartományok (lásd Erdély, Moldova, Dobrudzsa és a többiek) létesítésére vonatkozó javaslat. /Fejér László: Szabadon társulhatnak az önkormányzatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2001. január 10.
Kolozsváron három olyan iskola van, amelyik több mint négyszáz éves múltra tekint vissza. Az egyik patinás középiskola a Brassai Sámuel Elméleti Líceum. Az iskola fiatal tanára, Kósa Mária, az igazgatói állásra kiírt versenyvizsgán a legmagasabb eredményt érte el. Kósa Mária elmondta: az iskola a reprezentatív iskolák közé tartozik, ezért joga van arra, hogy kiválogassa a tanszemélyzetet. Az I-IV.-től intenzív angol nyelvű osztályok vannak. Ez azt jelenti, hogy a XII. osztály után nyelvvizsgázhatnak. Oklevelet kapnak. Sok munkahelyen kérik a nyelvvizsgát. Beindult a matematika-informatika szak, az idéntől a közgazdasági szak. /Csomafáy Ferenc: Versenyképessé válni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2001. január 10.
Az erdővidéki Bölön község nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor (1795-1842), a reformkori eszmék jeles úttörője, európai és amerikai utazó, emlékirat-író, műfordító szülőházát 1941-ben jelölte meg emléktáblával a "Szövetség″ elnevezésű Gazdasági és Hitelszövetkezetek központja és a kolozsvári "Gondoskodó Társaság″. Az épület ma is áll. A falu központjában van Jecza Péter szobrászművész Bölöni Farkas Sándort ábrázoló mellszobra (1991), az unitárius templom homlokzatára emléktáblát helyeztek egy emlékiratából vett idézettel (1975). - Vajda Gyula, Bukarestben élő bölöni születésű sinológus bejelentette: megvásárolja az említett szülőházat, és a helyi önkormányzattal együttműködve létrehozza a Bölöni Farkas Sándor Alapítványt. A szülőházban emlékszobát fognak berendezni, itt kapna helyet egy leendő falumúzeum is. Egyébként Bölön 2001-ben milleniumi emlékművet állít a falu központjában; erre helyezik el az 1848-as szabadságharc és a két világháború helyi hőseinek, áldozatainak névsorát. /Bölöni Farkas Sándor újra otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./2001. január 11.
A Kolozs megyei alprefektus-jelölt, a PDSR-s Dan Canta kinevezése konfliktust keltett az RMDSZ és a PDSR helyi szervezetei között. Kónya Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke figyelmeztetett: amennyiben az alprefektust a PDSR jelöli ki, az RMDSZ megyei tanácsosai megvonhatják a kormánypárttól támogatásukat a tanácselnöki választások során, miután Ioan Rust, az eddigi elnököt a közrendészeti tárca élére nevezték ki. Kónya Hamar Sándor szerint az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Somogyi Gyula jelenlegi alprefektus hivatalának megtartását kérte, mivel e tisztség igen fontos a magyarság megyei vezetésben való képviseletének szempontjából. /Kolozsvári feszültség az alprefektus jelölés miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2001. január 11.
Csíkszeredában új ingatlannal gazdagodott a római katolikus egyház. Az Isarescu-kormány egyik utolsó rendeletei közé tartozik a 2,3 milliárd lej kiutalása a katolikusok számára. E pénzből a gyulafehérvári püspökség Csíkszereda központjában vásárolt meg egy 600 négyzetméteres felületet. Tamás József csíkszeredai segédpüspök kifejtette: az épület rendeltetéséről a közeljövőben döntenek. A Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség, szintén kormányrendelet alapján kapott pénzösszeget épületvásárlásra. /(Daczó Dénes): Új ingatlan a csíkszeredai katolikusoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2001. január 11.
Jan. 5-én visszavonta a Nagybányai Törvényszékhez benyújtott fellebbezését Szilágyi László lelkipásztor - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. Szilágyi a karácsony előtti napokban ülősztrájkot tartott az Igazgatótanács épülete előtt, mert véleménye szerint állásából jogtalanul függesztették fel. SZ.L. egyházkerületi ifjúsági utazó volt, de elégtelen szolgálatvégzés miatt tisztségéből felmentették, majd saját kérésére a misztótfalui egyházközségbe helyezték. Felfüggesztésére azért került sor, mivel 1999. márc. 11-én a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban működő IKE-irodát Asztalos Csaba volt IKE-vezető, jelenlegi országos RMDSZ-tanácsos és Kállay László lelkipásztor, volt egyházkerületi külügyi osztályvezető segédletével önkényes és törvényellenes módon a fugyivásárhelyi egyházközség garázsába költöztette, s azt felszólításra sem volt hajlandó kiadni. A közlemény szerint ezek után már nem lehet azon csodálkozni, hogy Borzási Gyula és Szilágyi László a fugyivásárhelyi megmozdulások hangadó képviselői közé tartoztak, s azon sem, hogy Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor csatlakozott SZ.L. ülősztrájkjához. - SZ.L. a fizetésmegvonás miatt bírósághoz fordult, ügyvédje, Csiha Tamás volt parlamenti képviselő nyilvános rágalmazással illette az egyházkerület püspökét. /Visszavonta fellebbezését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11.2001. január 11.
Dr. Brendus Gyula lemondása után pár hónapig megyei elnök nélkül maradt az RMDSZ Fehér megyei szervezete. Az új elnököt dec. 13-án megválasztották, az RMDSZ nagyenyedi székházában. Az új elnök Rácz Levente mérnök-jogász, aki eddig megyei ügyvezető elnök volt. /Györfi Dénes: Új elnök a megyei RMDSZ élén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2001. január 12.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi ülésén Mircea Geoana külügyminiszter kijelentette, Románia a legnagyobb felelősséggel és komolysággal fogja ellátni az EBESZ elnöki tisztjét. Hangsúlyozta: az eddiginél nagyobb figyelmet akar szentelni a gazdasági és humanitárius dimenziónak, és közös harcot hirdet az etnikai indíttatáson gyűlölködés ellen. Geoana bejelentette: jövő héten EBESZ-bizottság élén Jugoszláviába utazik. A Moldávia és a Dnyeszteren túli terület közötti konfliktus ügyében teendő erőfeszítéseket Románia - alighanem a pártosság látszatának elkerülése érdekében - átruházta az EBESZ soros elnökségét 2002-ben átvevő Portugáliára, de Geoana hangsúlyozta, hogy az EBESZ elveinek betartásáért az átfogó felelősség továbbra is a soros elnök, azaz most Románia vállán nyugszik. A nemrég kinevezett román külügyminisztert fogadta Thomas Klestil osztrák elnök is, akivel - többek között - Ausztria EU-csatlakozási tapasztalatairól tárgyalt. Geoana kijelentette: Bukarest érdekelt abban, hogy a megoldják a vízumproblémákat, de tudatában van annak, hogy Nyugat többször is aggodalommal nézi egyes román állampolgárok külföldi megnyilvánulásait. /Geoana: Románia komolyan veszi az elnöki teendőket EBESZ-értekezlet Bécsben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2001. január 12.
A kormány jan. 11-i ülésén kinevezte 36 megye prefektusát. Ezen kívül gazdára talált néhány alprefektusi tisztség is. A kormányhatározat szerint az erdélyi megyékben a következőképpen alakult a helyzet: Fehér megyében Ioan Rus, Kolozs megyében Vasile Soporan, Kovászna megyében Horia Grama, Hargita megyében Mircea Dusa, Hunyad megyében Aurelian Seraficeanu, Máramaros megyében Liviu Bechis, Maros megyében Ioan Toganel, Szatmár megyében Gheorghe Ciocan, Szilágy megyében Tiberiu Marc, Temes megyében Horia Ciocarlie lesz a prefektus. Az is eldőlt: Kolozs megyében Canta Dan lesz Vasile Soporan helyettese. A Mediafax jelentése szerint a tegnapi kormányülésen egyetlen magyar alprefektus kinevezésének az ügyét nem tárgyalták. Bihar megyében ez az esély végképp elúszott, az alprefektusi tisztséget ugyanis Gheorghe Pop tölti be. Az RTDP és az RMDSZ elvi megállapodást kötött arról, hogy azokban a megyékben, ahol többségében vagy jelentős számban magyar nemzetiségűek élnek, magyar nemzetiségű alprefektust neveznek ki. A többi prefektust és alprefektust a kormány következő ülésén nevezik ki. /Kinevezték a prefektusok egy csoportját. Kolozs megyében nem lesz magyar alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./ Horia Grama, a Bibco borvíz- és üdítő palackozó Rt. vezérigazgatója, Kovászna megye új prefektusa. Mellette az új alprefektus a régi: Olosz Gergely, akit az RMDSZ képviselőjeként alig egy hónappal korábban ültettek az alprefektusi székbe. - Váratlanul pattant ki a Hargita-Kovászna megyei román civil szervezeteknek az államelnökhöz, a kormányhoz intézett riadalmas hangú, tiltakozó levele: az anyanyelv helyi használata ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Horia Grama Kovászna új prefektusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./2001. január 12.
Az USA bukaresti nagykövete, James Rosapepe bejelentette: újabb tizennégy romániai települést jelöltek ki arra, hogy új munkahelyek teremtésében amerikai segélyben részesüljenek. Eddig huszonegy ilyen település volt, amelyekben sok, a privatizáció és a ráfizetéses állami vállalatok bezárása nyomán munkanélküliekké vált személyt juttattak munkalehetőséghez. A 14 település közül erdélyi a következő: Petrilla (Hunyad), Karánsebes (Krassó-Szörény), Óradna (Beszterce-Naszód), Borsabánya (Máramaros), Kézdivásárhely (Kovászna), Kudzsír (Szeben). A DEL-program keretében előzőleg támogatásban részesült települések közül erdélyiek: Brad (Hunyad), Nagydisznód (Szeben), Alsóvisó (Máramaros), Marzsina (Temes), Nagyenyed (Fehér), Szászváros (Hunyad), Székelyudvarhely (Hargita) és Egeres (Kolozs). /DEL-program: Újabb 14 település kap USA-segélyt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./2001. január 12.
A Sapientia Alapítvány képviselői valamint az Országos Akkreditáló Bizottság tagjai Csíkszeredában látogattak, ahol több órás megbeszélést folytattak a Pro Aricultura Alapítvány székhelyén. A csíkszeredai alapítvány sikerrel pályázott három szak beindítására a Sapientia Alapítványnál. A mostani találkozó elsődleges célja az volt, hogy az engedélyeztetésre benyújtott dosszié adatait összehasonlítsák a valósággal. Az esélyek jónak mondhatók, mivel a bizottság tagjai elégedettek voltak a látottakkal. (Daczó Dénes): Várhatóan a következő hét elején döntenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./2001. január 13.
A bukaresti Cotidianul értesülései szerint az RMDSZ és az RTDP között titkos egyetértés született arról, hogy az új kormány nemcsak magyar alprefektusokat, megyei igazgatókat és felügyelőket tartana meg eddigi tisztségükben, hanem olyan volt államtitkárok is valamilyen fontos beosztást kapnának, mint például Erős Viktor, az Állami Vagyonalap leköszönt alelnöke,РVarga Gábor, az Országos Szabványhivatal volt vezetője, vagy Birtalan József, a kis- és középvállalatok fejlesztéséért felelős kormányhivatal egykori tisztségviselője. Markó Attilát, az egykori Kisebbségvédelmi Hivatal jogi osztályának volt igazgatóját bíznák meg a kisebbségi ügyekkel, és áll rangot kapna. Kónya-Hamar Sándor képviselő megerősítette: rendeződött Erős Viktor és Birtalan József helyzete, az előbbi az időközben megszüntetett ÁVA utódjaként létrehozott hivatalban tevékenykedik majd, az utóbbi pedig a kis- és középvállalatokért felelős minisztériumban, azonban egyikük sem államtitkári tisztségben. Az ún. "titkos″ RMDSZ-RTDP függelék különben tartalmazza a Kolozs megyeiek azon javaslatát, hogy tartsák meg tisztségükben Pető Zsigmondot a megyei kataszteri hivatal élén, illetve Török Ferenc tanfelügyelőt, és Szép Gyulát a művelődési felügyelőségen. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Régi RMDSZ-es kormánytisztségviselők új fontos beosztásokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./2001. január 13.
Nagyobb hangsúlyt fektet a magyar nyelvű felnőtt-oktatásra a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum vezetősége: esti tagozatú középiskolai osztály(ok) beindítását tervezik, azok számára, akik megszakították középiskolai tanulmányaikat vagy el sem kezdték a líceumot. Az osztályok elindítása az érettségizni vágyó jelentkezők számának függvénye. Újabb felnőtt csoport számára indítanak ugyanakkor számítógép-kezelői tanfolyamot a Bartók Béla Líceumban. /Magyar felnőtt-oktatás Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./2001. január 13.
Páll Zsolt svédországi magyar rendező Göteborgban él. Páll Zsolt /sz. Kézdivásárhely, 1969. ápr. 11./ 1986-ban, 17 évesen kivándorolt Svédországba, ahol 1990-1994 között a Göteborgi Tudományegyetem filozófia- dramaturgia-pedagógia szakos diákja volt, majd a New York City University rendezői szakának ösztöndíjas hallgatója. Göteborgban a MIFFO FILM társproducere. 1996-ban az általa rendezett Vägskäl című színmű az Év előadása címet nyerte el Svédországban, 1997-ben Drive-in című rendezése megkapja a legeredetibb produkciót illető és egyben az innovációs díjat, 1998-ban az általa rendezett Amigó álmai lett a legjobb ifjúsági előadás Dél- Svédországban, 2000-ben pedig az ugyancsak általa rendezett Stefan Sundström című dokumentumfilm nyert fesztiváldíjat. Páll Zsolt a Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT) társelnöke, a Magyar Ifjak Világfóruma (MIV) alapító tagja, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) küldötte a Magyarok Világszövetségében. Páll Zsolt közel 14 éve ingázik Svédország és Erdély között. Soha nem vetődött fel benne a nemzeti hovatartozás kérdése, ″ez olyan természetes és magától értetődő volt számomra.″ - A Svédországi Magyar Ifjak Társasága (SOMIT) újonnan megválasztott elnökeként a kisebb rendezvényeken túl évi két-három nagyobb tábort is szervez. Páll Zsolt hozzátette: ezeket a tevékenységeket mindannyian szabadidejükben valósítják meg. - Sokak számára nem fontos a magyarságuk, nem tekintik magukat a magyar nemzet alkotó részének. A tökéletesen kiépített fogyasztói társadalom az, amely tökéletesebben asszimilál. - Páll Zsolt szereti a verseket, mindig visz magával versesköteteket. A mai romániai magyar líra, az általa ismert alkotók műveiből kiindulva - Orbán János Dénes, Király Zoltán, Sántha Attila és így tovább - az útkeresés, forma- és nyelvkeresés, önazonosság-keresés, helyzetkeresés költészete. Ugyanakkor játék is, természetesen. Ezekből a versekből mélységes pesszimizmus is érződik. - Páll Zsolt a mai erdélyi színjátszásról is beszélt. 1989 előtt az itteni színházak nagy látogatottságnak örvendtek, mert az ellenállás közismert fórumaivá váltak. Nagyon jó előadások is születtek. ″Most pedig mind a társulatépítés, mind az arculatkeresés és egyáltalán az új - talán nem is forma, hanem - megközelítés az, ami jellemzi a mai erdélyi magyar színjátszást, persze ott, ahol ezt tudatosítják.″ ″Az igazi színházi élményre, véleményem szerint, még várnunk kell egy keveset ezen a vidéken.″ /Klárik Attila: ″Bőrömön érzem az emberi szellem minden vívmányát, és ez tökéletesen felvértez″ Beszélgetés Páll Zsolt svédországi magyar rendezővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./2001. január 15.
Mircea Dusa, az új hargitai prefektus 45 éves, az elmúlt tíz évben a helyi közigazgatásban dolgozott, az utóbbi négy évben Maroshévíz polgármestereként tevékenykedett. Jan. 13-i beiktatását követő sajtótájékoztatón elmondotta: mindent megtesz annak érdekében, hogy a megyében megteremtse az emberek szociális-gazdasági jellegű problémái csökkentésének feltételeit. Octav Cosmanca, a közigazgatási tárca vezetője kijelentett, hogy a támogatásokból Hargita sem fog kimaradni. A magyar nyelv használatára vonatkozóan elmondotta: Románia aláírta a kisebbségek nyelvének használatára vonatkozó európai chartát, amelyben tételesen szerepel, hogy ahol jelentős számban él egy kisebbség, ott a helyi közigazgatásban használni lehet az illető kisebbség nyelvét. /(Daczó Dénes): Beiktatták Hargita megye új prefektusát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./2001. január 15.
Jan. 13-án beiktatták tisztségébe Horia Gramát, Kovászna megye új prefektusát. Adrian Vlad Casuneanu, a kormánypárt helyi fiókjának elnöke, parlamenti képviselő, korábbi prefektus kijelentette: csak akkor járulnak hozzá magyar alprefektus kinevezéséhez, amennyiben alelnöki tisztséget kapnak a megyei tanácsban, s erről tárgyalni is kíván az RMDSZ-szel. Octav Cosmanca, közigazgatási tárca vezetője az anyanyelvhasználatról, illetve az alprefektus kinevezéséről egy szót sem említett. (Flóra Gábor): Jól indult, de... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./2001. január 15.
Csíkszeredában az erdélyi magyar nyelvű magánegyetem első részlegeinek akkreditálását vizsgáló bizottság találkozott a Sapientia Alapítvány vezetőivel. Ioan Mihailescu, az országos akkreditációs bizottság elnöke kijelentette: a tervezett magyar egyetem csak akkor kap alapítási engedélyt - az érvényes törvény előírásának megfelelően -, amennyiben a létesítendő szakok közül egy legalább román nyelvű lesz. A Sapientia Alapítvány illetékesei úgy nyilatkoztak, hogy a leendő magánegyetemen amúgy is terveik között szerepelt egy román nyelv és irodalom szak beindítása. /Döcögve haladó akkreditáció. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./2001. január 15.
Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódik a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben Budapesten beindított szakmai képzés. A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében a képzésen olyan szakemberek vesznek részt Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik régóta sikeresen vezetnek valamely civil szervezetet - tájékoztatott Romhányi András, az MMI Határon Túli Magyarok Osztályának vezetője, illetve a Magyar Kollégium elnöke. Az első, egyhetes képzésen a résztvevők civil módszerekkel, technikákkal ismerkedtek, bepillantást kaptak a közösségfejlesztés magyarországi és nemzetközi eredményeibe. A második képzés a gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányul. /Civil Akadémia másodszor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./2001. január 15.
Jan. 14-én tartotta Zilahon az a Királyhágómelléki Egyházkerület az egyházi-iskolai fórumot, a belvárosi templomban a zilahi Református Wesselényi Kollégiumot fenntartó két egyházmegye rendkívüli és nyilvános közgyűlését. Máté Edit, a Királyhágómelléki Egyházkerület jogtanácsosa felvázolta az egyházkerületnek az ingatlanok visszaszerzése érdekében kifejtett évtizedes harcát és ennek eredményeit, ismertette a zilahi Kálvineum jogi helyzetét. - A zilahi Református Wesselényi Kollégium (mint bármely egyházi iskola) ún. kettős vezetésnek van alávetve: a Tanügyminisztérium (tanfelügyelőség) csak annak a pedagógusnak fogadhatja el az igazgatói (menedzseri) versenyvizsgára beadott dossziéját, akinek egyházi ajánlása is van. Seres Magdolna tanárnő mindezek birtokában versenyvizsgázott az igazgatói posztra, és 1999. februárjában megkapta kinevezését. Időközben az egyház megvonta tőle támogatását, és lemondatta. Az említett kettős vezetés értelmében az egyháznak végig kellett volna járnia az állami iskolákra és egyháziakra egyaránt érvényes büntetési procedúrákat, s javasolnia kellett volna lemondatását. Az 1996-ban aláírt tanügyminisztériumi-egyházügyi protokollum nem ír elő semmit arra az esetre, ha az egyház megvonja bizalmát az igazgatótól - joghézag állt elő. Az ügy annyira elmérgesedett, hogy az egész romániai sajtót elöntötték a vádaskodások és a válaszok. Tőkés László püspöknek az egykori tanügyminiszterhez, Andrei Margához címzett levelében a megoldási javaslat egy új protokollum megkötése az érdekelt felek között. /Szabó Csaba: Nyilvános közgyűlés a Wesselényi Kollégium védelmében. Megbékélés csak kompromisszummal érhető el. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./ Jan. 14-én Zilahon az egyházi-iskolai fórumon felszólalt Csapó József volt szenátor, valamint Vekov Károly Kolozs megyei képviselő, a képviselőház oktatási bizottságának tagja is. Csapó József az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása körüli joghézagokra mutatott rá, és az egyházi autonómia, illetve az egyházi tulajdonjog értelmezési lehetőségeit boncolgatta. Vekov Károly az erdélyi, illetve a szilágysági oktatás gyökereiről beszélt, hangsúlyozva: a magyar értékrend azonos az európaival. Hangsúlyozta: a magyaroknak egyet kell érteni az alapérdekekben; Szabó Dezső szavai - minden magyar felelős minden magyarért - ma is aktuális, Zilahon és Erdélyben egyaránt. Tőkés László Királyhágómelléki püspök szerint a kollégiummal kapcsolatban kialakult áldatlan helyzet során valakik ″mozgatják a magyarokat a magyarok ellen″. Este a tömeg az egyházi ingatlanok mostoha sorsa ellen tiltakozva gyertyával kezében vonult végig a belvárosi templom - Kálvineum - Wesselényi Kollégium (egykori épület) - belvárosi templom útvonalon, majd ezt követően a jelenlevő egyházi vezetők állásfoglalást fogalmaztak meg, melyben hangsúlyozzák, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közel háromszáz elkobzott épületéből az eltelt tizenegy év alatt egyetlen egy sem került vissza jogos tulajdonoshoz. /Szabó Csaba: Gyertyás felvonulás Zilahon. Tőkés László: Valakik mozgatják a magyarokat a magyarok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ A Zilahon rendezett fórumra meghívták a szilágysági gyülekezetek presbitériumait és híveit, érkeztek is buszokkal Szilágycsehből és Szilágysomlyóról. A Romániai Magyar Szó kiemelte, hogy nem kapott meghívást Seres Dénes szenátor, a helyi RMDSZ elnöke, a megyei szervezet ügyvezető elnöke. A néma tüntetés rendbontás nélkül zajlott le, majd a templomban szülői értekezletet tartottak. Állásfoglalást fogadtak el, amelynek első pontja joggal követeli vissza az államosított egyházi ingatlanokat; egyik pontja szerint az "iskola-ügyet″ az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztik. A Romániai Magyar Szó szerint a rendezvény az RMDSZ megosztására szervezett eseményként is felfogható: nem csak a szövetség egyes képviselőit elmarasztaló, bíráló megjegyzések hangzottak el, hanem bizonyíték nélküli vádaskodások (pl. "nemrég megválasztott báránybőrbe bújt farkasokról″, a barikád két oldalán szembenállókról szóltak), ugyanakkor a püspök vezette "szülői értekezleten″ nem csak szülők vettek részt a megye több helységéből. /(Fejér László): Állófogadás és gyertyás felvonulás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./2001. január 15.
A napokban volt a 10. évfordulója annak, hogy Gyergyószentmiklóson - Romániában mind a mai napig egyetlen - magyar vasúti helységnévtáblát fölállították. Az évforduló egyedül György Sándor nyugalmazott állomásfőnöknek jutott eszébe, akinek Gyergyószentmiklós állomása magyar nevét köszönheti. Az eltelt 10 év alatt miért nem követte egyetlen állomás sem Gyergyószentmiklós példáját a magyarlakta településeken, legalább Székelyföldön? /Egy helységnévtábla jubileuma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./2001. január 15.
Tíz éve önálló intézményként működik Csíkszeredában a Nagy István Művészeti Líceum, azonban kezdettől saját épület nélkül. Az iskola felső tagozata a csíkszeredai Ady Endre Általános Iskola épületének egyik szárnyában folytatja tevékenységét, míg az általános iskolásokat a Petőfi Sándor Iskolába fogadták be. A szakórákat több helyszínen tartják, így diák és tanár egyaránt kénytelen naponta többször ide-oda utazgatni, hogy eleget tehessen kötelességének. A szaklíceumban jelen pillanatban több mint 600 diák tanul. Az 1999-es újraszámolás szerint mintegy 52 milliárd lej kellene ahhoz, hogy új épülete legyen a művészetinek. A szűkös költségvetés ezt nem teszi lehetővé. A Nagy István-líceum 2000 szeptemberében beadvánnyal fordult az önkormányzathoz, kérve az önálló épület kiutalását. Eddig megoldás nem született kérésükre. Január 17-én diákok és tanárok egyaránt az utcára vonulnak annak érdekében, hogy a székhelykérdés kapcsán valami előremozdulás legyen. A polgári engedetlenség ezen formájához most nyúl először a művészeti iskola. /Daczó Dénes: Utcára szoruló művészetisek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./2001. január 15.
Lászlóffy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke az elmúlt héten több városban is átadta azokat a videókazettákból álló ajándékcsomagokat, melyeket a Duna Televízió munkaközössége állított össze. A romániai magyar tannyelvű iskolák pályázat útján juthattak a kazetta csomagokhoz. Ez csak egy folyamat kezdetének tekinthető, mivel ha meglesz a kellő érdeklődés az iskolák részéről, úgy tovább sokszorosíthatják a kazettákat. Az ismertető cikk felsorolta azt a 94 erdélyi magyar iskolát, ahova eljutnak a csomagok. /Hová kerültek a Duna TV adománycsomagjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./