udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 10831-10860 | 10861-10890 | 10891-10920 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2000. szeptember 26.
Két új átkelő nyílik meg a román-magyar határon: október 30-ig megindulhat a forgalom a Temes megyei Csanád (Cenad)-Kiszombor és a Bihar megyei Érmihályfalva (Valea lui Mihai)-Nyírábrány határátkelőkön - jelentette be a román külügyminisztérium. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőnél megindul a nemzetközi személyforgalom is. Új határátkelőket nyitnak később majd a Szatmár megyei Csanálos (Urziceni) és Vállaj, valamint a Bihar megyei Székelyhíd (Sacuieni) és Létavértes között. A tervbe vett új határátkelők megépítéséhez Románia és Magyarország felhasználja a nemzeti PHARE-programok keretében rendelkezésre álló, a román-magyar határ menti együttműködés fejlesztését szolgáló EU-alapokat is. /Új átkelők a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./2000. szeptember 26.
Szilágysomlyón idén is nagy sikerrel szervezték meg a Báthory-napokat. A kétnapos rendezvény több száz érdeklődőt vonzott Szilágysomlyóra. Az ünnepség szept. 23-án - a hagyományokhoz hűen - orvostovábbképzővel kezdődött, melyet pedagógus-továbbképző követett. Sikeres volt a néprajzi kiállítás, majd a Miklosovits László grafikáiból álló tárlat, valamint a szarvasi kamarakórus előadása. Késő délután kiosztották a Szilágysági Magyarok díszokleveleket is; a díjazottak a következők voltak: Barkász Bálint, Veres László, Sipos László, valamint Szaleczky László, Finta Edit és Madár Gyula. Szept. 25-én a Báthory-templomban tartott ökumenikus istentisztelet után a Sárkányfog-érdemrend átadására került sor. A Báthory István Alapítvány által három évenként kiosztott aranyfokozatot az idén Fazekas Mihály (a nyírbátori fúvószenekar vezetője), valamint Acsády Elek volt alapítványi ügyvezető elnök kapta. A templom falába épített lengyel emléktáblánál beszédet mondott Miecislav Olender, a bukaresti lengyel nagykövetség tanácsosa, valamint Sipos Ilona kolozsvári magyar konzul. A szilágysomlyói Báthory-napokat végül a nyírbátori ifjúsági fúvószenekar és Mazsorett-csoport várkerti fellépése zárta. /Szilágysomlyó. Báthory István ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./2000. szeptember 26.
A szerb kisebbség kezdeményezésére szept. 22-én Resicabányán megalakult a Krassó-Szörény megyei Kisebbségek Tanácskozó Testülete, amelynek célja, hogy a törvényes keretek között tanácskozási joggal képviseltesse magát a megyei tanács ülésein, illetve a szakbizottságokban, mivel az idei helyhatósági választásokon egyetlen kisebbségi reprezentánsnak sem sikerült bejutnia. A tanácskozáson Slavomir Gvozdenovic parlamenti képviselő tanácsadó részvétele mellett jelen voltak a megye szerb, horvát, német, magyar, szlovák, cseh és ukránkisebbségek vezetői, megbízottjai. A szervezet nem jogi személy. Célkitűzése: a kisebbségek érdekeit védeni, illetve célkitűzéseiket megvalósítani a megyei tanács révén. /Kisebbségi Tanácskozó testület alakult Resicabányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./2000. szeptember 26.
A 70 éves Király Károlyt köszöntötte a Romániai Magyar Szó munkatársa. "Életútja nyitott könyv ismerői, tisztelői népes tábora számára." Önvallomása két vastag kötetté terebélyesedett. A múltban bátor kiállásai a világsajtóban is eseménnyé nemesedtek. Életútjának ellentmondásait is tekintetbe vevő döntése ellenére Király Károly nem ismerte a megalkuvást. Nyílt kártyákkal játszott, ez vezethetett 1972-ben a példa nélküli pártállami szakításhoz, és 1990 után, immár egészen más helyzetben és körülmények között, látszólagos "különutasságához". - Alkudni nem szabad, feltehetően nem is fogunk a nemzeti létünket érintő kérdésekben, talán ez a Király-életmű egyik intelme. A folytatás mikéntjéről lehet vitázni. A civil szférába lépve említeni kell a Székely Faluért Alapítvány törekvéseit. /Flóra Gábor: Király Károly hetven éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ 2000. szeptember 27.
Szept. 26-án Bukarestben ülésezett az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsa. A megbeszélés napirendjén szerepelt a választási előkészületekkel és a jelöltek rangsorolásával kapcsolatos óvások elbírálása. A SZOT megvizsgálta és elutasította Kolumbán Gábornak az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet szept. 15-i jelöltállító elektoros küldöttgyűlésének határozata ellen benyújtott óvását. Hasonló módon döntött a SZOT Katona Ádámnak és az Udvarhelyi Fiatal Fórumnak az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet szept. 15-i jelöltállító elektoros küldöttgyűlésével kapcsolatos óvásáról. Ugyancsak elutasították a Kincses Előd által a Maros megyei RMDSZ Szervezet szept. 16-i jelöltállító küldöttgyűlésének előkészítési módja ellen benyújtott óvást. - A SZOT közleményben kérte fel azokat a helyi szervezeteket, ahol erre igény van, hogy gyűjtsenek támogató aláírásokat a külhoni magyar állampolgárság létrehozatalához. A SZOT szerint a határon túli magyarok jogállásáról szóló törvényt nem szabad a külhoni magyar állampolgárság kérdésével szembehelyezni. /Ülésezett az Operatív Tanács. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27. - 1812. sz./2000. szeptember 27.
Szept. 27-én sajtóértekezletet tartott az RMDSZ szövetségi elnöke Bukarestben. Markó Béla kifejtette, hogy többnyire összeállt a szövetség képviselő-, illetve szenátorjelöltjeinek listája. A szövetség az ország minden megyéjében - a fővárost is beleértve - állított képviselő- és szenátorjelölteket. Az RMDSZ az egyetlen politikai alakulat, amely a Securitate Levéltárát Átvilágító Országos Tanács elé terjesztette a képviselőjelöltek névsorát. /Sajtóértekezlet az RMDSZ bukaresti székházában. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27. - 1812. sz./ Markó Béla szövetségi elnök ismertette az Operatív Tanács azon döntését, amelyben felkéri a megyei szervezeteket, hogy gyűjtsenek aláírásokat a külhoni állampolgárságra vonatkozó javaslat támogatására. A támogató aláírásokat az ügyvezető elnökség fogja összesíteni és továbbítani a magyar kormány felé. Az RMDSZ országos vezetősége azonban fontosnak tartja, hogy a határon túli magyarság jogállásáról szóló - ismertebb nevén státustörvény - mielőbbi elfogadását, és úgy véli, hogy azt nem szabad a külhoni állampolgárság kérdésével szembehelyezni. Borbély László elmondta, hogy a véglegesített RMDSZ választási program jövő héten románul is megjelenik. Két függeléket is tartalmaz. Egyik a regionális fejlesztésre, a gazdasági, szociális és kulturális RMDSZ elképzeléseket összesíti. A másik az utóbbi négy év mérlegét tartalmazza. /G. M. [Gál Mária]: Az RMDSZ támogatja a külhoni állampolgárságkezdeményezést. Jól haladnak a választási előkészületek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./2000. szeptember 27.
Varga Attila 1990-től, tíz esztendeje parlamenti képviselő és még mindig a legfiatalabb honatyák közé tartozik. 37 éves. Jogot végzett, alkotmányjogból doktorál. Parlamenti elfoglaltsága mellett 1999 februárja óta alkotmányjogot tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett közigazgatási karán, román és magyar nyelven. 1998-tól az általa létrehozott Identitas Alapítvány elnöke. Az alapítvány elsősorban az önismeretet, az azonosságtudatot segítő tanulmányok kiadásával foglalkozik. Varga Attila a vele készült beszélgetésben az RMDSZ teljesítményéről nyilatkozott. A koalíciós program és szándék megfelelt mind a hazai, mind az EU-s elvárásoknak, mondta, a gyakorlatban viszont sok minden másképpen alakult. A kormányrendeletek nagy száma a kapkodásról, a határozatlanságról tanúskodik. Jó lenne még elfogadni a közigazgatási törvényt és az ingatlanokkal kapcsolatos jogi szabályozót. Az RMDSZ megpróbált lojális partner lenni a koalícióban, mások ezt igyekeztek kijátszani. Varga Attila szerint a választás az RMDSZ-nek határozottabban kell megfogalmaznia igényeit. Olyan írásos megállapodást kell kötni a partnerekkel, amelyek szankciókat is tartalmaznak. Varga Attila az RMDSZ képviseletében a MÁÉRT állampolgársági és önkormányzati bizottságának munkájában vesz részt. Szerinte "jelenleg még igencsak kidolgozatlan magyar kormányzati részről a koncepció, melyet végső sorban - úgy látszik - nem státustörvényként, hanem kedvezményekről szóló jogszabályként fogadnak el." A státustörvény lényegében kerettörvény lesz, ami maga után vonja egy sor végrehajtási jogszabály kidolgozását. Tudomása szerint máris vagy 150 olyan jogszabály van érvényben Magyarországon, amely valamilyen módon érinti a határon túli magyarokat. Ám ezek már nagy számuk miatt is nehezen áttekinthetőek. A státustörvény egy sokkal átláthatóbb és koherensebb törvény lehet. - Varga Attilát a Szatmár megyei küldöttek gyűlése első helyre sorolta a parlamenti képviselőjelöltek listáján. /Sike Lajos: Beszélgetés VARGA ATTILA parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2000. szeptember 27.
Szept. 15-17. között a Figura Stúdió-Színház /Gyergyószentmiklós/ fennállásának 10 éves jubileuma alkalmából remek színházi előadásokat tekinthetett meg a gyergyói közönség. A Figura-színészek figyelemfelkeltőként lovas hintóval énekelve járták a várost. Dobra Kóthay Judit díszlet- és jelmeztervező jelmezterveiből nyílt kiállítás. Vendégszerepelt a budapesti Szkéné Színház, a debreceni Tabak Színház, a Háromszék Táncegyüttes. Társulatképzés és közönségkapcsolat címmel szakmai tanácskozást tartottak Csíkszeredában. Bemutatták Szebeni Zsuzsa A Figura Stúdió-Színház /Országos Színháztörténeti Múzeum, Budapest/ c. kötetét. A könyv végigkísér az ős-Figura, majd az intézményesített színház történésein és jellemzőin, adatokkal, interjúkkal, eseménynaptárral és fotókkal. /Gál Éva Emese: Jubileumi Figura-napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2000. szeptember 27.
Szept. 22-én Marosvásárhelyen a rendőrségi épületében bemutatták a megtalált oltárképeket, középkori festményeket, melyek szept. 15-én éjszaka tűntek el a XVII. században felszentelt mikházi ferences kolostor templomából. A tettesek, román férfiak beismerték tettüket, és azt is, hogy Magyarországra igyekeztek az "áruval". A tetteseket, akik Mercedes kocsival voltak, a rablás elkövetése után a mikházi rendőrőrnagy feltartóztatta. A kocsi vezetője bevallotta, hogy nincsenek iratai, ennek ellenére a rendőr tovább engedte őket a rabolt, nem mindennapi zsákmánnyal. Cotoara Vasile ezredes, a Maros megyei rendőrség parancsnoka kijelentette: ha az őrnagy is vétkesnek bizonyul, eljárás indul ellene. /Máthé Éva: Látványos rendőrségi eredmény. Megkerültek az elrabolt festmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2000. szeptember 27.
A hét végén Barót rendezte meg a Baróti Napokat. Művészegyüttesek színvonalas előadásai mellett sajtótörténeti esemény, hogy megjelent Baróton az Erdővidéki Lapok folyóirat első száma. Megnyitották Varga Béla fotókiállítását. Az ünnepségeken megjelentek a tájegység és a testvértelepülések polgármesterei is. /Baróti Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2000. szeptember 28.
Az RMDSZ szenátorai okt. 2-i frakcióülésükön, napirendre kerülése előtt döntenek majd arról, hogy támogatják-e továbbra is jelenlegi formájában az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetet. Az RMDSZ vitatja a 16. szakaszt, mely szerint mindazokat az ingatlanokat, amelyekben közjót szolgáló intézmények működnek, nem adják vissza volt tulajdonosaiknak, csupán kártérítést ítélnek meg, az ingatlan pedig továbbra is az állam tulajdonában marad. Mindez a restitució elvének a megcsorbítását jelenti. /Jelenlegi formájában az ingatlantörvény csorbítja a restituciót - nyilatkozta Szabó Károly szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Az RMDSZ országos vezetőségének szept. 27-i bukaresti sajtóértekezletén ismertetett álláspont szerint az államosított ingatlanok törvénytervezete elfogadhatatlan a szövetség számára. /Elfogadhatatlan az RMDSZ számára az ingatlantörvény. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./2000. szeptember 28.
A Budapesti Nemzetközi Vásár díszvendége volt a Magyar Világ 2000 Kiállítás, melyen a Kárpát-medencében Magyarország határain kívül élő magyar vállalkozók, üzletemberek és alkotók mutatkoztak be szeptember 15-24. között. Ezzel párhuzamosan a Magyar Kultúra Alapítvány szervezésében szakmai és művészeti programok egész sorának volt színhelye a vásár. A határon túliak részvételét elsősorban az Új Kézfogás Közalapítvány tette lehetővé, tízmillió forintos anyagi támogatással és információkkal nyújtva segítséget. A kulturális rendezvények: színpadi produkciók, szakmai konferenciák és kulturális vásár. A színpadon Erdélyből és Felvidékről 8-8 együttes mutatkozott be, Magyarországról 4, Vajdaságból és Horvátországból 3-3-, Kárpátaljáról, Muravidékről ás Burgenlandból 1-1. Volt néptánc, népzene, régizene, énekművészek, népdalénekesek, színjátszók, bábosok, kórus, modern táncok, modern zenekarok és misztériumjáték. Erdélyt a Collegium Régizene Együttes (Nagykároly), Figura Stúdió Színház (Gyergyószentmiklós), Guadalquivir Flamenco Együttes (Kolozsvár), Háromszék Táncegyüttes (Sepsiszentgyörgy), Kaláka Néptáncegyüttes (Szamosújvár), Puck Bábszínház Magyar Tagozata (Kolozsvár), Magyarlapádi Hagyományőrző Együttes és a Maros Művészegyüttes képviselte. A szakmai konferenciák témái között volt: magyar műemlékvédelem és kulturális turizmus a Kárpát-medencében, Magyar feltalálók a Kárpát-medencében, A Duna Televízió és a határon túli magyar stúdiók, találkozás a Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok Szövetségével, Eurorégiók és határ menti együttműködések a Kárpát-medencében, Esélyek és veszélyek - ifjúsági jövőkép a Kárpát-medencében./Guther M. Ilona: Magyar Világ 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./2000. szeptember 28.
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Magyar Kollégium (Budapest) szervezésében Kárpát-medencei turnéra indult szeptember 7-én, s most visszaérkezett a megyeszékhelyre. Körútjuk során meglátogatták a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit (Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna); műsorukon a magyarság táncai, dalai szerepeltek eredeti és feldolgozott formában. /Hazaérkeztek Kárpát-medencei turnéjukról a csíkszeredai táncosok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./ Ötezer kilométer megtétele után tartották meg szept. 27-én Csíkszeredán a Hargita 2000 nevet viselő turné záróelőadását. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes az elmúlt hetekben hét országban tizennégy előadást tartott. Az együttes tagjai turnéjuk során bár jelképesen, megpróbálták összefogni a Kárpát-medence magyar lakosságát. Budapesten a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes mintegy ezerhatszáz fős közönség előtt lépett fel. Zentán az együttes több mint ötezres közönség előtt mutathatta be előadását, szabadtéri színpadon. Nagy élményt jelentett a táncosoknak, hogy felkeresték a vereckei hágót és itt is elhangzottak a székely és a magyar himnusz dallamai. A koszorúzások során az egyetlen incidensre Kolozsvárott került sor, amikor a Mátyás király szülőházánál koszorúzott az együttes. Itt az épület gondnoka bejelentette az együttes tagjainak, hogy nem szabad koszorúzniuk. Ennek ellenére elhelyezték a koszorút, amit aztán rövid időn belül ismeretlen egyének el is távolítottak. A koszorút azonban az együttes végül is visszakapta: az esti előadás során a színpadra felvitte egy lelkes néző, aki vissza tudta ezt szerezni. A csíkszeredai záró előadást megelőzően az együttes tagjai a csíksomlyói Domokos Pál Péter szobornál koszorúztak, majd a kegytemplomban hálaadásképpen imádkoztak a sikeres turné után. /(Daczó Dénes): Befejeződött a hét országra szóló turné. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2000. szeptember 28.
Kolozsváron szept. 26-án Dávid Gyula mutatta be Nagy Sándor A regáti magyarság (eredetileg A regáti kérdés) című könyvét, mely a soproni Bethlen Gábor Könyvek és a kolozsvári Diaszpóra Könyvek kiadásában Vetési László és Albert Tibor közreműködésével az idei budapesti ünnepi könyvhétre jelent meg. A két világháború között tizenöt évet Bukarestben szolgált református lelkipásztor a Regátban élő magyarság beolvadásáról szerzett tapasztalatait vetette papírra, melyet most Svájcban élő fia, Nagy Csaba készített elő a kiadásra. A könyv olyan kérdéssel foglalkozik, amely a romániai magyarság ötven százalékára nézve, sajnos, ma is aktuális. Dávid Gyula kifejezte reményét, hogy a kiadvány mai gondolkodásunk egyik alapkövévé válik. Vetési László tiszteletes hangsúlyozta, hogy a könyv tartalma napjainkban teljesen aktuális. A regáti szórványmagyarok helyzetének egyik legsúlyosabb oka a tömbmagyarság részéről megnyilvánuló közöny. A teológiai hallgatókkal végzett mentő szándékú kutatómunka során gyakran fogadják őket ezzel a tragikus tőmondattal: "Későn jöttetek". A bemutatón jelen levő Nagy Csaba méltatta édesapja odaadó missziós munkáját, melynek során híveinek nőszövetséget, cserkészszövetséget, dalkört, szakiskolát, Kós Ferenc közművelődési kört és egyebeket szervezett, három templomot épített, egyházi szórványújságot szerkesztett. Nagy Sándor Erdélyben született, 1925 és 1941 között szolgált Bukarestben, ahonnan a vasgárdisták vérengzése elől Budapestre menekült. A háború befejeztével menekülőkkel együtt került Nyugat-Európába, majd Amerikába, ahol 1954-ben hunyt el. Életútja példaértékű lehetne sok mai közösségi hivatást vállaló erdélyi magyar számára. /Ördög I. Béla: Regáti magyar útjelző. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./2000. szeptember 29.
Sepsiszentgyörgyön Domokos Ernő igazgató megnyitotta a 2000-2001-es egyetemi tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A köszöntő szavak immár három fakultás diákjaihoz szóltak, a menedzsment, közigazgatás és tanítóképző hallgatóihoz, románul és magyarul. A kollégium igazgatója beszámolt arról, hogy a három éve működő háromszéki kollégium diákjainak száma megtízszereződött, mára elérte az ötszázat, míg a tanárok száma kettőről negyvenre emelkedett. Ugyanakkor tízezer szakkönyvet számláló könyvtárral, jól felszerelt informatika-laborral rendelkeznek, idén pedig beindulhat a kutatás is. A kampusz tervei nemsokára véglegesítődnek, és már az idén remélhetőleg nekikezdhetnek az építésnek. A megye prefektusa, Gheorghe Tatu, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Albert Álmos, valamint két egyetemi hallgató üdvözölte a színház nagytermét megtöltő hallgatóságot. /Ünnepélyes kollégiumi évnyitó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./2000. szeptember 29.
Szept. 29-én kezdődik a Kézdivásárhelyi Sokadalom. A sokadalmak fontos tartozéka az árukínálatban gazdag sátorerdők felállítása. Sor kerül az Ezer év Európában tudományos ülésszakra is. /(Flóra Gábor): Kézdivásárhely sokadalma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Szept. 29-én nyílik az Őszi Sokadalom keretében, a Céhtörténeti Múzeumban /Kézdivásárhely/ a 70. évét betöltött Kosztándi Jenő festőművész tárlata. /Kosztándi-képek a múzeumban. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 29. - 39. sz./2001. január 3.
Január közepén kell választ adnia a bukaresti kormánynak arra a brüsszeli kérdőívre, amelynek alapján az Európai Unió Bizottsága dönthet a román állampolgárok vízumkötelezettségének feloldásáról. Az EU végrehajtó testülete Bulgária esetében jóváhagyta a vízumkényszer eltörlését, Romániának azonban bizonyos követelményeket kell ehhez teljesítenie. A frissen megalakult Nastase-kabinet első ülésén tárcaközi bizottság jött létre az uniós kérdőív megválaszolására. A követelmények a határellenőrzés és az útlevelek biztonságossá tételére, a vízumpolitikára, az illegális bevándorlás megfékezésére és az EU-normák szerinti menekültstátus kidolgozására vonatkoznak. - A rendeleti kormányzást elutasító RTDP-s kormány második ülésén is a sürgősségi kormányrendelet eszközéhez fordult a kis- és közepes vállalatok ösztönzése érdekében. /M. Zs.: Friss kormányintézkedések. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 3./2001. január 4.
A román-magyar határon bevezetett kötelező gépjármű-fertőtlenítést járványügyi okok nem igazolják, a magyar hatóságok tiltakozását kiváltó intézkedés mögött anyagi érdekek húzódnak meg - állapította meg az Adevarul. A román kormány 1998 végén hozott rendeletet arról, hogy a határokon belépő gépjárművek kötelező fertőtlenítésének elvégzését magáncégeknek adják koncesszióba. A rendelet sokáig észrevétlen maradt, a kérdések csak akkor - majd egy évvel később - vetődtek fel, amikor ismertté váltak a koncesszió nyertesei, akik igyekeztek a lehető leggyorsabban hozzákezdeni a rendkívül nagy nyereséget biztosító tevékenységhez. A szerződéseket a mezőgazdasági minisztérium részéről maga Ioan Avram Muresan volt miniszter írta alá, s a bevételek 35 százaléka a minisztériumot illette meg. A fertőtlenítők maguk állapítják meg a nem kért szolgáltatás díját, és a román törvényeket megsértve a román lej helyett előszeretettel külföldi devizában szedik be azt. A varsándi és a nagylaki átkelőnél felállított fertőtlenítő állomások tevékenységét az év végén a pénzügyőrség megvizsgálta, több szabálytalanságot állapítottak meg, mégsem történt semmi - írta az Adevarul. A havi gépkocsiforgalom alapján Varsándon 1,5 milliárd lej, Nagylaknál 250 ezer német márka bevétellel lehet számolni a kötelező fertőtlenítésből - összegezte az Adevarul. /Fertőtlenítés a román határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./2001. január 4.
Az Isarescu kormány dec. 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében további 37, egykor államosított ingatlant adott vissza a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségeknek, többnyire az egyházaknak. A dokumentum nem pontosította, hogy melyek az érintett közösségek, hanem az Erdélyben és a Partiumban található ingatlanok címét adta meg. A lap feltüntette az ingatlan egykori rendeltetését: Nagyvárad, egykor felekezeti iskola; Temesvár, egykor zsidó kórház; Arad, egykor a Deutsch Ignácz fiú árvaház; Szilágysomlyó, egykor templom és kolostor; Nagyvárad, egykor az orsolya rend kolostora, elemi lányiskola; Nagyvárad, egykor római katolikus templom és parókia; Nagyvárad, egykor református líceum; Kolozsvár, Napoca u. 12 sz., egykor római katolikus segélyegylet; Székelykeresztúr, egykor római katolikus felekezeti iskola és tanítói lakás; Szováta, egykor a római katolikus egyház épülete; Lupény, egykor római katolikus iskola; Kolozsvár, egykor a református egyház bérháza; Sepsiszentgyörgy, egykor Mikó Kollégium; Marosvásárhely, egykor felekezeti iskola; Székelykeresztúr, egykor felekezeti iskola és tanítói lakás; Nagyszeben, egykor teológiai szeminárium; Beszterce, egykor a német közösség székháza; Szemlak, Arad megye, egykor művelődési otthon; Detta, Temes megye, egykor olvasóház. - Remélhetőleg e kormányhatározat, melyet Mugur Isarescu írt alá és többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, valamint Hajdú Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter is ellenjegyzett, nem kerül azon határozatok és rendeletek sorsára, amelyeket a Nastase kormány máris felfüggesztett. /(Gyarmath János): Újabb visszaadott ingatlanok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./2001. január 4.
Annak ellenére, hogy a képviselőház kétharmada új, mint jómagam is, érezhető: komoly munkára a többség részéről nem lehet számítani, állapította meg Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke a vele készült beszélgetésben. Illúzió lenne azt hinni, hogy az RMDSZ hathatósan befolyásolni fogja a román parlament munkáját, de a rendelkezésre álló minden eszközt maximálisan ki kell használni ″a bennünket ide küldött közösség, közösségek érdekében.″ Az RMDSZ vezetői egyezségeket kötöttek, azonban ebbe ők - ″mezei képviselők″ - érdemlegesen nem szólhattak bele. A frakcióülések egymást érik Bukarestben. Toró T, Tibor felvetette, hogy írásban kapják meg ″azokat az anyagokat, amelyekkel az RMDSZ leül tárgyalni, hiszen ezt előbb nekünk kellene valamilyen szervezett formában megvitatni, s nem csak utólag értesíteni bennünket, hogy Borbély Lászlónak vagy Kelemen Atillának kivel milyen tárgyalásai voltak.″ A képviselő hangsúlyozta: ″az információkat egymás között meg kell osztanunk, a kapcsolati tőkénket egy helyre kell összetennünk. Románia egy olyan ország, ahol a kapcsolatokon keresztül lehet dolgokat elintézni.″ /Román Győző: A kártyákat leosztották. Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 4./2001. január 4.
A bukaresti Zsidó Múzeum ellen december végén elkövetett támadás miatt tiltakozott a kolozsvári zsidó hitközség. A Kallós Miklós hitközségi elnök aláírásával ellátott közlemény hangsúlyozta, ″a banditatámadás az antiszemita nyomtatványok és a zsidóellenes propaganda szabad megnyilvánulásának egyenes következménye″: A bukaresti Zsidó Múzeumban ismeretlen tettesek kegytárgyakat dobáltak szét, ablakokat törtek össze és bántalmaztak egy idős alkalmazottat. /Tiltakozik a zsidó hitközség. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./2001. január 4.
Szatmárnémetiben a helyi színház Harag György Társulata bemutatta az Indul az ezred c. nagysikerű kabaréját. Lőrincz Ágnes igazgató és színésztársai a szünetben pohár pezsgőt nyomtak minden néző kezébe. /Sike Lajos): Ezer petárdára egy pezsgő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./2001. január 4.
Jancsó Miklós színművész, a kolozsvári magyar színház művésze, a beszédtechnika egyetemi tanára íróként is ismert, ezúttal harmadik kötetét mutatták be Kolozsváron. A tizenöt színpadi jelenetet tartalmazó Tömegszereplők /Tinivár, Kolozsvár/ c. kötet bemutatója Szőcs István színikritikus volt, aki a könyv utószavát írta. A könyvet az RMDSZ és az EMKE támogatásával sikerült kiadni. /(Csomafáy Ferenc): Jancsó Miklós harmadik kötetét mutatta be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./2001. január 5.
Hildegard Puwak, az EU-integrációért felelős minisztérium vezetője, és Vasile Puscas, EU-tárgyalóbiztos szerint Bukarestnek komoly erőfeszítéseket kell tennie, hogy behozza azokat a gazdasági jellegű lemaradásokat, amelyek miatt Románia a csatlakozásra váró országok között az utolsó helyre szorult. A miniszter asszony élesen bírálta az 1996–2000 közötti kormányokat, amelyek nem teljesítették az EU-nak tett ígéreteket. Az EU-integrációért felelős minisztérium a csatlakozás belföldi vonatkozású kérdéseinek megoldására hivatott, a Mircea Geoana vezette Külügyminisztérium pedig az ügy politikai vetületével foglalkozik. - Hildegard Puwak 1949-ben született Resicabányán. 1971-ben végzett Bukarestben a közgazdasági egyetemen. 1971–1992 között kutató- és előadótanár a Bukaresti Közgazdasági Egyetemen. 1998-ban posztdoktori képzésen vesz részt az Amerikai Egyesült Államokban. - Vasile Puscas 1952-ben született Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem történelem szakán végzett. 1992–1995 között Románia washingtoni nagykövet helyettese. 1995-től a BBTE nemzetközi kapcsolatok tanszékén tanít, a Nemzetközi Tanulmányok Intézet igazgatója. - Mircea Geoana 1958-ban született a fővárosban. Bukarestben jogi diplomát szerzett, majd a Politechnikai Intézetben, 1992-ben pedig a párizsi L’Ecole Nationale d’Administration végzettje. 1993–1995 között külügyi szóvivő, 1996-tól Románia washingtoni nagykövete. /Prioritásként kezelik az EU-csatlakozást Románia lemaradásáért a volt kormányt okolja az RTDP. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./2001. január 5.
A magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt a Magyar Nemzet jan. 5-i számában Bontsuk le a nemzetet megosztó korlátokat címmel a határon túli magyarokat illető készülő törvényről írt. A történelem sajnálatosan úgy alakult, hogy 15 millió magyar átlagon felül - hárommillió pedig súlyosan - korlátozva van abban, hogy alkotóképességeit kihasználja - állapította meg Németh Zsolt. - Amikor a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés szükségességéről beszélünk, akkor e korlátokat kívánjuk lebontani. Az emberi alkotóerő ugyanis javarészt az emberi kapcsolatokban gyökerezik. A törvény talán leglátványosabb rendelkezései: egyrészt annak a garantálása, hogy a magyarok mindenkor a lehető legelőnyösebb feltételek mellett utazhatnak be Magyarország területére, másrészt az utazási kedvezmények a tömegközlekedési eszközökön. Az utazási kedvezmények azt jelentik, hogy például egy nagyváradi magyar évente kétszer úgy tud elutazni a határtól Budapestre és vissza, hogy ez (mai áron) 330 forintjába kerül. Ez tulajdonképpen a pozitív diszkrimináció iskolapéldája, hiszen a magyar állampolgárok nem élveznek ilyen kedvezményt pusztán magyarságuk miatt. És ezt az évi négyszeri utazást kiegészíti a diák- és nyugdíjas, illetve a tanári kedvezmények kiterjesztése a határon túli magyarokra. Mi jogosítja fel a kedvezményekre a határon túli magyarokat? Egy egyszerű papírdarab: a magyar igazolvány. Egy olyan közokirat, amelyet a magyar állam állít ki az ezt igénylő határon túli magyarnak személyesen. Egy közokirat, amely elsősorban nem arról szól, hogy valaki határon túli, hanem arról, hogy magyar. Egy közokirat, amelynek kiállítása azt jelenti, hogy a magyar állam közösséget vállal a határon túli magyarral. /Németh Zsolt a magyar igazolványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./2001. január 5.
Az év végén megjelent Maria Ciobanu-Bacanu Kovászna megyei lakos könyve (A Kovászna és Hargita megyei románok elmagyarosodása címmel) a sepsiszentgyörgyi Eurocarpatica kiadónál. Számos, külföldön élő román származású értelmiségi is hangot kapott a könyvben, pl. az Egyesült Államokban élő Traian Golea, a Németországban letelepedett Gheorghe Olteanu vagy akár dr. Ion Curea, a németországi Deutsche Welle állítólagos román külmunkatársa. A könyv szerzője szerint az elrománosodás oka az itt élő románok gyengesége, a magyarok - állítólagos - agresszivitása, az általános elszegényedés, a munkanélküliség, az egész ország általános nemtörődömsége ebben a kérdésben. Az ankét során megkérdezett románok főként azt tették szóvá, hogy a románság sorsát lassan már-már nem Bukarestből, hanem Budapestről irányítják. S a probléma megoldása? Az érintettek szankcionálást emlegetnek, új törvénykezés szükségességét, valamint alaposabb törvényismeretet. Elviselhetetlen az - mondják az itt élő románok -, hogy a magyarság nem használja rendesen és következetesen a közhivatalokban az előirányzott állami (azaz román) nyelvet. A felsorolt problémák megoldására számos érdekvédelmi szerv és alapítvány is létrejött, így a Miron Cristea és a Mihai Viteazul Alapítvány, az Andrei Saguna Liga, az Astra Egyesület és a Román Keresztény Fiatalok Tömörülése. Mindennek ellenére - olvasható a könyvben - az intolerancia inkább nő, s nem pusztán a fizikai személyek részéről, hanem az intézmények s főként a helyi magyar nyelvű média felől. /Kisgyörgy Réka: A tűrésmezsgye határán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./2001. január 5.
Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa, munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4-én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területen született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti Egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar Nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - pl. bűncselekmény elkövetése - esetén. Megjegyzem, senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet és bűncselekményt sem követtem el, tehát a Nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a 90-es évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az ún. Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 ″fekete márciusának″ idején megakadályozni próbálta az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította azt, hogy ártatlan s így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szereznie a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagy-Románia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit. Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba és a Maros megyei elnök, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. T.i. az Alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Kincses akárcsak 1990-ben, amikor a Vatra Romaneasca óvatta meg jelölését, most is törvénytelenség áldozata lett. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. Ráadásul a szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Nemzeti ″szolidaritásból″ a román nemzetiségű szenátorok mit sem törődtek az alkotmányos tiltással, s azzal sem, hogy Ilascu esetleges kiszabadítása Vadim népszerűségét növelné. Ilascu legújabb sikere: a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik, illusztris, ″európai″ (?) tagját történetesen Corneliu Vadim Tudornak hívják. Az RMDSZ-vezetők szolidaritása? Hiánycikk. /Kincses Előd: A románok és a magyarok (avagy párhuzamos életrajzok). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerkesztőség megjegyzést tett a cikk végére. Szerintük magának Kincses Elődnek kellett volna megóvni Ilie Ilascu jelöltségét. -2001. január 5.
Id. Duka János Csíkszeredán volt tanár. 83 évesen halt meg 1990. december 2-án. Egész életét jellemezte a tudatosan vállalt népnevelői, nemzeti közösségéért dolgozó, a magyarság sajátosan a székelység szellemi vagyonát mentő folklórgyűjtői pálya. Id. Duka János a Bihar megyei Margittán született. Előbb falusi tanító, később Csíkszeredában körzeti iskolafelügyelő, majd 1945 után tanfelügyelő. Előbb ifjúsági íróként jelentkezett. Maradandó életművet viszont folklórgyűjtőként hagyott hátra. Önálló kötetei közül ismertek: Gyermekszíndarabok (Csíkszereda, 1946); Székely lakodalom, Székely fonó (Csíkszereda, 1947); Kilenc kéve hány kalangya? Anekdoták a székelyekről (Kriterion, Bukarest, 1982); Elsüllyedt kincs. Mesék (Ion Creanga Kiadó, 1993); Üti Páké Barátost (Csúfolódó székely népköltészet) /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1995/. - Az 50-es évek végén Dukát rendszer elleni izgatás hamis vádjával eltávolították a tanügyből, fél évig fizetést sem kapott, noha öt gyermek édesapja volt. /Dr. Balázs Lajos: Az eszményi önkéntes folklórgyűjtő. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./2001. január 6.
Az elképzelések szerint az erdélyi magyar egyházak már az első negyedévben átvehetnék azon ingatlanokat, amelyeket egy új törvényi szabályozás alapján a magyar állam ad ingyenes használatukba. Az Országgyűlés az elmúlt év decemberében, a 2001-2002. évi költségvetési törvényben fogadta el az erre vonatkozó szabályozást. A rendelkezés szerint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy az ÁPV. Rt-hez tartozó vagy a kincstári vagyonból a romániai magyar történelmi egyházak számára ingyenes magyarországi ingatlanhasználatot biztosítson. /Magyarországi székházak az erdélyi magyar egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ Az Országgyűlés elfogadta 2001-2002. évi költségvetési törvényt, mely szerint e célra összesen legfeljebb 600 millió forint értékű ingatlan kerülhet a Határon Túli Magyarok Hivatalának vagyonkezelésébe, amely azokat a romániai magyar nyelvű egyházak használatába adja át. /Magyarországi ingatlanok - erdélyi magyar egyházaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./2001. január 8.
Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./