udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 3241-3270 | 3271-3300 | 3301-3330 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. július 28.
Júl. 27-én a Petőfire való emlékezés az Ispánkútnál kezdődött, de a megyeszékhelyről indulók a Kossuth utcai Petőfi-szobornál is koszorúztak. Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész, az RMDSZ Maros megyei szervezete ügyvezető elnöke mondott beszédet. Az unitárius templomban dr. Szabó Árpád unitárius püspök beszélt, majd Galán Géza előadóművész következett. A múzeumkertben leleplezték a kiskunfélegyháziak újabb ajándékát, Lantos Györgyi domborművét, amely Petőfi Sándor olasz fordítójának, Giuseppe Cassano költőnek (1843-1910) állít emléket. /Bölöni Domokos: Emlékezés Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./2003. július 28.
Jelenleg Dél-Erdélyben, a szórványban, a csak 5-10 %-ot kitevő keresztény magyar családok magukra hagyottan küzdenek a létükért, olvasható Böjte Csaba szerzetes felhívásában. Szükséges egy olyan központ felállítása, ahol szakemberek számba vehetik a meglévő családokat és segíthetik azokat. Egy családsegítő és képzési központ létrehozásához megvannak Déván a feltételek. Munkatársakat szeretnének képezni, hogy a ferences rend által beindított gyermekvédelmi központokban szociális szülők, nevelők, nevelőnők legyenek. Képzési központjuk szeretettel vár jelentkezőket az egész Kárpát-medencéből. /Böjte Csaba: A boldog családokért. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./2003. július 28.
Júl. 26-án ünnepelni gyűltek össze Arad egyik külvárosában, Szilvástelepen a katolikus hívek. Ez alkalommal ünnepelték a templom külső tatarozási munkálatainak befejezését. Az ünnepi szentmisét Böcskei László, a temesvári egyházmegye vikáriusa koncelebrálta. A külső tatarozás után belátható időn belül megvalósulhat a belső is. /Kiss Károly: A kis templom szép templommá változott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./2003. július 28.
Júl. 26-án a felszentelték Nyárádszentannán az első és második világégésben odamaradt földiek egykor elpusztult, most felújított emlékművét. A megkoszorúzott oszlop Bács Miklós kőfaragó és fia, Bács Zsolt vésnök munkáját dicséri. Hosszú névsor telne ki a Szentannai Napok sikerét előmozdítókból. A lassan várossá váló Nyárádszereda egyik főutcájává válik Szentanna. /b.d.: "Jó kedvet adj, és semmi mást, Uram!" = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./2003. július 28.
Hármasfaluban hat üres, elhagyott házba a református egyház máshonnan nincstelen, jobbára sokgyermekes családokat telepít - holland támogatással. A napokban négy holland felnőtt és huszonöt 15-25 éves fiatal rámol, takarít, fúr, farag, mázol, hogy a hat család mihamarabb beköltözhessen. A marosvásárhelyi Lazarenum Alapítványt a Fülöp lelkészházaspár hozta létre. Fülöp G. Dénes sok éven át a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze volt. Neje, Ilona asszony a diakóniai tevékenységgel foglalkozik. Ő a lelke a "Lazarenum-birodalomnak", mely árvaházakból, öregotthonból, nagycsaládokat támogató hálózatból áll. Munkájukhoz példát, hathatós támogatást a hollandiai Leiden városban levő Bakkerij Diakónai Központtól kapnak. Holland segítséggel megvették a hat épületet, amiből az egyikben a Lazarenum Alapítványnak lesz egy kis közösségi helye. Ugyancsak holland támogatással vásároltak építőanyagot, kisgépeket. A házak ezután is az egyházi alapítvány tulajdonában maradnak, akkor is, ha beköltöznek a kiválasztott, nincstelen emberek. A helyiek örvendenek annak, hogy gyerekes családok kerülnek a faluba, hiszen kevés a fiatal, az iskolába kell a gyerek. Az egyik házba tíz gyermekes család költözik: a fületelki Csiszér Jánosék. A nagy gond az, hogy miből fognak megélni ezek az emberek. A hollandok hajlandók lennének egy pékséget ajándékozni nekik. Marosvásárhelyen, ugyancsak a református egyház tulajdonában van egy úgynevezett Pici-ház, ahova utcagyerekeket költöztettek be. Azt is holland pénzből vásárolták évekkel ezelőtt. Két éve húsz utcagyerek lakik benne. /Máthé Éva: A Lazarenum Alapítvány új projektje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./2003. július 28.
Sikeres volt Pusztadaróc Napja júl. 26-án, volt tésztasütő verseny a sportrendezvények mellett. szombati falunapon. A rajzversenyt két korosztályban bonyolították le. A kaplonyi fúvószenekar végigvonult a település összes utcáján, majd az iskolaudvaron került sor a kulturális műsorra. Felléptek: a szamosdarai mazsorettek, a helyi RMDSZ kultúrcsoportja, a pusztadaróci citerazenekar, a szamosdarai, mikolai és pusztadaróci teleház. A falunap alkalmából bemutatták a település kismonográfiáját, amelyet Sike Lajos készített. /Fodor István: Pusztadaróc. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./2003. július 28.
Júl. 20-26. között immár negyedik alkalommal került megszervezésre Gyimesközéplokon a Sára Ferenc főszervező által irányított tánctábor. Idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által támogatott tánctábor résztvevőinek száma elérte az 500-as főt, szinte dupláját, mint volt eddig. Az erdélyi, magyarországi és nyugat-európai táborozók mellett még Ausztráliából is érkezett vendég! A táborozás programjában helyet kapott a népi mesterségekkel való ismerkedés is; szövés, fonás, hímzés, faragás stb. tanítása is. A táborzárásra az idén hangulatos csángó lakodalommal került sor. /Ferencz Imre: Táborzárás lakodalommal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./2003. július 28.
Júl. 27-é harmadik alkalommal rendezték meg Majtény napját. Gheorghe Todut a román nyelv és a nemzeti egység védelmében mondott beszédet, a kismajtényi és domahidi iskolák tanulói pedig román hazafias versekből és énekekből álló műsorral köszöntötték a meghívottakat. A műsorban miért nem szerepelt egyetlen magyar műsorszám sem? Iepure Zoltán nagymajtényi tanácsos adta meg a választ: minket nem hívott senki. Mi a magunk falunapját megtartjuk majd Nagymajtényban, a Mária-búcsún. /E. Gy.: Majtény napja a község román lakosságának ünnepe volt. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 28./2003. július 28.
Júl. 27-én véget értek a kisiratosi falunapok. A háromnapos rendezvény nem csupán kulturális eseményekben bővelkedett, a sportvetélkedők se maradtak el. Júl. 25-én páter Godó önéletrajzának bemutatóját követően egy képzőművészeti és egy iskolaitabló-kiállítást is megnyitottak. A Magyarországról érkezett dr. Csáky Csaba beszélt a faluturizmusban rejlő lehetőségekről. Másnap dr. Almási Béla a kisiratosi Faluházról szólt a vendégeknek. Délután a faluturizmusról, közhasznú társaságokról, nyugdíjas egyesületek szövetségéről tartottak megbeszélést. A legszebb a tucatnyi népi együttes utcai felvonulása és a kultúrház mögötti szabadtéri fellépése volt. Vasárnap a sportrajongók napja volt. /Karácsonyi Zsolt: Az aszfalt is táncparketté változott. Mozdulatország Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 28./2003. július 28.
Megjelent az Iskola Alapítvány 2002. nov. 9-i tanácskozásán elhangzott előadások szövegét tartalmazó könyv. Az előszóban Kása Zoltán, a BBTE prorektora figyelmeztetett, hogy mindent meg kell tenni a szórványosodásunk megakadályozása érdekében. Ez akkor érhető el, ha az oktatás minden szintjén "több beleszólásunk van ügyeink intézésébe, ha önállóan dönthetünk saját iskolahálózatunk építéséről, fenntartásáról." A kötetben Markó Béla, Murvai László, Nagy F. István, Veres Valér, Birta-Székely Noémi, Fóris Ferenczi Rita, Szőcs Judit, Vetési László, Bodó Barna és Somai József értekezései olvashatók. /Sz. Cs.: Iskolakép - jövőkép. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./2003. július 28.
Megjelent Beke György: Advent a kaszárnyában /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című novelláskötete. Novelláiban a valóságos történéseket csak annyiban színezi az írói képzelet, amennyiben ez az irodalmi ábrázoláshoz elengedhetetlenül szükséges. /Beke György: Advent a kaszárnyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./2003. július 29.
Az eddiginél sokkal aktívabb politikát hirdetett meg Adrian Nastase miniszterelnök a határon túli románok érdekében. A miniszterelnök a Realitatea nevű kereskedelmi televízió Harc Romániáért című műsorában kifejtette: Romániának immár nem szívességeket kell kérnie az Európai Unióval szomszédos államokban élő románok érdekében, hanem joggal várhatja el, hogy esetükben bizonyos európai normákat érvényesítsenek, mint ahogy azt korábban Romániától követelték. Adrian Nastase szerint nincs rendben az, hogy a román vezetés megszokta: "elsősorban arról adunk számot, hogy miként viselkedünk mi a nemzeti kisebbségekkel szemben, és elfogadjuk, hogy más országokban a nálunk alkalmazottnál szűkebb normák érvényesülnek". A miniszterelnök szerint ebből a szempontból ígéretesnek bizonyult Románia számára a magyar kedvezménytörvény kérdésében folytatott vita. - Azt hiszem, ebben a majd két évig tartó vitában európai álláspontra helyezkedve úgy győztünk, hogy közben nem sértettünk meg senkit, és sikerült bizonyos elvárásokat rögzítenünk - fogalmazott. Különösen fontosnak nevezte, hogy a módosított kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról Bukarestben született román-magyar megállapodásba bekerült a kölcsönösség elve. Ez azt jelenti, hogy ha ugyanazokat a feltételeket állapítjuk meg a határon túli, mondjuk Magyarországon élő románok számára, akkor ugyanolyan elbánásban részesülnek majd a magyar állam részéről, mint amilyen elbánást a román állam biztosít a nemzeti kisebbségeknek - jelentette ki. Adrian Nastase bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy az alkotmány módosításának szenátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értelmében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos elvét összekapcsolnák a kölcsönösség elemével. /Nastase aktívabb politikát akar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2003. július 29.
Valóban hasznos lenne, ha a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikában Románia és Magyarország kölcsönösen alkalmazná a jó tapasztalatokat - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek. Az RMDSZ elnöke azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy Adrian Nastase kormányfő bejelentette: vizsgálják annak lehetőségét, hogy a román alkotmány módosításának szenátusi vitájában felvessenek-e egy olyan módosítást, amelynek értelmében a Romániában élő nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének alkotmányos elvét összekapcsolnák a kölcsönösség elvével. Markó Béla leszögezte: nehezen képzelhető el, hogy az alkotmányban szerepeljen a kölcsönösség elve, mivel ez ahhoz a jogi helyzethez vezethetne, hogy az alaptörvény elvárásokat fogalmaz meg más államokkal szemben. Markó hozzátette: Nagyon örülnék, ha Romániában is léteznének valamilyen formában a nemzeti kisebbségek önkormányzatai, az a lehetőség, hogy a nemzeti kisebbségek helyi és országos szinten saját önkormányzatokat választhatnak. Tudjuk, hogy a magyarországi gyakorlatnak vannak hiányosságai, de ezzel együtt érdemes lenne ezt az önkormányzati formát Romániában is megvalósítani - jelentette ki. /Nehezen képzelhető el a kormányfő javaslata. Markó Béla a kormányfő javaslatáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2003. július 29.
Az izraeli vezetés kéri a román kormányt, hogy ismertesse világos álláspontját a holokauszttal kapcsolatban, Ion Iliescu államfő erre vonatkozó kijelentései után, áll az izraeli külügyminisztérium közleményében. David Peleg, az izraeli külügyi tárca Közép-Európáért és Eurázsiáért felelős igazgatóhelyettese júl. 27-én átadta az izraeli kormány határozott tiltakozását a román államfő nyilatkozataival kapcsolatban Mariana Stoica tel-avivi román nagykövetnek. Leszögezte: Izrael komolyan veszi Iliescu kijelentését, miszerint az európai zsidók holokausztja nem tekinthető egyedülálló problémának, és ebben a megállapításban a holokauszt tagadásának egyik formáját látja. Peleg emlékeztetett, hogy Izrael támogatta Románia NATO-hoz és az EU-hoz történő csatlakozását, és hangsúlyozta: e folyamat alapja egy toleráns civil társadalom létrehozása kell, hogy legyen, amely bátran szembenéz múltjának sötétebb oldalaival, felelősséget vállal érte és tanul a múltból. /Izrael magyarázatot kér a román kormánytól. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2003. július 29.
Ion Iliescu elnök júl. 28-án levelet küldött Moshe Katsav izraeli államfőnek, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Haaretz című lapnak adott interjú "szelektív és hiányos" ismertetése kétségeket ébresztett Románia holokauszttal kapcsolatos álláspontja vonatkozásában. "Az elnöki hivatal kiadott egy dokumentumot, amely határozottan és félreérthetetlenül részletezi országunk álláspontját és az én személyes álláspontomat a holokauszttal kapcsolatban, a román állam felelősségét a múlt század 30-as és 40-es éveinek Romániájában a zsidókkal szemben alkalmazott bánásmód kapcsán, és az államosított vagy elkobozott zsidó javak egykori gazdáinak erkölcsi és anyagi kárpótlásával kapcsolatban. Ez nem egy új álláspont, erre alapul országaink és népeink jó viszonya", áll Iliescu. A levélhez csatolták az Elnöki Hivatal közleményét is, amely szerint Iliescu "meglepetéssel" vett tudomást izraeli hivatalos vezetők és romániai újságírók reakciójáról, akik félreértelmezték a Haaretz-beli interjúban mondottakat. /Ion Iliescu levelet írt Moshe Katzav izraeli elnöknek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2003. július 29.
A volt szocialista országok átviszik komplexusaikat és történelmi sérelmeiket az Európai Unióba - állapította meg a Románia EU-csatlakozása kapcsán kialakult vita nyomán az Izvesztyija orosz napilap. A románok ugyanis ellenzik Budapest részvételét a román EU-csatlakozásról szóló tárgyalásokon. A lap szerint a magyar-román kapcsolatokat 1918 óta konfliktusok és ellentmondások véget nem érő sora jellemzi. Az Izvesztyija szerint a románok nem akarják, hogy "megátalkodott szomszédaik" bármilyen módon részt vegyenek sorsuk formálásában, a franciák, britek vagy svédek, igen, csak ne a magyarok. Ha a románok és a magyarok már most, EU-csatlakozásukat meg sem várva, viszályba keverednek egymással - olvasható a Csak ne a magyarok című cikkben -, el lehet képzelni, milyen hévvel kívánják majd rendezni történelmi számláikat például Oroszországgal az észtek, lettek, litvánok vagy lengyelek. /Az Izvesztyija a Románia EU-csatlakozása körüli vitáról. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./2003. július 29.
Lukács Csaba beszámolójában összefoglalta a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen történteket. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára is eljött. Többüket felhívta Markó Béla, nem javasolva az "irredenta és magyarkodó" rendezvényen való jelenlétüket. Az RMDSZ-hez közelálló ifjúsági szervezetek ellenrendezvényt tartottak, gondosan ügyeltek arra, hogy a meghívott magyarországi együttesekkel megkötött szerződés n engedje a másik rendezvényen való fellépést, A Kispál és a Borz együttes viszont mindkét helyen zenélhetett. Érdekes, hogy a Kispál és a Borz énekese, Lovasi András kijelentette a színpadon: "A leszakadt országrész-nyalást a többi zenekarra bízzuk. Ha jól viselkedtek, eljátsszuk a Kicsit szomorkást és felvesszük a Magyar vagyok és turista feliratú pólót." /Lukács Csaba: Jövőre veletek ugyanitt. = Magyar Nemzet, júl. 29.2003. július 29.
Németh Zsolt, a Tusványost szervező Pro Minoritate Alapítvány kurátora a vele készített interjúban kitért arra, hogy Fidesz legutóbbi kongresszusán hozott határozat értelmében a Fidesz-tagság átlépi Magyarország határait: az Európai Unió tagállamainak a polgáraira terjeszti ki a Fidesz-tagság lehetőségét. Sikerül kialakítani egy olyan rendszert, melyben a nemzeti kisebbségek tagjai már nem érzik hazátlannak magukat, és az Európai Unió valamilyen mértékben - szépen, lassan - hazánkká tud válni, állapította meg Németh Zsolt. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem fórumot akart teremteni az eszmecserére. A magyar kormány hiánya a legfájóbb, jelentette ki. A kormány megfosztotta ugyanis magát egy olyan lehetőségtől, hogy kifejtse a véleményét a magyar-román kapcsolatokról /Gazda Árpád: Határtalan Fidesz-tagságot javasolnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./2003. július 29.
Marosvásárhelyen a júl. 31-i tanácsülésen döntenek a Calarasilor utca Kossuth Lajosra való visszakereszteléséről. A névadó bizottság még az elmúlt esztendőben döntött a névcseréről, azonban a prefektúra véleményező testülete kedvezőtlenül bírálta el a kezdeményezést. Spielmann Mihály, a bizottság tagja a Krónikának elmondta, hogy az öttagú testület három román nemzetiségű tagja lényegében minden kezdeményezést leszavazhat. Ovidiu Natea prefektus kijelentette: nincs meggyőződve afelől, hogy a testület véleményét nem kell tiszteletbe tartani. Dorin Florea polgármester nem ért egyet a névváltoztatással. "Nem szeretném, ha a Kossuth utca miatt etnikai feszültségek keletkeznének a városban" - érvelt a polgármester. Az általa említett politikai egyeztetés már megvolt az elmúlt héten. Benedek István frakcióvezető elmondta, akkor Florea elismerte, hogy a jó együttélés érdekében a magyarok érzékenységére is oda kell figyelni. Benedek közölte: "A múlt tanácsülésen mi megtettük az első engedményt a román kollegákkal szemben, amikor megszavaztuk az Avram Iancu-emlékház létesítését. Most meg készen állunk támogatni a görög katolikus egyház telekigénylési kérését". A volt Kossuth utca ügyéről szólva, Florea az Antonescu sétánnyal felmerült problémákkal próbált párhuzamot vonni. Mint ismeretes, a magyar tanácsosok által keresztülvitt névcserét a törvényszék érvénytelenítette, így megmaradt az Antonescu sétány. Az önkormányzati döntést akkor a Háborús Veteránok Egyesülete támadta meg, egy Szatmári Ibolya nevű bírónő pedig a közismerten magyarellenes szervezetnek adott igazat egy hónappal ezelőtt. Benedek szerint az önkormányzat Gabriela Puni városházi jogtanácsos etikátlansága miatt veszített ebben az ügyben. Benedek a törvényszék ítéletét Izrael bukaresti nagykövetségére és több nemzetközi szervezethez is eljuttatta. /Szucher Ervin: Antonescu utca...Visszakapja nevét a Kossuth utca? = Krónika (Kolozsvár), júl. 29./2003. július 29.
Gheorghe Funar nyílt levelet írt a belügyminiszternek, eszerint őrszemet állíttatna Kolozsvár polgármestere a város valamennyi bejáratához, hogy vigyázzák a román nyelvű helységnévtáblák épségét, mert agyament magyarok festik le immár ötödszörre a táblákat.Ismeretlen tettesek ugyanis piros festékkel magyarul is felírták a Torda felőli bejáratnál a város nevét. A polgármester nyílt levelében egyértelműen arra utalt, hogy magyarok követték el a mázolást, és a városnak "a bécsi diktátum utáni magyar megszállás alatt használt nevét" írták a táblára. "Ezt a pofátlanságot öt alkalommal engedték meg maguknak, és ezzel a románokat, a kolozsváriakat, tehát önt is kicsúfolták, miniszter úr" - áll a nyílt levélben. Feltette a kérdést: miért tűri a miniszter, hogy városában kicsúfolják a románokat? "Hogyan haladhatunk Európa felé a magyarok - az őket tápláló ország iránti - megvetésének ballasztjával? Ezek minden alkalmat megragadnak, hogy megvetésüket kifejezésre juttassák." Nyílt levele végén Gheorghe Funar polgármester azt kéri a minisztertől, foganatosítson intézkedéseket annak érdekében, hogy többet ne történhessen meg a kolozsvári táblák lemázolása. "Önnek joga és kötelessége elrendelni, hogy a rendőrség végezze a munkáját, találja meg végre az elkövetőket, és küldje őket oda, ahol a helyük van" - zárja nyílt levelét Gheorgeh Funar, Kolozsvár polgármestere. /G. Á.: Funar a táblamázolásról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 29.