udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 3211-3240 | 3241-3270 | 3271-3300 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. július 25.
Augusztus végéig kell kifizetnie Albert Álmos polgármesternek a rá kiszabott 100 millió lejes büntetést zászlóügyben, máskülönben foglalnak. A polgármester heti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy sepsiszentgyörgyi cégek 30 milliónyit adakoztak a büntetésbe, míg Ferencváros és Nagykanizsa - két testvérváros - közösen szintén harmincmilliót küldtek. Albert Álmos a büntetés kifizetésének elhalasztását kérte a pénzügyi hivataltól, kérést juttatott el a Legfelsőbb Törvényszékre is és ügyét nemzetközi fórumhoz, Strasbourgba vitte. Ha azonban kérésére rövid időn belül nem érkezik válasz, ki kell fizetnie a büntetést. A polgármester elmondta, hogy sem a testvérvárosoktól, sem a cégektől nem kért támogatást, azok ügyét megismerve, önszántukból adakoztak, de a sajtó útján is szeretne köszönetet mondani mind a cégeknek, mind a két testvérvárosnak. Egy másik büntetés, ugyancsak zászlóügyben - mert december 1-jén a prefektúra szerint nem lobogott elég zászló a városban - 65 millió lejről szólt, amit a szebeni törvényszék az alapfokú tárgyaláson a napokban 40 millió lejre csökkentett. /(Éltes Enikő): Segítenek a polgármesternek, hogy büntetését kifizethesse. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./2003. július 25.
Ősztől indul az aradi Vasile Goldis Egyetem keretében működő Pedagógiai Főiskola temesvári magyar tannyelvű csoportja. A még szabad helyekre folytatódik a beiratkozás a Bartók Béla Elméleti Líceum titkárságán. /Pedagógiai Főiskola magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./2003. július 25.
Júl. 24-én tanácskoztak Temesváron a DKMT Eurorégió három adminisztrációjának alelnökei a jövő évi együttműködési programok finanszírozásáról. A megbeszélésen jelen volt Petar Misici, a vajdasági önkormányzat alelnöke, Marosváry Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke és Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács alelnöke. Nemzetközi támogatást kérnek a már hagyományosnak tekinthető Folklór karaván néven ismert kulturális együttműködés bővítéséhez, a rádió- és tévéstúdiók közös adásainak a gazdagításához, és létre kívánják hozni az Eurorégiós Tornászkupát. A kiemelt fontosságú programok között szerepel továbbá az Euroregio nevű közös folyóirat alapítása és rendszeres megjelentetése. Az alelnökök szükségesnek tartanák még az egész térséget kiszolgáló Információs Központ létesítését, valamint egy közös, több nyelvű turistatérkép kiadását. /(S.): A DKMT Eurorégió jövő évi programjai. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./2003. július 25.
Júl. 24-én a kormánybiztos hivatalában találkozott Schönberger Jenő püspök és Gheorghe Ciocan prefektus. Ez volt az első hivatalos megbeszélés az egyházmegye új vezetője és a kormány képviselője között. A Prefektusi Hivatal által kiadott közlemény szerint az egyházi és világi elöljárók tájékoztatták egymást a megye lakosságát érintő terveikről, szó esett többek között a Caritas munkájáról is, melyet mindketten kiemelten fontosnak ítéltek. /T. L.: A püspök a prefektusnál. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 25./2003. július 25.
Júl. 22-én a temesvári Heti Új Szó cégtáblát ismeretlen tettesek megrongálták. A kétnyelvű - magyar és román - cégtábla félig lecsúszott. A temesvári magyar hetilap cégtáblája 1997 áprilisában már egyszer hasonló sorsra jutott. Akkor előkerült a "tettes", aki állítólag részegen leverte a táblát. A német NBZ, a Renasterea Banateana napilap, az Europa Nova TV és más intézmények cégtábláját nem bántotta senki. A rendőrség vizsgálatot indított. /Megrongálták a temesvári magyar hetilap cégtábláját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./2003. július 25.
Egy éven belül már a harmadik jelentős díjat nyeri tényfeltáró dokumentum-riportjaival Boros Ernő, a Szatmári Friss Újság munkatársa, aki Romániai Magyar Szóban Kinál György néven szokott írásaival jelentkezni. Ezúttal a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány által hirdetett pályázat harmadik díját ítélték neki egy hosszabb írásáért, amely a szatmári svábok 1945 évi ukrajnai, úgynevezett jóvátételi munkára történt deportálásáról készült. Boros 42 település több száz lakosának visszaemlékezéseiből válogatott. /Boros Ernő írásainak újabb díja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./2003. július 25.
A szászcsávási Kinizsi Kör tagjai kezdeményezésére hozzák létre az Erdélyi Közművelődési Egyesület (EMKE) új tagozatát a Kis-Küküllő menti faluban. A kitűzött célok között a közösségépítés, művelődési és szakmai tanfolyamok indítása, könyvtárgyarapítás, a gazdasági és szellemi élet fellendítése szerepel. Az alakuló ülést júl. 28-án tartják, az EMKE Maros megyei elnöke, dr. Ábrám Zoltán jelenlétében. /EMKE-tagozat létesül. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./2003. július 25.
A Kuckó Játszóház idén már a második alkotótábort rendezte meg, ez alkalommal Homoródalmáson. Mindennap valami mást tanulhatnak, mindenkinek megvan a maga kedvenc tevékenysége: bútorfestés, gyöngyfűzés, nemezelés, üvegfestés, gyertyamerítés, bábkészítés, mézeskalácssütés. A Kuckó Kézműveskalákában a négy oktató-felügyelő mellett II-XI. osztályos tanulók töltik hasznosan a vakációt. Bencze Ilona, a Kuckó Játszóház vezetője elmondta: a cél, hogy a gyerekek értelmesen töltsék el szabadidejüket. Lesz még egy tábor augusztusban is. A Kuckó Kézműveskaláka főtámogatója Hargita Megye Tanácsa. /Tóth Adél: Alkotótábor gyerekeknek. Kuckó Kézműveskaláka. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 25./2003. július 25.
Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ajánlotta, írjanak az aldunai székelyekről, hogy jobban figyeljenek egymásra. Az újságíró Sebestyén Ádám forrásértékű könyvéből tájékozódott /A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig, Szekszárd, 1972, újra kiadták 1989-ben/, mely igen részletesen taglalta a bukovinai székelység történelmét, külön fejezetben az aldunai székelyekét. Az újságíró áthaladt Zentán, lakosságának többsége magyar. Tizenöt-húsz éve Jugoszláviában jobb volt az élet, simábbak az utak, mint Magyarországon. Az akkori szinthez viszonyítva nagyon lecsúsztak. A kevésbé vegyes lakosságú területeken jobbak az utak. Oda több pénzt juttatnak, ugyanez a helyzet Moldva és Székelyföld viszonylatában. A nacionalizmusok mindenütt egyazon reflex szerint működnek. Ma már francia történészek is elismerik, hogy nem is volt olyan rossz államalakulat az Osztrák-Magyar Monarchia. Az utódállamok gazdaságilag lejjebb csúsztak ahhoz a szinthez képest, ahol a monarchia keretében voltak. A monarchia nem volt a népek börtöne. Soha annyi román nem tanult nyugati egyetemeken, a fogarasi és besztercei román határőrezredek vezénylési nyelve román volt, s a koronán hat nyelven, köztük románul tüntették fel a címletet. Elég azokra a középületekre gondolni, amelyeket akkor emeltek, s amelyek ma is szilárdan és büszkén állnak az utódállamok területén. Pozsonytól Szabadkáig, Szatmárnémetitől Nagybecskerekig, Muraszombathelytől Csernovicig. Nagybecskereket Tito kommunizmusa fejlesztette iparközponttá, s közel százezres nagyvárossá. Ám hiába építette a toronyházakat és üvegcsarnokokat, a város igazi építészeti értéke ma is az eklektikus (kupolás) Déli Palota, a megyeháza, városháza, az igazságügyi és pénzügyi palota, s persze a történelmi egyházak szép templomai. Nagybecskereken jelenleg latin betűs feliratok vannak, holott feljebb a magyar többségű városokban a cirill dominált. Itt a szerb szöveget is latin betűvel jelenítették meg. A szerb nacionalisták cirillírás segítségével akartak "jó szerbet" csinálni a magyarokból, illetve azt a látszatot kelteni, hogy Zenta, Ada, Csóka és a többi tulajdonképpen tősgyökeres szerb város. Becskereken már nincs erre szükségük, hisz itt messze ők alkotják a többséget. Huzsvár László és Pénzes János személyében két magyar püspökük van a vajdasági katolikus magyaroknak. Ilyen szempontból jobban állnak, mint a számbelileg sokkal jelentősebb felvidéki magyarok, ahol mind ez ideig nem sikerült magyar püspököt kineveztetni. A 11 ezer fős szórvánnyal együtt mintegy 83 ezer katolikus él e vidéken, köztük négy-ötezret tesznek ki az aldunai székelyek. A püspökség négy esperessége közül is egy náluk működik, Fiser János székelykevei plébános vezetésével. A plébániák döntő többségében, pontosabban 27 helyen csak magyar nyelven hirdetik az igét, 4 helyen magyarul és horvátul, 3 helyen magyarul és csehül, 3 templomban csak horvátul, kettőben pedig csak németül. Nagybecskerek közigazgatási területén, amelyhez a város és 22 falu tartozik, 133 ezer ember él, ebből 13-14 százalék vallja magát magyarnak. A városban mindössze két-háromezer magyart tartanak nyilván, a környező településeken jóval nagyobb a számuk, Muzslyán például hat-hétezer. Önálló líceuma nincs a helyi magyarságnak, de több középiskolában működnek magyar tagozatok. Nagybecskereken a Petőfi Művelődési Egyesületnek 300 tagja van. Székelykeve a történelmi Magyarország legdélebbre fekvő magyarlakta települése. Az itteniek valahányszor őseik szülőhelyére látogatnak, mindig hoznak magukkal néhány fenyőcsemetét. Ezért van sok fenyő Székelykevén. Székelykevén hetedik esztendeje jelenik meg a Székelykevei Igaz Szó folyóirat. Székelykevének 2600 lakosa van. Legalább ennyien elszármaztak már innen Ausztráliába, leginkább Sydneybe, ahol még a futballcsapatot is pontosan úgy hívják, mint itt, vagyis Kék Dunának. A lakosság többsége a földből él. Híres kubikosok az itteniek, mindenütt szívesen látják őket. Megesik, hogy diplomás fiatalok is inkább kubikolnak. Naponta 1000-1500 dinárt keresnek, magyar pénzben ez 4000-6000 forint. Székelykevén a legnagyobb gond a munkanélküliség. Sokan elvándorolnak, az elmúlt tíz évben 300-400 fővel csökkent a település lakossága. Idén még 31 első áldozót ünnepelhettek a templomban és ugyanennyien végezték a helyi általános iskola VIII. osztályát, de tavaly mindössze 18 keresztelés volt. Az iskolában az oktatás nyelve magyar, a szerbet heti három-négy órában tanítják. Hertelendyfalván van még az Al-Dunánál magyar nyelvű nyolcosztályos iskola. Sándoregyházán már csak az I-IV osztályban tanulhatnak anyanyelven. Ez a két település vegyes lakosságú, a magyarság kisebbségbe jutott, ami döntően hozzájárult az anyanyelv eróziójához. /Sike Lajos: Vendégségben az aldunai székelyeknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), (folytatásokban) júl. 19.- 25./2003. július 26.
Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével folytatódott júl. 25-én a Bálványosi Nyári Szabadegyetem keretében zajló előadássorozat. Az exminiszterelnökön kívül Shöpflin György politológus, egyetemi tanár, Emil Constantinescu volt román államfő és Adrian Severin képviselő, az EBESZ Parlamenti Közgyűlés tagja tartott előadást az európai integráció és nemzeti érdekek témakörben. Schöpflin György londoni egyetemi tanár szerint az európai integráció elsősorban a sokféleség veszélyét igyekszik megakadályozni. Az iraki háború során megrendült az az elképzelés, miszerint Európa megoszthatatlan, hiszen az Amerikai Egyesült Államok új stratégiai elgondolást vezetett be, miszerint Európa igenis megosztható. Schöpflin úgy összegezett: létre kell jönnie egy új Európának, amelynek időnként az Egyesült Államokkal szemben kell fellépnie. A nagy tapssal fogadott Orbán Viktor arról beszélt, mi az, amit a magyarság s elvár az európai integrációtól, illetve mit kellene tenni azért, hogy az integrációban rejlő esélyeket megragadhassák. Elsőként a modernizációs folyamat sikerére tért ki, melynek kapcsán kifejtette: amikor benyújtották a csatlakozási igényt, úgy gondolták, hogy Magyarország olyan fejlesztési forrásokra tesz szert az uniós költségvetésből, amelyek hozzásegítik az országot a fejlett államokhoz való felzárkózáshoz. Ez a támogatás azonban az eredeti elvárásokhoz képest kisebb mértékben érkezik, ennek tekintélyes része pályázható fejlesztési forrás. Amennyiben Magyarország nem politizál ügyesen, az is megtörténhet, hogy több pénzt fog befizetni a közös költségvetésbe, mint amennyit pályázati úton megnyer. Jelenleg Magyarország gazdasága alkalmatlan arra, hogy az európai integrációban rejlő lehetőségeket kihasználja, ugyanis szerinte az EU nem alkalmas a gazdasági válságok kezelésére. Mint mondotta, ma Magyarországon válsághoz közeli állapot figyelhető meg, elsősorban gazdasági növekedésre, fejlesztésre és beruházásra lenne szükség, ezzel szemben azonban megszorításokra készülnek. A határokon átívelő nemzetegyesü1ésről szólva, Orbán Viktor elmondta, amikor a csatlakozási igényt benyújtották, azt gondolták, hogy Európában megszűnik az abszolút területiség elve, és szabad emberek és közösségek uniója lesz, államnemzetek helyett pedig inkább kultúrnemzeteket képzeltek el. Sokan azonban manapság már másképpen gondolják: azok, akik területeket szereztek, nem akarják tudomásul venni, hogy a területekkel "emberek" is jöttek, akiknek van nemzettudatuk, és amelyhez joguk van. Emil Constantinescu beszédében a román-magyar kapcsolatok rendszerváltás utáni alakulását vette számba, jelezve, hogy az 1990 márciusi események ezen a téren szomorú kezdetet jelentettek, azonban a későbbi történések nem igazolták be a román-magyar konfliktus kitervelőinek az elképzeléseit. A volt államelnök sikeresnek nevezte az államelnöksége idején bekövetkezett román-magyar együttműködést, az RMDSZ kormányzati szerepvállalását. Románia EU-integrációjáról szólva, elmondotta: a felzárkózásnak négy nagy akadálya van. Románia gazdasági, szociális, politikai és tömegtájékoztatási rendszere jelenleg nem kompatibilis az unióéval. Adrian Severin beszédében az európai értékek fontosságát hangsúlyozta. /Papp Annamária: Az integráció magyar-román közös érdek. Nemzeti felzárkózásról a tusványosi táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./2003. július 26.
Magyarországon összefogásra lenne szükség ahhoz, hogy az európai integrációban rejlő előnyöket kihasználhassuk - jelentette Orbán. A volt miniszterelnök az Integráció és nemzeti érdek címmel tartott fórumon leszögezte: Az Európai Unió a mozgásban lévő gazdaságoknak tud további lendületet adni, Magyarországon pedig válsághoz közeli helyzetben van a gazdaság. A gazdaságban élénkítésre, fejlesztésre, beruházásokra lenne szükség. Csökkenteni kellene az adókat, fejleszteni az infrastruktúrát, támogatni a vállalkozókat, miközben jelenleg éppen ennek az ellenkezője történik. - A hajbókolás, a moszkovita reflex, a mindenkinek mindenáron történő megfelelés kényszere konkrét, kézzelfogható károkat okoz az országnak - szögezte le. Véleménye szerint az Európai Unión belül új szövetségesi politikára lesz szükség. - Az Európai Unió nem szociális intézmény, az unión belül nemzetállamok folytatnak érdekeik védelmében könyörtelenül kemény vitát - jelentette ki. Kifejtette, hogy Európában nem lehet helyük az olyan, a benesi dekrétumokhoz hasonló törvényeknek, melyek a kollektív bűnösség igazolhatatlan elvén alapulnak. Kérdésekre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: a kedvezménytörvény módosításával a jogszabály magyartalanítása történt meg. Ennek ellenére mindenkit arra biztatott, hogy igényeljen magyarigazolványt, mert szavai szerint rövid időn belül ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb igazolványa. Orbán Viktor szerint a magyar nemzetnek nem az a problémája, hogy kicsi, hanem az, hogy csonka. Helyre akarja állítani az elszakított családi, kulturális, gazdasági szálakat, egységesíteni akarja a közéletet. Példaként említette, hogy a vajdasági magyarok bejelentették igényüket a kettős állampolgárságra. - A kettős állampolgárság az Európai Unióban teljesen jogszerű, a szerb kormány is jelezte, hogy kész tárgyalni. A magyar kormány viszont ellenzi a kérést. Nincs a világon olyan nemzet, olyan ország, amelynek hasonló helyzetben így cselekedne. Ennél mélyebbre nehéz lenne süllyedni - fogalmazott. Orbán Viktor azt javasolta, hogy jöjjön létre az egész Kárpát-medencében egy olyan összefogás ezért az ügyért, amelyet semmilyen magyar kormány nem hagyhat figyelmen kívül. A volt miniszterelnök leszögezte: nem hajlandó nyílt színen bírálni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Hangsúlyozta, Erdélyben erős kis magyar világra és nem erős pártra van szükség. Ha az erdélyi magyarság az egységes képviselet mellett döntött, ennek vállalni kell következményeit, ezzel a döntéssel összeférhetetlen, hogy kiszorították a szövetség tiszteletbeli elnökét, kiszorítják a bírálatokat megfogalmazókat. - Az erdélyi magyaroknak maguknak kell eldönteniük, hogy együtt maradnak-e, vagy külön-külön úton indulnak - mondta, hozzátéve: véleménye szerint az volt az "őshiba", hogy nem tartották meg a belső pluralizmust ténylegesen kifejező belső választásokat. /Orbán Viktor: Magyarországon összefogásra van szükség az unióban rejlő előnyök kihasználásához. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 26./2003. július 26.
Az izraeli külügyminiszter hivatalába rendelte Románia tel-avivi nagykövetét, hogy tisztázza: Ion Iliescu államfő holokauszttal kapcsolatos kijelentései Bukarest hivatalos álláspontját tükrözik-e. Ezt megelőzően Yosef Lapid izraeli igazságügyi miniszter "érzéketlennek" nevezte a román államelnök holokausztról szóló kijelentéseit, amelyeket Ion Iliescu szintén a Haaretz pénteki számában közölt interjúban tett. "A holokauszt nem csak az európai zsidó lakosságot érintette. Sokan mások, például lengyelek is úgyanúgy meghaltak", mondta Iliescu. "A náci időszak Romániájában a zsidók és a kommunisták azonos bánásmódban részesültek. Az én apám kommunista aktivista volt és lágerbe küldték. Negyvennégy évesen halt meg, kevesebb, mint egy évvel hazatérte után", nyilatkozta a román államfő. "A holokauszt általános jelenség volt Európában (...), ilyen események Románia területén is történtek; az 1941-es bukaresti és iasi-i mészárlások és a zsidók transznisztriai koncentrációs táborokba küldése Románia területén történt, ezekért az eseményekért az akkori vezetőket terheli felelősség", mondta Ion Iliescu. Hozzátette: "lehetetlen, hogy ezért a román népet és társadalmat vádolják". A román államfő szerint Románia jelenlegi gazdasági helyzetében a zsidó javak visszaszolgáltatása kapcsán folyó pereket vagy elhalasztani, vagy pedig elutasítani kell. "Az emberek nélkülöznek, ugyanakkor egyesek követelésekkel lépnek fel, mivel a javakat a második világháború idején és azt követően államosították. Ez vajon azt jelenti, hogy szegény ma élő román állampolgároknak kell fizetniük az akkor történtekért? Húzzuk le a bőrt azokról, akik most nyomorban élnek? Hogy a többieket kárpótoljuk? Nem hiszem, hogy ez a megfelelő megoldás", fogalmazott Iliescu. Hasonló diplomáciai incidens történt júniusban is, amikor a román kormány jóváhagyta a Román Nemzeti Levéltár és az Egyesült Államok holokauszt Emlékmúzeuma közti együttműködésről szóló megállapodást. Az akkori ülés után a kormányközlemény szerint a román kormány "bátorítja a holokauszttal kapcsolatos kutatásokat (...), de hangsúlyozza, hogy 1940 és 1945 között Románia területén nem volt holokauszt". Ez a közlemény vitát kavart a nemzetközi sajtóban, a zsidó közösség pedig bírálta a román kormány álláspontját. Mariana Stoica román nagykövetet akkor az izraeli külügyminisztériumba rendelték, hogy magyarázattal szolgáljon a közlemény kapcsán. A bukaresti kormány utólag újabb közleményt adott ki, amelyben vállalta az ötven évvel korábbi román állam felelősségét a holokauszt áldozataiért és hangsúlyozta, hajlandó együttműködni a kérdéskört tanulmányozó nemzetközi intézményekkel. Ion Iliescu elnök nem érti, Yosef Lapid izraeli igazságügyi miniszter miért nevezte "érzéketlennek" a Haaretz című lapnak adott interjúban a holokausztról tett kijelentéseit, és úgy véli, hogy a holokausztot teljes komplexitásában kell elemezni. "Nem értem a minősítést. Azt mondtam, hogy a holokauszt európai síkon általános jelenség volt. Nem létezik román, német, vagy lengyel holokauszt. Egy általános folyamat volt, amelynek Románia területén is voltak összetevői", nyilatkozta Iliescu júl. 25-én. Az államfő kifejtette, nem csupán a magyar megszállás alatti Erdélyben történtek mészárlások, ahol a végső megoldást alkalmazták, a zsidókat - Elie Wiesel szüleit is - pedig koncentrációs táborokba küldték, hanem Romániában is, a legionáriusok hatalomra kerülése idején. Iliescu szerint a legionáriusok legyőzése után Antonescut terheli a felelősség az 1941-es iasi-i mészárlásokért és a zsidók transznisztriai táborokba küldéséért. "Természetesen, ezek az elemzések árnyalják is a történteket. Sztálingrád után Antonescu is figyelmesen ítélt meg bizonyos dolgokat, és többé nem fogadta el, hogy Romániában a végső megoldást alkalmazzák a zsidók ellen. Ellenkezőleg, a román területek menedékül szolgáltak a megszállt Erdélyből érkező zsidók számára", fogalmazott Iliescu. /Nem ült el a holokauszt-ügy. Újabb román-izraeli diplomáciai incidens. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./2003. július 26.
A verespataki aranybánya ügyének rendezése érdekében magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság összehívását sürgeti Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter, miután zöld szervezetek hétfőn nyílt levélben fordultak a miniszterhez, kérve, hogy a Magyarországra is környezeti kockázatot jelentő romániai bányaberuházás kapcsán járjon közbe egy környezeti hatásvizsgálat elkészítéséért. A tárca közleménye szerint Persányi Miklós már májusban megállapodott román kollegájával a vegyes bizottság alakuló ülésének megtartásáról, ám az a román kormányátalakítás miatt elmaradt. A verespataki bánya kapcsán tavaly július óta egyébként magyar részről számos miniszteri szintű kezdeményezésre, javaslattételre sor került, októberben és májusban személyes találkozókat is tartottak. Az eddigi megbeszéléseken annyi derült ki, hogy a projekt egyelőre nem indult be, mert nem felel meg a román környezetvédelmi előírásoknak és a kormány nem járult hozzá az engedély kiadásához. /Verespataki aranybánya. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./2003. július 26.
A Hargita Megyei Önkormányzat júl. 25-én megszavazta azt a társulási projektet, melynek értelmében alapító tagja lesz a Pro Universitatae Siculorum Egyesületnek. A Csíki Magánjavak a volt csíksomlyói gyermekotthon épületének egy részével szállna be az egyesületbe. Az egyesület célja a székelyföldi felsőoktatás hátterének biztosítása, a megyei önkormányzat mellett a Csíkszeredai Tanács, a Sapientia Alapítvány és a Csíki Magánjavak az alapítók. A tanácsülésen jelen volt Lányi Szabolcs, az egyetem dékánja, a Csíki Magánjavakat pedig Hajdu Gábor volt szenátor képviselte. Az önkormányzati ülésen a kistérségi társulások tevékenységét mutatta be Mátéffy Mária. Hargita megyében 15 kistérségi társulás működik. /Dobos László: Sapientia háttérintézmény. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./2003. július 26.
A parlamenti vakáció előtt dr. Garda Dezső képviselő egy, a társulásokat támogató törvénytervezetet nyújtott be. Ismeretes, hogy a társaságok (erdő és mezőgazdasági arcélűekre utalnak) jövedelmének jelentős részét az állam iránti kötelezettségek kiegyenlítése emészti fel. A törvénytervezet szerint a társaságokat 2020-ig mentesítik a különböző anyagi kötelezettségektől, ugyanakkor nagyobb segítségnyújtást írnak elő a pályázatok és az információkhoz jutás terén is. /Bajna György: Szükséges a támogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./2003. július 26.
Szabó Árpád unitárius püspök a vele készült beszélgetésben kitért arra, hogy az erdélyi unitárius egyház 72 ezer lelket számlál, tíz év alatt több mint 10 ezer fővel csökkent az unitáriusok száma. Ennek ellenére vannak olyan városok is, ahol szaporulatról is lehet beszélni. Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön több a születés, mint az elhalálozás. Kolozsváron viszont évek óta messzemenően több a temetés. Az egyházaknak össze kell fogniuk a gazdasági és a politikai élet meghatározó személyiségeivel közös, hosszú távú stratégia kidolgozása céljából. Széles körű magyar fórumra lenne szükség. A püspök elmondta, hogy szoros kapcsolatot építettek ki a többi magyar történelmi egyházzal. /Chirmiciu András: Széles körű magyar fórumra lenne szükség. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./2003. július 26.
Visszaszolgáltatták Arany és Sinka szülőházát Nagyszalontán. Arany János szülőházát az Arany János Művelődési Egyesületnek (AJME) szolgáltatták vissza, ám a tényleges birtokbavétel még nem történhet meg, ugyanis laknak az épületben. A hatályos törvények értelmében a visszaszolgáltatott ingatlanok lakóit csak akkor lehet kiköltöztetni, ha másik lakást biztosítanak számukra. Legutóbbi erdélyi látogatása alkalmával Makovecz Imre Kossuth-díjas építész megtekintette az épületet, és ígéretet tett arra, hogy visszatér Nagyszalontára, felmérni, mit lehet kezdeni az Arany-házzal. A hajdúvárosiak elképzelése szerint mindkét ingatlant Makovecz Imre terve alapján fogják felújítani. Hosszas huzavona után sikerült megszerezni a hajdúváros másik neves szülötte, Sinka István házát is. Az épületet - amelyben a költő született és nevelkedett - az RMDSZ próbálta megvásárolni, ám nem sikerült összegyűjtenie a 150 millió lejre rúgó vételárat. Az ingatlant végül a Bihar megyei önkormányzat alelnöke, Kiss Sándor vezette Mecénás Alapítvány vásárolta meg, majd adta át ingyen az RMDSZ nagyszalontai szervezetének, azzal a kikötéssel, hogy az épületet kizárólag közösségi célokra használják fel. A távlati cél az alakulóban lévő Sinka István Emlékegyesület veszi meg a házat a Mecénás Alapítványtól. /Pengő Zoltán: Tájmúzeumot terveznek az Arany-portán. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./2003. július 26.
Négy új színésszel bővül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, közölte Szabó K. István, a társulat rendezője. A Csehov-évre való tekintettel, az orosz szerző Sirály című komédiája lesz az első bemutató. Sajnálatos, hogy két magyar állampolgárságú színésznő, Pető Nóra és Vidovenyecz Edina letelepedési gondok miatt megvált a társulattól. Csurulya Csongor pedig a marosvásárhelyi rendezői főiskolán folytatott tanulmányai miatt távozott Udvarhelyről. A három távozó színész helyére négy végzős fiatalt szerződtetnek: Szalma Hajnalka, Szűcs Gellért és Ráduly Csaba Kolozsváron, Szász Krisztina a marosvásárhelyi színiakadémián végezte tanulmányait. Az új évad tervezett előadásai: Füst Milán A lázadó című darabja, operett is lesz, Budai Dénes Csárdás című művét Dehel Gábor alkalmazza színpadra, Cocteanu Vásott kölykök című kisregényének feldolgozása és a Hamupipőke kerül előadásra. /Szász Emese: Tomcsa Sándor Színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 26./2003. július 26.
Kalotadámos és Jákótelke kalotaszegi falvak, a két református gyülekezet jelenleg 370 lelket számlál, amelynek 60 százalékát kiskorúak teszik ki, jelentős részét a középkorúak, míg az öregek száma igen kevés, jellemezte a falvakat Ágoston Attila Károly helyi református lelkész. A két települést nem fenyegeti az elöregedés veszélye. Az itt élők nagy része mezőgazdasággal foglalkozik. Ezekben a kis zárt közösségekben hagyományosan még mindig a bivalytenyésztést részesítik előnyben. A férfiak híres mesteremberek, kőművesek, ácsok, vasmunkások, míg a fiatalabb korosztály nagy része bánffyhunyadi asztalosműhelybe jár dolgozni. Kalotadámoson működik óvoda, ahová a jákótelki gyerekek is járnak, míg a kisiskolások a kalotaszentkirályi iskolában folytatják tanulmányaikat, később pedig a bánffyhunyadi középiskolában. Vasárnaponként a két falu lakosai közül 100-120-an hallgatják az igét. /Kismihály Hajnalka: Szeretnénk megmaradni. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./2003. július 26.
Ünnepélyes keretek között kezdődött meg júl. 25-én a Szamosújvár melletti Kérőben az Ötödik Ifjúsági Szórványtalálkozó. A rendezvényre harminc magyarlakta településről jöttek fiatalok. Míg tavaly mintegy háromszáz fiatal zarándokolt el Kérőbe, idén négyszázra nőtt a jelentkezők száma. Tíz munkacsoportban tevékenykedik a négyszáz fiatal: bőrdíszmű-készítés, gipszöntés, csapatépítés, rajz, lovaglás, íjászat, fonás-fűzés, színjátszókör, rovásírás és néptánc. /Szabó Csaba: Kérő - Útmutató a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./