udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 3091-3120 | 3121-3150 | 3151-3180 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. július 17.
Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségpolitikusa tanulmányában áttekintette a múltat, SZDSZ-es szemszögből. Az elején leszögezte, hogy "Magyarországon az úgynevezett "nemzeti" és a balliberális oldal sajátos szereposztása" "egy olyan szimbolikus retorikát alakított ki, mely érdemben nem változtatott a határon túli magyarok helyzetén, de feszültséget keltett Magyarország és szomszédai között és gyanakvást az Európai Unióban." Törzsök Erika elítéli azt az oktatási intézményfejlesztési koncepciót, mely csakis a magyarországi adófizetők pénzére vár. Szerinte Magyarország nem vállalhatja fel "a 15 milliós magyarság" vágyott önálló felsőoktatási intézményrendszereinek teljes forrásbiztosítását, mert ez "pazarláshoz vezetne és demoralizáló hatású volna." Törzsök Erika jellemezte az Orbán-kormány működését: ekkor került "szembeállításra főváros-vidék, Dunántúl-Alföld, fiatal-öreg, Európa és Magyarország, s végül a magyarországi és a határon túli magyarság. Egy cél van, s ezért semmilyen ár nem drága - a hatalom birtoklása. Ebben a játszmában a határon túli magyarok illúziókkal nyakon öntött eszközökké váltak. A 15 milliós magyar álom is csak eszköz, a politikai hatalom újramegragadásának eszköze." Törzsök Erika a kisebbségi problémák megoldását a regionalizációban, a határokon átnyúló regionális együttműködésben látja. Ebben az esetben "a magyarországi költségvetési források felhasználásának célja és feltétele nem az elosztás, a klientúraépítés bővítése, hanem a multiplikáció: azaz a felhasznált kormányzati források elsődleges célja, hogy ösztönözze a kormányzat lehetőségeit sokszorosan meghaladó helyi és piaci források bevonását azon célok érdekében, amelyek szülőföldjükön nyitják meg a határon túli magyar közösségeknek a boldogulás perspektíváit." /Törzsök Erika: Kisebbségek változó világban. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), júl. 17./2003. július 17.
Családias hangulatú találkozó színhelye volt júl. 16-án Kolozsváron a Donát úti református egyházközség udvara. Az RMDSZ Donát negyedi körzete bográcsgulyásra hívta meg tagjait, az RMDSZ képviselőit és szenátorát, a megyei vezetőséget, a kolozsvári Magyar Opera és a magyar színház több művészét, a sajtó képviselőit. 115 ember jött el a hangulatos találkozóra. /(m. j.): Kerti ünnepség a Donát úton. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/2003. július 17.
Újabb színfolttal bővült az erdélyi magyar hagyományőrző rendezvények sora: idén először szervezte meg Várfalva az Aranyosszéki Néptánctábort. Júl. 13-án kezdődött a tábor 120 fő részvételével. Fodor Melinda, a frissiben bejegyeztetett Aranyosszék Alapítvány kuratóriumi tagja elmondta, hogy Várfalva szórványban, nem annyira hagyományőrző vidéken fekszik. Igény és kedv volna viszont a népi értékek ápolására. A táncmozgalom eredete Bálint Mátyás magyartanár nevéhez fűződik, aki már húsz esztendővel ezelőtt létrehozott egy csoportot, amellyel helyi jellegű táncokat adtak elő. Ez a csoport aztán megszűnt. Bálint Mátyás két évvel ezelőtt alakította meg az Aranyosszék Néptánccsoportot kövendi, aranyosrákosi, várfalvi, sinfalvi, tordaszentmihályi fiatalokkal. Ma már 50 fős utánpótlás csoport is létezik. Az Aranyosszék Néptánccsoportot meghívják a különféle rendezvényekre. Legutóbb a csíksomlyói ezer székely leány napján rendezett ünnepségen is felléptek. A tábor egy hete alatt néptáncoktatás, népdaloktatás, kézműves foglalkozások folynak. Várfalván néhány éve megfigyelhető a lakosság számának enyhe emelkedése. A tavaly esketett 28 pár közül mintegy 24 Várfalván kezdett új életet. /Kerekes Edit: I. Aranyosszéki Néptánctábor Várfalván. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17/2003. július 17.
A Bolyai Nyári Akadémián a magyar szakosak idei témája a hagyomány. Az előadók a hagyomány értelmezését próbálják megfogalmazni. Két Kolozsvárról érkezett szakember, Szilágyi N. Sándor nyelvész és Keszeg Vilmos néprajzkutató tartott előadást, majd Budapestről érkezett irodalmárok irodalmi szempontból közelíti meg a témát. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./2003. július 17.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület téglajegyeket bocsátott ki, melynek célja a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium épületének felújítása. /Makay Botond: A Lorántffy Gimnáziumot akarják felújítani. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./2003. július 17.
A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány (BMMA) tizedik alkalommal szervezi meg július 16-24. között a Kárpát-medencei Alkotótábort. A nemzetközi hírnevű gyergyószárhegyi művésztelepre több mint harminc vendég érkezett, a tábor témája a kuruc korszak. A Tótfaluból (Vajdaság), Szigetszentmiklósról, Gödöllőről, Marosvásárhelyről, Pusztináról, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról érkezett résztvevők meglátogatják a Lázár-kastélyt is. /Gergely Edit: Kuruc dalok és agyagharcosok. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./2003. július 17.
Az A Hét hetilap eddig is pályázatokon elnyert pénzekből tartotta fenn magát, a román művelődésügyi minisztérium - amely hivatalosan A Hét "tulajdonosa" - által nyújtott anyagi támogatás a fenntartási költségek kevesebb mint tíz százalékára volt elegendő. A kiadási nehézségek felemésztették a szerkesztőség energiájának javát. Leginkább ez indokolja azt, hogy A Hét ősztől Marosvásárhelyre költözik, ahol - Gálfalvi Zsolt főszerkesztő reményei szerint - az Aranka György Alapítvány vállalja a lapkiadási tevékenység oroszlánrészét. "A Hét ezáltal földrajzi értelemben is közelebb kerülhet a hazai magyar kulturális élet súlypontjaihoz, és jobban bekapcsolódhat Erdély szellemi vérkeringésébe" - hangsúlyozta Gálfalvi. Nagy valószínűséggel Kelemen Hunor költő-politikus lesz ősztől a főszerkesztő. /Megújul a lap. Ideiglenesen beszünteti működését A Hét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 17./2003. július 17.
A politikai üldözöttek, kényszermunkára, vagyis az úgynevezett "koncsentrára" behívott középkorú férfiak rémálma volt annak idején a hírhedt Duna-csatorna. A hadadnádasdi Sipos András sok borzalomnak szemtanúja volt. Dési katonai alakulatától 1985-ben, három hónapos alapkiképzést követően 109 társával együtt vezényelték ki Poarta Albára, amely Konstancától körülbelül 35 kilométerre található. Amikor megérkeztek, csak a nagy pusztaságot találtak. A kaszárnya vékony falú barakkokból állt, ezekben aludtak, fűtés, minden nélkül. Szerencséjére ő a gépkocsivezető lett, nem kellett csákányolnia. A rakodókocsik éjjel-nappal dolgoztak, egyetlen perc megállás nem volt. A kemény munka velejárója lett egy idő után a szinte mindennapos balesetek bekövetkezése. Ezen a helyen köztudottan sokan vesztették életüket. Később Sipos András sok elhunytat vitt haza a katonaság gépkocsijával a szeretteihez. A csatornai munkatelepen előre előkészített koporsók is voltak, amelyeket az ott dolgozók is láthattak. Senki sem érezhette biztonságban magát. Az embereket felküldték hetven-nyolcvan méter magasra, a sziklára, sokan a mélybe zuhantak. Rengetegen fúltak bele a vájás alatt lévő csatorna gödrébe. Nem engedték a hozzátartozóknak, hogy felnyissák a koporsót. Sipos András a nyolcvanas évek elején Zilah főterén - akkor még itt élt - piros-fehér-zöld szalagot magára tűzve sétált az utcán, egykettőre behívatták a szekuritátéra. Úgy elverték, hogy két hétig szinte járni se tudott. /Fodor István: Duna-csatornai rémségek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./2003. július 18.
Júl. 17-én Romániába érkezett Kovács László külügyminiszter és küldöttsége. A hivatalos látogatás alkalmával Mircea Geoana külügyminiszter és Kovács László elnökletével Bukarestben ülésezik a román-magyar kormányközi vegyes bizottság. A tanácskozás keretében a két fél a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról tárgyal. Ezt megelőzően Kovács László magyar külügyminiszter és küldöttsége az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában megbeszélést folytat Markó Béla szövetségi elnökkel és a szövetség vezetőivel. /Bukarestben ülésezik a kormányközi vegyes bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2003. július 18.
Azoknak a külföldieknek, akik gazdasági tevékenységet kívánnak folytatni Romániában, rendelkezniük kell egy olyan banki kivonattal, amely tanúsítja, hogy legkevesebb 100.000 euró van a számlájukon. Mindez azért szükséges, hogy elnyerhessék a Külföldi Befektetők Romániai Ügynöksége (ARIS) engedélyét - áll az intézmény elnöke által kiadott legújabb rendeletben. A számlakivonatot legkevesebb 30 nappal azt megelőzően kell dátumozzák, mielőtt a befektető beadta volna az engedélyhez szükséges dokumentációt az ARIS-hoz. A befektetőnek ezenkívül rendelkeznie kell egy üzleti tervvel, mely tartalmazza a telephely megnevezését és a befektetés várható időtartamát, valamint a munkaerőköltségeket is. Továbbá igazolnia kell, hogy saját hazájában is azonos vagy hasonló tevékenységet folytat. A befektetési projekt időtartama minimálisan egy év. Ezzel pedig újból elijeszthetik a külföldi befektetőket. /Újabb rendelkezés. Románia elijeszti a befektetőket? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./2003. július 18.
Az olténiai dinnyeárusoknak Erdély jelenti a civilizált nyugatot. Nyáron a városokat valósággal elözönlik a gyors beszédű, barna bőrű dinnyeárusok, akik teherautókról lerakott gyümölcshegyeik árnyékában, kézzel tákolt kunyhókban vagy a puszta földön alszanak júliustól szeptemberig, hogy néhány milliós nyereséggel - és sokszor egy tüdőgyulladással - gazdagabban térjenek haza délvidéki falvaikba.Egy hatvanesztendős árus először jött ide. "Erdélyben még soha nem voltam, ez olyan, mint Amerika vagy Németország... Ennyi civilizált embert egy helyen sosem láttam!" - mondta. Az oltyánok több mint négyszáz kilométert tesznek meg Marosvásárhelyig, ahol aránylag jó körülmények várnak rájuk. A tehetősebbek a piaci szállóban szállnak meg, vagy a közelben bérelnek hárman-négyen egy szobát. "Leterítünk egy kartondobozt, rá egy plédet, és alszunk - már amennyire lehet aludni. Ha esik, akkor a plédet felülre tesszük" - mondja az egyik idősebb kofa. Az eladók a magyarokat tartják a legkorrektebb vevőknek. /Szucher Ervin: Új nomádok lakják az utcák sarkait. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./2003. július 18.
Az európai uniós belépésben reménykednek címmel tekintette át júl. 17-i számában a romániai magyarság helyzetét a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív német napilap. Az újság bukaresti tudósítója ismertette a Romániában élő magyarság területi megoszlását és számbeli arányait, utalt Markó Bélának az RMDSZ mérsékeltként jellemzett elnökének politikai irányvonala és a Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az RMDSZ volt tiszteletbeli elnöke nevével összefonódó radikális törekvéseknek az eltérésére. Markót idézve vázolta a romániai magyarság politikai lehetőségeit. Markó Béla Karl-Peter Schwarz újságíróval beszélgetve rámutatott: "mi nem vagyunk agresszívak, a politikai radikalizmusnak nincs hagyománya a Kárpát-medencében". Az autonómia kérdéséről szólva Markó megjegyezte, hogy "a radikálisok beszélnek róla, mi pedig csináljuk". Valamennyi magyar vezető, még a mérsékelt Markó is, egyetért abban, hogy a területi autonómia lépések sorával elérhető, idézte Vasile Dincut, Románia nemzeti kisebbségekért felelős miniszterét a német lap. /A romániai magyarság helyzetéről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./2003. július 18.
Marosvásárhelyen a főtanfelügyelő-helyettes lemondását követően összeült a PSD és az RMDSZ és nyilvános bocsánatkérésre kényszerítették a lemondást okozó személyeket és visszahelyezték tisztségébe a magyar főtanfelügyelő-helyettest. Nem ez történt Nagybányán, ahol elnökségi határozat ellenére sem volt elég elnökségi akarat és készség Cziple Aurél főtanfelügyelő-helyettes tisztségbe való visszahelyezésére. A történteknél már csak a 46% -os érettségi "siker" lehet csak szomorúbb. /Jaklovszky György: Újra szót kérek! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./2003. július 18.
A Csíki Székely Múzeumnak augusztus elsejétől új igazgatója lesz a székelyudvarhelyi Gyarmati Zsolt személyében, aki a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem szakán szerzett diplomát 1997-ben. Budapesten, ösztöndíjasként doktori képzésen vett részt, ezzel párhuzamosan pedig jogi tanulmányokat is végzett. Gyarmati a múzeum és a kinti világ kapcsolatának szeretné javítani. Vonzóbbá kell tenni ezt az intézményt a turizmus számára, hiszen itt vannak sűrítve a Csíki-medence történelmi és kulturális értékei. /Bágyi Bencze Jakab: Udvarhelyi igazgató a Csíki Székely Múzeum élén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./2003. július 18.
Szentmisével kezdődött a jubileumi X. Borsos Miklós Alkotótábor megnyitója júl. 16-án Gyergyószárhegyen. A tíz éve működő gyermekrajztáborba összesen 28 gyermek érkezett a vajdasági Tótfaluból, a magyarországi Balatonenyingről, Szigetszentmiklósról és Gödöllőről, valamint Marosvásárhelyről, Pusztináról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról és Csomafalváról. A résztvevő gyermekek kiválasztása régiónként pályamunkák révén történt, melyek témája a Rákóczi évfordulóhoz kapcsolódva egy kuruc dal illusztrálása volt, "A jó lovas katonának de jól megyen dolga" idézettel. /(Gál Éva Emese): A X. Borsos Miklós Alkotótábor gyermekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2003. július 18.
Huzella Péter s építészként kezdte pályafutását, majd zenésszé avanzsált, később a Kaláka együttesben töltött húsz esztendőért átvehette a Kossuth-díjat. A közönség, a gyerekek Zenegér nevű sikeres tévésorozata nyomán is ismerhetik. A Kaláka zenészeként 15 albumban működött közre. Huzella 1995 óta szólóénekes, ezenkívül több nagy sikerű gyermekműsor kitalálója, vezetője. A Zenegér televíziós műsorban minden vasárnapra kellett írni egy dalt. Mára kétszáz ilyen dal van, melyet ő írt. /Barabás Blanka: A szó énekelve erőteljesebb. Beszélgetés Huzella Péterrel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 18./2003. július 18.
Júl. 17-én a Kolozsvári Írók Társaságának székházában átnyújtották a 2002-es esztendőre szóló irodalmi díjakat. A kitüntetettek között három magyar is szerepelt: Szilágyi Júlia a Versenymű égő zongorára, Szabó Gyula a Képek a kutyaszorítóból című kötetéért részesült elismerésben, míg Király Farkas a Higanymadár című kötetéért debüt-díjat kapott. /Átadták az irodalmi díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2003. július 18.
Csire Gabriella és Csire József új könyve /Bűvös dalnok, Corvin Kiadó, Déva/ hangszermesékről szól, a hangszerek sorsalakulását villantja fel. "Hadd nevezzük el a zeneművészet és szépirodalom, a zenetudomány és kultúrtörténet határmezsgyéjén keletkezett új szellemi földrészt hangszermitológiának" - javasolják a kötet szerzői. A szerzőpáros a hangszerek történetének nyomába ered. /Németh Júlia: Hangszermitológia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2003. július 18.
A református egyház szervezésében kétnapos, nagyszabású rendezvénysorozat színhelye lesz Mezőbergenye a hét végén. A gyülekezeti ház avatóünnepsége júl. 20-án lesz. Délután bemutatják Nagy Péter falumonográfiáját és Gálfy-Bódi Tamás Az ébredés dilemmái című kötetét. /mezey: Falutalálkozó és gyülekezetiház-avató Mezőbergenyében. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 18./2003. július 18.
Nagybányán júl. 22-én indul a Bábos-tábor a Teleki Magyar Házban. Bereczki Gyula kolozsvári bábművész vezetésével a bábkészítés titkaival ismerkedhetnek meg a résztvevők. /A jövő héten indul a Bábos-tábor. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 18./