udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6089
találat
lapozás: 1-30 ... 3061-3090 | 3091-3120 | 3121-3150 ... 6061-6089
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. július 15.
Ördöngösfüzesen a helyi egyházi és szórványmúzeum fennállásának kétéves évfordulóját ünnepelték. Jelen voltak az ördöngösfüzesiekkel szoros baráti kapcsolatban álló mezőpaniti és bogdándi meghívottak is. A vendéglátó Lapohos András beszédében vázolta kétéves kutatásának eddigi eredményeit, a szórványfalvakban végzett közösségmegtartó munkáját. Kiemelte, hogy a beolvadás egyetlen ellenszere a magyar anyanyelvű oktatás. /Erkedi Csaba: Kétéves az ördöngösfüzesi egyházi és szórványmúzeum. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/2003. július 15.
A leendő európai alkotmányból hiányzó, a kisebbségek jogait védő fejezetet dolgozott ki a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) és azt eljuttatja az európai konvent elnökének, a francia államelnöknek, valamint Medgyessy Péternek. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke kifejtette, javaslatukat azt követően készítették el, hogy Jacques Chirac francia államfő jún. 20-án Szalonikiben az EU- csúcson arról biztosította a magyar résztvevőket: támogatna egy kisebbségvédő fejezetet az alkotmányban. Patrubány Miklós hozzátette: az MVSZ a magyar kormánytól nem kapott felkérést a javaslat elkészítésére, az előkészítő munkáról azonban értesítették a miniszterelnököt. Választ eddig még nem kaptak. Csapó József erdélyi küldött, a javaslat eredeti koncepciójának kidolgozója a tájékoztatón elmondta: az alkotmány- kiegészítés a közösségi önkormányzatot, a helyi különleges státust, valamint a nemzeti alapú területi autonómiát nevezi meg a kisebbségi jogvédelem legfőbb eszközéül. /MVSZ-javaslat az európai alkotmány kisebbségvédelmi fejezetéhez. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./2003. július 15.
Albertini Zoltán továbbra is Maros megyei tanfelügyelőség helyettes főtanfelügyelője, visszavonta felmondását. /(m. s.): Albertini marad. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./2003. július 15.
Nyárádremetén bemutatták a nyolcvanöt éves dr. Birtók Kovács Ferenc: Nyárádremete monográfiája /Státus Kiadó, Csíkszereda/ című munkáját. A monográfia ötlete dr. Kakucs Lajostól származik. A Németországban élő történész szintén Nyárádremete szülötte, ő kérte meg a falubelieket az adatgyűjtésre. A könyvet Bíró János szerkesztette. Háromszáz darabot nyomtak belőle, ebből több mint százötven még a bemutató előtt elkelt. /Nagy Botond: Remete az iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./2003. július 15.
Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében kiállították a Csittszentiváni Általános Iskola kis faragóinak legjobb munkáit. Bandi Dezső iparművész elmondta, hogy már évekkel ezelőtt szerette volna újjáéleszteni Csittszentivánon a régi kézműves mesterségeket. A lányok már nem tudtak szőni, varrni. Alkotótábort - fafaragás, szövés, rojtozás - rendeztek a gyerekeknek. Székely Erzsébet, a helyi iskola igazgatónője hangsúlyozta: szükségét érezték a hagyományok ápolásának. Ezért is indították tíz évvel ezelőtt néptáncoktatást. Az egyik tanár két éve faragócsoportot szervezett. /Járay Fekete Katalin: Értékeljük türelmüket, igyekezetüket! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./2003. július 15.
Aranyospolyán református gyülekezete búcsúzott Vincze Zoltán tiszteletestől. A tiszteletes elmondta, hogy az 1700-as évektől, amióta felépült a templom, az itt szolgálatot teljesítő tizenegy pap közül ő az első, aki nyugdíjba megy. A többiek mind elhunytak, mielőtt nyugalomba vonultak volna. /Ladányi Emese Kinga: Könnyes szemmel búcsúzott a református gyülekezet. A templom 300 éves történetében ez az első lelkésznyugdíjazás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15/2003. július 16.
Amerikai üzletember-küldöttség látogatott Romániába Samuel Bodman amerikai kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével. Bodman júl. 15-én megbeszélést tartott Adrian Nastase miniszterelnök, aki felkérte vendégét, hogy terjesszen listát a kormány elé az amerikai befektetők Romániában tapasztalt problémáiról. Az amerikai politikus számos javaslatot tett a román kormányfőnek az amerikai befektetők által Romániában tapasztalt nehézségek kiküszöbölésére vonatkozóan. A román-amerikai kereskedelmi kapcsolatok tavaly elérték az 1,1 milliárd dollárt, 33,7 százalékos növekedést mutatva 2001-hez képest. Ez év első öt hónapjában a kereskedelmi árucsere 523,8 millió dollárt ért el, amelyből 273,5 millió dollár az exportot, 250,3 millió dollár pedig az importot képviseli. 2003. máj. 31-én a cégbíróságon 3.735 amerikai tőkéjű társaságot jegyeztek, 689 millió dolláros befektetéssel, így az Egyesült Államok a negyedik helyet foglalja el a külföldi beruházók romániai listáján Hollandia, Németország és Franciaország után. /Nastase listát kért az amerikai befektetők gondjairól. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./2003. július 16.
A kivégzett diktátor fia, Valentin Ceausescu is visszakaphatja már, amint leánytestvére, Zoe is visszakapta, elkobzott ingó vagyonát, a kétmilliárd lej értékű műtárgyakat, ékszereket. A diktátor gyermekeinek visszaadják azt, amiért mégsem dolgoztak meg, közben a magyar közösség elorzott közösségi vagyontárgyait, ingó és ingatlan kincseit nem sietnek visszaadni. Az európai integrációra készülő, immár NATO-tagnak számító Románia például a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtárat vissza sem akar adni az egyháznak. Egyéb könyvtárak visszajuttatásával se siet. A kolozsvári Református Kollégiumét, de a piaristákét se igyekszik visszaadni, amelyeket mind beolvasztottak az Akadémia Könyvtárába. /Fodor Sándor: Szívből örvendek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/2003. július 16.
Közzétették a 2002-es népszámlálás Kolozs megyére vonatkozó végleges adatait. Kolozs megye lakossága 702 755 (az 1992-es népszámláláskor 736 301-et regisztráltak), ebből 472 622-en éltek városon (496 563). Az etnikai összetétel a megyében a következőképpen alakult: 79,39% román (77,59%), 17,40% magyar (19,85%), 2,82% roma (2,22%), 0,39% más nemzetiség (0,34%). Városi környezetben: 80,54 román (77,72%), 17,07% magyar (20,14%), 1,85% roma (1,65%), 0,54% más nemzetiség (0,49%). Városokra bontva: Kolozsvár - összesen 317 953 (328 602), ebből román 79,39% (75,65%), magyar 18,96% (22,78%), roma 0,95% (0,97%), más 0,70% (0,60%); Dés - összesen 38 437 (41 216), román 85,02% (82,73%), magyar 14,13% (16,56%), roma 0,67% (0,47%), más 0,18% (0,24%); Torda - összesen 55 887 (61 200), román 84,89% (84,34%), magyar 10,05% (11,62%), roma 4,84% (3,74%), más 0,22% (0,28%); Aranyosgyéres - összesen 26 823 (29 307), román 87,04% (86,05%), magyar 8,16% (9,68%); Szamosújvár - összesen 24 083 (26 277), román 79,90% (79,04%), magyar 16,97% (18,28%), roma 2,73% (2,18% ), más 0,40% (0,50%); Bánffyhunyad - összesen 9439 (9961), román 58,46% (56,45%), magyar 32,49% (35,83%), roma 8,97% (7,65%), más 0,08% (0,07%). A falusi lakosságra vonatkozó adatok: összesen 230133 (239738), román 77,01% (77,32%), magyar 18,09% (19,26%), roma 4,82% (3,39%), más 0,08% (0,03%). /Ö. I. B.: Hivatalos népszámlálási adatok. Települések etnikai összetétele. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/ Kolozs megyében tíz év alatt a magyarság részaránya 2,45%-kal csökkent. A megye hat városában a mérleg negatív. A 74 község közül azonban hivatalosan 32-ben nőtt a magyarok lélekszáma. Ezek a következők: Ajtony, Kisbánya, Jósikafalva, Alparét, Bonchida, Buza, Alsókosály, Mezőcsán, Csucsa, Csürülye, Sinfalva, Doboka, Magyarfráta, Nagyiklód, Körösfő, Reketó, Magyargyerőmonostor, Meregyó, Havasnagyfalu, Szamosújvárnémeti, Magyarpalatka, Magyarpeterd, Récekeresztúr, Riska, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Tordatúr, Bálványosváralja, Révkolostor. /Ürömben öröm: "magyarosodó" falvak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./2003. július 16.
Az RMDSZ által létrehozott Communitas Alapítvány a többi romániai nemzeti kisebbséget képviselő szervezetekkel együtt évente jelentős pénzösszeggel részesül a román költségvetésből. Az alapítvány idén a tavalyi összeghez képest a dupláját kapta, összesen 37,3 milliárd lejt (1,14 millió dollárt). Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Communitas elsősorban a magyarországi támogatások aránytalanságának kiegyensúlyozására törekszik. Példaként Szász Jenőt, Székelyudvarhely polgármesterét említette, aki több milliós nagyságrendű pénzösszeget kapott Magyarországról. Takács szerint azok az ifjúsági szervezetek, amelyek mindig az RMDSZ ellen léptek fel 2002-ben 48 millió forintot kaptak a magyarországi támogatásokból, míg azokat, amelyek nem voltak hajlandók ezt tenni, csak 2 millió forinttal támogatták. A Székelyudvarhelyért Alapítványnak tavaly szeptemberben 39 850 000 forintot ítéltek oda a székelyföldi Civil Központ és Médiacentrum vételárának támogatására a 2002-es központi keretből. Takács Csaba elmondta, hogy a Székelyudvarhelyért Alapítvány tavaly 144,4 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítványtól, és hozzátette, hogy ez a székelyudvarhelyi polgármester által pályázati úton Magyarországról elnyert összegek csak egy része. A Transindex romániai magyar internetes újság szerint a román költségvetésből a Communitas Alapítványon kívül jelentősebb összeghez jut a Szociáldemokrata Roma Párt, amely 24 milliárd lejt kap, ezt követi a Romániai Ukránok Szövetsége 17 milliárd lejjel, míg a Német Demokrata Fórumnak 16,6 milliárd lej jár. A román költségvetésből legkevesebbet, 4 milliárd lejt a rutének és az olaszok kapnak. A Communitas Alapítvány a többi romániai kisebbséget képviselő szervezetekkel ellentétben pályázati rendszer alapján támogatja a romániai magyar ifjúságot, a romániai magyar művelődési és kulturális életet. Így az alapítványnak van sajtó, művelődési, ifjúsági, szórvány, könyvkiadás és ösztöndíj-bizottság szaktestülete, amelyek elbírálják a beérkezett pályázatokat. A sajtószaktestület 2 964 300 000 lejből, az ifjúsági szaktestület 1 067 500 000 lejből, a művelődési szaktestület 2 492 000 000 lejből, a szórvány szakbizottság 1 158 000 000 lejből, az ösztöndíj-bizottság 432 000 000 lejből, a könyvkiadás szaktestület 1 493 000 000 lejből gazdálkodott. A pénzalapból az EMKE is kapott 500 millió lej normatív támogatást. A szaktestületek által pályázat útján kiutalt összegek elérik a 10,1 milliárd lejt. A fennmaradó 27,2 milliárd lejből a Communitas ingatlanépítések és felújítások árát, illetve a szövetség működési költségeit fedezi, emellett a belső pályázaton a kuratórium által megítélt pályázatokat támogatja. A Transindex szerint az ingatlanberuházásokra körülbelül 10 milliárd lejt költ az alapítvány. Jelenleg a legjelentősebb beruházás Marosvásárhelyen a Majális utcai elnöki hivatal mögött épülő ingatlan, amelyet szeptemberben terveznek átadni. Az épület költségei körülbelül 6 milliárd lejt tesznek ki. A földszinten 35-70 személy befogadására alkalmas tárgyalóterem lesz, az emeleten pedig irodák. Ide költözik majd az RMDSZ művelődési, oktatási, szórvány- és ifjúsági főosztálya. A pénzalapból a marosvásárhelyi elnöki hivatal felújítását is finanszírozzák mintegy 1,5 milliárd lejjel. /Borbély Tamás: /Kifogásolják a támogatások aránytalanságát. Takács Csaba sokallja a Szász Jenőnek ítélt pénzösszeget. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/2003. július 16.
A 802/2003-as kormányhatározattal jóváhagyták 2 milliárd lej kiutalását az állami költségvetési tartalékalapból a Kovászna-Hargita Ortodox Püspökségnek, a maroshévízi Sfantul Ilie kolostor, valamint más, Hargita és Kovászna megyei ortodox kolostorok és templomok munkálatai befejezésének finanszírozása céljából. Nem az első eset, hogy jelentős pénzösszeggel támogatja a kormány ezt a püspökséget. /Pénz a kolostoroknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 16./2003. július 16.
Karánsebes központjában a középkori ferences kolostor köveire Európa bármelyik pontján büszkék lennének. A helybéliek azonban igyekeznek "megszabadulni" tőle, eltakarni, elfeledni, nem létezővé tenni. Hatalmas ortodox templomot húznak föléje, hagymakupolásat. Az egykori kis templom szentélyét vasbeton oszlop szúrja át. Hiába minden kérés, hiába minden tiltakozás a katolikus egyház részéről. /Szekernyés Irén: A kő marad, a kő marad. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./2003. július 16.
Nyílt levélben fordultak Medgyessy Péterhez, Magyarország miniszterelnökéhez Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc és Szilágyi Zsolt képviselők. Ebben leszögezték: érdeklődéssel olvasták a sajtóban a Kormányszóvivői Iroda júl. 10-i közleményét a "partiumi magyarság képviselőivel" való találkozóról. Nem világos, hogy milyen elvek alapján hívta meg, válogatta ki a magyar miniszterelnök a találkozóra meghívott vezetőket. "Amennyiben az ideológiai, politikai hasonlóság szolgált a meghívás alapjául, engedtessék meg, hogy javasoljuk: a partiumi magyarság egészét érintő ügyekben pártpolitikai és ideológiai hovatartozást, szimpátiákat félretéve eredményesebb lehet a munka. Éppen ezért javasoljuk, hogy a szelektív kapcsolattartás, a kiszorítás gyakorlatának elkerülése végett a Partium és Erdély magyarságát érintő kérdésekben való egyeztetéskor a régió magyar közösségein belül létező politikai sokszínűség is tükröződjön" - áll a nyílt levélben. /Nyílt levél Medgyessy Péterhez. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/2003. július 16.
Júl. 13-14-én Szovátafürdőn tanácskoztak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testületének (KT) ügyvivői, megjelent Tőkés László tiszteletbeli elnök is. A püspök üdvözölte a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) keretében megalakult Nemzeti Polgári Centrum frakció törekvését, hogy ezen testületben is folyamatosan hangot ad a magyar közösség autonómiára vonatkozó igényeinek. Az Ügyvivő Testület kiemelt fontosságúnak tartja a történelmi egyházaink elöljáróival való közvetlen kapcsolatot. Szükségesnek érzik egy nemzetközi autonómiakonferencia megszervezését. Az Ügyvivő Testület döntött a KT soros ülésének összehívásáról: a XIV. Bálványos Nyári Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényeinek helyszínén, azokat megelőző napon. /Szovátafürdőn tanácskoztak az EMNT vezetői. Az elmúlt időszak politikai történéseit mérlegelték. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/2003. július 16.
Nagyszeben áll a Magyar Ház, amelyre a kommunista hatalom annak idején rátette a kezét. Két évi utánajárás után az épület visszakerült a nagyszebeni magyar közösség, nevezetesen a Polgári Magyar Művelődési Egyesület, mint jogutódnak, a tulajdonába. 1993-ban megalakult a Nagyszebeni Polgári Művelődési Egyesület. Ennek célja a magyar közművelődési tevékenység ébren tartása. /Kalmár Zoltán: A nagyszebeni Magyar Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./2003. július 16.
Kevés olyan regénye van a magyar irodalomnak, amelynek aktualitása közel egy évszázad után sem veszített szinte semmit időszerűségéből. Makkai Sándor Holt tengere, a megfestett mezőségi táj mérhetetlen elmaradottságában és nyomorában alig változott valamit. Magyarszovát az ezredforduló mezőségi holt tengerének egyik beszédes példája. A román tanácsos jó ideje Aranykút útjának a helyrehozásán fáradozik, hogy autóbusz járhasson a községközponttól hat kilométerre fekvő faluba, akár esős időben is. Ez a vágya azonban továbbra is megvalósíthatatlan. A faluban és a környéken nincs munkalehetőség, az egyetlen megélhetési forrás a mezőgazdaság. Az iskolát néhány évvel ezelőtt egy világbanki projekt keretében sikerült rendbetenni: a 126 ezer eurós befektetés az egyetlen az elmúlt tizenhárom évben, ami a községbe érkezett. A gyereklétszámban van némi biztató jele a gyarapodásnak. A magyar tagozatra például hosszú évek óta először, idén 17 gyerek van beíratva. A közismert tanügyi gond itt is az úgynevezett tituláris állást nyert tanárok és tanítók helyettesítése. /(m. j.): Magyarszováti holt tenger. Önerőből nincs pénz, az állam pedig nem ad. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/2003. július 16.
Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere közölte, hogy a város határában lévő Víkendtelep üdülőhely nem alkalmas az olyan nagyméretű fesztiválok megrendezésére, mint amilyen a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által hétvégére tervezett Félsziget. Marosvásárhely történetében először 2000-ben választott a város román polgármestert. A függetlenként induló Dorin Florea együttműködése az RMDSZ-többségű tanáccsal az elmúlt három évben nehézkes volt, állandó vita folyt az önkormányzatban. Dorin Florea kijelentette, hogy nem engedélyezi a rendezvény megszervezését. /Borbély Tamás: "Kolozsvári" hangulat Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/2003. július 16.
Az RMDSZ képviselői júl. 15-i sajtótájékoztatójukon reagáltak Dorin Florea. Marosvásárhely polgármestere Félsziget- fesztivállal kapcsolatos nyilatkozataira is. Kelemen Atilla meglepőnek nevezte a polgármester álláspontját, annál inkább, hogy nem egy alkalommal személyesen beszélt vele a rendezvényről. A képviselő ezután arról tájékoztatott, hogy válságstáb felállítását kérte a mezőgazdasági minisztertől, az aszály következményeinek kezelésére. A kár az ország lakosságának mintegy a felét érinti. Borbély László a sajtó támogatását kérte, hogy népszerűsítsék a belügyminisztérium által kibocsátott felvételi tájékoztatót, hogy minél több magyar fiatal jelentkezzen rendőrnek. /Mózes Edith: RMDSZ-sajtótájékoztató. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./2003. július 16.
Immár nyolc esztendeje működik a zsoboki nemzetközi alkotótábor. A házigazda zsoboki Molnár lelkész házaspárnak köszönhetően júl. 15-én megnyitotta kapuit a képzőművészeknek két hétre alkotási lehetőségeket biztosító nyári tábor. A törzsvendégek, Fodor Nagy Éva, Botár Edit, Forró Ágnes és Lészay Bordi Margit mellett a táborozók közt van - idén első alkalommal - a Németországban élő jeles festő- és grafikusművész, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola egykori tanára, Tóth László is. És mint eddig szinte minden alkalommal a táborozók között van az elméleti szakember, Banner Zoltán is, aki előadásaival és a Zsobokon készült képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítások megnyitóival járult hozzá eddig is a rendezvények sikeréhez. /(n): Nyolcéves a zsoboki képzőművészeti alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16/2003. július 16.
Maros megyében különböző időpontokban szervezik meg a református, evangélikus és katolikus egyházközségekben a gyermekevangelizációs hetet. A programot 1993-ban a hollandiai Koen Alapítvány indította el a marosvásárhelyi Cserealji Református Egyházközségben, Demeter Irén vallástanár közreműködésével. Azóta a gyermekevangelizáció mozgalommá nőtte ki magát. A megyében 64, Erdély-szerte 117 csoport kapcsolódott be, amely több mint 11 ezer gyermek bevonását jelenti. /Mezey Sarolta: Gyerekevangelizáció a Cserealján. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./