udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5377
találat
lapozás: 1-30 ... 3331-3360 | 3361-3390 | 3391-3420 ... 5371-5377
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2001. augusztus 17.
Negyedik alkalommal szervezte meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14 és 17 év közötti fiatalok számára szokásos nyári anyanyelvi táborát Szurdokpüspökin. Magyarországon kívül elsősorban Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból és Horvátországból érkeztek középiskolások, de jöttek távolabbról - Németországból, Belgiumból, Svédországból és Lengyelországból - is fiatalok. Érdeklődési kör szerint lehetett választani a filmes-, újságíró, fotó-, rajz-, történelem-, magyar nyelv és irodalom valamint a néptánc-szakkör között. A tábor egy hete alatt a fiatalok Manufaktúra címen saját tábori újságot szerkesztettek, és a diákok közreműködésével beindította adását az Anna Liget Rádió nevű saját adó is. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. A táncháztól a rock-koncertig. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2001. augusztus 17.
Aug. 15-én bemutatkozott Bánffyhunyadon a dél-tiroli 18 fős néptánccsoport, amely a III. Szent István-napi Néptánctalálkozóra érkezett. A nagyszabású találkozó fő szervezője, Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke rámutatott arra, hogy mekkora súlya és fontossága van az ilyenfajta nemzetközi találkozóknak; mekkora megtartó erő és lelkesedés tükröződik az ilyen ünnepi együttlétekben. Jó ötletnek bizonyult a bánffyhunyadi református vegyeskórus bevonása is: a több szólamban előadott Rákóczi-induló és a Szózat szervesen illeszkedett be a tiroliak műsorába. /III. Szent István-napi Néptánctalálkozó. Tiroliak sikere Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./2001. augusztus 17.
Aug. 15-én polgárdi vendégszerepléssel kezdődött a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes magyarországi turnéja, ahonnan a társulat aug. 16-án Balatonakalira, a Nyári Fesztiválra utazott. A gyulai Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ aug. 18-21 között meghívta a Minden Magyarok VII. Néptánc-fesztiváljára a hargitai néptáncegyüttest. /(Daczó Dénes): Magyarországon turnéznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2001. augusztus 17.
Tasnád napját Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én tartották. Délelőtt Tasnád három templomában - az ortodoxban, a római katolikusban, és a görög katolikusban - tartottak szentmisét, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a település lakosainak kb. a 75 százaléka egyházi ünnepet ült. A helyi művelődési házban tevékenykedő több képzőművész alkotásaiból nyílt kiállítás. Felvonultak a mazsorettek és rézfúvósok, a városi múzeumban "XVI. - XVIII. századi román kéziratok" címmel nyílt kiállítás. Szabadtéri műsor-összeállítás következett a helybeli általános iskola és líceum csoportjainak, helybeli cigány táncosoknak és énekeseknek a fellépésével. /(Kinál György): Tasnád napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2001. augusztus 17.
Sorra születtek meg a millenniumi emlékművek, kopjafák Háromszéken. Két szilfából faragott remekmű immár egy hete ott ékeskedik, hármashalomba ágyazva, Kovászna református nagytemplomának kertjében. /Flóra Gábor: Az ezredév. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2001. augusztus 17.
Millenniumi zászlóval gazdagodott az elmúlt hétvégén a Koltó-katalini Református Egyházközség. Az eredeti lobogó élethű másolatát a magyarországi Szabadszállás testvérgyülekezete adományozta a koltóiaknak. Eljöttek a szabadszállásiak, Máté Sándor tiszteletessel és a gyülekezet vegyeskórusa is bemutatkozott. Városnézés, a koltói Petőfi-múzeum megtekintése, ünnepi istentisztelet szerepelt programjukban. /(dávid): Millenniumi zászlót kaptak a koltóiak. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 17./2001. augusztus 17.
Megjelent a dési születésű és nagybányai újságíró, Krizsán Géza: Balekok. (Szerző kiadása, Nagybánya, 2001.) című kisregénye. A könyv központi alakja a hiszékeny, kihasználható ember, mellette hasontársak is léteznek. /Huber András: Balekok és szerencsevadászok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), aug. 17./2001. augusztus 17.
Aug. 15-én a millenniumi záróünnepség, a Szent Korona esztergomi felmutatásának napján Sylvester Lajos rákapcsolt a Magyar ATV-re. A műsor döbbenetes volt. Trunkó Barnabás, Beregi Péter, Selmeczi Tibor Juszt László szokásosan bujtogató noszogatására beszéltek. Selmeczi az ilyenféle ünnepségeket debilisnek, primitívnek és infantilisnak nevezte. Sylvester tapasztalhatta, hogy ez a minősíthetetlenül cinikus, alpári hang másokat is felháborít. A nevezett pesti urak például csak azt látták, hogy Budapesttől Esztergomig a Duna mindkét partján rendőrkordon biztosította a Szent Korona szállítását. Valójában az élőadás mutatta, hogy az emberek integetve, távcsövekkel, ünnepi hangulatban követték a korona útját. /Sylvester Lajos: Lump becsmérlések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 17./ 2001. augusztus 18.
Adrian Nastase kormányfő szokásos felvetette a román politikai erők "fegyvernyugvásának" gondolatát a jövő évi prágai csúcstalálkozóig, hogy egységesen tehessenek meg mindent Románia sikeres csatlakozásáért. Ebben fontos szerepet szán a konstruktív szomszéd-politikának, külön hangsúlyozva az oroszok felé való gazdasági kapcsolatokban való nyitás szükségességét. /Nastase a NATO-csatlakozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2001. augusztus 18.
A státustörvényről nyilatkozott aug. 17-én a Vatikáni Rádiónak Németh Zsolt magyar államtitkár. Mint mondta, a törvény ellen tiltakozó államok nem tehetnek semmit ennek magyarországi alkalmazása ellen. A státustörvényt "diszkriminálónak" nevező ellenvéleményekre válaszolva Németh Zsolt emlékeztetett azokra az európai dokumentumokra, amelyek szerint a hátrányos helyzetben élő kisebbségek támogatását nem lehet diszkriminatívnak tekinteni. A magyar parlament által 92 százalékos többséggel elfogadott törvény ellen tiltakozó államok - köztük Románia - nem gátolhatják meg annak magyarországi alkalmazását, de akadályt gördíthetnek állampolgáraik számára abban, hogy élhessenek a törvény által biztosított előjogokkal. Az államtitkár egyben emlékeztetett arra, hogy a magyar és a román miniszterelnök elhatározta, kétoldalú kormányközi bizottság útján vizsgálják meg a kompromisszumos megoldás lehetőségét a törvény alkalmazására. Románia szintén rendelkezik saját kisebbségeinek védelmét biztosító törvénnyel, amely elsősorban a Moldovában élő románokra vonatkozik. Románia tehát kétféle mértékkel mér, ennek ellenére a nemzetközi közösség nem támaszt számára problémákat - hangoztatta Németh. A többi érintett szomszédos ország - Ukrajna, Szlovénia, Horvátország és Jugoszlávia - elfogadta az új törvényt, mert felismerték, hasonló problémákkal küszködnek. /Kétkulacsos Románia. Németh Zsolt a státustörvényről. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./2001. augusztus 18.
Elkezdődött a harmadik alkalommal megrendezett Szent-István napi néptánctalálkozó Kolozsváron, a Zenekarok Találkozójával. Pillich László, a rendezvény fő szervezője, a Heltai Gáspár Alapítvány elnöke bemutatta az együtteseket. Hagyomány és identitás címmel konferenciát tartottak, ahol jelen volt Carol König, a Román Kulturális Minisztérium Kisebbségi Igazgatóságának igazgatója, Kónya-Hamar Sándor képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Balogh Ferenc, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke, valamint a különböző csoportok vezetői. A szimultán fordított három nyelvű konferencia jól sikerült. /Köllő Katalin: Útban a közösségek Európája felé. Szent István-napi néptánctalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./2001. augusztus 18.
Aug. 18-án Szatmárnémetiben, a Scheffler János Lelkipásztori Központban dr. Egyed Emese docens, tanszékvezető egyetemi tanár A 18. századi Szent István-kép a magyar irodalomban címmel tart előadást. Aug. 19-én főpásztori szentmisét tartanak a római katolikus székesegyházban, melyet követően megkoszorúzzák Szent István, az államalapító magyar király szobrát. /Holnap Szatmárnémetiben megkoszorúzzák az államalapító magyar király szobrát. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./2001. augusztus 18.
Nagyboldogasszony napján, aug. 15-én Nagyváradon, dr. Márffy Gyula veszprémi érsek celebrálta a nagyváradi bazilika búcsúünnepén a szentmisét. A kórus ünnepi énekére vonultak be a főpapok, majd Tempfli József nagyváradi megyéspüspök köszöntötte a veszprémi érseket, /Nagyboldogasszony-napi búcsú a váradi bazilikában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2001. augusztus 18.
Előreláthatólag 2002. szeptemberében, Marosvásárhelyen kerül majd sor annak az iskolás csapatok közötti Bolyai-vetélkedőnek a döntőjére, melyben a Kárpát-medence magyar tannyelvű iskoláinak, részlegeinek a tanulói vesznek majd részt. A csapatvezető tanárok felkészítése aug. 12-19-e között történik Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. Dáné Károly marosvásárhelyi matematikatanár, tanfelügyelő, a vetélkedő fő szervezője kifejtette: a mostani találkozón a vendéglátó a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Az előre fénymásolt ezer oldalnyi bibliográfiát kiosztották a tanároknak. A versenyre 41 iskola nevezett be. - Lesz egy iskolán belüli szakasza, majd lesz egy régiónkénti szelektálás. Az iskolák korábban kaptak egy címlistát, az ebben szereplő könyvek, újságcikkek jelentős részéhez könnyen hozzá lehet férni. A ritkaságok másolatát átadták a tanároknak. A mostani alkalommal előadást tart Kiss Elemér tanár, Miholcsa Gyula, Benkő Samu történész, Tonk Sándor, Szabó Miklós, Balázs Árpád, Weszeli Tibor Bolyai-kutató és Toró Tibor egyetemi tanár. /Máthé Éva: A Bolyai János Emlékév előkészületei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2001. augusztus 18.
Az RMDSZ Brassó megyei szervezete és az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a Szent István-nap megünneplése és a millenniumi év befejezése alkalmából aug. 19-én ünnepi műsort szervez a brassó-belvárosi római katolikus templomban. A szentmisét követően László Károly, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze Sík Sándor Szt. István király című színművéből ad elő részleteket a Brassói Magyar Dalárda közreműködésével, majd az Áprily Lajos Gimnázium udvarán levő Széchenyi-emléktábla megkoszorúzására kerül sor. /(Tóásó Áron Zoltán): Szent István megünneplése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2001. augusztus 18.
Árvaházat épít, óvodát, iskolát létesít Erdélyben gróf Wass Endre. A tervek szerint októberben kezdik el működtetni a gróf Wass Endre, Wass Albert fia által építtetett holtmarosi árvaházat. Céljuk, hogy anyanyelvű nevelést biztosítsanak a gyerekeknek. Édesapja régeni szobrának felavatása és a holtmarosi hatodik Gyöngykoszorú Fesztivál alkalmából tartózkodott ismét Erdélyben a Hamburgban született, és ma is ott élő Wass Albert fia, gróf Wass Endre. Az árvaházzal az a célja Wass Endrének, hogy a gyermekeknek ne csak nagykorúságukig viseljék a gondját, hanem azon túl is, addig, amíg képessé válnak arra, hogy saját lábukon megálljanak. Szakmát szeretne adni az itt felnövő gyermekek kezébe. A Kolozs megyei Gyeke községben lévő Feketelakon már működtet az alapítvány egy magyar nyelvű óvodát, ahol jelenleg kilenc gyermek tanul. Az ősztől indulna egy magyar nyelvű iskola is négy gyerekkel. A jelenlegi tanügyi törvény szerint nem lehet ugyanis osztályt indítani a kisebbségek nyelvén, ha nincs meg a minimális gyermeklétszám. Ezért kell alapítványi hozzájárulásból indítani az iskolát. A hatalom helyi szervei nem nézik jó szemmel a magyar iskola alapítását. Az épületet állítólag egy családnak akarják kiutalni szükséglakás címén. /Bakó Zoltán: Nem nézik jó szemmel tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./2001. augusztus 18.
Filmeseket, színjátszókat várnak a Vajdaszentiványi Néptánctábor hatodik kiadására. Az idén meghaladta a háromszázat az aug. 12-én kezdődött résztvevőinek száma. A rendezvényre a világ szinte minden sarkából érkeztek vendégek. Egy hétig tartó vidámság, nóta, művészegyüttesek előadása, zene- és táncoktatás, falumúzeum-látogatás, ismerkedés, esténként pedig táncház jellemezte a néptánctábort. Érkeztek vendégek, Magyarországról, de Horvátországból, Lengyelországból, Franciaországból, Németországból, az Egyesült Államokból, Japánból, Hollandiából, Szlovákiából, Ukrajnából, Jugoszláviából, Belgiumból is. A résztvevők elszállásolásáról, étkeztetéséről a főszervező Zichy-Horváth Alapítvány és a falu lakossága gondoskodott. A tábor népszerű látványossága a Nagy Erika helyi fiatal tanítónő irányításával létrehozott Falumúzeum. Akad itt a 20-as, 30-as évekből, sőt a 19. századból fennmaradt kézimunka, varrottas, szőttes ágynemű, csipkés lepedő, régi családi fotó, asztali váza, agyagedény, citera, bölcső, etetőszék, kanapé, ruhásszekrény. /Antal Erika: Egy hétig kulturális központtá alakult a falu. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./2001. augusztus 18.
Érsemlyénben falunapokat tartanak a hét végén. Este Szigligeti A cigány c. darabját a helyi színjátszók mutatják be. Aug. 19-én lovasok és mazsorettek hívogatnak a programokra. Az ökumenikus istentiszteleten jelen lesz dr. Csiha Kálmán ny. püspök. Megemlékeznek Kazinczy Ferenc halálának 170. évfordulójáról és Kazinczy Lajos aradi vértanúról. /(Balla Tünde): Falunapok Érsemlyénben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2001. augusztus 18.
Bikfalván az évek óta pusztuló faluháza és a vele egy épületet alkotó művelődési otthon tetőzetét tüneményes idő alatt kijavította egy 16 önként jelentkező fiatalból és szakemberből álló munkacsoport. A lélekszámában egyre apadó falu és református gyülekezetének tagjai tele vannak panasszal, anyagi gonddal. /(kisgyörgy): Mi újság Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 18./ 2001. augusztus 19.
A erdélyi ferencesek három alkalommal emlékeztek arra, hogy 50 éve elhurcolták őket, megköszönve Istennek a megpróbáltatás, a hűség és a túlélés kegyelmét: Kaplonyban jún. 13-án, Csíksomlyón aug. 11-én és Máriaradnán aug. 20-án. A Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány szerzeteseit 1951. aug. 20-án éjjel az állambiztonsági rendőrség teherautón a máriaradnai zárdába, kényszerlakhelyre hurcolta. Az állam 1948-ben rendeletileg feloszlatta a tanító és betegápoló rendeket, a többitől önmaga feloszlását követelte. Mivel az erdélyi ferencrend nem volt hajlandó önmagát feloszlatni, az állam erőszakhoz folyamodott, és azt remélte, hogy a testvérek az éhség, a zsúfoltság, neuraszténia miatt önként elhagyják a kényszerlakhelyet, s így a rendet is. De nem így történt! A rend feloszlatásának kísérletét súlyos próbák előzték meg. 1948-ban csak titokban tarthatták meg a káptalant, amely P. Benedek Fidélt választotta meg tartományfőnöknek. Az állam megszüntette a Szerafikumot (fiú nevelőintézet), a novíciátust, a rendtartományfőnökséget és a kolozsvári nyomdát, 1949-ben pedig a rendi teológiát Vajdahunyadon. Ingó és ingatlan javaikat államosították, a templom kivételével. A diákokat, novíciusokat, klerikusokat és laikus testvéreket szülőfalujukba szállították. Több atyát bebörtönöztek, másokat heteken, hónapokon keresztül a rendőrségen vallattak, vagy kényszermunkára vittek. 1951-ben Máriaradnán kényszertáborban volt a 122 ferences szerzetes. Elhatározzák, hogy három elv szerint fognak élni: 1. önként nem oszlatják fel a provinciát, 2. senki sem hagyja el a tábort, 3. szétszórásuk esetében a Regula és a lelkiismeretük szerint cselekszenek. A kényszertábor házfőnöke P. Pöhacher Balázs, helyettese P. Écsy János, segítőjük a négy definitor. A rendház vezetőinek emberfeletti nehézségekkel kell megküzdeniük: a testvérek elhelyezése - szörnyű zsúfoltság -, élelem beszerzése, főzés, étkezés, mosás... Sem fizetésük, sem jövedelmük. Szerzetesi életük középpontjában a lelkiélet állt: közösen imádkoztak, elmélkedtek, minden nap miséztek. Szellemi igényeiket a teológiai tanítás, "szabadegyetemi" előadás, újságírás, éneklés, lelkipásztorkodás elégítette ki. 1952 tavaszán a kolostor szomszédságában lévő laktanyába szovjet katonákat hoztak. Ezért a testvéreknek Máriaradnát el kellett hagyniuk. Számukra három új kolostort jelöltek ki: Dés, Esztelnek és Kőrösbánya. Ide a testvéreket az elöljárók osztották be. A legjelentősebb a dési ház. Itt voltak a legtöbben, itt voltak a rendi vezetők és a teológiai tanárok a klerikusokkal együtt. Intenzív lelki, szellemi és fizikai munka folyt. A klerikusok befejezik teológiai tanulmányaikat, és az állam tilalma ellenére Márton Áron megyéspüspök pappá szentelte őket. Az állami tilalom miatt új tagokat nem vettek fel. A ferencesek a kényszertábor megpróbáltatásait türelemmel viselték, ezért hamis vádak alapján letartóztatták, börtönre ítélték a rend vezetőit és a teológiai tanárokat, hogy megfélemlítsék a többieket. Házkutatásokat tartottak, rendőrségen tartották őket, lehallgatókat szerelnek be celláikba, éjjel-nappal zaklatták, besúgásra kényszerítgették őket. Végül a plébánia alkalmazottain (két atya és két testvér) kívül mindenkinek el kellett hagynia Dést. 1967-ben Fidél főatya megállapította, hogy fizikai kényszert szenvednek, idegileg tovább nem bírják a szenvedéseket. Megengedte, hogy a testvérek elhagyják Dést, és az egyházmegye szolgálatába álljanak. Márton Áron püspök befogadta őket, és az atyákat lelkipásztoroknak nevezte ki, a testvérek pedig megfelelő szolgálatot kaptak. P. Boros Fortunát exprovinciális vértanú a Duna-csatornánál éhenhalt. 37 ferences szenvedett börtönt, másokat megvertek, éheztettek, lelkileg, erkölcsileg kínoztak, megaláztak. Közülük senki nem lett besúgó, áruló. 56 testvér élte túl a negyven évi megpróbáltatást. Ma 19 él közülük. Emlékeik megszépültek. A szenvedéseket lelkileg feldolgozták. Nem éreznek haragot. A változás után a rend azonnal újjászerveződött, jelölteket vett fel, a provincia újjászületik. A jelöltek itthon készülnek a ferences életre, a novíciusok Szécsényben, a klerikusok pedig Szegeden. Ma 65 tagja van rendtartománynak. /Fr. János: Ötven éve történt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 19./