udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5377
találat
lapozás: 1-30 ... 2941-2970 | 2971-3000 | 3001-3030 ... 5371-5377
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2001. július 17.
Immár másodszor szerveznek református szórványtábort Mákófalván. A júl. 16-án kezdődött sátortáborba Szeben megye két településéről, Szentágotáról és Bürkösről érkezett egy húsz fős, fiatalokból álló csoport. Sok kirándulást szerveznek a környéken, Kőrösfőn a templomot, a Vasvári-kopjafát, Csucsán a Boncza- kastélyt látogatják meg, Kolozsvár nevezetességeivel ismerkednek. Lesz kürtőskalács- és szalonnasütés, ismerkedés a népművészettel. - Ezen a nyáron is megszervezték a szamosújvári szórványtábort, 62 gyermekkel. Olyan kicsinyekről van szó, akiknek nem magyar tannyelvű iskolába járnak. /(erkedi): Szórványtáborok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./2001. július 17.
A szatmárnémeti Kölcsey Kollégium három tehetséges falusi gyerekeknek biztosít teljes ellátást és szállást is magába foglaló ösztöndíjat, akiket az olyan, szórványnak számító falvakból várnak, ahol nincs lehetőség a magyar nyelven való továbbtanulásra. A kiválasztásnál a tehetség mellett az adott család anyagi helyzete (rászorultság) meghatározó. A jövőben szeretnének több diákot is segíteni, ezért fordult a nyilvánossághoz Muhi Miklós, a Kölcsey Kollégium igazgatója. /(Sike Lajos): Nyilas Misik kerestetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./2001. július 17.
Júl. 19-én Makkai Sándor íróra, teológiai professzorra, erdélyi református püspökre emlékeznek a nagyenyediek. A Vártemplomban igét hirdet Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Ezt követően Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke mond beszédet. Dr. Tőkés István és Juhász Tamás teológiai professzor előadást tart, Lászlóffy Csaba költő külön erre az alkalomra írott versét adja elő. Ünnepélyesen leleplezik Makkai Sándor domborművét az egyházközség tanácstermében. A dombormű Gergely István kolozsvári szobrászművész alkotása. A vendégeknek Győrfi Dénes könyvtárigazgató bemutatja a kollégium Dokumentációs Könyvtárának Makkai Sándor műveiből álló gyűjteményét. /(mezei): Makkai Sándorra emlékeznek Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./2001. július 17.
Torontálkeresztes az impériumváltás előtt Torontál megyéhez tartozott, amelyiknek a székhelye Nagybecskerek volt. A trianoni döntés Keresztest elvágta a megyeszékhelytől, a település alapítására, az 1914 előtti időszakra vonatkozó dokumentumok is Szerbiában maradtak. Ekkor elkezdték a helybeli katolikus templom építését. 1948-ig színmagyar falu volt. Most a helybeli magyar óvodában elmúlt tanévben a 25 kisgyermek közül csupán 15 volt magyar vagy félig az. Az oktatás ezért mind magyarul, mind pedig románul zajlik. 1968-ban 32 gyermek járt az óvodába, mind magyarok voltak. Azóta sokan elvándoroltak, a helyükbe románok telepedtek, akiknek 3-4 gyermekük van. - A 250 magyar nyelvű kötetet tartalmazó könyvtár csendjét aligha háborgatta valaki az eltelt tanévben. Az óvoda épülete siralmas. Az óvoda termében a padlón lavór, vödör, feltörlőrongy, ha esik, akkor becsorog és fel kell törülni. - 1980 után meg akarták szüntetni a magyar elemit, de a falu vezetősége közbenjárt a fennmaradás érdekében. A településen 2000-ben megszűnt a magyar elemi. Azt mondják, gyerekhiány miatt, pedig ez nem igaz, volt 6 jelentkező a magyar elemibe. A megszűnt magyar nyelvű elemi újraindításhoz különleges jóváhagyás, beiskolázási terv szükséges. A magyar iskola még magyar tankönyveket sem kapott, amikor még működött. A Nyugati Jelen szerkesztősége a tanszerek bevásárlásához 100-100 ezer lejt ajánl fel minden helybeli magyar tannyelvű iskolás számára. Amennyiben szeptemberig valaki Kereszetesen össze tud gyűjteni 4 jelentkezőt a magyar elemibe és kérvényezi az oktatás beindítását, akkor megindulhat. Mindez egy magyar többségű faluban történt, ahol magyar a polgármester és az általános iskola igazgatója is magyar. /Balta János: Mindannyiunk felelőssége. Keresztesen újra kell indítani a magyar nyelvű elemit! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./2001. július 17.
Stephan Lang (holland nyelven közlő) hollandiai író beszélt életéről: Kálmándon született 1945. augusztus 16-án. Negyedik osztályos koráig ott járt, aztán hetedikig Börvelyben. Az inasiskola következett Nagykárolyban, ahol kiváló tanáraik. A kálmándi-börvelyi-nagykárolyi múltról az idén januárban megjelent De mollenjager (A vakondokvadász) című második regényében írtam. A három egymás mellett lévő falu, a református Börvely, az ortodox, román Lucaceni, valamint a katolikus-svábos Kálmánd elsősorban bécsi döntés utáni történetét írta meg benne. A Hollandiában megjelent kritikák szerint a könyv hiteles, és nem csak Erdélyre, de egész Közép-Európára általánosítva nagyon reprezentatív. Az író Nagykárolyból elkerült Nagybányára, az ércbányában dolgozott, majd elvitték katonának. Politikai okok miatt börtönbe zárták. Végül 1973-ban feliratkozott egy háromnapos budapesti kirándulásra, ahonnan nem tért vissza. Magyarországról Jugoszláviába szökött, onnan a holland nagykövetség segítségével Hollandiába jutottam, ahol élt egy nagynénje. Első De Transsylvanische bruiloft (Az erdélyi menyegző) című, önéletrajzi jellegű könyve életének erről a fejezetéről szól. A könyvben beszámolt arról a csalódásról, hogy Hollandiában 1974-ben, különösen az értelmiségiek, nem hitték el, hogy Romániában létezik politikai üldöztetés. A berlini fal ledöntéséig Hollandiában, de egész Nyugaton, az értelmiség baloldali volt. /Boros Ernő: Két holland könyv - rólunk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 17./2001. július 17.
Az 1989-es forradalom egyetlen gátaljai származású hősének, a december 17-én elhunyt Csizmárik László karmesternek állított emlékművet a helybeliek kegyelete Gátalján. /Magyar hős emlékműve Gátalján. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 17./2001. július 18.
Adrian Nastase kormányfő júl. 17-én Izraelben a román államfő és a kormány nevében megkövette a zsidóságot az 1941-1944 között Romániában elkövetett zsidóellenes tettek miatt - azok helyett, akik annak idején elkövették azokat. Újságírói kérdésre, amely az Antonescu marsall kapcsolatos hivatalos álláspontot firtatta, a román kormányfő kijelentette: az ítéletet Antonescu felett kimondta a történelem, illetve azok, akik tanúi voltak tetteinek. A jelennek nincs más választása, mint vállalni a felelősséget mindazért, amit az elődök elkövettek - az esetleges tévedésekért is -, s mindent megtenni azért, hogy azok ne ismétlődhessenek meg. /Adrian Nastase megkövette a zsidóságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2001. július 18.
A Szociáldemokrata Párt nem akarja alapjaiban módosítani az alkotmányt, csak összhangba hozni az európai joggyakorlattal - nyilatkozta Octav Cozmanca közigazgatási miniszter. Ezek között említett a törvényhozás munkájának hatékonyabbá tételére, a kormány hatáskörének pontosabb meghatározására való törekvést. Hangsúlyozta azonban, hogy azokat az alapelveket, amelyek mentén Románia alkotmánya 1991-ben megszületett, nem fogják újragondolni. Hozzátette: tudomása szerint Szabó Károly szenátor nyilatkozata, miszerint az RMDSZ ragaszkodni fog az egységes nemzetállamról, illetve a hivatalos nyelvről szóló cikkelyek módosításához, magánvélemény, és nem tükrözi az RMDSZ hivatalos álláspontját. /Cozmanca: Nem lesz gyökeres változás Románia alkotmányában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2001. július 18.
Az RMDSZ ügyvezető elnökségének gondozásában Toborzó címmel felsőoktatási tájékoztató jelent meg. Egyrészt a magyar nyelven való hazai továbbtanulás lehetőségeit mutatja be részletesen, a történeti háttértől egészen napjainkig, másrészt ismerteti a konkrét eredményeket nemcsak az állami, hanem a magyar nyelvű magán felsőoktatásban is. Részletes információkkal szolgál a magyar tannyelvű képzést biztosító felsőoktatási intézményekről, ezeken belül a karok és szakok történetéről, az infrastrukturális felszereltségről, a részletes tantervről, megnevezve a magyar tisztségviselőket is. A Toborzó megtalálható az RMDSZ honlapján is (www.rmdsz.ro). /Toborzó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./ Nagy F. István ügyvezető alelnök, aki irányította a kötet összeállítását, megállapíthatta, hogy az elmúlt évek során számottevően növekedett a romániai magyar felsőoktatási képzés kínálata. Az állami képzésben legalább 2000 első éves hely várja a magyarul tanulni vágyókat. A magánszféra - Sapientia Egyetem, Gábor Dénes Főiskola - e mellett mintegy további 700 diák továbbtanulását biztosítja. 1995-ben még csak 350 elsőéves helyre lehetett jelentkezni. Nem jó hír viszont, hogy az elmúlt években érettségizettek száma erősen csökkent, az idén már csak 5500 magyarul végzett maturandusról beszélhetünk. Az európai uniós államokban egy korosztály felsőfokú továbbtanulási lehetősége 52 %, a mi esetünkben pedig megközelíti a 40 %-ot, ami nem rossz eredmény. Azonban nem biztos, hogy e számszerű növekedés a minőségi növekedést is maga után vonta. Az idén képességvizsgázók rossz képet nyújtottak. Közben a bőség zavara uralja a középfokú továbbtanulási lehetőségeket: 133 középiskolai intézmény áll a magyarul tovább tanulni óhajtó diákok rendelkezésére, közülük 56 önálló, 77 tagozat. /CSEKE GÁBOR: Közelítés az uniós kínálathoz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./2001. július 18.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem idén összesen 1004 magyar diák számára biztosít államilag támogatott helyet /Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2001. július 18.
Dr. Péntek Jánost, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra Tanszék vezetőjét hatvanadik születésnapján köszöntötték a Kriza János Néprajzi Társaságnál. Ebből az alkalomból készült beszélgetésben az egyetemi munka szervezését emelte ki, az 1990 őszén beinduló néprajz szakot. 1993-ig az irodalomnak és a nyelvnek, ezen belül a néprajznak közös tanszéke volt. Átszervezni és fiatalítani kellett a tanszéket. Munkája a tanszéken kívül az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségéhez, és az Erdélyi Tankönyv Tanácsához kapcsolódik. - A professzort a magyar nyelv esetében a nyelvcsere, vagy a nyelvvesztés foglalkoztatja, melyek a kisebbségi közösségekben mennek végbe. Az ausztriai magyar közösségek jelentős része gyakorlatilag átesett ezen a nyelvcserén. Ezek nyelvi folyamatok, és most is végbemennek, különösen nagyvárosi lakótelepeken. Szinte észre sem lehet venni, amikor generációs változásokkal a fiatalok már a másik nyelvet, az államnyelvet kezdik beszélni, és az anyanyelvet fokozatosan elhagyják. Az anyanyelvi mozgalom elsősorban azzal foglalkozik, hogyan lehet bátorítani, erősíteni a nyelvhasználatot. A professzor elmondta, hogy a tanszéken minden évben nagy volt a túljelentkezés. Most ez aggasztóan megcsappant, de még mindig több jelölt van, mint ahány helyet meghirdettek. A néprajz szak, amely 1990-ben indult, és 2000-ben lett főszak, rendkívül vonzza a fiatalokat. /Köllő Katalin: A derű, mint az élet fontos tartozéka. Születésnapi beszélgetés Péntek Jánossal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./2001. július 18.
Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete lakossági fórumot rendezett a státustörvényről. A státustörvény szentesíti Antall József kormányfő akaratát, aki 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát - vélte Ráduly Róbert parlamenti képviselő. A törvényből jó néhányat már élveznek a határon túli magyarok, így az Illyés Közalapítvány, az Új Kézfogás Alapítvány nyújtotta támogatási lehetőségeket, a magyar pedagógusok továbbképzési lehetőségét az anyaországban, ezek azonban nem támasztottak problémákat a hatóságok részéről - mondta a képviselő. Leginkább az a 20.000 forintnyi támogatás borzolta fel a kedélyeket, melyben a gyerekeiket magyar iskolába írató magyar családok részesülnek. Arra kell törekednünk, hogy a státustörvényt minél előbb alkalmazzák - mondta Kelemen Hunor parlamenti képviselő. Több felszólaló kifogásolta az RMDSZ vezetőségének hozzáállását a státustörvény elleni támadásokhoz. /(kovács kinga): Mindent meg kell tenni, hogy a státustörvényt minél előbb alkalmazzák - vélik a csíkszeredai lakosok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./2001. július 18.
A státustörvény révén a külhonban maradt, önhibáján kívül elszakadt magyar nemzetrészek végre hivatalosan is a magyar szellemi nemzet elismert részévé válnak, szögezte le Veress Dávid. Az RMDSZ-nek arra kellene összpontosítania, hogy minél többen tudatosan vállalják magyarságukat, pontosabban igényeljék a nemzeti igazolványt. Szerinte a nemzetpolgári igazolványok igénylése egyfajta önszámlálást is jelentene. Amennyiben sikerülne megtudni a hazai magyarság valós számát, úgy "meg kellene tartani az oly sokszor hangoztatott belső választásokat, és ezáltal végre érvényesülhetne honi magyar nemzetrészünk közös akarata." A megmaradást csak a belső önrendelkezés biztosíthatja. /Veress Dávid, Csíkszerda: Törvény a külhoni magyarokról.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ 2001. július 18.
Júl. 16-án tisztújító gyűlést tartott Nagyvárad tanácsának RMDSZ-es frakciója. A kilenc tagból heten jelentek meg, meghívottként részt vett Kapy István, Nagyvárad alpolgármestere. A tanácskozás kezdetén meghatározták a Szövetség tanácsi csoportjának közeljövőbeli prioritásait. A legfontosabb teendőnek a helyi közigazgatási törvény kisebbségekre vonatkozó előírásainak alkalmazása számít. Tavaly nyáron egy évre választották meg az Orbán Mihály elnök, Modok Gusztáv elnökhelyettes és Kis Gábor titkár összetételű frakcióvezetőséget, amelynek most járt le a megbízatása. Orbán Mihály bejelentette, hogy a következő mandátum ideje alatt nem kíván tagja lenni a frakció vezetőségének. Azzal indokolta, hogy az utóbbi öt évben végzett frakcióvezetői munkája után szüksége van az erőgyűjtésre. Elnöknek Kis Gábort elnökhelyettesnek és Zegoicea Gabriellát titkárnak választották meg. /I. Zs.: Nagyváradi önkormányzat. Új vezetők az RMDSZ- frakcióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 18./2001. július 18.
Erősítsétek az egyházat! - biztatta a közel negyedszáz frissen végzett, pályakezdő lelkészt júl. 17-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban Tőkés László püspök. A végzősök közül 19-en kezdik meg a szolgálatot az Királyhágómelléki Egyházkerületben. A püspök az egyházi egység megőrzésére szólította a fiatalokat, figyelmeztetve őket a szekták terjeszkedésének a veszélyeire is. Az idei végzősökkel 50 százalék fölé emelkedett az egyházkerület ama lelkészeinek száma, akik 1989 után léptek szolgálatba. /Kulcsár Andrea: Fiatal lelkészek köszöntése. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 18./2001. július 18.
A Bolyai Nyári Akadémia keretében Tusnádfürdőn több mint 150 tanító gyűlt össze. Ríz Ádám /Budapest/ minisztériumi főosztályvezetője a státustörvény oktatással kapcsolatos előírásait említette, s hogy a Sapientia magánegyetem őszi beindulásával a tanító meggyőzőbben érvelhet ennek szükségessége mellett, hiszen most már finalitása van a magyarul tanulásnak, az út az óvodától valóban az egyetemig vezethet. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a szervezet tízéves tevékenységét említve, szólt a decemberre tervezett szovátai évfordulós megemlékezésről. A tanítók mostani továbbképzésénél A neveléstudomány az oktatás szolgálatában témakör köré csoportosították az előadásokat. A magyarországiak mellett hazai előadók is lesznek: Murvai László minisztériumi vezérigazgató, dr. Fodor László kolozsvári egyetemi tanár, Beder Tibor főtanfelügyelő, Kovács János tanár, dr. Dézsi Zoltán tanár, alprefektus. /Borbély László: Bolyai Nyári Akadémia.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ 2001. július 18.
Eddig páratlan sajtótájékoztatót tartottak júl. 17-én a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőségen, ahol - és ez az újdonság - a Belügyminisztérium kötelékébe tartozó egységek, a levéltár, a csendőrség, a tűzoltók, a számítógépes személyi nyilvántartó vezetői számoltak be tevékenységükről. Negrusa Ioan rendőrparancsnok hangsúlyozta, hogy a Belügyminisztérium Hargita megyében működő egységei között jó az együttműködés. Pozitívnak értékelte, hogy valamennyi egységben a nagyközönséget kiszolgáló személyzet beszél magyarul, így jobban ki tudják szolgálni a többségben magyar anyanyelvű megye lakosságát. Mohora Ilie alezredes az útlevélosztály tevékenységéről beszélt. Az első félévben Hargita megyéből 138 személy kérte a kitelepedést, 90 személy lemondott a román állampolgárságról, és 35-en költöztek vissza Romániába. Roman Ioan csendőrparancsnok elmondta, hogy magyar nyelvtanfolyamokat szerveznek a csendőrök számára. /Dobos László: Magyarul tanulnak a belügyiek.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ 2001. július 18.
A közelmúltban Iliescu elnök Székelyudvarhelyre látogatott, miután a sepsiszentgyörgyi kisebbségben élő román polgárok elpanaszolták, hogy milyen szánalmas elnyomásban sínylődnek, mert ugyebár az elmagyarosító politika szorítójában tengődnek! Székelyudvarhelyen Iliescu megállapította, hogy mindkét magyar megyében szorgalmas, békés emberek élnek, csak a politikusok kerékkötői az egyetértésnek. Elment a csereháti görög katolikus apácákhoz is. Ezt a csereháti látogatást a város gazdái bírálták, mire Iliescu visszavágott: az országban oda megy, ahová akar és akkor, amikor akar. /Kalmár Zoltán, Nagyszeben: Hej, Cserehát, Cserehát!... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./ 2001. július 18.
Markó Béla RMDSZ- elnök júl. 17-én az RMDSZ alkotmánymódosító javaslatainak előkészítésére kinevezett egy külön bizottságot, amelynek tagjai a következő jogászok: Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdu Gábor, Kovács Csaba, Seres Dénes, Székely Ervin, Tokay György, Varga Attila. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 18. - 2012. sz./2001. július 18.
Júniusban volt Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. Az évforduló Csíkszeredán eseménytelenül múlt el, ez "valakiket nagyon minősít." - jegyezte meg Ferenczes István. "Kulturális és oktatási intézményeinket éppúgy, mint helyhatóságainkat, politikusainkat, a rommagyarok nagyon demokratikus szövetségének kis és nagy képviselkedőit, harcosait... "Ferenczes hozzátette: cikkére nagy lesz a felhördülés, jönnek a magyarázkodások. /Ferenczes István: Szégyen.= Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./