Júl. 7-én Temesváron, a Szent György Székesegyházban Roos Márton római katolikus megyés püspök pappá szenteli Kozovits Attila diakónust. /Papszentelés a Székesegyházban. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2001. július 7.
A 75 éves Bokor Sándor tíz esztendeje gondnoka a csermői református egyháznak.Kéthetente a pankotai pap, Kondor Endre tart Csermőn istentiszteletet, Bokor Sándor egyedül ül a szószékkel szembeni padsorban. Jelenleg 54 tagú a gyülekezet, egy-egy istentiszteletre 15 ember, ha eljár. Szépen rendbetették a templomot az utóbbi években, a Bokor házaspár gondnoksága alatt. /J. Gy.: Haranglábon szól a harang. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2001. július 7.
Szilágyi Puskás Albert református tiszteletes Szigetfalun, a bánsági református szórványközpont lelkészi hivatalában elmondta, hogy a település Gátalja község részét képezi, s a református nyilvántartásban 96 hívő szerepel. A kevés, de lelkes hívő áldozatkészségét példázza a tatarozott lelkészi hivatal, valamint a jó állapotban lévő csonkatornyú templom. Szilágyi Puskás Albert szórványlelkész árvaházat tervez az egykori református iskola kisajátított épületébe, ha sikerül visszaszerezniük az ingatlant. Ebben az árvaházban szeretné a felnövő gyerekeket reformátusnak, magyarnak nevelni.- A szigetfalui szórványközponthoz tartozik Gátalja, Vermes, Füzes /ahol eltűntek a kelyhek, eltűnt a vagyonleltár, lebontották a református templomot, valamint a parókiát/, továbbá Karámfüzes, Detta, Sztamora, Gyér és Csávos. Az utóbbi helyen polgármesteri hivatalban tájékoztatták: nem hogy reformátusok, magyarok sincsenek. A lelkész ennek ellenére elment, s talált 8 reformátust, akik sírva fakadtak, mert 40 éve nem láttak református lelkészt. Kiderült, hogy Csávoson templom is volt, amelyet az egyik árvíz ürügyén eltűntettek a föld színéről, a parókiával együtt. - A kilencvenes évek elején alakult meg a dettai református egyházközség azáltal, hogy az elköltözött német evangélikusok templomát az egyházkerület megvásárolta, megjavíttatta Tőkés László püspök úrnak köszönhetően. - Gátalja községben több mint 1200 magyar él. Össze kellene fogni a helybeli katolikus és református egyházközségnek az anyanyelvű oktatás megszervezése érdekében. - Január elsejéig a szórványlelkészhez tartozott Gyertyámos is. Ezen a településen 20 hívet talált, csakhogy szórványgyülekezet lévén nem foglalkoztak velük, ezért áttértek mindenféle vallásra, legtöbben az ortodoxra. Nem azt mondják, áttérnek ortodoxnak, hanem egyszerűen azt: "Tiszteletes úr, átállok románnak! Ne kérje az egyházi hozzájárulást." - A lelkész úgy látja, ha szerezni tudna egy mikrobuszt, beindíthatnák a szórvány mozgókönyvtárt. Egyházközségük ugyanis figyelemre méltó könyvadományt kapott a Magyar Tudományos Akadémiától. /Balta János: Szórvány-szolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 7./
2001. július 7.
1992 januárjában alakult meg a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ a Véndiákszövetség. Júl. 14-én immár tizedszer gyűltek össze a véndiákok, a világ minden tájáról. Először aranydiplomaosztásra is sor kerül az 50 éve végzettek tiszteletére. A zászlós bevonulás minden esztendőben az ünnepség legemelkedettebb pillanata. Idén a Véndiákszövetség, a Kölcsey Gimnázium, a Hám János Római Katolikus Gimnázium, a Református Gimnázium zászlaja illetve a cserkész zászlón kívül már ott díszeleg a tavaly a magyar kormánytól kapott millenniumi lobogó is. A véndiákszövetség beleegyezésével itt fogják átadni idei díjait a Bocskai Szövetség is. Idén Egyed Ákos, az illyefalvi Kató Béla, a magyarországi Lovas István részesül Bocskai díjban. A szövetség az intézmények közül idén az Erdélyi Naplót részesíti elismerésben. /Dancs Artúr: Véndiáktalálkozó és jubileum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./
2001. július 8.
Marton József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem katolikus teológia dékánja elmondta, hogy a 42 végzős hallgató közül 32-en jelentkeztek ebben a vizsgaidőszakban licenciátusi vizsgára, s mind a 32 sikerrel vizsgázott. A diákok elsősorban a gyulafehérvári egyházmegyéből és Szatmárról származnak, Temesvár és Nagyvárad alig képviselteti magát. A teológián a hallgatók két szakot tanulnak, ez megkönnyíti majdani elhelyezkedésüket. A végzettek tanári diplomát szereznek, amellyel nem csak hitoktatóként, hanem más szakos tanárként is elhelyezkedhetnek. A bentlakás jó körülményeket biztosít annak a 22 lányhallgatónak, aki kiérdemelte tanulmányi eredményeivel, hogy itt lakhasson. A gyulafehérvári egyházmegye tervezi egy 100 férőhelyes diákkollégium létrehozását, a másik nagy terv a kantin létrehozása, ahol a diákok elérhető áron tisztességes körülmények között étkezhetnének. Időközben a könyvtár-rész is elkészült, már csak a könyveket kell szakszerűen elrendezni, ez lesz a nyári munkájuk, mert könyvtár nélkül képtelenség tudományos munkát végezni és elvárni. - A tavalyiak közül többen magiszteri képzésen vesznek részt a karon, többen tanítanak, néhányan közülük hittant is. - Évente rendeznek teológiai napokat, idén kettőt is volt. Az októberben rendezendőnek a témája a katolicizmus az erdélyi fejedelemség idején, ezt a konferenciát a magyar tanszékkel közösen szervezik. - A karnak az egyetem keretein belül kiadott önálló szakfolyóirata van, ennek első száma az első teológiai napok előadásait tartalmazza, a második a tavalyi családkonferencia anyagát fogja egybe, s már előkészítés alatt van. /Teológiai képzés, személyi érettség a cél. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
2001. július 8.
A Szent Korona mellett magyarságunk legféltettebb ereklyéje a szent jobb, amelyet századokon át Bihar megye azonos nevű, előbb Berekis nevű településén őriztek. Ma Budapesten, a Bazilikában, külön erre a célra épült kápolnában őrzik. Szentjobbon bemutatták Csilik József monográfiáját /István király szent jobbja és Szentjobb község története, Partiumi Füzetek, Nagyvárad/, amely első szent királyunk, aki egyébként Európa első szentté avatott uralkodója, jobb kezének sorsát is végigköveti Székesfehérvártól Szentjobbon át Raguzáig, Bécsig, Czestochowáig, Pestig. Csilik József szólt a monográfia megírásának körülményeiről, ő is szentjobbi lévén, mennyit kellett küzdenie a bőség zavarával. Zatykó István polgármester bemutatta a kápolnát, amelynek falán tábla hirdeti: "E helyen őrizte Mercurius apát 1061-től a szent jobbot, családi monostorában, amelyet 1084-ben Szent László király megerősített, majd 1100 körül Álmos herceg kőből átépíttette, ahol évszázadokon át őrizték Szent István királyunk jobbját. Ennek emlékét őrzi máig Szentjobb község." /Tüzes Bálint: Monográfia a szent jobbról - Szentjobbról. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
2001. július 8.
Először rendezték meg június 22-24. között Gyergyóditró nagyközségben a "falunapokat". Az első nap Gál András festőművész valamint ditrói kézműiparosok kiállításának megnyitójára került sor, délután sportrendezvények következtek. A második nap fénypontja a díszpolgári címek átadása volt a zsúfolásig megtelt művelődési házban. A kitüntetettek sorában a hazaiak mellett svájci, ausztriai és anyaországi állampolgárok is helyet kaptak. Hárman a díszpolgárok közül: Petres Ignác kántor-karnagy, dr. Lőrincz József és Takó János plébánosok "post mortem" kapták kitüntetésüket. Utóbbi volt a messzeföldön híres kéttornyú ditrói nagytemplom építtetője. /Jakab Gábor: Ditrói napok 2001. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 8./
2001. július 9.
Néhány nap leforgása alatt kétszer is jelentős mértékű nehézfémmel szennyeződött az Aranyos folyó, közölte júl. 7-én a Mediafax hírügynökség. Hasonló, akkor komoly halpusztulással járó szennyezés történt idén februárban és áprilisban. A környezetvédelmi minisztérium mostanáig csak annak megállapításáig jutott, hogy legalább 30 milliárd lejre lenne szükség sürgős környezetvédelmi beruházásokhoz az elavult technikával működő bányavállalatoknál. /Újabb nehézfém-szennyezés az Aranyoson. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2001. július 9.
Romániának segítenie kell abban, hogy a Moldovai Köztársaságban élő honfitársai románnak vallhassák magukat - jelentette ki júl. 7-én Ion Iliescu államfő. Az elnök újságíróknak adott nyilatkozatában - a Moldovai Köztársaságra utalva - leszögezte: az a kísérlet, hogy elfogadtassák a romántól különböző moldovai nyelv létezésének elméletét, a románok "elnemzetietlenítését" szolgálja. Iliescu sztálinista elméletnek minősítette azt, hogy egy új, úgynevezett moldovai nemzet született volna. Kifejtette, hogy a Moldovai Köztársaságot "a második román államnak" lehet tekinteni, mivel az ott élők 65 százaléka román eredetű. Bukarest a világban élő románok nyelvi és kulturális egységét kívánja megőrizni. /Iliescu tiltakozik a határon túli románok "elnemzetietlenítése" ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének válságtanácskozásán Victor Ciorbeát választották meg ideiglenes elnöknek. Mint ismeretes, Ciorbea az 1996-os választások után az akkor győztes KDNPP jelöltjeként miniszterelnök lett. 1998 tavaszán lemondott, mivel a KDNPP nem állt ki mellette a koalíciós partner Demokrata Párt (DP) támadásával szemben. Lemondását követően a KDNPP-ből is kilépett, saját pártot hozott létre, mely a tavalyi választásokat megelőzően lépett szövetségre az akkor már biztos vesztesnek látszó kereszténydemokratákkal. A parlamentből kiesett volt vezető kormánypárt teljes szétesésének jeleként értékelte a román sajtó, hogy Andrei Marga, a KDNPP elnöke alig fél évvel megválasztása után benyújtotta lemondását. Nem sokkal később lemondott Vasile Lupu, a párt első alelnöke is. /Ciorbea a KDNPP ideiglenes elnöke. Szétesés fenyegeti a pártot? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése nyilatkozatot adott ki az elkobzott egyházi ingatlanok tárgyában: ragaszkodnak az egykori nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium kormányrendelet által visszajuttatott épületének birtokbavételéhez, melyre az egyháznak a Nagyváradon működő tanintézetei miatt van szüksége. A közgyűlés szolidaritását fejezte ki az erdélyi magyar történelmi testvéregyházak iránt az elkobzott ingatlanaik visszaszerzéséért folytatott küzdelmükben. A közgyűlés értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ képviselőházi frakciója többségében támogatta a tíz-tíz egyházi ingatlant visszaítélő, 2000/94. számú sürgősségi kormányrendelet jogfosztó jellegű szövegmódosítását és írásbeli magyarázatot kért ez ügyben az RMDSZ képviselőházi frakciójától és a Vallásügyi Államtitkárságtól. /Nyilatkozat. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 9.
Júl. 8-án, vasárnap Nagyváradon, a Bazilikában papszentelést tartottak: három fiatalembert diakónussá, kettőt pedig áldozópappá szentelt Tempfli József római katolikus megyés püspök. /Tököli Magdolna: Vedd Krisztus evangéliumát... = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 9.
Nagyváradon júl. 7-én, a vár ünnepe alkalmából ökumenikus istentiszteletet tartottak a vártemplomban. A szertartásra Tempfli József római katolikus megyés püspök meghívta váradi püspöktársait is. Részt vettek az ökumenikus istentiszteleten világi elöljárók is, így Jakabffy László városi főépítész és a Váradon tartózkodó Varga Gábor szabadalmi hivatali vezérigazgató is. - Külön öröm, hogy az egyházak és a világiak együtt ünnepelnek, méltó kezdeteként a harmadik évezrednek - mondta Tempfli József. Beszélt az egybegyűlteknek a vár történetéről, Szent Lászlóról, a váradi katolikus püspökség és a város megalapítójáról, patrónusáról. A jelenlevők közösen mondták el a miatyánkat magyarul és románul. /Péter I. Zoltán: Ökumenikus istentisztelet a vártemplomba. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 9./
2001. július 9.
Júl. 8-án Kőrösfőn a helyi Rákóczi Kultúregylet szervezésében emlékeztek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hősére, Vasvári Pálra. Az ünnepségsorozat júl. 6-án kezdődött Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Kultúrközpontban, ahol a felszólalók Vasvári Pál születésének 175. évfordulóján a szabadságharcos életútját, halálának körülményeit idézték fel. A rendezvény júl. 7-én Kalotaszegen folytatódott. Essig Klára festőművész képkiállításának megnyitására került sor a kőrösfői Művelődési Házban. Bánffyhunyadon a Petőfi kopjafánál tartottak emlékünnepséget. Magyarvalkón ünnepi istentisztelet keretében és a kopjafánál tartott ünnepi beszédekben emlékeztek meg Vasvári Pálról, majd felállították a kétnyelvű helységnévtáblát. Júl. 8-án az ünnepség istentisztelelettel kezdődött a református templomban. Többek között jelen volt Szabó László, a magyarországi ifjúsági és sportminisztérium helyettes államtitkára, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, Sulyok József, Tiszavasvári polgármestere, a Vasvári Pál Társaság elnöke, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő és Antal János, Kőrösfő polgármestere. A templom bejáratánál a Rákóczi Szövetség jóvoltából millenniumi emléktáblát avattak fel. Beszédet mondott Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség alelnöke, majd megkoszorúzták Vasvári Pál kopjafáját. A Művelődési Házban tartott emlékülésen Szabó László helyettes államtitkár a státustörvényről kifejtette: a magyar parlamentben egyhangúlag elfogadott jogszabály "a határok nélküli nemzetegyesítés első lépése". Ezt követően sor került a Vasvári-díjak kiosztására. Idén kitüntetésben részesült: Sásd város önkormányzata, a magyarországi sajtószakszervezet vezetősége, valamint Pécsi L. Dániel jelképtervező, Kőrösfő tiszteletbeli polgára. A délelőtti ünnepség a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a magyarországi Vasvári Pál Társaság együttműködési nyilatkozatának aláírásával ért véget. /Valkai Krisztina, Kiss Olivér: Nagyszabású Vasvári Pál-emlékünnepség. Kétnyelvű helységnévtáblát avattak Magyarvalkón. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
1974-ben írta Szilágyi Domokos Magyarok című versét, Nánó Csaba úgy tudja, hogy csupán 1990 után jelent meg nyomtatásban. Szilágyi Domokos ebben az időben nagyot csalódhatott nemzetében, a magyarságban, főleg az erdélyiben. Akkoriban kezdődött az első kivándorlási hullám: a művészetek jeles személyiségei hagytak itt csapot-papot a diktatúra miatt, amely lassan, de biztosan megpróbálta beolvasztani a magyarságot. A költő nemzetféltésből írta versét. Félt, hogy "nyomunk a szél porral befújja". A cikkíró, Nánó Csaba szerint a vers alapjában megrengette volna a magunkról alkotott, olykor túlzottan optimista, szivárványszínű képet. "Az RMDSZ-vezetők hurrá-optimizmusa magukról és munkájukról még manapság is sok embert megtéveszt." Az RMDSZ és az egyház között mélyül az ellentét. Egyes egyházi személyiségek "néha lelkészhez méltatlan kirohanásokat intéznek olyan személyek ellen, akikkel együtt kellene működniük. Még nagyobbak a bajok ott, ahol belső viszályok bomlasztják a csöppnyi szórványmagyarságot. Nagyobb gondot okoznak az olyan publicisták, akik övön aluli ütésekkel járatják le nemzetüket. Az oktalan ember saját magát űzi ki a társadalom perifériájára. (Ez történt az öngólt lőtt Tamás Gáspár Miklóssal is)." /Nánó Csaba: Nyomunkban a szél... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
Nemzeti Kisebbségi Színházak Kollokviuma megjelöléssel az idén életre keltenék azt a színházi fesztivált, amelynek 1979- 1980-ban - valamint a 90-es évek elején is egyetlen alkalommal - Sepsiszentgyörgy adott otthont. A megrendezési jogát az idén a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház nyerte el. A 200 millió lejre rúgó támogatás mellett azonban a gyergyói önkormányzat közreműködésére is szükség lesz. Az idén szeptember 5. és 9. közé tervezett Kollokviumról Szabó Tibor társulatvezető elmondta, jelenleg a pályázatírásnál tartanak és társrendezőket keresnek. A színházak részéről már érkeztek visszajelzések. Jelen lesz a szatmárnémeti, a nagyváradi színház - közösen a Kiss Stúdióval -, a temesvári, a marosvásárhelyi, valamint a sepsiszentgyörgyi társulatok, a Csíki Játékszín és a székelyudvarhelyi színház. /Gergely Edit: Társat keres a Figura. Színházi Fesztivál Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
A csíkszeredai Regionális Központ A Bíró A. Zoltán vezetésével a Csíki-medence jelenlegi társadalmi helyzetéről készített tanulmányt. A kutatási részeredményekről megoszlik a régió elöljáróinak véleménye. A kutatás részeredményei arra engednek következtetni, hogy a térség társadalmi krízishelyzetben található: a családok többsége egyik napról a másikra, előretekintés, tervezés nélkül él, az embereknek nincs jövőképük, ezért a kilátástalanság hangulata uralkodik a régióban. Papp Előd csíkszeredai alpolgármester egyáltalán nem látja olyan tragikusnak a helyzetet. Madéfalva polgármestere, Blága Béni megjegyezte, hogy a falusi ember az adózások miatti félelmében mindig kevesebbet vall be mindabból, amilye van. Madéfalván például 2800 hektár megművelt földterület található, de ebből csupán ezer hektár szerepel a gazdasági nyilvántartóban. A polgármester úgy látja, a madéfalviak évről évre jobban odafigyelnek terményeik minőségére, vegyszerezésükre, ápolásukra, szántóik pedig a környéken a legszebbek. Csíkszentmárton elöljárója ellenben igazat adott a regionális központ kutatóinak. Ábrahám Lajos szerint a lakosság mindössze tíz százalékát teszik ki azok, akik jó körülmények között élnek, 65 százalékuk az átlagosnál gyengébben, a többiek pedig annál rosszabbul. Kiutat is kellene javasolni a társadalom számára" - fejtette ki Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. /Rédai Attila: Saját kézbe venni sorsunkat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2001. július 9.
A 18. alkalommal megrendezett Régizene Fesztivál negyedik napján, júl. 7-én a csíkszeredai új református templomban a Nagy István művészeti középiskola régizene-együttese mutatkozott be, fellépett a szentendrei Kecskés Régizene Együttes és a budapesti Ars Renatais. Júl. 8-án, a fesztivál utolsó napján, a csíksomlyói kegytemplomban, illetve a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban koncerteztek a meghívottak. /Szatmári László: Régizene fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2001. július 9.
Júl. 7-8-án első ízben tartottak falunapokat Felsősófalván. Színvonalas előadások tették tartalmassá a rendezvényt, Szőcs Lajos, Gub Jenő, dr. Vofkori László helytörténeti témákat érintett, Szekeres Sándor, a HTMH munkatársa a székely falu perspektíváiról beszélt, Nagy Pál és Barabás László néprajzi tárgyú könyveket ismertetett. A székelykeresztúri Pipacsok táncegyüttes és a helybeli táncosok, énekesek szolgáltatták az ünnepi műsort. /Borbély László: Falunapok Felsősófalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 9./
2001. július 10.
Az európai kisebbségek identitásának védelmét szolgáló kedvezmények általános összehasonlító elemzésére vonatkozó magyar kezdeményezést fogadta júl. 8-án az Európa Tanács Velencei Bizottsága, szemben azzal a román javaslattal, amely csak a magyar státustörvény vizsgálatára irányult. A Velencei Bizottság - hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága - az Európa Tanács tagországainak neves jogi szaktekintélyeiből álló testület. /Státustörvény. Elfogadták a magyar kezdeményezést. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./ Rodica Stanoiu igazságügyi miniszter szerint nem lehet arról beszélni, hogy a Velencei Bizottság elutasította volna a magyar státustörvénnyel kapcsolatban előterjesztett román kormányfői javaslatot. A miniszter, aki részt vett a bizottság munkájában kijelentette, hogy a bizottság úgy döntött: egy munkabizottság július végéig megvizsgálja azokat az érveket, amelyeket Adrian Nastase miniszterelnök, illetve Martonyi János magyar külügyminiszter terjesztett elő, s ennek alapján októberre elkészíti jelentését. Horváth Gábor magyar külügyi szóvivő kiemelte: tény, hogy a Velencei Bizottság olyan javaslatot fogadott el, amely összeurópai kitekintésben vizsgálja majd meg a kisebbségek identitásának védelmét és ápolását célzó európai jogi szabályozást és gyakorlatot. A bizottság nem hozott olyan döntést, ami csak a magyar törvényt lett volna hivatott vizsgálni, fejtette ki Horváth Gábor. /Újabb román-magyar nézeteltérés forrása a Velencei Bizottság jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2001. július 10.
A kormány úgy döntött, hogy visszaállítja a magyar sertéshús, élősertés és a sertésből készül hústermékek kedvezményes CEFTA-vámját. Az intézkedés július végén, augusztus elején léphet hatályba - közölte Árgyelán György, a bukaresti magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. A kormányülésen született döntés nem terjed ki a baromfihúsra, amelynek esetében a román fél azt a magyar javaslatot sem fogadta el, hogy kölcsönösen megállapított kvótára állítsák vissza a kedvezményes vámot. A román kormány 1999. július 1-én függesztette fel az említett termékek esetében a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás keretében alkalmazott kedvezményes 25 százalékos vámot, amely helyett 45 százalékos vámot állapított meg. A belső piac és a hazai termelők védelmére hivatkozó döntés eredetileg egy évre szólt, de tavaly meghatározatlan időre meghosszabbították érvényességét. Magyar részről kezdettől fogva vitatták a döntés gazdasági megalapozottságát. A tárgyalások csak idén május végén vezettek eredményre, amikor a szakértői találkozón a román fél ígéretet tett arra, hogy július elsejétől a sertéshús esetében teljes mértékben, a baromfihús esetében pedig meghatározott mennyiségre állítják vissza a korábbi állapotot. /Visszaállították a kedvezményes CEFTA-vámot a magyar sertéshúsra. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2001. július 10.
Ion Iliescu elnök Brüsszelben félórás megbeszélést tartott Lord Robertson NATO-főtitkárral. A főtitkár kifejtette: a NATO bővítésének jövőre esedékes újabb fordulójában nemcsak a szövetség katonai és gazdasági követelményeinek teljesítése lesz fontos szempont a pályázó országok közötti választásban, hanem az is, hogy milyen a kisebbségek helyzete, rendezettek-e a kapcsolatok a szomszédokkal. A közös sajtóértekezleten Robertson sok sikert kívánt Románia felkészülési erőfeszítéseihez, de hangoztatta, hogy a tagságra készülő kilenc ország programjában még most következik a harmadik szakasz. Emlékeztetett rá, hogy Románia elsőként csatlakozott tíz éve a NATO békepartnerségi programjához, a szövetség azóta is fontos partnerének tartja, amely jelentős erőfeszítéseket tesz a tagfelvételért is, bruttó nemzeti jövedelmének több mint 2 százalékát fordítja a hadsereg fejlesztésére. A román kormány nem gondolkodik más alternatívában, derűlátóan várja a jövő évi NATO csúcs döntését. Hangoztatta, hogy Románia geopolitikailag a volt Jugoszlávia ma is ingatag térségében éppolyan fontos ország a NATO számára, mint északon Lengyelország volt. /Robertson-Iliescu találkozó. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 10./
2001. július 10.
Júl. 4-6. között Nagyváradon került sor a román és a magyar szabadalmi hivatalok vezetőinek ezévi soros találkozójára. A Magyar Szabadalmi Hivatal küldöttségét dr. Bendzsel Miklós elnök, míg a román Állami Találmányi és Védjegyhivatal delegációját Varga Gábor vezérigazgató vezették. A résztvevők áttekintették az iparjogvédelem terén mindkét ország által elért eredményeket és a számítástechnika alkalmazása terén megmutatkozó együttműködési lehetőségeket. /A román és a magyar szabadalmi hivatalok tanácskozása Nagyváradon. = RMDSZ Tájékoztató, júl. 10./
2001. július 10.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai és a szövetség képviselői és szenátorai a Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti csoportjának tagjaival találkoztak július 10-én, Kovásznán. A résztvevők értékelték a két politikai alakulat között kötött megállapodás eredményeit. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a parlamentben, a területi szervezetek-, valamint a kormányzási prioritások szintjén szorosabb legyen az együttműködés. Az RMDSZ szeptember közepéig elkészíti azt a gazdasági kérdéseket elemző anyagot, amely a további együttműködés alapját képezi. Az RMDSZ képviselői és szenátorai igényelték a törvénytervezeteket, fontosabb kormányhatározatokat, valamint a törvények gyakorlati alkalmazását érintő kérdésekben való előzetes konzultálást. A következő időszakban az RMDSZ prioritásai közé tartozik a földtörvény és a helyi közigazgatási törvény alkalmazása, valamint a tulajdon visszaszolgáltatásának kérdése, kiemelten az elkobzott egyházi javak ügyének rendezése. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 10./
2001. július 10.
A Szlovák Köztársaság már három évvel ezelőtt kibocsátotta a szlovák igazolványt a nem Szlovákiában élő szlovák nemzetiségek számára, amely szinte állampolgári jogokat biztosít a külföldön élő szlovákok számára. Adrian Nastase miniszterelnök azt állította, hogy nem volt tudomása arról, hogy román állampolgárságú szlovákok ilyen igazolvánnyal rendelkeznének. Figyelmet érdemel, hogy a szlovák kormány heves reakciója a magyar státustörvény ratifikálásával kapcsolatban, amely végül is diplomáciai csatornákon keresztül veszített intenzitásából. Lehetséges, hogy Nastasénak a magyar státustörvénnyel kapcsolatos nyilatkozatai nem egyebek a román szélsőjobbnak, a nacionalista köröknek szánt nyilatkozatoknál. /(bódi): Csak a magyar igazolvány irritál? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2001. július 10.
Júl. 9-én a prefektúra és a Kolozs megyei tanács képviselőivel találkozott a Papp Béla alpolgármester vezette pécsi testvérvárosi küldöttség. Gheorghe Funar polgármester "a státustörvény miatt kirobbant vita" miatt nem volt hajlandó fogadni a pécsieket. Papp Béla javasolta, hogy jövő nyárára szervezzenek diákcserét, ugyanakkor korszerű játszóteret ajánlott fel Kolozsvárnak. Kolozs és Baranya megye között eléggé intenzívek a kapcsolatok. Példaként Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke a Transilvania expón évek óta kiállító Baranya megyei vállalkozókat említette. /Kiss Olivér: Kolozsváron Pécs küldöttsége. A polgármester nem fogadta a vendégeket. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./
2001. július 10.
Dr. Kása Zoltán professzor a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesi székében Szilágyi Zsolt professzort váltotta fel. Jelenleg rá hárul az a feladat, hogy a már létező, egyetemen belüli "magyar vonalat" megerősítse, önálló jogokkal rendelkező magyar karrá alakítsa. Jelenleg az egyetemen létező 17 karból 15-ön folyik magyar oktatás is - legkevésbé a jogon, ahol csak néhány tantárgyat tanulnak magyarul. Tavaly a közgazdaságin beindult 3 szakon a magyar nyelvű oktatás, s az első két évben mindent magyarul tanulnak. Kása emlékeztetett: igényüket már régen benyújtották az egyetem tanácsának: öt magyar kart igényelnek, vagyis a meglévő kettő - a református és a római katolikus teológia - mellé még hármat: természettudományit, bölcsészetet, jog- és gazdaságtudományi kart. Az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezmény alapján reméltek előrelépést, de az elmúlt fél évben semmi sem történt. Amennyiben az RMDSZ-nek nem sikerül kiharcolnia e három kart, akkor ősszel megpróbálják a karokon a magyar tanszékeket létrehozni. Tavalyi hasonló próbálkozásukat az egyetemi tanács nem hagyta jóvá. - Jelenleg 13 karon vannak szétszórva a magyar diákok, akiket 3 vagy 5 karon össze lehetne vonni. Romániában a jelenlegi törvények előírják, hogy ha új egyetem alakul, ott román fakultásnak is kell lennie. Ha egy egyetem szétválik, akkor is. Ez a kitétel kimondottan azért szerepel, mert arra gondoltak, hogy a BBTE valamikor majd szétválna. - A karokon folyó szétforgácsolt magyar nyelvű oktatás rengeteg problémával jár, olykor apró-cseprő ügyekkel. Nagyon nehéz órarendet készíteni, a sok karról összegyűjteni a magyar hallgatókat. Nagy gond egy-egy állás meghirdetése, ezt ugyanis a tanszékvezető dönti el, és sokszor pénzügyi megfontolásból mondják: most ne hirdessenek. Probléma az is, hogy fellazult a fegyelem az egyetemen. Sokszor hallani: a magyar tanár az órát nem tartja meg. A román tanszékvezető ezt nem kéri számon tőle. Amennyiben lenne külön magyar kar, magyar tanszék, akkor sokkal szigorúbban lehetne fellépni. Gond az is, hogy ha valaki elmegy külföldre, a tanszékvezető írja alá az engedélyt. A magyar tagozat vezetője nem is tud róla, hogy a kolléga éppen külföldön van, pedig ő felel a tagozatért. /Dr. Kása Zoltán professzor szerint a BBTE magyar vonaláról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2001. július 10.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán 15 hellyel román-magyar szak indul. Ennek fő célja, hogy magyar tannyelvű osztályok számára képezzen román szakos tanárokat. Ez a szak nem szerepel a tájékoztatóban, mert későbbi döntés alapján hozták létre. /Román-magyar szak indul a kolozsvári bölcsészkaron. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 10./
2001. július 10.
Dézsi Zoltán, Hargita megye alprefektusa a vele készült interjúban kiemelte, hogy földtörvény kivitelezése a legfontosabb. A birtokérvényesítést a megyében 3-5 település számára nem sikerült elkészíteni, ezek ugyanis nem tették le igényeiket. A megye több közbirtokosságának a megyei bizottság megítélte területeiket. Takács Csaba ügyvezető elnök kezdeményezésére épp erről tartottak megbeszélést Csíkszeredában. A megyei bizottság a visszaigényelt területeket érvényesítette, tehát 10 ha fölött közbirtokosságok esetében. - Elkészítettük a Hargita megyei kormányprogramot, az egyes települések fölmérték, költségvetésükben mi az, amit központi alapokból kapnak, s mennyi a saját bevétel. Hetente elemzik a helyzetet, tartják a kapcsolatot a településekkel. Végre megkapják a földgáz bevezetéséhez szükséges kormánygaranciát. Fontos az úthálózat korszerűsítése, a megyei tanács rendelkezésére álló összeg a tavalyinak háromszorosa, s az országutaknál is lényegesen jobb. Megindultak a tanulmánykészítés és -tervezés első lépései a Sepsiszentgyörgyről Besztercére tartó útvonal modernizálására, a másik pedig a Gyimesek felől Csíkszeredán keresztül Székelyudvarhely felé tartó útvonal. Két ilyen fontos nyomvonal kiépítése enyhítene a megye közlekedési gondjain. Júliustól kezdődik a megyei Konzultatív Tanács működése. Egyelőre jó az együttműködés a megyei tanács és a prefektúra között. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Dézsi Zoltánnal, Hargita megye alprefektusával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
2001. július 10.
Rendkívüli ülést tartott az RMDSZ Gyergyói Területi Küldöttek Tanácsa (TKT). Az amúgy szavazatképtelen ülés legfontosabb hozadéka, hogy a szeptemberi rendes TKT-n Garda Dezső parlamenti képviselőt is kérdőre vonják a Melles Előddel való vitasorozata, valamint a testület tevékenységének a képviselő általi "kommunista és etatista" minősítése miatt. A legközelebbi, szeptemberi TKT-n a föld- és erdőkérdés, a földtörvény alkalmazásának ismertetésére kérnék fel Garda Dezső parlamenti képviselőt. A "különféle" napirendi pontján belül kívánt a testület Garda Dezső képviselőnek a helyi sajtóban megjelent írásaira reagálni, ám az érintett távollétében ez is szeptembere maradt. Ugyanakkor az állandó bizottsági tagként megválasztott Melles Előddel folytatott vitájukról is tájékoztatást kérnek majd. A Kolozsváron tartózkodó Garda parlamenti képviselő a Krónikától értesült a TKT szándékairól. Garda Dezső elmondta: jelenleg nyolc pere van folyamatban Melles Előd erdészmérnökkel. Ezek mögött az áll, hogy a tavaly elfogadott földtörvény Gyergyócsomafalva kivételével zöld utat nyitott az erdők visszaadásának, de a gyakorlatba ültetés az erdészet folyamatos ellenállásába ütközött. Garda szerint az innen fakadó személyes konfliktusai elvi alapokon állnak. "Én az erdőket szeretném védeni, és becsülettel végezni a munkámat, ám egyes RMDSZ-tisztségviselők nem az erdők visszaadásáért, hanem ennek meggátolásáért küzdenek. Remélem, ezt a vizsgálóbizottság is kimutatja majd" - nyilatkozott a Krónikának Garda Dezső. /Gergely Edit: Kommunista módszerek? A gyergyói RMDSZ kérdőre vonja Garda Dezsőt. = Krónika (Kolozsvár), júl. 10./
