udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5072
találat
lapozás: 1-30 ... 901-930 | 931-960 | 961-990 ... 5071-5072
Névmutató:
Gelmarean, Alin
2004. szeptember 23.
A Szabadság napilap sorozatában kéri a Kolozs megyei RMDSZ-képviselőket, számoljanak be az utóbbi négy évben kifejtett tevékenységükről. Elsőnek Eckstein-Kovács Péter szenátor, az RMDSZ Szabadelvű körének elnöke válaszolt. Elmondta, hogy részt vett az alkotmánymódosító bizottság munkálataiban, a házszabály tervezetének megszerkesztésével megbízott külön bizottságban, valamint a közös házszabály-bizottságban. Az igazságügy reformjának tárgyalásánál ő volt az RMDSZ vezérszónoka. A jogi bizottságnak is tagja volt, egyetlen RMDSZ-képviselőként. Az európai integrációs bizottságba az RMDSZ szintén őt delegálta. Választókerületi fogadóóráin több mint 700 ember kereste fel. Az RMDSZ képviseletében, a szenátus póttagjaként vett részt az Európai Konvent munkálatain. Kiválóan együttműködött a magyar delegáció tagjaival. Az Emberjogi Charta szakbizottságban folytatott munkáját Szájer József (Fidesz), a magyar delegáció tagja ismerte el. A szenátor elismerte, hogy az RMDSZ néhány esetben olyan ügyben is a kormánypárt oldalára állt, amelyek nem voltak demokratikusak. Eckstein-Kovács Péter a második legaktívabb RMDSZ-honatya a felsőházban, őt csak Puskás Bálint, a szenátus alelnöke előzi meg. /Köllő Katalin: Mérlegen a parlamenti tevékenység. Kérdéseinkre Eckstein-Kovács Péter szenátor válaszol. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./2004. szeptember 23.
A 2004-es parlamenti választások alkalmával meghirdetett jelölési időszakban Szilágy megyében két szenátorjelölt – Fekete Szabó András Levente jelenlegi alprefektus és Széman Péter orvos, valamint egy képviselőjelölt, Seres Dénes RMDSZ-szenátor nyújtották be a jelölésükhöz szükséges dokumentációt. Az elmúlt négy évben a Szilágy megyei RMDSZ-nek egy képviselője és egy szenátora volt, Vida Gyula, illetve a most képviselőjelöltként induló Seres Dénes személyében. A visszavonuló Vida Gyula 72 éves korára hivatkozott. Az elmúlt négy évben tovább fogyott a magyarság, ezért egyre kisebb az esélye annak, hogy a szövetségnek lesz egy szenátora Szilágy megyében. Fehér megyében négy pályázat érkezett Köble Csaba, Komáromi Attila SZKT-tagok, Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök és Tóth Csaba a gyulafehérvári RMDSZ-szervezet vezetője részéről. A Fehér megyei RMDSZ-nek 1990–1992 között volt egy parlamenti képviselője Brendus Gyula személyében, 1992-től 1996-ig pedig egy szenátora, a marosújvári Incze Tibor. Az idei bejutási esélyek minimálisak. Beszterce-Naszód megyében egy szenátor (Koszorús Zoltán) és három képviselőjelölt (Szilágyi János megyei elnök, dr. Kocsis András megyei tanácsos, és Tók Katalin) jelentkezett, rangsorolásukra október 2-án kerül sor. Noha a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ az elmúlt 15 évben egyszer nyert képviselői mandátumot 1992–1996 között, az ügyvezető elnök optimista. /Sz. K.: Csökkenhet az RMDSZ képviselete? Lezárultak a jelölések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./2004. szeptember 24.
Kiss András /sz. Facsád, 1922. okt. 5./ nyugalmazott főlevéltáros jogot végzett, tanársegéd lett a magánjogi tanszéken, majd 1949 júliusában Balogh Edgár kineveztette őt az Állami Levéltárba segédkönyvtárosnak. Rengeteg anyag állt a rendelkezésükre, és minden további nélkül lehetett kutatni. 1951 nyarán kerültek át a levéltárak a Belügyminisztériumhoz, szovjet mintára. Kiss András úgy látja hogy rengeteg feltárnivaló van még. A legnagyobb gondot a forráskritikában látja. Össze kell vetni a forrásokat és az állításokat, és akkor kiderül például az, hogy a második világháború végső szakaszában mit tettek az úgynevezett felszabadítók. Évtizedeken keresztül tanították, hogy az illegalitás idején a kommunisták mennyit szenvedtek. Közben például Karánsebesen az internált kommunisták úgy éltek, mint a szállodában. Ehhez képest mi mindent éltek át az internált magyarok. – Fontos, hogy nevezzenek ki fiatal magyar szakembereket könyvtárakba, levéltárakba. Mindenhova kell a magyar szakember. – Tapasztalatai szerint a művészettörténész-hallgatók nagyon komoly kutatók, mert tanáruk, Kovács András nagyon a kezében tartja őket. Kiss András, az Erdélyi Múzeum-Egyesület volt főtitkára 1949–1983-ig, nyugdíjazásáig a kolozsvári Állami Levéltár főlevéltárosa volt. Köteteiből: Varga Katalin pere (1979), fordította, és előszóval ellátta a Dino Compagni krónikája korának eseményeiről c. kötetet (1983), Források és értelmezések (1994), több kötet (Román–magyar jogi szótár, Erdélyi magyar szótörténeti tár VIII., Bibliografia arhivisticii romanesti stb.) társszerzője. /Benkő Levente: A levéltárnak nyilvánosnak kell lennie. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./2004. szeptember 25.
Kifogásolta a magyar politikusok gyakori erdélyi utazásait és követelte "a magyar hivatalos személyek semmivel sem indokolt romániai magánlátogatásainak megritkítását" a Cronica Romana bukaresti napilap szept. 24-i száma. A magyarellenes román újság arra reagált, hogy Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke október elsején Szatmárnémetiben találkozik Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. A román lap magyarázatot követelt "a látogatás céljáról és körülményeiről olyan körülmények között, amikor az (csak) Erdélyre szorítkozik". A vezércikket szignáló lapigazgató, Razvan Voncu felrótta a bukaresti hatalomnak, hogy 1989 óta Magyarországgal szemben "egyfajta furcsa vazallusi magatartást és naivitást tanúsít". /A Cronica Romana magyarellenes kirohanása Szili Katalin tervezett romániai látogatása kapcsán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./2004. szeptember 25.
A tanévkezdésre sikerült az iskolákban a szükséges javításokat elvégezni, újdonság, hogy idéntől három számítógép is a tanulók rendelkezésére áll, tájékoztatott Demjén Katalin, Oláhbaksa alpolgármestere. A község területén most folyik az ivóvíz bevezetése. /F. I.: Oláhbaksa. 3 számítógép az iskolákban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./2004. szeptember 27.
Szept. 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát Bartha László és felesége, Stróbl Zsófia ajándékozta az Erdélyi Református Egyházkerületnek, a leleplezést Pap Géza püspökkel együtt a gróf lánya, Bánffy Katalin végezte. Pap Géza Bánffy Miklósra, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori főgondnokára emlékezett. Gróf Bánffy Miklós érzékelte a közeledő tragédiát, és fájlalta, hogy a nép vezetői nem ismerték fel a bűnöket, amelyek az összeomláshoz vezettek. Bánffy Miklós üzenete a mai vezetőknek is szól, figyelmeztetett a püspök: megszámláltatunk, egység nélkül híjával találtatunk, és ha egymást marjuk, darabokra szaggattatunk. Bánffy egész életét, irodalmi és közéleti munkásságát áthatotta a népe iránti féltő szeretet. Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának nevében Tonk István főgondnok méltatta egykori elődjét, aki Trianon után Magyarország külügyminisztereként tevékenykedett, majd 1926-ban visszatért Erdélybe, ahol egyházi-közéleti szerepet vállalt. Pap Géza püspök felolvasta Bánffy Miklós végrendeletét. Az okirat szerint a Király utca 14-es szám alatti, Toldalagi-Korda palota néven közismert ingatlant a gróf a református egyházkerületre hagyományozta, ennek udvarán kívánják majd elhelyezni szobrát, amint az épület visszakerül jogos tulajdonosához. /Sándor Boglárka Ágnes: Hazatért gróf Bánffy Miklós mellszobra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./2004. szeptember 29.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szept. 28-án átvette Schmuck Andortól, a Tisztelet Társaság elnökétől azokat a dokumentumokat, amelyek szerint 173 magyarországi önkormányzati testület támogatja, hogy a határon túl élő hetven évüket betöltött magyar nemzetiségűek könnyített eljárásban kaphassák meg második állampolgárságként a magyar állampolgárságot. Schmuck szerint ez 800 ezer állampolgár pozitív támogatását jelenti. Szólt arról is, hogy egyeztetett Patrubány Miklóssal, az MVSZ elnökével, aki szerint ez az akció nem ellentétes a népszavazással. Hozzáfűzte: a határon túli szervezetek is pozitívan fogadták e kezdeményezést. Az elnök asszony elmondta: a kezdeményezésről tájékoztatja a parlamenti frakciókat, és állásfoglalásukat kéri. /Kettős állampolgárság – csak hetven éven felülieknek? Összeköthetik az MVSZ-referendumot a kórházprivatizációval. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 29.
Kolozsváron, a Gy. Szabó Galériában látható Gally A. Katalin festészeti tárlata, akit főleg a fának a különböző – idő, a nap, víz, a festék által okozott – átváltozásai ragadnak meg. /Székely Sebestyén György: Gally A. Katalin kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./2004. szeptember 30.
Hosszas taktikázás után a szenátus is elfogadta a szövetkezeti törvénytervezetet. Ezután mind a kormány képviselője, mind a szakbizottság elnöke kezet fogott Puskás Bálinttal és Pete Istvánnal, a törvény két RMDSZ-es témagazdájával, mintegy gratulálva nekik a jó munkához. A kormánypárti ülésvezető elnök heteken át, minden eszközt latba vetve akadályozta a törvény vitáját. Puskás Bálint, a szenátus alelnöke összefoglalta a történteket. Miután a képviselőház elfogadta a szövetkezeti törvénytervezetet és átkerült a szenátusba, hatalmas harc kezdődött akörül, hogy törvény legyen-e belőle. Végül szept. 23-án Puskás a kormánypárti frakció elnökéhez fordult és bejelentette, hogy ha most sem tárgyalják meg a tervezetet, akkor az RMDSZ-frakció semmiféle törvényt nem fog megszavazni. Ez hatott, az ülésvezető elnök kénytelen volt vitára bocsátotta a törvényt, és alig negyedóra alatt a plénum elfogadta azt. Az RMDSZ-es kollegákat kérte, legyenek jelen ezen a vitán, hiszen minden szavazat számított. Ennek ellenére az RMDSZ-frakcióból kevés szenátor volt jelen. Hátravan még az egyeztetés a képviselőházzal. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. A szövetkezeti törvény viszontagságai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./2004. október 1.
Okt. 1-jén találkozik Valer Dorneanu, a román képviselőház elnöke Szatmárnémetiben dr. Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. Korábban ők írták alá a román és magyar törvényhozás közötti stratégiai partnerségről szóló együttműködési programot, amelynek értelmében hivatalosan is együttműködhetnek a két törvényhozás szakbizottságai. 2002. szeptemberében Szili Katalin fogadta Magyarországon a román képviselőház Valer Dorneanu elnök vezette küldöttségét. A román delegáció Szatmár megyei tagja, Varga Attila parlamenti képviselő elmondta, ez a találkozó elsősorban protokolláris jellegű. Valer Dorneanu egyetemi professzor, 2000. december 15–e óta a román képviselőház elnöke. /Simon Levente: Valer Dorneanu és dr. Szili Katalin Románia EU–csatlakozásának érvényesítéséről tárgyal ma Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 1./2004. október 2.
A környezetvédelem, az észak-erdélyi autópálya, valamint az európai integrációs folyamat témája állt – többek közt – a középpontjában annak a megbeszélésnek, amelyet okt. 1-jén Szatmárnémetiben folytatott Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke Valer Dorneanuval, a román képviselőház elnökével. A találkozó után a felek közös sajtóértekezlet keretében számoltak be megbeszéléseik eredményeiről. Emlékeztettek: a két parlament stratégiai együttműködésének a jegyében 2003-tól rendszeresen találkozik és konzultál egymással a két törvényhozó testület elnöke. Szili Katalin elmondta: vendéglátója tájékoztatta őt arról, hogy az észak-erdélyi autópálya Kolozsvár és Marosvásárhely közötti szakasza 2008-ra elkészül. Szili kérte román partnerét, hogy Bukarest támogassa a csíkszeredai főkonzulátus felállításának a lehetőségét. /Környezetvédelem, autópálya, európai integráció – a tegnapi Szili–Dorneanu találkozó fő témái. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./2004. október 2.
Jámbor Katalin súlyos autóbalesete után határozta el, hogy lakását felajánlja mások megsegítésére. A múlt hónap végén Nagyváradon ünnepélyesen átadták az öregek otthonának helyet adó ingatlant, mely a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gondozásába került és négy idős nagyváradinak alakított ki benne hajlékot. Ez szép példája az emberi jóságnak és alapja lehet az egyházi idősgondozói rendszernek, vélekedett az otthont felavató Tőkés László püspök. /Öregotthont avattak Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ 2004. október 4.
Theodor Stolojan bejelentette, hogy egészségi okok miatt visszalép az elnökválasztási versenyből és lemond a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöki tisztségéről. Stolojan Calin Popescu Tariceanu NLP-alelnökre ruházta át a pártelnöki hatáskört, aki egyben az NLP–DP szövetség társelnöke is lesz. Theodor Stolojan 2000 és 2002 között a Nemzeti Liberális Párt Országos Tanácsának elnöke, 2002 augusztusától a párt elnöke volt. Theodor Stolojan 1991-ben pénzügyminiszter, 1991 és 1992 között pedig kormányfő volt. /Stolojan visszalépett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./ A volt állampárt tagjainak továbbélése mind a jobb-, mind a baloldalon, a kommunizmus bűneinek takargatása még jó ideig zsarolhatóvá tesz sok-sok politikust, állapította meg Simó Erzsébet, a lap munkatársa. /Simó Erzsébet: Stolojant megzsarolták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 4./2004. október 4.
Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete okt. 2-án megtartotta a megyei parlamenti képviselő jelöltjeit rangsoroló küldöttgyűlést. A képviselőlistán a következő sorrend alakult ki: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Az egyedüli szenátorjelölt Koszorús Zoltán volt. Az RMDSZ Szilágy megyei szervezete okt. 1-én, megtartotta képviselő-, és szenátorjelöltjeinek rangsoroló küldöttgyűlését. A szavazás eredménye: Seres Dénes képviselő, és Fekete Szabó András szenátorjelölt egyformán 217 szavazatot kapott. Fehér megyében Rácz Levente megyei elnök áll a képviselői lista élén, őt követi Köble Csaba. Tóth Csaba a szenátori lista első helyére került. /RMDSZ Tájékoztató, okt. 4., 2826. sz./2004. október 5.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke az RMDSZ Szatmár megyei vezetőivel is találkozott. Kijelentette: a magyar kormány olyan megoldást ajánl majd a kettős állampolgárság ügyében, amelyet mind a négy parlamenti párt támogat. Szili Katalin szerint a miniszterelnök–váltással nem változik a magyar kormány külpolitikája. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány külpolitikáját tekintélyt és elismerést szerzett magának a világban, ezt az irányvonalat akarja folytatni az elkövetkezőkben is. Arra a kérdésre, hogy a magyar kormány csökkenti-e határon túliaknak szánt támogatás mértékét, Szili Katalin kijelentette, a kormány mindig egyeztetett a határon túli magyar érdekképviseletekkel, mielőtt a költségvetést elkészítette volna. Így lesz ez most is. /Simon Levente: A kettős állampolgárságot társadalmi egyetértésre kell alapozni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 5./2004. október 5.
Szeptember 30-án Marosvásárhelyen rendkívüli hangversenyen köszöntötték Szalman Lóránt karmestert 75. születésnapján. A művészeti igazgató, Vasile Cazan, a Hunyadi László szobrászművész által készített, a karmester arcmását megörökítő plakettel, Borbély Zoltán, a Marosvásárhelyi Rádió zenei osztályának egykori vezetője, ill. a mester volt növendéke, közös stúdióbeli munkájuk eredményeként ott rögzített kórushangfelvétellel ajándékozta meg a 75 éves karmestert. /Járay Fekete Katalin: Rendkívüli hangversenyen Szalman Lórántot köszöntötték. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./ 2004. október 6.
Budapesten, okt. 2-án tartotta soros, háromévente összehívott közgyűlését a 897 tagot számláló Magyar Írószövetség. Elnöki beszámolójában Kalász Márton végigvezetett a nehézségeken, szólva a 2004 januárjától beálló rendkívüli állapotról (Döbrentei Kornél beszéde elleni tiltakozásként rendre léptek ki tagok az Írószövetségből), továbbá arról, hogy a kilépések időszakában a székházat is el akarták venni. A vitában megfogalmazták: annak ellenére, hogy működnek más írószervezetek is, a Magyar Írószövetség az egész magyar írótársadalom érdekképviseleti szervezeteként működik tovább. Turcsány Péter szólt a Magyar Írószövetség és az irodalmi társaságok, az ITÁSZ, a Szépírók Társasága stb. közötti kapcsolatokról, kiemelve az együttműködő írótársadalom fontosságát. Végül a választásokon a 40 év fölöttiek listáján a legtöbb szavazatot kapta Kalász Márton leköszönő elnök, őt követi Lászlóffy Aladár, Mezey Katalin, Jókai Anna, Bella István. Lászlóffy Aladáron kívül további erdélyi választmányi tagok Farkas Árpád, Ferenczes István, Gálfalvi György, valamint Beke György, a 40 év alattiak listáján Fekete Vince, György Attila és Király Zoltán kerültek Erdélyből a választmányba. /Gál Éva Emese: A Magyar Írószövetség tisztújító közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./2004. október 7.
Okt. 6-án Aradon a megemlékezésen részt vett – többek között – Markó Béla RMDSZ-elnök, Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Hiller István, a magyar nemzeti kulturális örökség minisztere, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, illetve Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. Hosszú idő után együtt ünnepelt Aradon az RMDSZ és a Tőkés László püspök által vezetett ellenzék. Délelőtt a református és a minorita templomban került sor ünnepi szertartásra. Az előbbiben Tőkés László hirdetett igét, az utóbbiban Fodor József érseki helynök. A minorita templomban az RMDSZ vezérkarán kívül részt vett Hiller István, Szili Katalin, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Terényi János új bukaresti magyar nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. Ezután az ünneplők a Tűzoltó térre vonultak, ahol a román és magyar himnusz eljátszása után az idén áprilisban felállított Szabadság-szobor előtt tisztelegtek. Először Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. A román kormány nevében Vasile Dan Ungureanu Arad megyei prefektus, a magyar vezetés részéről pedig Hiller István mondott beszédet. Magyar és román részről egyaránt elhangzott a felhívás: ezentúl minden október hatodikán magyarok és románok együtt ünnepeljék a szabadságot a Tűzoltó téren. Délután, a Vesztőhelyen álló obeliszknél tartott megemlékezésen Szili Katalin kifejtette: olyan "határokon átívelő társadalmi szolidaritásra" van szükség, amely arról tanúskodik, hogy "lelki értelemben véve már ma is egységes a magyar nemzet". Markó Béla azt hangsúlyozta: van értelme az összefogásnak. Markó teljes körű autonómia kiépítését ígérte a magyar közösségnek. Tőkés László püspök beszédében szintén a megbékélést és az összefogást sürgette, valamennyi lerombolt és elzárt magyar szobor újraállítását szorgalmazta. Miután a múltbeli elnyomásért a románságot megkövette, az őszinte megbékéléshez azt követelte, hogy a románok is ismerjék el a magyarság sok évtizedes jogfosztottságát és elnyomását. /T. Sz. Z.: Aradon az egység jegyében ünnepeltek. Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét a közönség tapssal honorálta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ Tőkés László arra figyelmeztetett beszédében, hogy Arad nemcsak a dicső tábornokok városa, hanem a pusztulásé, a fogyásé is. Míg 1910-ben a város lakosságának 63 százaléka vallotta magát magyarnak, ma a magyarság helyi aránya 13 százalék alá szorult. „A sörrel koccintás hagyományos tilalmától eljutottunk a pezsgős koccintásokig” – utalt a püspök az elvtelennek tartott román–magyar kiegyezésre. /Gazda Árpád: Ünnepi Markó–Tőkés-kontrasztok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./ Aradon az október 6-i megemlékezések este Koltay Gábornak a Jelen Ház nagytermében levetített filmjével zárultak. Az Erdélyi Hagyományőrző Polgári Kör szervezésében bemutatott Velünk élő Trianon című filmhez Tőkés László püspök mondott bevezetőt. Romániában már néhány városban – Temesváron, Zilahon és Nagyváradon – bemutatták a dokumentumfilmet, s bár az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert, s a szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását, végül levették a műsorról. “Egy történelmi filmet, amely megmutatja a valóságot, s amelyben történészek, politikusok, szakemberek nyilatkoznak, még ma, 14 évvel a rendszerváltás után sem lehet bemutatni »a magyar királyi tévében«”, mondta a püspök. Borbély Zsolt Attila, az est házigazdája szerint az a fontos, hogy tudjuk a valóságot, s ez a film a magyar nép történelmi öntudatának helyreállítását szolgálja. /(nagyálmos): A velünk élő Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./2004. október 7.
Kicsiny, hűséges seregként jellemezte Molnos Lajos városi tanácsos mindazokat, akik évente eljönnek a szamosfalvi obeliszkhez emlékezni az 1849. október 6-án Kolozsváron kivégzett Sándor Lászlóra és Tamás Andrásra, valamint az aradi tizenhármakra. A Házsongárdi temetőben sorra kerülő koszorúzáson, a Tamás András emlékére állított obeliszknél beszédet mondott Kónya-Hamar Sándor képviselő, Máté András városi tanácsos, MKT-elnök, Mátis Jenő, megyei tanácsos és Molnos Lajos városi tanácsos. /Köllő Katalin: Vannak eszmék, amelyek mellé ma is fel lehet sorakozni. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./2004. október 7.
Nyáron a Bálványosi Szabadegyetem előestéjén, amelynek Orbán Viktor másfél évtizede állandó résztvevője, váratlanul megjelent Medgyessy Péter, és számára nyélbeütöttek egy találkozót, amelyre az ,,érdeklődőket”, akárcsak jó húsz évvel azelőtt, buszokkal fuvarozták. Az előző évben a marosvásárhelyi Félsziget-fesztivált szervezték rá a tusványosi szabadegyetemre. Szili Katalin Szatmárnémetiben járt, nem beszélt a kettős állampolgárság kérdéséről, és szó sem esett az autonómiaügyről. Orbán Viktor viszont a nagyváradi Áldás – népesség rendezvényen elmondta, hogy bízik a kettős állampolgárságról kiírt népszavazás sikerében. Szólt arról is, hogy a kettős állampolgárság és az autonómia ügyét nem szabad pártpolitikai szintre lehúzni, ez össznemzeti kérdés, nem választási ciklusfüggő/Sylvester Lajos: Áldás helyett békétlenség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./