udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3130
találat
lapozás: 1-30 ... 841-870 | 871-900 | 901-930 ... 3121-3130
Névmutató:
Gabos-Foarta, Ildikó
2006. május 15.
Tizenkét órányi elméleti és húsz órányi gyakorlati képzést szervezett a hét végén a budapesti Általános Vállalkozási Főiskola tanárainak részvételével az RMDSZ és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány a Maros megyei magyar vállalkozók részére. Az erdélyi magyar lakosság körében kisebb a vállalkozói kedv, mint a román lakosság körében, ezért a képzés egészen az alapoktól indult. A képzés hatékonyságának növelése érdekében a szervezők honlapot is készítettek, ahol a szakanyagok elektronikus formában is tanulmányozhatók és a www.vallalkozas.ro internetes honlapon bárki számára elérhetőek. Szabó Ildikó, az RMDSZ gazdasági és EU-integrációs főosztályának munkatársa tájékoztatott arról, hogy bemutatták az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvánnyal közösen szerkesztett, kimondottan gazdáknak szóló kiadványt. /Bögözi Attila: Az alapoktól induló képzés. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./2006. május 15.
Május 12-én ünnepelték a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen a Tonk Sándorról elnevezett könyvtár fennállásának egyéves évfordulóját Kolozsváron. Mócsy Ildikó tanszékvezető köszöntő beszéde után dr. Kötő József művelődésügyi államtitkár emlékezett a Sapientia első rektorára, az egyetemalapító Tonk Sándorra. Dr. Szilágyi Pál, a Sapientia rektora kifejtette: megnő a Sapientia jelentősége olyan körülmények között, amikor az erdélyi önálló állami magyar egyetem újraindítását egyre inkább akadályozzák. Molnár Erika könyvtáros elmondta: a Tonk Sándor Könyvtár hozzávetőlegesen 4000 kötettel rendelkezik, az állomány pedig folyamatosan bővül: tavalyhoz képest 1000 kötettel nőtt. /Egyéves a Tonk Sándor Könyvtár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./2006. május 20.
Az Enyedi Református Egyházmegye vezetőségének a kezdeményezésére május 18-án Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban találkozott Ion Dumitrel, a Fehér Megyei Tanács elnöke az egyházmegye lelkészeivel. A megyében levő református templomok jelentőségéről, jelenlegi állapotáról, az egyházközségek gazdasági, vagyoni és oktatási problémáiról Gudor Botond magyarigeni lelkipásztor tartott beszámolót. Az egyházmegye református templomai a XIII. és XIX. század között épültek, nagy részük műemlék. Jó részük már romos állapotban van, helyreállításuk hatalmas összegeket igényel, a hívek száma kicsi és tovább csökken. Sürgős beavatkozásokra van szükség, több templomba beesik az eső, állaguk rohamosan romlik. A megye lakosságának 15%-a magyar, 4%-a református, 1%-a katolikus, 0,5%-a pedig unitárius. A földek és ingatlanok visszaigénylésére az esetek többségében még válasz sem érkezik. A református közösségek 98%-a 20 éve nem részesült semmilyen állami támogatásban. A polgármesteri hivatalok diszkriminatív módon osztják szét a pénzt, amiből főleg az ortodox egyház részesül, a többi felekezetnek a költségvetés-kiegészítésből ígérnek alapot, de erre soha sem kerül sor. A tanügyi, oktatási helyzet nem csak református ügy, felsorolták az elnöknek a tanerőhiányt, az összevont és felszámolás előtt álló osztályok problémáját, a bentlakási és ingázási gondokat. A megyei tanács elnökének a beszámolóhoz fűződő kérdése sokakat meglepett: “Új templom nem épül sehol?” – kérdezte. Gudor Botond felvilágosította: elegendő templomuk van, a helyreállítási, fenntartási költségeket nem tudják fedezni. Közösségi házak viszont épülnek. Ion Dumitrel megköszönte a meghívást, és biztosította a jelenlevőket, hogy segít a megyei szinten megoldható gondok esetében. Javasolni fogja kormányprogram beindítását ezeknek a műemlékeknek a helyreállítására. Kónya Tibor lelkipásztor az egyházi alkalmazottak – szám szerint 18 ember – fizetésének problémáját vetette fel és azt, hogy 27 parókia egyáltalán nem részesül állami támogatásban. Kováts Krisztián, Nagyenyed alpolgármestere elmondta: Ion Dumitrel az első megyei tanácselnök, aki az egyházakkal is együtt akar működni. /Takács Ildikó: Református lelkészekkel találkozott a megyei tanácselnök. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 20./2006. május 24.
Május 22-én nyílt meg Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban a “II Rákóczi Ferenc és a kuruc szabadságharc európai emlékei” kiállítás, a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület szervezésében. A Budapesten működő egyesület felvállalta Európa magyar emlékhelyeinek a feltárását, a Magyarországon és külföldön fellelhető hagyatékok felkutatását. Ez a kiállítás Dobai János tiszteletbeli tag és Messik Miklós elnök gyűjtőmunkájának köszönhető. Erdély négy városában – Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Nagyenyed és Déva – mutatják be a gyűjteményt. A megnyitón a Dévai Nagy Kamilla vezette Krónikás zenede két növendéke énekelt kurucnótákat. /Takács Ildikó: Magyar emlékek Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 24./2006. május 26.
Erdőcsinádon az I–VIII. osztályos általános iskola az egykori patrónus, Szutsáki Ferenc nevét vette fel. Május 25-én a gyülekezet, az iskola pedagógusai, a gyerekek, a meghívottak a templomban kezdték e jeles nap rendezvénysorozatát, ahol Lukácsy Szilamér református lelkész hirdetett igét. „Nekünk, akik idén ünnepeljük a marosvásárhelyi schola particula fennállásának 450. évfordulóját, s akiknek évszázadokon át jól kiépített oktatási hálózatunk volt, ma küzdenünk kell, hogy ismét saját óvodáink, iskoláink és egyetemeink legyenek” – fejtette ki. Nagy Ildikó, a Haza a magasban vetélkedő nyertese szavalta el Reményik Sándor Templom és iskola című költeményét. A népének felemelkedését támogató Szutsáki Ferenc 1723-ban született a Kolozs megyei Szucsákon. 1771-től Maros-Torda vármegye főispánja volt. Vagyonából sokat adományozott iskola- és templomépítésre. Körülbelül 60-70 erdélyi iskolát – köztük a marosvásárhelyi Református Kollégiumot – és templomot támogatott, az iskolamesterek, kántorok, tanítók fizetését saját adományával pótolta. Ő alapította az úgynevezett árvaszéket, amely az árva gyerekek nevelését vállalta fel. Gyereke nem volt, vagyonának legnagyobb részét Erdély kulturális fellendítésére szánta. Az erdőcsinádiak ezért döntöttek úgy, hogy az utókor annyival tartozik neki, hogy iskolájuk az ő nevét viselje. A névtáblát Incze Jenő polgármester leplezte le. Az ünnepi műsor a művelődési otthonban folytatódott. A környék egyetlen magyar nyelvű nyolcosztályos iskolájának jövője a gyereklétszámtól függ, küzdeni kell érte. /Mezey Sarolta: Névadó ünnepség Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./2006. május 29.
A Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet és a Rákóczi Szövetség kalotaszegi szervezete Gyarmathy Zsigáné Emléknapokat szervezett Magyargyerőmonostoron, Körösfőn és Bánffyhunyadon. Az érdeklődők többek között gyalogos emléktúrán, olvasóversenyen és filmvetítésen vehettek részt. Magyargyerőmonostorra a templom előcsarnokában Sinkó András helyi születésű tervezőművész Zsolnay-porcelánkiállítását lehetett megtekinteni. A porcelántárgyakat dr. Gergely Hugó egyetemi tanár ajándékozta a gyülekezetnek. Az ünnepi istentiszteletet koszorúzás követte Gyarmathy Zsigáné szülőházánál. Péntek László a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet elnöke elmondta: Gyarmathy Zsigáné emlékére azért szerveznek évente emléknapokat, mert Kalotaszeg nagyon sokat köszönhet a népművészetet felkaroló Nagyasszonynak. /Dézsi Ildikó: Gyarmathy Zsigánéra emlékeztek Kalotaszegen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./2006. május 30.
A határon túli magyarokat több pontban is érinti a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvénytervezet, amelyet Gyurcsány Ferenc (MSZP), Lendvai Ildikó (MSZP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) képviselők nyújtottak be az Országgyűlésnek. A tervezetről, amely a minisztériumok számát csökkenti – megszüntetéssel, összevonással, illetve hatáskörök átcsoportosításával -, május 30-án szavaznak a parlamentben. Ezek szerint a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyeletét a továbbiakban a Külügyminisztérium helyett a Miniszterelnöki Hivatal fogja végezni. Alapítása óta a Határon Túli Magyarok Hivatala többször is gazdát cserélt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Külügyminisztérium (KM) között. A HTMH-t 1992-ben alapították, a 90/1992. (V. 29.) kormányrendelettel, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkársága egyidejű megszüntetésével. Az Orbán-kormány idején felügyeletét áttették MeH-től a Külügyminisztériumhoz. A következő ciklusban, a Medgyessy-kormány idején újra MeH keretében működött, a Gyurcsány-kormány felállása után visszakerült a külügyhöz. Most ismét közvetlenül a MeH-nek lesz alárendelve. Az önálló Informatikai és Hírközlési Minisztérium megszűnése is kérdéseket vet fel a határon túli magyarok ügyével kapcsolatban, hisz az IHM évek óta több nagyszabású és sikeres programot futtat határon túl. Az IHM feladatköréből a közigazgatási informatikai feladatok ellátása a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerül, minden más a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz. Határon túli szempontból fontos változtatás a magyar állampolgársággal, a külföldiek beutazásával és tartózkodásával, a menedékjoggal kapcsolatos feladatok áthelyezése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz a megszűnő Belügyminisztériumtól. /Guther M. Ilona, Budapest: Tegnap aláírták a koalíciós szerződést, ma szavaznak a kormányátalakításról. HTMH – újra elveszik a külügytől. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./2006. május 30.
Sokat változott az elmúlt években a munkaerőpiac elvárása, foglalkozások tűntek el, új szakmák iránti igények jelentek meg. Egyre többen rászorultak arra, hogy át- vagy továbbképezzék magukat, és ha tájékozatlanok, könnyen megeshet, hogy kidobott pénz az, amit tandíj címén kifizetnek. /Újvári Ildikó: Szakképesítések és továbbképzések csapdája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2006. május 30.
Egy éve az önkormányzat szakszervezete letette a kollektív munkaszerződésre vonatkozó javaslatát a Ráduly Róbert polgármester asztalára, ezt a mai napig nem fogadták el. Emiatt hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesznek a törvényszéken Csíkszereda polgármestere ellen, jelentette ki Sorin Badea, az Alfa Szakszervezet Hargita megyei elnöke. A szakszervezeti elnök bírálta Ráduly Róbert polgármestert, aki szerinte a hivatal alkalmazottaival nem viselkedik megfelelően. „Kiabál és sértegeti az alkalmazottakat” – jelentette ki Badea. Antal Ildikó, a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szakszervezeti vezetője szerint a városházi alkalmazottak „ki vannak készülve pszichikailag, ugyanakkor terror alatt tartja őket Szőke Domokos alpolgármester”. Antal Attila alpolgármester a megfogalmazott kijelentések kapcsán elmondta: mindkét oldalon vannak feszültségek, de ez elsősorban a feszes munkaritmus miatt van. /Daczó Dénes: Feljelentik Ráduly Róbertet. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./2006. május 30.
A Marosvásárhelyi Rádióban május 28-án hangzott el a népszerű Szól a nóta című műsor 300. adása. A szerkesztőpáros, a Kacsó házaspár, Tibor és Ildikó, hasznosítani igyekezett az aranyszalagtár értékes anyagait, és a még élő dalosokat, muzsikusokat felkeresve beszéltették őket emlékeikről, munkásságukról. A Magyar Rádióval való kitűnő kapcsolatnak köszönhetően anyaországi előadók vagy szalagok, kazetták is a közönség szórakoztatását szolgálják. /(bölöni): Szólt a nóta – háromszázadszor. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30/2006. június 1.
Kevés oktatási intézmény büszkélkedhet iskolatörténeti múzeummal – a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium most már megteheti. Megálmodója és egyik megvalósítója Józsa Miklós tanár volt. Az ötlet még a Ceausescu korszakban merült fel. Amikor előkerült a sok régi, értékes okmány, fénykép, címer, jobbnak látták inkább eldugni, mint kiállítani őket, mondta a most már nyugdíjas tanár. A rendszerváltás után Simon János igazgató biztosított termet az iskolamúzeum számára. Az okmányok, képek, címerek rejtekhelyét Nemes János igazgató árulta el annak idején Horváth Mihálynak, aki Józsa Miklósnak adta tovább. Megindult a városban a gyűjtés. Így sikerült berendezni 2001 májusában az első termet. A kiállítás mottójául Kányádi Sándor verse szolgált: “Be kell hordanunk, hajtanunk mindent / ...semmi sem fölösleges” Könyvritkaságok is helyet kaptak. A Bethlen-napok meglepetése volt az idén felújított második helységben berendezett XIX. századi osztályterem. /Takács Ildikó: “Be kell hordanunk mindent”. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 1./2006. június 3.
Június 1-jén a kolozsvári Puck Bábszínházban gyermeknap alkalmából a Micimackó című előadást mutatták be. Kovács Ildikó rendező bábelőadása lekötötte a gyerekek figyelmét. /D. I.: Micimackó és barátai a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2006. június 3.
Újabb színes esemény gazdagította a Hargitai Megyenapok programját. A XI. Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánc- és Népi Játékok Találkozója keretén belül mintegy harminchat néptánccsoport lépett a közönség elé. A négyévestől az ifjú táncosig minden korosztály fellépett, mutatva, nincs veszélyben a magyar népzenei hagyomány és kultúra, ha ilyen népes gyerek- és ifjúsereggel sikerült megszerettetni a néptáncot és népzenét. /Antal Ildikó: Hargitai Megyenapok. Aprók és ifjak Csűrdöngölő találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./2006. június 5.
Nagybánya középkori, régi főterének új arca miatt rendezte az idén a Zazar-parti városban az RMDSZ ügyvezető elnöksége a II. Urbanisztika, területrendezés és műemlékvédelem elnevezésű nemzetközi tanácskozást. A rendezvénynek a Millennium III. Business Center fő épülete, a hajdani Fekete Sas szálló uniós pénzekből felújított épülete adott otthont. A tanácskozáson főként RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek, városrendezési tisztségviselők vettek részt, az előadók hazai és magyarországi építészek, építőtervezők, önkormányzati tisztségviselők és műemlékvédelmi hivatalnokok voltak. Nagybánya ugyan nem nagyváros, de kimagasló eredményekkel dicsekedhet az urbanisztika terén, és az e téren szerzett tapasztalatokat át szeretnék adni másoknak, jegyezte meg a házigazda város alpolgármestere, Ludescher István. „Ez a fórum azért más, mint a szárhegyi, mert Nagybánya szórványvidék, és az urbanisztikai problémafelvetésben fontos, hogy miként tudjuk érvényesíteni a helyi döntéshozatalban saját magyarsági kultúránkból és hagyományainkból fakadó álláspontunkat” – fűzte hozzá. A házigazdák közül a nagybányai Mitru Ildikó és Paskucz István műépítészek a Millennium III Business Center kivitelezésének tervét mutatták be. Ludescher István alpolgármester elárulta, hogy a projekt megvalósulásában nagy szerepet játszott a városi önkormányzat, s azon belül is az RMDSZ-frakció. /F. Z.: Urbanisztika a máramarosi szórványban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./2006. június 6.
A Bánk bánból ismert fohászból kiragadott, Hazám, hazám, te mindenem mottóval operagála-sorozatot tartanak a budapesti Magyar Állami Operaház előadóművészei. Jótékonysági koncertjükkel június 4-én a sepsiszentgyörgyieket, 5-én a csíkszeredai közönséget lepték meg. Június 6-án Gyergyószentmiklóson, majd Székelyudvarhelyen lépnek fel. A belépőjegyek jelképesek, az adományozott összeget a moldvai csángók testi és szellemi épülését szolgáló célokra ajánlják fel. /Antal Ildikó: Operadal és zenei áhítat a csángó magyarokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./2006. június 7.
Nehézségek árán született meg az újabb nagy sikerű rockopera, a Székely Golgota. Ez, a mintegy 64 szereplőt felvonultató előadás, már a harmadik rockzenésített darabja Papp Kincses Emesének és a Role együttesnek, a szabadtéri Ne késsetek harangok rockopera és az Árpád-házi Szent Erzsébet oratórium után. Előzetes anyagi támogatás nélkül született meg ez az előadás. A megyenapok keretében kétszer előadott Székely Golgota hiteles történeten alapszik, melyet Papp Kincses Emese tudatosan a székely történelemből merítve írt meg először prózában, majd rímbe szedve. Ő szerezte a versek alapdallamát is. A madéfalvi veszedelem sorsfordító, tragikus momentumait elevenítette meg, amelynek számos, mához szóló üzenete van: semmiféle hatalom előtt meghajolni nem szabad, a székely nép szabadságszeretete olthatatlan. Az egész produkció az itthonmaradás és megmaradás fontosságát hirdeti. A tömegjelenetekben a Márton Áron Gimnázium, valamint a Székely Károly Szakközépiskola diákjai vettek részt. /Antal Ildikó: A Székely Golgota keresztútja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./2006. június 8.
Feltétlenül be kell vinni az európai alkotmányba a keresztény gyökerekre való hivatkozást, és hangsúlyosabban kell tartalmaznia a kisebbségi jogvédelemre való hivatkozást – véli Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Megint evangelizálni kell Európát. Az Európai Néppárt Robert Schuman Alapítványa május 29-30-án Budapesten tartott nemzetközi értekezletet. Tizenöt éve Budapesten működik a Robert Schuman Közép-Európai Politikai Akadémia. Az értekezleten Kelemen Bárányi Ferenc doktorral vett részt, ott volt ideig-óráig Borbély László is a budapesti román nagykövettel. Tőkés László püspök tavaly, a Magyar Nemzetben megjelent írásában, emlékeztetett, hogy a Mucuska-szereplők – nevezetesen Szatmári Tibor és Ildikó – annak a Kereszténydemokrata Pártnak a tagjai, melynek elnöke Kelemen Kálmán. /Lokodi Imre: Evangelizálni kell Európát. Interjú Kelemen Kálmánnal, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./2006. június 8.
Mintegy 300 új könyvet mutatnak be a ma kezdődő 77. Ünnepi könyvhéten, amelynek négy budapesti és számos vidéki helyszínén több mint ezer író-olvasó találkozót is szerveznek. A június 8. és 12. között zajló kortárs magyar irodalom ünnepével együtt tartják az 5. Gyermekkönyv-napokat is. Az eseményt hagyományosan a Vörösmarty téren nyitják meg. Kolozsvárról a Koinónia, Polis, Kriterion, valamint a Komp-Press kiadók vesznek részt a vásáron. Dávid Gyula igazgató közölte, a Polis Kiadó könyvei között lesz Bánffy Miklós Politikus-portrék /Balassi Kiadóval közösen/, Bíró Béla, A tragédia paradoxonai címmel, amely Az ember tragédiáját elemzi, Hatházi András A hetérák tudománya című, három drámát tartalmazó könyve, Gazda Ferenc Elrabolt esztendők című visszaemlékezése börtönéveiről, László Ferenc Bartók markában című tanulmánykötete, és Lőrinczi László újabb regénye, A Raphsody fedélzetén, a Prospero Könyvei két új kötete: Botházi Máriának Vitályos Ildikóval, illetve Hegyi Rékának László Gerővel készített életinterjúja. A Reményik-életmű sorozat újabb kötete, a Kéznyújtás. Kántor Lajos tájékoztatása szerint a Komp-Press Kiadó két újdonsággal jön, Bányai Éva Sikertörténet kudarcokkal (Bukaresti életutak), valamint Pomogáts Béla Együtt Európában című tanulmánykötete. A Kriterion Kiadó nyolc címmel jelentkezik, ezek között található verses- és tanulmánykötet, népmesék, népmondagyűjtemény, valamint történelmi regény: 101 vers a Székelyföldről, Válogatta Papp Kincses Emese; Cs. Szabó László Kárpátkebelében, (Szellemi utazás); Csetri Elek Európa és Erdély, (Tanulmányok és források); Dsida Jenő Séta egy csodálatos szigeten (Cikkek, riportok, novellák és levelek); Az igazmondó varjú (Tréfás magyar népmesék); Jakabffy Elemér Kisebbségi sorskérdések; Jancsik Pál Mit tanácsolsz, cinege, Versek gyermekeknek; Makkai Sándor Magyarok csillaga és A rókaszemű menyecske, Kovács Ágnes ketesdi népmondagyűjteménye. A Koinónia Kiadó könyvei: Láng Zsolt Kovács Emma születése, Selyem Zsuzsa 9 kiló, Történetek a 119. zsoltárra, Visky S. Béla Játék és alap, Zakariás Erzsébet Miesnapok képei (Moldvai csángó hétköznapok), Demény Péter Visszaforgatás és Visky András A szökés. /(köllő): Kolozsvári kiadók a 77. Ünnepi könyvhéten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./2006. június 9.
A korábban már megméretett alcsíki és felcsíki gyermekszínjátszó csoportok legügyesebbjei mutatták be műsoraikat. Magyarul szépen beszélő, színházkedvelő, nyitott gyermekeket nevelni – fogalmazta meg Tima Mária Magdolna tanítónő a június 8-án lezajlott Kis Csíki Színészek Találkozójának célját. A III. Alcsíki, illetve az I. Felcsíki Gyermekszínjátszó Találkozók legjobb kilenc csoportját, mintegy százhetven gyermeket mozgatott meg a műkedvelő rendezvény. A kászonaltízi Kazun Egyesület, illetve a társszervező Dr. Lukács Mihály Általános Iskola által megvalósított gyermekszínjátszó találkozó ígéretes kezdeményezés. /Antal Ildikó: Kis Csíki Színészek Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./2006. június 10.
Ballagtak a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem első környezettudomány szakos végzősei a Sapientia székhelyén, Kolozsváron, a Bocskai-házban. Szilágyi Pál rektor beszédében kifejtette: a környezettudományi szak végzősei jó képzésben részesültek egy fontos tudományágban, amely az EU-csatlakozás után is nagy népszerűségnek és keresettségnek örvend. Szilágyi köszönetet mondott a mindenkori magyar kormánynak és a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) az egyetem működtetése érdekében tett anyagi erőfeszítésért. Mócsy Ildikó tanszékvezető a kezdeti időszak nehézségeit és a diákok eddig elért eredményeit ismertette. /Nagy-Hintós Diana: Ballagás a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./