udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1470
találat
lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-900 ... 1441-1470
Névmutató:
Cabulea, Vasile
2009. december 3.
Az államtitkárokra ruházta át december 2-tól feladatkörét Vasile Blaga. Az ügyvezető belügyminiszter azért kényszerült erre a lépésre, mert a Bukaresti Ítélőtábla felfüggesztette a tárcavezető kinevezéséről szóló államfői rendeletet. Az elnökválasztások második fordulójának megszervezése így Mihai Capra államtitkárra hárul. /Cs. P. T. : Államtitkárok vezetik a belügyet. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./2009. december 18.
Idén a Bánffy Miklós Vándordíjat Bogdán Zsolt kolozsvári színművész kapta a III. Richárd című előadás címszerepéért, illetve a Három nővér Versinyin alezredesének megformálásáért. A Vlad Mugur Vándordíjat – amelyet minden évben a színház külső munkatársainak kiemelkedő teljesítményéért ítélnek oda – a III. Richárd című előadás zeneszerzője Vasile Sirli, és maszktervezője Varga-Járó Ilona kapta. /Bogdán Zsolté az idei Bánffy Miklós Vándordíj. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2009. december 21.
1989. december 21-én a Ceausescu támogatására összehívott bukaresti nagygyűlés diktatúraellenes tüntetésbe csapott át. A tüntetők közül sokat agyonlőttek, sokakat letartóztattak, a tömeget tankokkal próbálták szétkergetni. Kolozsvárott is arra utasították a vállalati vezetőket, hogy Nicolae Ceausescu politikájával szolidarizáló, a temesvári „huligánokat” elítélő gyűléseket hívjanak össze. A Nehézgépgyár munkásai a temesvári eseményeken felháborodva-felbátorodva megindultak a központ felé. Ezzel egyidőben a Főtéren, tüntetők kis csoportja verődött össze. Délután 3 órakor Carp Dando kapitány (később tábornokká léptették elő) vezetésével több osztag is érkezett a városba. Induláskor a következő parancsot kapták: lőjjétek le őket, mert nem emberek! A Főtéren Calin Nemes, és a hozzá csatlakozók csupasz mellel szegültek szembe a fegyverüket a tüntetőknek szegező katonákkal. (A tüdőlövést szenvedett Nemes 1993-ban végül öngyilkos lett.) Kolozsvár főterén a tüntetők közül 12 személyt gyilkoltak meg, további 26-ot megsebesítettek. A Széchenyi téren tankok és páncélosok sorakoztak fel, az állomás felől induló, több mint ezer fős tömeg „Temesvár! Ma Temesváron, holnap az egész országban! Erőszak nélkül! Le a diktátorral!” felkiáltással özönlötte el az utat. A Metropol vendéglőnél Dicu Ilie kapitány és Caba Florin alezredesek várták a munkásokat – mindkettőt később előléptették. Az összecsapásban három tüntető életét vesztette. A Monostorról induló tüntetőket a sörgyárnál Lates Vasile ezredes (ma tábornok), és Marangoci Dumitru alezredes (később tábornok) várták: 9 személyt meggyilkoltak és 13-at súlyosan megsebesítettek A Marasti negyedben az egyik tüntető munkást lőtték főbe. (Forrás: Tit-Liviu Domsa, Victor Eugen Mihai Lungu: Öljétek meg őket, mert nem emberek!, Kolozsvár, 1998) /Húsz éve történt... = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./2009. december 23.
Vasile Blaga belügyminiszter-jelölt azt nyilatkozta a parlamenti meghallgatáson, hogy Románia stratégiai célkitűzése március 27-én csatlakozni a Schengen-térséghez. /Románia március 27-én csatlakozna a Schengen-térséghez. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./2010. január 9.
Huszadik születésnapját ünnepli az RMDSZ
1990
Április 21–22.
– Az RMDSZ I. Kongresszusa az Egységben az erő jelszó jegyében Nagyváradon. Felhívással fordul az Ideiglenes Nemzeti Egységtanácshoz és Románia kormányához, tegye haladéktalanul vizsgálat tárgyává az országban a kisebbségi kérdés kezelésében kialakult állapotokat, és haladéktalanul foglaljon állást a kisebbségek kérdésének valóban demokratikus rendezése érdekében. Megválasztják az országos elnökség tagjait: Domokos Géza elnök, Szőcs Géza főtitkár, Béres András, Markó Béla, Formanek Ferenc, Szilágyi Zsolt, Cs. Gyímesi Éva, Csutak István, Bodó Barna, Kántor Lajos, Zonda Attila, Toró T. Tibor, Erőss Péter, Nagy Béla, Verestóy Attila, Sylvester Lajos, Vida Gyula, Kolumbán Gábor, Káli Király István tagok. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László.
Május 10.
–Az RMDSZ közleményében kijelenti, nem kívánja elkötelezni tagságát egyik államelnökjelölt személye mellett sem. Arra kéri választóit, menjenek el szavazni, és szavazzanak a visszarendezés ellen.
Május 15.
– Szőcs Géza RMDSZ-főtitkár nyilatkozatban teszi közzé a választási adatok feldolgozásával kapcsolatos aggályait.
Május 20.
– Parlamenti és elnökválasztások. Ion Iliescu a szavazatok 85,07 százalékával elnök lesz. A képviselőházban az RMDSZ 991 601 szavazatot (7,23%, 29 mandátum), a szenátusban 1 004 353 szavazatot (7,20%, 9 mandátum) kap.
Május 27.
– Az RMDSZ országos elnöksége a közvélemény tudomására hozza: a kormánynak az 1990/1991-es tanév megszervezésére vonatkozó 521/1990.05.12 Határozata ellentétes az érvényben lévő tanügyi törvénnyel. Beadvánnyal fordul az állam vezetőihez. Rámutat: ez a határozat visszalépés a diktatúra időszakához képest. A rendelet a kisebbségi jogokat korlátozó intézkedéseket vezet be az oktatásban (leszögezi, hogy az oktatás minden szinten román nyelven történik; „a nemzeti kisebbségek számára feltételeket teremtenek az anyanyelv elsajátítására és esetenként anyanyelvű képzésre”; az egyetemi oktatás fejezetében szó sincs a magyar nyelvű egyetemi oktatásról stb.).
Június 7.
– Demény Lajos tanügyminiszter-helyettest, marosvásárhelyi útja során, a helyi Nemzeti Megmentési Front és a Vatra Românească képviselői megakadályozzák abban, hogy a tanfelügyelőségen eleget tegyen hivatali feladatának.
Június 13–14.
– Bukarestben a rendőrség eltávolítja az Egyetem térről a demokratikus reformok gyorsítását több hete követelő tüntetőket, többszáz személyt őrizetbe vesznek. Miron Cozma vezetésével, Zsil-völgyi bányászok érkeznek Bukarestbe, a rend helyreállításának ürügyével behatolnak és törnek-zúznak, ártatlan járókelőket és tüntető diákokat kegyetlenül bántalmaznak.
Június 16.
– Az RMDSZ vezetősége a június 13–15-i bukaresti eseményekkel kapcsolatban tiltakozik Szilágyi Zsolt és Zsigmond László RMDSZ-képviselők indokolatlan bántalmazása ellen.
Június 20.
– Beiktatják a Petre Roman által vezetett új kormányt.
Június 27.
– Adrian Moţiu államtitkár semmisnek nyilvánítja a Demény Lajos tanügyminiszter-helyettes által kiadott rendeleteket. Deményt július elején fölmentették tisztségéből, de szenátorként alelnöke lett a szenátus oktatásügyi bizottságának.
Július 5.
– A helyi közigazgatási törvénytervezet vitája során a képviselőházban heves ellenállásba ütközik az a szakasz, amely lehetővé tenné a határozatok kisebbségi nyelven történő megjelentetését.
Július 9.
– Szatmárnémetiben, Nagyváradon, Aradon, Kolozsváron és Bukarestben a Vatra Românească szervezésében összejöveteleket tartanak a kisebbségek anyanyelvű oktatása ellen, a román tanulók „hátrányos helyzetbe” kerülése miatt.
Július 20–21.
– Az RMDSZ országos választmánya nyilatkozatban foglalkozik a marosvásárhelyi márciusi események résztvevőivel szemben indított egyoldalú büntetőjogi eljárás visszásságaival. Míg Sütő András támadói közül senkit sem azonosítanak, a büntetőeljárási szervek több magyar és cigány nemzetiségű személyt tartóztattak le és ítéltek szabadságvesztére.
Július 30.
– Domokos Géza nyílt levelet intéz Iliescu elnökhöz, amelyben ismételten kéri, hogy a prefektúrák felállításakor vegyék figyelembe a helyi magyar lakosság által beterjesztett javaslatokat
Augusztus 13.
– Marosvásárhelyen újabb magyarellenes tüntetést szervez a Vatra Românească, amelyen jelszavakat skandálnak késő éjjelig, megfélemlítve a lakosságot.
Szeptember 11.
– Az RMDSZ parlamenti csoportja interpellációban tiltakozik az oktatási miniszter azon telefonutasítása ellen, amely az érvényben lévő törvényben biztosítottak ellenére megfosztja a tanulókat az anyanyelven történő felvételizés jogától.
Szeptember 15.
– Az oktatási minisztérium magyar líceum megnyitását engedélyezte Aradon. Szept. 10-én Gheorghe Gîrbovan megyei prefektus kijelenti, hogy nem engedélyezi a líceum megnyitását. Tokay György képviselő tiltakozásul ülősztrájkba kezd. Sikerül elérnie, hogy szeptember 17-én mégis meginduljon a tanítás.
Október 4.
– A szenátus határozata értelmében a székelyföldi vonatokon rendőrségi és katonai járőrök tartanak ellenőrzést, azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy megvédjék a román utasokat a helybeli lakosok atrocitásaival szemben.
Október 6.
– Engedélyezik az aradi megemlékezést az 1848-1849-es magyar szabadságharc vértanú tábornokaira. Utólag a román kormány a Magyar Külügyminisztérium egy jegyzékére válaszolva úgy értékeli, hogy a rendezvény nemzeti uszításhoz, a román nép érzéseit sértő megnyilatkozásokhoz vezetett.
Október 9.
– Az RMDSZ képviselői tiltakozásul kivonulnak a parlamenti ülésről, mert a gazdasági társaságok törvénytervezete szerint ezek vezetője csak román lehet. Végül az RMDSZ által javasolt változatot fogadják el, amelyben a románt román állampolgárságúra cserélik.
November 2.
– Radu Ceontea és Adrian Moţiu (PUNR) szenátor javaslatára a szenátus napirendre tűzi egy bizottság felállítását, amely kihallgatná azokat a románokat, akik 1989. december 22. után távozásra kényszerültek Hargita és Kovászna megyéből.
December 1.
– A román nemzeti nap alkalmából Gyulafehérváron kerül sor a parlament szabadtéri, ünnepi ülésszakára. Szőcs Géza főtitkár közbekiabálással, fütyüléssel keltett hangzavarban próbálja elmondani a toleranciáról szóló beszédét. A román ellenzék sem jut szóhoz. A hangulatkeltésben részt vesz – a televíziós felvételen is láthatóan – Petre Roman miniszterelnök is.
December 2.
– Az RMDSZ nyilatkozatban tiltakozik a december 1-jei incidens ellen. Követeli, kormányfői minőségével összeegyeztethetetlen magatartásáért Petre Roman megbízatásának visszavonását.
December 5.
– A Nemzeti Megmentési Front (FSN ) frakcióvezetője, Vasile Văcaru szenátor államellenes tevékenység vádjával bűnvádi eljárást követel Sütő András és Tőkés László ellen.
1991.
Február 4.
– A közszolgálati televízió nemzetiségi nyelvű adásidejének csökkentése ellen nyilatkozatban tiltakozik az RMDSZ.
Február 22.
– Domokos Géza RMDSZ-elnök a parlamentben ismerteti a szövetség álláspontját az alkotmánytervezet első cikkelyével kapcsolatban. Kifogásolja azt a meghatározást, hogy Románia „egységes nemzeti állam”. Az RMDSZ és a többi nemzetiség parlamenti csoportja javaslatai az alkotmány tervezetéhez: a hatalom köteles biztosítani a nemzeti kisebbségek védelmét, a román állam alapja nem a román nép egysége, hanem a román nép és a nemzeti kisebbségek egysége. Több paragrafus átdolgozását kérik (pl. azt, hogy ne legyen büntetendő a nemzeti és etnikai szeparatizmusra való felhívás), és azt, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket a közigazgatási szervek előtt.
Május 24–26.
– Marosvásárhelyen megtartják az RMDSZ II. Kongresszusát. Domokos Géza marad az elnök, Tőkés László a tiszteletbeli elnök, Szőcs Géza a politikai, Kolumbán Gábor a gazdasági alelnök.
Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T.Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. A kongresszus felhívást tesz közzé, melyben a kommunista nómenklatúra és a Securitate érdekösszefonódására és a hatalmi struktúrák továbbélésére mutat rá. Egy másik felhívást a magyarországi pártokhoz intéznek, kérve a magyar kisebbségpolitika pártérdekeken felülemelkedő stratégiájának kidolgozását.
Június 1.
– A Maros megyei prefektus, egy 1968-as törvényre hivatkozva, elrendeli, hogy a megyében szereljék le a kétnyelvű helységnévtáblákat, és cseréljék ki azokat románra.
Június 12.
– A képviselőház tanügyi bizottságában ismertetik az 1991/521. sz. kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint vegyes lakosságú térségekben akkor is kötelező román osztályokat indítani, ha a tanulók létszáma kevesebb tíznél. Románia földrajzát, történelmét és a műszaki tárgyakat románul kell tanítani a kisebbségi iskolákban is.
Június 25.
– A Kolozs megyei tanfelügyelőség néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt közzéteszi a következő évi beiskolázási tervet. Ezek szerint a Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990-ben visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most újból román osztályok indítását tervezik. A kolozsvárihoz hasonló gondjaik vannak a nagyváradi magyaroknak is.
Június 26.
– Iliescu elnök fogadja az RMDSZ küldöttségét. Szóvá teszik az iskolaügyben kilátásba helyezett újabb korlátozásokat, a földrajz, illetve a történelem kötelezően román nyelven való oktatásának kérdését szélsőséges nacionalista erők aggasztó térnyerését, az állambiztonsági törvény tervezetében a szeparatizmus önkényes értelmezésének veszélyét, és azt, hogy a szükségesnél kevesebb magyar nyelvű osztályt terveznek indítani. Felvetik, hogy a nagyarányú tanárhiányt csak a Bolyai Tudományegyetem visszaállításával lehetne pótolni.
Július 6.
–Kolozsváron alakuló ülését tartja az RMDSZ Küldötteinek Országos Tanácsa (KOT). Felhívást intéz az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet genfi Kisebbségi Konferenciájához, a kisebbségi kérdés egész Európára való érvényességét hangsúlyozva. Ugyancsak felhívással fordulnak a román kormányhoz és pártokhoz, egy interetnikus problémákat tárgyaló kerekasztal létrehozását szorgalmazva.
(Részletek az RMDSZ, eseménynaptárából) Forrás: Szabadság (Kolozsvár)2010. január 18.
Etnikai tisztogatást kiált az EMI
A város utcáinak régi magyar elnevezését tartalmazó és elemző kötetet mutattak be Nagyváradon. A szerző, Nagy József Barna azoknak az utcaneveknek a használatát ajánlja minden ott élő magyarnak, amelyek amúgy is közszájon forognak.
Bestseller született? Nagy József Barna (jobbra) utcanévtára már a bemutatón óriási sikernek örvendett
A nagyváradi utcák régi magyar elnevezéseit tartalmazó és elemző kötetet mutattak be péntek délután a Pece-parti városban. A Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központ múzeumtermében alig lehetett ülőhelyhez jutni Nagy József Barna könyvének bemutatóján.
A Várad lelke – nagyváradi magyar utcanevek címet viseli a hiánypótlónak is könnyedén nevezhető kötet. A könyvbemutató egyik szervezője, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) városi szervezetének elnökségi tagja, Csomortányi István azt mondta, a könyvnek eszköznek kell lennie abban a harcban, amelyet az erdélyi magyarság Trianon óta folytat. „Erdélyben mai napig etnikai tisztogatás folyik” – jelentette ki Csomortányi, bár hozzátette: ez nem fizikai erőszakban, hanem az ellehetetlenítésben nyilvánul meg.
„Elhitetik velünk, hogy vagy többségiként kell boldogulnunk, vagy nem marad más választásunk, mint a kivándorlás” – fogalmazott. A váradi EMI megalakulása, 2005 óta több ízben is követelte már a mindenkori városi hatóságtól az utcák magyar elnevezéseinek visszaállítását, vagy ha egyebet nem is, hát csak azt, hogy román utcanévtáblára kerüljön fel a köztér magyar megnevezése is – utca, tér vagy park. Utóbbira 2006 júliusában városi tanácsi határozat is született, ám azt gyakorlatba sosem ültették.
Az EMI ekkor már javában dolgozott egy, az 1941–42-ben használt magyar utcaneveket tartalmazó Várad-térképen, ez 2007-re el is készült, s a most bemutatott kötetben is megtalálható. Csomortányi arra az esetre is emlékeztette a hallgatóságot, amikor 2008 elején ismeretlenek felfestették a belváros házfalaira a magyar utcaneveket, a helyhatóság pedig rövid időn belül lemázolta őket, ám a mindenhol jelen lévő graffitiket a helyükön hagyta.
A szerző, Nagy József Barna, azoknak az utcaneveknek a használatát ajánlja minden váradi magyarnak, amelyek amúgy is közszájon forognak, s hiába nevezték át az évtizedek alatt más, akár magyar, akár román névre, megmaradtak a köztudatban. Ilyen például a mai Vasile Alecsandri, legtöbbek által Zöldfaként ismert utca, vagy a Széles utca, amely egyéb magyar nevet is hordott már. A mai Roman Ciorogariu, közismert nevén Úri utcát is Hitlerre nevezték át a két háború közötti rövid „magyar világban” – derül ki a könyvből, ám ezt a nevet senki nem tartotta észben.
Nagy József Barna a város szeretetének és a jó értelemben vett lokálpatriotizmusnak a fontosságára hívta fel a figyelmet, s ezt Tőkés László, a társszervező Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is megerősítette. Tőkés új feladatként jelölte meg a város iskolaneveinek magyarosítását is, mondván: van olyan magyar többségű általános iskolánk Váradon, amely román nevet visel, s a két egyházi középiskola mellett egyedül a színmagyar Ady Endre Gimnáziumnak van magyar elnevezése. Tőkés ezután néhány díszoklevelet adott át azoknak, akik az EMI kezdeményezésére elkészített, magyar utcanevet hordozó házszámtáblát tették ki és tartották meg bejárati ajtajuk fölött.
Nagy Orsolya. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. január 26.
Székelyföld: folytatódik a határvita
A Neamţ megyei tanács által a Békás-szorosban felállított tábla építési engedélyének visszavonását és a helyszín eredeti állapotában való visszaállítását kérte Borboly Csaba, Hargita megyei tanácselnök Vasile Pruteanu Neamţ megyei tanácselnöktől.
Borboly január 21-i levelében arra emlékeztette kollégáját, hogy a Neamţ megye turisztikai látványosságait hirdető óriáspannót törvénytelenül, Hargita megye területén helyezték el, ráadásul a telek a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkhoz tartozik.
A moldvai hatóságok sem ez utóbbitól, sem Gyergyószentmiklós önkormányzatától nem kértek engedélyt a tábla felállításához. A tanácselnök azt írja, hogy amennyiben a neamţiak nem tesznek eleget kérésének, megteszi a szükséges jogi lépéseket az ügyben.
Mint arról beszámoltunk, a Neamţ megyeiek a táblát múlt év augusztusában helyezték ki, de a Hargita megyei önkormányzat határozott tiltakozására pár nap múlva eltávolították. A tartóoszlopok viszont ott maradtak, rombolva a környezet arculatát.
A két megye vezetői 2009. augusztus elején abban állapodtak meg, hogy a 2005-ben létrehozott bizottság és a szakértői testület folytatja a munkát a vitás ügy rendezése végett, de álláspontjának kialakításáig mindkét fél tartózkodik a megyehatárt jelző táblák vagy feliratok elhelyezésétől.
Ennek ellenére a neamţiak elhelyezték a táblát, és ily módon Borboly szerint jelentős területet „leharaptak” Hargita megyéből. Az RMDSZ-es tanácselnök úgy vélte: „partizánakciójukkal” a neamţiak nemcsak a két megye, de a jószomszédi barátság és együttműködés határát is átlépték.
Mint ismeretes, a két megye között régóta tart a határvita, miután a Békás-szorost a neamţiak saját területüknek tekintik. A Hargita megyei önkormányzat álláspontja szerint az 1968-as megyésítés alkalmával kijelölt megyehatárt kell alapul venni, és a katonai térképek is azt igazolják, hogy a Békás-szoros Hargita megyéhez tartozik. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 3.
Marosvásárhely – Továbblépni, de merre?
Ügyvédet fogadott a város a Gusa-perhez – adta hírül tudósítónk minap, a marosvásárhelyi tanács múlt heti ülését követően. Ebből kiderül, hogy egyetlen pészédés képviselő voksolt a tervezet ellen, a többi tanácsos – beleértve az RMDSZ-eseket is – rábólintott.
Nos, mire is bólintott hát rá a tanács? Éppenséggel arra, hogy a szóban forgó ügyvéd, Vasile Ghere képviselje a testületet a Gusa-perben, azaz kiálljon a mellett a határozat mellett, hogy az 1989-ben a temesvári forradalmárok közé lövető tábornoknak a Vár sétányon szobrot emeljenek. Közvetve tehát ehhez adta voksát ismételten az RMDSZ-frakció is, támogatva a szoborállítás mellett kiálló román pártokat Tőkés László ellenében.
Már az is kérdés, hogy miért van szüksége a városnak külön ügyvédre a szóban forgó perben, hiszen a jogügyi osztályán egy csapatnyi jogtanácsos, jogász ténykedik. Több száz perben képviselik a tanácsot vagy a polgármesteri hivatalt, jól-rosszul, éppen ebben miért ne tehetnék? A kérdés arra az esetleges RMDSZ-es felvetésre lehet válasz, hogy ezt (is!) meg kellett tenni, hisz ügyvéd nélkül akadozna, halasztódna a per, nem lehet továbblépni... Másrészt: egy ügyvéd megbízása nem kis pénzbe kerül (feltételezhetően Vasile Ghere sem ingyen fogja vállalni az ügyet), ez esetben pedig nyugodtan mondhatjuk: pimasz módon az adófizetők pénzéből fizetett ügyvéd szorgoskodik majd azon, hogy Marosvásárhelyen felállíttassék a Gusa-szobor. A mindenféle adófizető pénzéből, románéból, magyaréból, pártállástól függetlenül.
Másik kérdés: milyen alapon választották ki és ki(k) döntöttek arról, ki legyen a város ügyvédje? Ez fontos lehet, hiszen ha netalántán elhangzik majd egy érv, hogy a cél a per elveszíttetése, akkor igencsak lényeges, hogy kit bíznak meg a tanács képviseletével. Márpedig Vasile Ghere nem arról híres, hogy a pereket elveszítené, úgyhogy nem kizárt a forgatókönyv: a tanács ügyvédje végül megnyeri a pert, és a forradalmárokba lövető tábornoknak immár törvényszék által is felülbírált határozat alapján szobrot emelnek. Amihez ily módon az RMDSZ-frakció is hozzájárul.
Nehezen hihető el ezek után, hogy valamiféle kulisszák mögötti egyezség született volna arról, hogy a tanács miként tudna elegánsan kihátrálni a Gusa-botrányból. Mi pedig azt látjuk, hogy az RMDSZ-tanácsosok mintegy vezényszóra szavaztak ismét egyöntetűen. Hogyan fognak elszámolni lelkiismeretük, választóik előtt, ha majd a Vár sétányon az elhíresült tábornok szobra díszeleg?!
Antalfi Imola. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. február 3.
Tüntetéseket szerveznek civilek a Guşă-szobor ellen
Az 1990-es évek elején a bukaresti Egyetem téren rendezett megmozdulásokhoz hasonló tüntetéseket helyezett kilátásba Marosvásárhelyen a Pro Europa Liga, ha a városi önkormányzat nem mond le arról a tervéről, hogy köztéri szobrot állíttasson a néhai Ştefan Guşă tábornoknak, aki az 1989 decemberi forradalom idején a tömegbe lövetett Temesváron. A marosvásárhelyi városi képviselő-testület a múlt héten jóváhagyta, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a tanácsot abban a perben, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő indított az önkormányzat terve ellen. Az ügyvéd megbízásával kapcsolatos döntést a szoborállításról tavaly ősszel elfogadott tanácsi határozatot támogató, majd sikertelenül visszatáncolni próbáló RMDSZ-frakció is megszavazta.
A marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga civil szervezet elnöke, Smaranda Enache szerdán leszögezte: ha a városi önkormányzati testület nem mond le a Guşă-szobor felállításának tervéről, a civil társadalom hosszú távú, folyamatos tiltakozó megmozdulásokat rendez Marosvásárhelyen, azokhoz hasonlóan, amilyenek az 1990-es évek elején zajlottak a bukaresti Egyetem-téren. „A Pro Europa Liga és több más civil szervezetek már elkezdték az informális egyeztetéseket a tiltakozó akciókról (…), de reméljük, hogy a pártok és közéleti személyiségek még konzultálnak egymással ez ügyben és a lobbi is folytatódik” – fejtette ki sajtótájékoztatón Smaranda Enache.
A Pro Europa Liga elnöke szerint a civil társadalom nem nézheti tétlenül, hogy egy olyan embernek állítsanak szobrot, aki vélhetően bűnös a temesvári tűzparancs kiadása miatt. „Nincs más kiút, ezt kell tennünk. Számomra érthetetlen, hogy egy képzett, értelmiségiekből álló önkormányzati testület ennyire felelőtlenül ragaszkodjon egy olyan tervhez, amely Marosvásárhelynek sem hírnevet, sem elismerést, sem nyugalmat nem biztosítana” – fogalmazott Smaranda Enache. Hozzátette: A Guşă-szobor felállítása elleni tiltakozáshoz eddig 117 közéleti személyiség csatlakozott, köztük Herta Müller Nobel-díjas író, Tőkés László, Vladimir Tismăneanu, Alexandru Cistelecan, Zoe Petre, Adrian Cioroianu, Renate Weber, Horia Roman Patapievici.
A marosvásárhelyi városi tanács egyébként a múlt héten határozatban hagyta jóvá, hogy Vasile Ghere ügyvéd képviselje a testületet abban a perben, amelyet Tőkés László indított az önkormányzati határozat ellen, írta a Népújság című marosvásárhelyi napilap. A lap szerint a városi tanács egyetlen, szociáldemokrata ellenszavazattal, vita nélkül fogadta el a határozatot.
Mint ismeretes, a Ştefan Chiţackal és Victor Atanasie Stănculescuval egyetemben, az 1989-es temesvári forradalom megtorlásával vádolt, de időközben elhunyt Guşănak azok után emelnének szobrot Marosvásárhelyen, miután 2009 őszén a helyi tanács egyhangúlag megszavazta a polgármester és a tábornokról elnevezett alapítvány javaslatát. A határozatot az RMDSZ-frakció is megszavazta. Utólag azzal mentegetőztek, hogy cserében a román politikusok is támogatták azon tervüket, hogy szobrot állítsanak Sütő Andrásnak. Később a sajtó és a közvélemény nyomására az RMDSZ tíz képviselője megpróbálta érvényteleníteni a tanács korábbi döntését – sikertelenül. Benedek István frakcióvezető tavaly novemberben azt nyilatkozta: annak ellenére, hogy egyesek román–magyar ellentétként próbálják beállítani a Guşă-ügyet, a kérdésnek nincs etnikai színezete. Mi több, hangsúlyozta Benedek, az utólag megszerzett információk alapján kiderült, hogy a tábornok marosvásárhelyi parancsnoksága idején sok magyar sorkatonát segített abban, hogy az eskületétel után közel kerülhessen a szülői házhoz.
A szoborállítás mellett kardoskodó román tanácsosok azzal érvelnek, hogy egyetlen törvényszék sem bizonyította Ştefan Guşă állítólagos bűnösségét. A tábornokot, aki ellen elkészült a vádirat, valójában a korai halál mentette fel a per és a rá váró esetleges ítélet alól. Két társát, Mihai Chiţackot és Victor Atanasie Stănculescut 15-15 év börtönbüntetésre ítélték.
A szoborállítás ellen az 1989-es forradalmárokon kívül számos civil szervezet tiltakozott, és sikertelenül próbálta elérni a marosvásárhelyi RMDSZ is, hogy a tanács visszavonja, vagy a prefektus visszavonassa a határozatot. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 8.
Magyar-román kutatási program indul a Maros és a Körösök völgyében
– A Maros és a Körösök völgyének ökológiai viszonyait vizsgáló közös magyar-román kutatási program indul európai uniós támogatással – jelentette be Körmöczi László, Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ökológiai tanszékének vezetője hétfőn a csongrádi megyeszékhelyen. A kutatás eredményeit elsősorban a helyi önkormányzatok hasznosíthatják majd a határ mindkét oldalán.
Az aradi Vasile Goldis Nyugati Egyetem természettudományi karával közös kezdeményezés célja, hogy feltárja a táj használatának azon lehetőségeit, melyek mellett hosszú évtizedekre vagy akár évszázadokra fenntartható a mai természeti környezet, illetve azt, hogy melyek a kerülendő tevékenységek – mondta a 176.900 euró (48 millió forint) összköltségvetésű programról tartott sajtótájékoztatón az oktató.
A feladat összetett ökológiai és közgazdasági kérdéseket vet föl, mivel meg kell találni azokat a hatékony, ugyanakkor fenntartható gazdálkodási módokat, amelyek hosszú távra biztosítják a határ menti lakosság megélhetését, ugyanakkor a természeti tájat is meg tudják őrizni – hangsúlyozta a szakember.
A Nagy-Alföld két jelentős kiterjedésű tája a Körösök és a Maros mente. Bár a két térség geográfiai és biológiai viszonyai hasonlóak a határ két oldalán, a táj használata – főként történelmi okokból – jellegzetes különbségeket is mutat. A 2011 júliusáig tartó program során huszonöt magyar és román kutató vizsgálja meg a térség természetes és mezőgazdasági élővilágát, felderíti a hasonlóságokat és a különbségeket.
A szakemberek közös élőhely-minősítési rendszert is kidolgoznak. Mint Zalatnai Márta, az SZTE ökológiai tanszékének tanársegéde, a projekt menedzser-asszisztense az MTI-nek elmondta, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy feltérképezik négy mintaterület ökológiai, növény-, állat- és talajtani jellemzőit, ez alapján digitális élőhelytérképet készítenek, majd tájhasználati típusokat dolgoznak ki a jellemzők alapján.
Zalatnai Márta elmondta azt is, hogy a projekt keretében tulajdonképpen a már létező Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer adatait frissítik fel, illetve kiterjesztik a rendszert a romániai területekre, ahol korábban nem volt hasonló számbavétel.
A kutatás az ökológia mellett több tudományterületet is felölel: együtt dolgoznak majd szociológusokkal, földrajzosokkal - mondta a kutató. A szociológusok a helyiekkel fognak interjúkat készíteni arról, hogy hogyan vélekednek az úgynevezett ökoszisztéma javak és szolgáltatások értékéről (például egy folyó nyújtotta halászati és rekreációs "szolgáltatásról"). Ezt különböző becslési technikákkal megpróbálják majd pénzben is kifejezni: például úgy, hogy kiszámítják, mekkora kárt okozna bizonyos természeti javak vagy szolgáltatások hiánya a helyi közösségnek - magyarázta Zalatnai Márta.
A másfél évesre tervezett kutatás egy monográfiával zárul majd, emellett több cikk publikációját is tervezik - mondta az ökológus. A vizsgálódás eredményeit a tervek szerint elsősorban a helyi önkormányzatok hasznosíthatják majd fejlesztéseik előkészítésénél. Forrás: MTI2010. február 12.
Hogyan sikerült az RMDSZ-nek 2012-től létrehoznia Székelyföldet
A fenti kijelentő mondattal veszi tudomásul a citynews.ro hírportál publicistája azt a szerdai sajtóhírt, hogy a román parlament felsőháza hallgatólagosan elfogadta az RMDSZ által kidolgozott, a fejlesztési régiók újraszervezéséról szóló törvénytervezet.
Megvan az esély arra, hogy 2012-ben Románia hivatalosan is elismerje Székelyföldet, mindezt egyidőben az ország 16 területi-adminisztratív régióra való újraosztásával, mely régiók egyike a három jelenlegi székelyföldi megyét foglalná magába – közölte Csutak István, a tegnap elfogadott regionalizációs terv RMDSZ-es kidolgozója.
Szász Alpár magyar elemző úgy látja, az RMDSZ a történelmi magyar határok visszaállítását szeretné, a Pro Democtatia Egyesület vezetője, Cristian Parvulescu pedig országos nézpszavazást javasol a terv kapcsán.
A kisebbségek jogállásáról valamint a fejlesztési régiók újraszervezéséról szóló törvénytervezet az RMDSZ szemszögéből a magyarság számára a rég óhajtott Székelyföldi Régió létrejöttét jelentené, korábban, mint ahogy azt vezetőink látni engedték volna. Így a mikrorégióba való újrarendezés területileg vonja össze a Székelyföldet, a kisebbségek jogállására vonatkozó törvény pedig lehetőséget teremt majd arra, hogy az állami költségvetésből közpénzekhez jussanak az RMDSZ céljainak eléréséhez.
A kisebbségi törvényt Emil Boc miniszterelnök nyilvánosan támogatta, sőt ennek elfogadását sürgette, a területi újrarendezés RMDSZ-es modellje kapcsán is történt előrelépés a Szentátus tegnapi hallgatólagos beleegyezése nyomán.
Csutak István, a fejlesztési tervek RMDSZ-es szakértője, a romániai területi újrarendezési terv forgatókönyvének megalkotója úgy véli, a tervezetet nemhivatalosan a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) is támogatja már jó pár éve. „2006-ban került sor egy megbeszélésre a Megyei Tanácsok Országos Egyesületének vezetőjével, Liviu Dragnea úrral (a PSD főtitkárával – szerk. megj.). Elmondta, hogy noha senki nem törekszik az első lépéseket megtenni attól tartva, hogy nehogy hátrányt jelentsen ez a párt számára, a megyei tanácsok vezetőivel folytatott beszélgetésekből kitűnt, hogy mindannyian érdekeltek a fejlesztési régiók újrarendezése ügyében. Feltételük, hogy úgy legyenek ezek kialakítva, hogy utólag – változtatások nélkül – közigazgatási jogkört kaphassanak – emlékeztetett Csutak.
Ennek megfelelően a Szociáldemokrata Párt is hajlik a 16 megyére való áttérésre. „Vasile Blaga urat (PDL főtitkár – szerk. megj.) valamikor januárban hallottam egy televíziós nyilatkozatában azt mondani, hogy a fejlesztési régiók újraszervezése már egy meghozott döntés” – folytatta Csutak.
Csutak szerint Románia akkor kaphatja meg az Európa Tanács jóváhagyását az új közigazgatási rendszerre való áttérésre, ha bizonyítja, hogy nem csupán egy belső politikai játék ez. „Ha ugyanakkor a 16 fejlesztési régió jogi személyiséget kaphatna, ez növelné az ország hitelességét az Európa Tanács előtt, hisz bizonyítéka lenne annak, hogy nem pusztán egy politikai érdekeket kiszolgáló újrarendeződésről van szó. Úgy vélem, ez lenne az ideális és a lehető legszebb megoldás” – jelentette ki az Unió fejlesztési régiók szakértője.
Tartózkodó e téma kapcsán Cristian Parvulescu elemző, a Pro Democratia Egyesületének elnöke. Úgy látja, hogy a közigazgatási újraosztás ellentáborát maguk a megyei tanácsok elnökei jelentik, beleértve az RMDSZ színeiben megválasztottakat is. „A Szövetség nagyon elégedetlen a jelenlegi Központi Régióval, melyben a magyarok lakta megyék hátrányba szorultak, hisz nem tudják felvenni a versenyt a két szintén tag román megyével, és úgy érzem ezek a legnyomósabb érvek, melyek a törvény megváltoztatására késztették. De gondolják, hogy az RMDSZ meg tudja majd fosztani tisztségüktől a megyei tanácsok vezetőit? Azt hiszem, egyikük sem ért majd ezzel egyet” – mondta Parvulescu. Hozzátette: Románia megyéinek újrarajzolása népszavazás tárgyát kellene képezze.
Szász Alpár elemző kijelentette, hogy a területi újrarendezést az RMDSZ a történelmi tartományok határait követve próbálja elérni, melyből a Székelyföld sem hiányozhat. „A jelenlegi fejlesztési régiók nem eléggé szervesek. Jelenleg ezeknek a régióknak nincs identitásuk. Amit az RMDSZ javasol, az hasonló ahhoz, ahogy korábban létezett a Bánát, Körös vagy Dobrudzsa, és így ismét létrejöhetne a Székelyföld” – magyarázta Szász. A kisebbségek jogállásáról szóló törvény ugyancsak az RMDSZ-nek kedvezne, ez a romániai kisebbségek közös fóruma lehetne, viszont nem helyettesíthetné a kisebbségi szervezeteket.
„A törvénytervezet nem közigazgatási-területi, hanem közigazgatási-közösségi jellegű, általa a kisebbségek kiterjedtebb jogkörre tennének szert, a törvény a közpénzek kezelésére szolgáló közösségi fórumokat hívna életre.
Az RMDSZ törvénytervezetének megfelelően a Szász Alpár által említett intézményeket A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa névvel illetik majd, ezek közpénzekből fognak működni. Hatáskörükbe tartozik majd a kulturális intézmények, iskolák és sajtóorgánumok, televízió- és rádiótársaságok vezetőinek kinevezése és visszavonása.
Forrás: www.citynews.ro. Forrás: erdély.ma2010. február 12.
Kolozsváron megegyeztek
Többhetes sikertelen tárgyalássorozat után az RMDSZ és a PD-L Kolozs megyei alakulatainak sikerült megegyezniük a megyei dekoncentrált intézmények elosztását illetően.
„Az intézményvezetői tisztségek elosztásáról szóló viták az RMDSZ számára kedvező eredménnyel zárultak, ugyanis Vákár István megkapja a mezőgazdasági kifizetési ügynökség igazgatói tisztségét” – tudtuk meg László Attila kolozsvári alpolgármestertől.
Egyébként a kérdéses igazgatóságot Vákár István négy évig, a PNL–RMDSZ-kormány idején már vezette. László Attila szerint várhatóan a megyei alakulatok mai találkozóján véglegesítik a tárgyalások eredményeit egy együttműködési egyezmény aláírásával. A múlt hónapban kezdődött megyei tisztségek elosztását több körben is akadályozta a független Vasile Soporan, aki összesen nyolc megyei tisztségre tartott igényt.
Jelenleg az RMDSZ a mezőgazdasági kifizetési ügynökség vezető tisztségén kívül még a környezetvédelmi ügynökség, a vidékfejlesztési igazgatóság, a humánerőforrást fejlesztő hivatal és a megyei kataszteri hivatal vezető tisztségét is magáénak tudhatja.
A Kolozs megyei „posztozkodás” lezártával már csak Hargita és Szatmár megyében maradt nyitva a kérdés.
Sipos M. Zoltán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. február 15.
DLP- RMDSZ megállapodás Kolozs megyében
Várhatóan már ma aláírják az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt Kolozs megyei képviselői a két alakulat között a hét végén lezárult tárgyalások eredményeit rögzítő megállapodást – nyilatkozta tegnap a Krónikának László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke.
Mint tájékoztatott, az eredeti tervek szerint a felek már pénteken aláírták volna a megállapodást, de ez az aláírók személyes elfoglaltsága miatt elmaradt. Daniel Buda, a PDL Kolozs megyei szervezetének elnöke például a beteg gyerekét vitte aznap kórházba.
Az egyezség értelmében 6 igazgatói, 23 aligazgatói és 9 főosztály-vezetői posztot tölthetnek be az RMDSZ által jelölt hivatalnokok. Mint arról korábban beszámoltunk, Markó Béla RMDSZ- és Emil Boc PDL-elnök „döntőbíráskodására” szorult a szövetség és a Demokrata-Liberális Párt Kolozs megyei szervezete, mivel nem tudtak megállapodni a területi intézményvezetői posztok elosztása terén.
A gondot akkor az okozta, hogy a szövetséghez hasonlóan a Boc-kormányt támogató független képviselők egyike, Vasile Soporan exszociáldemokrata honatya is a saját emberének követelte a mezőgazdasági kifizetési és vidékfejlesztési ügynökség igazgatói székét.
Továbbra is nehézkesen haladnak eközben az egyeztetések Szatmár megyében. Mint Ioan Holdiş PDL-elnök pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, még legalább egy hétre van szükség ahhoz, hogy megállapodás születhessen a két alakulat képviselői között.
A Szatmár megyei PDL- és RMDSZ- szervezet közötti nézeteltérések akkor kezdődtek, amikor az Emil Boc vezette alakulat területi vezetői azt követelték a szövetségtől, hogy mind megyei, mind pedig megyeszékhelyi szinten bontsa fel a szövetségét a liberálisokkal, illetve szociáldemokratákkal, s biztosítson a demokrata-liberálisoknak egy megyei önkormányzati alelnöki, illetve egy szatmárnémeti alpolgármesteri tisztséget.
Az RMDSZ vezetői ugyanis úgy ítélték meg, a kérésnek nincs relevanciája, a posztok elosztása csak a dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeire vonatkozik. Holdiş azonban váltig kitart a megyei és helyi szintű együttműködés fontossága mellett. Krónika (Kolozsvár)2010. február 16.
Virtuális egyezséget kötöttek
Elektronikus formátumban küldözgették egymásnak a Kolozs megyei RMDSZ és Demokrata–Liberális Párt (PD-L) elnökei tegnap azt az aláírt együttműködési egyezményt, amely lezárja a tárgyalásokat a dekoncentrált intézmények igazgatói tisztségeinek elosztásáról.
Erre a rendhagyó aláírási formára azért volt szükség, mert Daniel Buda, a PD-L megyei elnöke Bukarestben tartózkodott. „Nem volt különösebb konfliktus a megyei RMDSZ és a PD-L közt. Úgy gondolom, hogy amennyiben Vasile Soporan kissé túlzott igényeivel nem akadályozta volna több ízben is a megegyezést, hamarabb is sor kerülhetett volna a szerződés aláírására” – nyilatkozta lapunknak László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke.
A demokrata-liberálisoknak még nem sikerült megegyezniük a független Vasile Soporannal, így Buda és Soporan ismét a fővárosba vitték az ügyet. Tegnap egyikőjüket sem tudta lapunk elérni. Az RMDSZ megkapta a sokat vitatott mezőgazdasági kifizetési ügynökség igazgatói tisztségét, amelyet Vákár István tölt majd be. A további öt igazgatói poszt mellett, 23 aligazgatói és 9 főosztályvezetői tisztséget is magáénak tudhat a Kolozs megyei RMDSZ.
Sipos M. Zoltán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. február 16.
Koalíció: keresik a közös nevezőt
Akárcsak a kisebbségi törvény tervezetét, az RMDSZ régióátszervezési elképzeléseit is előbb a koalíció szintjén vitatja meg a két kormányzó alakulat. Erről tegnapi ülésén döntött az RMDSZ és a PD-L vezetőt tömörítő koalíciós tanács.
„Abban megegyeztünk, hogy a jelenlegi felosztás működésképtelen, de az új régiók kialakításáról még nem tárgyaltunk” – mondta Markó Béla RMDS-elnök. Lapunk úgy tudja, a PD-L Vasile Blaga belügyminiszter bízta meg azzal, hogy egyeztessen a kisebbik kormánypárt képviselőivel.
Mielőbb közös nevezőre szeretne jutni az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) a régiók átszervezésének ügyében. Erről tegnap Markó Béla szövetségi elnök, kormányfő-helyettes nyilatkozott a két kormányzó alakulat vezető politikusait tömörítő koalíciós tanács ülését követően.
A testület napirendjére azután került a régiók átszervezésének kérdése, hogy a szenátus a múlt héten hallgatólagosan elfogadta az RMDSZ vonatkozó törvénytervezetét, majd az ellenzéki pártok kereszttüzébe került. A leggyakrabban hangoztatott kifogás az volt, hogy a tervezet „etnikai alapon” rajzolná meg az új régiók határait.
Markó tájékoztatása szerint a koalíciós partnerek „az elkövetkező napokban” egyeztetik elképzeléseiket az ország új régióinak kialakításáról. „Abban már megegyeztünk a koalíciós partnerrel, hogy a jelenlegi felosztás működésképtelen, de az új régiók kialakításáról még nem tárgyaltunk” – mondta az RMDSZ elnöke.
Emil Boc miniszterelnök megerősítette: a PD-L is úgy látja, hogy a jelenlegi fejlesztési régiók sem méretükben, sem számukban nem felelnek meg az ország – elsősorban gazdasági – érdekeinek. „Azonban az RMDSZ javaslata sem tűnik számunkra megfelelőnek. Éppen ezért előbb koalíciós, majd parlamenti szinten is tárgyalnunk kell arról, hogyan rajzoljuk át a régiók határait” – nyilatkozta a Mediafaxnak a kormányfő.
Koalíciós bizottságok
A közös nevező megkeresésében az erre a célra létrehozott pártközi bizottság segít, melyben az RMDSZ és a PD-L megbízott politikusai együtt elemzik a lehetséges elképzeléseket, elsősorban a kisebbik koalíciós alakulat javaslatait.
„Előbb a koalíció szintjén tárgyalunk a régiók átszervezéséről, s azt szeretnénk, hogy a törvénytervezet képviselőházi vitája előtt konzultáljunk a kérdésről a többi parlamenti párttal is” – vázolta tegnap lapunknak Olosz Gergely, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Tájékoztatása szerint az egyeztetés folyamata tulajdonképpen már tegnap, a koalíciós tanács ülésén megkezdődött.
„Az már jó kiindulópont, hogy a PD-L is 15-16 régiót képzelne el a jelenlegi 8 helyett” – mondta a politikus. Lapunk úgy tudja, az RMDSZ fő tárgyalópartnere régióügyben Vasile Blaga belügyminiszter lesz.
Mint ismert, korábban a kisebbségi törvény előmozdítására szintén egyeztető bizottságot hozott létre a koalíció. Ebben RMDSZ részről Márton Árpád és Varga Attila, a PD-L részéről pedig Daniel Buda, a képviselőház jogi szakbizottságának vezetője vesz részt.
A testület célja egyeztetni a tervezet szövegét a Velencei Bizottság ajánlásaival. A nemzetközi véleményezést az RMDSZ korábban éppen azért kérte, hogy eloszlassa a PD-L aggályait a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. A bizottság tudomásunk szerint még egyszer sem ült össze.
Nem lesz könnyű
A két testület munkája nem ígérkezik könnyűnek. A PD-L egyik, név nélkül nyilatkozó poltikusa a România liberă napilapnak azt mondta: pártja hallani sem akar az RMDSZ régiókkal kapcsolatos elképzeléseiről. Valamivel óvatosabban nyilatkozott erről Daniel Buda a Ziua de Cluj napilapnak.
„Az RMDSZ-el való koalíciós kormányzás nem jelenti azt, hogy bármit elfogadunk, amit a partnereink javasolnak. Semmiképpen nem fogadhatjuk el például azt, hogy az ország regionális vagy közigazgatási felosztása etnikai alapon történjen” – vette át az ellenzéki érveket a képviselő. Korábban a kisebbségi törvényről Daniel Buda megjegyezte: pártja „csakis az uniós jogrendhez igazítva” képzeli el kidolgozását.
Emil Boc dicséri a koalíciós partnert
Akárcsak Markó Béla RMDSZ-elnök, Emil Boc, a PD-L vezetője is úgy látja, a közös kormányzás elmúlt másfél hónapjában nem voltak jelentősebb viszályok a koalícióban.
„Bízom a koalíciós partnerünkben. Jobb lábbal kezdtük a közös kormányzást. Az RMDSZ-szel könnyebb együttműködni, mint korábbi koalíciós parnerünkkel” – jelentette ki a Mediafaxnak a miniszterelnök. Boc úgy látja, a viszálymentes együttműködést az is elősegítette, hogy idén már nem lesznek választások Romániában, „így kevesebb a politikai feszültség”.
Cs. P. T. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. február 19.
Hazavárják az értelmiséget Székelyföldön
Értelmiségieket csábítanának a Székelyföldre az önkormányzatok, mivel Hargita és Kovászna megye egyaránt tanár- és orvoshiánnyal küzd. Míg előbbiben a megyeszékhelyre érkező orvosoknak lakást biztosítanának, Háromszéken valamennyi fiatal szakember ingyentelket kap az önkormányzattól. A szakemberhiánynak összetett okai vannak: bizonyos szakmák kimentek a divatból, így az idős pedagógusok nyugdíjazása után nincs utánpótlás.
Ingyentelket is kaphatnak a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól azok a fiatal értelmiségiek, akik hazaköltöznek a székelyföldi városba, amelynek súlyos tanár- és orvoshiánnyal kell megküzdenie. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat 2008-ban indította útjára a „Gyere haza!” programot, amelynek keretében idén tavasszal 50 fiatal szakember kaphat telket.
Antal Árpád polgármester többször hangsúlyozta, a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, ám számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csak 43 százaléka tért haza. Ezt pedig megérzi a tanügy és az egészségügy egyaránt, a kovásznai megyeszékhelyen pedagógusokra, orvosokra, aszszisztensekre, ápolókra egyaránt nagy szükség van.
Kiöregedett szakemberek
Egyre növekedni fog a szakképzett pedagógushiány a háromszéki tanügyi rendszerben, hívja fel a figyelmet Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondása szerint a közeljövőben elsősorban fizika, matematika és kémia szakos tanárok alkalmazására lesz szükség. A következő tanévtől ugyanis 75 háromszéki pedagógus éri el a hivatalos nyugdíjkorhatárt, közülük tizenöt kérte, hogy a későbbiekben is taníthasson, és tíznek a kérését jóvá is hagyták.
Értelmiségcsalogató lakások vidéken?
onzóbbá tenné a vidéki településeket a fiatal értelmiségiek számára a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium tervezett programja, amelynek keretében országos szinten 25 ezer lakást építenének a községközpontokban. Ezekben Elena Udrea tárcavezető elképzelése szerint a vidékre költöző tanároknak, orvosoknak, papoknak, mérnököknek biztosítanának lakrészt.
„Valamennyi községben kialakítunk egy külön lakónegyedet, amelyben tíz-tíz ház kap majd helyet, 100 négyzetméteres lakófelülettel. Udrea közlése szerint a szükséges földterületeket a helyi önkormányzatok biztosítanák. A miniszter azonban más konkrétumot még nem árult el, így azt sem tudni, hogy mikor kezdődik el az elképzelés, megvalósítása mint ahogy azt sem, hogy mekkora pénzösszeget különítene el erre a célra a szaktárca.
A hiányszakok esetében több jó eredményt felmutató tanárt szívesen visszatartottak volna, de ők általában nem merték ezt vállalni, mert bizonytalan, hogy később mikor, és milyen feltételek mellett kérhetik a nyugdíjazást. A főtanfelügyelő ugyanakkor leszögezte, a nyugdíjazásokkal nem lehet megoldani az előírt létszámcsökkentést.
A nyugdíjba vonuló tanár állását nem lehet egyszerűen megszüntetni, és így megoldani a költségtakarékosságot és a létszámcsökkentést, mert lehet, hogy több iskolában egyszerűen nem lesz, aki megtartsa a matematika- vagy a kémiaórát. Keresztély Irma az egyetemi központokban is érdeklődött, és mindössze két háromszéki diákot fedezett fel a reál szakokon. Fizika szakon például egyetlen Kovászna megyei állandó lakhellyel rendelkező fiatal sem tanul. Azok közül, akik a korábbi években végeztek, senki nem tért haza, és nem vállalt munkát a háromszéki tanügyben, ecsetelte a főtanfelügyelő.
Szatmár: gond van, stratégia nincs
Szatmár megyében még semmilyen stratégiát nem dolgoztak ki az értelmiség otthon tartására. A megyében uralkodó általános nézet szerint természetes dolog, hogy a szakképzett fiatalok kivándorolnak külföldre, hiszen ott sokkal jobban megbecsülik munkájukat, és a kinti bérezés sem összehasonlítható a hazaival. „Hallottunk róla, hogy a kormány szolgálati lakások építésével szeretné támogatni a falun dolgozó tanárokat és orvosokat, de konkrét lépéseket még nem tettek ennek érdekében. Az egyház hasonló módszerekkel segíti alkalmazottait, az állam is megtehetné ezt” – közölte lapunkkal Várna Levente, a szatmárnémeti önkormányzat munkatársa.
A megyei tanács sajtóirodája sem tud semmilyen átfogó tervről, amellyel megakadályozhatnák a szürkeállomány kivándorlását. A szatmári tanügyben egyébként az országos oktatási rendszer átszervezésével nem lesznek személyzetgondok. „Azt kell mondanom, hogy ősztől nem személyzethiány, hanem többlet lesz a megyében. Az idei tanévben a magyar katedrák 10–15 százalékát töltöttük be szakképzett, diplomás helyettesítőkkel, ám ezeknek a helyeknek a nagy része szeptembertől meg fog szűnni” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, megyei tanácsos.
A tanügyi szakember számításai szerint nagyon kevés helyet fognak versenyvizsgára bocsátani a nyáron. „Két héten belül készül el a pontos kimutatás arról, hogy hány állást kell megszüntetnünk, és ettől függ, a megmaradt katedrákat hogyan tudjuk majd betölteni. Mindenesetre, akiknek most végleges állásuk van a tanügyben, de ősztől megszűnik a katedrájuk, azok nyáron elsőbbséggel kérhetik az áthelyezésüket. A viszszamaradt katedrákat, már amenynyiben lesznek ilyenek, nyáron kiírjuk versenyvizsgára” – tette hozzá Kónya.
A megyei tanfelügyelőség kimutatásai alapján a partiumi megyében tavaly román-, magyar- és idegennyelvtanárból volt hiány, a fizika, számtan, biológia és kémia katedrákra pedig jelentős túljelentkezés volt a nyári versenyvizsgákon. Az egészségügy terén felemás helyzet alakult ki Szatmár megyében. „Vannak olyan községek, ahol két háziorvos is praktizál, más településeknek pedig egy sem jut” – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Dumitru Fanea, a Szatmár megyei orvosi kamara elnöke. Egyenetlen az eloszlás a kórházi személyzet tekintetében is.
„A nagykárolyi városi kórházban például három nőgyógyász szakorvos rendel, de egyetlen ortopéd sincsen. Szatmárnémetiben pedig két urológus dolgozik, amely indokolatlanul sok az ilyen típusú megbetegedések számát tekintve, ezzel szemben Avasfelsőfaluban egyetlen ilyen szakember sincs” – jegyezte meg Fanea.
Az orvosi kamara vezetője szerint természetes dolog, hogy a fiatal szakemberek külföldre vándorolnak, hiszen míg itthon egy tapasztalt orvos heti 7 napos munkamenet mellett 300 eurót keres, addig Nyugaton egy gyakornok orvos ennek az összegnek akár a tízszeresét is megkaphatja.
Kovászna megyében legalább harminc matematika, fizika és kémia szakos tanárra lenne szükség. A hiány egyelőre a vidéki iskolákat sújtja, de amint a jelenlegi tanárok elérik a nyugdíjkorhatárt a városi tanintézményekben is jelentkezni fog. Ezek a szakok kimentek divatból, ugyanaz történik, mint a kilencvenes években, amikor elveszítette népszerűségét a mérnöki szakma, így néhány év után kialakult a hiány, és egyre keresettebbek lettek ezek a szakemberek.
Akut orvoshiány, akadályozott alkalmazás
A háromszéki kórházakban is sok a betöltetlen állás. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke elmondta, a szükségesnél sokkal kevesebb orvos és asszisztens dolgozik. Az állásokat két évvel ezelőtt zárolta az egészségügyi minisztérium, így a nyugdíjazással és az elvándorlással megcsappant a szakképzett ápolók és az orvosok száma. A szaktárca minden hetedik megüresedett állásra engedélyezett egy alkalmazást, így oda jutottak, hogy legalább kétszer annyi asszisztensre lenne szükség, mint ahányan jelenleg dolgoznak, részletezte Neagovici.
Mint kifejtette, Kovászna megyében szinte valamennyi szakterületre kellene orvos. A mentőállomáson hét orvos, a kovásznai szívkórházban harminc szívspecialista hiányzik. A kézdivásárhelyi kórházban minden osztályra kellene szakorvos, ott még szolgálati lakást is tudnának biztosítani. A baróti és a kovásznai városi kórházakban nincs röntgenorvos. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban is még legalább tíz szakorvosra lenne szükség, ebben az intézményben is röntgenorvost, neonatológust, altató- és intenzív terápiás szakorvost alkalmaznának.
Az állások léteznek, de ezeket zárolta az egészségügyi minisztérium. Albert István orvosigazgató szerint pedig nincs túl sok remény arra, hogy ebben az évben engedélyezik az alkalmazást, bár ezt többször is kérték a minisztériumtól. Az orvosigazgató szerint a fiatal szakemberek szívesen dolgoznának Sepsiszentgyörgyön, hiszen az egyetemi központok után a megyei kórházak rendelkeznek a legjobb felszereltséggel, és a sepsiszentgyörgyi intézmény az elmúlt öt évben korszerű műszereket, berendezéseket kapott a minisztériumtól.
Lakás a Csíkszeredába költöző orvosoknak
Hargita megyében főként az egészségügyben súlyos a munkaerőhiány, Csíkszeredában például a 160 betöltendő állásból jelenleg mindössze hatvannak van gazdája, tájékoztatta a Krónikát Demeter Ferenc, a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint részletezte, az elmúlt években nem bizonyult optimálisnak a humánerőforrás-politika. „A szakképesítési törvény nem bátorította a környéken élő orvosok képzését, így igen kevés a helyi szakember” – magyarázta.
Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tesznek a csíkszeredai állások vonzóbbá tételére, a menedzser elmondta, aktívan kutatják a szakorvosokat, utolsóéves rezidenseket és végzősöket, akik hajlandóak lennének Hargita megyébe költözni. A csíkszeredai kórházmenedzser szerint a legégetőbb hiányosságok a járvány-, tüdő- illetve az elmegyógyászati osztályon, valamint a szemészeten és az onkológián jelentkeztek.
Azonban az új alkalmazásokhoz Hargita megyében is szükség van miniszteri beavatkozásra bizonyos állások meghirdetésére, felszabadítására, ennek érdekében a megyei önkormányzat és a kórház vezetősége folyamatosan konzultál Cseke Attila egészségügyi miniszterrel. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint, a kórházban megközelítőleg 30-40 rezidens orvos gyakorlatozik, de sajnálatos módon munkájuk befejeztével nem maradnak a megyében, városban.
„A kezdő orvosok számára nem vonzó az állás Csíkszeredában, mivel nem egyetemi központ, így csak ideiglenesen látnak el kórházi feladatot, azután pedig odébbállnak” – fejtette ki Borboly. A tanácselnök ugyanakkor elmondta, igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy Csíkszereda vonzóvá váljon a szakemberek számára, többek között idén nyolc kétszobás, összkomfortos szolgálati lakást építenének számukra.
„A szolgálati lakások terve már tavaly megszületett, azonban csak mostanra sikerült beszerezni a szükséges engedélyeket” – magyarázta Borboly, aki egyben arra is kitért, hogy külföldön élő szakembereket is igyekeznek hazacsalogatni, a hazai munkahelyek vonzóbbá tételéhez azonban szerinte elengedhetetlen a politikum, az egészségügyi minisztérium támogatása is.
A tanügyben nincsenek azonban Kovászna megyéhez hasonló problémák. Ferencz S. Alpár főtanfelügyelőtől megtudtuk, ugyancsak március 10-ére készül el az adatbázisuk, a rendelkezésre álló információk alapján annyit már most tudott mondani, hogy nem annyira a tanári állások állnak betöltetlenül, hanem iskolai adminisztratív személyzetre lenne szükség.
„Elindítottunk egy úgynevezett posztésszerűsítési folyamatot, amelyhez az iskolák segítségére is számítunk” – részletezte a nemrég kinevezett főtanfelügyelő. Ferencz ugyanakkor kiemelte, igyekeznek minél kevesebb tanügyi alkalmazottat elbocsátani, hiszen véleménye szerint sok esetben csupán racionalizálni kell az állásokat.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. február 20.
A decentralizálás a legfőbb prioritás
Emil Boc kormányfő pénteken Kolozsváron, a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének ülésén kijelentette, hogy a kormány prioritásait a decentralizálás és az európai alapok lehívása jelenti, kiemelve ugyanakkor a decentralizálás jelentőségét az oktatás és az egészségvédelem terén. Az európai alapokkal kapcsolatosan leszögezte, hogy a kormány szintjén munkacsoport teszi hatékonyabbá a közbeszerzésekre vonatkozó törvényt.
A kormányfő egyszersmind felhívta a figyelmet arra, hogy a nyilvános-privát partnerségek gazdasági növekedést eredményezhetnek, s azt ajánlotta az adminisztrációknak, vegyék minél komolyabban figyelembe ezt az opciót. Kétnapos találkozóra gyűlt össze a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalba a Romániai Megyei Jogú Városok Egyesületének vezető tanácsa, a találkozó utolsó napján, pénteken jelen volt Emil Boc kormányfő és Vasile Blaga belügyminiszter is.
Paprika Rádió. Forrás: erdély.ma2010. február 23.
Adóköteles nyugdíjak: igaz is meg nem is
A pénzügyminiszter összevissza kijelentései újból felélénkítették a sajtót, és sorra jelentek meg a politikusok nyilatkozatai, az internetes honlapokon pedig az olvasók megjegyzései. Ezúttal a nyugdíjak adóztatása került terítékre: Sebastian Vlădescu (képünkön) a központi sajtónak adott egyik interjújában kijelentette, hogy minden nyugdíjnak adókötelesnek kellene lennie, hiszen „egy civilizált államban minden jövedelmet megadóztatnak”. Azt is hozzátette, hogy közvitára kellene ezt bocsátani, hiszen elképzelhetetlen, hogy közel hatmillió jogosultat fizessen az állam, miközben három milliónál alig többen fizetnek jelenleg hozzájárulást, és kevesebb arányban, mint amennyit a kifizetések jelentenek. Hasonló, sőt még rosszabb a helyzet az egészségügyben, ahol 18 millió az ellátásra jogosult, és szintén csak három milliónál valamivel többen fizetik a biztosítást. Éppen ezért komolyan gondolkodik az egész adózási rendszer megváltoztatásán, ennek korszerűsítése érdekében.
Vasile Blaga, a Demokrata-liberális Párt főtitkára tagadta hétfőn, hogy tudomása lett volna a pénzügyminiszter nyugdíj-adóztatási szándékáról, és azt állította, hogy erről nem beszéltek kormánykoalíciós szinten. Crin Antonescu, a liberálisok elnöke már élesen bírálta Vlădescu azon szándékát, hogy közvitára bocsássák a nyugdíjak adókötelezettségét. Ironikusan megjegyezte: ez a kezdeményezés egy olyan, magát jobboldalinak tartó kormány próbálkozása, amely csak a különféle jövedelmek kifosztásával képes valami pénzt hozni a költségvetésnek, mindez pedig annak a rossz jele, hogy előbb-utóbb fizetésképtelenné válik az állam.
Sebastian Vlădescu tegnap már pontosította korábbi kijelentéseit, szerinte a nyilatkozók, de a sajtó is, túloztak, amikor „minden nyugdíj” adóztatásáról beszéltek. Elmondta, a kisnyugdíjakat semmi esetre nem terhelnék hasonló „kiadással”, a nagyobbakat pedig eddig is megadózták. Valótlannak nevezte azt a szintén felröppent hírt is, miszerint a társadalombiztosítási járulékot is megadóznák, ugyanakkor tagadta, hogy fizetésképtelenség fenyegetne. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)2010. február 25.
Eljött az ideje az alkotmányos reformnak!"
Itt az ideje az alkotmányos reformnak, az alkotmány módosításának – jelentette ki keddi, bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök. Kifejtette, az RMDSZ és a PD-L képviselőházi frakciói kezdeményezték egy alkotmánymódosító bizottság létrehozását, amely a módosításokat és az eljárási folyamatot kidolgozza.
Rámutatott, az RMDSZ itt nem elsősorban és nem kizárólag a novemberi referendum eredményei mentén képzeli el az alkotmány módosítását: továbbra is komolyak a szövetség fenntartásai az egykamarás rendszerrel szemben. A demokrácia elvei egyik esetben sem sérülnek: egyes demokratikus rendszerekben egy, máshol két háza van a törvényhozásnak – mutatott rá más országok gyakorlatára, hozzátéve: a román politikumnak az ország jelenlegi szükségleteit kell elemeznie. Indoklása szerint egy olyan, viszonylag nagy kiterjedésű, sokszínű, sok hagyományos térséggel, sajátos érdekeket felvonultató helyi közösségekkel rendelkező országban, mint Románia, sokkal hasznosabb a kétkamarás rendszer megőrzése, szükség van képviselőházra és szenátusra is. Hozzáfűzte, azt is figyelembe kell venni, hogy 2003-ban, amikor utoljára módosították az alapokmányt, Románia még nem tartozott az Európai Unióhoz, 2010-ben uniós tagállamként tisztázni kell jó néhány kérdést.
A szövetségi elnök kifejtette, az RMDSZ egy mélyreható alkotmányreform végrehajtását szorgalmazza, amely érinti az állami intézmények közötti kapcsolatokat (államfői intézmény, kormány, parlament), az igazságszolgáltatás helyét és szerepét az államon belül, a kormány hatásköreit és mindent, ami egy ország demokratikus működéséhez hozzátartozik. Itt kiemelte a közigazgatás decentralizációját, illetve a közigazgatási felosztás újragondolását.
Elgondolása szerint az alkotmánymódosítási folyamat befejezésére a 2012-es választások előtt sor kell kerüljön
Újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, a koalíciós partnerek egyetértenek abban, hogy a mostani 8 régió helyett 15-16-ot kell létrehozni, ezek megrajzolását illetően a napokban elkezdődik az egyeztetés, ennek megbízottjai a két politikai alakulat képviselőházi frakcióvezetői, illetve Vasile Blaga és Borbély László miniszterek. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. március 2.
Székelyföldi erdővita
Maros megye prefektusa, Marius Paşcan kifogásolja a környezetvédelmi és erdőgazdálkodási minisztérium döntését, melynek értelmében a Maros megyei erdészet által adminisztrált, 130 hektáros természetvédelmi terület a gyergyószentmiklósi Magánerdő-rendtartási Részvénytársaság felügyeletébe került.
Birtoklás vagy felügyelet? A Kelemen-havasok fölött is vitáznak A tárca által meghirdetett Natura 2000 program keretében kiírták azokat a tendereket, amelyek nyomán eldőlt: mely cégek, hivatalok foglalkoznak a jövőben a természetvédelmi övezetek felügyeletével.
A program keretében a Maros völgye tájvédelmi terület, a Kelemen–Görgény-havasok tájvédelmi, és a Gyergyói-havasokban található madárvédelmi terület felügyeletét közösen hirdették meg. Ennek az együttesnek egy része, 130 ezer hektár Maros megyében található.
A licit eredményeként a jórészt erdővel borított terület a gyergyószentmiklósi magánerdészet kezébe került, a Maros megyei erdészeti igazgatóság ajánlatát pedig visszautasította a bírálóbizottság. Borbély László miniszter tanácsosa, Kelemen Márton a sajtónak elmondta: a Maros megyei igazgatóságot azért pontozták le eredetileg, mert nem rendelkezik megfelelő személyzettel.
Borbély László a kivizsgálás eredményeképpen pénteken Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, a licitálás jogszerű volt, ugyanakkor kilátásba helyezte, hogy felülvizsgálják a Maros megyei erdészet tevékenységét. Marius Paşcan kormánybiztos a napokban átiratot küldött az államelnöki hivatalnak, a kormányfőnek, valamint a belügyminiszternek, amelyben az ügy kivizsgálását kérte.
Az átiratban többek között az áll, hogy „a gyergyószentmiklósi erdészeti hivatalhoz számos olyan büntetőjogi és civil per kötődik, amelyek Hargita megyei magán- és közösségi erdők jogtalan kiirtásáról szólnak, és ezek az esetek több országos és nemzetközi jelentésben szerepelnek”. Az igazgatóság vezetője, Vasile Miculi jelenleg Németországban tartózkodik, így nem tudtuk megszólaltatni. A gyergyószentmiklósi Magánerdő-rendtartási Részvénytársaság igazgatója, Melles Előd szerint elkeserítő, hogy a román sajtó magyar–román ügyet akar kreálni már ebből a témából is.
„A Natura 2000 program nem arról szól, hogy akik ebben részt vesznek, azok rendelkeznek az illető övezetek faállománya fölött. Mivel immár ez az ügy így felborzolta a kedélyeket, nagyon nehéz lesz majd együtt dolgoznunk a Maros megyei kormányhivatallal, az erdészeti igazgatósággal, márpedig erre lenne, lesz szükség. A Maros megyei erdők, amelyek eddig az igazgatóság hatáskörébe tartoznak, azok ott is maradnak. Nem arról van szó, hogy elvesszük Maros megyétől az erdőket” – nyilatkozta a Krónikának Melles.
Máthé Éva. Forrás: Krónika (Kolozsvár)