udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3130
találat
lapozás: 1-30 ... 811-840 | 841-870 | 871-900 ... 3121-3130
Névmutató:
Gabos-Foarta, Ildikó
2006. március 4.
Fehér megyében, Vajasdon az I–IV. osztályos iskola falán lemeszelt márványtábla hirdeti: Újjáépült 1913-ban az EMKE 2500 korona, az Erdélyi Református Egyházkerület 2500 korona, a kolozsvári Közhasznú Takarékpénztár 300 korona segélyével és az egyháztagok 700 korona hozzájárulásával. Azóta meszelgetik a református templom udvarán álló épületet, visszaszolgáltatása nem történt meg. Egyik termében az összevont magyar I–IV. osztály, másikban az óvoda működik. Vass Irén helyettesítő tanítónő 12 gyereket oktat. Vajasd közigazgatásilag Alsógáldhoz tartozik, a községet alkotó 7 falu közül ebben az egyben élnek magyarok. A község vezetői csak a román iskolákkal törődnek. A magyar tanítónő ingázott, ezt kihasználta a román tanítónő. “Mikor készíti fel a gyerekeket, ha már 12-kor a buszt várja?” – kérdezték a szülőket, akik beíratták csemetéiket a román tagozatra. Amikor a magyar tanítónő idekerült, nem volt szemléltető eszköz, nem voltak tankönyvek. Minden évben új tankönyvek jelennek meg és nem érkezik meg a megrendelt tankönyv. Van amikor románból kell fordítania a tankönyvet. A tanítónő szemléltető eszközöket készített, könyvtárat alapított, iskolán kívüli tevékenységeket is szervezni kezdett. Most már a szülők is segítenek a farsangi bál megszervezésében. A sok munka meghozza a gyümölcsét. /Takács Ildikó: Szebb jövőt remélnek Vajasdon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 4./2006. március 11.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium református iskola volt 1622-től 1948-ig, a felekezeti oktatás felszámolásáig. 1990-től az egyházak megpróbálják visszaszerezni, újraszervezni azt, amitől megfosztották őket, mondta el Kónya Tibor, a kollégium iskolalelkésze. 1992-ben próbálták beindítani a református kollégiumot, de csak egy református szakosztályt, a szemináriumot hagyták jóvá. A 2001–2002-es tanévtől van iskolalelkész, a legfőbb célja a lelki nevelés. Ezt szolgálják a bibliaórák. Kónya Tibor nevelési módszert lát a cserkészetben, vannak is cserkészeik. /Takács Ildikó: Az iskolalelkész és a keresztyén nevelés. Beszélgetés Kónya Tiborral, a Bethlen Gábor Kollégium iskolalelkészével. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 11./2006. március 13.
Március 11-én Nagyszebenben a Bartók Béla Országos Ifjúsági Kórustalálkozót a magyar Nobel-díjasokat bemutató kiállítás megnyitója követte, végül pedig felavatták a Nagyszebeni Magyar Kulturális Irodát. A HÍD Szebeni Magyarok Egyesülete, a Romániai Magyar Dalosszövetség és az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület társszervezésében emlékeztek meg a 125 éve született Bartók Béláról. A kórustalálkozón fellépett a nagyszebeni Olajág Ifjúsági Énekkar, a farkaslakai Tamási Áron és a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola egyesített énekkara, a bukaresti Ady Endre Középiskola Lyceum Konsort régizene együttese, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium leánykara, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium énekkara, a kolozsvári Református Kollégium vegyes kara, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum vegyes kara és a marosvásárhelyi Nagy István Ifjúsági vegyes kar. Bartók Bélára emlékezett Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke. A magyar Nobel-díjasokat, valamint Bartók Béla életútját bemutató kiállításról Beke Mihály a bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója elmondta, hogy a kiállítás Cseh Áron magyar főkonzulnak és a kolozsvári főkonzulátusnak köszönhető. A Magyar Kulturális Iroda felavatásakor Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke kifejtette, az iroda felvállalja a helyi és megyei rendezvények szervezését. Terényi János Magyarország bukaresti nagykövete szerint a nagyszebeni magyar közösség egyszerre van nehéz és könnyű helyzetben. Nehéz a helyzetük, mert kis létszámú a magyar közösség, de könnyű, mert Nagyszeben Románia egyik leggyorsabban fejlődő városa, és ezzel együtt fejlődhet a magyar közösség is. /Dézsi Ildikó: Magyar Kulturális Irodát avattak Nagyszebenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./2006. március 13.
A nagyváradi Kiss Stúdió Színház 11 éves történetét felölelő, csaknem ötszáz oldalas, képekkel illusztrált kötetet mutattak be március 11-én Nagyváradon, a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban. A Mesterségünk a szó című kiadványt a Versünnep 2006 elnevezésű rendezvényt követően ismerhette meg a közönség. Az eseményen Kiss Törék Ildikó színművész, a kötet egyik szerzője köszöntötte a jelenlévőket, majd Molnár Judit magyartanárt mutatta be a könyvet. A Kiss Stúdió az egyetlen romániai magyar magánszínház. Nagyváradon a jövőben bemutatják a Kiss Stúdió Színházról készült, Koptatott szavak című dokumentumfilmet. A könyvbemutatót követően megnyílt Tolnay Tibor festőművész kiállítása. /Gálovits Zoltán: Könyvbemutató és tárlatnyitó a Lorántffyban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 13./2006. március 16.
Szavalóversennyel egybekötött ünnepséget rendezett Temesváron a Gerhardinum Római Katolikus Líceum március 15-én a piaristák templomában. Az egybegyűlteket, Szabó Péter a Gerhardinum Líceum és a piaristák templomának igazgatója köszöntötte. A versmondók teljesítményét Szabó Péter igazgató, Higyed Imre színművész és Dénes Ildikó tanítónő bírálták el. /(Sz. I.): “Hazám, hazám, Te mindenem…” = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./2006. március 17.
Március 15-én a nagyenyedi magyarság a Bethlen Gábor Kollégium dísztermében ünnepelt, a Fehér megyei RMDSZ és az iskola szervezte ünnepségen. Szőcs Ildikó igazgatónő, a műsor levezetője üdvözölte a vendégeket. Bárócz Huba református esperes és dr. Gudor Botond magyarigeni református tiszteletes után Mariana Plesa, Horatiu Josan és Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium történelem tanára mondott beszédet. /Bakó Botond: Jottányit sem 48-ból! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./2006. március 17.
Marosvásárhelyen zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál. – Tolsztoj regénye alapján született meg Nagy András Anna Karenina Pályaudvar című drámája. Szabó K. István rendezésében a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház ezzel az előadással vett részt Marosvásárhelyen az Interetnikai Színházi Fesztiválon. A történet a szerelemről és a halálról szól. /Madaras Orsolya: Interetnikai Színházi Fesztivál. Marosvásárhely, 2006. március 10-19./ – Varga Ibolya, a kolozsvári Puck Bábszínház rendezője elmondta, jó volt, hogy ilyen nagyszámú közönség előtt tehettek. Otthon jóval kevesebb néző előtt játszanak a termünk csupán 90 férőhelyes. Mostani előadásuk legfőbb mozgatóereje a zene, a ritmus. /Novák Ildikó: Ki a „ludas”?/ – A temesvári Csiky Gergely Állami Színház Patkó Éva negyedéves rendező szakos hallgató Learjét adta elő. Az előadás címe is hangsúlyozza (L=R+C+G), hogy lényeges eltérések vannak az eredeti Shakespeare-drámától. Az előadás szimbólumokra épül, minden egyes gesztusnak, pillantásnak meghatározott jelentése van. /Kádár-Dombi Katalin: A körön kívül/ – Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban Godot-ra vártak. Reménykedünk. Titokban mindannyian egy-egy Godot-ra várunk. /Papp Ida Júlia: Eljön-e hozzánk Godot?/ /Összeállították a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./2006. március 17.
Ha nem lépünk most, tíz-tizenöt éven belül elmegy háromszázezer magyar; s ha nem vigyázunk magunkra itt, a tömbmagyarságban, a szórvány sorsa vár ránk –hangzott el a magyarságpolitikai beszélgetéssé alakult kettős könyvbemutatón Sepsiszentgyörgyön, melynek főszereplői Kallós Zoltán néprajzgyűjtő és Farkas Árpád költő voltak, akikkel Benkei Ildikó rádióriporter, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának szerkesztője készített Magyarnak lenni sorozat köteteiként megjelent mélyinterjúkat. Kallós Zoltán válaszúti magyarságmentő tevékenységénél kilyukadva fogalmazta meg Farkas Árpáddal azt, amit a hazai magyarságot képviselő politikumnak tennie kellene. /(vop): Magyarnak lenni – és maradni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./2006. március 20.
15 éve, 1991-ben indult újra a szülők kérésére Fehér megyében, Vajasdon a magyar óvoda és 1995-től szakképzett óvónő, Nagy Ildikó neveli a falu 13 óvodását. 1995-ben az óvoda még a régi kántori lakásban működött, nagyon rossz körülmények között. 1996-ban költöztek át az iskola épületébe. A szülők is segítettek a terem berendezésében, a farsangi előadások bevételéből vettek szőnyeget és fogast. A Szent Ferenc Alapítvány jóvoltából kerültek képek a falra, meséskönyvek a polcra, és elektromos billentyűs hangszerük is van. /Takács Ildikó: 15 éves a vajasdi magyar óvoda. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./2006. március 20.
Vasárnap délelőtt az istentisztelet idején Nagyenyeden, a vártemplomban a kisgyerekeknek tart vasárnapi iskolát Tamás Piroska nyugdíjas tanítónő. Ezt a rendhagyó vasárnapi iskolát Lázár Emőke református vallástanárnő kezdte el, most ketten felváltva folytatják. /Takács Ildikó: Gyermekmegőrző és vasárnapi iskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./2006. március 22.
Lassan halad az átvilágítási törvénytervezet tárgyalása. Több mint tizenöt évi kivizsgálás, tárgyalás, felderítés ellenére sem mondták még ki, hogy kik a felelősek az 1989. decemberi ártatlan emberáldozatokért. Az átvilágítási törvény megtiltaná, hogy közméltósági tisztséget töltsenek be olyanok, akik a kommunizmus alatt élvezték a pártvezetőségnek kijáró előnyöket, és kommunista elveket vallottak. Egyesek már elkészítették a volt kormánypárt feketelistáját azok névsorával, akik az új átvilágítási törvény szerint „tisztátalanoknak” bizonyulhatnak. Az első helyre Ion Iliescu került, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának egykori tagja, propaganda titkár, ifjúságügyi miniszter, megyei pártbizottsági első titkár. Őt követné Nicolae Vacaroiu, aki az állami tervbizottságban volt igazgató. Octav Cozmanca a miniszteri tanácsban töltött be vezető tisztséget. Doru Ioan Taracila és Ion Solcanu jelentős állásokat foglaltak el a kommunista pártbizottságban. Ioan Talpes tiszt volt a Védelmi Minisztériumban, és egy katonai kiadvány főszerkesztője. Viorel Hrebenciuc megyei párttitkári tisztséget töltött be, Dan Ioan Popescu felügyelő volt a kommunista minisztertanácsban, Mircea Pascu volt védelmi miniszter a pártaktivistákat felkészítő akadémián (Stefan Gheorghiu) volt kutató és lektor, Vasile Puscas a kommunista egyetemisták szövetségében töltött be tisztséget, Ovidiu Banzan volt egészségügyi miniszter pedig ugyanitt az oktatási, művelődési osztály alelnöke volt. /Újvári T. Ildikó: Átvilágítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2006. március 22.
Ladányi Árpád Fehér megyei alprefektussal január 5-én tette le a hivatali esküt. Elmondta, munkakörébe tartozik a megyei földosztó bizottságok munkájának vezetése, illetve a munkacsoportok irányítása. Ide tartozik a birtoklevelek kiállítása is. A benyújtott visszaigénylések kapcsán még kb. 10 ezer kérést kell ellenőrizni, kiállítani a birtoklevelet. A munka felgyorsítása érdekében körlevélben leszögezte a helyi földosztó bizottságok kötelességeit, illetve a mulasztás miatti büntetéseket. Az egyházi javak visszaszolgáltatása terén úgy látja, hogy a polgármesteri hivatalok nagyon lassan intézkednek. Több esetben közbe kellett lépnie. /Takács Ildikó: Folytatná a felvállalt munkát. Beszélgetés Ladányi Árpád Fehér megyei alprefektussal. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./2006. március 25.
A Fehér megyei Magyarlapád Pirospántlikás népi együttese 1985-ben alakult, 1986 pünkösd vasárnapján “keresztelték” el a hangszerekre kötött piros pántlikákról. Régi népi szokás, hogy ünnepnapokon pántlikát kötnek a leányok a hegedűre. Az együttes alakulásáról Turzai András mesélt. Először csak Magyarlapádon léptek fel, aztán hívták őket a környező falvakba keresztelőkre, konfirmálásokra muzsikálni. 1990-ben már volt táncegyüttesük, vette át a szót Székely György, a tánccsoport vezetője. A tánccsoporttal együtt először Sepsiszentgyörgyön táncház-találkozón voltak.– Először 1992-ben léptek fel Magyarországon. Egyből aranyminősítést kaptak. Budapestre először a Bartók néptánc együttes meghívására mentek, 1997-ben. Utána már jöttek a meghívások. Volt év, hogy hatszor muzsikáltak Magyarországon. A Duna Televízió 4 órás dokumentumfilmet készített a Pirospántlikásokról. Amióta MSZP kormány van, keveset hívják őket. Többgenerációs a táncegyüttesük van. Évek óta rendeznek tánctábort. Kiadtak két CD-t, magyarlapádi szöveges és szöveg nélküli népzenével. /Takács Ildikó: Elvitték Lapád hírét. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2006. március 30.
A csombordi általános iskola magyar tagozatának IV. osztályosaiból álló Csipike csapat részt vett a Nagyváradon megrendezett “Mesék szárnyán” vetélkedő országos szakaszán. /Takács Ildikó: Nagyváradon voltak a “Csipikék” . = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./2006. március 31.
Március 29-én Nagyenyeden az Irodalmi Kávéház meghívott vendége Bernád Ilona természetgyógyász, a Bethlen Dokumentációs Könyvtárban megtartott összejövetel házigazdája Györfi Dénes könyvtáros volt. Bernád Ilona a magyar népi egészségmegőrzésről és gyógyászatról tartott előadást. A magyarságot a hagyományok, szokások is egybekapcsolják, „összeköt bennünket a közös tudás és a közös lélek” – fejtette ki az előadó. /Takács Ildikó: Összeköt a közös lélek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./2006. április 3.
Kampányzáró nagygyűlést tartott az MSZP és a Fidesz. „A nemzet a szó, a köztársaság a tett”, a nemzet az akarat, a köztársaság a cselekvés – jelentette ki a szocialisták miniszterelnök-jelöltje április 1-jén, „a köztársaság barátainak nagygyűlésén.” Gyurcsány Ferenc szerint a szocialisták képesek összekapcsolni egymással két közös szándékot: egyfelől a gazdagabb, sikeresebb ország és erősebb gazdaság megteremtését, másfelől azt, hogy ez az erő és gazdagság milliókat, egy összetartó Magyarországot szolgáljon. A Hősök tere előtt felállított színpadon a Szocialista Párt vezetői, többek között Hiller István pártelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető, Medgyessy Péter és Horn Gyula volt miniszterelnök volt jelen. Megrendítő érzésnek nevezte Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pártja április 2-i, vasárnapi budapesti nagygyűlésén, hogy „még többen vagyunk, mint négy évvel ezelőtt.” Beszédében a Fidesz kormányfőjelöltje kitért arra, hogy a párt nagygyűlésével egy időben magyarok ezreinek otthonát fenyegeti az árvíz. Azt kérte a magyar szolidaritás nevében, hogy mindenki segítsen, ahol tud. Orbán Viktor beszédét megelőzően Áder János, a Fidesz frakcióvezetője; Pokorni Zoltán alelnök és Kövér László, az országos választmány elnöke együtt érkezett a színpadra a közönség nagy tapsától kísérve. A szervezők szerint mintegy másfélmillió ember vett részt a rendezvényen. Első alkalommal szavazhattak külföldi magyar diplomáciai képviseleteken azok a magyar állampolgárok, akik ezt nem tehetik meg otthon, a jövő hét végi magyarországi országgyűlési választásokon. /Daczó Dénes, Debreczeni Hajnal, Mihály László: Kampányzárók, külföldi voksok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ Április 1-jén Budapesten piros lángba borult, és Vörös térré változott az Andrássy út. A vörös lufidömping s a vörös egyentábla-rengeteg, a vörös trikók és pólók átfestették az utat. A kivonulás régi ideológiák újraszínezésére emlékeztetett, minden ,,a tartalom és forma egységének jegyében” történt: a szavak és lufik egyaránt könnyű gázzal töltötteknek bizonyultak, az IGEN, MSZP egyenfeliratok özöne: egyenlufik és egyentáblák egy vörös falanszter szabványosító képzetét keltették. A köztársaság barátainak nem volt, kitől megmenteniük a köztársaságot, írta Sylvester Lajos. Valakik ezekben a napokban robbantással keltettek félelmet. Másnap a Kossuth téren délben kelt fel narancssárga színben a nap. A Kossuth téri országos sereglet előtt a szónokok, a szó erejében bízva szólították az ország, a Kárpát-medence magyarságának egészét megjelenítő óriásgyülekezetet az április 9-i ,,választó vasárnapon” a változást hozó jelenlétre és voksolásra. A megszólított társadalmi kategóriák reprezentánsai generációk üzenetét-akaratát tolmácsolták, a nemzetiségek, az értelmiségiek, tudósok, alkotóművészek, sportolók jelenléte a nemzetegyesítés igényét vetítette ország-világ elé. Orbán Viktor beszédébe a kommunista szoborpark megszemélyesítéséről, a múlt új csomagolásba öltöztetett visszalopakodásáról beszélt, a kommunista diktatúrák ,,teljesítményét” is messze túlnövő ,,papírszoborról”, amelynek csak a füle háromemeletnyi, mert, amint mondta, ,,a legnagyobb szobrokat azok állítják, akik lélekben a legkisebbek”. A Kossuth téri nagygyűlés üzenete: az országépítő nemzetegyesítés s az ébresztő, Magyarország! /Sylvester Lajos: Ki húz bele, és ki húz el? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./ Orbán Gyurcsány Ferencnek egy kilencemeletes házat elborító arcképére célzott. 2006. április 3.
Rettegi György gazda Magyarlapádon. Elmondta, hogy az Európai Unió a gazdáknak jót nem fog hozni. Lapádon a földterületek felaprózottak, egy 5 hektáros gazdának 10-15 helyen van a földje. Így nem lehet gazdaságosan dolgozni. Nincs szervezettség és piac sincs. Az állami támogatás kevés. Sokan elhagyták a falut. Van a faluban 100 hektár gyümölcsös, azt sem művelik meg. A határ fele megműveletlen, parlagon vannak a földek. Molnár György a falugazdász egyedül a határon átnyúló, régiós mezőgazdaságban bízik. /Takács Ildikó: A mezőgazdaság alkonya Magyarlapádon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 3./2006. április 4.
Zeng a lélek címmel mutatta be legújabb produkcióját az Udvarhely Néptáncműhely. A táncegyüttes ez alkalommal Tamási Áron Zeng a magosság című novelláját dolgozta fel, alkalmazta színpadra. A táncjáték koreográfusa a sepsiszentgyörgyi Háromszék Néptáncegyüttes mozgásművészeti szakembere, Ivácson László. A cselekmény középpontjában egy katonának bevonuló, majd leszerelő etédi székely legény áll. A produkció színrevitelébe Szabó Jenő, valamint László Ildikó színművészek is besegítettek, a zenei rész Molnár Szabolcs közreműködésével, a díszlet pedig Bocskay Anna tervei nyomán készült el. /Szász Emese: Tamási-adaptáció az udvarhelyi színpadon. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./2006. április 6.
Április 5-én kezdődtek a Kőrösi Csoma-napok: Kőrösi Csoma és keleti hagyományaink című kétnapos tudományos konferenciával Kovásznán. A hallgatóságot Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke köszöntötte. Előadást tartott Aradi Éva budapesti indológus, majd dr. Balogh Ildikó (Budapest), dr. Bárdi László (Pécs), Bernád Ilona (Marosvásárhely), dr. Obrusanszky Borbála (Budapest) és Gazda László (Sepsiszentgyörgy). /(b. j.): Keleti hagyományaink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./2006. április 7.
Csata Ambrus Bonyolítók című regényében a közelmúlt és a jelen társadalmának keresztmetszetét adja. A cselekmény egy képzeletbeli országban, Balkániában, egy képzeletbeli kisváros, képzeletbeli iskolájában játszódik, ahol az oktatók, az ellenőrök, a rendfenntartók és a minisztériumi szervek is tudják, hogy a zsebekbe nem lehet belátni. /Gálné Esztegár Ildikó: Tragikomikus regény. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 7./