udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
1470
találat
lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 1441-1470
Névmutató:
Cabulea, Vasile
2008. december 2.
Brutálisan bántalmazták az RMDSZ egyik margittai önkéntesét – tájékoztatott Szabó Ödön, a Bihar megyei szervezet ügyvezető elnöke. Tőtős Norbertet, a margittai Octavian Goga Líceum XII. osztályos diákját plakátolás közben verték meg, aki ezáltal súlyos testi sérüléseket szenvedett. A 18 éves fiatalt Timar Iulius, az aradi Vasile Goldis Egyetem margittai kihelyezett karán oktató tanár bántalmazta, aki a Szociáldemokrata Párt helyi jelöltjének kampányolt. /Magyarverés Margittán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./2008. december 5.
Nyolc olyan honatya van a román parlamentben, aki 1990 óta a törvényhozás tagja – írta a Gardianul bukaresti lap. Ezeket az RMDSZ, valamint a Szociáldemokrata Párt és elődjei adták. Hatodik mandátumát szerezte meg november 30-án Markó Béla, Verestóy Attila, Kerekes Károly, Márton Árpád, Varga Attila, illetve Adrian Nastase, Bogdan Niculescu-Duvaz és Vasile Ion. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./2008. december 19.
Kissé mintha minden fordított sorrendben történne Romániában a választások után. A jobboldal a baloldallal szövetkezik, a legkisebb, parlamentbe jutott szervezet – az RMDSZ – hirtelen a két nagy párt közti koalíciós tárgyalások egyik fő tárgyává válik, annak ellenére, hogy tulajdonképpen egyiknek sincs rá égető szüksége a többség kialakításához, aztán a két alakulat elosztja a minisztériumokat és minden más földi hatalmat, miközben a frissen kijelölt közgazdász kormányfő jóformán szóhoz sem jut, erre visszavonul, aztán új miniszterelnököt nevesít az államfő, lassan-lassan pedig a tárcavezetők neve is nyilvánosságra került. A miniszterek névsorát olvasva, mintha feltámadt volna hajdani Nemzeti Megmentési Front, amelyből származik a két kormányzó párt. Régi arcok kerültek ismét a tárcák élére – Ilie Sarbu mezőgazdasági, Ecaterina Andronescu oktatásügyi, Marian Sarbu munkaügyi, Radu Berceanu szállításügyi miniszter –, akik korábban sem bizonyítottak, de a hűséges pártkatonai szolgálatot tárcavezetői tisztséggel jutalmazták. Vannak olyan nevek is, melyek akár jó választásnak is bizonyulhatnak: Toader Paleologu lesz a művelődésügyi miniszter, Cristian Diaconescu pedig minden bizonnyal helytáll majd külügyérként, a belügyminisztériumtól megfosztott Vasile Blaga pedig a fejlesztési tárcát irányíthatja. A névsorból kiderül: a miniszterek kinevezésénél nem a hozzáértés, szakmai felkészültség volt a legfontosabb kritérium. Attól sem riadtak vissza, hogy új minisztériumokat hozzanak létre: Elena Udrea vezetésével például a turisztikai tárcát, de hasonló a helyzet a sport- és ifjúsági minisztérium esetében is, amelyet Monica Iacob Ridzi vezet majd. A leendő kabinetről a névsoron kívül sokat elárul, hogy nincs még végleges kormányprogram. /Farcádi Botond: Névsor van, program nincs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./2008. december 20.
A tizenkilenc éves román demokrácia alatt ilyen felháborodással, ellenszenvhullámmal még nem fogadtak román kormányt, mint most. Már a bal–jobb koalíció felháborított sok-sok embert. Mindkét párt legalább fele-fele arányban régi motorosokkal, egykori kormánytagokkal állt elő, Radu Berceanutól Adriean Videanun és Vasile Blagán vagy Gheorghe Pogeán át a szocdem Ecaterina Andronescuig, Ilie és Marian Sarbuig. Ráadásul egyik sem feddhetetlen, mindenik nevéhez kapcsolódik valamilyen kétes cselekedet, üzlet vagy nagy megalkuvás. A belügyminisztert, Gabriel Opreát egykor maga Basescu gyanúsította meg maffiakapcsolatokkal. /Simó Erzsébet: Bocra futottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./2008. december 22.
1989. december 16-a és 1990. január 1-je között 1104 személy halt meg lőtt seb következtében, a sebesültek száma 2352. Az áldozatok száma a diktátor elmenekülése után nőtt meg drámai módon, akkor 942 személy halt meg, 2245 sebesült meg. Közel húsz év elteltével még mindig csak az áldozatok neve ismert – a gyilkosok személyét homály fedi, holott azok közöttünk járnak-élnek, sőt: prosperálnak, írta a lap munkatársa. Újságcikkek, elemzések, tanulmányok, könyvek ezrein kívül 3395 bűnvádi dossziét állítottak össze, 3500 törvényszéki orvosi vizsgálatot végeztek, 11 ezer helyszíni terepvizsgálatra, 1500 ballisztikai vizsgálatra került sor és 41 ezer személyt hallgattak meg, 245 gyanúsítottat helyeztek vád alá 112 bűnvádi dosszié alapján. Legtöbbjüket még a tárgyalás idején felmentették, vagy fellebbezés illetve Ion Iliescu kegyelmi rendelete nyomán szabadlábra helyezték. A bukaresti nagygyűlést a diverzióhoz megfelelő eszközökkel rendelkező szakértők szervezték, a rendbontást pedig nem a forradalmi indulatok, hanem a félelem, a pánik váltotta ki, amelyet a „diverzánsok” profi módra provokáltak a tömegből, fémhegyű botokkal, petárdákkal, süvöltésszerű zajt keltő elektronikus berendezésekkel. Hogy mindebben mennyi az igazság – az is a megválaszolatlan kérdések közé tartozik. Tény viszont 1989. december 21-e tragikus bukaresti mérlege: 49 halott, 463 sebesült, 698 letartóztatott, véresre vert, megkínzott személy. Az eseményeket éveken át kivizsgáló Dan Voinea katonai főügyész leszögezte: terroristák nem léteztek. Ma már világos – bár bizonyíthatatlan –, hogy Ion Iliescuék annak reményében rendezték meg az élő tévé-adásban közvetített „forradalmat”, hogy a szabadságát véráldozattal kivívó Románia hatalmas nemzetközi rokonszenvre tesz szert. Nem véletlen, hogy sokfelé – így Bukarestben, Kolozsváron – a „forradalmi események” vezéralakjai neves színészek voltak: Ion Caramitru, Calin Nemes… Nem a véletlen folytán halt meg hirtelen és gyanús körülmények között az események több kulcsfigurája. 1990 elején holtan találták irodájában a bukaresti megtorlást irányító és Vasile Milea volt honvédelmi miniszter szintén rejtélyes halálának körülményeit állítólag jól ismerő Gheorghe Voinea hadseregparancsnokot. Ugyanakkor halt meg a diverziós híreket terjesztő csoport tagjaival kapcsolatban álló Gabriel Safta tábornok. Váratlanul távozott az élők sorából a katonai és polgári távközlés főnöke, Stelian Pintilie szekus tábornok. Emil Macri tábornok, a Securitate gazdasági kémelhárításának főnöke 1991-ben kórházba szállítás közben szenvedett infarktust. A különleges alakulatok, az USLA parancsnok-helyettesét, Gheorghe Troscát terroristának nézve lőtték agyon, szintén tévedésből lőtték le a temesvári halottak elégetését megszervező Constantin Nuta és Velicu Mihaela tábornok, a milícia parancsnoka és helyettese helikopterét, Vasile Malutan magasfeszültségű vezetéknek ütközött helikopterével, pedig Ceausescu személyes pilótájaként tapasztalt repülős lehetett. Az otopeni-i repülőtér parancsnoka, Dumitru Puiu egy temesvári elmegyógyintézetben végezte 1990 elején. Nicolae Ceausescu testvérét, Marint felakasztva találták Románia bécsi kereskedelmi kirendeltségének irodájában, Nicolae Doicarut, a szeku kémelhárítási főnökét vadászaton lőtték le, öngyilkos lett a diktátorpár halálos ítéletét kihirdető katonai ügyész, Gica Popa. Abban mindenki egyetért, hogy Románia egészen másutt tartana ma, ha a szovjet és amerikai hírszerzés nem éppen Ion Iliescut szemelte volna ki Ceausescu utódjaként. /Bogdán Tibor: A puccsbament forradalom. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./2008. december 24.
Az oktatási tárca elismerte: tehetetlenül szemléli, hogy a hazai egyetemeken könnyedén jutnak törvénytelenül diplomához a külföldiek. „Nincs Romániában központi nyilvántartás arról, hány külföldi diák tanul az országban, ugyanakkor nem létezik egységes módszer arra sem, hogyan lehetne ellenőrizni a külföldi diákok oktatásával is foglalkozó egyetemek, főiskolák tevékenységeit” – összegzett a minisztérium ellenőrző testülete azután, hogy vizsgálat alá vett 12 romániai orvosi és fogorvosi egyetemet. Az ellenőrzésekre májustól kezdődően az olasz hatóságok kérésére került sor, miután kiderült, hogy Olaszországban olyan személyek dolgoztak fogorvos-technikusként, akik gyakornokoskodásukkal egyidőben szereztek egyetemi oklevelet Romániában. A legtöbb rendellenességet az aradi Vasile Goldis Egyetemen, a Nagyváradi Egyetemen, a iasi-i Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint a bukaresti Titu Maiorescu Egyetemen tapasztalták. Az olasz nagykövetség már 2000-ben figyelmeztette az akadémiai akkreditáló tanácsot a csalásokra, amikor kiderült, 63 olasz állampolgárnak a iasi-i orvosi egyetemen szerzett diplomája törvénytelen. Két éve a nagyváradi felsőoktatási intézmény olyan tantárgyakból is adott diplomát, melyeket Romániában nem is oktatnak. /O. M. : Zöld út a hamis a diplomáknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./2009. január 16.
A lap átvette magyar fordításban a bukaresti Evenimentul Zileiből Mircea Marian cikkét. 2004 decemberében, a védelmi és nemzetbiztonsági szakbizottságokban történt meghallgatásán Vasile Blaga belügyminiszter-jelöltként határozott ígéretet tett: „A minisztérium Hírszerző Igazgatóságát a parlament ellenőrzése alá fogom vonni!”Azonban amikor miniszter lett, Blaga elfeledkezett ígéretéről, a parlament semmilyen ellenőrzést nem gyakorolt az UM 0962, a belügyi titkosszolgálat felett. Ez a szervezet, a Belügyminisztérium Hírszerző és Elhárító Főigazgatósága (DGIPI) a liberális kormányzat alatt is homályban maradt. Az UM 0962 vezetésének, akárcsak a védelmi minisztérium vezetőinek időnként meg kellene jelenniük a képviselőház és a szenátus védelmi bizottságainak ülésein. A Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ ellenőrző parlamenti bizottságot újra kellene aktiválni, és elemezniük kellene az SRI 2006., 2007. és 2008. évi tevékenységét. Nem valószínű, hogy ez megtörténik a jelenlegi PSD–PDL kormányzás alatt. Inkább lehet arra számítani, hogy a parlament rövidesen megszavazza a nemzetbiztonságra vonatkozó törvénycsomag elnöki változatát, s ezzel szentesíti az államfő teljhatalmát a hírszerző szolgálatok fölött. /Basescu újraegyesítette a Szekuritátét. Kisebb-nagyobb válságok. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./2009. február 2.
Tízszer nagyobb adóssága van a regionális fejlesztési és lakásügyi minisztériumnak, mint a tavalyi év elején – nyilatkozta Vasile Blaga tárcavezető. Szerinte elődje, Borbély László törleszthette volna az adósságot, „ha a kormány becstelen módon nem értékelte volna túl ötmilliárd lejjel az államháztartás bevételeit, hogy 600 millió lejjel tömhessék meg a politikai klientúra zsebeit”. Az új miniszter azt is nehezményezte, hogy a minisztérium egyetlen eurót sem hívott le 2008-ban a csatlakozás utáni uniós alapokból a Regionális Operatív Program (POR) befektetési projektjeire. Borbély László képviselő, volt lakásügyi miniszter elmondta, nem csodálkozik Blaga kijelentésein, hiszen „minden új miniszter bizonyítani szeretne, és próbál ujjal mutogatni arra, akitől átvette a stafétabotot”. „Szó sincs arról, hogy a minisztérium adósságot halmozott volna fel, csupán a decemberi számlák kifizetésének elmaradásáról van szó. Ezek kifizetése azért maradt el, mert a kormány az országos büdzsé elkészítése miatt csupán január végén adott pénzt a tárcának, így most kell törleszteni az elmaradást” – nyilatkozta Borbély. Az uniós alapok lehívásának elmaradására reagálva, a volt miniszter kijelentette: „Én elmondtam már nagyon sokszor, a 2008-as év a szerződések éve volt, 2009 pedig a lehívások éve, ez minden országban így van. Ezen a téren három minisztérium áll a legjobban, a környezetvédelmi, a munkaügyi és a fejlesztési minisztérium”. /O. M. : Adósságot hagyott hátra miniszterként Borbély László? = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./2009. február 16.
Az alkotmányt lobogtatva érkezett Háromszékre Traian Basescu államfő. Bár a székelyek korábban bocsánatkérésre szólították fel az államfőt, ő ráerősített: Romániában soha nem lesz területi autonómia. A Székelyföldet fellendítendő, még a héten elküldi a minisztereket a térségbe, akiknek előfutáraként tanácsosa, Eckstein-Kovács Péter elkezdi „információszerző” megbízatását. „Eldöntött tény, hogy Románia nemzetállam, a területén nem hozható létre területi autonómia” – szögezte le Traian Basescu. Az államfő közel öt órán át tárgyalt a Kovászna és Hargita megyei tanácselnökökkel, illetve a székelyföldi városok polgármestereivel. Basescu nem tartotta magát a zárt ajtók mögötti egyezséghez, hanem – amint a sajtó szeme elé került – egész pályás letámadást indított a magyar politikusok ellen. Az elnök megismételte korábbi tézisét, miszerint a Hargita és Kovászna megyei önkormányzatoknál etnikai tisztogatás folyik a románokkal szemben. „Mutassanak nekem egyetlen román nemzetiségű igazgatót, osztály- vagy irodavezetőt a Hargita vagy Kovászna megyei tanácsnál vagy magyar vezetésű polgármesteri hivatalnál, és visszavonom, amit mondtam” – provokálta az elnök az RMDSZ-es vezetőket. A megszólított vezetők nem válaszoltak, az ÚMSZ viszont közölt példát: Marin Nicolae a Kovászna Megyei Tanácsnak alárendelt Útügyi Igazgatóságot vezeti. Tamás Sándor elmondta, a Kovászna megyében a román nemzetiségű igazgatók részaránya közel hatvan százalékos, ha a teljes intézményi hálózatot tekintjük, de javarészük a kormánynak alárendelt struktúrák élén áll. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint „Traian Basescu csapdát állít saját magának, amikor azt nyilatkozza, hogy Székelyföldön etnikai tisztogatás folyik a románok ellen”. Antal emlékeztetett: az államelnök azt hangoztatja, hogy Románia nemzeti állam. „De ha ebben az országban csak románok élnek, akkor ki tud etnikai tisztogatást végezni?” – tette fel a kérdést Antal, aki átadta Basescunak azt a petíciót, amelyet múlt vasárnap olvastak fel a magyar intézményvezetők leváltása ellen szervezett tüntetésen. Basescu azzal utasította vissza a dokumentumról való tárgyalást, hogy ő csak reális problémákról hajlandó beszélni. Az államfő a közel egy órás sajtótájékoztató idején többször felolvasott Románia alkotmányából. „A magyar politikusok, amikor az autonómiáról beszéltek, nem mondták el az embereknek, hogy Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam” – idézte az alkotmány első cikkelyét Basescu. Hozzátette: egyetért a „helyi autonómia” minél nagyobb kiszélesítésével. A székelyföldi önkormányzati vezetők Basescu érveire reagálva elmondták: a spanyol alkotmány első cikkelye is a nemzetállamiságot hangsúlyozza, azonban a második pontja kimondja a régiók autonómiáját, felsorolja ezek hatáskörét. Basescu a korábbiaknál is hevesebben támadta az RMDSZ-t, amelyet – amellett, hogy a térség elmaradottságáért tett felelőssé – nem lojális partnernek és „szavazatvadásznak” nevezett. A államfő kitért a Magyar Polgári Szövetséggel fenntartott korábbi kapcsolataira is, amelynek elnökét – Szász Jenőt – székelyudvarhelyi polgármesterként empátiából támogatta. „Ugyanaz történt vele, ami velem bukaresti főpolgármesterként: akadályozták munkájában” – fejtegette Basescu, az RMDSZ-re utalva ezzel. Nem létezik kormányprogram arról, hogy moldovai románokkal népesítsék be Kovászna és Hargita megyét, jelentette ki Basescu. Az államfőt Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök tájékoztatta arról, hogy tavaly ősszel levelet kapott a belügyminisztérium egyik illetékesétől, aki arra kérte, hogy teljesítse egy moldovai család Székelyföldre telepedési kérését. Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Román Kommunista Párt archívumából megszerzett, 1985-ből származó átirattal bizonyította, hogy erőszakosan zajlott a románság Székelyföldre való betelepítése; abban ez áll: „(...) hogy Marosvásárhelyen a románok száma az összlakosságon belül elérje vagy meghaladja a következő két éven belül az 50 százalékot, az szükséges, hogy engedélyezzék ebben az időszakban 7600 román nemzetiségű alkalmazását a szocialista egységekben (...). ” A moldovai Vasile Botnaru kérésében egy olyan kormányprogramra hivatkozott, amely Kovászna és Hargita megye benépesítését érinti. Eckstein-Kovács Péter, Traian Basescu kisebbségügyi tanácsosa kifejtette: nem tehet arról, hogy Basescu mit nyilatkozik a magyar ügyekről. /Kovács Zsolt, Lokodi Imre, Isán István Csongor: Az asztalt verte Basescu. Nekiesett az RMDSZ-nek az újra a Székelyföldön „üdül” államelnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./ Basescu elnök február 14-én először Kovászna és Hargita megyék rendőrfőnökeit, majd a prefektusokat fogadta, ezután ebédre látta vendégül a két megye tanácsának vezetőit és a háromszéki polgármestereket. Az államfő kifejtette, hogy a decentralizáció híve, majd bírálta az RMDSZ-t, hogy hosszú évekig volt kormányon és nem támogatta hatékonyan a két székely megyét. . /Bíró Blanka: Basescu a Székelyföldön: decentralizáció igen, autonómia nem. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./2009. február 21.
A megkezdett fejlesztési beruházások folytatását ígérte február 20-án a kormány három minisztere, akik Hargita és Kovászna megyei önkormányzati vezetőkkel és parlamenti képviselőkkel találkoztak. Kelemen Hunor képviselő, az RMDSZ ügyvezető elnöke elmondta: a Vasile Blaga fejlesztési, Radu Berceanu közlekedési és Monica Iacob-Ridzi sportminiszterrel folytatott megbeszélésen kisebb és nagyobb beruházásokról egyaránt szó esett. A legnagyobb ígéret a Kökös–Csíkszereda–Maroshévíz–Szászrégen közötti útszakasz felújítására vonatkozik. /Folytatják a beruházásokat Székelyföldön. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Ígérethalmazt hoztak a miniszterek, akik csíkszeredai látogatásukon elmondták, adnak pénzt, ha van projekt. A már folyamatban lévő projektek finanszírozását nem állítják le. A tárcavezetők ígérete szerint Hargita és Kovászna megye jelentős központi támogatásokat kap az infrastruktúra-fejlesztésre. A mindkét megyén áthaladó 12-es országutat a jövő év közepéig teljesen felújítják. Blaga miniszter szerint a két megye idén kétszer annyi pénzt fog kapni megyei utakra, mint az elmúlt négy évben. /Támogatnák a megkezdett a projekteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./2009. február 26.
Kovászna megye új prefektusa románra cserélte a megyei névadó bizottság több magyar szakemberét. Kijelölte az utca-, illetve intézménynévadással foglalkozó megyei bizottság öt tagját: Bartók Botond művelődési főfelügyelőt, Vasile Stancu történelemtanárt, József Álmos tanárt, helytörténészt, Ioan Lacatusut, a levéltár igazgatóját és Valerii Kavrucot, a Keleti-Kárpátok Múzeumának igazgatóját. Az elmúlt négy évben József Álmos és Valerii Kavruc volt a bizottság tagja, mellettük Cserey Zoltán történész, Jancsó Árpád történelemtanár és Haszmann Pál muzeológus döntött az utcák, iskolák, közintézmények névadásáról. A jelenlegihez hasonló összetételű testület rosszindulata, helytörténeti és történelmi ismereteinek hiányossága akadályozhatja a közösségi akaratot. A 75 százalékban magyarok lakta Háromszéken az elkövetkező esztendőkben három román, más tájakról ide érkezett „szakember” dönti el, milyen nevek megfelelőek intézményeinknek, utcáinknak, a két magyar tag bármilyen érvét lesöpörhetik, többségi szavazatukkal érvényesíthetik akaratukat. /Farkas Réka: Elrománosított névadó bizottság (Tisztogat a prefektus). = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./2009. március 14.
Beiktatták tisztségébe március 14-én Kolozs megye két frissen kinevezett alprefektusát. Hegedűs Lajos András és Györke Zoltán korábbi alprefektusokat kormányfelügyelői funkcióba helyezték át, és helyükbe kinevezték utódaikat a szociál-demokrata Mircea Jorj és Vasile Cosma személyében. /Letette esküjét a két új alprefektus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./2009. április 10.
Nem igaz, hogy ellenzékből nem lehet eredményeket elérni, csak így nehezebb. Gyakran kell Bukarestbe járni, hisz sok mindent ott lehet elintézni, például a kicsikart miniszteri ígéreteket behajtani. E célból járt Tamás Sándor megyeitanács-elnök és Antal Árpád András sepsiszentgyörgyi polgármester Vasile Blaga területfejlesztési miniszternél, nem tértek haza üres kézzel. Kovászna megye 16,7 millió lejes hitelkeret megnyitására kapott ígéretet, ebből 7,27 millió lej költségvetési hitel, a pénz többi részét a második félévben kapják meg – közölte Tamás Sándor. A kormányprogram vízvezetési fejezetében hatmilliós támogatásra kapott garanciát Háromszék. A pénzből elsősorban a tartozásokat kell kifizetni, illetve a megkezdett munkálatokat folytatni. Sepsiszentgyörgy polgármesterének szerényebb eredményekkel kellett ezúttal beérnie, számtalan kérése közül kettő teljesült: a Domb utcai, földrengés által megrongált tömbházak felújítási terveinek elkészítésére hetvenezer lejt, a Mikes Kelemen utcai szociális otthon befejezésére 51 ezer lejt kap a város. /Váry O. Péter: Ösvényt vernek Bukarestbe (Miniszteri ígéretek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./2009. április 30.
Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, találkozott Vasile Timis művelődés- és vallásügyi államtitkárral, akivel a két unitárius kollégium levéltári anyagának problémájáról beszélt. A kolozsvári kollégiumi könyvtár levéltárának egy része megtalálható az Akadémiai Könyvtárban, de a székelykeresztúri esetében csak szóbeszédek alapján indulhatnak el. Székelykeresztúron az unitárius egyház által visszakapott épületben működő Orbán Balázs Gimnáziumnak idén jár le az állam által előírt ötéves kötelező bérleti szerződés, de arra kérték az unitárius egyházat, hogy továbbra is biztosítsa számukra az oktatás feltételeit, amíg elkészül az új iskolaépület. Úgy döntöttek, hogy még egy évig biztosítják az állami gimnázium számára a szükséges termeket. Kolozsváron egy informatív jellegű megbeszélésre került sor, ahol az új egyházi vezetés próbálta átlátni a nemsokára felmerülő problémákat. A kolozsvári ingatlan esetében a bérleti szerződés csak 2011-ben jár le, de megbeszélést kezdeményeznek a Brassai-líceum és az unitárius kollégium vezetőségével a probléma megoldása érdekében. /D. I. : Döntöttek a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnázium ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./2009. május 8.
A többi magyar történelmi egyházzal és a civil szervezetekkel összefogva, a politikum segítségével szerezné vissza értékes levéltári anyagait az Erdélyi Unitárius Egyház, jelenleg ugyanis nem létezik ezek visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabály. Bálint Benczédi Ferenc püspök szerint egyedülálló dokumentumokról van szó. A világszerte csak Erdélyben fennmaradt antitrinitárius (a Szentháromság egységét tagadó) dokumentumokat szeretnék visszaszerezni. /Ezek csak Erdélyben maradtak fenn, Amerikában és Nyugat-Európában elégették őket. / A kolozsvári és a székelykeresztúri kollégiumokban világszerte egyedülálló dokumentumokat őriztek, amelyeket 1948-ban az akkori kommunista hatalom elkobzott. Míg a kolozsvári kollégiumra vonatkozóan lehet tudni, hogy hova kerültek a dokumentumok, a székelykeresztúri kollégium anyaga kapcsán csak sejtések vannak, a szóbeszéd szerint ezeket a marosvásárhelyi Teleki Téka, illetve a Hargita megyei könyvtár pincéjében őrzik. A püspök nemrég Bukarestben találkozott Vasile Timis vallásügyi államtitkárral, aki támogatását ígérte ezek visszaszerzéséhez. A püspök elmondta, az egyházi kegytárgyakat – amelyeket 1971-ben kobzott el az akkori hatalom – a 2000-es évek elején visszakapták, de a levéltári és könyvtári anyag nagy részét még kutatniuk sem szabad. A levéltári és könyvtári anyag mellett az egyházközségek kordokumentumait, anyakönyveit is elkobozták, ezeket az állami levéltárakban őrzik. Ez a probléma nemcsak az unitáriusokat érinti, hanem a többi történelmi egyházat, illetve számos kulturális szervezetet is. A restitúciós törvény a levéltárakra, könyvtárakra nem vonatkozik, ezért az egyházaknak, intézményeknek, illetve a politikumnak össze kellene fogniuk, hogy erre vonatkozó jogszabály születhessen. /Pap Melinda: Visszaszereznék a levéltári anyagot. = Krónika (Kolozsvár), máj. 8./2009. május 12.
Az utóbbi 90 év kolozsvári filozófiaoktatásával kapcsolatban tartott kerekasztal-beszélgetés után a legfontosabb román és magyar nyelvű filozófiai munkákból nyílt kiállítás május 11-én Kolozsváron, az Egyetemiek Házában. A BBTE Történelem és Filozófia Kara által a kolozsvári román egyetem fennállásának 90. évfordulója alkalmából szervezett filozófusnapon rendezett beszélgetés 12 résztvevője, doktoranduszok és professzorok, saját kutatási eredményeikről számoltak be, illetve az elmúlt 90 év filozófiaoktatásáról értekeztek. Egyed Péter filozófus a kolozsvári román egyetem létrehozását megelőző időszakról, a Ferenc József Tudományegyetemről beszélt, kitért Böhm Károlynak, az egyetem Filozófia tanszékén akkoriban tanító értékelvű filozófus-professzornak a munkásságára is. – Böhm értékelvűsége és etikai eszmeisége mind a mai napig kisugárzik, Lucian Blaga és Dumitru D. Rosca mellett méltán nevezik a filozófia doyenjének a románok is – fejtette ki Egyed Péter. Vasile Musca professzor kifejtette, hogy a megalakulását követő években, színvonalát tekintve a kolozsvári román egyetem méltán léphetett a több száz éves európai egyetemek sorába. A kiállított könyvek között több magyar nyelvű is volt, például Demeter M. Attila Republikanizmus, nacionalizmus, nemzeti kisebbségek, Veress Károly Egy létparadoxon léte és visszája, Egyed Péter Az ész hieroglifái, Angi István Zene és esztétika, Király V. István Halandóan lakozik szabadságában az ember és Ungvári Zrínyi Imre Alkalmazott etikai alapfogalmak című kötete, vagy Vincze Mária Európa gazdaságtana, illetve Szabó Béla Menedzsment a szociális szférában című munkája. /Filozófusnap Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./2009. május 18.
Értelmetlennek tartja a fejlesztési régiók átrajzolását a közeljövőben Vasile Blaga fejlesztési miniszter, szerinte az esetleges átszervezés fölösleges bonyodalmakhoz vezetne az uniós pénzalapok megpályázása és elosztása terén. Mint mondotta, legkorábban 2013-ban lehet majd tárgyalni erről a kérdésről. A jelenlegi nyolc fejlesztési régió közigazgatási joggal való felruházását Vasile Blaga szintén elhárította. Román újságírók kérdésére válaszolva, hogy mi a véleménye elődje, Borbély László székelyföldi projektjeiről, Vasile Blaga elismerte, hogy azok helytállók és folytatni kell őket. Borboly Csaba Hargita megyei és Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szerint a régióban megfordult tárcavezetők közül Blaga az, aki a leginkább betartotta ígéreteit. /Szucher Ervin: Nem a régiók újrarajzolására. = Krónika (Kolozsvár), máj. 18./2009. május 29.
Támogatja a Verespatakon tervezett aranybánya megnyitását Vasile Blaga fejlesztési miniszter, hangsúlyozva, ez csak az ő személyes véleménye, a kormánynak jelen pillanatban nincs álláspontja a bánya ügyében. Verespatakon a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) kanadai–román vegyes vállalat Európa legnagyobb külszíni aranybányáját tervezi megnyitni. /Blaga támogatja a verespataki bányát. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 29./2009. május 29.
A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) 1956. február 14-25-e között Moszkvában lezajlott, XX. kongresszusa mérföldkőként vonult be a kommunizmus történetébe. Nyikita Szergejevics Hruscsov szovjet pártfőtitkárnak a kongresszus utolsó napján elhangzott, addig titkos jelentése feltárta a sztálini korszak egyik szakaszát és a volt diktátor törvénytelenségeit. A Hruscsov-jelentés távolról sem tárta fel a terrort, az összes törvénytelenséget, a szovjet befolyás alatt álló közép-kelet-európai államokban addig lezajlott kommunista terrort meg sem említette, mégis hatalmas fegyvertény, hogy egy kommunista ország kommunista vezetője hivatalosan ítélte el a kommunizmus egyes túlkapásait. A jelentés csak a szovjet kommunista káderekkel szemben az 1934–37-ig terjedő időszakban elkövetett visszaélésekre, gyilkosságokra, meghurcolásokra tért ki, és teljes mértékben mellőzte azt az 1917–1934 közötti időszakot, amelyért a pártvezetést, ezzel együtt magát Hruscsovot is felelősség terhelte. A titkos jelentést Hruscsov 2500 kongresszusi küldött jelenlétében zárt ajtók mögött olvasta fel, ennek ellenére a dokumentum tartalmáról viszonylag hamar értesült a nemzetközi közvélemény. Hiányosságai ellenére a huszadik század egyik legfontosabb dokumentumai közé sorolt Hruscsov-jelentés vádiratnak bizonyult, amely gyökeresen megváltoztatta a világon a kommunizmussal szembeni szemléletet. Romániában – legalábbis hivatalosan – nem volt ismert a Hruscsov-jelentés. Az SZKP XX. kongresszusán részt vett RMP-küldöttség – Gheorghe Gheorghiu-Dej főtitkár, Miron Constantinescu, Iosif Chisinevschi és Petre Borila – vezetője, Dej az RMP központi vezetése tájékoztatásával is kivárt, és csak egy hónappal később, a párt 1956. március 23–25-i plenáris ülésén tájékoztatta azt a moszkvai kongresszus történéseiről. Az RMP 1956. március 23–25-i plenáris ülésén Dej jelentést tett a Politikai Bizottság előtt, bírálta Sztálint, és főleg személyi kultuszát, azonban a Hruscsov-jelentésről szó szerint nem tett említést. Nevek említése nélkül, de Ana Pauker, Vasile Luca és Teohari Georgescu 1952-beli félreállítására utalva Dej azt állította, hogy a romániai sztálinizmust és a személyi kultuszt az RMP még 1952-ben felszámolta, ő maga, Dej pedig még az SZKP XX. kongresszusa előtt végrehajtotta a desztálinizálást. Dej vezetése alatt zajlott le Romániában az államosítás, a „kulákság” felszámolása, ekkor kezdték néhol – például 1950. szeptember 22-én a háromszéki Gidófalván és Maksán – szekuritátés katonák sortűzzel átszervezni szovjet kolhozos mintára a mezőgazdaságot, ebben az időben hurcolták a kulákoknak kinevezett földművesek tízezreit a Duna-csatorna kényszermunkatáboraiba és Dobrudzsába. Mindezekről 1956 áprilisában–májusában már vidéki pártgyűléseken is szó esett. /Benkő Levente: „Versenyeztünk az emberek meghurcolásában” (1.) = Krónika (Kolozsvár), máj. 29./2009. június 12.
Az európai parlamenti választáson képviselői tisztséget nyert harminchárom romániai politikus június 11-én ünnepélyes keretek között átvette a mandátumokat igazoló okiratokat. A Traian Basescu államfő, Emil Boc miniszterelnök és a parlament két házának elnöke, Mircea Geoana és Roberta Anastase jelenlétében zajló rendezvényen Vasile Alexandri, a Központi Választási Iroda (BEC) elnöke adta át a szóban forgó dokumentumokat. Traian Basescu az európai parlamenti képviselőknek gratulált az elért eredményekért. „Nem vagytok egyformák, de mindegyiketek román európai parlamenti képviselő, akik a román néptől kapták a küldetésüket” – hangsúlyozta Basescu. C. V. Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke közbekiáltott: „Sógor Csaba is román…”. Ezek után nagy hahotázás hallatszott Tudor táborából, mire az államfő kijelentette: „Vadim úr, kipakolom!” /Átadták az EP-mandátumokat igazoló okiratokat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./