udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
3130
találat
lapozás: 1-30 ... 781-810 | 811-840 | 841-870 ... 3121-3130
Névmutató:
Gabos-Foarta, Ildikó
2006. január 9.
Január 8-a Nagyenyeden a gyász napja. 1849-ben ezen a napon és a következő három éjjelen Nagyenyedet Axente Sever szabadcsapatai felégették, és az ártatlan magyar lakosok jó részét lemészárolták. Erről a tragikus eseményről a kegyeletet őrző utódok minden évben megemlékeznek. Idén a református vártemplomban Popa Tibor lelkész tartott istentisztelete, emlékezett arra, hogy a román csapatok felgyújtották a Bethlen Gábor Kollégiumot is. Rövid megemlékezést tartott Szabó Dénes esperes plébános is. Csávossy György mondott emlékbeszédet. “Nem könnyű feladat jó másfél évszázaddal az események után Enyed pusztulásáról megemlékezni – mondta a szónok –, mivel a januári események a borzalom, a gyilkolás, a fagy- és éhhalál rettenetes emlékeiként ívódtak be nemzedékek emlékezetébe. Ugyanakkor szem előtt kell tartani a ma megkövetelt visszafogottságot, amit az enyedi magyarság szórványhelyzete indokol. Nagyenyeden ma háromnyelvű városjelző tábla van a bevezető utak mentén, ami egy kialakuló, nemzetiségek közötti együttélés lehetőségét mutatja.” Csávossy György Szilágyi Farkas visszaemlékezése alapján vázolta föl az enyedi tragédia főbb eseményeit, köztük a két templom feldúlását és a menekülők legyilkolását. Talán eljön egyszer az az idő is, amikor az enyedi áldozatokért hivatalosan is bocsánatot kérnek, fejtette ki Csávossy. A várfalon elhelyezett emléktábla alatt az RMDSZ, a nagyenyedi magyar történelmi egyházak képviselői és a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója helyezte el koszorúját. /Takács Ildikó: Megemlékezés Nagyenyed pusztulásáról. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./ Nagyenyeden a vár falán található márványtábla, rajta mindössze a dátummal, némán őrzi az akkori idők nagy tragédiáját. Az egyházak és az RMDSZ első megbeszélése az ügyben 1994-ben volt, amely megtörte a hosszú hallgatást, a lappangó titkot. Akkor még sokan féltek attól, hogy a megemlékezéseknek, a koszorúzásnak következményei lehetnek. Ezek azonban elmaradtak. A magyar kisebbség megtette az első lépést ebben az irányban és teszi azóta évente. /Bakó Botond: Megemlékezés Nagyenyed pusztulásának napjáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./2006. január 14.
Torockó lélekszáma mára hatszázra csökkent, megcsappant a gyermeklétszám is, 65 diákjuk van, ismertette helyzetüket Deák Szilárd, a Torockói Sebes Pál Általános Iskola igazgatója. Az iskola mellett óvoda is működik, és Torockószentgyörgyön is van egy elemi iskola és egy óvoda. A legújabb kormányrendelet szerint a kétszáz gyerekkel működő iskolákat fokozatosan leépítik, majd bezárják. /Dézsi Ildikó: Létszámcsökkenéssel küzd a torockói iskola. Sebes Pál hajdani igazgatóról nevezték el a tanintézményt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./2006. január 14.
Hat évvel ezelőtt Csombordon 7 kisgyereket a szüleik mindenáron magyarul akartak tanítatni. Kemény harcok árán kineveztek a faluba egy magyar óvónőt, s adtak egy 12 négyzetméteres kamrát, tanteremként. Három év múltán az óvónő és a szülők önerőből, saját kezűleg építettek egy tágas, világos, faragott ajtós termet. A megyei RMDSZ adott 15 millió lejt, a polgármesteri hivatal meg építőanyagot. Összeállt a falu és felépült a magyar óvoda. A berendezést, tanszereket, játékokat szintén a szülők vásárolták, Bajusz Katalin óvónő felhasználta kapcsolatait Nagyenyedtől Szekszárdig. A kierőszakolt óvoda azóta is él, virágzik, gyarapszik. Jelenleg 17 óvodás van, mondta Bajusz Katalin óvónő. Naponta közösen étkeznek a gyerekek, a szülők rendre hozzák, kinek mije van. /Takács Ildikó: Boldog születésnapot, óvó néni! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./2006. január 16.
Koltay Gábor rendezésében idén is rockopera ősbemutatójával zárul az Ezer Székely Leány Napja, jelezte Süket Levente, a rendezvényt szervező alapítvány titkára. A most készülő rockopera a csíksomlyói Szűz Máriához kapcsolódó történetet dolgoz fel. Az Ezer Székely Leány Napja tavalyi rendezvényén szintén Koltay Gábor rendezte, A Megfeszített című rockoperát mutatták be. Koltay Gábor reméli, hogy a rockopera nemcsak a múltat eleveníti fel – a helytállás, a hit, az összefogás története ma is aktuális üzenetet hordoz. A most készülő mű zeneszerzője Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője. /D. Balázs Ildikó, Rostás-Péter Emese: Babba Mária csodája akkor és most. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./2006. január 18.
Január 16-án immár negyedik alkalommal került sor Kolozsváron a Magyar Irodalomtudományi Tanszék által szervezett Könyves Napra, amelynek keretén belül bemutatták a tanszék tanárainak tavaly megjelent köteteit. Egyed Emese tanszékvezető köszöntője után Balázs Imre József ismertette a kötetcímeket: Balázs Mihály (koord.): Kénosi Tőzsér János – Uzoni Fosztó István: Az erdélyi unitárius egyház története I. kötet, Balázs Imre József: Mint egy úszó színház (Pallas Akadémia), Berszán István (szerk.): Alternatív mozgásterek (Scientia); Gábor Csilla (szerk.): A történetmondás rétegei a kora újkorban tanulmánykötetek (Scientia), Horváth Andor: A szent liget. Tanulmányok a görög tragédiáról (Polis); M. Bodrogi Enikő – Varga P. Ildikó – Pályi Éva Ildikó: Limba finlandeza. Simplu si eficient (Polirom), Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a líceumok/szakiskolák X. osztálya számára (T3,), valamint Orbán Gyöngyi: Az irodalomtanítás öröméért (T3). /D. I.: Negyedik Könyves Nap. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./2006. január 19.
Temesváron tizenöt személyt tüntetett ki a 2005-ös Kiválóság-oklevéllel Gheorghe Ciuhandu polgármester a városházán. A díjazottak között van Ferenczy Annamária (Maya) színművész, a Csiky Gergely társulatának tagja, aki 56 éve szolgálja Thaliát (1967 óta a temesvári magyar színházban), Jarcsek-Zamfirescu Ildikó, a Temesvári Német Színház tagja és Szakáts Béla szobrászművész, egyetemi előadó, a képzőművészeti fakultás szobrászati tanszékének volt vezetője. Szakáts Bélának két köztéri szobra található Temesváron: az 1989-es forradalom áldozatai tiszteletére állított Célpont-ember és a tavaly felavatott Székely László-mellszobor. /P. L. Zs.: Kiválóságok kitüntetése. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 19./2006. január 20.
Csombordon az Általános Iskola magyar tagozatán 11 gyermek tanul. Nagy részük vegyes házasságból származik, de van egy román kislány is. Szilágyi Gabriella 15 éve tanít Csombordon. Azóta csak két diákja folytatta az V. osztályt román tagozaton. A tanítónő 30 éves pályafutása során 28 évet szimultán osztályban tanított. Az I-es fokozatú vizsgadolgozatát is a szimultán oktatásról írta. Ilyen körülmények között is van idő külön foglalkozásokra. A gyerekek részt vesznek a nagyváradi Zabhegyezők, Gyermekanimátorok és a Pitikot Alapítvány által rendezett “Mesék szárnyán” versenyen. Ők a Csipike csoport. Tavaly országos szinten nyerték el a Napsugár különdíját, így egy évig ajándékként jön a gyermekújság. /Takács Ildikó: Szimultán osztályokban is lehetnek jó eredmények. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./2006. január 20.
A Kolping családok – a római katolikus egyház keretében működő szervezet – a családot célozza meg. Fő céljuk az ifjúság támogatása, a tehetségek felkutatása, pályakezdésük segítése, a lelkiek mellett anyagi támogatást is nyújtva. A Gyulafehérvári Egyházmegye a würzburgi szervezettel közösen épített egy Kolping foglalkoztatási centrumot, ahol a lányok varrnak, a fiúk asztalosműhelyekben tanulják a szakmát. Nagyenyeden a Kolping család 1994-ben alakult Papp László plébános vezetésével. A nagyenyedi római katolikus gyülekezet 300 lelket számlál, a Kolping alapító tagok 24-en voltak. 2000-ben újraszervezték a Kolping családokat. A plébánián találkozókat rendeznek. Szegény gyerekeket részesítettek Kolping-csomagokban. A Kolping családok Ivóba építettek egy házat, ahol folyamatosan szervezik a programokat, jó táborozási lehetőség is van. Működik Kolping ház Szászrégenben és Medgyesen is. /Takács Ildikó: Kolping családok Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./2006. január 23.
Kétnapos rendezvényre került sor a magyar kultúra napja tiszteletére, a THÉ színházkutató műhely és a kolozsvári Magyar Irodalomtudományi Tanszék irodalom szakos doktoranduszai szervezésében január 21–22-én. A Képzőművészeti és Formatervező Egyetem hallgatói állítottak ki tanáruk, Dobribán Emil társaságában. Kísérletező, különböző anyagokat, műfajokat próbálgató munkák voltak láthatók, festészet, szobrászat, textil, ruhatervezés egyaránt helyet kapott. A rendezvény másnap zenés-irodalmi-képzőművészeti összeállítással, illetve dr. Hubert Ildikó és dr. Pomogáts Béla budapesti irodalomtörténészek Pannoniai ének és Kölcsey himnusza című előadásával, valamint az Ördögtérgye együttes által előadott kalotaszegi és mezőségi táncokkal folytatódott. Egyed Emese tanszékvezető kiemelte, Kolozsváron a magyarság ritkán gyűl össze csoportosan valahol, ezt is meg lehetne honosítani. /Köllő Katalin, Farkas Imola: Magyar Kultúra Napja Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./2006. január 23.
Az általános érdektelenség közepette komoly sikernek számít, ha egy meghirdetett magyar rendezvényre megtelik a terem. Január 21-én Aradon az Alma Mater Alapítvány közgyűlésén alig maradt üres szék. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök üdvözlő szavait követően Bognár Levente aradi alpolgármester az Alapítvány 15 évvel ezelőtti létrehozásáról és az anyanyelvű oktatás feltételeinek javításáért folytatott küzdelemről beszélt. A Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztésének, kiadásának az elmúlt évről szóló beszámolóját Ilona János főszerkesztő ismertette. Mivel az elmúlt évben csak a Communitas Alapítvány támogatta anyagilag a kiadványt, továbbra is szükség volt a Nyugaton élő aradiak – Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke, dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója és mások támogatására. A Wieser Tibor Alap elmúlt évi tevékenységéről Hadnagy Éva vetített képekkel illusztrálva beszámolt, felsorolva mindazokat a tantárgy-, irodalmi és szavalóversenyeket, amelyeket az Alap jutalmazott, különös hangsúlyt adva az immár hagyományos Wieser Tibor Kupa atlétikaverseny tavalyi rendezvényének. Dr. Wieser Györgyi a szórványoktatásra, a bentlakás hagyományos Mikulás-esti rendezvényére, jutalomkirándulások megszervezéséhez az elmúlt évben 4334 euróval járult hozzá. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök ismertette az alapítvány munkáját. Az általuk alkalmazott pedagógus fizetését a kölni Kövér testvérpár fedezte. Tavaly a Connecticut-i Magyar Kultúregyesület jóvoltából 10, az Illyés Közalapítvány segítségével 40, a Budapesten működő Alma Mater jóvoltából további 10 rászorult, illetve arra érdemes diák kapott támogatást. Ugyancsak tavaly négy tiszteletbeli keresztszülő jóvoltából négy diák fejenként 250 euró támogatásban részesült. Az alapítvány fedezte az Intrijó diákújság kiadását, továbbá a gólyabál ajándékainak beszerzését. A Szövétnek folyóirat mellett az alapítvány Ujj János Aradi irodalmi lapok című összefoglalóját is kiadta. Ugyanabban az időszakban Gutai István, majd Lezsák Sándor képviselő tartott előadást. /Balta János: Alma Mater közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Az idei év tervi között szerepel a már beindított támogatási és közművelődési programok folytatása, Barabás Béla Emlékirataim című könyvének újrakiadása, illetve az Arad megyei magyar oktatási stratégia kidolgozása. Az esten fiatal pedagógusok mutatkoztak be. Benczyk Andrea a Csikyben tanult, a BBTE-en matematika-informatika tanári oklevelet szerzett. Tanévkezdéstől mindkét tantárgyat a Csikyben tanítja. Évekig részesült az alapítvány és társszervezetei támogatásában, amit ezúttal is megköszönt. Horváth Andrea szintén csikys diák volt, most magyar nyelv és irodalom szakos ugyanott. Néprajzkutatásokat végzett a moldvai csángók körében, továbbá szülőfaluja, Nagyiratos környékén. Molnár Zsuzsa Temesváron végezte a pedagógiát, jelenleg a nagyiratosi óvodában készíti fel az anyanyelvű oktatás utánpótlását. Sándor Erika Szentleányfalván tanított, jelenleg Nagyvarjason oktatja az összevont magyar elemit. Znorovszky Andrea Aradon végzett, a Csikyben román nyelvet és irodalmat tanít. A jelenlévők egyperces felállással adóztak a néhai kuratóriumi tag, a fél éve elhunyt Pálfi Mária emlékének. Tisztújítás volt, megválasztották az új kuratóriumot, elnöke dr. Pálfi Sándor, alelnöke Czinczér Ágnes lett. A felszólalók szóvá téve az oktatási stratégia hiányát. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes vállalást tett: önként jelentkező szakemberekkel közreműködik az Arad megyei magyar nyelvű oktatás stratégiájának a kidolgozásában. Felhívása visszhang nélkül maradt. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ 2006. január 23.
A Máltai Segélyszolgálat nagyenyedi szervezete január 17-én tartotta évi beszámoló közgyűlését. Fari P. Ilonát, a segélyszervezet vezetője elmondta, hogy nem tudták megrendezni az országos ifjúsági tábort. Már minden elő volt készítve, amikor a megáradt Enyed patak elmosta a terveket. Fehér megyében elsőként segítettek 350 árvízkárosult családon. Az enyedi máltaiak kormánytámogatással és saját erőből egész éven át meleg ételt biztosítottak 20 rászoruló, idős, beteg embernek. Tavaly indították be az idős hölgyek “Őszikék” klubját. Heti két alkalommal gyűltek össze a hölgyek kikapcsolódni. A máltaiak szorosabbra fűzték kapcsolatukat a Szent Ferenc Alapítvánnyal, segítették a gyermekközösséget. Együttműködnek a torockói Kis Szent Teréz Gyermekotthonnal is. Fari P. Ilona sorolta tevékenységeiket /gyermektáborok, zarándokutak stb./ Csoportjuk kezd öregedni, jó lenne, ha a fiatalok bekapcsolódnának munkájukba. /Takács Ildikó: Mindig lehet egy kicsit jobban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./2006. január 24.
A 2006/2007-es tanévtől megszűnik a középiskolai szintű tanítóképzés Kézdivásárhelyen, csak a főiskolai szintű marad meg, adta tudtul Bajcsi Ildikó matematika szakos tanár, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója. Kézdivásárhelyen hetvenegy éves hagyománya van a tanítóképzésnek, amit az 1999-ben indított főiskolai szintű oktatással szeretnének folytatni. A Bod Péter Tanítóképzőben az elmúlt tizenhat évben 771-en szereztek pedagógusi oklevelet. A 90-es években egy évfolyamon három osztály is indult, ezek száma egyre csökkent, mert az iskolák megteltek tanítókkal. A kézdivásárhelyi tanítóképző főiskolát eddig 241-en végezték el. Jelenleg hetvenkilenc egyetemista tanul a nappali és mintegy száz a látogatás nélküli tagozaton. A Bod Péter Tanítóképzőt nem érinti az átalakulás, idejében felkészültek a változásra: a már beindított osztályokat végigviszik, és fokozatosan számolják fel a középiskolai szintű tanítóképzőt. Felháborodással vették tudomásul, hogy, a megyei tanfelügyelőség úgy döntött, nem kapnak a tanítóképzős osztály helyett más profilú osztályt. A képző újabb kéréssel fordult a tanfelügyelőséghez. Hargita, Fehér és Maros megyében a képzős osztályok helyett engedélyezték más profilú osztály indítását. A főiskola szakképzett, címzetes tanári karral rendelkezik, az iskola alapítványa tábort működtet. A képző akkreditált angol- és németnyelvvizsga-, illetve dokumentációs-információs központ. /Iochom István: Megszűnik a középfokú tanítóképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./2006. január 24.
Arad megyében, Simánd község közel 4 ezer lakosa közül a legutóbbi népszámláláskor 198 vallotta magát magyarnak, saját becslésük szerint manapság 150-160 lehet a számuk. Négy évvel ezelőtt szűnt meg az anyanyelvű elemi, a fakultatív magyar nyelvű oktatás a római katolikus parókián a hittanórák után zajlott szombat délelőttönként tanévkezdésig, amikor megszűnt az ingázó oktatót támogató pénzforrás. A Nyugati Jelen munkatársai olvasó-találkozóra hívták a simándi magyarokat a parókiára, ahonnan négy évvel ezelőtt kísérték utolsó útjára az utolsó helybeli plébánost. Azóta Pántya Elemér kisjenői plébános gondoskodik a hívek lelki gondozásáról. A fakultatív magyar nyelvű oktatás újraindítása felbátorította a helybelieket, akik elhatározták: közösségépítő rendezvényeket szerveznek a parókián A gyermekek összeírásában segédkezett a korábbi fakultatív nyelvoktató, a kisjenői Molnár Erzsébet óvónő, aki Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater Alapítvány elnökének anyagi támogatása révén februártól újrakezdi a helybeli gyermekek oktatását. A fakultatív nyelvoktatásra 22-en jelentkeztek. A simándi magyarok legnagyobb gondja a szétszórtság, ezért elhatározták a közösségépítést. /Balta János: /Olvasó-találkozón döntöttünk. Simándon összefognak a magyarok? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./ 2006. február 1.
Fehér megyében Felvinc az “Európai falu” címet elnyert vegyes lakosságú település, ahol a román értelmiségiek minden felszólalásukat így kezdik: nekem személy szerint semmi gondom a magyarokkal, sőt. De... nem tudják elviselni a Felvinc feliratot a falu két végén. Négy éve folyik a kétnyelvű helységnévtábla körüli harc. 2002-ben a Hivatalos Közlöny szerint ki kellett volna tenni a táblát, mivel Felvincen a magyar lakosság aránya 22%, de ez csak arra adott alkalmat, hogy tudassák a 22%-kal a két falu, Felvinc és Veresmart egyesítését, és ezzel a magyarság arányának 16%-ra való csökkenését. 2004-ben választási protokoll keretében az RMDSZ kierőszakolta a kétnyelvű táblát, év végére nagy nehezen ki is tették, a magyar lakosság örömére. Azonban 2005 nyarán a tábla eltűnt. Az RMDSZ továbbra is igényelt a táblát, az ügy a parlament elé került, s az a megtiszteltetés érte az “Európai falut”, hogy személyesen Gheorghe Funar interpellált a románságot ért jogtalanság ellen. A felvinciek kérésüket ez év január 30-án ismét a helyi tanács elé terjesztették Nagy Lehel röviden ismertette a falu történelmét, nem tért ki Avram Iancu pusztítására, tolmácsolta a magyar közösség kérését: engedjék kitenni a kétnyelvű helységnévtáblát. Végül Felvincen a tanácsosok háromnyelvű táblát szavaztak meg. Kimondták, a határidő 30 nap, a felelős személy Vincze András alpolgármester. /Takács Ildikó: A tolerancia netovábbja: Oberwinch. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./ 2006. február 1.
Aradon január 30-án szűknek bizonyult a Tulipán könyvüzlet: a Kölcsey Egyesület ünnepi műsoros összejövetelét tartotta. Pávai Gyula, a Kölcsey Egyesület elnöke értékelte az elmúlt évet, majd Horváth Andrea, a Csiky Gergely Iskolacsoport magyartanára értekezett Kölcsey Ferencnek unokaöccséhez, Kölcsey Kálmánhoz intézett Intelmeiről. Ez alkalommal adták át a 2005-ös Kölcsey-díjakat Ruja Ildikó, a Csiky magyartanárai munkaközösségének vezetőjének és Kett-Groza János képzőművésznek. Az esten nem hiányozhattak a szép magyar versek sem, a Kölcsey Stúdió tagjai tolmácsolásában. /(Kiss): Átadták a Kölcsey-díjakat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./2006. február 3.
Február elsején a Maros Művészegyüttes lépett fel Nagyenyeden, a múlt év decemberében Marosvásárhelyen bemutatott új műsorával. Újdonság volt a sok tematikus tánc, valamint a táncok közé iktatott „állóképek” sorozata. A műsor összeállítása, valamint a koreográfia Varga János munkája, a zenét Moldován H. István és Rossa László írta, tánckarvezetők Kovács Ildikó és Füzesi Albert. Az együttes új műsorát már több helyen bemutatta, például Aranyosgyéresen, Tordán és Dicsőszentmártonban. Szeretnének eljutni Erdély minden fontosabb vidékére, és lehetőleg Magyarországra is. /Bakó Botond: A Maros Művészegyüttes Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./2006. február 7.
Böjte Csaba ferences szerzetes év elejei beszámolója szerint meglátogatta mindegyik, gyermekeket gondozó házukat. Mindenütt Isten áldásával találkozott. Élet van a Szent Ferenc Alapítvány házaiban. Istennek hála, a mindennapi kenyér előkerül. Minden hely megtelt, annak ellenére, hogy az ősszel indult Szováta, Petrozsény, Kisiratos, Gyulafehérvár, de Nagyszalontán és Torockón is új lakásokat adtak át. Növekszik az országban a szegénység. Csíkszereda: Dánél Sándor felesége vezetik a 2005. december 21-én indult irodát. Árkos: 2005 december 1-jén vették át az Irgalmasság Anyjáról elnevezett anyaotthont. Ez egy kisebb ház. Elképzelésünk szerint Szent Ferenc Betegápoló Nővérei 5-6 várandós nőt fogadnak be, majd az édesanya kisgyermekét egy évig nevelheti az otthonban. Megrendítő sorsokat hordoznak. Az egyik várandós mama férjével bérlakásban lakott, de a költségeket nem tudták fizetni, így az utcára kerültek télvíz idején. Gyulafehérváron a felnövekvő papság közvetlen kapcsolatba kerülhet a fészekből kihullott gyermekekkel. Kisiratoson a 2005 szeptemberében indult háznak 11 lakója van, köztük egy tolószékes kislány. Petrozsényban Ács Éva szépen vezeti a nagy házat, folyamatosan hoznak új gyermekeket, már 86 bentlakó gyermeke van az otthonnak, ott magyar iskola is működik. A tavaly még csak hat gyermeket számláló magyar tagozatnak mára már 143 látogatója van. Szováta: A Szent József tiszteletére 2005 szeptemberében szentelt háznak is sok új lakója van, 74 gyermeket gondoznak. Zsombolya: Markó Piroska testvérével 11 fiúcskát és 8 kislányt nevel. Ez a ház 2004 szeptemberében indult. Nagyszalonta: a Szent Antal tiszteletére szentelt otthonban 19 kisebb-nagyobb gyermek játszik, tanul nap mint nap. Torockó: Tamás Márta nevelőnő 2004 szeptemberében indította el a házat, jelenleg 21 gyermeknek ad otthont. Kolozsváron 2004 novemberében indult a főiskolások, egyetemisták otthona. Jelenleg 24-en laknak a nem túl nagy házban. Szászváros: A Szent Erzsébet tiszteletére 1999-ben létesített otthonban 72 gyermeket nevelnek. Déva: mivel új házak nyíltak 2005-ben, és Déváról sok gyermeket elvittek, jelenleg 325 kisebb-nagyobb gyermek él itt. A Küküllő mellett Sebesi Ildikó szervezi a hálózatot. Itt hét helységben összesen 197 gyermeket gondoznak nap mint nap. Sóváradon, Kibéden már tavaly is folyt a munka, Makfalván, Szolokmán, Hármasfaluban, Véckén és Szentdemeteren az idén indultak a napközik. A gyermekek legtöbb helyen meleg ételt kapnak, majd egy kis játék után felügyelet alatt megtanulják a leckéjüket. A Nyárád menti hálózatot Szilágyi Réka szervezi. A Nyárád mentén tavaly csak Vármezőben volt egy kis napközis otthonuk, most már itt két édesanya gondozza a gyermekeket, egy bérelt lakásban. Tavaly indult a nyárádszeredai napközi. Idén sikerült Gyergyóremetén, Köszvényesen és Mikházán is elindítani a tevékenységet. Szovátáról Illyésmező, Parajd irányába is elindult a napközi-szervezés. Napközi otthon működik tavalytól Fogarason, Gyergyószárhegyen. Idén Szatmárnémetiben a hajdani ferences kolostorban két nevelővel elindult a gyermekek felkarolása. /Frigyesy Ágnes: Aki másoknak szentelte életét. Böjte Csaba ferences szerzetes példája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 7./2006. február 8.
Február 1-jétől Szabó Hajnal a kisebbségi ügyekkel foglalkozó helyettes tanfelügyelő Fehér megyében. Kinevezése augusztus 30-ig érvényes, de helyét átadja, ha a betegsége miatt hiányzó, kinevezett tanfelügyelő, Tóth Gabriella hamarabb térne vissza. Szabó Hajnal 17 éve a Bethlen Gábor Kollégium franciatanárnője, 8 évig aligazgatója is volt a neves intézménynek. Jelenleg ő felel a magyar tannyelvű iskolahálózatért, részmunkaidőben. Elsődleges problémát a megszűnőben levő magyar iskolák jelentenek. A gyereklétszám csökkenése miatt összevont I–IV. osztályok tanulóit, ha lehetőség van rá, áthelyezik olyan közeli iskolákba, ahol külön osztályokban folyik az oktatás. Jelenleg a felsőújvári I–IV. osztályos és a magyarbecei V–VIII. osztályos iskola van ebben a helyzetben. Ígéretet kaptak, hogy a becei gyerekeket egy 20 személyes kisbusz fogja a magyarlapádi iskolába szállítani. /Takács Ildikó: Helyettes nemzetiségi tanfelügyelőt neveztek ki.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./2006. február 8.
A januári tanácsülésen Nagyenyed tanácsosai jóváhagyták a város 2006-os esemény-naptárát. Az RMDSZ-tanácsosok javasolták, hogy a március 15-i és október 23-i nemzeti ünnepek is kerüljenek be a város esemény-naptárába, azonban a javaslatot egyetlen párt sem támogatta. Kováts Krisztián alpolgármester kifejtette, elvárta volna, hogy ne csak a nagy nyilvánosság előtt mosolyogjanak, hanem olyankor is, amikor szűk körben, tanácsülésen tárgyalják meg a magyarság gondjait. /Takács Ildikó: Nagyenyed esemény-naptára. A magyarok ünnepei nem szerepelnek benne.= Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./2006. február 8.
A Partium és Erdély első magánszínházáról, a Kiss Stúdió Színházról készült filmet is bemutatták a Budapesten megrendezett 37. Magyar Filmszemlén. A váradi Kiss Stúdió tíz esztendejéről forgatott film versenyen kívül szerepelt. Varga Vilmos művészeti vezető és felesége, Kiss Törék Ildikó színházalapító színművész munkásságát Koptatott szavak című produkciójában Czencz József rendező-operatőr vitte filmre. A stábot a budapesti Böröcz István volt országgyűlési képviselő indította útjára, ő a film kezdeményezője, ötletgazdája és finanszírozója egy személyben. Neki köszönhetően léphetett publikum elé a Kiss Stúdió Színház olyan világvárosokban, mint München, Stuttgart, Bécs vagy Róma. /G. K. E.: Nagyváradiak a 37. Magyar Filmszemlén. Bemutatták a Kiss Stúdió Színházról készült filmet. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 8./